Ellenőr, 1871. július (3. évfolyam, 287-312. szám)
1871-07-29 / 311. szám
lépett az egyházi kötelékből, s pár nap múlva fiatal özvegyet vezet oltárhoz. Az esketést Török Pál superintendens végzendi, miután a szerzetesnek vallásától is meg kell válni. Pár hóval ezelőtt ugyancsak a piaristák rendjéből szintén egy jeles tanár dr. Császár Károly lépett ki, aki jövő iskolai évben valószínűleg a pesti reáliskola mathematikai tanára lesz. A képviselőház őszi ülésszaka elé többi közt a községi törvény bizonyos pontjainak a városokra való kiterjesztéséről is terjesztenek törvényjavaslatot, továbbá a véderőről szóló törvény némely határozatainak módosításáról. Lesz tehát előterjesztés elég, csak idő is legyen rá ! — A bécsi világkiállítás vezetője, Schwartz báró tegnapelőtt este Pestre érkezett, hogy a kormánynyal a kiállítás ügyében értekezzék. — Horvátországi csendélet.Fiuméból táviratozzák, hogy Walluschnig fiumei magyar érzelmű polgárnak juli 25-én éjjel nagyszerű macskazenét csaptak Lokveben. Másnap délben fegyveres tömeg ment háza elé. Ő és családja életveszélyben forgott, melyből az ottani katonai mérnöki hadtest emberei mentették meg és kisérték be Fiuméba. A kupnjuki tüntetés folytatása ez.Egy titkos comité pénzzel és rágalmakkal Magyarország és Fiume ellenézelmeskedik a horvát területen. — A „Természet“ czímű folyóirat, mely havonkint kétszer jelenik meg, évnegyedenkint egyes füzetekben is megszerezhető. E nagy tapintattal szerkesztett folyóirat előfizetési ára évenkint 4 frt, félévre 2 frt. Az ápril-júniusi füzet és most jelent meg, s fölhívjuk rá a közönség figyelmét. Segédlelkészek, néptanítók és tanulók a szerkesztő kiadónál az egész folyamot 3 frtért rendelhetik meg. Szerkeszti Berecz Antal. — Szerelmi tragédia. Kis-Kallóból (Szabolcs) következőkről értesítenek bennünket. Toka Gyula írnok és az ispán leánya közt szerelem fejlődött ki, de a fiatal pár egybekelését a leány szülei ellenezték. A szerelmesek tehát elhatározták, hogy a halálban fognak egyesülni. E hó 25-én reggel mindketten kimentek Kállay Rudolf szőlőjébe, hol közös elhatározás szerint a fiatalember előbb a leányt, azután magát volt meggyilkolandó. E czélra pisztolt vitt magával, s annak egyik csövét ki is lőtte szerelmesére. Midőn aztán látta, hogy az összeomlott, magát is meglőtte. A leány azonban nem halt meg. Rövid idő múlva föleszmélt, és zsebkendőjével befogván a mellén vérző sebet, haza vánszorgott szüleihez, hol az eseményt elbeszélte. Erre rögtön a szöllőbe siettek, de az ifjút már halva találták. A leány életéhez remény van. — Székely népgyűlés. A volt székely huszár családok meghatalmazott képviselői július 23 án egy népes gyűlést tartottak Háromszéken, Gidófalván, Zsigmond József elnöklete alatt, a „lóbeszerzési pénzalap“ tárgyában. Jegyző Incze György volt. Az ülés higgadtan a legszebb rendben folyt le; tárgya volt az ülésnek egy terjedelmes felirat az igazságügyi miniszterhez, melyben az illető családok kellő higgadtsággal kifejtik a lóbeszerzési pénzalap visszaadása körül szenvedett jogsérelmüket s a helyi viszonyok alapos indokolása folytán megkeresik az igazságügyminisztert, hogy ez okok alapján tegyen ő Felségéhez felterjesztést, melynek alapján a székely katonai javak iránt 1869-ben kelt legmagasabb kegyelmi leiratát kibővíteni méltóztassék oly módon, hogy a kérdéses pénzalap a jogos tulajdonnal biró volt székely huszár családok kizáró szabad rendelkezése alá jusson. A felirat egyhangúlag elfogadtatott s a jelenvoltak által azonnal aláíratott. Most aláírás végett még mind a volt három századhoz megküldetik a felirat s augusztus első felében át fog adatni az igazságügyminiszternek a várva várt kedvező válaszért. — A Csokonai szobor leleplezése alkalmára hirdetett költemény-pályázatra eddig 9 vers érkezett, de nem valami hiresek. A véghatáridő azonban aug. 1-ső napjáig terjed. — A magyar nyelv terjesztésére Ó-Budán is alakítottak egy kört. Tisztviselőknek a tegnapelőtti alakuló gyűlésen következő urak lettek megválasztva: elnök Táborszky, alelnök Gergelyi, jegyző Pácz, aljegyző Gyulányi és gazda Szoboda urak. Az