Élet és Irodalom, 1960. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-29 / 5. szám - Szabolcsi Gábor: Új József Attila kéziratok (11. oldal) - Erdei Sándor: rajza • kép (11. oldal)

HAZAI TUD­ÓSÍTÁSOK MIT ALKOT FODOR JÓZSEF? Fodor József egyik legtevé­kenyebb írónk. Gyakran talál­kozik nevével az olvasó, személyesen is ott van min­­­denütt, ahol az irodalom kér­déseivel foglalkoznak. A na­pokban adta át a Szépirodal­mi Könyvkiadónok új verses­kötete kéziratát, amely az el­múlt esztendőben írt mintegy ötezer sornyi új költeményét tartalmazza. A mű — címe: Az országutak énekei — a könyvnapra kerül az olvasó elé. A Magvető a költő pub­licisztikai munkáságából ad ki egy kötetre valót. Fodor Jó­zsef most kezdte el a Naplóban, a Független Pesti Ma­gyarországban, a Népszavában és másutt húsz év alatt meg­jelent írásainak gyűjtését, vá­logatását és rendezését. Pub­likációra készíti elő 1953—54- ben Zrínyiről, illetve Katona Józsefről írt két drámájának kéziratát is. Még egy aktuális munka: A Szépirodalmi Könyvkiadó felszabadulásunk 15. évfordulójára harminc író közreműködésével könyvet ad ki hazánk tájairól, városairól. Fodor József Eger múltjáról és jelenéről ír. HÍREK MAGYARORSZÁGOT a „Budapest Együttes” seli a jövő hónapban képvi­meg­rendezésre kerülő néptánc fesztiválon. A szicíliai ma­gyar együttes tavaly Agri­­gentoban megnyerte az első díjat. A SZÉPIRODALMI KÖNYV­KIADÓ HIDAS ANTAL szer­zői estjét rendezi 1960. január­­ 29- én, pénteken este 6 órakor Könyvklubban. Bevezetőt mond: Tolnai Gábor. Közre­működik Mikes Lilla és Bo­dor Tibor, Zólyomi Erzsébet, az elmúlt nyáron meghalt fiatal, vak költőnő emlékére a Va­kok és Csökkentlátók Országos Szövetsége irodalmi délutánt rendezett a szövetség székhá­zában. Jobbágy Károly József Attila-díjas költő bevezető előadása után Mankovszkyné Paksi Magda, Zólyomi Erzsé­bet volt iskolatársa szavalta el az elhunyt költönő verseit, Somorjai Ferenc és Rédai Jó­zsef zongoraművészek közre­működésével. STROMFELD AURÉL válo­gatott írásaihoz írt bevezető tanulmányom jegyzeteiből sajnálatosan kimaradt az arra való utalás, hogy a történelmi élményanyag tekintélyes ré­szét Földes Péter bocsátotta rendelkezésemre, aki azt már korábban összegyűjtötte és feldolgozta „A túlsó partról” című, a Kossuth Kiadónál ez év márciusában megjelent Stromfeld Aurélról szóló élet­regényében.­­ Mindazoknak, akik történelmi visszaemléke­zésükkel munkámat támogat­ták, ugyanitt köszönetet mon­dok. — Hetés Tibor: MAJOR TAMÁST, a Nem­zeti Színház Kossuth-díjas igazgatóját ötvenedik szüle­tésnapja alkalmából az Elnöki Tanács a Munka Vöröszászló Érdemrendjével tüntette ki. AZ EGYETEMI SZÍNPAD „Hová lettek a költők?” cím­mel a mártírhalált halt köl­tők és prózaírók emlékének 15. évfordulója alkalmából emlékestet rendez február 1- én, hétfőn este 7 órakor. A műsorban közreműködnek: Ascher Oszkár, Bánffy György, Csernus Mariann, Demján Éva, Fodor Klára, Horváth Ferenc, és Polgár Judit. A műsort bevezeti: Il­lés László. A MAGYAR VONÓSTRIÓ (Hidy Péter, Sümeghy