Élet és Irodalom, 1961. január-június (5. évfolyam, 1-25. szám)
1961-04-28 / 17. szám - Lukácsy András: Hét lépés vers legendája • A rádiókészülék mellől (10. oldal) - Kemenes Inez: Mesteremnek • vers (10. oldal)
A szociológia helyzete Magyarországon (Folytatás a 9. oldalról.) bizonyosfajta sematizmusból fejeződött ki, amely sok tekintetben meglévőként ábrázolta a kívánatosat, illetve előírásszerű alakokat teremtett amelyek szabályosan pozitív vagy éppoly szabályosan negatív tulajdonságokkal rendelkeztek. De kiterjedt ez az ábrázolásmód a különféle társadalmi osztályok és rétegei életmódjának, az üzemek, termelőszövetkezetek, városok és falvak társadalmi viszonyainak publicisztikus ábrázolására is, ami természetesen ugyancsak akadályozta a kérdések szakszerű szociológiai kutatómunka útjának megközelítését. 4. Rendkívül ártott a marxista szociológiának az is hogy épp a Szovjetunió fennállásának első és legküzdelmesebb évtizedeiben, akik ezen a szakterületen egy ideig bizonyos érdemeket szereztek, illetve jogos vagy jogtalan hírnévre tettek szert utóbb — a Szovjetunión belül vagy kívül — szembefordultak a szovjethatalommal. Másrészt az sem kétséges, hogy hosszú időn át bizonyos szektás és dogmatikus elutasítás is érvényesült a szociológiával szemben, ami még ma sem szűnt meg teljesem. Ennek az irányzatnak a képviselői gyakran globálisan „burzsoá áltudományként utasítják el az egész szociológiát, annak minden kutatási eredményét és módszerét, s a marxista szociológiai szakkutatásnak még a lehetőségét is tagadják, mert az vagy olyasmit mutathatna csak ki, ami a történelmi materializmus tanaiban már bennfoglaltatik, s akkor felesleges, vagy olyasmit mutatna ki, ami nem vezethető le a marxizmus klasszikusainak elméleti megállapításaiból, s akkor káros. A valóságban persze a marxista szociológiai szakkutatás alapját minden más marxista módra űzött társadalomtudományi kutatómunkához hasonlóan a történelmi materializmus alkotja, de éppen é±z elvi-elméleti alap teszi szükségessé a valóság, az állandóan mozgásban és fejlődésben levő társadalmi valóság fényeinek egészen konkrét és széleskörű vizsgálatát. Te felejtsük el például, t- hogy az emberek osztályhovatartozásának és a különféle társadalmi csoportalakulatok és rétegződések osztályfunkcióinak régi, egyszerű és áttekinthető jegyei a mi társadalmunkban — ahol a régi osztályoknak csak bomlófélben levő maradványai vannak meg — nem állnak már a társadalomkutatás és társadalmi szervezőmunka rendelkezésére. Az, hogy valaki nálunk ma ,állami tisztviselő”, „orvos”, „egyetemet végzett”, „ esztergályos”, „segédmunkás”, önmagában véve semmit sem mond sem társadalmi eredetéről, sem társadalmi magatartásáról vagy gondolkozásmódjáról — általában társadalmi helyzetéről. A munkásosztályhoz való tartozást sem egyszerűen a munkaviszony jellege, a kizsákmányoltság stb. határozza meg többé. Csak rendkívül aprólékos, egészen kis funkcionális társadalmi egységekre is kiterjedő vizsgálatokkal alkothatunk képet magunknak azokról az erőkről és tényezőkről, amelyek társadalmunk embereinek életén, magatartásán és termelőmunkáján keresztül fejlődésünket előmozdítják vagy gátolják. S csak ezeknek az erőknek és tényezőknek az ismeretében mérhetjük fel, hogy társadalmi-gazdasági tervező és szervező munkánk miként szolgálhatja lghatékonyabban ezt a fejlődést. Szociológiai kutatásunk legsürgősebb feladatai A társadalmi építés központi és alapvető kérdése hazánkban és a szocialista tábor minden más országában is a termelés mennyiségi és minőségi emelése. Ennek technológiai feltételeivel műszaki tudományaink, ökonómiai feltételeivel közgazdaságtudományunk különböző ágai foglalkoznak. Ismeretes azonban, hogy teljesen azonos technikai berendezés, anyagellátottság, bérrendszer, gazdasági szervezet és termelés terv mellett is az