Egyetértés, 1924. szeptember-december (6. évfolyam, 200-298. szám)
1924-11-30 / 275. szám
2 továbbá 13-án és 14-én délután 4 és 0 órakor kezdődő előadásokban a Dóczi leánynevelő intézet dísztermében. Az énekszámokat elsőrendű művészek éneklik s a bábokat, valamint a színpadot oly művésziesen készítették el, hogy az előadás nemcsak a gyermekek, hanem a felnőttek számára is igazi műélvezet lesz. A belépőjegyek árát igen mérsékelten állapították meg. Ülőhely 10,000 korona, állóhely 5000 korona. Miután a terem befogadó képessége kicsiny, ezért egy egy előadásra jegyet csak mérsékelt számban bocsátottak ki. Felhívjuk a közönséget, hogy az előadásokra a jegyeket minél előbb váltsa ki, hogy az előadáisokat aszerint tudják beosztani. Jegyek már most megválthatók a Dóczi intézet igazgatóságánál, a Molnár utóda cégnél, Piac utca városház épület és Fráter Erzsébet nőegyleti elnöknél, Kossuthutca 36. szám alatt. Akik gyermekeiknek örömet akarnak szerezni, azok el ne mulasszák megnézni ezt az előadást. HERCZEG ANNA modellháza Piac utca 41. tartoonyi MuhMI. Női és leányfelöltők Szemézett velour- Posztó- Plüsch- Bársonykabátok Szőrme bundák, szövet- és selyem divat ruhák, Jumperek, ablousok, aljak, pongyolák nagy választékban a legolcsóbbak. TÁRCA. Jókai és Debrecen Irta: Oláh Gábor — Első közlemény: - -1. Magyarországnak alig van egy szöglete, ahova Jókait el ne rojpitene volna képzeletének fürge paripája s ahonnan virágot ne szedett vona sokszínű költészete gazdag koszorújába. Soha a mi Hazaimat tájképeiben, szólásaiban, tipikus jellemeiben, adomáiban és történetében oly egyetemes gazdagsággal meg nem dicsőitette senki, mint Jókai. Már csak ezért is édes mindnyájunkké. Regényköltészetéből meg lehetne szerkeszteni Magyarország költői földrajzát, mondavilágát, néprajzát, sőt nyelvjárását is. Debrecent és hazánk néhány nagy városát szorosabb láncok is kapcsolják Jókaihoz a költői érdekeltségen kívül. Komáromban, Pozsonyban, Pápán, Budapesten, Kecskeméten, Debrecenben, Arad táján, a Balaton mellett és a Bükkség alján játszódott le életének legnevezetesebb mozzanatai. Debrecenbe az 1849-iki szabadságharc vihara veti. A szerencsét-len moori csata után a Budapestről menekülő kormánnyal sodró- sdik Debrecenbe. 1849 januárjának első napjait érik. Farkasordító hidegben, gyékényes, fakószekéren teszi meg „nászútját“ feleségével, kesztül a határtalan alföldi rónaságon. Pálfy Albert kölcsön adott száz pengőre az útiköltség. Debrecenbe érve, Nagypéterfiautcán kap szállást Dudas nevű szűrszabónál, aki havi húsz forintért ad ki egy szobát kettőjüknek. A derék cívisek tudták, hogy minden szerencsétlenségben van valami szerencse. Tömérdek menekülő lepte meg a várost, a szemes polgárság jó hasznot húzott belőle. A debreceni első napok igen nyomorúságosak lehettek. Jókai maga vásárolgatott be a piacon; felesége, Laborfalvy Róza, a maga szép kezével főzögette az ebédet. Farkas János kormánytanácsos fizető vendégül szegődött hozzájuk. Volt tehát keresetforrás is. Maga Jókai a Nyári Pál belügyminiszteri hivatalába járt be, ami inni való volt, ő végezte. Nyári Pál csakhamar beviszi a hivatalos Közlöny szerkesztőjének Gyurmán Adolf mellé, akire nem lehetett bízni a politikai cikkek írását. Havi 150 forint a Jókai fizetése. A Közlönybe írt cikkei hamarosan feltűnést keltenek, mert akkor nem valami népszerű eszméket próbál népszerűsíteni: „A mostani hadviselés nem forradalom, hanem csak szabadságharc; a nemzet nem az uralkodó, hanem