Élelmezési Dolgozó, 1976 (70. évfolyam, 1-12. szám)
1976-01-01 / 1. szám
BABOS LÁSZLÓ: A szocialista brigádokra mindig építeni lehet Az előző kongresszus óta, a IV. ötéves terv időszakában élelmezésiparunkban a szocialista munkaverseny-mozgalom jelentős mértékben fejlődött. Túlzás nélkül állíthatom, hogy a brigádok munkája egyre inkább a termelési feladatok teljesítésének meghatározó tényezőjévé válik. Ezt igazolják azok az eredmények, amelyek a termelés területein születtek. Az elmúlt években több alkalommal is tapasztaltuk, hogy az időszakonként átmenetileg jelentkezett gondok, problémák megoldásában a brigádok jelentős részt vállaltak. Szükségesnek tartom, hogy szóljak azokról a nehézségekről, amelyek a húsiparban az elmúlt évek során a külgazdasági helyzet számunkra kedvezőtlen alakulása, valamint a feldolgozókapacitások elégtelensége miatt jelentkeztek. Az ezekkel járó többletfeladatok, az időszakonkénti nagymértékű túlórák komoly megterhelést okoztak dolgozóinknak. Elmondhatom, hogy a feladatok végrehajtása során dolgozóink, brigádjaink felelősségérzetről, a nehézségek megértéséről tettek tanúbizonyságot. Ha mérsékelt ütemben is, de tovább javult a gyártott termékek minősége és választéka, ugyanakkor fokozatosan érvényre jutottak a népgazdasági szempontból is kívánatos takarékossági törekvések. A szocialista munkaverseny-mozgalomban a tartalmi fejlődés mellett egyidejűleg minőségileg újszerű formák, kezdeményezések jelentkeztek. A brigádok a termelési feladatok segítésén kívül sokat tettek a szocialista embertípus neveléséért, a szocialista munkaerkölcs kialakításáért. Külön szeretnék szólni arról a nagyon jelentős versenyszakaszról, amely az MSZMP XI. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére bontakozott ki. Ez az időszak egyértelműen bizonyította: még jelentős kiaknázatlan lehetőségek vannak a mozgalomban. Bebizonyosodott, hogy a dolgozók lelkesen, tettrekészen sorakoznak fel a közös célok megvalósítása, pártunk politikája támogatása mellett. Egyértelművé vált az is, hogy előbbrelépés csak a gazdasági és mozgalmi szervek együttes munkája és felelősségérzete kapcsán érhető el. Szakszervezetünk XLIV. kongresszusa megállapította, hogy iparunk dolgozói minden eddiginél nagyobb arányban vettek részt a munkaversenyben. Jelentős eredménynek számít, hogy a kiemelkedő gazdasági jellegű vállalások mellett nagymértékben növekedett a politikai tartalom és aktivitás. Az összefogás, a többletfeladatok vállalása, a fegyelmezett munka voltak a tényezői az élelmezésipar IV. ötéves terve sikeres teljesítésének. A szocialista brigádok többsége mindennapi munkája mellett törekedett új formák, módszerek átvételére és kialakítására. Felkarolták azokat a kezdeményezéseket is, amelyek máshol jól beváltak, így többek között részt vállaltak a „DH” munkarendszer bevezetése feltételeinek megteremtésében, továbbfejlesztésében és tökéletesítésében. Úgy érezzük, hogy a brigádvállalások sikeres teljesítésében nagy szerepe volt annak is, hogy az utóbbi időszakban javultak a tárgyi és személyi feltételek. Több helyen bevezették a kétoldalú szerződések rendszerét, amely átfogóan meghatározta azokat a kötelezettségeket, amelyeket a gazdasági vezetés a brigád vállalásaihoz szavatolt, de ezen túlmenően rögzítették a feladatok teljesítése után járó anyagi elismerés mértékét is. Szükséges, hogy ezek a bevált, a többség által elfogadott formák a következő időszakban is fennmaradjanak, tovább terjedjenek, fejlődjenek. Azt hiszem, ebben nagy szerep hárul a szakszervezeti szervekre is. Kedvező, hogy a gazdasági középvezetők irányító, segítő szerepe jobban érvényesül, bár számos esetben elmarad a kívánalmaktól. A dolgozók