Egyetemes Filológiai Közlöny – L. évfolyam – 1926.

V. Vegyes - Arany Toldijának egyik forrása. Gálos Magda

den nagy célját győzelemhez vezető, törhetetlen, erős akarata előtt.19 (Budapest.) MORAVCSIK GYULA: — Arany Toldijának egyik forrása.1 Arany János azt, amit a Toldiban előad, mint tudjuk, három főforrásból merítette: Ilosvai Selymes Péter Tholdijából, a hagyományból és a maga képzeletéből. A IX. énekhez, a bikaviadalhoz, Ilosvai ismert részletében nagyon kevés anyagot talált. Ilyen részlet a hagyományban nincs. Azt kellene tehát hinnünk, hogy Arany a bikaviadalt a maga képzeletében alkotta meg. Ezt azonban megcáfolja az, hogy Jókai Hétköznapokjában ehhez szembetűnően hasonló részeket találunk. Ismeretes, hogy Jókai a Hét­ köznapokat 1843*ban kezdte írni, és 1846 tavaszán adta ki.2 Arany pedig ekkor dolgozott a Kisfaludy*Társaság 1846 február 8*án kitűzött pályázatára Toldiján. A Hétköznapoknak éppen első fejezetében van egy bikaviadal élénk leírása. Itt is egy szilaj bika szabadul el, itt is kutyákat, sőt szelindekeket uszítanak reá; a kutyák itt is a bika fülének esnek, dara­­bokat szakítanak le belőle, és — ami talán még jellemzőbb — a bika mindkét helyen mint fülönfüggőket vonszolja, vagy rázza le a kutyá­­kat. Végre mindkét helyen egy erős férfi (amott persze Toldi) erős kiáltással, majd szarvát megragadva fékezi meg a bikát. A részletesebb egyezés a következő: Jókai, Hétköznapok, 6. lap. Jön! Jön! Fussatok! Szaladjatok! Hohó! jön! Roppant lárma kelet­­kezik. Ezer torok ordítása, kaca* gása, sikoltozása.... és a térsé­ gen nem marad egyéb, mint a bömbölés és egy elefántnyi ter* metű bika, a pusztából kivert leg* szilajabb csordavezető A kutyákat, a kutyákat! rivallja türelmetlenül a nép... s kilenc roppant szelindek, egyik nagyobb, mint a másik, termett a téren ... Mindenik szakasztott a füleiből egy darabot emlékül s kapott tőle egy rúgást és öklelést szinte emlékül. Arany, Toldi, IX. ének. Hirtelen nagy lárma, nagy sikoltás­­támad . .. Egy nagy szilaj bika fut a keskeny­­utcán. Valahogyan vágóhídrul szabadul* [ván Bömböl és sikongat... Volt pedig a hídnál hat erős [szelindek,. Utána uszíták a bikának mindet,. A kutyák szaladtak, nem is voltak [restek, A bika fülének és marjának estek. Egy*egy darab fül, hús maradt a [szájokban, Agyarkodva rágták kínos harag* [jókban. 10 ] megemlékezés megírásánál felhasználtam azt a kéziratban levő önéletrajzot is, melyet Pecz Vilmos 1920 februárjában állított össze.­­ Lásd: Mikszáth, Jókai Mór élete és művei. I. 90. 1. 2 Az első mutatvány 1846 március 6-án Vachot folyóiratában jelent meg. (Lásd ugyanott I. 113. 1.)

Next