csak a reakciók ellen küzd“. Nem tetszik ez a hang a többségnek, különösen nem Pálfy Albertnak, a radikális Március tizenötödike szerkesztőjének. Rögtön visszakéri Jókaitól a Pesten kölcsön adott száz pengőt és támadni kezdi Nyáryékat. Jókainak veszett nevét költik, hogy mindenáron ki akar békülni a dinasztiával! Országgyűlésig hatalmasodik a dolog ; Kossuthot kérdőre vonják érte s a kormányzó elhidegül Jókaitól. Korlátozni kezdik szerkesztői szabadságát, ez sérti az önérzetét s lemond a Közlöny szerkesztéséről. Nyáry Pál megint nem hagyja nyomorúságában : kifizetteti Laborfalvy Rózának szinművészi diját, amit Isten meg nem kaphatott. Jókai most uj fába vágja fejszéjét. 1849 február 22-ikén megindítja a debreceni Esti Lapok-at, részint Nyáry Pálék védelmére, részint a tisztultabb fölfogás diadalra juttatására. Kiadója, Csáthy Lajos, ezer példányban nyomatja a kapós újságot. Mindennap megjelenik az esti órákban. Eleinte Jókai maga írja az egészet. Eleven, humoros, gúnyos szelleme hamarosan állandó közönséget és munkatársakat teremt. Költeményeket Szász Károly és Vajda János ir bele. Mindjárt az első számokban erősen védekezik Jókai a Március tizenötödike gyanúsításai ellen, mintha t. i. a dinasztiával értene egyet. Mert Pálfy Alberték épen 1849 március idusán kikiáltották hazaárulónak. Jókai cserébe Madarász László rendőrminisztert kezdi ki, rákenve — nem is méltatlanul — a Zichy-család kincseinek elrablását. Madarász bosszúból olyan törvényjavaslatot visz előre, amellyel a hazaárulás gyanújába keveredett Jókait a fcidőben eltehette volna láb alól. Csakhogy Madarászt eléri végzete: a Zichy-féle kincsek elorzását hivatalosan rá bizonyítják. Madarász kimenekül Amerikába, Jókai győz. Az Esti Lapok pedig futja tovább eleven pályáját. Táncsics Mihály röpiratát is kigúnyolja egyik cikkében, amelynek „kend“ minden harmadik szava. — Április 14-ikének Habsburgokat döntő diadalát igy köszönti: „Jegyezze föl a história e napot, mert a magyar nép jövőélete a napól fogja számítani uj esztendejét“. — Április 13-ikán Jókainé Laborfalvy Róza föllép Hugó Károlynak Bankár és báró című szomorujátékában a sebesült honvédek javára. Május 10-iki számában pedig a fiatal Reményi Edének Debrecenbe jöttét jelzi az Esti Lapok. Május 13-ikán tartja hangversenyét, amelynek keretében Vas Gereben is szerepel „humoriszikai felolvasással“. Tehát homokos Debrecenben inter arma non silent Musae. Május 14-ikét nevezetes napul jegyzi föl: ekkor esküszik meg az alkotmányra Kossuth Lajos minisztereivel együtt a nagytemplomban. Május 22-iki számában nagy betűkkel hirdeti Budavára bevételét. Ettől kezdve Jókai republikánus. Humorosan, de sok igazsággal jegyzi fel később maga : „Hogy a túlvérmes, nagy- EGYETÉRTÉS 1924 november 30. Karnagyképzés a városi Zeneiskolában. Megnyílik a Zeneszerzés tanszak. Debrecen dalkultúrájára olyan nagyjelentőségű ez a határozat, hogy eredményei szinte beláthatatlanok. A város zeneiskolája alkalmat nyújt a debreceni és környékbeli dalegyletek élén működő karmestereknek arra, hogy tudásukat gyarapíthassák, az esetleges hiányokat pótolhassák, úgy magában a dirigálás művészetében, mint a dal- és karének irodalom megismerésében, a zenei műveltséget kiegészítő ismeretekben. A beiratkozó karmesterek tanulásuk eredményét csaknem óráról-órára értékesíthetik, gyakorlati téren a vezetőjük előhaladása az egész egyesület előhaladását jelenti. A másik új tanszak a zene- szerzés, melyre szintén dec. he 