Élet és Irodalom, 2009. január-június (52. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-02 / 1. szám - Eörsi Mátyás: Déja vu • Reag. Bauer Tamás XII. 19-i ÉS-cikkére (2. oldal) - Bodansky György: Kedves Péter! • Reag. György Péter XII. 19-i ÉS-cikkére (2. oldal) - Koltai Tamás: Leninies? • Reag. Varga László XII. 19-i ÉS-cikkére (2. oldal) - Wagner Ricsi: Kedves Bandi • Reag. Kukorelly E. XII. 19-i ÉS-cikkére (2. oldal) - Tál Ész: Kedves Ein Stein! • Reag. Ein Stein XII. 5-i ÉS-glosszájára (2. oldal) - Dr.Szakály Sándor: Hány százezer? • Reag. Vásárhelyi Mária XII. 19-i ÉS-cikkére (2. oldal)

Köszönjük a szerkesztőségbe érkezett karácsonyi és újévi jókívánságokat. Az első meg­jelenés alkalmából ismételten szerencsés és sikeres új évet kívánunk olvasóinknak! Déjá vu „Déjá vu élményem van, amikor úgy érzem, megint egyedül fogjuk fel­hívni a parlament figyelmét a javas­latban lévő veszélyekre” - így kezd­tem parlamenti felszólalásomat az Országgyűlésben a Szlovákiát el­marasztaló országgyűlési határozat vitájában. Emlékeztettem az Or­szággyűlést arra, hogy pártom, az SZDSZ egyedül maradt az ún. stá­tustörvény elfogadásakor, a KMKF (Kárpát-medencei Magyar Képvi­selők Fóruma) intézményesítésekor lefolyt vitában. Az SZDSZ mindkét alkalommal szembement a konszen­zussal, mindkét alkalommal lesza­vazták, és mindkét alkalommal be­bizonyosodott, hogy az SZDSZ-nek volt igaza. A parlamenti felszólalás ötperces időkerete nem tett lehetővé olyan mélységű elemzést a magyar-szlo­vák kapcsolatokról, mint Bauer Ta­más írása. (Már megint konszenzus, ES, 2008/51-52., dec. 19.), ám az SZDSZ vezészónokaként elmondott beszé­dem gondolatmenete lényegében megfelel Bauer Tamás írásának. Bauer Tamás legfeljebb abban túloz, hogy „a mai politikai osztály, ha tehetné, háborúba vinné az országot”, ám egyebekben lé­nyegében ugyanazt gondoljuk. Bauer Tamást olvasva ismét déjá vu élményem támadt. Bauer Tamás ma Magyarországon az egyik leg­szorgalmasabb, az ügyek hátterét és részleteit legjobban ismerő politikai közíró. A legcsekélyebb kétségünk sem lehet afelől, hogy alaposan át­tanulmányozta az Országgyűlés szó szerinti jegyzőkönyvét, mielőtt ne­kilátott volna az írásnak. Így aztán tökéletesen érthetetlen, hogy Bauer Tamás miért ír parlamenti konszen­zusról e valóban kontraproduktív, lényegében csak a hazai és a szlo­vák nacionalisták érdekeit szolgáló határozat elfogadása kapcsán. Az SZDSZ ugyanis nem támogatta a javaslatot. Míg a többi párt vita nél­kül akart szavazni róla, az SZDSZ ragaszkodott ahhoz is, hogy az Or­szággyűlés plenáris ülésén is elmond­ja a véleményét, mert nem akarta el­sunnyogni a konszenzussal szembe­menő álláspontját. Vajon miért hallgatja mindezt el Bauer Tamás, az SZDSZ volt or­szággyűlési képviselője, aki az SZDSZ-t rendre elvhű és pragmati­kus, magyarán elvtelen liberálisok­ Meghívó A várható ismeretlen Sándor Ivánnal Vári György beszélget Helyszín: Holokauszt Emlékközpont, IX. Páva utca 39. (A Ferenc körút metrómegállótól 5 percre). Időpont: 2009. január 8., csütörtök, 18 óra ra osztja