Élet és Irodalom, 2001. január-június (45. évfolyam, 1-26. szám)
2001-01-05 / 1. szám - Papp László Tamás: Nyílt levél a Magyar Televízió Rt. elnökéhez • reflexió | Visszhang • Vásárhelyi Mária: A győztes minden visz I-II. (ÉS 2000. november 17., 24.) (2. oldal) - H. Kovács János: Nincs új a nap alatt • reflexió | Visszhang • -jago-: Nincs új a nap alatt (ÉS 2000. december 1.) (2. oldal) - Szalai Katalin: Névazonosság • reflexió | Visszhang • Textilfestészet, krumpliemberek (ÉS, 2000. november 24.) (2. oldal) - Szalai Pál: Demokrácia volt? • reflexió | Visszhang • Schmidt Mária: Mit mondtam? (ÉS, 2000. december 15.) (2. oldal) - Boris Kálnoky: A tanúsítvány: eredeti • reflexió | Visszhang • A próféta könyve (ÉS, 2000. szeptember 1.) (2. oldal)
Nyílt levél a Magyar Televízió Rt. elnökéhez Tisztelt Elnök Úr! Az ön által vezetett intézményben működő MTV Akadémia címére a múlt év november 2-án az alábbi levelet juttattam el. Abban feltett kérdéseimre mind ez idáig nem kaptam választ. Ezért most Önnek teszem fel őket. Az Élet és Irodalomba Vásárhelyi Mária által írt cikkből (A győztes mindent visz /.//., 2000. november 17., 24.) kiderül, ő sem tudta meg a Lovas István által irányított újságíróképzés finanszírozásának és metodikájának részleteit. Amennyiben Ön sem válaszol a közigazgatásban szokásos harminc napon belül, az adatvédelmi biztos interveniálását fogom kérni. Tisztelt MTV Akadémia! Az Élet és Irodalom 2000. április 28-i számában publikált írásom az alábbi, önökre vonatkozó megállapításokat tartalmazta: „nincs közpénz a Bálint György Újságíró Akadémia, a Népszabadság Oktatási Központ és a Budapesti Média Intézet által indított képzésekben. Ellenben kizárólag az állami költségvetésből finanszírozzák majd az MTV Akadémia elnevezésű, a közszolgálati televízióban 2000 szeptemberétől induló újságíróképzést. Mint azt Lovas István a Napkeltében elmondta, a képzést saját magán kívül olyan kiválóságok fogják koordinálni, mint a Brezsnyev-korszakban a televízió moszkvai tudósítójaként dolgozó Sugár András, a Panoráma üdvöskéjeként tündöklő Járai Judit vagy Chrudinák Alajos, aki az 1994- es választás során a kormánypárti tévé botrányosan elfogult negatív kampányát irányította - legalábbis Bárány Anzelm polgári médiatanácsadó cikke erről tanúskodik.” Lovas István, az MTV hírigazgatójának tanácsadója május 5-én az ÉS hasábjain válaszolt felvetéseimre. Az MTV Akadémiáról a következőket írta: „azt állítja, hogy a Nap-keltében elmondtam, Sugár, Járai és Chrudinák is koordinálják az MTV-nél az újságíróképzést. Nem mondtam. Hanem azt, hogy szeretném, ha ők is tanítanának ott, liberális újságírókkal együtt. Üde színfolt lenne Magyarország első médiaiskolája, amelyikben nem a frontok megtartása lenne a válogatás szempontja. Nem beszélve a demokrácia és a közszolgálatiság követelményeiről.” A következő heti ÉS-ben megkérdeztem Lovastól: „ha az MTV Akadémián majdan tanító újságírók nem csak jobboldaliak, de liberálisok és ne adj isten baloldaliak is lesznek, akkor miért nem említette az ő nevüket a Nap-keltében, vagy a cikkemre írott reagálásában? Miért csak a szívéhez közel álló reménybeli oktatókat reklámozza