Élet és Irodalom, 2001. január-június (45. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-05 / 1. szám - Papp László Tamás: Nyílt levél a Magyar Televízió Rt. elnökéhez • reflexió | Visszhang • Vásárhelyi Mária: A győztes minden visz I-II. (ÉS 2000. november 17., 24.) (2. oldal) - H. Kovács János: Nincs új a nap alatt • reflexió | Visszhang • -jago-: Nincs új a nap alatt (ÉS 2000. december 1.) (2. oldal) - Szalai Katalin: Névazonosság • reflexió | Visszhang • Textilfestészet, krumpliemberek (ÉS, 2000. november 24.) (2. oldal) - Szalai Pál: Demokrácia volt? • reflexió | Visszhang • Schmidt Mária: Mit mondtam? (ÉS, 2000. december 15.) (2. oldal) - Boris Kálnoky: A tanúsítvány: eredeti • reflexió | Visszhang • A próféta könyve (ÉS, 2000. szeptember 1.) (2. oldal)

Nyílt levél a Magyar Televízió Rt. elnökéhez Tisztelt Elnök Úr! Az ön által vezetett intézmény­ben működő MTV Akadémia cí­mére a múlt év november 2-án az alábbi levelet juttattam el. Abban feltett kérdéseimre mind ez idáig nem kaptam választ. Ezért most Önnek teszem fel őket. Az Élet és Irodalomba Vásárhelyi Mária által írt cikkből (A győztes mindent visz /.­//., 2000. november 17., 24.) ki­derül, ő sem tudta meg a Lovas István által irányított újságírókép­zés finanszírozásának és metodiká­jának részleteit. Amennyiben Ön sem válaszol a közigazgatásban szo­kásos harminc napon belül, az adatvédelmi biztos interveniálását fogom kérni. Tisztelt MTV Akadémia! Az Élet és Irodalom 2000. április 28-i számában publikált írásom az alábbi, önökre vonatkozó megálla­pításokat tartalmazta: „nincs köz­pénz a Bálint György Újságíró Akadé­mia, a Népszabadság Oktatási Köz­pont és a Budapesti Média Intézet ál­tal indított képzésekben. Ellenben kizá­rólag az állami költségvetésből finan­szírozzák majd az MTV Akadémia el­nevezésű, a közszolgálati televízióban 2000 szeptemberétől induló újságíró­képzést. Mint azt Lovas István a Nap­keltében elmondta, a képzést saját ma­gán kívül olyan kiválóságok fogják ko­ordinálni, mint a Brezsnyev-korszak­­ban a televízió moszkvai tudósítójaként dolgozó Sugár András, a Panoráma üdvöskéjeként tündöklő Járai Judit vagy Chrudinák Alajos, aki az 1994- es választás során a kormánypárti tévé botrányosan elfogult negatív kampá­nyát irányította - legalábbis Bárány Anzelm polgári médiatanácsadó cikke erről tanúskodik.” Lovas István, az MTV hírigazgatójának tanácsadó­ja május 5-én az ÉS hasábjain vá­laszolt felvetéseimre. Az MTV Akadémiáról a következőket írta: „azt állítja, hogy a Nap-keltében el­mondtam, Sugár, Járai és Chrudinák is koordinálják az MTV-nél az újság­ír­óképzést. Nem mondtam. Hanem azt, hogy szeretném, ha ők is tanítanának ott, liberális újságírókkal együtt. Üde színfolt lenne Magyarország első mé­diaiskolája, amelyikben nem a frontok megtartása lenne a válogatás szem­pontja. Nem beszélve a demokrácia és a közszolgálatiság követelményeiről.” A következő heti ÉS-ben megkér­deztem Lovastól: „ha az MTV Aka­démián majdan tanító újságírók nem csak jobboldaliak, de liberálisok és ne adj isten baloldaliak is lesznek, akkor miért nem említette az ő nevüket a Nap-keltében, vagy a cikkemre írott re­agálásában? Miért csak a szívéhez kö­zel álló reménybeli