Élet és Tudomány, 1979. július-december (34. évfolyam, 27-52. szám)
1979-09-07 / 36. szám
XXXIV. évf. 36. szám 1979. IX. 7. SZÁMUNK TARTALMA: 1123 A TETTES ÉS ÁLDOZATA - MIVEL FOGLALKOZIK A VIKTIMOLÓGIA? Dr. Raskó Gabriella 1126 TALAJHIBÁK „GYÓGYMÓDJAI” Dr. Major István 1130 HÁZUNK-KERTÜNK: HARKÁLY A VIKENDHÁZON Dr. Tóth Ernő 1132 „NEM TUDJA AZ EMBER FIA MITŐL NŐ AZ ENTRÓPIA ...” Dr. Lukács Béla 1135 TÜRINGIA SZEGÉNYSÉGE ÉS GAZDAGSÁGA Németh Ferenc 1139 A SZÍVBETEGEK SZÍVÜGYEI Dr. Szakolyi András 1140 ÉLŐSAROK Dr. P. B. 1141 FÉLREMAGYARÁZÓS Tímár György 1142 MÚZEUM - TIT ÉLET 1143 SOK ÉVTIZEDES NAPFOLTMINIMUMOK Dr. Hédervári Péter 1146 NYELV ÉS ÉLET: SZTENTORI HANG É. Kiss Sándor 1148 A TUDOMÁNY VILÁGA 1151 A HÁTLAPON: BRONZKORI KERÁMIÁK Horváth Ferenc Címképünk: Az erfurti világkiállítás (Hornyánszky Katalin felvétele Türingia szegénysége és gazdagsága című cikkünkhöz) A következő számunk tartalmából: Milyennek látja a gyerek a felnőttet? # Brueghel festménye nyomán: Játékok régen és ma 0 Miért játszanak az állatok? 0 Csodagyerekek és átlagosak # A gyermek és a sport % Sárkányról sárkányra # Gyermekvédelem - családvédelem # Néger babák 0 Félremagyarázás % A tudomány világa. 1122 KEDVES ÉLET ÉS TUDOMÁNY! Nemrég a rádióinak szerda délutánonként sugárzott kedvelt műsorában, a Néhány perc tudományban szóba került a TIT elődjének, a Természettudományi Társulatnak egy érdekes alakja, a sokoldalú autodidakta tudós, ABAFI-AIGNER LAJOS. A hajdani Torontói vármegyei Nagyrécse szülötte volt. Tanulmányait Temesvárott folytatta, a kereskedelmi szakiskolában. Tizennyolc éves korában könyvkereskedő lett, és szakmájában több helyen is dolgozott, így Pozsonyban, Pesten, Lipcsében, Kölnben és Stuttgartban. 1869-ben önálló kereskedést nyitott, s a saját költségén nyomtatott könyveket is árusított. 1875- ben megindította a Magyar Könyvesház, később pedig a Nemzeti Könyvtár című sorozatot. Ez utóbbiban negyvenkét kötetet adott ki. 1876-tól szerkesztője és egyúttal szorgos szerzője volt a Figyelő című, irodalomtörténeti értékű folyóiratnak. Ebben irodalmunk időszaki repertriumait nem kisebb szakember, mint id. Szinyei József állította össze. 1884-ben újabb folyóiratot indított Hazánk címmel. A Petőfi Társaság 1876-ban, megalakulásakor tagjai közé fogadta, 1873-tól pedig az általa alapított Országos Könyvkereskedők Egyesületének az elnöke volt. Az ő szerkesztésében jelent meg akkoriban a kör jeles kiadványa, a Corvina. Irodalomtörténészként könyvet írt 1869-ben az elégiáról, 1878-ban pedig Mikes Kelemenről. Mint a hazai szabadkőművesség történetének egyik elismert kutatója, nem kevesebb, mint öt kötetben megírta az osztrák—magyar szabadkőművesség történetét. Mint a néprajzban járatos autodidakta szakember írt könyveket a magyar népdalról. Ám 1896-ban felhagyott mindezzel, s rovarászatra ,adta a fejét”. 1897-ben a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségének természetrajzi szakmegbízottja lett, majd 1901-ben a Nemzeti Múzeumban alkalmazták. 