Egyetértés, 1924. szeptember-december (6. évfolyam, 200-298. szám)

1924-11-30 / 275. szám

2 továbbá 13-án és 14-én délután 4 és 0 órakor kezdődő előadások­ban a Dóczi leánynevelő intézet dísztermében. Az énekszámokat elsőrendű művészek éneklik s a bábokat, valamint a színpadot oly művésziesen készítették el,­­ hogy az előadás nemcsak a gyer­mekek, hanem a felnőttek szá­mára is igazi műélvezet lesz. A belépőjegyek árát igen mér­sékelten állapították meg. Ülő­hely 10,000 korona, állóhely 5000 korona. Miután a terem befogadó képessége kicsiny, ezért egy egy előadásra jegyet csak mérsékelt számban bocsátottak ki. Felhívjuk a közönséget, hogy az előadásokra a jegyeket minél előbb váltsa ki, hogy az előadá­­i­sokat aszerint tudják beosztani.­­ Jegyek már most­ megválthatók­­ a Dóczi intézet igazgatóságánál, a Molnár utóda cégnél, Piac­ utca városház épület és Fráter Erzsé­­­­bet nőegyleti elnöknél, Kossuth­­utca 36. szám alatt. Akik gyermekeiknek örömet akarnak szerezni, azok el ne mu­lasszák megnézni ezt az előadást. HERCZEG ANNA modellháza Piac­ utca 41. tartoon­yi MuhMI. Női és leányfelöltők Sz­emézett velour- Posztó- Plüsch- Bársony­kabátok Szőrme bundák, szö­vet- és selyem divat ruhák,­­ Jumperek, a­blousok, aljak, pon­gyolák nagy választék­ban a legolcsóbba­k. T­ÁRCA. Jókai és Debrecen Irta: Oláh Gábor — Első közlemény: - -1. Magyarországnak alig van egy szöglete, ahova Jókait el ne ro­­j­pitene volna képzeletének fürge paripája s ahonnan virágot ne szedett vona sokszínű költészete gazdag koszorújába. Soha a mi Hazaimat tájképeiben, szólásai­ban, tipikus jellemeiben, adomái­­­­ban és történetében oly egyete­mes gazdagsággal meg nem di­­­­csői­tette senki, mint Jókai. Már csak ezért is édes mindnyájunkké. Regényköltészetéből meg lehetne szerkeszteni Magyarország költői földrajzát, mondavilágát, népraj­zát, sőt nyelvjárását is. Debrecent és hazánk néhány nagy városát szorosabb láncok is kapcsolják Jókaihoz a költői ér­dekeltségen kívül. Komáromban, Pozsonyban, Pápán, Budapesten, Kecskeméten, Debrecenben, Arad táján, a Balaton mellett és a Bükkség alján játszódott le életé­nek legnevezetesebb mozzanatai. Debrecenbe az 1849-iki szabad­ságharc vihara veti. A szerencsét-­­­len moori csata után a Budapest­ről menekülő kormánnyal sodró- s­dik Debrecenbe. 1849 januárjá­nak első napjait érik. Farka­sordító hidegben, gyékényes, fakószekéren teszi meg „nászútját“ feleségével, ke­sztül a határtalan alföldi ró­­naságon. Pálfy Albert kölcsön adott száz pengőre az útiköltség. Debrecenbe érve, Nagypéterfia­­utcán kap szállást Dud­as nevű szűrszabónál, aki havi húsz fo­rintért ad ki egy szobát kettőjük­nek. A derék cívisek tudták, hogy minden szerencsétlenségben van valami szerencse. Tömérdek me­nekülő lepte meg a várost, a sze­mes polgárság jó hasznot húzott belőle. A debreceni első napok igen nyomorúságosak lehettek. Jókai maga vásárolgatott be a piacon; felesége, Laborfalvy Róza, a maga szép kezével főzögette az ebédet. Farkas János kormánytanácsos fizető vendégül szegődött hozzá­juk. Volt tehát keresetforrás is. Maga Jókai a Nyári Pál belügy­miniszteri hivatalába járt be, ami inni való volt, ő végezte. Nyári Pál csakhamar beviszi a hivata­los Közlöny szerkesztőjének Gyurmán Adolf mellé, akire nem lehetett bízni a politikai cikkek írását. Havi 150 forint a Jókai fizetése. A Közlön­y­be írt cikkei ha­marosan feltűnést keltenek, mert akkor nem valami népszerű esz­méket próbál népszerűsíteni: „A mostani hadviselés nem forrada­lom, hanem csak szabadságharc; a nemzet nem az uralkodó, ha­nem csak a reakció­k ellen küzd“. Nem tetszik ez a hang a többség­nek, különösen nem Pálfy Albert­nak, a radikális Március ti­zenötödike szerkesztőjének.