Élet és Irodalom, 2012. január-június (56. évfolyam, 1-26. szám)
2012-01-06 / 1. szám - Schüttler Tamás: Kedves Kulcsár István! • Reag. Kulcsár István XII. 16-i ÉS cikkére (2. oldal) - Varsányi Erika: Kinek van itt hiányérzete? • Reag. Csizmadia Ervin XII. 9-i ÉS cikkére (2. oldal) - Kiss Gy. Csaba: Michnikről engedelmükkel • Reag. Aczél Endre XII. 16-i ÉS glosszájára (2. oldal) - Gyárfás Péter: Árnyékban • Reag. György Péter XII. 22-i ÉS cikkére (2. oldal)
! Kedves Kulcsár István! Az ÉS 2011/50. számában méltatlannak tartotta (Tisztelt Szerkesztőség!, dec. 16.). Hogy a Skultéty Csaba Mi is volt a Szabad Európa Rádió? című könyvéről írott recenziómban a SZER történetével, működésével foglalkozó magyar nyelvű művek sorából kihagytam a Vámos György által sajtó alá rendezett, Szabad Európa Rádió és a magyar forradalom című 2010-ben megjelent hiánypótló forráskiadványt. Igaza van, az én felsorolásomban nem szerepelt ez a kötet, mivel úgy ítéltem meg, hogy nem magáról a SZER működéséről szól, hanem a rádió forradalom alatti (1956. október 23. és november 5. közötti) napi műsortükreit adja közre. A 13 napnyi adás műsortükre kiegészül az elhangzott adások részleteivel, aminek nyomán pontosan követhető, hogy a forradalom idején mikor és miről tájékoztatott, beszélt a SZER. Vámos gyűjteményes műve kétségtelenül jelentős szerepet tölthet be a legendák eloszlatásában, s gazdag forrásanyagot nyújt a SZER forradalom alatti tevékenységének kutatásához. Ezt a dokumentumkötetet azonban sem műfajában, sem céljait illetően nem tekintettem a recenzeált Skultétykönyv „előzményének”, mivel nem a SZER történetéről, a rádió munkatársainak életéről, az emigrációs lét problematikájáról szól, nem ad képet a müncheni szerkesztőség politikai törekvéseinek változásairól. Természetesen ez nem kisebbíti Vámos György könyvének értékét. Egyébként Vámos könyvével együtt is úgy érzem, a SZER-ről bizony kevés magyar nyelvű szakirodalom áll rendelkezésre. Ez a rádió nagyon jelentős szerepet töltött be a magyar tömegtájékoztatásban, a szellemi vasfüggöny áttörésében. Fontos lenne, hogy mélyebb elemzések foglalkozzanak társadalmi szerepével, továbbá azzal, hogy milyen módon járult hozzá a rendszerváltás folyamatához, a magyarságkép alakulásához, a magyar múlt és kultúra megismertetéséhez. Schüttler Tamás Köszönjük a szerkesztőségbe érkezett karácsonyi és újévi jókívánságokat. Az első megjelenés alkalmából ismételten szerencsés és sikeres új évet kívánunk olvasóinknak! Kinek van itt hiányérzete? Csizmadia E. hiányolja a szavakat, a kormány önértelmezését, amellyel radikális tetteit érthetővé és ezáltal elfogadhatóvá tehetné a „közvélemény, a nép számára” (Csizmadia Ervin: A szó és a tett. A kormányzati hallgatagság morfológiája, ES, 2011/49., dec. 9.). Történelmi példázatával arra szándékozik rábírni a kormányt, illetve annak domináns pártját, hogy a szövegre (írásra, beszédre) épülő meggyőzést ne tekintse másodlagosnak a tettekhez képest. A szerző ezt a szándékát Klebelsberg Kunó írásával próbálja erősíteni. Ezzel szemben a valóság az, hogy 2002 óta a megszólított párt a szöveggel történő jelenlét rendkívül széles skáláját mutatta be, amivel azt sikerült elérnie, hogy hiteltelenné vált