Életképek, 1845. július-december (3. évfolyam, 2/1-26. szám)
1845-07-12 / 2. szám
5z ABPH-ban könyvismertetéseket olvasván , előbb igen megörültem , azt hívén, hogy a hazai és külföldi irodalomnak ránk és körülményeinkre vonatkozó érdekes termékeit fogja majd tömött rövidséggel megismertetni, de várakozásomban csalatkoztam. Az ismertetés végett elővett könyvek megválasztásában semmi elv nincs, hanem úgy látszik, a’ mellyik könyv vakesetileg a’ szerkesztő kezébe akad, azt ismerteti; még pedig leginkább olly könyveket, mellyek a’ BPH. olvasóit nem érdeklik, sőt a’ mellyeket ezek épen nem értenek; és olly végellenül foly az ismertetés, hogy a" legtüredelmesb olvasó is belefárad. Például csak a’ Liebig 's Mittermaier munkája ismertetésére utalok ’stb. Én azt javaslanám a’BPH. szerkesztőségének, hogy keritsen állandó jó dolgozótársakat. Az ősz Jelenkoré a' dicsőség, hogy gyakorlatilag is életre való szabadelvű jó czikkeket ad olvasóinak, úgy hogy én részemről jelenleg ezen lapot találom legérettebb tartalmúnak. Csakhogy aztán gyakrabban iparkodnék vezérkedni talpraesett vezérczikkbeli javaslatokkal. A’ Jelenkornak az a’ baja, hogy szerkesztőjét a’ műtt idők emberének nézik. — Megmondta már Széchenyi, hogy mindenkinek megvan a’ maga kora. Így a’ Jelenkor is a’Kossuth-Pesti Hírlap feltüntéig dicsőségesen vezérkedett; majd aztán a’ dörgő Hírlap ragadott mindenkit magához; mig nem most oda estünk vissza, hogy a' BPN. Hirharangja viczeivel kell táplálkoznunk. Én a' Jelenkor ismétt felvirágoztatása és keletbe hozatala végett azt óhajtom, hogy érdemteljes szerkesztője fogódzék — mint főszerkesztőtárssal — a’ jelen politikai élet valamellyik kelendő szavú hősével , és lapja alakja megjavítása mellett a’ hírek minél gyorsabb közlésével igyekezzék friss életet önteni el még mindig erőteljes aggastyánban. A’ „Nemzeti újság“ — bár hasábjairól kihalt a' Kulcsárféle szellem, — vezérelvei ellenére is olvasást érdemel. Ezen hírlap a’ mozdulni nem akaró stabilitás orgánuma, mellynek az vezérelve, hogy mindig legjobban van egy a’ világ, a’ mint magától van , vagy onnan felül a jó Isten kegyelméből akarják. E lap szerkesztője tudományosan jól kiképzett rendszeres fő , egy kissé gyakorlatlan magyar tollal, — és czikkeiben megtanítja olvasóit, hogy az elfogultságot milly ügyesen lehet menteni. Ezen hírlap, már vezérelveinél fogva is, csupán a' negalio térén foroghat és forog is valósággal. — A' vezérczikkein kívüli rovatai kevés figyelmet érdemelnek. * mes olvasóink elé. A’ jelen alkalmat azonban megragadjuk ^ kimondani, miszerint mi itt értekező tisztelt barátunk nézeteit tökéletesen magunkéinak ismerjük. Igenis, adjanak politikai lapjaink regényeket, mi abban előfizetők utáni kapkodást soha nem látandunk, annál kevésbbé fogunk feljajdulni, ’s kenyéririgységre meg elékről panaszkodni gyermekesen; adjanak regényeket politikai lapjain c e nanyregényeket, a’ lapok czéljával, jellemével egyezőket, ’s ez eljárásuknál vonyosan kettős hasznát veendik: nagyobb közönség előtt és hatarosan oknak elterjedni azon tanok, mellyeket ez után is terjeszteni czélszerűne ide ne így hisszük, hogy azon lap, melly legelső közrend napi életünkbe men e , a szöyegen forgó kérdéseket felfogó ’s a’ maga térén kezelni ügyesen tud mint legényt hasábjain, e’ részben nevezetes időszaknak lesz köztűnk a volja, e politikai lapjaink — úgy látszik — vagy félénkek vagy nem bunav e eg va a vozoi szellemmel az üdvös dolog megkezdésére; lépjen csak el e£y aa'›› irány-regény nyel, látni fogjuk, mennyi lesz azonnal csak regenyio ^lacjon &z imitator 0 z 0 r K» Nem írhatjuk alá .• .Nemzeti ujság' felöl a’ fiatal, értekező ur által ««"•?adott Ítéletet Ha ért. azt állítja, hogy NY. a mozdulni nem akaró Mabilla.