oktatókat reklámoz­za amúgy közszolgálatilag? Kíváncsi­an várom a képzésben részt vevő zsur­naliszták listáját.” Mivel a felelettel Lovas István adós maradt, a szemé­lyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény adta jogaimat gyakorolva az alábbi információk megadását kérem önöktől:­­ Szíveskedjenek közölni velem az MTV Akadémián tanító újság­írók nevét, az általuk oktatott tárggyal egyetemben. - Önök szerint nem sérti az ál­lam világnézeti semlegességének országgyűlési határozatban dekla­rált elvét, hogy közszolgálati újság­írók oktatása egyházi intézmény­ben folyik? - Miképp választották a képzés háttérintézményének a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet? Volt nyilvános tender vagy pályázat, amelyen más intézmények szintén indulhattak? Ha nem, miért nem? - Ha a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Önök szerint megfelel a világnézeti semlegesség követelmé­nyeinek, akkor folyhatna ilyen képzés a Hit Gyülekezete Szent Pál Akadémiáján vagy a Tan Kapuja Buddhista Főiskolán is? - A Miniszterelnöki Hivatal a képzésben együttműködő partner­­intézményként szerepel. Miért nem szerepel ott a MÚOSZ, amely­nek lényegesen több köze van az újságíráshoz? — Ha Önök szerint a közszolgá­lati újságírás a médiatudomány speciális válfaja, amelyre szako­sodni kell, akkor miért jelentkez­het rá bárki, miért nem csak a szakirányú végzettségűek (kom­munikáció, bölcsész, marketing)? Az MTA és a Budapesti Közgazda­ság-tudományi Egyetem által indí­tott közgazdasági szakújságíró­képzésre is csak szakirányú diplo­mával lehet jelentkezni.­­ Ma, amikor a felsőoktatásban zajló médiatudományi képzés, más bölcsész szakokhoz hasonlóan anya­gi gondokkal küzd, nem lenne cél­szerűbb ezt a pénzt a már meglévő intézmények fejlesztésére költeni? Válaszukat a törvényben meg­adott határidőig várva üdvözli önöket. Papp László Tamás újságíró puji@freemail.hu Nincs új a nap alatt A december 1-jei szám Páratlan ol­dalán megjelent írásában­­jago­­úgy vélekedik (Nincs új a nap alatt), hogy a Nemzeti Filharmonikus Ze­nekar (korábban AHZ) „lenyúlta” a Budapesti Filharmóniai Társaság nevéből a közel 150 éve használt „filharmonikus” szót. A dolog még­sem hasonlítható a Nyugat vagy a Válasz ügyéhez. A klasszikus nagy­zenekaroknak ugyanis hagyomá­nyosan két jelző áll rendelkezésük­re: a szimfonikus és a filharmoni­kus. A világ zenekarainak túlnyo­mó többsége viseli az egyiket vagy a másikat a nevében (Angliában például egyszerre létezett „Lon­don”, „Royal” és „National” Phil­harmonic Orchestra, mint ahogy nálunk is békésen megfér a Matáv illetve a MÁV Szimfonikus Zene­kar). Ami nekem nem tetszik, az a Nemzeti jelző „bekebelezése”, mi­vel a társadalmi és politikai viszo­nyok gyökeresen mások, mint a Nemzeti Múzeum, Színház és Ze­nede alapítása idején. (Nem is be­szélve arról a praktikus szempont­ról, hogy külföldi szereplés esetén a National elé oda kell tenni a Hungáriám is!) És ami még kevés­bé tetszik: a zenekar hirdetménye­in mostanában ez olvasható: „Az in­tézmény fenntartója: [a] Nemzeti Kul­turális Örökség Minisztériuma”. Te­kintsünk most el a magyar nyelv­nek a határozott névelő mellőzése által megvalósított kerékbetörésé­től, és tegyük