fel? Talán azért hallgatott minderről Bauer Tamás, mert az ál­tala elvtelennek tartott pragmatikusok mind szembementek a javaslattal, csupán az elvhűek, Bauer Tamás pártbeli szövetségesei döntöttek úgy, hogy támogatják az országgyűlési nyilatkozatot? Vagyis a barátság előbbre való, mint az igazság? Bauer Tamás igazságosztó cikkéből ezút­tal éppen az igazság maradt ki. Bauer Tamás lehetne könyörülete­sebb. Pártbeli elvbarátai nem azért szavazták meg a határozatot, mert háborúba akarják sodorni az orszá­got. Hanem azért, mert tévesen ítél­ték meg a helyzetet. Előfordul az ilyes­mi, ám tévedni még mindig embe­ribb, mint elhallgatni az igazságot. Eörsi Mátyás az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának elnöke, SZDSZ ÉLET ÉS 1·2 IRODALOM 2009. JANUÁR 2. Kedves Péter! Élvezettel és mély egyetértéssel ol­vastam írásodat (György Péter: El­lenforradalmi idők forradalmi művészete, 2008/52.), melynek világos mon­dandója számomra már-már evidens. Mindössze azt nem értettem benne, hogy a transzcendenciát, a reményt, a változást stb.­­ miért azonosítod épp a forradalommal. Ha jól tudom, a forradalom nem más, mint feszítő változási energiák erőszakos kitörése, és a hangsúly itt bizony jó eséllyel az erőszakon, az erőszakosságon van. Forradalom­ban hinni, forradalmat várni és re­mélni annyit tesz, mint hogy a de­mokráciát - ismert elődökhöz ha­sonlóan - leplezett diktatúrának te­kintjük.­­Mert tegyük föl, hogy megszüle­tik a kapitalizmushoz képest transz­cendens, szép új és igaz világ vízió­ja - adná az ég minél előbb, amíg még élünk! -, miért ne lehetne azt, mögötte fölsorakozva, demokrati­kus úton diadalra juttatni? S egyáltalán: mivel még sejtel­münk sincs - sajna - afelől, mi a lé­nyege ennek a teóriának, honnan tudhatnánk: a forradalom szelleme és gyakorlata megfér-e vele? Személy szerint annyira bízom benne, hogy nem. Üdvözlettel: Bodansky György Leninies? Varga László írja kitűnő karácsonyi levelében (B.Ú.E.K., ÉS, 2008/51-52., dec. 19.), hogy a D-209-es ügy nap­világra kerülésekor ismerőse azt kér­dezte tőle, „szo gyeláty, no nem így, leniniesen, hanem hogy szerintem mi lehet a menekülés útvonala”. Az irodalomkritikus, filozó­fus és demokrata Csemisevszkij Szo­gyelaty? (Mit tegyünk?) című roman­tikus regénye (1863) később valóban a forradalmi radikálisok szellemi táp­láléka lett, de ettől még nem gondol­nám a kérdést „leniniesnek”. Bár mér­tékadó történelmi források szerint Le­nin ugyanezt a kérdést tette föl gen­fi tartózkodásuk idején Krupszkajá­­nak, amikor az asszony nem tudott dönteni, elinduljanak-e sétálni, mert lóg a lába az esőnek. Koltai Tamás Hirdessen az ÉS-ben! Hirdetési tarifák E heti számunk 18 780 példányban jelent meg. Ebből a Magyar Posta, a Lapker Rt. és az alternatív terjesztők megrendelése alap­ján országosan 5060 példány jut előfizető­inkhez, 13 220 pedig áruspéldányként ke­rül forgalomba. A hirdetés technikai feltét­eleiről, valamint 85 ezres olvasótáborunk (Szonda Ipsos-Gfk. 2008. Ί. félévi adat) összetételéről további részletes információt ad Andóné Váczi