Egyetemes Filológiai Közlöny – LXIV. évfolyam – 1940.
Kisebb közlemények - Csapláros István: Tótnyelvű magyar szépirodalom
A tótoktól a magyar írók irodalmisága mellett természetesen megkívánta az azonos lakóhely, a tájegység parancsoló elve, hogy olvasóközönségüknek elsősorban azokat a magyar írókat mutassák be, akik valamilyen módon — vagy származásuk, vagy tematikájuk révén — a Felvidékhez tartoztak. A „par excellence" fordításra termett és idegen olvasóközönség számára könnyen hozzáférhető műfaj a regény. Ennek bizonyítására szolgál irodalmunkból a komáromi származású Jókai világirodalmi népszerűsége is, akinek oly nagy a szerepe a magyar irodalmi köztudat és történeti szemlélet európai kialakításában. Első tótnyelvű regénye a Vágvidékről veszi tárgyát, arról a tájról, melyet már Mednyánszky Alajos is irodalmilag érdekessé tett a század elején közzé tett vágvidéki mondáival. A Páter Péter, Jókai e regénye, egy vágvidéki jezsuitának történeti tévedésekkel teli „igaz története". Nem sokkal igazabb a meséje, de szintén a Felvidék egy tájához, jórészt Lőcséhez kapcsolódik az áruló brigadéros és a Lőcsei Fehér Asszony története is, melyet a táji érdeke mellett talán fejlett korrajza miatt tartottak érdemesnek a fordításra. Harmadik és a legfontosabb Jókai-mű az indogermán magyarrá válásnak gyönyörű regénye, a hungarussá formáló boldog magyar föld diadalát bemutató Új Földesúr. A színmagyar faj kvalitásait, hűségét, nemességét, bátorságát, vitézségét és erejét két lirikus-epikus költőnkön keresztül ismerhette meg a tót olvasó: a népmese János vitézében és a monda Toldi Miklósában. Ez utóbbi szerzőjének, Aranynak, különösen nagy hatása volt tót fordítóira és olvasóira. Bujnák Pál pozsonyi egyetemi tanár egész könyvet szentel Arany hatásának. A hatás kétségtelen nyomait mutatta ki a legkiválóbb tót költők műveiben: Lud. Zell, Miloslav Dumny, J. A. Fabry, Bela Klein-Tesnokalsky, Ad. Osvald, Em. Podhrádsky, Petr. Bella, Dlhomir Polski, Somolicky szerepelnek a hatást felvevők között, sőt a legnagyobb, Hviezdoslav és Rázus Márton, sincsenek némi Arany-hatás híján. Jakub Graichmann Iván a Ludmilla és Zever Radúz a Mahalena c. költeményei is a Rózsa és Ibolya visszhangjai. Míg a nyolcvanas évek, Arany halálának évtizede, főként Jókaiban és Aranyban testesíti meg a tótok számára a magyar irodalmat, addig Petőfi működésének félszázados jubileuma a kilencvenes években Petőfire tereli a tótok figyelmét. Fellépésének félszázados évfordulóján jelent meg verseinek első nagyobb gyűjteménye. A Nagyszombatban kiadott könyv, az arckép és életrajzi bevezetés után Petőfinek vagy 300 versét adja verses fordításban. Ezidőtájt jelenik meg Podhrádsky Emil besztercebányai Petőfi-könyve is, mely az előzőhöz hasonló körülmények között Petőfi 110 versét adja. Petőfi hatása a tót irodalomra még nélkülözi azt a munkát, amelyet Aranyé már megkapott, de e két kötet fordítás, a János vitéz és a „Hóhér kötete", valamint a folyóiratokban és naptárakban szétszórt Petőfifordítások is bizonyítják, hogy a közös népi sors, a világszabadság esz- Pest, 1865. c) Bohó Misi. Sasskára Misska ziwot a wystupky. Pest, 1869. Hóhér kötele. Katov povraz. Bpest, 1895. 2. kiad. Bpest, 1899. 2 Páter Péter. Turócszentmárton, 1883. Levocska bicla pani I—II. Pozsony, é. n. Novy zemsky pán. Turócszentmárton, 1887. 3 Jankó vit'az. Pozsony," 1909. Toldi. Bpest, 1886. 4 Jan Arany ν literatúre slovenskej. V. Praze, 1924. 5 Alexandra Petőfiho lyrické básne. Nagyszombat, 1893. Vybor ζ básni Alexandra Petőfiho. Besztercebánya, É. n. (1891 v. 1894).