minden szó és tett, amely a politika világában elhangzik és megtörténik. Épp elég szöveg árasztotta el - egyebek mellett - 2006 őszén a Kossuth teret, amellyel életre hívta a nyers gyűlöletet, a vandalizmust. A mai kormányzópárt és holdudvarába tartozó szónokai megtapasztalhatták, hogy hova vezetnek a heccbeszédek. Ekkor (is) számos figyelmeztetés hangzott el, hogy a szó maga a tett, s ha a mai kormány nem szemezgetne saját szája íze és aktuális érdeke szerint a történelemből, lehetne némi tudása ennek következményeiről is. Mára az ország felnőtt lakosságának jelentős része éppenséggel sokallja a cinikus tartalmat és az arrogáns, primitív stílust, amelyekkel a köztársaság felszámolását verbális produkcióvá igyekeznek stilizálni. Vajon mit kellett volna vagy mit lenne tanácsos értelmezni a lakosság számára? Talán nem volt elegendő a rizsa, amivel a magánnyugdíjakat első lépésben korlátozott időtartamra kölcsönkérték, majd egyoldalúan módosítgatták a pénz elvételének feltételeit és módját, végül egyszerűen megzsarolták, megfenyegették és megbüntetik azokat, akik nem adták át „önként” és véglegesen a megtakarításukat - ez a lépéssorozat lenne egyike azoknak a „nagy horderejű változtatásoknak”, amelyeket a kormánynak csak szépen el kellene magyaráznia és a lopás nemes népboldogításnak tűnne?! Érthetetlen, hogy a szerző miért hiányolja a miniszterek írásműveit, amikor egyfelől ez koherens szakpolitikai programokat feltételez, másfelől helyettük számtalan orgánum bértollnokai, így a miniszterelnök kedvenc lapjai ebből élnek. Mi magyaráznivaló lehet a különböző állami intézmények elfoglalásán, az indokolatlan Alaptörvény zugelőállításán, a gyomorforgató festményakción, a különböző társadalmi csoportok élethelyzetét alapvetően meghatározó jogszabályok önkényes megváltoztatásán és a szégyenletes politikai üzleten, az Új Színház átjátszásán? A rögtönzésszerű gazdasági lépéseket magyarázgató egzaltált, bizarr mimikájú magánszámok („Simplicity”!) mellett emlékezetes verbális produkció marad a médiatörvény magyarázata az Európai Parlamentben. Egyébként ki vár azoktól értelmező szöveget, akiknek vezetője magabiztosan jelenti ki, hogy ne higgyenek a szavainak?! Uő.: „sose hazudott”! A cikkben kifejtett „magyarázatigény” ugyanúgy a társadalom lenézéséről tanúskodik, mint ahogy ezt a kormányfő saját papagája megjeleníti. Ezen már az sem segít, hogy más klasszist képvisel az a személy, akit - bemutatkozása szerint - éppen a „bizonyítvány megmagyarázására” alkalmaztak. A társadalom (vagy ahogy a szerző szűkítő értelemben közvéleménynek nevezi) ugyanis nem tagolatlan tárgy, amelyre csak rá kell ereszteni a kormányzati löttyöt, s majd ezzel jóllakva tudomásul veszi az erőből történő kormányzati döntéseket, a tetteket. Egy politikai elemzőnek lehet ismerete arról, hogy a demokratikus politikai gyakorlatban a szövegek nem Varsányi Erika Pécs egyirányúak, hanem a különböző érdekcsoportokkal, a politikai ellenzékkel folyó tárgyalás, egyezkedés, vita és kompromisszumok során alakulnak - a megegyezéssel született döntések mint tettek ugyan értelmezhetők, de nem szorulnak megmagyarázásra. VISSZHANG□ „Újabb politikatörténeti összefoglalók írása helyett a korszereplőkre, a korabeli