fel a kérdést, vajon a költségvetésbe ezerféle jogcímen befizetett forintjaival nem a nem­zete a Nemzeti Filharmonikus Ze­nekar fenntartója? H. Kovács János VISSZHANG Névazonosság Engedjék meg, hogy bemutatkoz­zam: Szalai Katalin vagyok, foglal­kozásomra nézve immár nyolc éve kódexíró és oklevélgrafikus. A titu­lusomban már jelzett munkáimon kívül előszeretettel írok le verseket,­­ versrészleteket, játszva a betűkkel, megfestem a vers általam érzett mondanivalóját. Egy szerencsétlen névazonosság késztetett arra, hogy mindezt elmondjam Önöknek. A minap felhívott egy-két isme­rősöm. Ki gratulált, ki furcsákat kérdezett. Végül sikerült megtud­nom, hogy az Élet és Irodalomban megjelent egy grafikasorozat egy cikk kíséretében Szalai Katalinról, aki nem azonos velem. (Textilfesté­szet, krumpliemberek, 2000. nov. 24.) Az illető hölgy szintén grafikus, szintén verseket fest, de tőlem tel­jesen különböző felfogásban és stí­lusban. Az ő stílusa modern, az Szerk. üz. Minden kedves olvasónknak, támogatónknak, üzleti partnerünknek és a lappal szimpatizálónak köszönjük karácsonyra, újévre küldött jó­kívánságait. Mint e szám olvasásakor szembetűnik majd, az ÉS - megtartva a szerkesztési alapstruktúrát - némiképp változik, elsősorban ami az új­ság irodalmi részét illeti. E lapszámtól kezdve az irodalmi szekciót kulturális publicisztika vagy esszé vezeti be, esetleg más műfajú, a szerkesztőség szerint ki­emelkedően fontosnak tekintett írás. Az eddigitől eltérően ezt azon­nal par excellence irodalmi szöveg - széppróza vagy vers - követi, majd a könyvkritikai rovat. A lapot a műbírálat rovat zárja, ennek anyagai kerülnek a hátsó oldalra is. Bár a sportrovattól tavalyi utolsó előtti számunkban búcsút vettünk, az azóta jelentős számban érkező, a döntés nehezményező levelek olvastán úgy döntöttünk, hogy visz­­szatérő jelleggel mégis folytatjuk, minthogy beláttuk: a sport a kultú­ra, közelebbről a testkultúra része, a rovat e címmel él tovább. Annak reményében, hogy ezek a változások a lapot áttekinthetőbbé, belső tagoltságát illetően követhetőbbé teszik, annak egyidejű derűs kijelentésével, hogy az ár marad a régi, boldog új évet kívánunk olva­sóinknak. ÉS enyém visszanyúlik egész­ a közép­korba, az én lógóm egy lófarkas, szerzetes kódexíró hölgy, az ő ké­pei nem éppen szerzeteseket ábrá­zolnak. Nemrég egy kereskedelmi csatorna reggeli vallási műsora raj­zolt portrét rólam, több újságban jelent meg cikk a munkáimról, szá­mos kiállítás áll már mögöttem. Szintén véletlen, hogy az Önök lapját támogató Soros Alapítvány, valamint az EGIS Rt. is megrende­lőm. Nem szeretném, ha összeke­vernének a textfestő hölggyel, de még az is lehet, hogy őt is zavarná ez a névazonosság. Szeretném, ha segítenének ne­kem, nekünk. Kérem, ha módjuk­ban áll, írják meg, hogy van egy másik Szalai Katalin is. Nem reklá­mot kérek, hiszen nincs rá szüksé­gem, csupán tisztázni szeretném, hogy ő nem azonos velem. Még egy kérésem lenne: szeretném a hölggyel felvenni a kapcsolatot, hogy megbeszélhessük, a jövőben ki változtat saját nevén. Segítségüket előre is köszönöm Szalai Katalin Demokrácia volt? Schmidt Mária bölcsességeivel kapcsolatban (Mit mondtam?, 2000. dec. 15.) a következő észrevétele­im vannak: 1. A Horthy-rendszerben Ma­gyarországon 1919 és 1939 között sem volt demokrácia. 