Ellenőr, 1871. május (3. évfolyam, 227-256. szám)
1871-05-16 / 242. szám
Előfizetési árak: Egész évre • . 20 ft. — kr. Évnegyedre . 5 ft. — kr. Félévre . . . 10 „ — „ Egy hónapra 1 , 80 „ Egyes szám ára 10 krajcsár. Szerkesztési Iroda: Pesten« bálvány-utcza 4. szám, 1. emelet Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. Minden értesítés a szerkesztőséghez intézendő Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. 242. szám. Megjelenik minden reggel, kivéve hétfőn s ünnepre következő napon. A lapot illető reclamdziók Légrády testvérek Irodájába (8 sas-utcza 84. sz.) intézendők. Kedd, május 16 1871. Hirdetési dijak: Tizhanábos petit sor egyszeri I A nyilt-tér egy petit sora 30 kr. beigtatásáért . . . . 10 kr. Bélyegdij minden beigtatásért 80 „ Kiadóhivatal: Pesten, kétsas-utcsa 14. • ■dm. Hirdetések felvétetnek: az „Ellenőr“ kiadó-hivataliban kétsazutcza 14. sz., Légrády testvérek nyomdájában Pest , sas utcza 24. sz. és Naschitz J. ügynöki irodájában Pest, arany kéz utcza 5. szám. III. évfolyam. Pest, máj. 15. Az osztrák püspökök — számra huszonnyolczan — kérvényt intéztek az osztrák császárhoz . A huszonnyolcz püspök nem kevesebbet kiván, mint azt, hogy Ausztria és Magyarország rögtön fegyverkezzék s hadat indítson az olasz nemzet ellen a pápa védelmére. De hát ki bántja és mi baja a pápának ? Semmi, és nem bántja senki. Olaszország biztosító függetlenségét úgy pénzi, mint vallásügyi tekintetben. Jövedelme van annyi egymagának, mint más ezernek együttvéve nincs. A testnek rendelkezésére áll minden érv, nem kénytelen nélkülözni semmi kényelmet. Mi kell egy papnak egyéb? Hatalom , világi hatalom. Ezt akarják neki az osztrák püspökök ismét megszerezni. Azt kívánják, hogy lángba borítsunk egy országot, véres harczra hívjunk egy nemzetet — s mindezt miért ? Hogy trónra segítsük a bigottságot, világi hatalmat adjunk a sötétség, butaság terjesztőinek kezébe. És ezt az a huszonnyolcz püspök komolyan kivánja, komolyan kivánja ma, a felvilágosodás századában. S kivonja Ausztriától, a Habsburgháztól, melynek — mint tudva van — annyi a barátja, hogy halálos ellenségévé tehet ismét — de gallé de coeur — egy 28 milliónyi nemzetet — Itáliát. A kérvény, melyet a fejedelemnek átadtak, vádolja az olasz kormányt, hogy midőn tavaly sept. 20-án Rómát elfoglalta, erőszakot, rablást követett el; vádolja az osztrák-magyar külügyminisztériumot, hogy az olasz kormány ezen erőszakos cselekedete ellenében nem tiltakozott. Hanem a váddal nem elégesznek meg a püspök urak. Kérik a császárt, miszerint külügyi hivatala által — bár kissé elkésve jelentesse ki rászólását Olaszország eljárása felett s egyszersmind adja tudtára a flórenczi kabinetnek, hogy az osztrák császár mulhatlanul szükségesnek tartja a szentszék teljes függetlenségét. És miben áll ez a teljes függetlenség a püspökök kérvénye szerint ? Abban, hogy az összes pápai birtokok egyetlen falut sem véve ki, ismét visszaadassanak a szentszéknek. Már most kérdjük, lehet-e, vagy kell-e ily bolond kérvény ellen komoly argumentumokat felhozni. Elkezdjük-e egész komolysággal vitatni, hogy Ausztria és Magyarország a pápa világi uralmára célzó semminemű felszólalások által nem ingerelheti maga ellen az olasz nemzet haragját, mely legjobb szomszédunk, úgyszólván egyedüli barátunk, vagy azt