Egri Népujság, 1921. január-június (28. évfolyam, 1-145. szám)
1921-06-10 / 129. szám
.?r £ 2 korexis. Égés, 1921 június 10. géniek. XXV"ifi. esi 129 sas. £.fizetési dijak postai szállitásssli és féléld előfizetést nem fogadniuk el. K ’nfigéd évre 110 K. — Egy böra 40IL — POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNFlY IMRE. Szerkesztőség s Eger, Líceum. Slsddbirstali Líceumi nyomda. Telefon szim fi. Jaj a győzőknek! Yae vietis, jaj a legyőzőiteknek! — ’volt eddig a közmondás. A nagy háború, a világégés ezt megfordította, bár a vertdelles-i, a trianoni, a sévres-i békekötések sértők, arculcsapások, ökölütések a legyőzőitek arcán. A győzők a nagy hámor kalapácsa alá dugták a középponti hatalmakat s a hidraulikus sajtó nyomásával szorítják ki belőle a még megmaradt életet a velencei kalmár módjára metélik elevenen, a jóvátételi bizottságok elveszik, amit az irtó hadjárat meghagyott. A német, a magyar, a bolgár, a török — bár földön hever — nem könyörög kegyelemért a cézári hajlamú Briand-nak, a grande nation-nak. Büszkén viseli sorsát, mint a hős, kit az ármány, a túlságos erő győzött le s merész sasként néz a jövő ragyogó napjába. Csak a munka segít. Ez a mi jelszavunk, ez a mi archimedesi pontunk, ahonnét kiemeljük országunkat. Ez az a hatalmas baj, amely nem enged elmerülni. Tehát nem: vae vietis! Ezerszer nem !. . . A német ipar és földművelés máris szédítő arányokat ölt. Nagy vállalatok vezetői vallják, hogy Németország iparával, készleteivel egymaga képes ellátni Európát; a német vasipar kész termékei fedezik a kontinens szükségleteit, a coblenzi vagyonkölcsönző vállalat korlátlan mennyiségű pályakocsit ad a hollandi vállalatoknak, amelyek nem ismerve hazánkat, nem merik saját kocsijaikban szállítani az árut. A bolgár nép törvényt hoz: minden alattvaló ingyen végez közmunkát. A török győzelmeket arat a görögön és Franciaország számítgatja a milliárdokat s a nép nem akar dolgozni. A volt francia katonák, hadiözvegyek, árvák gondtalan, munkátlan életet várnak a legyőzőitek milliárdjaiból. íme a lejtő, amelyen lefelé gurul az ántánt szekere. A francia államépület lazulása megrendíti majd a kis ántánt kalikáját , és elszakadt véreink majd kebelünkre borulnak. A magyarok Istene gondoskodik róla, hogy legyen magyar Koszcruszkő, ki visszaadja a magyart a magyarnak. Csak kitartás, testvérek ! . . . Csak a munka segít! Amely nemzet halni tudott, tud élni is. Élni nem csüggedten és tengődve, hanem munkában edzett izmokkal; gondolkodó, számító ésszel; meleg, magyaros szívvel. A jövő a dolgozóké. A henyéknek, s a lankadtaknak csak a múlt, a dicsőség emléke marad, mely reájuk borul, mint a halottra a halotti lepel és akkor jaj a mostani győzőknek. Minden kapavágás, minden kalapácsütés, minden magyar tett, minden magyar gondolat közelebb visz a célhoz. Fel a munkára, fel a nemes versenyre! Hisz élni, győzni akarunk, legyőzni az ellent. " (Dr. Cs. L.) A Rákóczi-induló — Genovában. A ciszt. r. egri főgimnáziumának egyik tanulója levelet kapott édesanyjától, aki most Olaszországban tartózkodik. A levél közérdekű részlete arról szól, hogy milyen hatással adta elő egy nagy zenekar a mi Rákóczi-indulónkat. A levelet, melyet egy lelkes magyar asszony magyar szíve mondott tollba, a következőkben adjuk: Rapallo, 1921. V/24. éjjel 3 órakor. ... Most érkeztem Genovából, hol egy Toscani által vezényelt 120 tagból álló zenekari hangversenyt hallgattam végig. A finomság s az erő minden fokát, a tudást, a zenei művészet minden árnyát képviselte ez a monstre kar és a vezénylő tökéletes zenei műveltségének minden csínyjével elragadta az egész közönséget. Beethoven, Wagner mesterművei a sziklák erősségét juttatták eszünkbe, míg