1919-től 1921-ig fehérterror volt, jogbizton­ságról egyszerűen nem lehetett be­szélni. Az ország legkiválóbb gon­dolkodóit (Jászi Oszkár, Mann­heim Károly, Lukács György, Szende Pál) kényszerítették emig­rációba. Számos itthon maradt mű­vészünket, írónkat (Móricz Zsig­­mond, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Fülep Lajos) megfélemlítették. A választójog erősen korlátozott volt, vidéken a választások nyíltak vol­tak, sok helyütt a csendőrség is be­avatkozott. A mindenkori kor­mánypárt leváltása lehetetlen volt. Polgári radikális vagy köztársasági párt nem működhetett. A szociál­demokrata pártot a Bethlen-Pe­­yer-paktum és az állandó vegzatú­­ra megbénította. Sokáig internáló­táborok működtek, melyekben a legembertelenebb módszerek ural­kodtak. Az agrárszocialista mozgal­makat a legkegyetlenebb módsze­rekkel üldözték. 2. Az országban égbekiáltó társa­dalmi különbségek voltak. A nagy­birtokrendszer megmaradt, a la­kosság egyharmada a legember­­alattibb nyomorban élt. 3. 1931-ben kihirdették a politi­kai statáriumot, noha a biatorbágyi merényletnek semmiféle politikai mozgalomhoz nem volt köze. 4. 1939-ben bevezették a cenzú­rát, egy sor lapot, folyóiratot betil­tottak (így például a Századunkat és a Szép Szót). 5. 1938-41 között három, egyre szigorodó zsidótörvényt vezettek be. A harmadik, melyet Schmidt Mária „hőse”, Bárdossy inaugurált, már az állampolgárok ágyában tur­kált, a „keresztény” (értsd: pogány) és „nemzeti” (értsd: középosztályi) erkölcs nagyobb dicsőségére. 6. Igen, az ország független volt. Ezt a függetlenséget - a Schmidt Mária által dicsőített területgyara­pítások ellenszolgáltatása fejében - fokozatosan eladták. 1941-ben Bárdossy az országot - német nyo­más nélkül! - belerántotta a máso­dik világháborúba. Hogy miként „védte” az ország 1941-44 között állampolgárai életét, arra Újvidék, Kamenyec-Podolszk, a frontra kül­dött munkaszolgálatosok és kato­nák vadállati kínzása a példa. 7. 1944. III. 19-én csakugyan el­szabadult a pokol, azonban ennek a pokolnak 24—25 éven át már ala­posan „megágyaztak”. A magyar hadsereg 1944. III. 19-én, mikor egy idegen hadsereg rátámadt az országra, szinte semmi ellenállást nem tanúsított. A zsidóság tervsze­rű kiirtását célzó bevagonírozást a vidéki közigazgatás szolgai enge­delmességgel végrehajtotta. 8. Schmidt Mária állításával ellen­tétben 1945 és 56 között Magyaror­szágon nem folyamatosan ugyanaz a rendszer volt. 1945^7 között az országban­­ olyan, amilyen­­ de­mokrácia volt. Számos pozitív szoci­ális reformmal. Az 1947-48-ban be­következett diktatúrás fordulatot és annak következményeit a magam részéről már akkor megbélyegez­tem, mikor Schmidt Mária és társai még lapultak. Szalai Pál A tanúsítvány­ eredeti 2000. szeptember 1-jén megjelent egy cikk, amelyben szó volt az 1989-es román „forradalommal” kapcsolatos eseményekről, elsősor­ban Tőkés László püspökről, továb­bá akkori informátoromról, Kovács Miklósról és rólam, mint a Die Welt német lap tudósítójáról (A próféta könnye). A cikk többek között kétségbe­vonja egy tanúsítvány valódiságát, amelyet én állítottam ki