kezdeményezései megfelelő teret kaptak, de a feladatok megfogalmazásához a dolgozók tájékoztatását tovább kell tökéletesíteni. A munkaverseny nyilvánossága, propagandája vállalatonként elég vegyes. Többségükben széleskörűen ismertetik az elért eredményeket, de helyenként még előfordul, hogy ezt a munkát nem folyamatosan, hanem kampányszerűen végzik. Az elmúlt időszakban fokozatosan érződött szakszervezeti szerveink gazdasági, társadalmi életünkben betöltött súlyának, szerepének növekedése. Ezt mondhatom el akkor is, amikor a munkaverseny szervezéséről, irányításáról, értékeléséről esik szó. Igaz ugyan, hogy javult a gazdasági vezetők ez irányú tevékenysége, de a kezdeményezés, a mozgósítás, a feladatok végrehajtásának évközi ellenőrzése elsősorban a szakszervezeti szervek részéről érződött. A munka jobb megszervezésével, a folyamatos anyagellátás biztosításával és a nevelő munka fokozásával tovább kell erősíteni a munkafegyelmet a dolgozók, a gazdasági vezetők körében. Úgy érezzük, a szocialista módon végzett munka a legyártott termékek, minőségi javítását az anyagtakarékosságot, a munkaidő és a gépi kapacitások maximális kihasználását jelenti. Ezt a többletet mi tesszük hozzá: a szocialista brigádban dolgozók. A szocialista brigádmozgalomban továbbra is a hármas jelszó érvényesül, de a dolgozók, szocialista kollektívák körében mind gyakrabban vetődik fel a „szocialista módon ,vezetni” elv érvényesítése is. Ennek megvalósítása valamennyiünk közös feladata. A szocialista brigádok művelődési, ismeretszerzési vállalásai még sok helyen nem kapnak kellő megbecsülést és elismerést az értékelésnél. Ezen szemléleten sürgősen változtatni kell. Pártunk XI. kongresszusa a szocialista módon élés és gondolkodás általánossá tételét tűzte ki célul, és ebben a szocialista brigádok tagjaira megtisztelő, példamutató szerep vár. KÜLDÖTTEINK A SZOT XXIII. KONGRESSZUSÁN Terme! a Miskolci Húskombinát December 20-án Kovács Sándor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes adta át rendeltetésének az új Miskolci Húskombinátot. Ebből az alkalomból az iparág IV. ötéves tervének befejezéséről s a soron levő ötéves időszak fontosabb beruházásairól is szólt. Elismerés A IV. ötéves terv előirányzatai szerint öt év alatt 20 millió 800 ezer sertés vágására kellett felkészülni, ez várhatóan meghaladja a 25 millió 600 ezret. Ez a szám pedig arra utal, hogy minden tervezett negyedik sertés után le kellett vágni egy ötödiket is. A húsipari fejlesztés üteme nem tudott a mezőgazdasági termeléshez igazodni, s ez feszültséget okozott. A IV. ötéves tervidőszakban húsipari beruházás összes értéke meghaladja a 4 milliárd forintot, de a feldolgozó kapacitást lényegesen fejlesztő beruházások átfutási ideje hosszabb volt annál, hogy ez a nehézségek azonnali megoldásához segíthetett volna. Ez elsősorban a gyors átvételben érezteti kedvezőtlen hatását, s főleg a kisárutermelők termelési biztonságát zavarta. A vágósertés-termelés nagy mértékű fejlődésével meghatározó fordulat következett be a hazai húsellátásban és az export árualapok termelésében. S hogy összességében kedvező a kép, abban az iparág dolgozóinak helytállása sokat segített. A húsipari dolgozók jövedelme a végzett munkának megfelelő arányban emelkedett, s számottevően nőttek azok az összegek is, amelyeket az iparág dolgozói helyzetének javítására fordított. Jellemzésképpen egyetlen adat ennek alátámasztására: a húsiparban foglalkoztatott munkások átlagbére öt év alatt átlagosan közel 50 százalékkal emelkedett. Az V. ötéves tervben feladataink nőnek. A munkát tehát javítani kell, színvonalasabbá kell tenni. A terv előirányzatai szerint az állattenyésztésben az V. ötéves tervidőszakban is a