Gabriella a 210-5149 és a 210-5159-es telefonon és a hirdetes@ es.hu címen. Méret (mm) F-1 ÉS kísérőszín 4 szín (eFt) (eFt) (eFt) 2/1 (egyedileg egyeztetett) 655 1050 1/1 270x433 396 490 670 7/2 álló 130x421, fekvő 270x205 225 280 390 1/3 álló 105x421, fekvő 270x135 152 184 264 1/4 álló 160x205, fekvő 270x100 126 162 215 1/6 álló 105x205, fekvő 270x70 89,5 106 138 7/8 csík 270x50, fekvő 160x100, álló 105x145 71 85 112 2/700 105x100 49 7/700 50x100 25 2/50 105x50 25 7/50 50x50 12,5 0J 1 - 4 szín - címlapcsík (270x50 mm) 440 eFt. fekete-fehér - címlapcsík (105x25 mm) 63 eFt (előzetes egyeztetés alapján), 4 szín - Junior page (215x305 mm) 475 eFt. Elhelyezés a hátlapon: + 20%. Az árak az áfát nem tartalmazzák. A vacsorákat mindig a hónap utolsó csütörtökén rendezzük 19 órától. Az előzetes helyfoglalás töl­tetlen ajánlott, ezt az étterem 354- 1810-es telefonszámán kell meg­tenni. Az est folyamán Pápai Erika és Vallai Péter olvas fel. VI., Lovag u. 3. a Nagymező utca felől ötven méter­rel.:354-1810 Kedves Bandi, faszcináló novelládat élvezettel ol­vastam a karácsonyi számban (Kukorelly Endre: Ézer és 3, ES, 2008/51-52., dec. 19.). Szexuális libertinizmusa irigylésre méltóan meghaladja a SValkürömben ábrázolt testvérnászt, melynek gyümölcse a szívemnek kedves Siegfried. Abban azonban tévedsz, hogy félelem nél­küli hősöm a nevezett opera utolsó (amúgy harmadik) felvonásában meglátja az alvó Brünnhildét, ő ugyanis ekkor még csak megtermé­kenyített petesejt anyja méhében, így helyzete úgyszólván kilátástalan, különös tekintettel arra, hogy a ked­ves mama a jelzett helyen és időben nincs jelen. Egyébként az aluszé­­kony Brünnhildét ott és akkor csu­pán álomba ringatni igyekszik - pi­rotechnikai eljárással - az alig egy­napos csíra nagypapája. Az általad jelzett találkozásra várni kell a meg­születendő kisded fölcseperedéséig és a következő operáig. De érdemes, nekem elhiheted. Üdvözöl: Wagner Ricsi Kedves Ein Stein! A páros napokon csak a páros, pá­ratlan napokon csak a páratlan és nullára végződő rendszámú autók közlekedhetnek szmogriadó esetén mondat - aggodalmával ellentétben - semmit nem állít a nulla paritásá­ról (ÉS, 2008/49.). Sőt, ha jobban megnézem, a rendelet szövegezői nem elégedtek meg a páratlan na­pon páratlan rendszámokkal, mond­ván, hogy abba beletartoznak a nul­lára végződők is, tehát a nullát nem tartották páratlannak, így a forga­lommegosztás nem 60-40 százalék, hanem 60-50 százalék lesz, mivel én a nullára végződő rendszámú au­tómmal páros napokon mint páros, páratlan napokon mint nullára vég­ződő rendszám, vígan járulhatok hozzá a szmoghoz. Üdvözli az ele­miben Tál Ész VISSZHANG□ ÉS­ VACSORÁK 2009-BEN IS Zsákbamacskában www.zsakbamacska.hu „Kafka temetéséről jövet a gyászolók döbbenten észlelték, hogy az óváros tornyának órája megállt. (Max Brod) Megpattant benne egy rugó. Jelképesen is, miképpen a valóságban, Kafka műve fölött megállt az idő. Jóslatait ugyan lefordították a diktatúrák fenyegetésére (Fritz Stern), ám ez az aktualizálás hatásos volt esetleg, de korántsem