­­ Rögtön visszakéri Jókaitól a Pes­ten kölcsön adott száz pengőt és támadni kezdi Nyáryékat. Jókai­nak veszett nevét költik, hogy mindenáron ki akar békülni a dinasztiával! Országgyűlésig ha­talmasodik a dolog ; Kossuthot kérdőre vonják érte s a kormány­zó elhidegül Jókaitól. Korlátozni kezdik szerkesztői szabadságát, ez sérti az önérzetét s lemond a Közlöny szerkesztéséről. Nyá­­ry Pál megint nem hagyja nyo­morúságában : kifizetteti Labor­falvy Rózának szinművészi diját, amit Isten meg nem kaphatott. Jókai most uj fába vágja fej­széjét. 1849 február 22-ikén meg­indítja a debreceni Esti La­­p­o­k-at, részint Nyáry Pálék vé­delmére, részint a tisztultabb föl­fogás diadalra juttatására. Ki­adója, Csáthy Lajos, ezer pél­dányban nyomatja a kapós újsá­got. Mindennap megjelenik az esti órákban. Eleinte Jókai maga írja az egészet. Eleven, humoros, gúnyos szelleme hamarosan ál­landó közönséget és munkatársa­kat teremt. Költeményeket Szász Károly és Vajda János ir bele.­­ Mindjárt az első számokban erő­­­sen védekezik Jókai a Március tizenötödike gyanúsításai ellen, mintha t. i. a dinasztiával értene egyet. Mert Pálfy Alberték épen 1849 március idusán kikiál­tották hazaárulónak. Jókai cse­rébe Madarász László rendőrmi­nisztert kezdi ki, rákenve — nem is méltatlanul — a Zichy-család kincseinek elrablását. Madarász bosszúból olyan törvényjavasla­tot visz előre, amellyel a haza­árulás gyanújába keveredett Jó­kait a fcid­őben eltehette volna láb alól. Csakhogy Madarászt eléri végzete: a Zichy-féle kincsek el­­orzását hivatalosan rá bizonyít­ják. Madarász kimenekül Ameri­kába, Jókai győz. Az Esti Lapok pedig futja tovább eleven pályáját. Táncsics Mihály röpiratát is kigúnyolja egyik cikkében, a­melynek „kend“ minden harma­dik szava. — Április 14-ikének Habsburgokat döntő diadalát igy köszönti: „Jegyezze föl a história e napot, mert a magyar nép jövő­­élete a napól fogja számítani uj esztendejét“. — Április 13-ikán Jókainé Laborfalvy Róza föllép Hugó Károlynak Bankár és báró című szomorujátékában a sebesült honvédek javára. Május 10-iki számában pedig a fiatal Reményi Edének Debrecenbe jöt­tét jelzi az Esti Lapok. Május 13-ikán tartja hangversenyét, a­melynek keretében Vas Gereben is szerepel „humoriszikai felolva­sással“. Tehát homokos Debre­cenben inter arma non silent Mu­sae. Május 14-ikét nevezetes na­pul jegyzi föl: ekkor esküszik meg az alkotmányra Kossuth La­jos minisztereivel együtt a nagy­templomban. Május 22-iki szá­mában nagy betűkkel hirdeti Bu­davára bevételét. Ettől kezdve Jó­­kai republikánus. Humorosan, de sok igazsággal jegyzi fel később maga : „Hogy a túlvérmes, nagy- EGYETÉRTÉS 1924 november 30. Karnagyképzés a városi Zeneiskolában. Megnyílik a Zeneszerzés tanszak. Debrecen dalkultúrájára olyan nagyjelentőségű ez a határozat, hogy eredményei szinte belátha­­tatlanok. A város zeneiskolája al­kalmat nyújt a debreceni és kör­nyékbeli dalegyletek élén műkö­dő karmestereknek arra, hogy tu­dásukat gyarapíthassák, az eset­leges hiányokat pótolhassák, úgy magában a dirigálás művészeté­ben, mint a dal- és karének iro­dalom megismerésében, a zenei műveltséget kiegészítő ismere­tekben. A beiratkozó karmesterek ta­nulásuk eredményét csaknem óráról-órára értékesíthetik, gya­korlati téren a vezetőjük előha­­ladása az egész egyesület előha­­ladását jelenti. A másik új tanszak a zene-­­ szerzés, melyre szintén dec. he 