alapszabályok kidolgozására egy 3 tagú bizottmány küldetett ki, név szerint Táborszky, Pácz és Zsetkey urak. — A pesti „ifjúsági magyar kör“ pedig e hó 30-án d. u. 2 órakor heti ülést tart a „Népkör“ helyiségeiben, (sip utcza 9 sz.) hol azok is megjelenhetnek, kik még nem tagjai a körnek. — A testgyakorlásról egy magyar könyv jelenvén meg, azt írtuk tegnap, hogy a tornaegylet figyelmébe ajánljuk. Nem a tornaegylet, — mely magyar — hanem a tornaegylet tanárának Bockelbergnek figyelmébe akartuk ajánlani, a ki nem tud magyarul. — A Ludoviceum kórházi minőségének pótlására építendő barak-kórház helyéül a város az eddigi marhavásártéren, az Orczykert mellett jelölt ki helyet. A katonai bizottság most az Orczy-kert egy részét is kívánja, miután a kijelölt helyen egyetlen fa sincs, melynek árnyában az üdülő katonák enyhét találnának. Van tehát új ok a huzavonára. Az erőszakkal elvett Ludoviceumért most még csak a Tátrát meg az egész Bakonyt kell kérni. — Hogyan étkeztek őseink? a régi történeti adatok szerint őseink kétszer étkeztek napjában : reggelit 9—10 óra tájban, ebédet pedig 5— 6 óra közt ettek. Gr. Bethlen Miklós volt, ki a 12 órai ebédet divatba hozta XIV. Lajos udvarának szabályai szerint. A régibb szokás mindenesetre jobb volt a munkafelosztásra nézve. — Érdekes műven dolgozik Kápolnay István. Magyarország régibb története ez hadászati szempontból. — Az állatkertben holnap, szombaton este akrobatás mutatványok kezdődnek. Figyelmeztetjük a közönséget. — A margitszigeti gyógyforrás ivóvizének jövedelme a gazdasszony-egylet árvaintézete javára szolgálván, közöljük, hogy julius 2-ától 26-áig a perzselyben 153 frt. 70 kr. gyűlt össze. — A győri zálog- és hitelintézet múlt kedden tartott választmányi ülésében legélénkebb vitára a nyelv kérdése adott okot, várjon az üzlet vezetési nyelve magyar, vagy német legyen-e? Végre is szavazásra került a dolog, minek folytán 18 szavattal 9 ellenében a magyar nyelv fogadtatott el. — Város alreáltanoda. Pest városa 1. évi október első napjaiban az új iskolaév kezdetén fogja az új alreáltanodát a Józsefváros, bodzafa utczai Sinkovics Mihály-féle házban megnyitni, miután a szükséges átalakítások már megtörténtek. A tanártestület szerveztetése végett a napokban fogja egy szakbizottmány a tanári állomásokra folyamodottakat próba alá venni. — Összeesküvés a pesti dologházban. A kényszer dologházban az ott levő fegyenczek jól összevágó szökési és lopási kísérletet tettek. Ugyanis négy fegyencz egy ajtó felfeszítése által utat tört magának a padlásra, melyen az intézetben elhalálozott egyének magánruhát őriztetnek. Itt felöltöztek a magánöltönyökbe s megkezdték már hajnalban szökési operatiójokat. Köteleket készítettek s bontani kezdék a háznak a kórház utcza felé eső tűzfalát. Hajnali 40 órakor véletlenül egy poroszló, ki az utczán ott foglalkozó több fegyenczet őrzöt — észrevévén, hogy a tűzfalon át többizben emberi kéz nyúlik ki, mely a téglákat rendre bontogatja. A poroszló azonnal jelentést tett, s a jó madarakat még idejekorán vihették vissza kalitjukba. Találtak náluk nagy késeket és súlyos vasdarabokat, egy keresztülreszelt ablakrácsozatról. Kiemelendő, hogy az intézet igazgatója igen panaszkodik a fegyenczek meglazult fegyelme felett, minek okát jó lesz kutatni s rajta mihamarább segíteni. — Tűzoltási költségek. Gr. Széchenyi Ödön mint tűzoltóparancsnok a tűzoltósághoz még megkívántató fecskendők és egyéb szerek beszerzésére, valamint a kiválóbb egyességű tűzoltók és mászók 30 frt havi fizetésének 35 írtra leendő felemelése iránt kérvényt nyújtott be a tanácshoz, mely is az ennek folytán felmerült költségtöbbletet a számvevőség által kiszámíttatván, kitűnik, hogy a tűzoltóságra eddig felhasznált összeg 10.000 írttal lenne megszaporítandó. Ezen költségtöbbletet a pénzügyi bizottmány is megszavazandónak véleményezi, azon nézetben lévén, hogy a város saját érdekében egy oly nagy horderejű intézményt, mint a tűzoltóság, minden időben telhetőleg pártoljon, és semmit el ne mulasszon, ami a tűzoltóságot a főváros igényeinek megfelelővé teszi. A tanács az ügyet