Egri Népujság, 1921. január-június (28. évfolyam, 1-145. szám)
1921-05-05 / 125. szám
JlépusMű Előfizetési diák postai szállítással; 1 gésa és félévi előfizetést nem fogadunk el. Negyed évre 110 K. — Egy hóra 40 K. —POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNAY IMRE. Szerkesztőség » Eger, Líceum. bsddhivatal: Líceumi nyomda. Telefonüzem 11. Tiltakozó népgyülés Nyugatmagyarország elszakítása ellen. A Területvédő Liga Eger város és vidéki Köre f. hó 5-én, vasárnap délelőtt 12 órakor tiltakozó népgyűlést rendez a Városháza nagytermében Nyugatmagyarország elszakítása ellen. Dr. Molnár Kálmán megnyitó beszéde után Breznay Imre fogja ismertetni a Nyugatmagyarország megtartásának szükségességét, azután Wallandt Ernő irredenta szavazata zárja be a gyűlést. A területi integritás minden magyar ember boldogulásának alapfeltétele, miért is Eger város minden hazafiasan gondolkozó (férfi és nő) polgárának megjelenésével kell tüntetnie Nyugatmagyarország elrablása ellen. Az egri vár tulajdonjoga. Ez év május 29-én cikkeztünk utoljára az egri várról. Megemlítettük, hogy legújabban emlékéhez méltó gondozás alatt áll. Az elismerésen kívül azonban sajnáltuk, hogy épen a nyugati része van elzárva a közönség elől, holott a legszebb kilátás onnét esik a városra és a messze Kékes-tetőre. Tüzetesebben utánajártunk a dolognak és megkérdeztük az állomásparancsnokságot, amely a vár fölött a felügyeletet gyakorolja, hogy a kérdéses nyugati rész a Varkoch-kaputól kezdődően miért van elkerítve és a közönség elől miért van elzárva ? Az állomásparancsnokság utánjárásunkra érdekes történelmi nevezetességű szerződést bocsájtott rendelkezésünkre. Kitűnik a szerződésnél, hogy a katonai kincstár 1870. június 3-án, királyi jóváhagyás alapján a vár birtoklását illetőleg szerződést kötött Bartakovics Béla akkori érsekkel. Ennek alapján tulajdonkép a vár egész területe a katonaságé. Mivel azonban Pyrker érsek ideje óta ott van a Kálvária is, hogy oda az ájtatoskodók akadálytalanul mehessenek, 2945 négyszögölre használati joga van a város polgári közönségének is. A telekkönyvi vázrajzban pontosan fel van tüntetve az elkülönített és a kincstár tulajdonában lévő területnek határa és ez pontosan megfelel a mindnyájunk által ismert tényleges viszonyoknak. A határ a Varkoch-kapunál kezdődik és a jobboldali részen húzódik a Kálvária stációi mögött görbe vonalban a vár faláig s körül a kiindulási pontig, a Varkochkapuig. Arra nézve, hogy miért van a tisztikert elzárva a nyilvánosság elől, a következő udvarias választ kaptuk: A tisztikert a múltban nem volt elzárva. Szabad bejárása volt mindenkinek, azonban ezzel sokan visszaéltek és a drága pénzen fenntartott ültetvényeket, rózsákat, sétányokat pusztították, taposták, bepiszkították. Erre az állomásparancsnokság az alsó bejárást bezáratta. Felül azonban, a Várlaktanya kapuja mellett, továbbra is nyitva marad és a félreismerhetetlenül jóérzésű közönségnek ezentúl is szabad bejárása van a vár nyugati bástyájához, hogy ott a kilátásban gyönyörködjék. Szükségesnek tartottuk, hogy mindezeket elmondjuk, mert igen sajnálatos lenne, ha bárki is jogtalan foglalással vádolná a magyar nemzeti hadsereg tisztikarát. Kérelem a város és vidék katolikus társadalmához. A bajorországi Katolikus Liga kezdeményezésére mozgalom indult meg kat. bajor és kat. magyar középisk. tanulók kölcsönös kicserélésére július 20 — aug. 31 közti időben. A csere alapgondolata: amilyen családból megy a növendék, oda ugyanolyan társadalmi környezetből való jön és lehetőleg ugyanolyan korú is. Nem egyszerű nyaraltatásról van tehát szó, hanem e két katolikus ország fiainak kölcsönös ismerkedéséről, közelebbi érintkezéséről és a kát. kulturközösség és testvériesség ápolásáról. Most persze a mozgalom még csak szűkkörűs, épen ezért nem szabad arra törekedni, hogy minél több legyen a csere, hanem hogy minél válogatottabb fiúk képviseljék a kát. magyar ifjúságot a kát. Bajorországban és hogy minél katolikusabb családok lássák második otthonul a bajor fiatalságot, hogy aztán ezek csak becsüléssel és épüléssel távozzanak Csonka-Magyarországból. A kölcsönös cserére vonatkozó mozgalom már folyik a kimenni vágyó fiúk és érdekelt szüleik közt. Mivel pedig nemzeti érdekből az volna a kívánatos, ha minél több intelligens középosztálybeli fiunk