Élet és Irodalom, 2012. július-december (56. évfolyam, 27-52. szám)
2012-07-27 / 30. szám - Liszka József: Virtuális határsértés • Reag. Bauer Tamás VII. 20-i ÉS cikkére (2. oldal) - Eörsi László: Egy aláíró • Reag. Karsai László VII. 20-i ÉS cikkére (2. oldal) - Barczi Ákos: Palóc • Reag. HKJ VII. 13-i ÉS glosszájára (2. oldal) - Mándy Gábor: Ellenzék? Miféle ellenzék? • Reag. Lakner Zoltán VII. 13-i ÉS cikkére (2. oldal) - ÉS Szerkesztőség: Münchenben • Kieg. Bérczes Tibor VII. 13-i cikkéhez (2. oldal) - Kremser Péter: Mi ér többet? • Reag. Bérczes Tibor VII. 13-i cikkére (2. oldal)
Virtuális határsértés Az ÉS 2012/29. számának 6. oldalán Bauer Tamás a magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottsága kihelyezett komáromi üléséről ír Határsértés című írásában. Miközben amellett érvel, hogy a magyar parlament egy bizottsága milyen módon követett el határsértést Szlovákiával szemben, talán mert túl precízen akar fogalmazni, ő is hasonló helyzetbe tornássza magát. Írásának rögtön a harmadikötödik sorában tudniillik azt állítja, hogy az említett bizottsági ülésre „Komárom városának Szlovákia területére eső, bal parti részében” került sor. Nos, ez a félmondat több, egymásból következő problémát is rejteget. Az egyik történeti: Komárom városa történetileg alapvetően a Duna bal partján terült el. Ez a Duna és a Vág-Duna által két oldalról határolt térség volt ugyanis a legalkalmasabb védelmi célokra. Itt épült meg, valamikor a kelták idején az első erőd (a mai Öregvár helyén), aztán folyamatosan, egyre inkább kibővítve, egészen a XIX. századig a többi. S ennek az Öregvárból kibővített Újvárnak az árnyékában fejlődött ki az egyre gazdagodó polgárváros. Amelynek nem volt bal parti és jobb parti része. A jobb parton (értsd: a mai Magyarország területén) 1920 előtt egy vasútállomás állt, néhány kikötői épület, az erődrendszer egy jelentős része (ez viszont nem azonos a várossal!), illetve az Ujszőny nevű település, amelyből aztán 1920 után a mai magyarországi Komárom épült ki. Ekkor kapta ez az újonnan kialakított város a Komárom nevet (mások szerint: „megőrizte”, holott még az 1871-72-ben készült katonai térképen sem szerepel a jobb parton Komárom. Csupán Ujszőny, egészen pontosan: Neu Szöny), miközben ugyanekkortól az akkori Csehszlovákiában maradt város hivatalosan Komárnévá vált. Ez - leszámítva az 1938- 1945 közötti intermezzót - a mai napig így van. Ha a két Péczeliről, Csokonai Lillájáról, Lehárról, Jókairól vagy Klapkáról, esetleg Szinnyeiről vagy (horribile dictu!) Seres Rezsőről beszélünk, akkor nem kérdés, hogy a város melyik részéhez kötődnek. Az ő idejükben tudniillik még csak egy része volt Komáromnak. A Duna bal partján, a mai Szlovákia területén. Mindebből adódik (s a történeti kérdésektől ezzel eljutottunk a jelenkori problémákig), hogy az 1920 után kialakult helyzetet követően két városról beszélhetünk, külön közigazgatással, költségvetéssel, polgármesterekkel stb. Aki Komárom városát ma egy településként kezeli (ahogy ezt Bauer Tamás, nyilván akaratlanul is tette), az hasonló határsértést követ el, mint a budapesti parlament honatyái. Legfeljebb virtuálisabbat... Miután rögtön Bauer Tamás cikke elején felkaptam a fejemet (meg a vizet) ennél a félmondatnál, többször is el kellett olvasnom az írást, hogy meggyőződjek: mégis nagyon jó, hogy megírta, s az általa felvetett, a napihírtől elvonatkoztatott általánosabb problémákkal (nyelvtudományi szakkifejezéssel élve, a szétfejlődő