1897-ben felélesztette az akkor már tíz éve halódó Rovartani Lapokat. Ott jelentek meg a hazai lepkészet történetéről írott cikkei. Ezeket 1898-ban külön kötetben is kiadta az akkor legrangosabb természettudományos kör, a Természettudományi Társulat. Főművének azonban nem ezt, hanem egy 1907-ben megjelent munkáját tekintik, amely ezt a címet viseli: Magyarország lepkéi, tekintettel Európa több országának lepkefaunájára. E mű a Berger-féle lepkekönyv nyolcadik kiadásának felhasználásával készült, s nem kevesebb, mint 935 színes felvétel és 51 tábla van benne! Abafi szerint a hazai tudományos lepkészet a XVIII. század utolsó harmadában kezdődött hazánkban, s Scopoli János, a selmeci akadémiának a tanára volt első szakembere. Őt a budai egyetem professzorai, Mitterpacher János és Pillér Mátyás követték. E tudományterületen nagy tekintélye lett később Frivaldszky Imrének, írjajd a könyvkiadó Emich Gusztávnak. Lehet, hogy épp általa szerette meg e tudományterületet Abafi is — Emich adta ki egyébként az első magyar lepkészeti kézikönyvet, s tett kísérletet a hazai lepkefauna feltérképezésére. Arra, hogy mi volt mindezzel Abafi célja, hadd idézzük idevágó vallomását: „Célunk egyedül az, hogy teljesen megbízható adatok egybeállításával a további kutatások számára biztos alapot teremtsünk és lepkefaunánk hű képét adjuk... Gyűjteményében . . fel van tüntetve a Nagy lepkék csoportjából 1382 faj és 321 fajváltozat, az Apró lepkék csoportjából 1246 faj és fajváltozat.” Ifj. Gazda István kislexikon Cikkeinkben csillag jelzi azokat a kifejezéseket és neveket, amelyek a kislexikonban szerepelnek. ADSZORBEÁL: szilárd anyag cseppfolyós vagy gáznemű anyagot a felületén leköt. (A tudomány világa) DRÉNEZÉS: a talajban fölöslegben levő nedvességnek az elvezetése föld alatti vezetékekkel. Ilyen vezeték lehet a keskeny árkokban zúzott kőből, téglából, cserépből, fából, rőzséből kialakított vízelvezető réteg; újabban égetett agyagcsöveket vagy műanyagcsöveket használnak erre a célra. (A talajhibák „gyógymódjai”) FDN: a hegységek széliránnyal ellentétes oldalán leszálló száraz és meleg bukószél. Egyrészt leszálló mozgása miatt száraz és meleg, másrészt azért, mert a hegység szél felőli oldalán a csapadék kihullásával felszabaduló hó (úgynevezett latens, azaz rejtett hő) felmelegíti. (Türingia szegénysége és gazdagsága) KERÉKPÁR-ERGOMÉTERES VIZSGÁLAT: az ember munkavégző képességének mérésére szolgáló eljárás. A vizsgálat során a páciens egy rögzített kerékpáron ül, s a pedált hajtva meghatározott mennyiségű izommunkát végez. Eközben műszerekkel mérik a gázanyagcseréjét (oxigénfogyasztását), ellenőrzik a vérkeringését, a vérnyomását és a szív- meg az agyműködését (Szívbetegek szívügyei) PROMISZKUITÁSOS: a promiszkuitásra, azaz a válogatás nélküli nemi érintkezési módra jellemző, vele kapcsolatos. (A tettes és áldozata) PROTUBERANCIÁK: a Nap légkörében látható, gyorsan mozgó gáztömegek. Eddig megfigyelt legnagyobb sebességük 720 km/sec volt. Hőmérsékletük körülbelül 5000 Celsius-fok. (Sok évtizedes napfoltminimumok) TELÍTETLEN TALAJOK: azok a talajok, amelyek a bennük már megkötött (adszorbeált) pozitív töltésű részecskéken (azaz kationokon) kívül a lúgos oldatokból még további kationokat is tudnak adszorbeálni. Minél telítetlenebb valamely talaj, annál több kationt tud adszorbeálni. (A talajhibák „gyógymódjai”)