amúgy közszolgálatilag? Kíváncsian várom a képzésben részt vevő zsurnaliszták listáját.” Mivel a felelettel Lovas István adós maradt, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény adta jogaimat gyakorolva az alábbi információk megadását kérem önöktől: Szíveskedjenek közölni velem az MTV Akadémián tanító újságírók nevét, az általuk oktatott tárggyal egyetemben. - Önök szerint nem sérti az állam világnézeti semlegességének országgyűlési határozatban deklarált elvét, hogy közszolgálati újságírók oktatása egyházi intézményben folyik? - Miképp választották a képzés háttérintézményének a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet? Volt nyilvános tender vagy pályázat, amelyen más intézmények szintén indulhattak? Ha nem, miért nem? - Ha a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Önök szerint megfelel a világnézeti semlegesség követelményeinek, akkor folyhatna ilyen képzés a Hit Gyülekezete Szent Pál Akadémiáján vagy a Tan Kapuja Buddhista Főiskolán is? - A Miniszterelnöki Hivatal a képzésben együttműködő partnerintézményként szerepel. Miért nem szerepel ott a MÚOSZ, amelynek lényegesen több köze van az újságíráshoz? — Ha Önök szerint a közszolgálati újságírás a médiatudomány speciális válfaja, amelyre szakosodni kell, akkor miért jelentkezhet rá bárki, miért nem csak a szakirányú végzettségűek (kommunikáció, bölcsész, marketing)? Az MTA és a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem által indított közgazdasági szakújságíróképzésre is csak szakirányú diplomával lehet jelentkezni. Ma, amikor a felsőoktatásban zajló médiatudományi képzés, más bölcsész szakokhoz hasonlóan anyagi gondokkal küzd, nem lenne célszerűbb ezt a pénzt a már meglévő intézmények fejlesztésére költeni? Válaszukat a törvényben megadott határidőig várva üdvözli önöket. Papp László Tamás újságíró puji@freemail.hu Nincs új a nap alatt A december 1-jei szám Páratlan oldalán megjelent írásábanjagoúgy vélekedik (Nincs új a nap alatt), hogy a Nemzeti Filharmonikus Zenekar (korábban AHZ) „lenyúlta” a Budapesti Filharmóniai Társaság nevéből a közel 150 éve használt „filharmonikus” szót. A dolog mégsem hasonlítható a Nyugat vagy a Válasz ügyéhez. A klasszikus nagyzenekaroknak ugyanis hagyományosan két jelző áll rendelkezésükre: a szimfonikus és a filharmonikus. A világ zenekarainak túlnyomó többsége viseli az egyiket vagy a másikat a nevében (Angliában például egyszerre létezett „London”, „Royal” és „National” Philharmonic Orchestra, mint ahogy nálunk is békésen megfér a Matáv illetve a MÁV Szimfonikus Zenekar). Ami nekem nem tetszik, az a Nemzeti jelző „bekebelezése”, mivel a társadalmi és politikai viszonyok gyökeresen mások, mint a Nemzeti Múzeum, Színház és Zenede alapítása idején. (Nem is beszélve arról a praktikus szempontról, hogy külföldi szereplés esetén a National elé oda kell tenni a Hungáriám is!) És ami még kevésbé tetszik: a zenekar hirdetményein mostanában ez olvasható: „Az intézmény fenntartója: [a] Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma”. Tekintsünk most el a magyar nyelvnek a határozott névelő mellőzése által megvalósított kerékbetörésétől, és tegyük fel a kérdést, vajon