Kovács Miklós úr részére. Ezennel szeret­ném egyértelműen leszögezni, hogy a tanúsítvány valóban tőlem származik. A cikkben az olvasható, hogy a tanúsítvány „nem a szokásos módon lett aláírva”. Ez feltehetőleg mentesíti a szerzőt azon merészebb állí­tás megfogalmazása alól, amely szerint a tanúsítvány hamisítvány lenne. Mindazonáltal elég ravasz ahhoz, hogy pontosan ezt sugalmazza. A tények kiigazítását kérve mély tisztelettel Boris Kálnoky □ élet És irodalom] Kiadja az Irodalom Kft.: ÉS Alapítvány Journal Art Alapítvány Megjelenik minden pénteken Főszerkesztő: KOVÁCS ZOLTÁN Főszerkesztő-helyettes: TARNÓI GIZELLA VÁNCSA ISTVÁN Olvasószerkesztő: SZÍR­A PÉTER Szerkesztők és fogadóórák: Vers: CSUHAS ISTVÁN kedd 10-13 Széppróza: DÉRCZY PÉTER kedd 10-13 Könyvkritika: KÁROLYI CSABA csütörtök 9-13 Publicisztika (külföld): PETŐCZ GYÖRGY Interjú: SERES LÁSZLÓ hétfő 11-13 Tárlat, grafika: SZIKSZAI KÁROLY hétfő 11-13 T­ervezőszerkesztő: BORSOS SZVETLÁNA KÁBÁN ESZTER ANNA Munkatársak: BAKÁCS TIBOR S. DARVASI LÁSZLÓ MEGYESI GUSZTÁV MOLNÁR ERZSÉBET ORBÁN OTTÓ VÁGVÖLGYI B. ANDRÁS Korrektor: WEISZ GYÖRGYI Terjesztés, hirdetés: ANDÓNÉ VÁCZI GABRIELLA Index: 25-44 HU­ ISSN 0424-8848 Szerkesztőség: 1089 Budapest, Rezső tér 15. (Bejárat a Rezső utca felől) Budapest 1443. Pf. 274 Telefon: 303-9211, 210-0969, 210-5861 Telefax: 303-9241 E-mail: es@es.hu Internet-cím: www.es.hu Kiadja: Irodalom Kft. Felelős kiadó: a Kft. ügyvezető igazgatója Telefon: 303-9211 Hirdetésfelvétel: Rezső tér 15. Levilágítás: Chroma-TOP Lapterjesztés: Irodalom Kft. 1089 Budapest, Rezső tér 15. Telefon: 210-5149, 210-5159 Terjeszti a Magyar Posta, a Lapker Rt. és alternatív terjesztők Bankszámlaszámunk: Budapest Bank Rt. 10102237-07105005-00000008 Nyomtatás: West Hungary Nyomdai Centrum Nyomda igazgató: Jens Danhardt A lap a Soros Alapítvány, a József Attila Kulturális és Szociális Alapítvány, valamint az Inertia Kft. támogatásával készül. További támogatóink: EGIS Rt., valamint olvasóink, akik adóforintjaikkal támogatták a lapot. Az ÉS kommunikációs partnere, üléssel a Kapcsolat Lapzárta: kedd, 11 óra Meg nem rendelt kéziratokat lehetőségeink szerint gondozunk, de csak felbélyegzett, válaszborítékos levelekre áll módunkban válaszolni. Előfizetési információk A Magyar Posta Rt. Levél és Hírlapüzletági Igazgatóságnál (1089 Bp., Orczy tér 1.) és kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban illetve a hírlapkézbesítőknél az előfizetési díj egy évre 7894 Ft, fél évre 4200 Ft, negyedévre 2244 Ft, egy hónapra 780 Ft. Kedvezményes éves előfizetés 7400 Ft a Pont Könyvesboltban (Budapest V., Nádor u. 8.) valamint a szerkesztőségben. Előfizetési csekk, illetve számla a 210-5149, 210-5159-es telefonon, a 303-9241 -es faxon vagy e-mailen es@es.hu igényelhető Külföldi előfizetés: a szerkesztőségen keresztül. Éves előfizetési díj: 110 USA-dollár, a környező országokba 90 USA-dollár a bankszámlánkra történő befizetéssel (a szerkesztőség egyidejű értesítése mellett). További előfizetési információk a honlapunkon www.es.hu Terjesztési reklamációk, címváltozás stb. bejelentése a 06-80-444-444-es postai zöld számon vagy a kiadó telefonszámain. és Í K­ÉLET IRODALOM 2001. JANUÁR 5.

Next