Élet és Irodalom, 1960. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-29 / 5. szám - Szabolcsi Gábor: Új József Attila kéziratok (11. oldal) - Erdei Sándor: rajza • kép (11. oldal)
HAZAI TUDÓSÍTÁSOK MIT ALKOT FODOR JÓZSEF? Fodor József egyik legtevékenyebb írónk. Gyakran találkozik nevével az olvasó, személyesen is ott van mindenütt, ahol az irodalom kérdéseivel foglalkoznak. A napokban adta át a Szépirodalmi Könyvkiadónok új verseskötete kéziratát, amely az elmúlt esztendőben írt mintegy ötezer sornyi új költeményét tartalmazza. A mű — címe: Az országutak énekei — a könyvnapra kerül az olvasó elé. A Magvető a költő publicisztikai munkáságából ad ki egy kötetre valót. Fodor József most kezdte el a Naplóban, a Független Pesti Magyarországban, a Népszavában és másutt húsz év alatt megjelent írásainak gyűjtését, válogatását és rendezését. Publikációra készíti elő 1953—54- ben Zrínyiről, illetve Katona Józsefről írt két drámájának kéziratát is. Még egy aktuális munka: A Szépirodalmi Könyvkiadó felszabadulásunk 15. évfordulójára harminc író közreműködésével könyvet ad ki hazánk tájairól, városairól. Fodor József Eger múltjáról és jelenéről ír. HÍREK MAGYARORSZÁGOT a „Budapest Együttes” seli a jövő hónapban képvimegrendezésre kerülő néptánc fesztiválon. A szicíliai magyar együttes tavaly Agrigentoban megnyerte az első díjat. A SZÉPIRODALMI KÖNYVKIADÓ HIDAS ANTAL szerzői estjét rendezi 1960. január 29- én, pénteken este 6 órakor Könyvklubban. Bevezetőt mond: Tolnai Gábor. Közreműködik Mikes Lilla és Bodor Tibor, Zólyomi Erzsébet, az elmúlt nyáron meghalt fiatal, vak költőnő emlékére a Vakok és Csökkentlátók Országos Szövetsége irodalmi délutánt rendezett a szövetség székházában. Jobbágy Károly József Attila-díjas költő bevezető előadása után Mankovszkyné Paksi Magda, Zólyomi Erzsébet volt iskolatársa szavalta el az elhunyt költönő verseit, Somorjai Ferenc és Rédai József zongoraművészek közreműködésével. STROMFELD AURÉL válogatott írásaihoz írt bevezető tanulmányom jegyzeteiből sajnálatosan kimaradt az arra való utalás, hogy a történelmi élményanyag tekintélyes részét Földes Péter bocsátotta rendelkezésemre, aki azt már korábban összegyűjtötte és feldolgozta „A túlsó partról” című, a Kossuth Kiadónál ez év márciusában megjelent Stromfeld Aurélról szóló életregényében. Mindazoknak, akik történelmi visszaemlékezésükkel munkámat támogatták, ugyanitt köszönetet mondok. — Hetés Tibor: MAJOR TAMÁST, a Nemzeti Színház Kossuth-díjas igazgatóját ötvenedik születésnapja alkalmából az Elnöki Tanács a Munka Vöröszászló Érdemrendjével tüntette ki. AZ EGYETEMI SZÍNPAD „Hová lettek a költők?” címmel a mártírhalált halt költők és prózaírók emlékének 15. évfordulója alkalmából emlékestet rendez február 1- én, hétfőn este 7 órakor. A műsorban közreműködnek: Ascher Oszkár, Bánffy György, Csernus Mariann, Demján Éva, Fodor Klára, Horváth Ferenc, és Polgár Judit. A műsort bevezeti: Illés László. A MAGYAR VONÓSTRIÓ (Hidy Péter, Sümeghy Zoltán, Liebner János) január 30- án, szombaton este 8 órakor tartja hangversenyét az Országos Filharmónia kamaratermében. Közreműködik Alpár Mária énekesnő, zongorán kísér Madarassy Albert. A MAGYAR KÖNYVKIADÁS ÉS KÖNYVTERJESZTÉS ebben az évben Európa több nagy nemzetközi vásárán, illetve kiállításán mutatja be legszebb magyar és idegennyelvű könyveinket. Ott lesz a magyar könyv az idei lipcsei, majna-frankfurti, belgrádi és varsói kiállításokon. AZ ÍRÓSZÖVETSÉG HÍREI A MAGYAR ÍRÓK SZÖVETSÉGE fogadáson látta vendégül a hazánkba látogatott román íróküldöttség tagjait. A találkozón Darvas József elnökkel és Dobozy Imre főtitkárral az élen megjelentek a szövetség elnökségének és választmányának tagjai, valamint a magyar írótársadalom számos neves képviselője. A vendégek baráti hangulatban az esti órákig elbeszélgettek házigazdáikkal a két országot érintő irodalmi problémákról. AZ ÍRÓSZÖVETSÉG elnökségi tagjai közül február 4-én Fodor József, február 11-én pedig Földeák János