Élet és Irodalom, 2001. július-december (45. évfolyam, 27-52. szám)
2001-10-05 / 40. szám - Steiger Kornél: Félreértés • reflexió | Visszhang • Tamás Gáspár Miklós: Pro domo sua (ÉS, 2001. szeptember 28.) (2. oldal) - Kovács András Bálint: Hibás és veszélyes • reflexió | Visszhang • Seres László: A Jeruzsálemi projekt (ÉS, 2001. szeptember 28.) (2. oldal) - Márton László: Még több olajat a tűzre! • reflexió | Visszhang • Határ Győző: Nyugati kancsal-látás (ÉS, 2001. szeptember 28.); Seres László: A Jeruzsálem projekt (ÉS, 2001. szeptember 28.) (2. oldal)
Félreértés A lap szeptember 28-i számában megjelent írásában (Pro domo sua) Tamás Gáspár Miklós többek közt ezt írja: „Diszciplínám kvád hivatalos szakfolyóiratának szerkesztő bizottságából anélkül hagytak ki, hogy akár fölhívtak volna előtte." A leírásból egyértelmű, hogy a szerző a Magyar Filozófiai Szemlére utal. Utánanéztem a dolognak, és megállapítottam, hogy nyomdatechnikai eredetű mulasztás történt. Amikor a szerkesztőbizottság egy taggal gyarapodván annak névsorát az 1999/6. számban újra kellett szedni, Tamás Gáspár Miklós szerkesztőségi bizottsági tag neve figyelmellenség folytán kimaradt az új szedésből. A súlyos és félreértésre okot adó hibáért - amelynek kijavításáról már intézkedtem - elnézést kérek Tamás Gáspár Miklóstól. Steiger Kornél a Magyar Filozófiai Szemle felelős szerkesztője (ELTE BTK Ókori és Középkori Filozófia Tanszék) Hibás és veszélyes Hozzászólás az „iszlám terrorizmus kultúrájának” kérdéséhez A zsurnaliszta olyan ember, aki akármiből képes nagy sebességgel messzemenő következtetéseket levonni. Ebben semmi kivetnivaló nincs, ha ezek a következtetések a végiggondoltság minimális jelét mutatják. Bosszantóak viszont, ha csak a nagyot mondani akarás látszik belőlük. Sajnos ilyen Seres László végkövetkeztetése a Jeruzsálem projekt (ES, szept. 28.) cimű cikke végén, mely szerint „A kultúrák nem egyenrangúak: az erőszakot, a globális terrort tűrő/támogató kultúra nem lehet egyenértékű, nem élvezhet egyenlő jogokat az ellentétével (...). Ha mindkét kultúrát »civilizációnak« nevezzük, akkor bizony civilizációk harca ez a javából” (kiemelés az eredetiben). A következtetés már önmagában is rosszul hangzik (nem egyenrangúak a kultúrák - Jézusom, mi Tisztelt Olvasóink! Az OSIRIS KIADÓ hagyományaihoz híven ismét megrendezi évi kedvezményes könyvárusítását. 2001. október 8-tól (hétfő) október 12- ig (péntek) rendkívüli akció keretében számos kiadványunk 50-90%-os kedvezménnyel vásárolható meg. Szeretettel várjuk az Osiris Könyvesház galériáján a Veres Pálné utca 4-6. szám alatt 10-18 óráig. Kedvezményes akciónkat a következő vidéki könyvesboltokban is megtartjuk, melyekben október 8- tól 12-ig kiadványainkat egységesen 50%-os árengedménnyel árusítják. ♦ DEBRECEN: Sziget Könyvesbolt, Debreceni Egyetem, Egyetem tér 1. MISKOLC: Két Könyvész Jegyzetbolt, Miskolc-Egyetemváros PÉCS: JPTE Student Service Iskolaszövetkezet Könyvesbolt, Ifjúság útja 6., Széchenyi Könyvesbolt, Rókus u. 5., Egyetemi Jegyzetbolt, 48-as tér 1. SZEGED: SZTE BTK Sík Sándor Könyvesbolt standja, Szeged, Ady tér, Somogyi Könyvtár, Dóm tér Ne szalassza el a lehetőséget. Most bővítheti vagy felépítheti házi könyvtárát az Osiris Kiadó köteteiből. ÉLET ÉS|·N ___________________2 IRODALOMI VISSZHANG lesz ebből?), ráadásul a szerző valójában sehol sem nevezi néven azt a „kultúrát”, amely a „globális terrort tűri/támogatja", ezért nem egyenrangú a miénkkel. Pedig szeretném tudni, kinél vagyok magasabb rendű, kivel harcolok, és kit kell legyőznöm. Mert a „civilizációk harcában” az egyik civilizáció