bizonyítgassuk, hogy a mi pénzünk és vérünk nem egy bitorlott jogaitól megfosztott és így méltó sorsban részesült vén pap restaurálására, hanem saját biztonságunkra, lehető megtámadtatások esetén saját hazánk, területünk védelmére kell. Nincs szükség az ily bizonyítékokra. A kérvény oly képtelenségeket tartalmaz, hogy azok cáfolatára komoly érveket felhozni nevetséges dolog volna. A pápa világi hatalmának, melyet az utolsó húsz év alatt csak idegen erő tarthatott fen, vége van. Oly idegen erő, mely még egyszer megkísérlené a francziák szerepét játszani, nem találkozik többé. A pápa pedig és emberei legjobban cselekednének, ha szépen meghúznák magukat. Ma még nincs okuk panaszra. Az olaszok túlságosan elnézők voltak irántuk. Az a törvény, melyet a pápa függetlenségének biztosításáról az olasz kamara elfogadott, fényes bizonyítéka ennek. Azt meg nem érdemtették s kár is volt őket oly fényes concessiókban részesíteni. A kérvény sorsa iránt különben tisztában lehetünk. Tisztában lehetnek maguk az aláíró püspökök is, mert annyi eszük csak van, miszerint nem hiszik, hogy az ily kérvénynek eredménye is legyen. Ausztriában és Magyarországon előbb őrültnek kellene lenni minden embernek, hogy a huszonnyolc püspök óhajtása teljesedhessék. Nem is a kérvény eredményét tekintve, kelt figyelmet ez esemény, hanem magában az a tény, hogy a klerikális mozgalmak már oly mélyen s annyira elgyökereztek, miszerint egy állam püspöki kara elég vakmerő egy ily kérvénynyel járulni az uralkodó elé. Ez élénk éberségre hiv föl bennünket, s óva int, hogy minden téren megakadályozni iparkodjunk a közművelődésre roppant káros befolyású klerikális törekvéseket s minél szűkebbre szorítsuk előttük a tért, melyen még működhetnek. Csávolszky Lajos. — Az bizonyos, hogy Horvát igazságügyminiszter beadta lemondását, s nagyon valószínű, hogy ezen lemondás elfogadtatott. — A belügyminiszter a megyebizottmányokat jun. 15-dikére hívta össze az uj szervezkedés előkészítése czéljából. — A jegybankügyi bizottság ma délután tartotta utolsó gyűlését. A hármas albizottság általunk már közlött jelentése csekélyebb módosításokkal elfogadtatott, s e módosítások közül a lényegesebbeket kiemeljük. Ott, hol a valuta rendezéséről van szó, a következő újabb szerkezet fogadtatott el: „Míg az államjegyek consolidálása vagy beváltása valuta rendezésének hazánkban is mellőzhetlen előfeltétele , az osztrák nemzeti bank jegyei kényszerfolyamának megszüntetése oly rendszabály, amely sok tekintetben megkönnyebbítené törvényhozásunknak, hogy intézkedései a jegybankügyben a hazai hitelt nemcsak önálló, de egyszersmind szilárd alapokra is fektessék.“ A külföldi tőkék áramlatának akadályairól szóló néhány sor helyett a következő szerkezett jön: „Arra kell tehát törekednünk, hogy a külföldi piacok nem csak azon érczkészlet beszerzéséhez, amelyre az érczpénzforgalom megindításakor szükségünk van, hanem az összes forgalom teljes szükséglete pótlásához, annak fentartásához, időnkénti kiegészítéséhez folyvást járuljanak.“ Felsorolván a jelentés, hogy minő intézkedéseket várhattunk a magyar ipar és kereskedelem érdekében a nemzeti banktól, — beszarazott a következő néhány sor: „ez intézkedések teljesítése alól az osztrák nemzeti bank, állampapírpénz természetével bíró jegyeinek tényleges kényszerfolyama mellett, a magyar korona országaiban szintoly kevéssé vonhatta volna ki magát, amint nem volt szükség azon feladatok teljesítését a birod. tanácsban képviselt országok részére, hogy a nemzeti bank otthon érzi magát, külön kikötésekkel egyesség útján biztosítani.