tart fogadóórát délelőtt 11 és 1 óra között. SZERDÁN DÉLBEN leleplezték a Liszt Ferenc téri Ady-szobrot, Csorba Géza szobrászművész Darvas József ünnepi alkotását, de után Horváth Ferenc beszéelmondta Ady „Ifjú szívekben élek” című versét, majd megkoszorúzták az emlékművet. A Május 1. Ruhagyár üzemi kötet közül válogathatnak az könyvtárában sok ezer olvasók. A barátságosan berendezett helyiségben öröm a válogatás. A könyvtáros készségesen ad útbaigazítást az üzem állandóan növekvő olvasóközönségének Új József Attila kéziratokA külföldi könyvkiadók Nemrégiben repatriált közel másfél évtizedes külföldi tartózkodás után Sajtos Gyula szerkesztő, újságíró, aki Makón József Attila legközvetlenebb baráti tartozott, aki először köréhez a fiatal költő verseit, s közölte aki számtalan fiatalkori J. A. kéziratot őrzött. A József Attila kutatás már a második világháború előtt ezekre a kéziratokra felfigyelt Mikor Cserépfalvi a József Attila élete nyomában című sorozatát Galamb Ödön emlékeinek közlésével megkezdte, akkor a füzet függelékében megjelent versekkel együtt e kéziratok nagy része is — gépiratos másolásban — a függelék versanyagát összeállító Radnóti Miklós elé került. Radnóti a kiadóval együtt arra az álláspontra helyezkedett, hogy mivel e versek a költő legfiatalabb korszakából valók, a függelékben ne szerepeljenek. A második világháború utolsó hónapjaiban Saitos Gyula Munkácsra költözött és a felszabadulás után is ott maradt. A nála volt kéziratok sorsáról sokáig semmi bizonyosat nem tudtunk. Néhány e kéziratok közül Makón maradt, s ma a makói múzeumban őrzik őket. Most, Saitos Gyula repatriálásával derült fény a kéziratok sorsára, s örömmel közölhetjük, hogy azok legértékesebb anyaga megvan, sőt Sajtos Gyula megőrizte az igen értékes és szintén nyomaveszett Kesztner-féle kéziratok egy részét is. A kéziratok átvizsgálása most folyik. A versek keletkezésére és a költő életére vonatkozó visszaemlékezéseket is írja Sajtos Gyula. Az írások előbb a Tiszatájban jelennek meg, majd év végére, a Tiszatáj kiskönyvtárban tervezzük a József Attila életéről valószínűen érdekes epizódokat közlő munka kiadását. Megvan a remény arra is, hogy a versek filológiai feldolgozása is rövidesen az érdeklődők rendelkezésére áll. SZABOLCSI GÁBOR A KŐKORSZAKBAN Gárdos Miklós: KÉT ŐSZ KÖZÖTT Kötve 26.— Az 1918 őszétől 1919 őszéig terjedő időszak: a hősies önfeláldozás, a gyáva árulás, az öntudatos forradalmiság és az eszét vesztett reakció krónikája ez a könyv. Kiss Lajos: VÖRÖS VÁROS Kötve 31.— A regény az 1919-es proletárdiktatúra négy és félhónapos története. A mű szerzője, mint az egykori V. kerületi pártszervezet titkára, maga is a harcok résztvevője volt és közvetlen személyes részvétele az, amely átfűti, felejthetetlenné teszi írását. A regényt Kun Béla 1933-ban írt előszava vezeti be. Árusítják a könyvesboltok és az üzemi könyvterjesztőkl — Meddig ül még a kéziratomon?! Erdei Sándor rajza Magyar könyvek és színdarabok külföldi sikere egyre nagyobb érdeklődéssel figyelik a magyar irodalmi műveket, a Szerzői Jogvédő Hivatal komoly tárgyalásokat folytat újabb magyar művek külföldi megjelentetésére. Szó van róla, hogy Jugoszláviában rövidesen kiadják Goda Gábor Planétás ember, Barta Lajos Zsuzsi című regényét. Csehszlovákiában Áprily Lajos Füst-je, Szabó Magda Freskója és Mesterházi Lajos Pár lépés a határ című regénye lát napvilágot, míg Ausztriában Passuth László regényét és Babits Mihály Irodalomtörténetét adják ki. Növekszik a magyar könyvek sikere Romániában, Lengyelországban és Olaszországban is. Romániában Móricz Zsigmond három könyvét jelentetik meg az idén, a Sári bíró-t, az Úri muri-t és a Légy jó mindhalálig-ot. Emellett a közeljövőben Kittenberger Kálmán Vadászkaland című művét is lefordítják Romániában. Olaszországban Füst Milán és Jékely Zoltán művei képviselik ez évben irodalmunkat. Gábor Andor novellái és Szabó Magda Óz című regénye lengyelül jelenik meg, míg Szabó Magda Freskó című regénye