kérdésével például) többet is kellene foglalkozni... Csak azt a félmondatot volt kár leírnia... Liszka József (Komárom) Egy aláíró Gerő András Akadémikus antiszemitizmus című (Galamus) cikkében semmilyen antiszemita kitételt nem találtam a citált Romsics-szöveg kapcsán, Gerő akciója csupán egyféle magánbosszúnak tűnt. Szolidaritás vezérelt, amikor aláírtam. Fontosnak tartom, hogy kiálljunk a jó ügyekért. (Épp ezt hiányoltam Romsics Ignácnál Gyömrőn: bár kiváló előadást tartott Horthyról, de a felállítandó szoborral kapcsolatosan semmiképpen sem volt hajlandó állást foglalni.) Gerő András új cikke (Morális pánik -Ahogy én látom, Galamus) jóval erősebb példákat mutat be, noha ezek sem bizonyítják azt a rendkívül súlyos vádat, hogy Romsics antiszemita volna. Mindazonáltal szerencsésnek tartanám, ha a felvetett kérdésekről szakmai viták folytatódnának.Noha Romsics nálam ezerszer jobban ismeri ezt a kort, nem értem, miként maradhat ki a sorsforduló évek közül 1944 és 1945!) Bár Gerő lényegesen jobban érvelt utóbbi írásában, a hitelessége mégsem kellően megalapozott: 2003-ban abszurd módon lenácizott egy sortúlélőt, és az Élet és Irodalom szerkesztőségét náciszimpatizánsnak (vagy mélységesen felelőtlennek) minősítette (erről legutóbb Kovács Zoltán írt az M5 július 13-i számában, a teljes vita megtalálható: www.eorsilaszlo.hu); a Terror Háza Múzeum súlyos történelemhamisításához eddig egyetlen szava sem volt. (Pl. „1944 március 19. után a magyar állam már nem védte olyan hatékonyan zsidó állampolgárait, mint azelőtt.” (Idézi Karsai László [Megjegyzések a Gerővitához, ÉS, 2012/29., júl. 20.]) Eörsi László Palóc A 2012/28. szám Páratlan oldalán szereplő Két kis darab című írásban Fábry Sándor műsorával kapcsolatban emlegetett „cigányos hanghordozás” nem más, mint palóc tájszólás. A hang ugyanis az ízes beszédéről is ismert Reisz András meteorológusé (lásd például: http://www.borsonline.hu/cikk .php?id1 52418). A szerző által feltett kérdésre, hogy a köztévé illetékes elvtársainak mi miért mulatságos, nem tudom a választ. Azonban az általa jegyzett kis darab arra a viccre emlékeztet, amelyikben mindegy volt, van-e a nyuszikán sapka. Barczi Ákos Ellenzék? Miféle ellenzék? Lakner Zoltán az Orbán-kormány leváltásának esélyeit latolgató elemzésében (A végtelenben találkoznak, ES, 2012/28., júl. 13.) sok figyelemre méltó pont van. Én is úgy látom, hogy a jelenlegi kormány elvileg leváltható, hiszen választói bázisának jó részét mára elveszítette, és vezetőinek mentalitását látva irányváltoztatás a jövőben sem várható (hacsak azt nem veszszük számításba, hogy Simor András mandátumának lejártával a Nemzeti Bank tartalékaihoz hozzányúlva nem sokkal a választások előtt osztogatásba kezdenek). Figyelemre méltó a sokáig vacilláló Bajnai Gordon „némethmiklásodásával” kapcsolatos felvetés is. Önmagában véve helytállóak az egyes ellenzéki pártok taktikájáról, identitáskereséséről, önálló választói bázisuk megerősítéséről szóló megállapítások is. Itt azonban meg kell állnunk. Az igazi ellenzék nemcsak bírálja a kormánypártot, hanem a leváltására is törekszik. Ebben az értelemben ma Magyarországon nincs semmiféle ellenzék. Minden ellenzéki párt és mozgalom a kormánypárt 2014-es választási győzelmét, hatalmon maradását szolgálja, azt készíti elő. Ezek a pártok elárulták az ellenzéki szavazótábort. Azért mondom múlt időben, mert a taktikázásra nincs idő, a kormányváltó erők összefogását, a közös program kidolgozását, az egységes ellenzék