feltehetően mi vagyunk (a béke és szabadság felsőbbrendű pártja). De melyik a másik? Az arabok en bloc, az iszlám világ egésze, vagy csak a palesztin nép mint terrorista „civilizáció”? Netán létrejött volna a „globális iszlám arab terroristakultúra és -civilizáció"? Hol, mikor? Seres súlyos kultúrfilozófiai következtetését egy olyan cikk végén vonja le, amelyben amellett érvel, hogy a palesztin terrorizmus lényegi és nem járulékos eleme a palesztinok önrendelkezésért vívott harcának, ezért minden engedmény, amit nekik Izrael tesz, valójában a globális terrorizmusnak tett engedmény. Nos, ebben a kérdésben Seresnek akár igaza van, akár nem, következtetése mindenképpen helytelen abból, hogy a palesztin terrorizmus népi és intézményes támogatást is kap a palesztin és más intézményes közösségektől, még nem következik, hogy itt kulturális attribútumról van szó. Következtetése nyomán olybá tűnik, mintha a palesztin terrorizmus nem a palesztinok történelmi helyzetéből, politikai elgondolásaiból, hanem kultúrájukból következne. Miért nem mindjárt a vérükben van? Seres következtetése nemcsak hibás, hanem veszélyes is. Könnyen elvezet ahhoz, amit jóérzésű ember nemcsak politikai taktikából igyekszik elkerülni: a történtekért egy egész vallást, egy egész kultúrkört tesz felelőssé. A katolikus Írország nem kis mértékben támogatja az északír szeparatistákat, akik ugye eléggé terroristák. A katolikus ír „kultúra” sem egyenrangú velünk? És mit állítsunk a baszkok vagy a korzikaiak „kultúrájáról”, hogy az egész német kultúráról ne is beszéljünk (merthogy az arab terrorizmusnak még mindig nem sikerült utolérnie a protestáns német kultúrában felvirágzott nácizmus rémtetteit). A szélsőséges iszlám fundamentalisták azzal tüzelik egymást, hogy az egész a nyugati civilizáció ellen vívják a dzsihádot. Ebből még nem következik, hogy a Nyugat is egy egész civilizációval áll szemben. Aki egy egész kultúrával akar szembeszállni, annak sajna az adott kultúra minden tagjára ki kell terjesztenie ítéletét. A dzsihadisták valóban eszerint is cselekszenek. De nem éppen az a „magasabb rendű” nyugati civilizáció egyik nagy vívmánya, hogy az egyéneket egyéni tetteik alapján és nem faji, vallási, kulturális vagy egyéb hovatartozásuk alapján ítéljük meg? A terrorizmus nem kultúra és nem civilizáció, hanem politikai cselekvési forma. Nem tudok komoly elméletről, amelyik kulturális vagy civilizatorikus sajátosságként elemezné a terrorizmust. Ezzel szemben tény, hogy különböző kultúrák és nemzetek modern kori történelmében adott helyzetben jelen volt, van és talán még lesz is a terrorizmus, mely különféle ideológiai és politikai célokat követ. El lehet gondolkodni azon, hogy a jelenkori terrorizmus miért épp az iszlám világon belül terjed és szerveződik meg legkiterjedtebb formában, de azt sugallni, hogy az iszlám terrorizmus egy egész kultúra és civilizáció volna, pont akkora butaság, mint az, hogy a cigány kultúrából ered a tolvajlás, a zsidó kultúra pedig Magyarország vesztére tör. Abból, hogy pár ezer, részben ágrólszakadt fanatikus arab úgy érzi, hogy el kell pusztítania a zsidó-keresztény civilizációt (de legalábbis Izraelt), és ebben őket néhány hasonlóan szélsőséges, diktatórikus kormány stikában támogatja is, még nem következik, hogy ők egy egész világot képviselnek. Csak akkor, ha ezt túl sokat mondogatjuk magunknak, és eszerint is cselekszünk. Kovács András Bálint Még több olajat a tűzre! Szeptember 11. óta a magyar sajtóban, így az ES hasábjain is megszaporodtak a „szakértők”. Az enciklopédikus tudású Határ Győző (Nyugati kancsal látás, szept. 