a költségvetésbe ezerféle jogcímen befizetett forintjaival nem a nemzete a Nemzeti Filharmonikus Zenekar fenntartója? H. Kovács János VISSZHANG Névazonosság Engedjék meg, hogy bemutatkozzam: Szalai Katalin vagyok, foglalkozásomra nézve immár nyolc éve kódexíró és oklevélgrafikus. A titulusomban már jelzett munkáimon kívül előszeretettel írok le verseket, versrészleteket, játszva a betűkkel, megfestem a vers általam érzett mondanivalóját. Egy szerencsétlen névazonosság késztetett arra, hogy mindezt elmondjam Önöknek. A minap felhívott egy-két ismerősöm. Ki gratulált, ki furcsákat kérdezett. Végül sikerült megtudnom, hogy az Élet és Irodalomban megjelent egy grafikasorozat egy cikk kíséretében Szalai Katalinról, aki nem azonos velem. (Textilfestészet, krumpliemberek, 2000. nov. 24.) Az illető hölgy szintén grafikus, szintén verseket fest, de tőlem teljesen különböző felfogásban és stílusban. Az ő stílusa modern, az Szerk. üz. Minden kedves olvasónknak, támogatónknak, üzleti partnerünknek és a lappal szimpatizálónak köszönjük karácsonyra, újévre küldött jókívánságait. Mint e szám olvasásakor szembetűnik majd, az ÉS - megtartva a szerkesztési alapstruktúrát - némiképp változik, elsősorban ami az újság irodalmi részét illeti. E lapszámtól kezdve az irodalmi szekciót kulturális publicisztika vagy esszé vezeti be, esetleg más műfajú, a szerkesztőség szerint kiemelkedően fontosnak tekintett írás. Az eddigitől eltérően ezt azonnal par excellence irodalmi szöveg - széppróza vagy vers - követi, majd a könyvkritikai rovat. A lapot a műbírálat rovat zárja, ennek anyagai kerülnek a hátsó oldalra is. Bár a sportrovattól tavalyi utolsó előtti számunkban búcsút vettünk, az azóta jelentős számban érkező, a döntés nehezményező levelek olvastán úgy döntöttünk, hogy viszszatérő jelleggel mégis folytatjuk, minthogy beláttuk: a sport a kultúra, közelebbről a testkultúra része, a rovat e címmel él tovább. Annak reményében, hogy ezek a változások a lapot áttekinthetőbbé, belső tagoltságát illetően követhetőbbé teszik, annak egyidejű derűs kijelentésével, hogy az ár marad a régi, boldog új évet kívánunk olvasóinknak. ÉS enyém visszanyúlik egész a középkorba, az én lógóm egy lófarkas, szerzetes kódexíró hölgy, az ő képei nem éppen szerzeteseket ábrázolnak. Nemrég egy kereskedelmi csatorna reggeli vallási műsora rajzolt portrét rólam, több újságban jelent meg cikk a munkáimról, számos kiállítás áll már mögöttem. Szintén véletlen, hogy az Önök lapját támogató Soros Alapítvány, valamint az EGIS Rt. is megrendelőm. Nem szeretném, ha összekevernének a textfestő hölggyel, de még az is lehet, hogy őt is zavarná ez a névazonosság. Szeretném, ha segítenének nekem, nekünk. Kérem, ha módjukban áll, írják meg, hogy van egy másik Szalai Katalin is. Nem reklámot kérek, hiszen nincs rá szükségem, csupán tisztázni szeretném, hogy ő nem azonos velem. Még egy kérésem lenne: szeretném a hölggyel felvenni a kapcsolatot, hogy megbeszélhessük, a jövőben ki változtat saját nevén. Segítségüket előre is köszönöm Szalai Katalin Demokrácia volt? Schmidt Mária bölcsességeivel kapcsolatban (Mit mondtam?, 2000. dec. 15.) a következő észrevételeim vannak: 1. A Horthy-rendszerben Magyarországon 1919 és 1939 között sem volt demokrácia. 