szervezését már rég meg kellett volna kezdeni. Nincs idő a további taktikázásra. Lakner lehetségesnek tartja, hogy az MSZP annyira megerősödik, hogy esetleg egyedül is képes lesz a kormány leváltására. Ez kizárt. Ha a szavazólapon több ellenzéki jelölt lesz is, akkor a szavazatok mindenképpen szóródnak, és ez a kormánypártot erősíti. Mesterházy Attila minden olyan nyilatkozata, amely önálló MSZP-s győzelemről szól, nemcsak irreális, hanem kifejezetten csökkenti a győzelem esélyét. Az LMP nyilvánvalóan önállóan akar indulni, és egy utolsó pillanatban végrehajtott esetleges taktikai fordulat sem változtatna a helyzeten. (És az önmagában is kérdés, hogy „lehet-e más” az LMP.) A „civil” mozgalmak a jelek szerint szintén irtóznak az MSZP-vel való együttműködéstől. Marad a Demokratikus Koalíció, amely szavakban együttműködésre törekszik, de - nevével ellentétben - nem koalíció, hanem Gyurcsány-párt. Gyurcsány Ferenc pedig nem hajlandó a második vonalba vonulni, ezzel eltaszítva mindenkit, akinek baja volt vele vagy az MSZP- vel. (Az őszödi beszéd bélyege még sokáig rajta marad, és ezen nem változtat, hogy Orbán Viktor azóta sokszorosan túltett rajta a trükközésben és a hazugságokban.) A politikai elemzőknek is megvan a maguk felelőssége. Nem azt kellene vizsgálniuk, hogy melyik párt mennyire erős, vagy hogy mennyire sikeres a saját szavazóbázis kiépítésében, hanem hogy mennyire járul hozzá az ellenzék közös sikeréhez. Ez legyen az első számú vizsgálati szempont! Mit számít az egyes pártok alkupozíciója, ha nincs összefogás, és nincs miről alkudozni? Az egyetlen esély egy olyan koalíció létrehozása, amelyen belül az egyes pártok megtartják arculatukat és a saját táborukat, de az fel sem merül, hogy egymás nélkül harcoljanak. Ezt a koalíciót nem vezetheti egy karizmatikus személyiség, mert az óhatatlanul elidegenítené a vele személyesen nem szimpatizálókat. Csak egy kollektív elnökség vezetheti, olyan tapasztalt politikusok és tudósok, gazdasági szakemberek részvételével, akik nem a hatalomra pályáznak, hanem az ország boldogulását tartják szem előtt. Egy erős és sokoldalú elnökség mellett a koalíció „arca” lehet egy vitaképes szóvivő, egy médiaszemélyiség is, aki meggyőzően tudja közvetíteni az elnökség álláspontját, és adott esetben érvelni is tud. Mándy Gábor A pártok szerinti megközelítés nagy hibája, hogy az egymás közötti erőviszonyokból indul ki, nem pedig a tényleges társadalmi-gazdasági helyzetből, a problémák optimális megoldásából. Egy kis szervezet tagjának is lehet olyan javaslata, amely a nagy pártok érdekeit optimálisan előmozdíthatja. Persze az ellenzéki pártokban nemcsak a választóiknak elkötelezett hazafiak vannak, hanem önös és csoportérdektől vezérelt emberek is, akiknek nem mindegy, hogy a megszerzett hatalomból mennyi jut nekik és a barátaiknak. Az új választási törvény következtében azonban ezek is kieshetnek, elveszítve parlamenti mandátumaikat és megélhetésüket. Ők is csak egy egységes ellenzék győzelem esetén tarthatnák meg befolyásukat. Lakner Zoltán említi, hogy a jelenleg az első vonalban harcolók majdnem könnyen adják át a „véres babért” az újonnan ringbe szállóknak. Miféle babérról beszélünk? Nem inkább krisztusi töviskoszorú az? VISSZHANG□ ÉLET ÉS IRODALOM] Kiadja az Irodalom Kft.: ÉS Alapítvány ÉS Baráti Társaság Megjelenik minden pénteken [tarnói gizella] Főszerkesztő: KOVÁCS ZOLTÁN Főszerkesztő-helyettes: KÁROLYI CSABA Feuilleton, könyvkritika: kedd 10-13 karolyi@es.hu VÁNCSA