pártolólag a közgyűlés elé terjeszti. A biharmegyei iskolatanács több tagja 141 frt 62 kvnyi napidíj illetékéről lemondván, népoktatási czélokra ajándékozta. A Csikszékben pusztított árvízről következő részleteket olvasunk. Az árvíz oly borzasztó nagy kárt okozott az egész szék területén, hogy még hozzávetőleg sem lehet azt szám szerint meghatározni, ugyanis, ámbár az egész tavaszon és nyáron folytonosan esett az eső, mégsem áradtak ki a patakok és folyók addig, míg f. hó 5. és 6-ik közti egész éjjel oly nagy és átalános eső volt, hogy az Olt minden mellékágaival és patakjaival együtt annyira kiáradt, hogy a legidősb emberek sem emlékeznek ily nagy vizárra; de ezt csak megemésztettük volna, ha nem jött volna f.hó 8 án újból még nagyobb és hosszan tartó eső, s ez azután házakat, hidakat, utakat, szénát s mindent elsöpört, mit útjában talált, úgy, hogy az Olt mentében 3 napig a közlekedés egészen félbe lett szakítva, a gymesi és tölgyesi közlekedést pedig ki tudja mikor lehet újra helyreállítani. Legnagyobb rombolást és kárt vitt véghez Gymesben, Balánbányában és a tölgyesi útvonalon. Gymesben 3 egyént is sodort el, kik el is vesztek. — Nevezetes tolonc érkezett e napokban Debreczenbe — Nápolyból! neve Horváth József 49 éves, ki — állítólag — ifjú korában Debreczenből útra kelt, s czigány eredetéhez illően bekóborolta Erdély, Török és Olaszországot, dolgozott Konstantinápolyban is, de vándorlása közben beteg lett s úgy vitték Nápolyba, a kórházba, onnan aztán bevallott illetőségi helyére, Debreczenbe kisértetett. Itt azonban senkit sem ismer, s nem is tud nevezni egyetlen embert is, kire emlékeznék. — Lóvásárlás a franczia kormány részére. A n. váradi Steinbach testvérek megbízást kaptak egy franczia társulattól, hogy 1500 db lovat vásároljanak. — Mérgezés. Kolozs megye törvényszéke a napokban érdekes esetet tárgyalt. H. F. nevű cseh születésű munkás a b.-hunyadi havasokra ment, hogy ott gyufagyártáshoz szükségeltető szálkákat készítsen; e lakházban pedig annyi egér volt, hogy falánkságuk elől még a ruhát sem lehetett megoltalmazni; ez ellenségtől menekülni akarván, társa F. V. nevű gyufagyáros mirenyt vegyitett liszt közé és azt az egereknek eledelül adta. Időközben F. beteg lett s a havasokról távoznia kellett. H. pedig ott maradván kérte, hogy a mirenytartalmu lisztet hagyja nála; F. bízott barátja gondosságában s engedett kérésének. Kevés idő múlva H. is indulóban volt és, mint szegény munkás, összecsomagolta kevés lisztmaradékját, úgy a méregtartalmu lisztkeveréket, utóbbit külön csomagba kötvén, az összest ládájába helyezte el, ládáját pedig b.hunyadi lakására küldötte; itt neje a tárgyakat kiszedvén, úgy a végzetteljes csomagot is látta, hogy ez is liszt, és a többi közé vegyítette, mert férje elfelejtette őt a külön kis csomagra figyelmeztetni. Az asszony még több munkásnak is eledelt szokott főzni, így történt, hogy a munkások számszerint 9-en, kik főzelékéből ettek, úgy maga az asszony is a mérgezett eledeltől roszul lettek, és daczára a hirtelen közbejött orvosi segélynek, H. neje és egy munkása a mérgezett eledel áldozatául estek. A nyomozó bíróság a vizsgálatot elrendelvén, annak eredménye az elmondottakat tüntette fel, amint ezt H. és F. a vizsgálat folytán elbeszélték. A f. hó 22. tartott végtárgyalás alkalmával H. és F., mint vádlottak állottak a törvényszék előtt, előbbi életbiztonság elleni vétségéért, utóbbi a mireng használata által elkövetett áthágásáért. A törvényszék H-t elítélte 10 napi F-et 3 napi házi fogságra. A lengyel lapok szintén amellett szólalnak föl, hogy a lengyel nyelvnek megadassák a megillető jog. A lembergi „Gazeta Narodowa“ elvárja Goluchowsky helytartótól, hogy a hivatalokból azon idegen elemeket, melyek lengyelül nem tudnak, eltávolitandja. A légszeszcsöveket Órbudán már kezdik leásni s remény van, hogy Óbuda már az őszszel kibontakozik azon sötétségből, melyet nem az ottani ultramontán bigottság táplál. Egyelőre a budai légszeszgyár fogja ellátni világossággal. — A honvédség és hadsereg köréből. József főherczeg, a honvédség főparancsnoka, a budai vérmezőn