társadalmi és mentális állapotokra összpontosító kutatásokra lenne szükség. A feltáró munkálatokban - ellentétben ötvenhattal - jelentős hátrányban vagyunk. A különböző rezsimek saját képükre formálták a múltat és a múltkutatást. Sok mindent elölről kell kezdeni.” (Jövő heti számunkban Standeisky Éva írása: Tétova újraértelmezések. Magyarország második világháború utáni évei a rendszerváltozás utáni történetírásban) ÉLET ÉS IRODALOM• Kiadja az Irodalom Kft., ÉS Alapítvány ÉS Baráti Társaság Megjelenik minden pénteken [TARNÓI GIZELLA] Főszerkesztő: KOVÁCS ZOLTÁN Főszerkesztő-helyettes: KÁROLYI CSABA Feuilleton, könyvkritika: kedd 10-13 karolyi@es.hu VÁNCSA ISTVÁN vancsa@es.hu Olvasószerkesztő: RUFF BORBÁLA ruff@es.hu Szerkesztők és fogadóórák: Feuilleton, próza: GRECSÓ KRISZTIÁN kedd 10-13, grecso@es.hu Vers: CSUHAI ISTVÁN kedd 10-13, csuhai@es.hu Interjú: RÁDAI ESZTER csütörtök 13-14 Külföld: SZÉKY JÁNOS csütörtök 13-15 Tárlat, színház, grafika: SZIKSZAI KÁROLY hétfő 11-13, szikszai@es.hu Tervezőszerkesztő: KÁBÁN ESZTER ANNA Munkatársak: DARVASI LÁSZLÓ MEGYESI GUSZTÁV MOLNÁR ERZSÉBET RAJNAI ATTILA Korrektor: VILCSEK ANDREA Terjesztés, hirdetés: ANDÓNÉ VÁCZI GABRIELLA Index: 25-44 HU ISSN 0424-8848 Szerkesztőség: 1089 Budapest, Rezső tér 15. (Bejárat a Gaal Mózes utca felől) 1450 Budapest, Pf.: 84 Telefon: 303-9211, 210-2157, 303-9210 Telefax: 303-9241 E-mail: es@es.hu Interneteim: www.es.hu Kiadja: Irodalom Kft. Felelős kiadó: a Kft. ügyvezető igazgatója Telefon: 303-9211 Hirdetésfelvétel: Rezső tér 15. Lapterjesztés: Irodalom Kft. 1089 Budapest, Rezső tér 15. Telefon: 210-5149, 210-5159 Terjeszti a Magyar Posta, a Lapker Rt. és alternatív terjesztők. Bankszámlaszámunk: Budapest Bank Rt. 10102237-07105005-00000008 Nyomtatás: Pannon Lapok Társasága Nyomdai Központ Felelős vezető: Nagy Attila Köszönetet mondunk olvasóinknak, akik adóforintjaik egy százalékával támogatják a lapot. Az Élet és Irodalom Alapítvány adószáma: 18001776-1-42 bankszámlaszáma: 11786001-20043393 maszre Az ÉS-kvartett irodalomkritikai beszélgetéssorozatot a Magyar Szak- és Szépirodalmi Szerzők és Kiadók Reprográfiai Egyesülete támogatja. Az Élet és Irodalom kommunikációs partnere: Tv -Mobile Lapzárta: kedd, 11 óra Meg nem rendelt kéziratokat lehetőségeink szerint gondozunk, de csak felbélyegzett, válaszborítékos levelekre áll módunkban válaszolni. A lap internetes változatának frissítése a pénteki megjelenést követő hétfőn történik. Előfizetési információk Az Élet és Irodalom című hetilapot előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Levél Üzletág, Központi Hírlap Iroda (1900 Budapest, Fax: 303-3440). Előfizethető az ország valamennyi postahelyén, valamint a hírlapot kézbesítőknél és az egyesített kézbesítőknél, továbbá e-mailen: hirlapelofizetes@posta.hu. További információ: 06 80/444-444 Előfizetési díj 2012-ben egy évre 18 720 Ft, fél évre 9750 Ft, negyedévre 5655 Ft, egy hónapra 1920 Ft, 2011-re 1580 Ft/hó. Kedvezményes kiadói előfizetés 1 évre 18 000 Ft. Előfizetési csekk, illetve számla a 210-5149 és a 210-5159-es telefonszámokon, a 303-9241-es faxszámon vagy e-mailen es@es.hu igényelhető. Kiadói előfizetés és éves ajándékutalvány: Atlantisz Könyvsziget (Bp., VI., Király