Egyetemes Filológiai Közlöny – Első pótkötetek – 1889.
Vári (Weiss) Rezső, A magyar nemzeti múzeum egy viridarium-codexe
VIRIDARIUM CODEX. 361 A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM EGY VIRIDARIUMCODEXE. A kézirat, melynek signaturája nincsen, áll 56 levélből, melyeknek kisebb fele 20 levél hártya, nagyobb fele 36 levél papiros. Pergamen- és papiroslevelek váltakozva követik egymást. Egy lapnak szélessége 14 Va magassága 21*8 Ami a prózában írt proeambulumot illeti, egy lapon van 30 sor, a versekből 28 , a codex vége felé rendesen 22 vagy 20 sor. Az írás mindvégig minusculaírás, szöveg és scholion egy kéztől. Initialék nincsenek, csak az Explicit etc. vagy Incipit etc. van nagy betűkkel írva. Hogy valamely scholion melyik excerptumhoz tartozik, azt rendesen egy odarajzolt kéz mutatja. Nem érdektelen az Ovidius metamorphosisai elejéből való kivonatokhoz rajzolt, beosztott és kiszínezett két kör, melyeknek egyike az Ovidius által leírt chaost akarja visszaadni, másika ismét az éghajlatokat és a 4-féle szelet tünteti fel. Mint már megjegyeztem, új signaturája a codexnek még nincsen. A magyar nemzeti múzeum 1884 április 18-án Jankowich örököseitől vette meg. 1842-ben Literáti Nemes Sámuel birtokából került a Jankowichéba. Magának a codexnek keletkezési történetét a 3. levélen olvashatjuk, a mennyiben a kötéskor a czímlap elé hibásan egy üres s egy, claudianusi excerptumokkal teleírt pergamenlap került. A czímlapon ezt olvashatjuk : Spiritus sancti adsit gratia. S ezalatt: «Incipiunt flores poetarum morales et ad diversa negotia allegabiles, collecte hinc inde per dominum Anthonio de Bonanno, Siculum de terra salem, legum doctorem, — et apostillate per eum ad complacentiam Reverendissimi in Christo patris et domini, domini, dominici Rani, episcopi glerdensis dignissimi, utriusque iuris doctoris satis famosi.» Ezután következik a «Preambulum ipsius«, t. i. az Antonius de Bonanno-é. «Qualis mihi acciderit in sompnis monitus, dum tot laboribus artus quassatos piacidus foveret sopor, praeceptor praacipue, et quid hinc sequutum fuerit, paucis percipe. Ipsa etenim Poesis,*) quam plurimorum hinc atque hinc glomeratis sapientum choris *) poesís. C.