legközelebb szemlét tart a Budapesten állomásozó valamennyi honvédcsapatok felett. Ez alkalommal a szerlövész-osztály is kivonul. A pesti közös seregbeli hadfi-iskola növendékei a jövő hó folytán öngyakorlat czéljából fel fogják venni Bia, Alcsuth Felcsuth, Tabajd s a közbeneső vidék térképét. E gyakorlatok, az illető tanárok vezetése alatt, egy hónapig tartanak. — Bankóhamisitók. Említettük röviden, hogy Erdélyben bankóhamisítókat fogtak el. Most a M. P. következő részleteket közöl: A nyiklódszamosujvári utón Müller Sándor alkapitány egy Korach Jakab nevű fuvarost fogott el, kinél hamis tízforintos találtatott. A vizsgálat azonnal kiderítő, hogy a fuvaros Krémer Béni kolozsvári vendéglőssel állott összeköttetésben. A városi törvényszék és a rendőrség szombatra viradólag éjjel Krémer Béni vendéglőjében kutatást rendezett, s kihallgatások is történtek, mely alkalommal az elfogott Korach Jakab azon vallomást tette, hogy a nála talált tízforintosról Krémer Béninek tudomása van, s állítólag úgy nyilatkozott volna előtte (a fuvaros előtt) Krémer, hogy ő számosan adott már túl. A kutatásnál nagy mennyiségű ezüst és bankó pénzt, továbbá ékszereket találtak és foglaltak le Krémer Béninél, ki hat évi börtönre volt elitélve már, s jelenleg is számos kriminális pörben van érdekelve. — Jégeső. Buziáson jul. 25-én este nagy vihar tört ki s azt zápor jégeső követte. A fürdőparkot és erdőt nem sokára viz boritotta. A jégdarabok tyúktojásnyi nagyok voltak és Temes, Krassó megyék termését különösen a gazdag termésű szőlőket tönkre tette, sőt a gyöngébb házakat is megrongálta, s a falak olyanok, mintha puskagolyók érték volna. Fogalmat nyújthat a borzasztó jégviharról, hogy a szabad ég alatt levő marhákból többet agyonvert, sokat pedig megsebesített. Buziáson egy asszony és gyermek is áldozatul esett, kiket a vihar az útban lepett meg. — Buda nyugati részén pedig tegnapelőtt volt néhány perczig tartó mogyoró nagyságú jégeső, mely a szőlőkben sok kárt okozott. — Női tanulók a középiskolákban A szegedi reáliskolánál a magántanulók között, kik a folyó tanév végén vizsgálatot tettek, egy fiatal 14—15 éves leány is volt, Stammer Ida k. a. Szegvárról. — Orosz leczke a horvátoknak. A „Golosz“ a közeledő horvát tanitógyülésről értekezvén, egy kissé megbotránkozik azon, hogy mig meghívások más nemzetekhez már februárius haviban, Oroszországhoz pedig csak a múlt hó végével intéztettek, s emlékezteti az illető rendezőket arra, hogy az oroszok a testvérhorvátokat a moszkvai ethnographiai kiállításra idejekorán meghizták. Az orosz lap szeretné tudni, mi indíthatta a horvátokat a rokon Oroszország iránt tanúsított ilyetén figyelemhiányra, várjon az a 2000 frt, melyet a gyűlés czéljaira a bécsi kormánytól kaptak, vagy a magyar kormány előzékeny mosolya ? Ha igen, akkor a horvát nevelésnek rövidlátó politikusok , magatartásuk nem igen képes nyújtani bizonyítékot a horvátok szláv egyetemlegességéről. Egyébiránt a Golosz nem akarván roszat roszszul visszafizetni, ígéri, hogy az orosz nemzet el nem felejti a horvátokat a moszkvai műtani kiállításra jókor meghívni. A Pétervárnál végbemenő hadgyakorlatoknál a katonaság próbát fog tenni gyors vasút-építéssel. A katonaság feladatául tették: Ligovo állomástól (a peterhofi pályán) Alexandrovska állomásig, mely a pétervár-varsói pályavonalon fekszik, 8 nap alatt oly szilárd vaspályát felépíteni, hogy a gyakorlatokat végző hadcsapatok összes podgyászuk, és ütegeikkel együtt vonulhassanak rajta rendeltetésük helyére. — Oroszországban a lövész és tornász egyletek is kezdenek terjedni. Első példát adtak erre a balti németek, Riga és Mittan városokban s ezt most a többi orosz városok is utánozzák. Az orosz sajtó tekintetbe véve az ottani hadügyi reform mozgalmakat és Európa politikai helyzetét, he részvételre és őszinte támogatásra hívja föl az érdeklett közönséget, a kormányt pedig figyelmezteti azon körülményre, hogy hasonló egyletek a katonai előképzettség fontos tényezői. — Kimutatás az 52-ik honvédzászló felszentelése alkalmával az 1848—9 évi rokkant honvédek javára Balassa-Gyarmaton a