Élelmezési Dolgozó, 1983 (77. évfolyam, 1-12. szám)
1983-01-01 / 1. szám
VEZETŐI LÁTOGATÁS BALOGH KÁROLYNÉ főtitkár, részt vett a Törley pezsgő gyártásainak 100. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen, amelynek házigazdája a HUNGAROVIN Borgazdaságok Export Vállalata volt. Részt vettek a társvállalatok és külső szervek képviselői, akiknek munkája kapcsolódik és hozzájárul a vállalat eredményes tevékenységéhez. A pezsgőgyártás történetét felidéző bensőséges ünnepségen több, mint 20 ország képviselője volt jelen. Főtitkárunk vezetésével az ÉDOSZ titkársága részt vett a MEDOSZ-IKPVDSZ titkárságaival szervezett együttes ülésen, melyen előzetes egyeztetés alapján megvitatták „a zöldség-gyümölcs termelés, feldolgozás és értékesítés időszerű kérdései” című előterjesztést és a témára vonatkozó megoldási javaslatokat. Szabolcs megyében MB-s ülésen vett részt, amelyen megtárgyalásba került a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya vezetőjének előterjesztésében az ÉDOSZ megyebizottságával való együttműködés továbbfejlesztése. A második napirend keretében a Nyíregyházi Sütőipari Vállalat vezetőinek előterjesztésében a megyebizottság megvitatta az igen sok gonddal küzdő vállalat helyzetét, a dolgozóik folyamatos leterhelésével összefüggő megoldási javaslatokkat. Megnyugtató álláspont alakult ki a most folyó beruházók befejezésének előrehozására vonatkozóan, mely szerint az 1985- re tervezett kenyérgyár átadására 1984. II. felében — tanácsi segítséggel — sor kerülhet. A Győri-Sopron megyei bizottságunk ülésén vett részt, ahol megvitatták a megyabizottság munkájának továbbfejlesztésével, imunikamádiszenének korszerűsítésével összefüggő tennivalóikat. VANEK BÉLA titkár, Borsod és Somogy megyei bizottságaink ülésén képviselte elnökségünket, amelyen eszmecserét folytatott a megyebizottságok munkamódszeréről, s ezzel kapcsolatos feladataikról. Szakszervezetünk alelnökével, Háber Sándorral együtt látogatták meg Nógrád megyében a KARANGSHULT és a megyei sütőipari vállalatot, ahol tájékozódtak az időszerű szakszervezeti és gazdasági feladatokról, találkoztak szakszervezeti tisztségviselőikkel, dolgozókkal és az üzemek gazdasági vezetőivel. Legfontosabb szociálpolitikai feladatainkról konzultált a Hajdú megyei élelmezési vállalatok szakszervezeti és szociálpolitikai tisztségviselőivel, munkatársaival. Részt vett megyei sportaktíván, ahol értékelték az 1982. évi sportmunkát és meghatározták az 1983. évi sportfeladatokat. Részt vett a KÉKI bizalmitestületi ülésén. DR. SZILÁGYI LÁSZLÓ titkár, Győr-Sopron megyében látogatást tett a Tejipari Vállalatnál. Találkozott a vállalat szakszervezeti tisztségviselőinek, dolgozóinak egy csoportjával, „szakszervezeti nap” keretében. Az ÉDOSZ és MEDOSZ megyebizottság felkérésére előadást tartott a két szakma szb-stagjainak aktuális szakszervezeti és gazdaságpolitikai kérdésekről. Az ÉDOSZ Baranya megyei Bizottsága ülésén részt vett és felszólalt a megyebiizottság megnövekedett feladattaival, korszerűsödött munkamódszerével foglalkozónapirend vitájában. Aktuális gazdaság- és szociálpolitikai kérdésekről a munkahelyi demokrácia erősítéséről, a szakszervezetek feladatairól tájékoztató előadást tartott az élelmezésipari vállalatok szociálpolitikai munkatársai továbbképzése keretében. E témában előadást és konzultációt tartott a Gabona Tröszthöz tartozó vállalatok termelési vezetőinek tanfolyamán is. SÓKI GYULA osztályvezető, a Tatabánya és környéke Sütőipari Vállalat üzemeiben szakszervezeti nap keretében találkozott a vállalat gazdasági vezetőivel, szakszervezeti tisztségviselőivel