28.) és az enciklopédikusan tudatlan Seres László (A Jeruzsálem projekt, szept. 28.) megegyeznek abban, hogy iszlám fanatizmus a terrorizmus. A szabad és fejlett világ apokaliptikus háborúját jósolják az iszlám fanatikusok ellen. Seres egy lépéssel még tovább megy, közvetlen kapcsolatot vél felfedezni a kődobáló palesztin fiatalok és a manhattani merénylők között, és a konfliktus megoldására olyat javasol, ami eddig senkinek sem jutott eszébe: semmit vissza! Nem az én szerepem a kioktatás, ezért csak néhány kérdést tennék fel. Kedves Győző: Ha az iszlám mint gondolatrendszer valóban megrekedt - mondjuk - XIII. századi állapotában, ennek első oka vajon nem az arab birodalmak hanyatlása és a fél évezredes török dominancia? Oroszországban, Görögországban, a román fejedelemségekben vagy Európa másik végén Spanyolországban és Portugáliában volt-e reneszánsz és felvilágosodás? Kedves László: A palesztinai ellenállási mozgalmak vezetői mind „muzulmán-fanatikusok”? Nincs közöttük egyetlen keresztény se? Rijádi vagy tel-avivi bűvészinasok találták ki a most öngyilkos merénylőkre szakosodott Hamaszt? Milyen vallású volt Jichak Rabin gyilkosa, imámok vagy rabbik készítették elő a merényletet? Öntsünk még több olajat a tűzre, barátaim, ez az értelmiség igazi feladata! Márton László (Párizs) A témával kapcsolatos további írás az Agora rovatban. NEMZETI KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG MINISZTÉRIUMA Kovács Zoltán főszerkesztő Élet és Irodalom Tisztelt Főszerkesztő Úr! Az Élet és Irodalom szeptember 28-i számában a „páratlan oldalon” Piro címmel, D szignóval jelent meg írás, mely név említése nélkül szól a kormány egyik miniszterének szeptember 22-i szegedi látogatásáról. Az említett időpontban Rockenbauer Zoltán, a nemzeti kulturális örökség minisztere ugyan a csongrádi megyeszékhelyen tartózkodott, ám programjában egyáltalán nem szerepeltek a cikkben neki tulajdonított momentumok. Kérem, a hiteles tájékoztatás érdekében tegye lehetővé, hogy az alábbi, valós információk lapjukban megjelenhessenek. Budapest, 2001. október 1. Köszönettel: Ferencz I. Szabolcs kabinetfőnök, Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma , és a nagy durranás Nagy pufogás, durrogás, fények, aztán a nagy semmi - írja az ÉS szeptember 28-i számában, aki egy szeptember 22-i, szegedi rendezvény kapcsán jut erre a sommás megállapításra a kormány egyik, általa meg nem nevezett miniszterével kapcsolatban. „A fél város Somló Tamás koncertjét nézte és hallgatta a Dugonics téren, amikor is az előadás félbeszakadt. A hírek szerint azért, mert a jelen lévő miniszter uramék már indultak volna Pestre, és utasításukra a szervezők előrehozták a koncert utánra tervezett tűzijátékot.” Nos, az említett időpontban Rockenbauer Zoltán, a nemzeti kulturális örökség minisztere tartózkodott a csongrádi megyeszékhelyen. információival szemben azonban - mint ahogy az eredeti programjában is szerepelt - részt vett a Katona József Színház A komédia művészete című darabjának bemutatóján, majd a szegedi új olasz intézet megnyitóján és megtekintette a Szegedi Nemzeti Színházban Markó Iván Viva Verdi című táncestjét. Sem S. koncertje, sem a tűzijáték nem szerepelt programjában. A tények azonban a jelek szerint nem zavarták meg sem D-t abban, hogy (ál)híreket gyártson, sem pedig az ÉS-t abban, hogy azokat közzé is tegye. Szóval, nagy durranás, aztán semmi... Sz. * Szeptember 22-én Szegeden félbeszakadt a Somló-koncert. Örömmel olvasom, hogy a helyszínen kötöttekkel szemben nem miniszteri utasításra. Most annak a rendezőnek a jelentkezését várom, aki a koncert leállítását