Élet és Tudomány, 1969. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1969-09-12 / 37. szám
MAI SZEMMEL AZ EGYKORI SELYEMÚTON I 1. Pekingből Lancsouba A selymet ma már egyre inkább kiszorítják a sokkal olcsóbb műselymek és a különféle, kevésbé kényes műanyagok, de amikor időszámításunk kezdetén megjelent Rómában, súlyát aranyban mérték. Diadalútja Kínában kezdődött, Európába elsőül a görögök hozták be az i. e. I. század végén, és földrészünk csak a XIII. századtól lett önellátó belőle. Az értékes kelmét addig hosszú karavánúton - a „selyemúton” - szállították a távoli Kínából Ázsián keresztül a Földközi-tenger partjára A selyemút teljes hossza mintegy 12 000 km. Ezt a távolságot a karaván állandó meneteléssel, napi 25—30 kilométert haladva 400—480 nap alatt tehette meg. (Gépkocsival ma akár négy hét alatt is bejárható, de csak a Szovjetunión keresztül, mert a Pamir autóval járhatatlan.) Persze egyetlen karaván sem ment végig az út teljes hosszán. A kínai szakaszon talán Lancsouig jutott el az első karaván, ott átadta az árut a következőnek, és az Kasgarig vagy Jorfpandig vitte. Onnan megint más karavánok vitték az árut a Közel-Keletig, az Eufráteszig, ahol átadták a levanteieknek, ők pedig elszállították a Földközi-tengerhez. Az egykor virágzó városoknak — amelyeken a karavánok áthaladtak — egy része tovább fejlődött, és ma is virágzik. Más részük jelentéktelen településsé sorvadt, vagy teljesen elpusztult, és csak a régészek ásójával feltárt romok tanúskodnak a hajóra-