Egyetemes Filológiai Közlöny – XXI. évfolyam – 1897.
I. Értekezések - Szegedy Rezső, Kölcsey aesthetikai dolgozatai
ezései. Mi is Kölcsey ezen czikkeit csak e felfogásának vázolására használtuk fel, bírálatait pedig és azon értekezéseit, melyek egy-egy speciális aesthetikai kérdéssel foglalkoznak, egyenkint fogjuk tárgyalni. Amazok leginkább alkalmasak azon viszony feltüntetésére, melyben Kölcsey a nálunk akkor uralkodó irányokhoz áll, az utóbbiakban pedig alkalma volt széleskörű tanulmányait érvényesíteni, s azt a viszonyt, melyben «nagyobb mesterei»-hez áll, leginkább ezeknek fejtegetésébentüntethetjük fel. I. Csokonai Vitéz Mihály verseiről. Csokonai-irodalmunkban — ha a Csokonaira vonatkozó fejtegetések összességét így nevezhetjük — különböző ítéletek találhatók: rámutathatunk nem egy Csokonai-imádóra, utalhatunk higgadtabb bírálókra, kik fény- és árnyoldalait különböző mértékben kiemelték, de egy róla mondott lesújtó kritika ridegség tekintetében páratlanul áll és sok ideig hiánynak és objectív támadásoknak volt kitéve. Kölcseynek Csokonai költeményeiről szóló bírálata ez. Kölcsey eme bírálatának megítélésénél főleg három körülményt kell tekintetbe vennünk, mert e három körülmény összhatása vezette őt arra a nem egy tekintetben méltánytalan ítéletre, melyet Csokonairól mondott. Elsősorban is bizonyos ellenhatás vezette: a határtalan elismerés és égig magasztalás, melyben a közönség egy-egy kiemelkedőbb tehetséget részesített, az elvakultság annak hibái iránt, a folyóiratok bókolása, a kritikusok félénksége Kölcseyben visszatetszést keltett és a tehetségesebb költőknek éppen hibáira vonta figyelmét. A dicsőítés munkáját másoknak engedte át vagy csak kevés részt vett benne és inkább a hibákkal szeretett foglalkozni, amelyekre mások nem igen mertek volna rámutatni. Azután Kölcsey, mint Kazinczy híve, a neologiával párhuzamban egy finomabb ízlés érdekében küzdött és erről az álláspontról tekintett a fejletlen ízlésű Csokonaira is ; ezen egyoldalúságra vitt álláspontnak tulajdoníthatjuk több tévedését és néhány mulasztását is. Még Schillernek Bürger költeményeiről mondott bírálata is hatott Kölcseyre ; ezzel a Csokonairól szóló bírálat néhány rokon sajátságot tüntet fel, s Schiller néhány gondolatát Kölcsey átvette, de anélkül, hogy tisztán utánzó maradt volna. Az első munka, mely Csokonaival foglalkozik, az az életrajz, melyet Márton Ferencz, a bécsi egyetemen a magyar nyelv tanára írt ; *) de ez csak néhány száraz adatra szorítkozik, egy nevezetesebb gond. *) Csokonai elegyes munkái. Bécs, 1816. Bevezetés, és Sárváry Csokonai életrajzának töredék-vonalai. 4. 1.