megyeház dísztermében tartott tánczvigalom jövedelméről.Tiszta jövedelem a felülfizetésekkel együtt volt 334 frt 60 kr. e. é., mely összeg rendeltetésére leendő fordítás czéljából a nagym. m. k. belügyminisztériumhoz küldetett. Felülfizetők voltak a következők: Gr. Forgách József főispán és neje szül. br. Révay Sarolta zászlóanya 100 frt, br. Révay Lajos 20 frt, egy névtelen levélbeli küldeménye 20 frt, Beniczky Karolina 10 frt, Hanzély László 9 forint, Térey Ignácz 10 forint, Károlyi Károly 8 forint , O.Adrejovics László 8 forint, özvegy Hainald Francziska 5 forint, Csemnyiczky Károly 5 frt, Berczelly Vilmos 5 frt, Muzslay Sándor 5 frt, Szilassy Miklós 5 frt, Plachy Gézáné 3 frt, Huszár István 3 frt, N. N. 3 frt, Fölkes Károly 3 frt, Paczolay Gusztáv 3 frt, Okolicsányi János 3 frt, Fáy Albertné 2 frt, Fráter Pál 2 frt, Zsembery István 2 frt, Némethy Kálmán frt, Nedeczky Géza 2 frt, Sréter Alfréd 2 frt, Mihalik János 2 frt, Tollé Antal 1 frt, Desewffy Elek 2 frt, Balázs József 2 frttal. Kelt Balassa Gyarmaton 1871. julius 22-én. A bálrendező bizottmány nevében: Balázs József, b. pénztárnok. — Egy a népneveléssel s átalában a tanítással foglalkozó tanképesitett család szándékozik oly vidéki helyen, hol szükségeltetik, akár fiú, akár leány, vagy elkülönítve akár mindkét nemű gyermekek számára, felsőbb helyen engedélyezendő magántanodát, növeldét nyitni, melyben a felsőbb népiskola, úgy a polgári, vagyis legfelsőbb s az al- valamint a realgymnasiummal egyérvényű néptanoda, továbbá a kereskedelmi- és ipartanoda is benfoglaltathatnék. A rendes tantárgyakon magyar és német nyelven kívül, azok számára, kik kívánnák, a latin, franczia, angol, és olasz nyelvek, — a művészetekből a rajz, festés, zongora-ének és táncz, továbbá a tornászat és gyorsirászat, végre a netanonézok számára minden nőikézi munka alaposan tanitatnék, s a vizsgálatok a nyilvános intézetekéivel egyenlő értéküekké tétetnének. — Felszóltatnak tehát az érdeklett vidékek hogy — ha vállalkozni kivánnak — szíveskedjenek „E. L. 4500 Budán a várban“ czimü bérmentes leveleikben — postrestante — i. é. augusztus 15-ig nyilatkozni. —(A német zuglapirodalom.)Néhány nap előtt megemlitettük, hogy a kormány és közegei a német zuglapoknak hirdetéseket adnak s igy a germanizáczió és erkölcstelenség terjesztésére segédkezet nyújtanak. Ma egy illetékes helyről hozzánk beküldött nyilatkozat azt állítja, hogy a magyar kormány az ily záglapokban hirdetéseket nem közöl. Ha egyikben-másikban kormányhirdetés netalán jelent volna meg, úgy az bizonyosan megrendelés nélkül nyomatozott le,azon reményben, hogy talán a kormánytól utólagosan sikerül kizsarolni a hirdetési díjat. Ezt az illetőlapok magánosokkal s társulatokkal naponkint teszik. Beküldött nyilatkozat szerint jogosult a feltevés, hogy ezt valamikor a kormánynyal szemben is megkísérthették. A visegrádi várromok fentartásas restauraciója pártolóihoz. Midőn múlt 1870-ik év márczius elején báró Eötvös Józsefet, mint vallás és közoktatási volt minisztert és a magyar akadémia elnökét személyesen, később pedig, azaz márczius 20-án és julius 15- dikén írásban két emlékirat által a visegrádi várromok elhagyatott állapotára figyelmeztetni s hogy azok jobb karbani fentartására s netaláni restaurátiójára a kormány részéről szükséges munkálatok létetnének, őt, mint helybeli pap, tiszteletteljesen kérni hazafias kötelességemnek tartottam, midőn más befolyásos egyéneknél is, nevezetesen Türr István, Horváth Mihály, Ipolyi Arnold, Römer Flóris, Arányi Lajos, Schultz Ferencz s másoknál ez ügyben lépéseket tettem ; midőn a tudományos akadémia régészeti osztálya május 3- kán tartott rendes ülésében szinte e tárgy mellett pártolólag felszólalt, akkor már nem lehetett kételkedni, hogy a kérdéses ügy jobbra fordulta sokára el nem maradhat annál inkább, minthogy a közvélemény is, a hazai lapokban kifejezve azt melegen felkarolta. Tudtam azonban azt is, hogy míg a kormány részéről a pénz tényleg utalványoztatni fog, addig szokott formalitások következtében hosszabb idő el fog telni, holott véleményem szerint, némely teendők oly