ISTVÁN vancsa@es.hu Olvasószerkesztő: RUFF BORBÁLA Művészetkritika: ruff@es.hu Szerkesztők és fogadóórák: Feuilleton, próza: GRECSÓ KRISZTIÁN kedd 10-13, grecso@es.hu Vers: CSUHAI ISTVÁN kedd 10-13, csuhai@es.hu Interjú: RÁDAI ESZTER csütörtök 13-14 Külföld: SZÉKY JÁNOS csütörtök 13-15 Tárlat, grafika: SZIKSZAI KÁROLY hétfő 11-13, szikszai@es.hu Tervezőszerkesztő: KÁBÁN ESZTER ANNA Munkatársak: DARVASI LÁSZLÓ MEGYESI GUSZTÁV MOLNÁR ERZSÉBET RAJNAI ATTILA Korrektor: VILCSEK ANDREA Terjesztés, hirdetés: ANDÓNÉ VÁCZI GABRIELLA Index: 25-44 HU ISSN 0424-8848 Szerkesztőség: 1089 Budapest, Rezső tér 15. (Bejárat a Gaal Mózes utca felől) 1450 Budapest, Pf.: 84 Telefon: 303-9211,210-2157, 303-9210 Telefax: 303-9241 E-mail: es@es.hu Interneteim: www.es.hu Kiadja: Irodalom Kft. Felelős kiadó: a Kft. ügyvezető igazgatója Telefon: 303-9211 Hirdetésfelvétel: Rezső tér 15. Lapterjesztés: Irodalom Kft. 1089 Budapest, Rezső tér 15. Telefon: 210-5149, 210-5159 Terjeszti a Magyar Posta, a Lapker Rt. és alternatív terjesztők. Bankszámlaszámunk: Budapest Bank Rt. 10102237-07105005-00000008 Nyomtatás: Pannon Lapok Társasága Nyomdai Központ Felelős vezető: Nagy Attila Köszönetet mondunk olvasóinknak, akik adóforintjaik egy százalékával támogatják a lapot. Az Élet és Irodalom Alapítvány adószáma: 18001776-1-42 bankszámlaszáma: 11786001-20043393 maszre Az ÉS-kvartett irodalomkritikai beszélgetéssorozatot a Magyar Szak- és Szépirodalmi Szerzők és Kiadók Reprográfiai Egyesülete támogatja. Az Élet és Irodalom kommunikációs partnere: TV -Mobile Lapzárta: kedd, 11 óra Meg nem rendelt kéziratokat lehetőségeink szerint gondozunk, de csak felbélyegzett, válaszborítékos levelekre áll módunkban válaszolni. A lap internetes változatának frissítése a pénteki megjelenést követő hétfőn történik. Előfizetési információk Az Élet és Irodalom című hetilapot előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Levél Üzletág, Központi Hírlap Iroda (1900 Budapest, Fax: 303-3440). Előfizethető az ország valamennyi postahelyén, valamint a hírlapot kézbesítőknél és az egyesített kézbesítőknél, továbbá e-mailen: hirlapelofizetes@posta.hu. További információ: 06 80/444-444 Előfizetési díj 2012-ben egy évre 18 720 Ft, fél évre 9750 Ft, negyedévre 5655 Ft, egy hónapra 1920 Ft, 2011-re 1580 Ft/hó. Kedvezményes kiadói előfizetés 1 évre 18 000 Ft. Előfizetési csekk, illetve számla a 210-5149 és a 210-5159-es telefonszámokon, a 303-9241 -es faxszámon vagy e-mailen es@es.hu igényelhető. Kiadói előfizetés és éves ajándékutalvány: Atlantisz Könyvsziget (Bp., VI., Király utca 2.). Külföldi előfizetés: a szerkesztőségen keresztül, a bankszámlánkra történő befizetéssel (a szerkesztőség egyidejű értesítése mellett). Előfizetési díj európai országokba elsőbbségi levélként 260 euró (kézb. idő 2-3 munkanap), normál küldeményként 200 euró (kézb. idő 7-8 munkanap) Egyéb országokba 283 euró További előfizetési információk a honlapunkon (www.es.hu). Terjesztési reklamációk, címváltozás stb. bejelentése a 06-80-444-444-es postai zöld számon vagy a kiadó telefonszámain. Münchenben két héttel ezelőtti interjúnkban tévesen jelent meg, hogy Mark Spitz a berlini olimpián szerzett hét aranyérmet. Egy héttel később téves helyesbítés jelent meg, amelyben az szerepelt, hogy Mark Spitz Mexikóvárosban szerzett hét aranyat. Miközben utolsó helyesbítési kísérletként közöljük, hogy a hét arany 1972-ben, Münchenben született, kinyilvánítjuk a történtek fölötti őszinte sajnálkozásunkat. ÉS „Teleki megnyilatkozásaiban 1919 folyamán bukkannak fel rendszeresen azok az antiszemita toposzok, amelyekre többször és nyomatékosan és távolról sem egyetértőleg rámutattam a könyvben. 