utca 2.). Külföldi előfizetés: a szerkesztőségen keresztül, a bankszámlánkra történő befizetéssel (a szerkesztőség egyidejű értesítése mellett). Előfizetési díj európai országokba elsőbbségi levélként 260 euró (kézb. idő 2-3 munkanap), normál küldeményként 200 euró (kézb. idő 7-8 munkanap) Egyéb országokba 283 euró További előfizetési információk a honlapunkon (www.es.hu). Terjesztési reklamációk, címváltozás stb. bejelentése a 06-80-444-444-es postai zöld számon vagy a kiadó telefonszámain. Hirdessen az ÉS-ben! Hirdetési tarifák rul forgalomba. A hirdetés technikai feltételeiről, valamint 72 ezres olvasótáborunk (Szonda Ipsos-Gfk. 2010. II. félévi adat) összetételéről további részletes információt ad Andóné Váczi Gabriella a 210-5149 és a 210-5159-es telefonon és a hirdetes@ es.hu címen. Méret (mm) F-1 ÉS kísérőszín 4 szín (eFt) (eFt) (eFt) 2/1 (egyedileg egyeztetett) 655 1050 1/1270x433 396 490 670 1/2 álló 130x421, fekvő 270x205 225 280 390 1/3 álló 105x421, fekvő 270x135 152 184 264 1/4 álló 160x205, fekvő 270x100 126 162 215 1/6 álló 105x205, fekvő 270x70 89,5 106 138 7/8 csík 270x50, fekvő 160x100, álló 105x145 71 85 112 2/700 105x100 49 7/700 50x100 25 2/50 105x50 25 7/50 50x50 12,5 0J 1 - 4 szín - címlapcsík (270x50 mm) 440 eFt, fekete-fehér címlapcsík (105x25 mm) 63 eFt (előzetes egyeztetés alapján), 4 szín - Junior page (215x305 mm) 475 eFt. Elhelyezés a hátlapon: + 20%. Az árak az áfát nem tartalmazzák. E heti számunk 16147 példányban jelent meg. Ebből a Magyar Posta, a Lapker Rt. és az alternatív terjesztők megrendelése alapján országosan 4270 példány jut előfizetőinkhez, 11 240 pedig áruspéldányként ke ÉLET ÉSSZK IRODALOMI L. « Michnikről engedelmükkel Tisztelt Szerkesztőség! Lassan járnak néha a hírek, s csupán ritkán vagyok az Önök olvasója. Most jutott el hozzám, hogy a december 16-i szám Páratlan oldalán megtiszteltek figyelmükkel, voltak kedvesek reflektálni a Magyar Hírlapban megjelent írásomra (Aczél Endre: Az elszámoltató). Ezt szeretném itt megköszönni. Mindig fontos ösztönzéseket kaptam tisztelt Lapjuktól. Munkára serkentő buzdításokat, hogy jó úton járok. Pályám kezdetén, jó négy évtizede, kolumnás írásban figyelmeztetett az ÉS hasábjain szintén a Népszabadság tollforgatója, E. Fehér Pál, hogy lekanyarodtam az internacionalizmus ösvényéről, amikor magyar nacionalistaként egy szlovák nacionalistát valamennyire megérteni merészeltem. Azt is segítő figyelmeztetésnek magyaráztam, hogy 1983-ban krakkói jegyzetemet (amelyet egyszer ugyan már elfogadott a szerkesztőség) nem voltak hajlandók közölni. Bizonyára kellemetlenségektől kívántak engem megóvni. Ugyanilyen megfontolás vezethette Önöket, amikor 1984-ben Hajdú Jánosnak Csoóri Sándor és Duray Miklós ellen írott hírhedett cikkéhez küldtem hozzászólást, s még fülük botját sem mozdították. Duray Miklóst persze azután másodszor is letartóztatták a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban. Adam Michnikről engedelmükkel még annyit, hogy Lengyelországban megosztó személyiségnek számít. Vannak lelkes hívei (nem kevesen olyanok, akik személyesen is há Árnyékban A magyar múzeumügyet sokféle hiány jellemzi, elmaradásai, amelyeket joggal tesz szóvá György Péter (Senkiföldje, ÉS, 