sürgősek voltak, hogy azokhoz minél hamarabb hozzá kellett fogni. Az ilyen teendők közé tartozónak vélem : egy új lehetőleg rövid s mégis elég kényelmes a várromokhoz vezető s gyalogosok számára szánt útnak kihasitását s annak szükséges útmutatókkal s kényelmes padokkal való ellátást. Hogy ezt még 1870-ik év végével, vagy legfölebb 1871-dik év kezdetén kivihessem, mindenekelőtt a „nervus rerum gerendarum“-ot kellett privát körökben megszereznem. E czélból fordultam először a visegrádi nyári lakók birtokosaihoz, azután pedig Türr István tábornokhoz, ezen utóbbitól kérvén, hogy azon pénzösszeg, amely 1870-ik év húsvéthétfőn „Baranya“ nevű gőzösön Visegrád felé történt kiránduláskor csakugyan Türr István indítványára a visegrádi romok restaurációja tárgyában íratott alá, nekem adassék azon feltétellel, hogy avval addig is, míg a kormány maga részéről intézkedéseket tenne, a tervezett utat „A közönség kényelmére“ megcsináltathassam. Türr István szándékomat teljesen helyeslés reá vette a többi adakozó pestbudai urakat is, hogy az érintett aláírt pénz a felnevezett czélra nekem kézbesittessék. Es lévén pénzzel látva, már múlt év november és deczember folytán a munkához hozzá fogtam, ez év márczius, április és májusban azt folytatom, úgy hogy május 29-én a munka bevégezve jön. Kezdődik pedig ezen 420 ölnyi hosszú ut az alsó várnál, vagyis az úgy nevezett Salamontorony keleti kapujánál. Az ut kezdetén egy mutató oszlop ily felírással: „Uj ut a várromokhoz. Neuer Weg zu den Burgrunnen. 1871.“ látható. Nehány lépésnyire pedig egy sziklába helyezett márványtáblán ez olvasható : „Üdvözlégy Vándor. Willkommen Wanderer 1871. A közönség kényelmére egyesek költségén.“ Azután meredek hegyen, a hol eddig soha itt nem létezett, süni erdei bokrok között, 25 csavarodás kivágásával a fellegvár csúcsához húzódik a feljárás, legszebb kilátásoknál árnyékot vető fák alatt elhelyezett padokkal s azidegent útbaigazításra vonatkozó felírásokkal ellátva. A fellegvárból továbbá Zách Klára-kereszt felé a kálvárián át azon 680 ölnyi hoszti utat, melyet már 1869-ben a szerencsétlen Zách nemzetség rehabilitácziójára czélzott ünnepély alkalmából a helybeli községgel csináltattam, most szélesebbre és kényelmesebbre vágattam ki, azt akarván elérni, hogy ezen páratlan szép vidéken fekvő s a történelem szempontjából oly fontos fejedelmi várromokhoz mind a két oldalról szolgáló feltárás a czélnak lehetőleg megfeleljen. Bevégezvén a tervezett munkát, most a történt bevételekről s kiadásokról nyilvánosan számolni kellemes kötelességemnek tartom. A) Bevétel Türr István 100 frt, Mihálik János 20 frt, Kármán Lajos 5 frt, Maszák Hugo 5 frt, Vadnay Károly 5 frt, Csernátony Lajos 5 frt, Pilisi József 5 frt, Braun Lajos 20 frt, Gelléri Szabó János 5 frt, Méray Ferencz 5 frt, Káldor Antal 1 arany 5 frt 80 kr., Bilkei Papp Mihály 1 arany 5 frt 80 kr., Gróf Zichy Jenő 150 frt, Deák Farkas 10 frt, Szontágh Ábrahám 5 frt, Kanitz Mór 20 frt, Ágai Adolf 10 frt Lichtenstein Lajos 50 frt, Bakody Tivadar 20 frt, Görgei István 10 frt, Kantz Lázár 12 frt, Sujánszky Antal 12 frt, kamatok a takarékpénztárból 5 frt 53 kr. Összeg 491 frt 13 kr. B) Kiadás, a) Napszám a földi munkáknál 242 frt 39 kr., b) ácsok munkája. (Tölgyfát a helybeli erdészeti hivatal ajándékozott.) 45 frt 12 kr., c) mázoló munkája 17 frt, d) kőfaragó munkája 6 frt 50 kr., e) felirási öntött táblák 33 frt 58 kr., f) márványtábla 24 frt 34 kr. g) nyomdászati költség 14 frt. Összeg 382 frt 93 kr. Ismétlés: összes bevétel 491 frt 13 krajcár, összes kiadás 382 frt 93 kr. Maradt készpénzben 108 frt 20 kr. Mivel pedig ilyen igen meredek hegyen kivágott út, mig a föld mindenütt megüllepszik, folytonos javítást igényel, és mivel ezen nem a kormány sem a helybeli koronás uradalom, hanem bőkezű „Egyesek költségén“ készített utat, amelynek helyrehozatala — őszintén megvallom — nekem mint mérnöknek, pallér s „ország napszámosának“ egy személyben igen sok fáradságomba került, jövőre is nemcsak jó karban tartani, hanem azt mindig kényelmesebbé tenni eltökélt szándékom : azért azon hátramaradt 108 frt