Élet és Tudomány, 1979. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)
1979-03-16 / 11. szám
MÚZEUM SZERKESZTI: ÉRI ISTVÁN A megyei központok A Magyar Nemzeti Múzeum megalapítása után több mint fél évszázaddal született meg hazánkban az első vidéki múzeum. A kiegyezést, 1867-et követő években, évtizedekben a vármegyék törvényhatóságai szinte versengve hozták létre a maguk múzeumát.Jó néhány város is vállalkozott az alapítással és a fenntartással járó költségek viselésére. E múzeumok létrehozásában mindenütt helybeli értelmiségieké, főleg pedagógusoké volt a kezdeményezés érdeme. ,ők általában amatőr régészként, történészként, néprajzi vagy természettudományi kutatóként vívtak ki maguknak tekintélyt, s formáltak maguk köré társadalmi bázist: a megalakított történelmi vagy múzeumi egyletek és társulatok oroszlánrészt vállaltak magu^^ a születő múzeumok S°ndí''ina[ gi_selésében Az állam 1397_b ben kezdett foglalk°^.t az acjcjg magukra hamúzeumokkal, valamelyes anyagi támogatást adott nekik és bizonyos mértékben felügyeletet is gyakorolt fölöttük. 1949-ben államosították a múzeumokat, a fenntartásuk és irányításuk gondja állami, minisztériumi feladattá vált. Egyre több szakképzett muzeológus került a vidéki múzeumokba, megerősödött az ottani szakmai, tudományos és ismeretterjesztő A megyei múzeumi Alpontok: Győr - Xántus Janos ?-Múzeum, Nyíregyháza ,CsontRíkás Múzeum, Eger — Dobó István Múzeum, Szombathely — Savaria Múzeum, Székesfehérvár - István király Múzeum, Szeged - Móra Ferenc Múzeum, Kecskemét - Katona József Múzeum, Szekszárd - Béri Balogh Ádám Múzeum, Békéscsaba - Munkácsy Mihály Múzeum, Miskolc - Herman Ottó munka. 1962-ben a megyei tanácsok kezelésébe kerültek a vidéki múzeumok, s ugyanakkor létrehozták a megyei múzeumi szervezeteket, amelyek központjai — a tatai és a szentendrei kivételével — a megyeszékhelyek múzeumai lettek. A megyei múzeumi igazgatóságok Múzeum, Debrecen — Déri Múzeum, Veszprém — Bakonyi Múzeum, Pécs — Janus Pannonius Múzeum, Kaposvár — Rippl-Rónai Múzeum, Szolnok — Damjanich János Múzeum, Zalaegerszeg — Göcseji Múzeum, Tata - Kuny Domokos Múzeum, Szentendre - Ferenczy Múzeum, Salgótarján - Munkásmozgalmi Múzeum (a zárójelben levő számok a múzeumok alapítási évét jelzik), hálózati központként (a régebbi, gyakran évszázados hagyományokat is fölhasználva) látják el — a művelődési otthonok és a könyvtárak hálózatai mellett — a megyék múzeumi tudományos és közművelődési feladatainak egyre szélesebb körét. I. ÚJ KÖNYVEK Thuróczy János: A magyarok krónikája (Magyar Helikon, 1978. 568 oldal, vászonkötésben 330, néikötésben 380 Ft) . A Kossuth Nyomda újabb szép kiállítású könyv készítésével dicsekedhet: a Bibliotheca Historica sorozatban kinyomtatta Mátyás király ítélőmesterének, Thuróczy Jánosnak a krónikáját annak második, a korabeli magyar történetszemléletet hívebben tükröző 1486. évi augsburgi kiadása — annak is az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött példánya — alapján, így Mátyásnak, (lásd képünket) s más magyar királynak, Szent László és a leányrabló kun küzdelmének, nevezetes csatáknak a színes ábrázolásait találjuk a könyvben. S mindezt nemcsak a magyarok, hanem a hunok történetéből is, hiszen Thuróczy mester a XIX. századra visszavezethető krónikás hagyomány szerint a hunok leszármazottainak véli a magyarokat. (N. F.) Wellner István: Rómából Szícíliába (Panoráma, 1979. 200 lap -f 24 képmelléklet, 30 Ft) — A „mini” útikönyvek sorozat új darabja mintegy folytatása a szerző Velencétől Rómáig című útikalauzának. Szól az olasz félsziget déli felének s Szicíliának és Szardíniának a földrajzáról, történelméről és műemlékeinek históriájáról, ismerteti a legszükségesebb gyakorlati tudnivalókat, majd huszonöt jól áttekinthető térképpel és gondos magyarázatokkal ad hasznos segítséget az útnak indulóknak. (D. Gy.) Zöldmező szárnya. Marosszentkirályi cigány népmesék (Európa, 1978. 288 oldal, 30 Ft) — A Népek meséi című sorozat újabb kötete huszonegy erdélyi cigány népmesét tartalmaz Nagy Olga gyűjtéséből és az ő jegyzeteivel. Ezekből megtudjuk, hogy a történeteket Marosvécsen (Brincovenești) és Marosszentkirályon (Stncraiul de Maure) Puci József, illetőleg Ádám Ferenc és Puji János mesélte, s a gyűjtés még tart. A kutató ismerteti a mesék rokonságát a mesetípusok között. A történetek fordulatosak, eredetiek akkor is, ha némely részletükben egyik vagy másik magyar vagy román népmese fordulatára emlékeztetnek. Nyelvük ízes, szép párbeszédeik frissek, tömörek. Képzeletgazdagságukban is szembetűnő a valóság jelenléte, a realizmus, a gyorsan pergő, sőt gyorsuló történetszövés, öröm olvasni őket. (N. F.) Mátyás király képmása a Thuróczy-krónikából