Zol­tán, Liebner János) január 30- án, szombaton este 8 óra­kor tartja hangversenyét az Országos Filharmónia ka­maratermében. Közreműkö­dik Alpár Mária énekesnő, zongorán kísér Madarassy Albert. A MAGYAR KÖNYVKI­ADÁS ÉS KÖNYVTER­JESZTÉS ebben az évben Európa több nagy nemzetkö­­­­zi vásárán, illetve kiállításán mutatja be legszebb magyar és idegennyelvű könyvein­ket. Ott lesz a magyar könyv az idei lipcsei, majna-frank­­furti, belgrádi és varsói kiál­lításokon. AZ ÍRÓSZÖVETSÉG HÍREI A MAGYAR ÍRÓK SZÖ­VETSÉGE fogadáson látta vendégül a hazánkba látoga­tott román íróküldöttség tag­jait. A találkozón Darvas Jó­zsef elnökkel és Dobozy Imre főtitkárral az élen megjelen­tek a szövetség elnökségének és választmányának tagjai, valamint a magyar írótársa­dalom számos neves képvise­lője. A vendégek baráti han­gulatban az esti órákig el­beszélgettek házigazdáikkal a két országot érintő irodal­mi problémákról. AZ ÍRÓSZÖVETSÉG el­nökségi tagjai közül február 4-én Fodor József, február 11-én pedig Földeák János tart fogadóórát délelőtt 11 és 1 óra között. SZERDÁN DÉLBEN le­leplezték­ a Liszt Ferenc téri Ady-szobrot, Csorba Géza szobrászművész Darvas József ünnepi alkotását, de után Horváth Ferenc beszé­el­mondta Ady „Ifjú szívekben élek” című versét, majd meg­koszorúzták az emlékművet. A Május 1. Ruhagyár üzemi kötet közül válogathatnak az könyvtárában sok ezer olvasók. A barátságosan berendezett helyiségben öröm a válogatás. A könyvtáros készségesen ad útbaigazítást az üzem állandóan növekvő olvasóközönségének Új József Attila kéziratokA külföldi könyvkiadók Nemrégiben repatriált kö­zel másfél évtizedes külföl­di tartózkodás után Sajtos Gyula szerkesztő, újságíró, aki Makón József Attila leg­közvetlenebb baráti tartozott, aki először köréhez a fiatal költő verseit, s közölte aki számtalan fiatalkori J. A. kéziratot őrzött. A József At­tila kutatás már a második világháború előtt ezekre a kéziratokra­ felfigyelt Mikor Cserépfalvi a József Attila élete nyomában című soro­zatát Galamb Ödön emlékei­nek közlésével megkezdte, akkor a füzet függelékében megjelent versekkel együtt e kéziratok nagy része is — gép­­iratos másolásban — a füg­gelék versanyagát összeállító Radnóti Miklós elé került. Radnóti a kiadóval együtt ar­ra az álláspontra helyezke­dett, hogy mivel e versek a költő legfiatalabb korszaká­ból valók, a függelékben ne szerepeljenek. A második világháború utolsó hónapjaiban Saitos Gyula Munkácsra költözött és a felszabadulás után is ott maradt. A nála volt kézira­tok sorsáról sokáig semmi bizonyosat nem tudtunk. Né­hány e kéziratok közül Ma­kón maradt, s ma a makói múzeumban őrzik őket. Most, Saitos Gyula repatriálásával derült fény a kéziratok sor­sára, s örömmel közölhetjük, hogy azok legértékesebb any­aga megvan, sőt Sajtos Gyula megőrizte az igen ér­tékes és szintén nyomaveszett Kesztner-féle kéziratok egy részét is. A kéziratok átvizsgálása most folyik. A versek kelet­kezésére és a költő életére vonatkozó visszaemlékezése­ket is írja Sajtos Gyula. Az írások előbb a Tiszatájban jelennek meg, majd év végé­re, a Tiszatáj kiskönyvtárban tervezzük a József Attila éle­téről valószínűen érdekes epizódokat közlő munka ki­adását. Meg­van a remény arra is, hogy a versek filo­lógiai feldolgozása is rövi­desen az érdeklődők rendel­kezésére áll. SZABOLCSI GÁBOR A KŐKORSZAKBAN Gárdos Miklós: KÉT ŐSZ KÖZÖTT Kötve 26.