egyes üzemeken belül az egyes termelőrészlegek igen-igen különböző mennyiségi és minőségi eredménnyel dolgoznak, egészen eltérő anyagtakarékossági, munkafegyelmi, baleseti stb. mutatószámokat produkálnak. Nagyon nagy különbségek vannak abban is hogy munkafeltételeik menynyire elégítik ki saját dolgozóikat, ami a munkásvándorlásban és sok egyéb jelenségben tükröződik. A fejlett nyugati tőkés országokban az ipar- és üzemszociológiai kutatás eredményeit egészen kivételes sikerrel alkalmazzák a munka termelékenységének emelésére ami ott természetesen a vállalkozói haszon növelésére szolgál. Mi azonban tudjuk hogy a termelékenység emelése más célokra is szolgálhat és a termelékenység növelése nekünk is célunk. Az üzem belső társadalmi szervezésének tudományos vizsgálatával és az üzemen belüli emberi kapcsolatok ennek megfelelő befolyásával elérhetjük azt, hogy az emberek többet termeljenek és jobban éljenek, s nem utolsó sorban jobban érezzék magukat életidejüknek abban a részében, amit munkában töltenek. Egyébként nemcsak gazdasági tervezésünkre, hanem egész államigazgatásunkra, minden tervszerű telepítési, közegészségügyi, oktatásügyi stb. tevékenységünkre is rendkívül mértékben akadályozóan hat az, hogy viszonylag igen kevés konkrét, adatszerű ismeretünk van az utolsó tizenöt év alatt rohamosan átalakult és még mindig átalakulóban levő magyar társadalom új rétegződéséről, valamint arról, hogy a városi és falusi lakosság új rétegeinek (illetve ezen belül az egyes karakterisztikus csoportoknak), milyen az életmódjuk, társadalmi magatartásuk, ideológiájuk, milyen társadalmi, gazdasági, műveltségi aspirációik vannak, stb. Statisztikai felvételek útján ez csak részben tisztázható, illetve sok esetben éppen a legnagyobb jelentőségű statisztikai kutatások akadálya az, hogy nem tisztáztuk előzőleg megfelelő szociológiai megfigyelés és adatgyűjtés révén azokat a kategóriákat, amelyekkel azután társadalomstatisztikánk dolgozhatna.gy látjuk, hogy a hazai szociológiai szakkutatás legsürgősebb feladatait a következő négy pontban lehet öszszefoglalni: 1. iparszociológiai kutatás — elsősorban nagy- és középüzemi vonalon — az üzemi társadalom szerkezetének, rétegzettségének, csoportstruktúrájának és általában az üzemen belüli társadalmi viszonyoknak a termelés mennyiségére és minőségére, a munkafegyelemre, az üzemhez való ragaszkodásra s a dolgozók megelégedettségére való kihatásait illetően; ennek keretében speciális vizsgálatok egyes üzemvezetési és üzemszervezési formák, valamint bér- és prémiumrendszerek előnyös és előnytelen kihatásait illetően; 2. az előzőhöz hasonló, de a mezőgazdasági üzem — elsősorban a termelőszövetkezeti üzem — különleges jellegéhez alkalmazkodó agrárszociológiai kutatás; 3. településszociológiai (város- és faluszociológiai) kutatás, különös tekintettel a társadalmi rétegeződés és átrétegeződés, a belső vándorlás és általában a „szociális mobilitás” folyamatainak, valamint a településtervezésileg fontos társadalmi életviszonyok felderítésére; 4. családszociológiai kutatás a szocializmus építésének korszakában végbemenő nagyarányú családtípus-átalakuls mibenlétének és társadalmi (többek között népesedési) kihatásainak tisztázására; különösképpen vizsgálatra szorul a család nevelt szerepének megváltoztatása s ennek hatása az ifjúságra E kutatások együttvéve kiindulópontul szolgálhatna annak a magától értetődően döntő jelentőségű kérdésnél a megválaszolásához, hogy milyen is a régi osztályszerkezet felbomlása után a termelőeszközök társadalmi tulajdonán alapuló új magyar társadalom kialakulófélben levő szerkezeti felépítése és rétegződése.