1-től kezdve lehet beiratkozni. Ez is igen nagy kihatású újítás, mert alkalmat nyújt arra, hogy azok, kik zeneszerzői hajlamokkal bírnak, ebbeli képességüket fejleszthessék. Az Eötvös-kollégium volt növendékeinek előadása. Az Eötvös kollégium Debrecenben tartózkodó tizenegy növendéke értekezletet tartott dr. Csűrös Ferenc kultúrtanácsnoknál és elhatározták, hogy 1925 január 10-én, a Zenede dísztermében tudományos zeneművészeti előadást fognak tartani. Az előadás programmját nagy vonásokban már meg is beszélték. Németh Gyula budapesti egyetemi tanár Debrecen keletkezéséről és Debrecen nevéről fog előadást tartani a legutóbbi tudományos kutatások alapján, amelyek egész új irányt fognak adni Debrecen oknyomozó történelmének. Kodály Zoltán a népzenéről fog előadást tartani, amelynek keretében egy kvartett fog Kodály Zoltán szerzeményeiből dalokat előadni. Az előadás tiszta jövedelme az Eötvös -kollégiumból kikerült fiatal tudósok műveinek a kiadására fogják fordítani. A Népszerű Főiskolai Tanfolyam e heti programmja. Kedden délután öt órakor Héger Flóris felsőkereskedelmi iskolai tanár folytatja előadásait a német irodalom klasszikusairól , ezúttal Wielandról, az Oberon költőjéről tart érdekesnek ígérkező előadást. Utána hat órakor dr. Alföldi András egyetemi tanár „Pannónia“ történetének azt a kritikus fejezetét vázolja, amikor a hatalmas római tartományi szervezet és a római hadsereg elpusztult. Ezzel a két előadással kezdődik meg az őszi ciklus második, összesen tizen-három előadásból álló része, amelyre új rendszerű bérletjegyek válthatók a délutáni pénztárnál. Ennek a bérletjegynek az ára 17.000 korona, tisztviselőknek, munkásoknak és tanulóknak 12 ezer, egyetemi hallgatóknak 6000, így tehát egy-egy előadás pár filérbe kerül. Szerdán délután két, nagy érdeklődéssel várt előadás következik. Az első dr. Holfer András előadása a szibériai száműzetésről. Ez az előadás annál több figyelmet érdemel, mert dr. Hof fer értékes felvételeit erre az egy előadásra tömörítve, vetített képekként mutatja be. Hat órakor a szorosabban vett természettudományi előadások kezdődnek meg dr. Verzár Frigyes egyetemi tanár, a külföldön is ismert kitűnő fiziológus előadásával, amelyben az izom működését ismerteti s előadását vetített képekkel illusztrálja. Tekintettel a vetítés technikai nehézségeire, valamint a megnyilvánuló nagy érdeklődésre, a Tanfolyam vezetősége a közönség pontos megjelenését kéri, mert mindegyik előadás megkezdése után az ajtót zárva tartja. Szombaton dr. Illyefalvy Vitéz Géza professzor érkezik el a pénzről tartott szép előadásainak befejező részéhez, amelynek címe : „A pénz szerepe a háborúban. Utána Oláh Gábor tartja meg harmadik, összefoglaló előadását Shakespeare történeti drámáiról. A „Petőfi Dalkör” 11 dalestélye. A fényes múltra visszatekintő s újra virágzásnak induló Petőfi Dalkör ezévi december hó 7-én, vasárnap este 6 órakor tartja meg az Omnia mozgószínházban (Színházi átjáró) sikeresnek ígérkező dal- és táncestélyét. A szezonnyitó mulatság műsora a következő : 1. Nyitár v. Előadja Rácz Laci zenekara. 2. a) Spohr L.: A dal. b) Pácius F.: A finn dal. Énekli a Petőfi Dalkör. 3. Cimbalom szóló. Előadja: Gyólay Jánosné. 1. Mácsai L.: Népdalok. Énekli a Petőfi Dalkör. 5. Hegedű szóló. Előadja Bernáth Jozd. 6. Zinay L.: Petőfi dalok. Énekli a Petőh Dalkör. 7. Komor szavalatot tart Ferkó Gyula.8. Nodesta K. Katalin pusztai nóták. Az énekszámokat Pálffy Lajos, a Dalkör kiváló karnagya ve