“ Végül a bankkal megindítandó egyezkedésről lévén szó, kihagyattak azon sorok, melyek szerint a pénzügyminiszter utasítandó lett volna a jelen banktörvény revízióját illetőleg a birod.tanácsban képviselt országok kormányával egyezményt kötni. Igazságügy miniszteri rendelet. Az összes törvényszékekhez Csemeghi miniszteri tanácsos aláírásával az igazságügyi miniszter részéről — mint biztos értesülés után írhatjuk — következő rendelet küldetett. Az 1868. 54. sz. 529 §-nak rendelkezése folytán 1870 évi ápril 18-án 3654, és julius 25 én 11,836 sz. a. kelt rendeleteimmel a bíróságok utasíttattak, hogy a közforgalom tárgyát képező értékpapírok megsemmisítését tárgyazó eljárástól tartózkodjanak. Kételyek merülvén fel az iránt, mely okiratok tekintendők olyanoknak, melyekre idézett rendeleteim vonatkoznak, addig is, míg e részben törvény fog intézkedni, rendelem: I. ez. A törvényhozás intézkedéséig a megsemmisítési eljárásnak nem tárgyai: a) az állampapírok, b) oly közforgalmi magán-értékpapírok, melyek nem szólnak névre. II. ez. A földtehermentesítési kötvényekre nézve az eddigi, gyakorlat érintetlenül hagyatik. III. sz. Ő felsége többi országai és tartományainak és más külállamnak állampapírjaira, valamint az országon kívül székelő magántársulatok olyan értékpapírjaira nézve, melyek, az illető ország törvényei szerint, amazokkal egy tekintet alá esnek, az illető állam törvényei lévén irányadók, azok megsemmisítése a belföldi bíróságok előtt nem kérelmezhető. IV. ez. Az esetben, ha a II . ez.-ben említett papírok megsemmisítése kéretik , a megsemmisítést kérő fél tartozik igazolni, hogy az illető külállam törvényei szerint a kérdéses papir megsemmisítésére valamely ottani bíróság nincs kijelölve. V. ez. A IV. ez. esetében a megkeresett belföldi bíróság csak akkor indíthatja meg az eljárást, ha a megsemmisittetni kért értékpapír a jelen rendelet I. cz.-nek rendelkezése alá nem esik. Kelt Pesten 1871 évi május hó 6-án. Akadémiai furcsaságok. Az akadémiai választásokról sok mindenfélét összeírnak ez időtt a jobboldali lapok. Ennek vezérczikkezőjét nem teszik meg rendes tagnak, annak tárczairója nem tud a levelezői tagságnál tovább jutni; mindegyiknek csakis ily családi bajok miatt van panaszszava. Néha a vaklyúk is kapar szemet; az ő quaereláik közt is akad egy-egy, amely a családi érdeken kívül a való igaztalanságnak is bír alapjával. De nagyon jellemző kormánypárti igazságérzetünkre nézve, hogy akkor, midőn egy-egy jobboldali tudós vagy tudákos irányában jelentkező méltatlansági szálka miatt a vészharang köteléhez kap, az ellenzéki hirbenálló érdemesek iránt tanúsított mellőzés gerendáján nem akad meg homályosan látó szeme. Valami Dölle Ödön összeüt pár német könyvből egy „nevelészet történetét" , észre sem vennék, de mivel munkája nagy részében egyik miniszter pedagógiai nagyságára zengémelyítő dicshymnuszt, proponáltatik levelező tagnak a II. osztályba. Ugyanide rendes tagnak ajánlják Thaly Kálmánt, mint nagy hystóricust és Keleti Károlyt, mint jelesállamtudóst. Arról