2011/51-52., dec. 22.), sokak által ismert tényként jelentkeznek. Szükséges a vita a múzeumok feladatairól és a nemzeti önmegismerés közgyűjtemények általi elősegítéséről is. Ideje lenne annak, hogy a szakma és a nem-szakma, amely számára a múzeum készül, szót értsen. Egyetlen dolgot azonban már most lássunk: nem akkor kell finom értelmiségi társalgást folytatni a nyaktiló élének nemes csiszoltságáról és a napfényben felvillanó penge szépségéről vagy szerepéről a társadalmi élet szabályozásában, amikor az éppen a nyakunkra hullik alá. Vagy már el is választotta fejünket testünktől. Részben még egyet is lehetne érteni György Péter írásával, ha nem jelentené ki a cikk bevezetőjében is elmarasztalt és valóban menthetetlen kormányzati önkényről mint újraértelmezést lehetővé tevő nyaktilóról, hogy két múzeum összevonása önmagában véve komoly lehetőség, amely a »magyar« és »egyetemes« közti jelentés nélküli, de igen erőszakos distinkció helyett egy új helyzetet teremthet...” Ilyen körülmények között, egy védhetetlen, de eleve eldöntött struktúra sok ezrek által el nem fogadott „valósága" örvén kellene György szerint vitatkoznunk, amikor az „új helyzet” az, hogy az egyik legjelentősebb közgyűjteményünk megszűnik? Gyárfás Péter lásak lehetnek neki, hogy nem került sor elszámoltatásra), és vannak kemény bírálói. Zbigniew Herbert, a nálunk is ismert és becsült kitűnő költő 1997- ben nevezetes interjújának újbóli megjelenése alkalmából csupán egyetlen változtatást kért a szerkesztőtől. Azt, hogy maradjon ki a „kiváltképp szeretett Adam Michnik barátom” kitétel. Kiss Gy. Csaba Vegye a lapot! Újságot írni, újságot kiadni csakis úgy érdemes, ha abba az van beleírva, amit a cikk írója őszintén gondol, minden nem oda tartozó preszsziótól függetlenül. Ahogy Eörsi István írta: „sajtószabadság akkor van, ha a cikk a bensőből jön”. Az újságkiadás vállalkozás, mégpedig normális esetben magánvállalkozás: őszinte és világosan megfogalmazott gondolatok szerkesztett állapotú megjelentetésére szakosodott vállalkozás, terméke az újság, fogyasztója az olvasó. Az Élet és Irodalom szerkesztősége így fogja föl az újságírás és lapkiadás lényegét, más lehetőség nincsen. Az ilyen-olyan apanázsokban, nemkülönben piacinak látszó, tartalmilag nagyon is irányított állami pénzekben nem hisz, olyannyira, hogy azokból nem is kér. Abban hisz, hogy az a szellemi érték, amelyet hétről hétre előállít, megvásárlásra érdemes. Abban is hisz, hogy a benne olvasható írások különösen fontosak olyan időben, amikor a kormányzat módszeresen építi le a demokratikus intézményrendszer elemeit. Önkényeskedik saját polgáraival, és fölszámolni törekszik mindent, ami nem az ízlésének megfelelő. E kormányzati erőszakoskodás egyik ellenpontjának tartjuk lapunkat. Léte és jövője attól függ, hogy lesz-e elegendő olvasója. Más nem tarthat bennünket életben, de az olyan életből nem is kérünk. Védjük meg értékeinket! Mi a lapot ajánljuk ehhez, legyen vásárlónk, fizessen elő az Élet és Irodalomra.hJ-1 Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az 1084 Budapest, Auróra u. 11. Tel.: 303-4738, fax: 303-4744 »OBSERVER« E-mail: marketing@observer.hu A MÉDIAFIGYELŐ http://www.observer.hu sít 2012. JANUÁR 6.