és 20 krból álló összeget, az adakozó urak feltételezett beleegyezésével addig, mig szükség lesz reá, ily czím alatt: „A visegrádi új út tulajdoná“ a pestbudai takarékpénztárba teszem. Mikor e sorokat írom, a kormány részéről a várromok körüli munka, névszerint a törmeléknek kitakarítása már megkezdődött; s igy teljesedésbe megy oly számos politikai elv s nemzetiségi nézetkülönbség nélküli hazafiaknak ezen várrom fentartására s restaurácziójára irányzott buzgó óhaja, a miért is áldja meg az Egek Ura mindazokat, kik e tekintetben döntő szavukat mérlegbe vetették, s kik jövőre is e népszerű országos ügyet kegyesen pártolni s előmozdítani fogják. — Visegrád 1871-ik év julius 15-én. Viktorin József, plébános. LEGÚJABB POSTA. Francziaország pénzügyi helyzetéről emez elmélkedést olvassuk a londoni „Spectator“ közelebbi számában. Alig lehet súlyosabb feladatot képzelnünk magunknak, mint amely Pouyet-Quertier arra várakozik, és amelyben egy pénzügyi ember, mint Gladstone, igazi pénzügyi felfogással, valódi gyönyörűségét találná. — A franczia pénzügyérnek nem szabad levonásokat tenni. A hadügyi budget reá nézve ne nyulj hozzám virág, mert ha ezt csonkítja meg, nem adhat az országnak, sem Gloiret, sem rendet s rövid időn vissza kell vonulnia; de a közigazgatási kiadásokat sem szállíthatja egyszerre jelentékenyen alább, mert jaj neki, ha a hivatalnokok légióit magára boszantja! Újabb jövedelmi adót sem hozhat be, mert ezzel a földnépet zúdítja nyakára ; a földet sem terhelheti, mivel ez már különben is nagy terhek alatt nyög s itt ismét a pórnéppel gyűlne meg baja, mely ha terhei növeltétnek, kész felforgatni bármely kormányt, mint tette 1848-ban is. De végre a szükséges élelmi czikkeket sem sújthatja adóval, minthogy a franczia történelem minden ily közvetlen megadóztatást a megátkozott kormányok emlékével köt össze. Mindezekhez nem nyúlhatván, a franczia pénzügyér a nyersanyagokra vetette szemét, azonban mit kell látnunk ! Ott van Lyon s vele az egész dél, mely készebb a commune napjait még egyszer előidézni, semhogy a selyem megadóztatását eltűrje s a kormány ijjedve hátrál. Legközelebb az amerikai rendszerrel tesznek tehát próbát, vagyis nyersanyag helyett a gyártmányokat akarják megadóztatni, mi azonban nagy hasznot nem nyújthat, hacsak a gyáripart haladásában teljesen meg nem akasztják. A Pouyer-Quertiernek és Thiersnek eszerint ezen kísérlettel is fel kell hagyniuk s az átalános kiadást alább szállítanák, vagy új jövedelmi adót behozniok, vagy pedig a fényűzési czikkeket szigorúan megadóztatniok. TÁVIRATOK. Pál’is, júl. 28. (Az Ellenőr távirata.) A mai reggeli lapok megerősítik azon hírt, hogy Jules Favre tegnap óta visszalépett s Goulard államtitkár bízatott ideiglenesen meg a külügyi teendők vezetésével. Prága, jul. 28. (Az Ellenőr távirata.) A „Bohemia“ szerint Chotek grófnak Csehország helytartójává leendő kinevezése legközebb várható. Bécs, jul. 28. (Az Ellenőr távirata.) Nikola a mai városi gyűlésen azon indítványnyal lép fel, hogy Bécs város közönsége üdvözlését küldje Brünn városának az ottani német tornaünnepély alkalmából. Prága, jul. 28. Kozmital városában (Pilsen kerület) az éjjel nagy tűzvész pusztított. Páris, jul. 28. Gambetta és Louis Blanc gyűlést hívtak össze, hogy a republikánus baloldal és a radikálisok között fusiót hozzanak létre. Konstantinápoly, jul. 28. A nagyvezér sokkal jobban van. — A szultán második fiát tengerész tiszte képezi ki. — A porta új veszteglési illetéket vetett a különböző keresk. hajókra. Ischl, jul. 28. (Az Ellenőr távirata.) Ő felségéhez sürgönyökkel egy udvari futár érkezett, ki legott visszaküldetett Bécsbe. — Ő felsége hétfőn Bécsen át Laxemburgba megy. Páris, jul. 28. A municipalis tanács a felveendő fővárosi kölcsön kérdésében aug. 4-ére egybehivatott. — A hadsereg újjászervezése ügyében ülésező bizottság csaknem egyhangúlag elfogadta az új hadügyi törvény alapelveit, melyek szerint a katonakötelezettség a 20—40 éves egyénekre nézve általánosan érvénybe lépne. — A zászló alatt álló katonák szavazat joggal nem bírnak. Róma, jul. 28. Tizenhárom magyar