azonban, hogy léteznék a hazában egy Horn is, kinek financiális műveit ma a műveit külföld csaknem minden nyelvén olvassák, hogy existál egy Orbán Balázs és Simonyi Ernő, kiknek a hazai történelem körüli becses buvárlatai a hazai közönség előtt nem állanak véka alatt, arról akadémiánknak semmi tudása s ennek megírására a kormánypárti lapoknak nincs panaszos tintájok. Nyilt titok, hogy akadémikus természetbúváraink nagy részének nincs egyéb érdeme, három jó német könyvön egy rész magyar kiállítására elkövetett compilatiónál. Él e hazában egy kitűnő zoolog Herman Otto, kinek az erdélyi muzeum évkönyveiben megjelent rovarászati értekezései a külföld tudósainak figyelmét rég felkelték, kinek Németország zoologjai által rég méltó A fővárosi közmunkák tanácsából. Buda, május 13. Az ülést Tisza Lajos alelnök megnyitván, felolvastatik Pest város levele, mely szerint Haris Sándor úr lett a közgyűlés által a tanácsba megválasztva. Nevezett tag néhány szóval az elnökség által Üdvözöltetvén, a levél tudomásul vétetik. A műszaki osztály utaltatik, hogy az alagúttól jobbra és balra eső telkek térképét a pénzügyminisztériumhoz leendő felterjesztés végett mutassa be. A gyáripar részére a város által kitűzött terület csekély módosítással a közm. tanácsa által is elfogadtatván, ezen határozathoz képest Auszterlitz-Ruck egy olajgyár és Landauer és fiai ezégnek egy gyufagyár felállítására az engedély megadatott. — Fanda Józsefnek az építési engedély a molnárutczában a város által kitűzött szabályozási vonalra megadatott, ellenben Pest városa azon kívánalmának, hogy az evvel szembeni ház a fővárosi alap költségén eltávolittassék, elég nem tétethetett s e kérdés nyitva tartatik, mig a közmunkapénzek és a terjedékek vételárai iránt a minisztérium előtt folyamatban levő tárgyalások be nem fejeztetnek. A Redoute előtti téren nem tartja ugyan czélszerűnek a tanács egy kioszk felállítását, de tekinve a város ebbeli kívánságát és azon körülményt, hogy az csak néhány évre engedélyeztetik, ahoz beleegyezését adja. Egyúttal felhívja a város közönségét, hogy mindezen, mind a Stein és Heinrich féle házak előtti terek szabályozását egy egésznek tekintvén, az egész alsó Dunapart szabályozását és beültetését egyszerre vegye tárgyalás alá, mely czélból egy tervezet fog a hatósághoz áttétetni. A budai hídfő és alagút közti tér akként szabályoztatott, hogy a kocsiút 7 öl, az evvel kapcsolatos emelt járda ll/4—1V2° szélességgel bírjon és az alagút felé emelkedjék. — A jobbra és balra levő házak ellenben vízszintes irányban építtetvén, ezek előtt egy második 3°—3° széles járda lesz fektetendő s a két járda, a felső és alsó egymástól csinos falazat és rácsozat által lesz elválasztandó, mig a lánczhid előtt ismét egybefolynak. Az erről szóló terv Buda városához fog áttétezni. A lánczhidtól jobbra és balra a Klusemann és lánczhidházak előtt elterülő helyek szabályozása czéljából egy Andorffy, Preussner, b. Lipthay, Hofhauser, Varasdy főmérnök és Reitter urakból álló bizottság küldetett ki. A köszörűsárok, újpesti kikötő és váczi országút közt fekvő, a kincstár tulajdonát képező telekterület beosztása, tekintve, hogy azt számos pesti lakos megvette és oda már házakat is építettek, hogy e terület semmiféle szabályozás által már fekvésénél fogva is nem