Együtt, 1992 (2. évfolyam, 3-13. szám)
1992-06-01 / 7. szám
" Mgl / mm évfolyam, 5.(7.) szám 1992. JÚNIUS 16 oldal, ára 15 lej „Az én igazi vezéreszmém: a népek testvérré válásának eszméje, a testvérréválásé minden háborúság és minden viszály ellenére.” TOVÁBBI EGYÜTT AZ ÉRTÉKEK SZÖVETSÉGÉÉRT E lső szavunk ezúttal is, akárcsak a múlt év novemberében, lapunk első számának megjelenésekor, az olvasót köszönti, aki megtisztelt figyelmével bennünket s aki előítélet nélkül, bizalommal vette kezébe újjászerveződött lapunkat, a két nyelven - magyarul és románul - megjelenő Együttet. Ez év júniusától, kiadványunk 7. számától kezdődően tehát lapunk egyformán szól mind a magyar, mind a román olvasókhoz. (Májusi lapszámunk a kétnyelvű Együtt kiadását előkészítő adminisztratív-szerkesztőségi teendők miatt nem jelent meg, ezért utólag elnézést kérünk olvasóinktól.) A kétnyelvű Együttet reális olvasói elvárás sürgette, olyan társadalmi igény hozta létre, amely lapszámaink nyomán, hónapról hónapra egyre erőteljesebben jelentkezett, illetve fogalmazódott meg a legkülönbözőbb társadalmi rétegekhez tartozó olvasók körében. Szerkesztőségünkhöz érkezett számtalan jelzés - levél, telefonhívás, baráti tanács, javaslat, előfizetők önként vállalt toborzása stb. - figyelmeztetett arra, hogy az Együtt sajátos profilja és tematikája iránt a román olvasók részéről is megtisztelő érdeklődés nyilvánult meg az elmúlt fél esztendő alatt. Ezzel az örvendetes érdeklődéssel és határozott társadalmi igénnyel felelősségteljesen számolva, határoztuk el az Együtt kétnyelvű megjelentetését. Szellemi becsület dolga, hogy a román olvasókkal jelentős mértékben kiszélesedett, megnövekedett olvasótáborunk elvárásának úgy tegyünk eleget, hogy lapunk román barátai kiadványunkat éppen úgy a magukénak, saját művelődési fórumuknak tekinthessék, mint a magyar olvasók. Mindez, természetesen, nem jelenti azt, hogy a kétnyelvűséggel egyidejűleg alapvetően megváltoztattuk volna lapunkat, annak szellemi arculatát, tulajdonképpeni lényegét, egész szerkezetét, külső és belső tartalmát. Az Együtt-impreuna változatlanul az a magyar művelődési lap, amelyet Művelődési és Baráti Társaságunk ad ki - az el(Folytatása a 8. oldalon) EMINESCU akár a hegyek, akár a tenger • Románia egyenlő Eminescu nevével. • Ennek az országnak az összes konspiratív nevei közül egyet választottunk, Eminescut, nevének zengésében önmagunkra találtunk. • Nyelvünk Eminescu előtti szavaiból Eminescu után született meg a román nyelv. • Az istenek országában a demokrácia nyilvánvalóbb, mint az isteni kinyilatkoztatás. Eminescu feltűnése mélységesen nem demokratikus, viszont az isteni erő benyomását kelti. • Nemzeti történelmünk égboltja Eminescu után kitisztult, mintha a jelenkor valamennyi arcvonalának részese lenne. • Mircea cél Bátrin csupán Eminescu látomása révén érthető meg, a lllik Levélben. Hasonlóképpen Tepes, akinek az emlékét a költő gyógyírként idézi. • Önteltség azt hinned, hogy Eminescu a te kortársad. Még sokat kell tenned addig, neandervölgyi ember, amíg igényt tarthatsz arra, hogy Eminescu kortársa légy. • Kevés hiteles fénykép maradt ránk a költőről. Számunkra fényképe: a költészete. • Ha Eminescu valójában nem volt teljes mértékben román, akkor a román nép sem teljes mértékben román. • Az Eminescu-doktrina nem egy ideológia, hanem módszertan. Eminescu nem arra tanít, hogy milyen kérdéseket vessünk fel és hogy milyen megoldásokat találjunk, hanem, hogy miként vessük fel a kérdéseket és miként keressünk megoldásokat. • Eminescu költészete egyszerű, akár a hegyek, akár a tenger s akárcsak az isten minden csodás teremtménye. • Minden népnek megvan a maga Eminescuja, de más népek soha nem értik meg, hogy minden egyes nép Eminescuja Fél év után Az Együtt • hat számának margójára (1991 november - 1992 április) (A 2. oldalon) •Mohy Sándor köszöntése • Mohy Sándor: „A csók“ (Rodin és Brâncuşi) (Az 5. oldalon) MOHY SÁNDOR: Napraforgó A DEMOKRATIKUS GYAKORLAT KÉT ÉVE Ion Iliescu elnök televíziós beszédéből (A 3. oldalon) miért oly nagy az illető nép számára. Az egyetlen, aki megérti, az érintett nép, amely azonban felismerését nem tudja megfelelő formába ontani. • A költők ideológája nagy károkat okozhat a hiszékenyeknek. Ebben az értelemben, a páratlan nyárfák párossá való kiegészítése nem oldja meg a mellettük szerelmesen elhaladók drámáját . A román nép megváltása Eminescu révén ma is tart. Nélküle az a veszély fenyeget, hogy öntudatlanokká válunk • A bukovinai erdőknek Eminescu Visszhangja van. De ez csak Eminescu Hallással nyerhető vissza. • Eminescui kiteljesedésünkben Caragiale a szükséges és időben megjelent fék. Eminescu cenzorát Caragialénak hívják. Caragiale azonban nem cenzúrázza Eminescut, hanem Adrian Păunescu (Folytatása az 5. oldalon) „Mellékelten küldök önnek egy verseskötetet Adytól, aki legfiatalabb de a legkiválóbb költő Petőfi és Arany után. Felhívom a figyelmét, olvassa el főként a 30., 34., stb. oldalon lévő verseket. A legelsőben mondja Ady, hogy magyaroknak, románoknak és szlávoknak össze kell tartaniuk ebben az országban, mert hiszen mindannyian testvérek az elnyomatásban. Soha sem volt még olyan költő, akinek lett volna bátorsága hasonlót megírni..." BARTÓK BÉLA első román nyelvű leveléből, amelyet beiuşi professzor barátjának, Ioan Buşi fiának írt .Isten és ember előtt tagadom, hogy nemzetek között létezne gyűlölet. Gyűlölet, féktelen kicsapongás és civakodás nincs a nemzetek között, hanem az csupán a kufárok és arisztokraták, a kiváltságos osztályok sajátja. A magyar népnek ugyanaz volt a sorsa, mint a mi népünknek, hasonlóképpen a székelyeknek is, a szászoknak pedig még nem vetettek rózsás fekvőhelyet... Az egészséges ösztön által vezérelt és hamis kultúra révén nem fertőzött román zászlajára tűzte a nemzeti szolidaritást, az alkotmányos szabadságot, az abszolutizmustól való megszabadulást... a testvéri együttműködést a testvérnemzetekkel." GHEORGHE BARITIU