1919 és a Tanácsköztársaság megítélése, a numerus clausus-törvény 1920-as megszavazása és az 1928-as módosítás, illetve az 1938 utáni zsidótörvények kapcsán. Teleki a forradalmakat a zsidóság művének tartotta - megfeledkezve például arról a körülményről, hogy maga egészen 1919 márciusáig támogatta barátja, Károlyi Mihály kormányát, közvetve tehát az őszirózsás forradalmat - és innen jutott el addig, hogy olyan torz társadalomképet alkotott meg és hirdetett, amelyben a zsidóság a bűnbak, és amelyből később bűnös következtetések, s még később bűnös politikai tettek egész sora származott.” (Jövő heti számunkban Ablonczy Balázs írása: Teleki Pál antiszemitizmusáról) Hirdessen az ÉS-ben! Hirdetési tarifák E heti számunk 16147 példányban jelent meg. Ebből a Magyar Posta, a Lapker Rt. és az alternatív terjesztők megrendelése alapján országosan 4270 példány jut előfizetőinkhez, 11 240 pedig áruspéldányként kerül forgalomba. A hirdetés technikai feltételeiről, valamint 72 ezres olvasótáborunk (Szonda Ipsos-Gfk. 2010. II. félévi adat) összetételéről további részletes információt ad Andóné Váczi Gabriella a 210-5149 és a 210-5159-es telefonon és a hirdetés® es.hu címen. Méret (mm) F 1 ÉS kísérőszín 4 szín (eFt) (eFt) (eFt) 2/1 (egyedileg egyeztetett) 655 1050 7/7270x433 396 490 670 1/2 álló 130x421, fekvő 270x205 225 280 390 7/3 álló 105x421, fekvő 270x135 152 184 264 7/4 álló 160x205, fekvő 270x100 126 162 215 7/6 álló 105x205, fekvő 270x70 89,5 106 138 7/6 csík 270x50, fekvő 160x100, álló 105x145 71 85 112 2/700105x100 49 1/100 50x100 25 2/50105x50 25 7/50 50x50 12,5 01 1 - 4 szín - címlapcsík (270x50 mm) 440 eFt, fekete-fehér címlapcsík (105x25 mm) 63 eFt (előzetes egyeztetés alapján), 4 szín - Junior page (215x305 mm) 475 eFt Elhelyezés a hátlapon: + 20%. Az árak az áfát nem tartalmazzák. Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az 1084 Budapest, Auróra u. 11. Tel.: 303-4738, fax: 303-4744 E-mail: marketing@observer.hu http://www.observer.hu »OBSERVER« A MÉDIAFIGYELŐ ÉLET ÉS I#N 12 IRODALOM 1 Mi ér többet? Amikor lapjuk július 13-i számában olvastam a Maarten van Bottenburggal készült interjút Bérczés Tibor tollából (A sport egyre abszurdabb, de érdekesebb is ), két esetben is úgy éreztem, hozzá kellene szólnom, végül csak legyintettem. Az egyik kérdés: hol is nyert hét aranyat Mark Spitz? Szerintem ennél fontosabb annak megvitatása, többet ér-e húsz negyedik hely egy bajnokságnál. A birkózásban a maga idejében Európa-bajnoki címével, két olimpiai ezüstjével büszkén hirdette egyik ismerősöm: ő minden idők legsikeresebb magyar birkózója. Igaz, szerzett emellett - ha nem is húsz - négy-öt negyedik helyet, sokszor volt ötödik vagy hatodik világversenyeken. Ha az úgynevezett pontokat összeadnánk, meglehet, hogy több jönne ki, mint Kocsis Ferencnél, Kozma Istvánnál vagy Hegedűs Csabánál. Az említettek viszont nyertek olimpiai aranyat, világbajnokságokat, illetve a sportágban ezzel egyenértékű Európa-bajnokságokat. Mivel benne élek a sportágban, tudom, a mai tizennyolc-húsz éves versenyzők a nevét sem hallották az azóta sajnálatosan elhunyt pontgyűjtőnek, míg az említettek példaként lebegnek szemük előtt. A cikk logikája szerint mégis ő a legjobb magyar birkózó. Ha hiszünk a puszta számoknak. Kremser Péter 2012. JÚLIUS 27.