1919-től 1921-ig fehérterror volt, jogbiztonságról egyszerűen nem lehetett beszélni. Az ország legkiválóbb gondolkodóit (Jászi Oszkár, Mannheim Károly, Lukács György, Szende Pál) kényszerítették emigrációba. Számos itthon maradt művészünket, írónkat (Móricz Zsigmond, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Fülep Lajos) megfélemlítették. A választójog erősen korlátozott volt, vidéken a választások nyíltak voltak, sok helyütt a csendőrség is beavatkozott. A mindenkori kormánypárt leváltása lehetetlen volt. Polgári radikális vagy köztársasági párt nem működhetett. A szociáldemokrata pártot a Bethlen-Peyer-paktum és az állandó vegzatúra megbénította. Sokáig internálótáborok működtek, melyekben a legembertelenebb módszerek uralkodtak. Az agrárszocialista mozgalmakat a legkegyetlenebb módszerekkel üldözték. 2. Az országban égbekiáltó társadalmi különbségek voltak. A nagybirtokrendszer megmaradt, a lakosság egyharmada a legemberalattibb nyomorban élt. 3. 1931-ben kihirdették a politikai statáriumot, noha a biatorbágyi merényletnek semmiféle politikai mozgalomhoz nem volt köze. 4. 1939-ben bevezették a cenzúrát, egy sor lapot, folyóiratot betiltottak (így például a Századunkat és a Szép Szót). 5. 1938-41 között három, egyre szigorodó zsidótörvényt vezettek be. A harmadik, melyet Schmidt Mária „hőse”, Bárdossy inaugurált, már az állampolgárok ágyában turkált, a „keresztény” (értsd: pogány) és „nemzeti” (értsd: középosztályi) erkölcs nagyobb dicsőségére. 6. Igen, az ország független volt. Ezt a függetlenséget - a Schmidt Mária által dicsőített területgyarapítások ellenszolgáltatása fejében - fokozatosan eladták. 1941-ben Bárdossy az országot - német nyomás nélkül! - belerántotta a második világháborúba. Hogy miként „védte” az ország 1941-44 között állampolgárai életét, arra Újvidék, Kamenyec-Podolszk, a frontra küldött munkaszolgálatosok és katonák vadállati kínzása a példa. 7. 1944. III. 19-én csakugyan elszabadult a pokol, azonban ennek a pokolnak 24—25 éven át már alaposan „megágyaztak”. A magyar hadsereg 1944. III. 19-én, mikor egy idegen hadsereg rátámadt az országra, szinte semmi ellenállást nem tanúsított. A zsidóság tervszerű kiirtását célzó bevagonírozást a vidéki közigazgatás szolgai engedelmességgel végrehajtotta. 8. Schmidt Mária állításával ellentétben 1945 és 56 között Magyarországon nem folyamatosan ugyanaz a rendszer volt. 1945^7 között az országban olyan, amilyen demokrácia volt. Számos pozitív szociális reformmal. Az 1947-48-ban bekövetkezett diktatúrás fordulatot és annak következményeit a magam részéről már akkor megbélyegeztem, mikor Schmidt Mária és társai még lapultak. Szalai Pál A tanúsítvány eredeti 2000. szeptember 1-jén megjelent egy cikk, amelyben szó volt az 1989-es román „forradalommal” kapcsolatos eseményekről, elsősorban Tőkés László püspökről, továbbá akkori informátoromról, Kovács Miklósról és rólam, mint a Die Welt német lap tudósítójáról (A próféta könnye). A cikk többek között kétségbevonja egy tanúsítvány valódiságát, amelyet én állítottam ki Kovács Miklós úr