— Az 1918 őszétől 1919 őszéig terjedő időszak: a hősies önfeláldozás, a gyá­va árulás, az öntudatos forradalmiság és az eszét vesztett reakció króniká­ja ez a­ könyv. Kiss Lajos: VÖRÖS VÁROS Kötve 31.— A regény az 1919-es proletárdikta­túra négy és félhónapos története. A mű szerzője, mint az egykori V. kerü­leti pártszervezet titkára, maga is a harcok résztvevője volt és közvetlen személyes részvétele az, amely átfűti, felejthetetlenné teszi írását. A regényt Kun Béla 1933-ban írt előszava vezeti be. Árusítják a könyvesboltok és az üzemi kön­y­vter­jesztőkl — Meddig ül még a kéziratomon?! Erdei Sándor rajza Magyar könyvek és színdarabok külföldi sikere egyre nagyobb érdeklődéssel figyelik a magyar irodalmi műveket, a Szerzői Jogvédő Hivatal komoly tárgyaláso­kat folytat újabb magyar művek külföldi megjelente­tésére. Szó van róla, hogy Jugoszláviában rövidesen ki­adják Goda Gábor Planétás ember, Barta Lajos Zsuzsi című regényét. Csehszlová­kiában Áprily Lajos Füst-je, Szabó Magda Freskó­ja és Mesterházi Lajos Pár lépés a határ című regénye lát napvilágot, míg Ausztriában Passuth László regényét és Babits Mihály Irodalomtör­ténet­ét adják ki. Növekszik a magyar könyvek sikere Ro­mániában, Lengyelországban és Olaszországban is. Romá­niában Móricz Zsigmond há­rom könyvét jelentetik meg az idén, a Sári bíró-t, az Úri muri-t és a Légy jó mindhalá­­lig-ot. Emellett a közeljövő­ben Kittenberger Kálmán Vadászkaland című művét is lefordítják Romániában. Olaszországban Füst Milán és Jékely Zoltán művei kép­viselik ez évben irodalmun­kat. Gábor Andor novellái és Szabó Magda Óz című regénye lengyelül jelenik meg, míg Szabó Magda Freskó című regénye a Német Szö­vetségi Köztársaság egyik ki­adójának ez évi tervében szerepel. A könyv mellett igen nagy az érdeklődés különösen a más tárgy’ú színművek iránt. Csehszlovákiában például a közelmúltban mutatták be Dobozy Imre Szélvihar, Fe­jér István Bekötött szemmel, Fehér Klára Nem vagyunk angyalok, Gyárfás Miklós Lomb ezredes mennybemene­tele és Mesterházi Lajos Pesti emberek című darabjait. Fe­hér Klára vígjátékai egyéb­ként Jugoszláviában és Len­gyelországban is bemutatásra kerülnek. A Német Demokra­tikus Köztársaságban külö­nösen operettjeink hódítják a közönséget. Jelenleg négy operettre és vígjátékra­­ kötöt­tek szerződést. Romániában pedig felújították Móricz, Úri muri és Légy jó mind­halálig című színműveire a már korábban kötött szerző­déseket. NÉGY ÉS FÉLMILLIÓ FORINTOS BERUHÁZÁSSAL bővítették a Lenin Kohászati Művek művelődési ottho­nát. Új, kétemeletes épület­szárnyban helyezték el a 20 000 kötetes könyvtárat, az olvasószobát, új kaptak a színjátszók helyiségei és képzőművészeti szakkör tag­a­­jai