Egyetemes Filológiai Közlöny – XXIX. évfolyam – 1905.
I. Értekezések - Siegescu József, Csokonai V. Mihály „Békaegérharczá”-nak latin és oláh fordítása
EGYKORÚ ITÉLET CSOKONAIRÓL. menye nem szép, de azt mondom, hogy nem szebb a' Csokonaiénál, és hogy a' Magyar Nemzet érzése és ízlése kiállja e' tárgyban a' legszorossabb kritikát. A' finomabb ízlés némelylveket ugyan hol itt, hol amott kimozdítana Csokonay darabjaiban, sőtt némely egész darabokat kiutasítana könyveibül, de ritkán adna valamit a' megmaradókhoz, mert az ő néző pontjai magosok, nagy tájt foglalók 's igen szerentsések; rajzolatinak formáji, akár egészjekben, akár részesetjeikben, akár körülvonásaikban hathatósok, és merészek, a' festések elevenek, és elpuhító lankadkodások és érzelékenységek nélkül mind elme mind szív érdeklők, 's a' fül is majd mindég kielégíttetik a' bájos éneklőtől. Mi Magyarok még ép elméjű és szívű emberek vagyunk, még nem szorultunk az érzeménykedés fűszereire. Bár az lehetnének mostani költőink a' jövendő előtt, a' mi Csokonay lesz minden mázolásai mellett; őtet a' természet bélylyegze fel költőnek, akármely országban lenne született, megkülömböztette vólna magát eredeti költő elméjével és nagy szabású 's mégis hajlatos Fantáziájával. Fő bélylyege, mint minden nagy elméknek, a' természetiség, mely ha valóban az, soha se durva, mert külömben a sylyasság. Sokkal ritkább, sokkal nehezebb a' természetet utól érni, mint akármi más tzifrákat. «Il n'est pas poète correct, mais il est toujours poète, ce qui n'arrive pas toujours aux poètes corrects. Tout le fini de l'école Hollandaise ne vaut pas une esquisse, une échauche, un trait des Carraches.» Sokkal jobban tenné Költsei Úr, ha a természetiségen igyekezne, meglátná, hogy nem olly könnyű hasonlítani Csokonaihoz: «Ut sibi quivis speret idem, sudet multum, frustraque laboret ausus idem.» Ugyan miért vagdalkodzik a' láng eszű, Nemzetünk' díszére teremtett, korán elhalt Csokonaink' árnyékával ? Elhiheti nekem, hogy nem fény, nem villám, nem világosság vala mindenkor az, a' mi őt ezzel a' ditső árnyékkal való küszdésében segíté. (Budapest.) Közli: VÁCZY JÁNOS. CSOKONAI V. MIHÁLY « BÉKAEGÉRHARCZA »NAΚ LATIN ÉS OLÁH FORDÍTÁSA. Csokonai száz éves jubileuma alkalmával nem lesz érdek nélkül e néhány adalékról is megemlékeznünk, amely Csokonai hatását igen jellemzően állítja elénk. A Békaegérharczot Csokonai még diák korában írta. Nem volt más czélja, minthogy négy pipa dohányban egy néhány perczig szóra-