tartós. Kafka »időtlenítése« sikeresebbnek rémlett. Könnyebb is volt, mert a föld, ahol született, az egykori Bohémia, később Csehszlovákia többszörösen is megtagadta, polgárként és zsidóként, majd a kommunizmus éveiben holmi dekadencia ügyvédeként.” (Jövő heti számunkban Ungvári Tamás írása: Kafka hazatérése) ÉLET ÉS IRODALOM] Kiadja az Irodalom Kft., ÉS Alapítvány ÉS Baráti Társaság Megjelenik minden pénteken TARNÓI GIZELLA Főszerkesztő: KOVÁCS ZOLTÁN Főszerkesztő-helyettes: KÁROLYI CSABA Könyvkritika: kedd 10-13 VÁNCSA ISTVÁN vancsa@es.hu Olvasószerkesztő - művészetkritika: SZIRA PÉTER Szerkesztők és fogadóórák: Vers: CSUHAI ISTVÁN csuhai@es.hu kedd 10-13 Széppróza: DÉRCZY PÉTER kedd 10-13 Interjú: RÁDAI ESZTER kedd 11-13 Külföld: SZÉKY JÁNOS csütörtök 13-15 Tárlat, színház, grafika: SZIKSZAI KÁROLY hétfő 11-13 Tervezőszerkesztő: BORSOS SZVETLÁNA KÁBÁN ESZTER ANNA Munkatársak: DARVASI LÁSZLÓ MEGYESI GUSZTÁV MOLNÁR ERZSÉBET RAJNAI ATTILA Korrektor: GAJDÓ ÁGNES, RUFF BORBÁLA Terjesztés, hirdetés: ANDÓNÉ VÁCZI GABRIELLA Index: 25­ 44 HU­ ISSN 0424-8848 Szerkesztőség: 1089 Budapest, Rezső tér 15. (Bejárat a Gaal Mózes utca felől) 1450 Budapest, Pf.: 84 Telefon: 303-9211, 210-2157, 303-9210 Telefax: 303-9241 E-mail: es@es.hu Interneteim: www.es.hu Kiadja: Irodalom Kft. Felelős kiadó: a Kft. ügyvezető igazgatója Telefon: 303-9211 Hirdetésfelvétel: Rezső tér 15. Lapterjesztés: Irodalom Kft. 1089 Budapest, Rezső tér 15. Telefon: 210-5149, 210-5159 Terjeszti a Magyar Posta, a Lapker Rt és alternatív terjesztők. Bankszámlaszámunk: Budapest Bank Rt. 10102237-07105005-00000008 Nyomtatás: Pannon Lapok Társasága Nyomdai Központ Nyomdaigazgató: Jens Danhardt Köszönetet mondunk olvasóinknak, akik adóforintjaik egy százalékával támogatják a lapot. Az Élet és Irodalom Alapítvány adószáma: 18001776-1-42 bankszámlaszáma: 11786001-20043393 2008. évi díjazottja maszre Az ÉS könyvkritikai mellékleteit a Magyar Szak- és Szépirodalmi Szerzők és Kiadók Reprográfiai Egyesülete támogatja. Az Élet és Irodalom kommunikációs partnere: T- ■ -Mobile ■ Lapzárta: kedd, 11 óra Meg nem rendelt kéziratokat lehetőségeink szerint gondozunk, de csak felbélyegzett, válaszborítékos levelekre áll módunkban válaszolni. A lap internetes változatának frissítése a pénteki megjelenést követő csütörtökön történik. Előfizetési információk Az Élet és Irodalom című hetilapot előfizetésben terjeszti a Magyar Post­a Zrt. Levél Üzletág, Központi Hírlap Iroda (1900 Budapest, Fax: 303- 3440). Előfizethető az ország valamennyi postahelyén, valamint a hírlapot kézbesítőknél és az egyesített kézbesítőknél, továbbá e-mailen: hirlapelofizetes@posta.hu. További információ: 06 80/444-444 Előfizetési díj 2009. január 1-jétől egy évre 15 600 Ft, fél évre 8580 Ft, negyedévre 4680 Ft, egy hónapra 1580 Ft. Kedvezményes kiadói előfizetés 1 évre 15 500 Ft. Előfizetési csekk, illetve számla a 210-5149, 210-5159-es telefonszámon, a 303-9241-es faxszámon vagy e-mailen es@es.hu igényelhető. Külföldi előfizetés: a szerkesztőségen keresztül, a bankszámlánkra történő befizetéssel (a szerkesztőség egyidejű értesítése mellett). 