★ Ugyanazokból az ismer okokból, amelyek a politikai és ideológiai vezetést oly sok tekintetben eltávolították a társadalmi valóságtól sőt szembefordították vele 1950 után a szociológiai oktatásnak és kutatásnak is meg kellett szűnnie Magyarországon. Sem tanszék, sem tudományos intézet nem volt többé, amely szociológiával foglalkozott volna, az 1945 és 1950. között kialakult kis kutatógárda szétszóródott, a megindult kutatómunkálatok egytől-egyig megszűntek. Az első új kezdeményezések néhány év előtt érdekes módon túlnyomórészt közgazdászaink és jogászaink részéről indultak ki, akik közül jónéhányan — részben a közigazgatásban és a termelési apparátusban, részben saját szaktudományos oktató- és kutatómunkájukban — azt a tapasztalatot szerezték, hogy nagyon-nagyon sok gyakorlati problémánk sem pusztánanyagi eszközökkel, sem pusztán jó rendeletekkel meg nem oldható, hanem csakis az emberi viszonyoknak, az emberek egymásközti viszonyának, a társadalmi viszonyoknak az eddiginél sokkal alaposabb tudományos tanulmányozása, a szociológiai szempontok meszszemenő figyelembevétele biztosíthatja a társadalmi és gazdasági tervező- illetve szervezőmunka hatékonyságát. Ennek eredményeként több egyetemünkön és tudományos kutatóintézetünkben, valamint néhány minisztériumunkban és társadalmi szervünknél is már egy idő óta szociológiai tapogatódzások kezdődtek, kisebb munkaközösségek alakultak szociológiai kérdések tanulmányozására, sőt egy-két helyen kísérleti jellegű felvételező munkákat is megindítottak a „terepen”. Igen sokat jelentett az, hogy egy-két akadémiai intézetünk (a Mezőgazdasági Üzemtani Intézet, az Állam- és Jogtudományi Intézet) vezetői történetesen nagy szakismerettel, sőt szakmai múlttal rendelkeztek a szociológia terén (Erdei Ferenc, Szabó Imre). A Filozófiai Intézeté az érdem, hogy mintegy másfél évvel ezelőtt külön kis csoportot létesített a sok elszórt kutatási törekvés közti kapcsolat megteremtésére, majd az első — egyelőre még szűkebb körű —, vitákat is megrendezte az újonnan meginduló hazai szociológiai kutatásunkat foglalkoztató elméleti kérdésekben. Alighanem döntő fordulatot jelent azonban az, hogy néhány hét előtt a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége napirendre tűzte a magyar szociológia helyzetének megtárgyalását és határozatot hozott, amelyben leszögezte a történelmi materializmus alapjaira épülő konkrét szociológiai kutatások fontosságát, helybenhagyta a szociológiai vizsgálatok beépítését a távlati kutatási tervekbe és az egyes társadalomtudományi ágazatok munkájába, ezenfelül pedig elhatározta egy Szociológiai Bizottság felállítását az Akadémia társadalmi-történeti osztálya keretében. Remélni lehet, hogy ezekután már valóban kibontakozhat hazánkban az olyyannyira szükséges szociológiai oktató- és kutatómunka, s előbbutóbb sikerül megteremteni a magyar szociológia új, szt, 1 ■' '--i f-előzményes bázisát is. (A szerkesztőség a cikkben felvetett problémákra a későbbiekben visszatér.) - 10 - Hét lépés vers legendája ,vagy két hete elhangzott a kis tanácsadó. Mindent egyberádióban egy mesejáték, vetve, sem a korrekt rendezés (Solymosi Ottó), sem a kimagasló színészi teljesítmények nem ragadtak el, nem is erre ment a játék. Aki csak egyetlen költői játékot vagy mesejátékot hallgatott a rádióban, az velem együtt tudja, hogy a hatás itt elsősorban a közvetlenebb, meghittebb motívumokon alapszik: a naiv mese örök líraiságán, meg aztán a leírt és mondott szöveg spontán nyelvi szépségein. Sőt továbbmenve: megkockáztathatjuk azt a feltevést is, hogy rádiójáték írójának két alapeszköze van a közönség megnyerésére (ha ezeknek komponensei öszszemosódnak is): vagy lege artis drámát ír, s akkor a drámai feszültség ejt majd rabul, akárcsak egy színielőadásnál, vagy költői játékot ír, s akkor a hatást az intimebb, lírai jellegű eszközökkel kell elérnie: a játék drámai szituációi némileg háttérbe kerülnek és helyet adnak az áradó poézisnek, a naív elemek természetes bájának, a nyelvi szépségeknek. (S az