és dolgozóival. Tájékoztatást adott az ÉDOSZ vezetőtestülete tevékenységéről, időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről, PRATSCH VILMOS osztályvezető, a Győri Keksz- és Ostyagyárban tájékozódott a dolgozók mtnikai körülményeiről, s az szb ezzel kapcsolatos tevékenységéről. A Fővárosi Ásványvíz és Jégipari Vállalat szb-i ülésén — amelyen a munkavédelmi szabályzat tervezetét vitatták —kapcsolódott a téma vitájához. KORMOS SÁNDOR osztályvezető, a Borsod megyei Tejipari Vállalat szakszervezeti bizottságának ülésén képviselte szakszervezetünket, s kapcsolódott a napirendek vitájához. Javulnak a munkakörülmények Jelentős fejlesztéseket hajt végre a Budapesti Baromfifeldolgozó Vállalat. A beruházás elsősorban a technológia korszerűsítését és a minőség javítását szolgálja, egyúttal a munkakörülményeket is javítja. A vállalat fontos szerepet tölt be a főváros baromfihús-ellátásában, az üzletekbe kerülő csirke csaknem felét ez az üzem adja. Mivel berendezéseinek egy része elavult, időszerűvé vált a korszerűsítés. Annál is inkább, mert a folyamatos termelést újabban munkaerőgondok is nehezítik. Éppen a kedvezőtlen munkakörülmények miatt hagyta el sok dolgozójuk az üzemet. A budafoki nagyüzemben korszerű gépsorok beállításával javítják a munkakörülményeket. Akisszámítógéppel vezérelt automata súlyelosztó berendezés hatnyolc asszony munkáját pótolja. A korszerű körpályás gépsor gyorsan és nagyság szerint osztályozza a vágott csirkét úgy, ahogyan a megrendelő kéri. Egy másik új berendezésük a darabolás fáradságos kézi munkáját helyettesíti. Az automata gépsor különleges, forgó késekkel dolgozik, és milliméter pontossággal vágja a mell- és a combrészeket, javítva az áru külső megjelenését. Az üzemben hozzáláttak az úgynevezett szinkronfagyasztó beállításához. Aberendezés feleslegessé teszi a belső anyagmozgatás egy részét, s állandó jó minőséget biztosít. A jó minőség amúgy is mindinkább szorító követelmény, a vállalat az évente levágott baromfi megközelítően 20 százalékát exportra adja, s a technológiai korszerűsítések nyomán várhatóan erősíti külpiaci pozícióit. Költségvetésünkről Szakszervezetünk Központi Számvizsgáló Bizottsága decemberi soros ülésén Nagy László elnök vezetésével megvitatta az ÉDOSZ 1983. évi költségvetését. Értékelte a KSZVB munkatervéből adódó feladatok elvégzését, s jóváhagyta a testület jövő évi ellenőrzési és üléstervét. Az ülésen elnökségünk képviseletében dr. Szilágyi László titkár szólt aktuális szakszervezeti, gazdasági és szociálpolitikai feladatainkról. NEMZETKÖZI KALEIDOSZKÓP az NSZK élelmezési szakszervezetének kongresszusáról A Német Szövetségi Köztársaság Élelmezési Szakszervezete szeptemberben tartotta kongresszusát. A kongresszus főképpen a munkanélküliséggel, azokkal a lehetőségekkel foglalkozott, melyeik lehetővé tehetik a foglalkoztatottságot és csökkentheti a munkanélküliséget. Günter Deding, a szakszervezet elnökének beszámolójából kitűnik: az Európai Közösség Statisztikai Hivatala szerint 1982 augusztusaiban 11 millió munkanélkülit tartottak nyilván. A legmagasabb munkanélküliség aránya Belgiumban 14,6 százalék, Írországban 13,2 százalék, Nagy-Briitanniában 12,8 százalék, Németalföldön 10,5 százalék, az NSZK-ban 6,8 százalék. Az Európai Közösségen belüli itt a legalacsonyabb az infláció is. A munkanélküliség növekedésének enyhítésére elfogadták azt a javaslatot, hogy az idősebb munkavállalóknak fel kell ajánlani: 58 éves korukban önként menjenek nyugdíjba és pedig oly módon, hogy eddigi nettó fizetésük 75 százalékát kapják meg, kiegészítve a társadalombiztosítási