Elektromos Híradó, 1982 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1982-01-01 / 1. szám
A Budapesti Elektromos Művek dolgozóinak üzemi lapja Vili. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 1982. JANUÁR ÁRA: 2,50 Ft BÉRGAZDÁLKODÁS Az elmúlt év igen kedvező eredménnyel zárult dolgozóink bérkeresetének növekedése szempontjából. Az 1981. évi terv a vállalati bérszínvonal 3,6%-os növekedését irányozta elő. Ezzel szemben egy vállalati dolgozó évi átlagos bérkeresete kereken 7%-kal volt nagyobb, mint 1980. évben. A bérkeresetek kedvező alakulását lényegében három tényező segítette elő. Ezek között első helyen szükséges említeni a munkaerő létszám csökkenését, ami a bértömeggazdálkodás jellegéből adódóan jelent előnyt a bérszínvonal alakulásában. Segítette a bérkereset növekedését ezen kívül tröszti bérpolitikai juttatás is, valamint az engedélyezett bértömeg vállalati elhatározásból adódó túllépése. Az engedélyezett összegen felül felhasznált bérek után másfélszeres adót kell ugyan fizetni részesedési alapunkból, de ez az összeg már az idén megtérül, annak következtében, hogy az 1982. évi bérfejlesztés az így megnövelt múlt évi bázis alapján történhet. Az idén a szokásosnál jóval korábban, már január hónapban végrehajtjuk az éves alapbér fejlesztést. A tröszti terv vállalati bontású mutatói az 1982 évre kiadott állami szabályozást közvetítve kereken a bértömeg 3%-os növekedését engedik meg vállalatunk számára. A bérfelhasználás tervezésénél szükséges figyelembe venni, hogy 1981. május 1-i hatállyal 2% mértékű alapbérfejlesztés végrehajtására került sor, valamint azt, hogy az ügyeleti és készenléti díjak összege a múlt év második félévétől jelentősen megnövekedett. Ezeknek hatása 1982. évre is áthúzódik, miután 1982. évben 12 hónapon keresztül mutatkoznak meg a múlt év májusától megnövekedett alapbérek, az új ügyeleti díjak, amelyeket idén — a múlt évben elfogadott határozatok értelmében — további 3%-kal kell növelnünk és pedig valamennyi díjtétel vonatkozásában. Ezek a tételek összességében azt eredményezik, hogy az 1982. évi bérszínvonal az alapbérfejlesztés előtti állapotban mintegy 0,6%-kal magasabb a múlt évi bérszínvonalnál. A vállalat gazdasági és társadalmi vezetősége számszerűleg kidolgozott javaslatunk alapján mégis úgy döntött, hogy a folyó év január 1-i hatállyal 4,5%-os alapbérfejlesztési lehetőséget biztosít a dolgozók számára. Az alapbérek növekedése tehát ilyen formán nagyobb az összbérek emelkedésénél, ami nyilvánvalóan azzal a következménnyel jár, hogy a mozgóbéreket tervezzük kisebb összegűre idén a tavalyihoz képest. Korlátozni a mozgóbérelemek között alapvetően csak a bérjutalmak és célprémiumok összegét lehet. 1981. évben a terv kereken 1600 Ft/fő bérjutalom és célprémium összeget tartalmazott a különböző szolgálati helyek vonatkozásában. Ez a fejkvóta az éves gazdálkodás folyamán mintegy 2500—2600 Ft-ra növekedett, sőt egyes szolgálati helyeken megkétszereződött. Az 1982. évi terv újra a múlt évi induló összegben biztosít lehetőséget a szolgálati helyek számára bérjutalmak és célprémiumok fizetésére. A bérfejlesztéssel összefüggésben elfogadott határozatok értelmében kereken 1600 Ft/fő éves összegű bérjutalom és célprémium terhére is eszközölhetnek a szolgálati helyek további alapbérfejlesztést úgy azonban, hogy az alapbérek múlt év decemberi állapotához képesti növekedése ne haladja meg az 5%-ot. Indokolt a nagyobb alapbérfejlesztési lehetőséget kihasználni annak érdekében is, hogy a korábban formálisan alkalmazott rendszeres, negyedévenkénti nem fizikai prémiumok szükséges mértékben alapbéresítésre kerüljenek. A korábbi években szokásos volt, hogy az egyes foglalkozási kategóriák, illetve gazdasági egységek megkülönböztetett mértékű alapbérejlesztésben részesüljenek. Most úgy látta a vállalat vezetősége — természetesen a gazdasági vezetés és a társadalmi szervezetek illetékes vezető testületei együttesen —, hogy ilyen differenciálás nem indokolt. Az alapbér megállapításáról szóló rendeletek a múlt évben újonnan szabályozták a dolgozók besorolási bérhatárait. A változás lényegében azt jelenti, hogy az alsó bérhatárok növekedtek és az ezekre történő ráállás a jövő év tavaszától minden területen kötelező. Tekintettel arra, hogy a vállalati dolgozók bérkeresete, a múlt évben és az azt megelőző évben is átlagon felül növekedett, az idei bérfejlesztési határozat figyelmeztetést tartalmaz a gazdasági egységek számára azzal kapcsolatban, hogy törekedjenek az alsó bérhatárok minden területen történő elérésére. Olyan döntés született, hogy az új alsó bérhatárok 1983. március 31-ig történő eléréséhez a gazdasági egységek központi támogatásra ne számítsanak. A bérfejlesztés keretei között ezúttal is szükséges előnyben részesíteni azokat a dolgozókat, akik átlag feletti munkájukkal, a mennyiségi és minőségi követelményekkel, példamutató szorgalmas, fegyelmezett, körültekintő gondos és gyors munkát végeznek. Különös figyelmet kell fordítani a kedvezőtlen munkakörülmények között foglalkoztatott dolgozókra, a 30 év alatti fiatalokra, pályakezdőkre. Nem szabad különbséget tenni azonos végzettségű, azonos gyakorlatú és egyforma munkát végző nők és férfiak között. Ezúttal is sor kerül a gyesen levők és katonai szolgálatot teljesítő dolgozók alapbérfejlesztésére ugyanúgy, mint a korábbi évek folyamán. Nem részesülhetnek alapbérfejlesztésben azok, akik különféle munkajogi szabályok értelmében bérkorlátozás alá esnek vagy pedig végzett munkájuk alapján arra érdemet nem szereztek. Az alapbérfejlesztés lebonyolítására január hónap folyamán kerül sor, olyan idő ütemezéssel, hogy a január havi bérfizetések alkalmából — tehát február első napjaiban — a dolgozók már az új alapbéreiket kapják. Új vonása az idei bérgazdálkodásnak, hogy a vállalati központ négy legnagyobb létszámú főosztálya, éspedig az Üzemviteli főo., a Számviteli és Pénzügyi főo., az Üzemgazdasági főo., valamint az Anyag és Áruforgalmi főo. ugyanolyan önálló gazdálkodást folytat majd, mint az üzemigazgatóságok és üzemmérnökségek. Az alapbérfejlesztés gyors végrehajtása és jelentős mértéke bizonyosan kedvező megítélésre talál majd a vállalati dolgozók körében. KASZÁS ISTVÁN