érintethetik, — helybenhagyatott oly megjegyzéssel, hogy az utczák szélessége 6 ölről 8 ölre tétessék és azok legalább 24- ra emeltessenek a 0 pont felett, hogy azok a váczi úttal 1/66 eséssel összeköttethessenek. A Statió utczának múlt évben megállapított szabályozása Lindley mérnök megjegyzései folytán s hogy a fő vizvezető cső áthelyezései kikerültessék, a kálvária hegy tér sarkán. Csekély részben módosíttatván, s arról szóló tervezet Pest város hatóságához át fog küldetni. Kovájts András építési egedélye alkalmával a józsefvárosi Mátyás tér is szabályoztatott s ennek folytán az építőengedély csak úgy lesz kiadható, ha nevezett folyamodó háza homlokzatával vissza megyen. — Egyúttal a tér befásitására készitett terv, oly megjegyzéssel fog Pest városához áttétetni, hogy a munkálatokat saját belátása szerint erre alkalmas időben, hozzájárulása esetében foganatositassa. — Úgyszintén Beck Lipót építési engedélye alkalmával a budai szegényház tér szabályozásának terve fogadtatván el, az Buda városának fog átküldetni. — Hoffmann József kérelmének, kőbányai telkének felosztása iránt hely nem adathatott, előbb az egész Ó-hegy úthálózata lévén megállapítandó. A következő építési engedélyek akadálytalanul kiadhatók : Várady Károlynak, városház téren, Giczey Samunak, Magyar utcza 20. szám, Rerrick II. Belváros, Képiró utcza 6. sz. Riegler Ignácznak, Kerepesi utca 23/18 sz. és Kőszeghy Károlynak, Dohány utcza 21/216 sz. Czompó Borbála asszonynak az engedély csak azon megjegyzéssel adathatik id, hogy épületének legfelebb 36 magasságúnak szabad lennie, mert a sarkannyol sajátos tanai (p. a thomnatrizonokról, aquadrata epeira vollról) az egyedüli eredeti, amit évek óta magyar természettudós felmutat. De az ő nevét akadémiánk szóba sem hozza. Lasciate ogni speranza, voi che siete della sinistra. Ha már a tudományos érdemet is a közös ügyes politika serpenyőivel mérlegeli kormánypártunk, legalább azt gondolja meg, hogy az akadémiát, nem az Andrásy kormány és pártja, de az egész magyar nemzet emelte a magyar tudománynak s hogy egy bizonyos jobboldali clique által dominált palotájához *áll mi'," ,* mai ellenzék is járultunk pár téglával, néhány hordó mészszel s egy-két szál gerendával. * * * Az uj jelöltek sorában a Toldy Pista neve az, melyben nekünk leginkább kedvünk telt, amig ki nem hullt onnan. A Pressbureaunak e porcina gravitással izogató portentuma a megyei autonómia ellen irt czikkeiért az akadémiától is kikapja „publicistikai érdemeinek" jutalmát. A Pressbureaunak s Toldy Pistának jóakarói azonban nem vették észre, mennyire megcsúfolják e jobboldali portentumot tagul választván őt „publicistai érdemei“ alapján ugyanazon akadémiába, mely Kossuth Lajosnak publicistái érdemeiről máig sem vett tudomást. Igaz, hogy Kossuth nagyságának semmi szüksége sincs az akadémiának, csak törpéket nagyító piedestáljára, de az akadémiának sincs szüksége több ily blamagera, hogy a nemzet előtt naponként népszerűtlenedő érdekét véglegesen tönkre tegye. * * * Egyébiránt diximus & salvavimus animas nostras! Ők lássák, kik tudományos intézetünk sorsát a kormánypárti politika desperátul lefelé járó szerencsekerekéhez kötik. E r n y e ityus utcza nem biro el szélességgel. — Bresslinger Márton felfolyamodásának a budai 5 pacsirta utczába megnyittatni óhajtott vádóhíd