Egyházi Tudósítások - függelékül a Religio és Neveléshez, 1843. 1. félév (1-26. szám

1843-04-02 / 14. szám

Első félév, 1843. Magyarország. Cstlakozás.) Pesten a’ therezia-külvárosi plé­bániatemplomban martius’ 19én tartott ünnepély’, tudnillik a’ vakok intézetének növendékei által éne­kelt vocal-mise’ alkalmával begyült pénzösszeg , melly, mint tudva van, az érczhegyi lakosok ínsé­gének némi enyhítésére van szánva — 59 sor. és 4*7* kra megy váltóban, melly kegyes adományért az adakozóknak a’ szenvedő emberiség’ nevében szi­ves köszönet mondatik. (Megyei közlések.­ Esztergomból. Sz. József’ napját fényesen és örvendetes áhítattal ünne­peltük, mint főm. Kopácsi­ József hőn tisztelt atyánk ’s hg prímásunk’ nevenapját. Nem csupa di­vat gyűjtötte városunk’ egész népét a’ székesegyházba és hg primási palotába, hanem főpásztorunk iránti azon­ magasztos tisztelet, mellyet Esztergom’ fiai örömmel nyilvánitnak, ’s Hunnia’ minden bölcs fia bizonynyal viszhangoz. Jelekből szeret a’ világ ítélni ? — A’ nap földerült ’s melegite, a’ szivek lángra gyűltak ’s hőn emelkedék égnek áldást sóhaj­tozó imájok, röpiratok és versezetek írattak, kis­dedek és ifjak áhítatban zengték éneküket, a’ kar­igazgató ujdonus sz. misét szerze és dalnokaival meglepőleg hangoztata, a’ polgárság disz-egyenru­­hát ölte, ’s fegyverén lövelte üdvét; szerencseki­­vánatukat a’ papság, vármegye, város, katonaság, gazdatisztség, jobbágyság, ifjúság, idegenek ’s ke­belbeliek ünnepiesen leszavalták; az ünnepi mise alatt két erdélyi helv. vallásu közkatona régi óhaj­tása szerint épületesen anyaszentegyházunk’ kebelébe tért, a’ várfokon érseki lobogó fölhirdette a’ nagy napot, midőn a’ hídfőnél nemzeti lobogók keltek szárnyra, ’s Józsefhidja (u. m. születése’ első év­napján) kizászlózva, a’ Dunapart váltig ropogtatta örömtaraczkait. Illyen volt józsefnapi reggelünk. A' nap’ delét vendégkoszorúban ülé főpapunk, mikoron egymást négy zenekar váltogatá, és gőzöseink vetél­kedve , végtelenül ágyaztak, tisztelkedtek Eszter­gom és hazánk nagy érsekének. Alkonyattal a’ nép’ örömnapja mint az ég üstökös csillagzatban tűnt le. M. I. Kalocsáról. Martius’ bán iktattaték be nagy­préposti székébe főt. Wagner Ferencz eddigi olvasó kanonok ’s hát sz. lőrinczi czimzetes prépost, nyelly tisztes egyházi szertartásra nem csak e’ város’ előbb­kelő egyházi ’s világi urai, de több megyebeliek is, sőt maga kegyelmes érsekünk, agg korának daczára, szíveskedtek megjelenni. A’ beiktatási tisztet magos Girk György adrasi fölszentelt püspök ’s éneklő ka­nonok teljesité, ki miután a’neki saját nyájas ékes­szólással előadta volna ama’ nem mindennapi eseményt, hogy a’ főt. nagyprépost ’s a’ mllgos iktató alig három ötöd év’ lefolyta előtt vétetvén föl a’ főtiszte­lendő­­s káptalan’ díszes koszorújába, annyi érdem­dús tag’ kihaltával, immár a’ legelső székeket bír­ják, átment azon magas kötelességek’ élethű festé­sére, mellyek a’ nagypréposti díszes hivatallal egy­­bekapcsolvák ; majd ismét az ujonan nevezett nagy­prépost’ érdemei fölött áradozott, mellyek elég ke­zességet nyujtnak a’ felöl, hogy mindazon terhes kötelességeket szívből is pontosan teljesitendi; végre azon hő óhajtását fejezé ki, hogy e’ napon nyert méltóságát a’ főt. nagyprépost sokáig’s jobb egész­séggel viselhesse, mint kezdé. Végezvén igy hatályos beszédét a’ mllgos iktató, hasonló szép ékesszólás­sal válaszolt a’ beiktatott; különösen kiemelte azt, hogy a’ török ’s hazai ellenség’ vérengző kezei által romba dűlt káptalan’ isméti helyreállittatása után ő volna a’ kilenczedik , a’ tágas Bács megye’ szülöttei közül pedig első, ki e’ fényes méltóságra emelteték; majd háláját rebegé ő Fölségének, kinek határtalan kegyétől nyerte e’ szép kitüntetést, vala­mint érsek ő excellentiájának is, ki őt papi hivata­lának zsengéjétől kezdve mind e’ napig föltűnő ke­gyességgel halmozá, végre köszönetét nyilvánító a’ mlsgos püspöknek szives fáradozásáért. — E’ be­iktatást követé a’ többi főt. kanonok urak’ fokon- 9 APRILIS’ 2kán-PESTEN. 14. VASÁRNAP. 14 dik szánt

Next