effajta intimebb hatások elsőrendűen érvényesülnek azután rádióban.) Nem tudom, valóban így van-e, de feltételezem. Egy bizonyos, intimebb hatásokkal dolgozó játékoknál pontosabban „verses játék felnőtteknek’. Ismert költő írta: Takács Tibor. A bevezető régi vietnami mese feldolgozását ígérte. A jól ismert — hisz’ nagyrészt nemzetközi — motívumokból összefűzött mese önnön izgalmasságával nem kötötte különösebben: fordulatait előre sejteni tehetett. Micsoda hatás volt tehát — és ez az elgondolkoztató itt —, ámi a hallgatót mégis a készülék mellett tartotta, sőt meg is hódította egy-egy rövidebb időre? Édesgyöngy, Kagylóország királyának lánya tizenhat éves tett, eladósorba került. A kérők megjelennek és természetesen próbát kell kiállniuk: nemcsak vitézi próbán, de költői versenyen is győzedelmeskednie kell annak, aki a szép leány kezét el akarja nyerni. És persze, véreznek el sorban. A szomszédos Sziklaország bajban van. Népét nyomor és éhínség sújtja. Ezen csak az segítene gyökeresen, ha királya harcban meghódítatná Kagylóországot, és megszerezné a boldogságot hozó arany nyílhegyet. Már-már háborúra kerül a sor, amikor a Sziklaországbéli király fia — az udvari bölcs tanácsára — más megoldást ajánl, és elindul, hogy megszerezze a nevezetes nyílhegyet. Hogy útja miképp tesz eredményes, hogy háború helyett hogyan kerekedik hetedhét országra szóló lakodalom és boldogság a történet végén — azt el sem mondom: az olvasó úgy is sejti már. Tudta a játék hallgatója is. Nem ezért ülte végig az előadást. A mese figurái mindig stilizáltak — jellemei tehát egysíkúak is. Gazdag jellem-, ábráziplássíra ,itt sem volt rszsik-,ség, de alkalom sem. Uray Tivadar Kagyló-királya fennkölt volt és nemes. Váradi Hédi-Édesgyöngy kedves-naiv és szépséget sugárzó. Benkő hercege férfias (bár egyénisége rádióban kevésbé karakterisztikus, mint színpadon). Pécsi Sándor Bölcs Taoja viszont egy kissé szokatlanabb: nem szakállas aggastyán, de impulzív, róka-ravasz, energiháttérbe kerül a szokványos drámai feszültség (melynek egyébként az író mindent alárendelhet), és fokozott hangsúly került a részletekre. A jelenetek lírai — szonáta szerű — lekerekítésére például vagy a megfogalmazás tisztaságára, vagy a költői szöveg szinte zenét utánzó szépségére. És e tekintetben már elmarasztalható néhol Takács Tibor munkája. Valóban zenei hatásokat keltő szép szövegébe (melynek épp e tulajdonsága kell, hogy megragadjon) néha hamis hangok kerülnek. Egy-egy laposabb sora, hevenyészettebb mondata nem „csúszik el” a többi közt, sőt — éppen az előbbiekből következően — mindig kizökkent a hangulatból. Némely anakronizmusa (hogy kerül például az ősi Vietnamba az olyan magyaros „lacikonyha”) élesen kiütközik. Pongyolább rímei bántanak, hisz’ az effajta játéknál a rím is lényeges hatás: két félrím között feszültség indukálódik, és ebben a vonatkozásban épp ez volna a legalapvetőbb drámai hatáspótlék. Vagy: az indokolatlan enyembement-ok megtörik a lendületet — de ez már a szövegmondás gyengéje is. Az embernek az a benyomása, hogy egy nagyon bensőséges hangversenyen ül, de egyik-másik zenész melléfog olykor. A lényegtelen hiba a teljes hatást veszélyeztetheti. Két okból is tanulságos ez a felnőtt-mesejáték. Újra ráirányítja a figyelmet arra a hatásra, melyet a rádió intimebb előadásaival, költői játékaival érhet el, ugyanakkor arra a veszélyre is figyelmeztet, amelyet e lírai játékok felületes megkomponálása vagy interpretálása jelenthet. LUKÁCS ANDRÁS KEMENES MEZ: Mesteremnek Te adtál célt szememnek, s a talpam alá földet, reményt, hogy majd megértei a lelkek mért is törnek, hitet, hogy ragyog eszme, mely sírig elkísérhet, szétfoszló otthonok közt sugárzó menedéket. De jaj, a csillagoknak nem drótkötél a fénye, a célt hiába érzem, még nincs utam feléje, a lábam egyre botlik, (tudod, nehéz