tárgyában és Szeiffert Károly felfolyamodásának pesti házának lakhatási engedély nélküli kiadása miatt reá rótt birság ellen, hely nem adathatott. A könnyebb építkezésű épületekre Pest városa által átengedett telkekre nézve megjegyeztetik, hogy a közmunkák tanácsa ezen épületeket önmaga elé nem állíthatja, mert a fővárosi alap az illető összegekkel nem rendelkezhetik. — Ennél fogva fel fog hivatni Pest városa, hogy a feltételek 8-ik pontját, mely szerint a vállalkozók kizáratnak, módosítani szíveskednék. Ha azonban a városi hatóság nem tenné, s talán az illető telket beépítése körül saját hatáskörében szándékoznék intézkedni, ezt a fővárosi közmunkák tanácsa szintén örömmel üdvözlendi, mert ez által a czél, a lakáshiányon való segítés szintén el fog érezni. Heller János felfolyamodványa következtében, házának elrendelt lebontása iránt egy Preussner, Sebastiani, Hofbauer, Gerlóczy és Reitter urakból álló vizsgáló bizottság küldetik ki. A következő újabb 2 házvétel hagyatott helyben : Dr. Mitterer Anzelmel, nagy mező-utcza 13. sz. a. 65,794 írtért és Paitner, szül. Fischer Mária asszonynyal, 2 szerencsen-utczai ház iránt 25,095 írtért. Buda város csatornázási rendszabályzása jelentés végett a műszaki osztálynak adatik ki. — Ugyanannak jelentése a főutczak öntöztetése iránt és Pest városának jelentése, mely szerint az egyes munkálatok végrehajtása előtt a tervek és költségvetések mindig fel fognak terjesztetni, — tudomásul vétetnek. Luby és mások kártalanítási ügye, a közmunkaváltság és terjedéki vételárak iránt a minisztérium előtt folyó tárgyalások befejezése, a Szaklender ügyeinek elintézése pedig a körútra nézve már a minisztériumhoz felterjesztett törvényjavaslat tárgyalásától tétetnek függővé. A belügyminisztérium értesíttetni rendeltetik, hogy a budai vízvezeték ügyében a városnál tárgyalások vannak folyamatban, s hogy a k. m. tanács ez ügynek szőnyegre kerülése esetében nem mulasztandja utóbbi jelentését megtenni. A jegyzőkönyv hitelesítésével Sebastiani és Ribáry urak bízattak meg. Külföldi szemle, Pest, május 15. Páris előtt újra fontos sikert vívtak ki a kormánycsapatok. A Vanves-erőd a felkelők által odahagyatott, miután teljesen tartatlanná vált. Az erőd őrsége egy titkos alagutat használt a menekülésre, úgy hogy a katonaság csak néhány ittas nemzetőrt, és körülbelül 80 holtat talált az erődben. 50 ágyu és 8 mozsár jutott a kormánycsapatok kezeibe. A versaillesi hadsereg ostromlövegei most akadálytalanul megkezdhetik az ágyúzást a déli várfalak ellen. Napnyugaton is folyvást tért foglalnak a kormánycsapatok, s a boulognei erdőben kiterjedt futóárkot készítettek. Thiers legújabb körirata azt jelenti, hogy Cissey tábornok hadserege megszüntetett minden közlekedést Vanves és Montrouge erődök között. A körirat vége így hangzik: „így közeledünk minden ponton hadműveleteink végczélja felé és Páris fölszabadításához.