hozzájárulással. Az ily módon felszabadult munkahelyeket bekell tölteni fiatalabb munkaerőkkel, munkanélküliekkel, iskáliai tanulmányaikat befejezettekkel, vagy főiskolát végzettekkel. Az előnyugdíj kivezetésének feltétele: egy munkát kereső beállítása az idősebb munkavállaló helyére. Az üzemi tanácsoknak itt fontos szerep jut abban, hogy megakadályozzák a visszaéléseket és garantálják, hogy az önként nyugdíjba vonuló helyére az új munkavállaló kerüljön. Javasolták a heti 35 órás munkaidő bevezetését is, egy későbbi időpontra. Fontos javaslatok még a környezetvédelem, különféle ártalmak megszüntetésre, az éjszakai munka korlátozása, egységes bérszerződések létrehozása munkások és alkalmazottak részére, az egyenlő munkáért egyenlő bér megállapítása. Végül a küldöttek elítélték a fegyverkezési versenyt, követelték a középihatóttávolságú rakétáik további állomásoztatásainak lemondásait, további SALT-tárgyallások megkezdését és a neutronbombák gyártásának megszüntetését. Kilencvenéves az osztrák testvérszervezetünk Az Osztrák Élelmezésipari Munkások Szakszervezete most ünnepli fennállásának 90. évfordulóját. Ebből az alkallomból a hivatalos lapjában, a „Lebensmittelarbeiter” (Élelmezési Munkás) cikksorozatot közöli a szakszervezet 90 éves működéséről. Első kongresszusukon — 1896-ban — már a munkásvédelem szerepelt. A maximális munkanapért, minimáliis bérért, vasárnapi szünnapért és az éjszakai munka ellen léptek fel. A szövetség nehéz körülmények között működött, de jelentős sikereket ért el. Az ország megszállásakor feloszlottak, s illegalitásba kényszerült. 1945-ben újjászerveződött és azóta működik sikeresen. A háború utáni első kongresszusukon napirenden volt a cukoripar államosítása, követelték egy modern társadalombiztosítási törvény létrehozását és valamennyi munkássvédelmi törvény javításéit. Majd később a 40 óriás munkahetet, az egyenlő munkáért egyenlő bért, egy modern munkatörvényikönyv megalkotását. Több ízben a kollektív szerződések javításával foglalkoztak. Legutóbbi kongresszusunkon létrehozták a nők és az ifjúsággal foglalkozó osztályokat, s a Legkisebb szabadság hoszszabbításával és a munkaidő további csökkentésével is foglalkoztak. Szaklapjuk, az Élelmezési Munkás 1945 óta jelenik meg. Ülésezett szakszervezetünk központi vezetősége (Folytatás az 1. oldalról) pl. a baromfiipar, amely becsülettel feldolgozta a megtermelt nyersanyagot, de a külpiacon a legnagyobb nehézségekkel találta magát szembe. Dicséretükre szolgál, hogy 16%-kal növelni tudták a belföldi forgalmat. A szakmai vezetés azonban látja, hogy a baromfiiparnak szüksége van sokoldalú felsőbb segítségre. A konzervipari vállalatok ugyancsak jól éltek az önálló,ság nyújtotta lehetőségekkel. Terveit teljesíti az iparág annak ellenére, hogy kiszállítási nehézségeik vannak. A gabona- és malomipar dolgozóit külön is kiemelte a beszámoló, megköszönve az itt dolgozók ez évi megfeszített munkáját. Jó termést takarítottunk be az idén és az ágazat dolgozói nagyobb zökkenők és panasz nélkül áldották meg ezt a kiemelkedően nagy feladatot. A miniszter kritikusan szólt arról, hogy a bőlséges mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés esetén sem élvezi a fogyasztó ennek előnyeit. Pl. a gazdag gyümölcstermés mellett az áraik változatlanul magasak. Szükséges ezen változtatni a jövőben. Az 1982. terv teljesítését értékelve megállapíthatjuk,hogy az elért eredményekben szerepe volt a munkára valló jó felkészülésnek, a sokoldalú és eredményes együttműködésnek, s a dolgozókollektívák sok esetben álldozatot is vállaló munkájának. Az elért