Martucci bájos nocturnéja úgy hatott, mintha a tavasz összes bűbájos virága hullott volna ölünkbe s lágy fuvalom suhant át a lelkeken. Midőn pedig a műsor utolsó számába kezdtek, villámszerű hatalmas érzés szakadt fel a szívemben és könny hullt a szememből. . . . . . Magam előtt láttam a kurucvilágot, láttam a lelkes magyar katonát, amint a halálba rohant lelkesülten, hazájának szent érdekében. Körülöttem virágzott a magyar föld pipacsa, búzavirága. Felszakadt szívemnek minden fájó húrja, mert hiszen csonka hazánk fájdalmas képét felejteni nem lehet, de felvillant egyúttal magyar hazámért TÁRCA A fertály mesterségről. Irta: Breznajj Imre. VII. A fertálymesterek teendőit sokkal szorosabban és részletesebben állapítja meg az a rendelet, amely öt évvel későbbi keletű s 162/1810. szám alatt a következőket mondja: >,A Fertály Mesterek kötelessége. 1. Valamint Feő Biró Urnak, úgy az egész N. Tanáts Tagjainak a' Fertály Mesterek híven engedelmeskedni és az illendő tiszteletet meg adni tartoznak. 2o Perceptor Urnák, a’ midőn az adónak bé fizetésit meg hirdettettni parantsollya, különösen engedelmeskedni, parim tsolattyának eleget tenni és a reájok bízott, dolgot végre is hajtani kötelessek tesznek. 30 A Mely Fertály Mesterre a’ sor következik Télben reggel 8 órakor, nyárban reggel 6 órakor, délután pedig minden időben két órakor Feő Biró úr házánál meg fog jelenni és valameddig szabadteágot nem fog nyerni, mind addig Haza menni szabad nem lészen. Senki a’ Fertály Mesterek közül előre való hír adás, avagy engedelem nélkül el maradni ne merészellyen, minthogy sokszor megtörténhetik az, hogy ügyes bajos emberek dolgainak el intézésére a' Fertály Mester jelenlétére szükség vagyon, de külömben is a" rend úgy hozza magával, hogy a Fel Biró úr Házánál legyen ollyan hites személy, a kit egy vagy más előforduló dolgoknak megvizsgálására tüstént kiküldeni lehessen. 40 Minden Vasárnap reggel 9 órakor a’ Fertály Mesterek Feő Birő űr Házánál parantsolatra meg jelenni kötelesek lesznek, kivévén Húsvét, Pünkösd és Karátson Ünnepeket, a’ midőn Vasárnapi napokra esnének. 50 Sessionális napokon reggel 8. órakor mindnyájan el mulhatattlanul meg jelennyenek a’ Város Házán, hogy minekelőtte a Feő Biró úr a' NI. Tanáts Tagjaival fel jönne, már akkor a' Fertály Mesterek jelen legyenek, ha azonban a’ Fertály Mesterek közül betegség vagy más baja miatt meg nem jelenthette valamelyik, az olyan előtte való Nap adja tudtára a’ Janitornak, hogy úgy az meg nem jelenő Fertály Mesterért a’ Janitor felelhessen és elmaradásának helyes okát adhassa a' N. Tanátsnak. 60 A’ melly Fertály Mester pedig vagy Vásárra, vagy különös dolgaiba el akarna menni, avagy Aratást szándékozna tenni, az dolgát Feő Biró úrnak bé jelenteni tartozik, és hir nélkül el menni szabad nem lészen, a’ midőn pedig az el menetelre szabadtságot nyer Feő Biró úrtől valamellyik, az tartozik maga helyet a’ szolgálat tételre Fertály Mester Társai közül egyet állítani, hogy igy a’ dolgok folyamattya akadályt ne szenvedjen. 70 Midőn valamelly lármás időkben a’ veszedelemnek el távoztatása végett éjszakákon. Cirkálás parantsoltatik, és arra a’ fertálybéli gazdák is meg kivántattnak, szorgalmatosaik arra vigyázni fognak, hogy a’ Cirkáláson nem valamely garázda, hanem józan és példás viseletű emberek jelennyenek meg, hogy igy a’ veszedelmek a’ józan okosság által annál könnyebben el hárítatthassanak. 8. A melly parantsolatok az ki adandó tiszták végin fel fognak jegyeztettni, azokat többször egy esztendőben a’ midőn pártról hirdettni fognak a’ lakosoknak meg magyarázzák szorgalmatossan, és kit-kit aJ szoros megtartására azon parantsolatoknak kötelezzék. 90^ Senki a’ Fertály Mesterek közül W