vágósertés-termelés emelkedik nagyobb mértékben. A sertések nagyobbik hányadát a húsiparnak kell feldolgoznia. A fej gyárak segítségével Ez a mennyiség 1980-ra meghaladja a 7 milliót. A feladat megoldásában segítségére lesz már az iparágnak az új Miskolci Húskombinát, a szegedi új szalámigyár, a gyulai húskombinát. Ugyanígy segítenek azok a beruházások, amelyek az V. ötéves tervben előirányzott 6,7 milliárd forintból a tervidőszakban megvalósítva növelik a húsipar feldolgozó kapacitását, korszerűsítik a termelés szervezését. Az V. ötéves terv célkitűzései jelentősen megváltoztatják a húsipari termelés szerkezetét. A csontoshús termelés öt év alatt az iparban 12—14 százalékkal emelkedik, ugyanakkor a készítmények termelése ezt az arányt lényegesen meghaladja. A tartós húskészítmények növekvő mennyisége a belföldi ellátást is lényegesen javítja ezeknek a cikkeknek a forgalmát, de még nagyobb a jelentősége az exportban. A miniszterhelyettes külön felhívta az iparág vezetőinek, dolgozóinak a figyelmét azokra a gazdálkodási célkitűzésekre, amelyeket az MSZMP XI. kongresszusa a gazdasági eredmények javítása érdekében minden gazdálkodó egység elé állított korszerű üzemben A felavatott Miskolci Húskombinát európai színvonalon termel. Az új üzem az egész ország, különösen pedig a jelentős munkásvidék, Miskolc és környékének ellátásban játszik szerepet Az új üzemben a vágóvonalak gépesítettsége magas fokú. A nehéz fizikai munka úgyszólván teljesen megszűnt A legkorszerűbb húsfeldolgozó és húskészítmény-gyártó gépekkel, zsír- és faggyúolvasztó berendezésekkel szerelték fel. A higiénés követelményeket hazai és külföldi vonatkozásban egyaránt kielégíti, technikai berendezései a termelékenység jelentős mértékű fokozását teszik lehetővé. Az ma már szinte természetes, hogy egy ilyen új gyárban a munkahelyi körülmények, a szociális ellátottság feleljen meg azoknak az előírásoknak, amelyeket a dolgozókról való gondoskodás szocialista normái ilyen területen megkövetelnek. A kombinát e tekintetben is kiállja a próbát. A beruházási program szerint óránként 200 sertést és 30 marhát vágnak itt. Kereken 32 és félezer tonna húst, 7 és félezer tonna húskészítményt, 2650 tonna különféle húskonzervet gyártanak. Eredményes, jó munkát, sok sikert kívánunk az új üzemben dolgozóknak. Nagy feladatok várnak a cukoriparra Nem volt még vége az esztendőnek, még kevésbé a cukoripar mindenki által ismert nagy hajrájának, a következő és első hónapjaira áthúzódó kampánynak, amikor a Cukoripari Vállalatok Trösztjénél járva, terveikről beszélgettünk Ódor László gazdasági igazgatóval és Széles Lajossal, az iparág szakszervezeti tanácsának titkárával. Mielőtt a cukoripar V. ötéves tervéről és az 1976. évről szót váltottunk, röviden vázolták az előző tervidőszak néhány jellemzőjét. Sok nehézséggel kellett megküzdeniök. Mint a szoba falán levő grafikonok szemléletesen mutatták, 1971-ben szinte a mélypontról indulva, egyenletes fejlődéssel futott fel a termelés a napi 30 ezer tonnát meghaladó répafeldolgozási kapacitásig. Lehetővé tette ezt az öt év alatt végrehajtott hárommilliárdos beruházás, de talán még inkább a mintegy 11 ezer dolgozó sokszor hősies helytállása. Hiszen emlékezhetünk az elmúlt évek időjárási viszonyaira, amikor mindenki, megértve a feladat nagyságát, erején felül teljesített, hogy a lehető legkisebb károsodás nélkül lehessen feldolgozni a termést. Komoly munkaerőgondokkal is küzdöttek a vállalatok, amelyeket különböző szervezési intézkedésekkel, átcsoportosításokkal, munkakörök összevonásával, az élőmunka mind hatékonyabb felhasználásával igyekeztek áthidalni. Az üzemnapok száma ennek ellenére, a nem mindig megfelelő minőségű, de egyre