mehetne ki, e családok azonban cserére a legtöbb esetben nem vállalkozhatnak, itt terjesztjük kérelmünket Eger város és vidéke finomlelkű kát. családjaihoz, nemkülönben plébániáihoz. Tegyék lehetővé egy-két érdemes fiú kimenetelét olyanformán, hogy fogadjanak el egy egy bajor fiút ingyenesen. TÁRCA A fertálymesterségről. Irta: Breznay Imre. III. így törülték el a tiszteletbeli választott fertálymesterséget 1805-ben s helyette a fizetéses fertálymesteri intézményt léptették életbe, amikor is jön a városnak hat fertálymestere, kiknek fizetése fejenként 40 forint készpénz és 25 véka búza. Ez a megoldási mód azonban nem vált be. A fizetéses fertálymesterekkel csizmadiát fogott a város, mert megbízhatatlanok voltak, kötelességeiket elhanyagolták s ennek következtében mind nagyobb lett a rendetlenség, így azután két év múlva gyökeres változtatást akart csinálni a város. Vissza akarta állítani a régi tiszteletbeli hivatalt. Nem is telt bele két év és a tanács már 1807. februárjának elején a következő kérvényt adta be a kettős földesurasághoz : „Méltóságos kettős Földes Uraság! Kegyelmes Uraink ! Ezen folyó esztendő februárius 3-ik napján a generális repartitio authenticatiója kedvéért Főtiszt, kanonok Madarassy János ur, mint Tettes egri főkáptalan dékánja előülése alatt Tettes Fejér István ur, mint a Magos érseki uradalom Praefectusa jelenlétében tartatott közönséges gyülekezetünk alkalmatosságával előfordult a közönség részéről azon huzamos panasz, hogy t. i. a mostani pénzen fogadott fertálymesterek, hivataljok örökösségében bizakodván, ezen kötelességnek rendes elviselésére teljességgel alkalmatlanok, s elégtelenek és sokkal jobb rendtartás következne, ha ezen fertálymesteri kötelesség a régi lábra állíttatna. Ezen kívánsága a közönségnek a tisztelt praefectus ur előülése alatt, mivel a mostani lábra való állítása a fertálymesteri hivatalnak, melyben két esztendőt ti olta vagyon, a Migos kettős földesuraság kegyes helybenhagyásával történt, következésképen most is, a választásnak ideje lévén, a Migos kettős földesuraság esetében alázatosan felmutattatni határoztatott. Mi tehát magunk is sajnosan tapasztalván, hogy a béres fertálymesterek végett sokszor sürgetés dolgainkban, nem minden fertályban találkozván, aki az állandó béres fertálymesterséget felvállalná, tetemes hátramaradás okoztatott, úgy nemkülönben a portré beszedésben is több restantiák maradtak ezen állandó fertálymesterek idejében, mint azelőtt; hozzájárul az, hogy ezen közfoglalatosságnak elviselésére, a felséges, úgy nemkülönben a méltóságos földesuraság parancsolatainak hirdetésére tapasztalatunk szerint elégtelenek, bőrökkel mindazonáltal meg nem elégszenek, hanem nagyobbítani kívánják, holott nem nyerhetvén általok egész rendtartást, s a polgári társaság tárgyainak teljesítését, csaknem használatlanul terheltetik ezeknek fizetésében a község; de ha mindjárt akármilyen számmal fognak is lenni a pénzen fogadott állandó fertálymesterek, általok jó rendtartást reméllem nem lehet, csak azért is, mivel csupa szolgai ösztöndűj, s haszonért szolgálják a várost, nem pedig úgy, mint az olyanok, kik puszta becsületért igyekeznek hivataljóknak megfelelni. Meg lévén ezekről tapasztalásunk szerint győződtetve, alázatosan esedezünk a Magos kettős Földesuraság előtt, kegyesen tekintvén a népnek ezen maga segítsége qualificatiojára s gyakorlására, közhaszon s rendtartásra ügyelő kívánságot, a fertálymesteri hivatalt oly régi lábra, melyben a lakosok egymást esztendőnkint felválthassák, állítani, kegyesen engedni méltóztassék, hathatós kegyelmébe ajánlottak, legmélyebb tisztelettel maradunk Egerben, e folyó 1807-ik esztendő februárius 3-án tartott közgyűlésünkben.» A kérvénynek nem volt mindjárt foganatja. Egy év leforgása alatt háromszor ismételték meg, mig azután 1808. áprilisában a tanács javaslata szerint döntött az úriszék s kimondotta, hogy: «... figyelembe vévén ezen úri szék a város kérelme mellett felhozott nyomós indokokat, elrendeli, hogy a szegődményes fertálymesteri intézmény megszüntetésével, a fertálymesterek a régi eljárás szerint városnegyedenként az illető negyed polgárainak e hivatásra alkalmas egyéneiből évről-évre választassanak. Ettől az időtől ismét tizenegy, majd tizenkét tiszteletből választott fertálymestere van Egernek a mai napig.