“ Páris belsejében növekedik a terrorizmus és anarchia. Az utczákat nemzetőrök tartják megszállva, kik kényszerítik a járókelőket, hogy mutassák elő igazoló jegyeiket. Kiknek igazoló jegyük nincs, azok a Loretto-templomba záratnak. A commune emberei hozzáfogtak Thiers párisi palotájának lerombolásához, daczára, hogy a közvélemény s a párisi sajtó mérsékeltebb része roszalják e vandalismust. A commune tegnapi ülésében elhatározta, hogy összeiratja az ex-császári család ingóságait, s a lajstrom elkészítésével egy három tagú bizottságot bízott meg. A franczia nemzetgyűlés szombati ülésében Favre előterjesztette a békeszerződést, s azt hosszabb felvilágosításokkal kísérte. Favre nem titkolta el, hogy a frankfurti békekötés terhesebb Francziaországra nézve az előleges békepontoknál, de a franczia külügyminiszter ezért a párisi felkelőket teszi felelősekké. Favre mindenekelőtt abban lát nagyobb terhet, hogy a német hadak az országban fognak maradni a hadikárpótlás kifizetéséig. A hadikárpótlás kifizetésének határidejét azonban Favre nem úgy adta elő, mint Bismarck. Bismarck szavai szerint Francziaország 1872-ik máj elsejéig két milliárdos a többi hárommilliárdot pedig 1874 ik máj. elejéig fogja lefizetni. Favre beszédében ellenben arról volt szó, hogy 1872.ik máj. elsejéig 3 milliárdot kell lefizetni. Lehet, hogy e kijelentés csak tévedésen alapul. Ami a franczia foglyok hazatérését illeti, úgy Favre azon fontos leleplezést téve, hogy a békeszerződés értelmében csak 80,000 fogolyt szabad fölvenni a hadsereg soraiba. E számba valószínűleg már bele van értve azon 20,000 hadifogoly, kik és most szállíttatnak Németországból Lyonon át Algírba, hogy segítsék elnyomni a mindinkább fenyegetőbbé váló arab lázadást. Ugyancsak Favre beszédéből tudjuk meg, hogy a Francziaországból kiűzött németek ismét vissza fognak helyeztetni jogaikba. A békeszerződés előterjesztése nagy lehangoltságot idézett elő úgy a nemzetgyűlésen, mint Versailles minden köreiben. Azt várták, hogy a végleges béke valamivel szelidebb lesz az előlegesnél, holott ép a frankfurti békeszerződés megnehezíti Francziaország terheit. A községi választások Francziaország nagyobb városaiban radikális eredményt mutatnak föl, ami eléggé bizonyítja, mily kevés bizalom uralkodik a monarchista nemzetgyűlés iránt. Lyon és Maraillesban határozottan győzött a radikális köztársasági párt. Hénon eddigi republikánus polgármester 3 kerületben választatott meg, és 21,700 szavazatot kapott összesen. Ferrer ezredes két kerület által választatott meg,pedig e férfiú jelenleg börtönben ül, azzal lévén vádolva, hogy öszszeesküvést tervezett a commüne javára. E körülmény eléggé bizonyítja, mily szellem lengi át Lyon lakosait. Mar s e 11-ben zavartanul folytak le a községi választások, daczára annak, hogy 45.000 választópolgár vett részt a szavazásban A republikánus jelöltek 5000 szavazattöbbséggel kivétel nélkül megválasztottak. A republikánusokkal szemben a klerikálisok, bonapartisták és mérsékelt szabadelvűek ligája állott. A legitimisták, kik igen erősöknek hitték magukat, oly parányi kisebbségben maradtak, hogy alig tekinthetik magukat pártnak. A svájzi szövetségtanács bizottsága f. hó 11-dikén következő korszerű határozatokat hozta: Egy svájzi polgár sem köteles egy oly vallásfelekezet egyházi ügyére adózni, mely felekezetnek nem tagja. A vallási meggyőződés senkit sem old föl polgári kötelmének teljesítése alól. A cantonok s a szövetség föntartják maguknak a jogot, őrködni a felekezetek közötti béke föntartására. Nemkülönben őket illeti a jog rendszabályokat hozni az esetben, ha egyházi hatóságok megrövidíteni akarnák az állam és polgárainak jogait. A jezsuita rend s a vele szövetségben és