eredményekért dicséret illeti meg a dolgozókollektívákat és vezetőiket egyaránt. A jövő esztendőiben jó alapokról indulunk, elbizakodottság nélkül kell dolgoznunk és az élelmezésipar teljesítését másfél-két százalékkal kell növelni. De nemcsak termelni, hanem az igényekhez sokoldalúbban igazodva el is kell adni termékeinket. Hangsúlyozni kell, hogy mosék az irányítás jó szervezése mellett, a dolgozó kollektívák és társadalmi szervek aktív közreműködésével számíthatunk a terv teljesítésére. Kiemelkedő jelentősége van annak, hogy a vállalati tervek az üzemi demokrácia különböző fórumrendszerein megtárgyalásra kerüljenek, s hogy a dolgozó kollektívák világosan értsék feladatukat, s a munkaversenyt atervek teljesítésére irányítsák. Fontosnak tartjuk, hogy a munkakörülmények javítására hozzávetőlegesen egymillárd Ft-ot költöttek ebben az évben. Változatlan törekvésünk a jövő esztendőben is a szociális ellátás lehetséges mértékű fejlesztése, a munkakörülmények javítása. Kérjük a jobb együttműködést a szakszervezeti és a gazdasági vezetésközött a termelési feladatok megvalósítása és a munkakörülmények javítása érdekében is. Munkaversenyünk az exportfeladatokat és a belső ellátás javítását szolgálja. Együttműködést kérünk a kezdeményezésben, a termelési fegyelem javításában, a jövedelmek és a munka differenciált elismerésében. „Végezetül megköszönöm a központi vezetőségnek, a sok ezer szakszervezetitisztségviselőnek munkáját, mert meggyőződésem, hogy az elért sikerekben az ő munkájuknak is igen nagy része volt” — mondottta befejezésül. A napirend vitájában tízen kértek szót. Elsőnek Marik Sándorné, az ÉDOSZ Szabolcs megyei Bizottságának titkára szólalt fel. Többek között hangoztatta: az almatermesztés és feldolgozás ez évi problémája nemcsak szabolcsi, hanem országos ügy is. Ezért országos intézkedéseket várnak. A megyében két vállalatuk kapott teljes önállóságot. A konzervgyár jól felkészült az önállóságra, eredményes évet zárt, kiegyensúlyozott és bizakodó a vállalati kollektíva és a vezetés is. A dohányfermentálóban jelentős beruházással korszerűsítették a termelést, javították a munkafeltételeket. Segítséget kért a húsipar rekonstrukciójához. Miklós Györgyné, a Győr megyei Tejipari Vállalat szabtitkára elmondotta: a KV írásos jelentését sz-űtésen is megvitatták, s két dolgot kértek, hogy tegyen szóvá. Egyetértenek azzal, hogy az ipar nehéz évet zárt. Ezt magukénak vallják, eredményekkel és gondokkal együtt. A fejlesztési források, üzemében igen beszűkültek, s félő, hogy hosszú távon alapellátási feladatuknak nem tudnak eleget tenni. Az állításfoglalás szellemében felmérték lehetőségeiket a szociális ellátás javításában. Javaslatot dolgoztak ki a 40 órás munkahét továbbfejlesztésére. Megköszönte az ÉDOSZ vezetésének a nyugdíjasok részére adott támogatásit. Róka József, a Nagykanizsai Sörgyár dolgozója saját vállalatainak gazdálkodásáról szólva, kiemelte: ez évben nem tudják eredménytervüket teljesíteni, s a szakszervezeti tisztségviselőknek gyakran kell magyarázni, hogy javuló munka mellett mégis miért romlott az eredményük. A vállalati önállóság sok új elemet tárt fel náluk is, amelylyel a jövőben további előrelépést várnak. Szabó Béla, az ÉDOSZ Heves megyei Biizottságémák titkára megerősítette: a KV előterjesztése és állásfoglalása reális célokat jelöl meg, konkrét póliikiskai programot ad szervezeteinknek és tisztségviselőinknek. A terveket csak a szakszervezeti tisztségviselők és a velük partner gazdasági vezetők együttműködésével válthatjuk valóra. Az ötnapos munkahét, a termelés növekedésének igénye bizonyos feszültségeket