a miniszteri delegáció visszaindulásával indokolta, mondván, akkor kell kezdődnie a tűzijátéknak. D. (név és cím a szerkesztőségben) Hirdessen az ÉS-ben! Hirdetési áraink Méret Fekete-fehér Színes 1/1 oldal 286 000 390 000 1/2 oldal 162 000 221 000 1/3 oldal 110 000 150 000 1/4 oldal 91 000 124 000 1/6 oldal 65 000 1/8 oldal 52 000 2/100 36 000 1/100 18 000 2/50 18 000 1/50 9000 E heti számunk 22 368 példányban jelent meg. Ebből a Magyar Posta, a Lapker Rt. és az alternatív terjesztők megrendelése alapján országosan 6488 példány jut előfizetőinkhez, 15 465 pedig áruspéldányként kerül forgalomba. A hirdetés technikai feltételeiről, valamint 80 ezres olvasótáborunk (Szonda Ipsos-Gfk. 2001. I. félévi adatösszetételéről további részletes információt ad Andóné Váczi Gabriella a 210-5149 és a 210-5159-es telefonon. □ ÉLET ÉS IRODALOM] Kiadja az Irodalom Kft., ÉS Alapítvány Journal Art Alapítvány Megjelenik minden pénteken Főszerkesztő: KOVÁCS ZOLTÁN Főszerkesztő-helyettes: TARNÓI GIZELLA VÁNCSA ISTVÁN Olvasószerkesztő - művészetkritika: SZIRA PÉTER Szerkesztők és fogadóórák: Vers: CSUHÁS ISTVÁN kedd 10-13 Széppróza: DÉRCZY PÉTER kedd 10-13 Könyvkritika: KÁROLYI CSABA csütörtök 9-13 Publicisztika (külföld): PETŐCZ GYÖRGY Interjú: SERES LÁSZLÓ hétfő 11-13 Tárlat, színház, grafika: SZIKSZAI KÁROLY hétfő 11-13 Tervezőszerkesztő: BORSOS SZVETLÁNA KÁBÁN ESZTER ANNA Munkatársak: BAKÁCS TIBOR S. DARVASI LÁSZLÓ MEGYESI GUSZTÁV MOLNÁR ERZSÉBET ORBÁN OTTÓ VÁGVÖLGYI B. ANDRÁS Korrektor: WEISZ GYÖRGYI Terjesztés, hirdetés: ANDÓNÉ VÁCZI GABRIELLA Index: 25-44 HU ISSN 0424-8848 Szerkesztőség: 1089 Budapest, Rezső tér 15. (Bejárat a Rezső utca felől) Budapest 1443. Pf. 274 Telefon: 303-9211, 210-0969, 210-5861 Telefax: 303-9241 E-mail: es@es.hu Internet-cím: www.es.hu Kiadja: Irodalom Kft. Felelős kiadó: a Kft. ügyvezető igazgatója Telefon: 303-9211 Hirdetésfelvétel: Rezső tér 15. Levilágítás: Chroma-TOP Lapterjesztés: Irodalom Kft. 1089 Budapest, Rezső tér 15. Telefon: 210-5149, 210-5159 Terjeszti a Magyar Posta, a Lapker Rt. és alternatív terjesztők Bankszámlaszámunk: Budapest Bank Rt. 10102237-07105005-00000008 Nyomtatás: West Hungary Nyomdai Centrum Nyomda igazgató: Jens Danhardt A lap a Soros Alapítvány, a József Attila Kulturális és Szociális Alapítvány, valamint az Inertia Kft. támogatásával készül. További támogatóink: R EGIS Hazay Interservice Kft., valamint olvasóink, akik adóforintjaikkal támogatták a lapot. Az ÉS kommunikációs partnere: Illesset a Kapcsolat ! Lapzárta: kedd, 11 óra Meg nem rendelt kéziratokat lehetőségeink szerint gondozunk, de csak felbélyegzett, válaszborítékos levelekre áll módunkban válaszolni. Előfizetési információk A Magyar Posta Rt. Levél és Hírlapüzletági Igazgatóságnál (1089 Bp., Orczy tér 1.) és kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban illetve a hírlapkézbesítőknél az előfizetési díj egy évre 7894 Ft, fél évre 4200 Ft, negyedévre 2244 Ft, egy hónapra 780 Ft. Kedvezményes éves előfizetés 7400 Ft a Pont Könyvesboltban (Budapest V., Nádor u. 8) valamint a szerkesztőségben. Előfizetési csekk, illetve számla a 210-5149, 210-5159-es telefonon, a 303-9241 -es faxon vagy e-mailen es@es.hu igényelhető Külföldi előfizetés: a szerkesztőségen keresztül. Éves előfizetési díj: 110 USA-dollár, a környező országokba 90 USA-dollár a bankszámlánkra történő befizetéssel (a szerkesztőség egyidejű értesítése mellett). További előfizetési információk a honlapunkon www.es.hu Terjesztési reklamációk, címváltozás stb. bejelentése a 06-80-444-444-es postai zöld számon vagy a kiadó telefonszámain. 2001. OKTÓBER 5.