nagyobb menynyiségű répa feldolgozása miatt, 76 napról a tervidőszak végére másfélszáz napra emelkedett. Ezek, és egyéb más körülmények ismeretében, a MÉM és az Országos Tervhivatal illetékes vezetőivel folytatott konzultáció után készítették el a Trösztben az V. ötéves terv koncepcióját, melyet az iparági szakszervezeti tanács is megvitatott. Ennek birtokában most már a vállalatok két hónapon belül pontosítják középtávú terveiket és a legkésőbb május végéig megtörténő egyeztetés után hagyják azt jóvá. Mint beszélgetőpartnereink elmondták, az eddigiekben is sokat tettek azon lehetőségek felkutatása érdekében, melyekkel a répafeldolgozási kapacitás nagyobb mértékben növelhető. Ezt segíti elő többek között a sűrűlétárolás nagyüzemi megvalósításával kapcsolatos fejlesztési terv, melynek eredményeként, tröszti szinten a jelenlegi répafeldolgozási teljesítmény 1980-ra megközelíti a 45 ezer tonnás napi átlagot. Hozzájárul ahhoz a tervidőszak végére a termelésbe bekapcsolódó Hajdúsági, közismertebb nevén Kádai Cukorgyár 6000 tonnás feldolgozó kapacitása. Befolyásolja mindez az üzemnapok alakulását is, amely a tervek szerint az ideiről 116 napra fog csökkenni. Beruházási tervük ismét 3 milliárd forint, s mint hallottuk, a jelenlegi mintegy kilencvenszázalékos szociális ellátottsági szintjük emelkedése is biztosítottnak látszik, hiszen több mint 90 millió forintot terveznek központi beruházásként a kommunális és szociális keretben, amelyhez még az egyes vállalatok hozzájárulása tevődik majd hozzá. Érdekes kezdeményezésekről is szóltak a Tröszt vezetői. Nevezetesen arról, hogy Ercsiben a gyár szocialista brigádjai és a velük termeltetési szerződésben levő mezőgazdasági brigádok együttműködési megállapodása jött létre az alapanyag mennyiségi, még inkább minőségi javítása céljából. Győr-Sopron megyében pedig a megyei pártbizottság kezdeményezésére, termelőiipari együttműködési megállapodást szorgalmaznak, ugyancsak a jobb nyersanyagellátás érdekében. A gazdasági, szociális, munkavédelmi, szervezési, nemkülönben az üzemi demokrácia továbbfejlesztését célzó tervek mind azt igazolják, hogy a cukoripar dolgozói és vezetői komolyan érzik felelősségüket és mindent elkövetnek a jövőben is, hogy a párt és a kormány által rájuk szabott feladatot, az ország cukorral való önellátását megvalósítsák. Ezt úgy tudják maradéktalanul teljesíteni, ha mezőgazdasági termelőpartnereik segítségét is megkapják, az alapanyag mennyiségi, de elsősorban minőségi javítása terén. BL 1976-ban is folytatják Az Egri Dohánygyár kollektívája elég nehéz helyzetből vágott neki a teljesítésnek 1971-ben. Többévi rekonstrukció költségeinek törlesztéseképpen is, a fejlesztési alap döntő része elvonásra került. Gépi beruházás nélkül kellett megoldani a termelési feladatokat. A tartalékok feltárása konkrét napi tevékenységgé vált. Ehhez segítséget adott a DH-munkarendszer, a vezetési színvonal növelése, a jó technológiai vezetés, a megélénkült programszerű szervezési tevékenység és nem utolsósorban a tartalmas munkaverseny és szocialista brigádmozgalom. Nem csoda, hanem a kollektíva együttes munkájának eredménye, hogy november végére teljesültek a IV. ötéves terv céljai. Az 1975. december 31-re elért tervteljesítés néhány számadata: filteres cigaretta termelés: 104,9 százalék; készárutermelési érték: 112,2 százalék; egy főre jutó termelési érték: 106,5 százalék. A bérszínvonal a tervezett 3—4 százalék/év helyett 5—6 százalék/év dinamikával fejlődött. A dolgozók nagy öröme, hogy a kiérdemelt elismerés sem maradt el. Négy egymásutáni évben nyerték el a „Kiváló Vállalat” kitüntetést. Egy brigád Állami-díjat, négy pedig a Szakma Kiváló Brigádja kitüntetést kapta.