okozott megyéjében, de ezeket nagyrészt sikerült megoldani. Papp Béláné, Borsod megyei Álllatiforgalmi és Húsipari Vállalat dolgozója elmondta, hogy az üzemi szakszervezeti munka középpontjában a termelést segítő tevékenység volt ebben az évben. A bizalmi testület és az aktivisták is időben és érdemiben kaptak útmutatást a versenyszervező munkához, ezért eredményesen segíthették azt. Tröszti segítséget kért a szociális ellátás fejlesztéséhez, mert mint mondotta, ha most valaki belép gyárukba, a rendezett udvar és a szép üzem láttán azt hiszi, röviden rendben van, csak akkor csalódik, amikor még átöltözni sem tud kulturált körülmények között. Csikós Mihály, az ÉDOSZ Csongrád megyei Bizottságának titkára megerősítette, hogy a MÉM és az ÉDOSZ erősödő kapcsolata lejjebb is jó hatással van. A MÉM ellenőrzéseinek nagy jelentősége van az önállósult vállalatok segítésében, s jó, hogy ebben a megyei szervekre is támaszkodik. Megyéjében — ellenkezőleg a miniszteri kiegészítéssel — a gabonaipar keresi a kapcsolatot a termelőszövetkezetekkel a tárolótér növelése céljából. De egyelőre sikertelenül. Segítséget kért a szállítási gondok megoldásához, s nagyobb önállósságot a szocialista országokból importált alkatrészek beszerzésében. Friss Antalné, a Nagykőrösi Konzervgyár stb-kultikára elmondotta, hogy vállalatuk jövő évi tervét bizalmi testületi ülésen megvitatták már. Vállalják a magasabb követelményeket, de kifogásollta, hogy a bérszabályozást csató későn ismerthetiték meg, s ez nehezítette munkájukat. A tartósítóipar ez évben nagyon sok segítséget kapott a fejlesztéshez és a jövő esztendőben is elégedettek lennének ennyivel. Dr. Varga Sándor, a KV Közgazdasági Bizottságának vezetője az árualap és a vásárlóerő összefüggéseit elemezte felszólalásaiban. Az áremelkedést is könnyebb elviselni, ha muakfa- és kereseti lehetőség van. De fel kell figyelni arra, hogy az év 9 hónapjában 10%-kal nőtt a túlórák száma iparunkban. Drágán Maximné, a Budapesti Édesipari Vállalat szbtitkára az édesipar nehézségeiről szólt , részletesebben, ami az import beszűküléséből és az édesipari termékek árnövekedéséből eredt elsősorban. Egry Éva, az ÉDOSZ Komárom megyei Biizottságának titkára, megerősítette, hogy a munkaversenynek nagy szerepe lesz a jövő évi feladatok teljesítésében. A hanyag, vagy pontatlan szervező munka leplezésére szervezett műszakok vagy túlórák ellenszenvet váltanak ki az emberekből, ezért a szakszervezetnek nagyon oda kell figyelni a műszakok szervezésénél és a túlórák elrendeléseinél is. A vitát Vámosa Jenő foglalta össze, hangoztatva, hogy, a minisztérium minden elhangzott témát megvizsgál és ezekre visszatér. Megköszönte a KV tagjainak és a testületnek az elhangzott észrevételeket, az egész évben végzett munkát. A központi vezetőség egyhangúlag elfogadta a jövő évi tervvel kapcsolatos állásfoglalást. Varga Istvánné, az ÉDOSZ Hajdú megyei Bizottságának titkára írásiban nyújtotta be észrevételeit az első napirenddel kapcsolatban. Kifejti: a Hajdú-Bihar megyei élelmezési üzemek nagy erőfeszítéseiket tettek ez évben, hogy növeljék az exportáru-alapokat. Az elért eredmények is bizonyítják, hogy a dolgozó kollektíváikban megvan a cselekvőkészség az átlagon felüli teljesítés eléréséhez. Az exporttervek teljesítésében a hús- és a baromfifeldolgozó vállalat ért el legjobb eredményt megyéjében. Kemény munka folyik a cukorgyárban, s akadozik a kiszálllítás a konzervgyárból. A bérszabályozás jó végrehajtása érdekében javasolja a szakszervezeti tisztségviselők és a vállalati szakemberek együttes felkészítését. ÉLELMEZÉSI DOLGOZÓ 3