a terhem), segíts szelíd szavaddal, ne hulljak el levertem Hiszen hídnak feszülnék, simulnék sín-acélnak, ki legyek nyíl, holdrakéta, csak zúgjak már a célnak s vesszek, ha van miért! Én így nem bírok, hiába, keresztre verve élni. De senkit meg nem váltva. Te célt adtál szememnek. Igézz jelzést a fákra! Te már a csúcsra értél, tekints egy percre hátra, ha mély gödörbe esnék, hajíts kötelet értem! A völgy már ködbe fulladt, S a csúcs, tán túl az égen. KÖVÉR ESZTENDŐK ... A megszokott formák között újra eltelt egy év. Utána a másik, a harmadik, s mintha csak a messziből fel-felraggyanó kaszasuhintások lettek volna, úgy emlékeztek mindegyikre vissza; ebben és ebben ilyen termés volt; emebben ennyi és ennyi méz gyűlt be és ennyi zsák búza. Az évek szépségét mindig a terméssel azonosították és az időjárás-VÍZSZINTES: (Kétbetűsek: LA, BA, RE, IH.) — 1. önelszámoló (üzlet). 5. Az idézet első része. 11. Volt angol külügyminiszter és miniszterelnök. 12. Kerek szám. 13. Görög betű. 14. Pihenő helyzetben vagytok. 16. Közöl valamit. 17. Magas csúcs Törökország keleti határán. 18 Két személyes névmás. 19 Később. 21. ... tesz, megemlít. 22. A maga közvetlen közelébe. 24. Édes szülő. 26. Cifsa! . .. s. és 34. vízszintes — 13. és 14. függőleges. (A rejtvény öt sorában elrejtett idézet megfejtését kérjük ki küldeni, lehetőleg levelezőlapos Határidő: 1961. május 6. — A mai fejtők között tíz példányt sorsolünk ki Sinka István ..Eltűnik Hóri dorth” című elbeszélőkötetéből.)ra. 27. Cél. olaszul. 29. A francia uralkodók megszólítása. 31. Iparvárosunk. 32. Majdnem édes. 34. Az idézet második része. 36. ..Csak . . . nemzenek a sasok." 38. A társaságában. 40. Vegyi elem. 42. Az 1840-es évek demokrata és radikális ifjai (Petőfi, Jókai és társaik) ? néven tömörültek. 44. ... búzakalász. 45. Kocsmába vinni a pénzecskét. 47. Inkább a másikat. 48. ... szemcse: tolnai falu. 50. Bádog. 51. Időhatározó. 53. Rádió mellékállomás. 55. Vágyakozó. 58. Díszen. 61. Mezei mellékút. 63. E helyre lerámoló. 65. Vadásztöltény. 67. Konzervatórium. 69. Van szive-lelke. 70. Tarka. 71. Visszaforduló. 72. Szaporodó sejt. 73. Kölcsönöznék, ha volna miből. 74 Észak-amerikai tó. 75. Kelet-indiai púpos tulokféle. 76. Ilyen szép nagy’’ bánata senkinek sincs kerek e világon ! FÜGGŐLEGES: (Kétbetűsek: EN, AZ, ET, Zö.) — 1- Az idézet harmadik része. 2. Lyukat foltoz. 3. Az idézet negyedik része. 4. Részesrag. 5. Időhatározó. 6. Előzékeny, bőkezű. 7. Dorsetshire angol grófság nevének rövidítése. 8. Amannak a tulajdona. 9. Divatjamúlt felsőkabát (ék-hiány). 10. Hosszú életű, egyszer virágzó amerikai dísznövény. 12. Fapusztító féreg. 15 Kős becenév. 16. Az idézet ötödik része. 19. . . . mars! 20. Kizár. 23. Növekvő értékű római számok 25. Görög hadisten. 28. Hangversenyterem, táncpalota. 30. ..NZ’ 31. Becézett férfinév. 33. Beborít. 35. Galamb a jelképe. 37. Szárny, franciául. 39. Attila, isten ostora 41. Dalköltészet. 43. Híres gyomai nyomdász volt. 46. Megriad. 49. Megfutamít. 51 Az óda német neve. 52. Tengeri hal. 54. ... való, talpraesett. 56. Férfinév. 57. Ennek a gyereknek van egy ugyanilyen idős testvére. 59. Gyakorlatlan. 60. Számomra. 62. Megosztozom rajta magával, ugyanúgy használhatja, mint én. 64. Alexandriai hitújító. 66. Kilencbábus játék. 68. Vércsatornája. 72. A törzsskála hármashangzata. (Fenyősy Antal) ★ Megfejtés a 15. számból: A nevelőnek elsősorban az eredményt kell szem előtt tartania: belátással mindig többet érhet el, mintha indulataira hallgat. JUTALMAZOTTAK: Kosztolányi Dezső. ..Pacsirta — Aranysárkány” című kötetét nyerték: Szalay László. Rákoshegy: Dobi Sándor, özv. Kovács Jolán, Pécs: dr Várnagy Mihály. Kecskemét: Gondos Dániel. Pápa. — Üzl Sándor, Polgár István, özv. dr. Csík Ferencné, Sági Mária és Kerényi Péter, budapestiek. A jzralomkönyveket postán elküldjük.