a Német Szövetségi Köztársaság egyik kiadójának ez évi tervében szerepel. A könyv mellett igen nagy az érdeklődés különösen a más tárgy’ú színművek iránt. Csehszlovákiában például a közelmúltban mutatták be Dobozy Imre Szélvihar, Fejér István Bekötött szemmel, Fehér Klára Nem vagyunk angyalok, Gyárfás Miklós Lomb ezredes mennybemenetele és Mesterházi Lajos Pesti emberek című darabjait. Fehér Klára vígjátékai egyébként Jugoszláviában és Lengyelországban is bemutatásra kerülnek. A Német Demokratikus Köztársaságban különösen operettjeink hódítják a közönséget. Jelenleg négy operettre és vígjátékra kötöttek szerződést. Romániában pedig felújították Móricz, Úri muri és Légy jó mindhalálig című színműveire a már korábban kötött szerződéseket. NÉGY ÉS FÉLMILLIÓ FORINTOS BERUHÁZÁSSAL bővítették a Lenin Kohászati Művek művelődési otthonát. Új, kétemeletes épületszárnyban helyezték el a 20 000 kötetes könyvtárat, az olvasószobát, új kaptak a színjátszók helyiségei és képzőművészeti szakkör tagajai is. Az újonnan megnyílt művelődési otthon népszerűségére jellemző, hogy már az első nap 173 olvasó 8000 kötetet kölcsönzött a könyvtárból. TOLNAI GÁBOR hosszabb cikkét közli a Csehszlovák írószövetség folyóirata, a Piámén, a mai magyar irodalom helyzetéről és az utóbbi három év irodalmi problémáiról. Ismerteti a legújabb prózai, költői és drámai alkotásokat. Az ismert írók mellett bemutatja az új magyar írónemzedék válogatott műveinek fordításait is. HELYREIGAZÍTÁS Lapunk múlt számában egy néhány, súlyosan értelemzavaró sajtóhiba csúszott be a nevek írásába: „A román irodalom 1959- ben” című cikk szerzője Silvian Josifescu. Az első oldalon közölt „A magyar könyv sikere Párizsban” című cikk egyik szerzője Francois Monnod, az Editeur Francais Réunis igazgató. Itt jegyezzük meg, hogy a könyvkiállításról szóló másik cikk szerzője: A. Sauvageot professzor, a Sorbonne tanára, a finn-ugor tanszék vezetője. Megtartotta alakuló ülését a Heves megyei írók és költők klubja Az elmúlt napokban Egerben a Városi Művelődési Házban találkoztak Heves megye írói, költői azzal a céllal, hogy megalakítsák a megye íróinak és költőinek társadalmi szervezetét. Az alakuló ülésen részvevők megvitatták a szervezet céljait, rendeltetését, majd megválasztották a vezetőséget. A vita végeredményeként elmondható, hogy nem elszigetelt társaságot akarnak a Heves megyei írók és költők létrehozni, hanem egy olyan közösséget, amelynek tagjai irodalmi alkotótevékenységet folytatnak. A szervezet fő célja, hogy az írók és költők fejlődését segítse, megjelenési fórumot biztosítson számukra. A megyei irodalmi közösség figyelemmel kíséri tagjai munkásságát, eszmei, politikai fejlődését és a bírálat eszközével kinek-kinek segítséget nyújt a kibontakozáshoz. A Heves megyei írók és költők klubjának elnökéül Suha Andort választották. Az öttagú vezetőségben a titkári teendők ellátásával Gyurkó Gézát bízták meg. A klub lektori teendőit dr. Ebergényi Tibor és dr. Farkas András látják el. Négy bemutató és két klasszikus mű felújítása a fővárosi színházak februári programjában A fővárosi színházak egyetlen hónap alatt négy magyar szerző darabját mutatják be. Az esemény külön érdekessége, hogy a négy szerző közül három nő. A februári bemutatónaptárban a következő művek szerepelnek: Szabó Magda: Kígyómarás, Jókai Színház, február 4. Barnassin Anna: Idegen partok, Magyar Néphadsereg Színháza, február 6. Örsi Ferenc: Fekete ventillátor, Madách Kamara Színház, február 12. Gáspár Margit: Égi háború, Petőfi Színház, február 19. A klasszikus művek közül a Nemzeti Színház a Shakespeare-ciklus keretében az Antonius és Kleopatrá-t, a Madách Színház Csehov Cseresznyéskertjét újítja fel. Ezt a darabot a színház 1948-ban játszotta, a Nemzeti Színház vendégjátékaként. Prosper Mérimée novellájából készült színes, szélesvásznú francia film TAMANGO Főszerepben: Alex Gressan, Dorothy Dandridge, Curd Jürgens és Jean Servais. 14 éven alul nem ajánlott. Bemutató: február 4.