1-től kezdve leh­et beiratkozni. Ez is igen nagy kihatású újítás, mert­­ alkalmat nyújt arra, hogy azok, kik zeneszerzői hajlamokkal bír­nak, ebbeli képességüket fej­leszthessék. Az Eötvös-kollégium volt növen­dékeinek előadása. Az Eötvös kollégium Debre­cenben tartózkodó tizenegy nö­vendéke értekezletet tartott dr. Csűrös Ferenc kultúrtanácsnok­nál és elhatározták, hogy 1925 január 10-én, a Zenede díszter­mében tudományos zeneművé­szeti előadást fognak tartani. Az előadás programmját nagy vonásokban már meg is beszél­ték. Németh Gyula budapesti egyetemi tanár Debrecen kelet­kezéséről és Debrecen nevéről fog előadást tartani a legutóbbi tudo­mányos kutatások alapján, ame­lyek egész új irányt fognak ad­ni Debrecen oknyomozó történel­mének. Kodály Zoltán a népzenéről fog előadást tartani, amelynek keretében egy kvartett fog Ko­dály Zoltán szerzeményeiből da­lokat előadni. Az előadás tiszta jövedelme az Eötvös -kollégiumból kikerült fiatal tudósok műveinek a kiadá­sára fogják fordítani. A Népszerű Főiskolai Tanfolyam e heti programmja. Kedden délután öt órakor Hé­­ger Flóris felsőkereskedelmi is­kolai tanár folytatja előadásait a német irodalom klasszikusai­ról , ezúttal Wielandról, az Obe­ron költőjéről tart érdekesnek ígérkező előadást. Utána hat óra­kor dr. Alföldi András egyetemi tanár „Pannónia“ történetének azt a kritikus fejezetét vázolja, a­mikor a hatalmas római tarto­mányi szervezet és a római had­sereg elpusztult. Ezzel a két elő­adással kezdődik meg az őszi ciklus második, összesen tizen-­­három előadásból álló része, a­melyre új rendszerű bérletjegyek válthatók a délutáni pénztárnál. Ennek a bérletjegynek az ára 17.000 korona, tisztviselőknek, munkásoknak és tanulóknak 12 ezer, egyetemi hallgatóknak 6000, így tehát egy-egy előadás pár filérbe kerül. Szerdán délután két, nagy ér­deklődéssel várt előadás követ­kezik. Az első dr. Holfer András előadása a szibériai száműzetés­ről. Ez az előadás annál több fi­gyelmet érdemel, mert dr. Hof­ fer értékes felvételeit erre az egy előadásra tömörítve, vetített ké­­­pekként mutatja be. Hat órakor a szorosabban vett természettu­dományi előadások kezdődnek meg dr. Verzár Frigyes egyetemi tanár, a külföldön is ismert ki­tűnő fiziológus előadásával, a­melyben az izom működését is­merteti s előadását vetített ké­pekkel illusztrálja. Tekintettel a vetítés technikai nehézségeire, valamint a megnyilvánuló nagy érdeklődésre, a Tanfolyam veze­tősége a közönség pontos megje­lenését kéri, mert mindegyik elő­adás megkezdése után az ajtót zárva tartja. Szombaton dr. Il­­­lyefalvy Vitéz Géza professzor érkezik el a pénzről tartott szép előadásainak befejező részéhez, amelynek címe : „A pénz szere­pe a háborúban. Utána Oláh Gá­bor tartja meg harmadik, össze­foglaló előadását Shakespeare történeti drámáiról. A „Petőfi Dalkör” 11 dalestélye. A fényes múltra visszatekintő s újra virágzásnak induló Petőfi Dalkör ezévi december hó 7-én, vasárnap este 6 órakor tartja meg az Omnia mozgószínházban (Színházi átjáró) sikeresnek ígér­kező dal- és táncestélyét. A szezonnyitó mulatság műso­ra a következő : 1. Nyitár v. Előadja Rácz Laci zenekara. 2. a) Spohr L.: A dal. b) Pá­­cius F.: A finn dal. Énekli a Petőfi Dalkör. 3. Cimbalom szóló. Előadja: Gyólay Jánosné. 1. Mácsai L.: Népdalok. Énekli a Petőfi Dalkör. 5. Hegedű szóló. Előadja Ber­­­náth Joz­d. 6. Zin­ay L.: Petőfi dalok. Énekli a Petőh Dalkör. 7. Komor szavalatot tart Ferkó Gyula.­­8. Nodesta K. Katalin pusztai nóták. Az énekszámokat Pálffy La­jos, a Dalkör kiváló karnagya ve­

Next