is. Az újonnan megnyílt művelődési otthon népszerű­ségére jellemző, hogy már az első nap 173 olvasó 8000 kötetet kölcsönzött a könyv­tárból. TOLNAI GÁBOR hosszabb cikkét közli a Csehszlovák írószövetség folyóirata, a Piámén, a mai magyar iro­dalom helyzetéről és az utób­bi három év irodalmi prob­lémáiról. Ismerteti a leg­újabb prózai, költői és drá­mai alkotásokat. Az ismert írók mellett bemutatja az új magyar írónemzedék válo­gatott műveinek fordításait is. HELYREIGAZÍTÁS Lapunk múlt számában egy néhány, súlyosan értelemza­varó sajtóhiba csúszott be a nevek írásába: „A román irodalom 1959- ben” című cikk szerzője Sil­­vian Josifescu. Az első oldalon közölt „A magyar könyv sikere Párizs­ban” című cikk egyik szerző­je Francois Monnod, az Edi­­teur Francais Réunis igazga­­tó. Itt jegyezzük meg, hogy a könyvkiállításról szóló má­sik cikk szerzője: A. Sauva­­geot professzor, a Sorbonne tanára, a finn-ugor tanszék vezetője. Megtartotta alakuló ülését a Heves megyei írók és költők klubja Az elmúlt napokban Eger­ben a Városi Művelődési Házban találkoztak Heves megye írói, költői azzal a céllal, hogy megalakítsák a megye íróinak és költőinek társadalmi szervezetét. Az alakuló ülésen részve­vők megvitatták a szervezet céljait, rendeltetését, majd megválasztották a vezetősé­get. A vita végeredménye­ként elmondható, hogy nem elszigetelt társaságot akar­nak a Heves megyei írók és költők létrehozni, hanem egy olyan közösséget, amely­nek tagjai irodalmi alkotóte­vékenységet folytatnak. A szervezet fő célja, hogy az írók és költők fejlődését segítse, megjelenési fórumot biztosítson számukra. A me­gyei irodalmi közösség fi­gyelemmel kíséri tagjai mun­kásságát, eszmei, politikai fejlődését és a bírálat eszkö­zével kinek-kinek segítséget nyújt a kibontakozáshoz. A Heves megyei írók és költők klubjának elnökéül Suha Andort választották. Az öttagú vezetőségben a titká­ri teendők ellátásával Gyur­­kó Gézát bízták meg. A klub lektori teendőit dr. Ebergé­­nyi Tibor és dr. Farkas And­rás látják el. Négy bemutató és két klasszikus mű felújítása a fővárosi színházak februári programjában A fővárosi színházak egyet­len hónap alatt négy magyar szerző darabját mutatják be. Az esemény külön érdekessé­ge, hogy a négy szerző közül három nő. A februári bemuta­tónaptárban a következő mű­vek szerepelnek: Szabó Mag­da: Kígyómarás, Jókai Szín­ház, február 4. Barnassin An­na: Idegen partok, Magyar Néphadsereg Színháza, február 6. Örsi Ferenc: Fekete ventil­látor, Madách Kamara Szín­ház, február 12. Gáspár Mar­git: Égi háború, Petőfi Szín­ház, február 19. A klasszikus művek közül a Nemzeti Színház a Shakes­­peare-ciklus keretében az An­tonius és Kleopatrá-t, a Ma­dách Színház Csehov Cseresz­nyéskertjét újítja fel. Ezt a da­rabot a színház 1948-ban ját­szotta, a Nemzeti Színház ven­dégjátékaként. Prosper Mérimée novellájából készült színes, szélesvásznú francia film TAMANGO Főszerepben: Alex Gressan, Dorothy Dandridge, Curd Jürgens és Jean Servais. 14 éven alul nem ajánlott. Bemutató: február 4.

Next