részére. Ezennel szeretném egyértelműen leszögezni, hogy a tanúsítvány valóban tőlem származik. A cikkben az olvasható, hogy a tanúsítvány „nem a szokásos módon lett aláírva”. Ez feltehetőleg mentesíti a szerzőt azon merészebb állítás megfogalmazása alól, amely szerint a tanúsítvány hamisítvány lenne. Mindazonáltal elég ravasz ahhoz, hogy pontosan ezt sugalmazza. A tények kiigazítását kérve mély tisztelettel Boris Kálnoky □ élet És irodalom] Kiadja az Irodalom Kft.: ÉS Alapítvány Journal Art Alapítvány Megjelenik minden pénteken Főszerkesztő: KOVÁCS ZOLTÁN Főszerkesztő-helyettes: TARNÓI GIZELLA VÁNCSA ISTVÁN Olvasószerkesztő: SZÍRA PÉTER Szerkesztők és fogadóórák: Vers: CSUHAS ISTVÁN kedd 10-13 Széppróza: DÉRCZY PÉTER kedd 10-13 Könyvkritika: KÁROLYI CSABA csütörtök 9-13 Publicisztika (külföld): PETŐCZ GYÖRGY Interjú: SERES LÁSZLÓ hétfő 11-13 Tárlat, grafika: SZIKSZAI KÁROLY hétfő 11-13 Tervezőszerkesztő: BORSOS SZVETLÁNA KÁBÁN ESZTER ANNA Munkatársak: BAKÁCS TIBOR S. DARVASI LÁSZLÓ MEGYESI GUSZTÁV MOLNÁR ERZSÉBET ORBÁN OTTÓ VÁGVÖLGYI B. ANDRÁS Korrektor: WEISZ GYÖRGYI Terjesztés, hirdetés: ANDÓNÉ VÁCZI GABRIELLA Index: 25-44 HU ISSN 0424-8848 Szerkesztőség: 1089 Budapest, Rezső tér 15. (Bejárat a Rezső utca felől) Budapest 1443. Pf. 274 Telefon: 303-9211, 210-0969, 210-5861 Telefax: 303-9241 E-mail: es@es.hu Internet-cím: www.es.hu Kiadja: Irodalom Kft. Felelős kiadó: a Kft. ügyvezető igazgatója Telefon: 303-9211 Hirdetésfelvétel: Rezső tér 15. Levilágítás: Chroma-TOP Lapterjesztés: Irodalom Kft. 1089 Budapest, Rezső tér 15. Telefon: 210-5149, 210-5159 Terjeszti a Magyar Posta, a Lapker Rt. és alternatív terjesztők Bankszámlaszámunk: Budapest Bank Rt. 10102237-07105005-00000008 Nyomtatás: West Hungary Nyomdai Centrum Nyomda igazgató: Jens Danhardt A lap a Soros Alapítvány, a József Attila Kulturális és Szociális Alapítvány, valamint az Inertia Kft. támogatásával készül. További támogatóink: EGIS Rt., valamint olvasóink, akik adóforintjaikkal támogatták a lapot. Az ÉS kommunikációs partnere, üléssel a Kapcsolat Lapzárta: kedd, 11 óra Meg nem rendelt kéziratokat lehetőségeink szerint gondozunk, de csak felbélyegzett, válaszborítékos levelekre áll módunkban válaszolni. Előfizetési információk A Magyar Posta Rt. Levél és Hírlapüzletági Igazgatóságnál (1089 Bp., Orczy tér 1.) és kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban illetve a hírlapkézbesítőknél az előfizetési díj egy évre 7894 Ft, fél évre 4200 Ft, negyedévre 2244 Ft, egy hónapra 780 Ft. Kedvezményes éves előfizetés 7400 Ft a Pont Könyvesboltban (Budapest V., Nádor u. 8.) valamint a szerkesztőségben. Előfizetési csekk, illetve számla a 210-5149, 210-5159-es telefonon, a 303-9241 -es faxon vagy e-mailen es@es.hu igényelhető Külföldi előfizetés: a szerkesztőségen keresztül. Éves előfizetési díj: 110 USA-dollár, a környező országokba 90 USA-dollár a bankszámlánkra történő befizetéssel (a szerkesztőség egyidejű értesítése mellett). További előfizetési információk a honlapunkon www.es.hu Terjesztési reklamációk, címváltozás stb. bejelentése a 06-80-444-444-es postai zöld számon vagy a kiadó telefonszámain. és Í KÉLET IRODALOM 2001. JANUÁR 5.