érdekközösségben a 116 vallási társulatok Svájz egyik részében sem fogadhatók be. Tagjainak tilos minden működés akár az egyházban, akár az iskolában. Új kolostorok fölállítása, vagy már eltörölt kolostorok viszszaállítása tilos. Ily erélyes rendszabályok által egyszer mindenkorra elejét fogja venni a svájzi köztársaság az ultramontán gyom fölburjánzásának. Üdvözöljük a derék köztársaságot radikális határozataiért. ORSZÁGGYŰLÉS, Pest, máj. 15. A képviselőházban ma két interpelláció s ugyanannyi bizottsági jelentés után a bírósági székhelyekről szóló törvényjavaslat első szakasza 65 szavazattöbbséggel, a központi bizottság indítványa szerint fogadtatott el. Az előterjesztés hátralevő része ellen aztán nem történt felszólalás. A napirend második tárgya a gazdasági bizottság jelentése volt a házi pénztárt illetőleg, harmadik pedig a magyar földhitelintézetről szóló tvjavaslat, mely két évi álmából felzavartatva a közp.z bizottság szerkezete szerint fogadtatott el. Nagyobb vitát csak a bizottság által ajánlott új utolsó szakasz idézett elő, mely a földhitelintézetnek adott kedvezményekben minden támadó hasonló intézetet kívánt részesíteni. E javaslat elejtetett s helyette Tisza Kálmán indítványa fogadtatott el, mely szerint a kormány ez iránti előterjesztés behozására utasíttatik. A főrendiház ma a telepítvényesekről szóló tvjavaslatot tárgyalta , hozzájárulván a jogügyi bizottságnak módosíványaihoz, a tvjavaslatot egy új szakasszal bővtté. • A képviselőház ülése. Elnök : Somssich Pálbejelenti, hogy Zichy Ferraris Victor gróf főispánná kineveztetvén, lemondott képviselői állásáról. Kérvények. Elnök bemutatja Bakabánya kérvényét a magánkórházi tápdijak megszüntetése iránt. Szathmár kérvényét az ercsi uradalomnak b. Eötvös József családja számára leendő megvásárlás tárgyában s végül Pilsen városa folyamodványát az ott ápolt magyarokra tett költségek megtérítése iránt. — Vukovics Sebő számos temesmegyei község részéről ad be kérvényt adóelengedés végett — Papp Zsigmond Korma János, aradi lakos folyamodását terjeszti be az 1849 ben szenvedett kár megtéritése iránt. — Ürményi Miksa Lövő s más hat mezővárostól ad be feliratot az italmérési jog megváltása tárgyában. Interpellátiók. Éber Nándor a katonaelszállásolásoknál történő rendetlenségekre utalva interpellálja a honvédelmi minisztert: Szándékozik-e egyetértőleg a közös hadügyminiszterrel egy az országban állandóan elhelyezendő csapatok számához és minéműségéhez mért kaszárnyázási tervet kidolgoztatni és annak minél előbbi kivitelére a szükséges lépéseket megtenni ? — Simonyi Ernő az újabban előfordult munkászavargások folytán kérdi a belügyminisztert, mikor szándékozik az elfogott munkások ügyében hozzá intézett interpellációra felelni. Bizottsági jelentések. A gazdasági bizottmány beadja a ház havi költségeiről szóló jelentését. — Ürményi Miksa a kérvényi bizottság részéről beadja a 24. számú sorjegyzékben foglalt kérvények iránti jelentést. Napirend : az első folyamodása tesékek és járásbíróságok életbeléptetéséről szólójavaslat folytatólagos tárgyalása. Hodossy Imre központi előadó zárszavában a szőnyegen levő javaslat ellen felhozott érvekre felel. Nem fogadhatja el azon állítást, hogy a tervhozásnak nincs joga e teendőjét a kormányra ruházni. Erre nézve, ha nem akarunk más államok