2009. január 1-jétől európai országokba elsőbbségi levélként 260 euró (kézb. idő 2-3 munkanap), normál küldeményként 200 euró (kézb. idő 7-8 munkanap) Egyéb országokba 283 euró További előfizetési információk a honlapunkon (www.es.hu). Terjesztési reklamációk, címváltozás stb. bejelentése a 06-80-444-444-es postai zöld számon vagy a kiadó telefonszámain. Hány százezer? Vásárhelyi Mária írásában (Történel­mi jobbra út, ÉS, 2008/51-52.) olva­som a következő mondatot: „Megle­hetősen kevesen vannak azok is, akik első­sorban a magyar kormányt és a hadvezetést tartják felelősnek azért, hogy a Don-kanyar­­nál több százezer magyar katona vesztette életét...” Amit Vásárhelyi Mária e mondatában a veszteségre vonatko­zóan leírt, az téves. A magyar királyi 2. honvéd had­sereg létszáma 1943. január 1-jén. Élelmezési létszám: 194 334 fő. Szabadságon kb.: 10 000 fő, össze­sen: 204 334 fő. 1943. április 6-án (miután a had­sereg hátravonása tejesen megtör­tént) : Élelmezési létszám: 100 838 fő. Szabadságon kb.: 7500 fő, össze­sen: 108 318 fő. Hiány április 6-án: 96 016 fő. Az utóbbi „összetétele”: „Kórház­vonaton hazaszállított sebesültek és betegek IV. 6-ig: 28 044. Fogoly (az orosz rádió hivatalos jelentése sze­rint): 26 000. Hazaszállított és fo­goly összesen: 54 044. Véres veszte­ség kb. 41 972.” Eme számban ben­ne foglaltatnak a katonák és mun­kaszolgálatos veszteségei is. Az 1942. április 11-e és 1942. de­cember 31 -e közötti véres veszteség (elesett, eltűnt, megsebesült, hadi­fogságba került) mintegy 30 000 főre tehető, így a közel egyéves had­művelet során az összveszteség mint­egy 49 ezer hősi halottat, 49 ezer se­besültet és mintegy 28 ezer hadifog­ságba került katonát és munkaszol­gálatost „tett ki”. Szerencsére ez nem „több százezer”, de azon családoknak, akik szeretteik közül elveszítettek bárkit is, örök fájdalom és soha nem feledhető emlék. A felmérést végzőknek, politiku­soknak, publicisztikát íróknak pe­dig csak azt tudom ajánlani: törté­nelmi tényeket csak tiszta forrás­ból! Mert vannak olyanok. Igaz, azok „megszólaltatásához” idő és türelem szükségeltetik, és nem biz­tos, hogy az azok alapján leírtakat azok is elolvassák, akik akár csak érintőlegesen foglalkoznak egy-egy témával. A magyar királyi 2. honvéd had­seregre vonatkozó esetleges újabb felmérés előtt a „kérdezőbiztosok” olvassák el - de legalább olvassanak bele! - Szabó Péter: Don-kanyar.A ma­gyar királyi 2. honvéd hadsereg története (1942-1943) című, három kiadást is megért, forrásokra épülő monog­ráfiájába. Érdemes! P. S.: A közölt adatokat lásd az „ajánlott munka” (Corvina, Bp., 2001) 382. oldalán. Dr. Szakály Sándor Hadtörténész Személyi hír A lap főszerkesztő-helyettese január 1 -jétől Károlyi Csaba, aki továbbra is szerkeszti a könyvkritikai rovatot. Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője az 1084 Budapest, Auróra u. 11. Tel.: 303-4738, fax: 303-4744 E-mail: marketing@observer.hu http://www.observer.hu »OBSERVER« BU­DAPESI MÉDIAFIGYELŐ KFT.

Next