püspök küldötte be elfogadási nyilatkozatát a csalhatatlansági dogmát illetőleg. Drezda, jul. 28. A király elfogadta Falkenstein báró közoktatási miniszter lemondását. Versailles, jul. 27. A nemzetgyűlés mai ülésében azon indítvány, mely szerint az ellenséges invasiónak kitett departementek által szenvedett károk megtérítését az egész ország vállalja magára — aug. 4-ére halasztatik. Thiers úgy hiszi, hogy addig oly módot fog találni, mely a kár megtérítése mellett a sokat szenvedett államot is megkíméli. Madrid, júl. 27. A király La Granjaba utazik s minden vasárnap visszatér a fővárosba, hogy a minisztertanácsban elnököljön. — A minisztérium az összes hivatalnoki személyzet fizetését 2°/0-kal alább szállítja. Bécsi börzehét, Bécs, jul. 27. Az uj magyar kölcsön az abban nem részesült bécsi bankoknak mindenesetre azt a nagy előnyt hozta, hogy az összes birtokukban levő magyar értékek jelentékenyen emelkedtek. A hitelintézet hónapokon át hiába fáradozott a magy. vasúti kölcsön felhajtásán, s ha hirtelen nem érkezik a tudósítás,, hogy az új magyar 5%-os kölcsön 80 ezüst árfolyamon bocsáttatik ki, még sokáig nem sikerült volna a hitelintézetnek a magy. vasúti kölcsönt 110-ig felvinni, s a hitelintézet már most ez üzletből valóságos hasznot húzott. Ez áll a Bankvereinrél is, a magyar sorsjegyeket illetőleg.Hetek és hónapok óta fáradoztak,hogy e borsjegyeket parin felül vigyék, de mihelyest közel voltak, mindig annyi áru érkezett piaczra, hogy az árfolyamot nem lehetett fentartani. Most azonban ezek is emelkedtek, s gyorsan elhagyták a kibocsátási árfolyamot. Meglepő, hogy az anglobank is húzott hasznot a magyar kölcsön megkötéséből, miután a kassa-oderbergi részvények és elsőbbségek azóta nevezetesen emelkedtek, azért bátran lehet állítani, hogy a magyar kölcsönüzlet a bécsi piacnak hozta a legnagyobb hasznot, és kedvezőbbé tette a részvények és elsőbbségek iránti hangulatot. A pénzviszonyok határozottan javultak, s habár a nemzeti bank jegytartaléka csak jelentéktelenül emelkedett, mégis csökkent a pénzszükség miatti aggodalom, miután a londoni és berlini piac kedvező pénzállása természetesen nem lesz hatás nélkül az itteni piaczra s ha a holt idény nem érvényesítené jogait, most újabb hausse aratott volna diadalt. Pillanatnyilag a kedvező pénzviszonyok hatása csak két momentumban nyilvánul, nevezetesen bankpapírok szilárdságában, s az elsőbbségek és sorjegyek emelkedésében Az utóbbiakra egyébiránt a bélyegezés is volt hatással, miután a bélyegezett sorsjegyek többnyire 3—4%-al magasabban állanak, mint a bélyegtelenek. Ez bizonyítja a külföld nagy szükségletét osztrák sorsjegy papírokban. Most a sorsjegyeké és iparértékeké bizonyos tekintetben a jövő, míg régi vasutak változatlanul fognak maradni, ha csak az aratási kilátások kedvezőbbre nem fordulnak. A bankpapírok ugyan most nem emelkednek, de mégsem lenne jó contremine speculatióba bocsátkozni. Vegyes a Dunaszabályozás. Reméljük, hogy a budapesti Dunaszabályozást illetőleg a kormány szigorú feltételeket szabott az osztrák építő társaságnak, mely iránt nem akarunk semmi bizalmatlanságot kifejezni csupán azért, mert véletlenül osztrák, s mert oly nagyfontosságú dolog az, hogy a dunaszabályozási munkálatok előbb vagy legalább egy időben fejeztessenek be a bécsiekkel. A társaság elejét veheti minden bizalmatlanságnak és netalánt gyanúsításnak, ha a munkálatokat mielőbb megkezdi és azokat teljes erővel folytatja. Bécsben a munkálatok már nagy gyorsasággal haladnak, s igyekeznek kettőztetetett erővel pótolni azt az időveszteséget is, mit az idei magas vízállás okozott. A szükséges munkaerőt nálunk is elő kell teremteni bárhonnan. — Belga kölcsön. A belga kormány elhatározta, hogy 50 milliónyi kölcsönét nyilvános aláírásra bocsátja. A bankházak ajánlatait visszautasította. A kassai kereskedelmi kamara egy köriratot intézett a kamara területén lakó iparosokhoz és iparos s kereskedelmi testületekhez, melyben Ken figyelmezteti azokat, hogy a dunai fejedelemségek s főleg Sofia, Varna, Küstendje, Sulina városok a német-franczia háború alatt megváltoztatták az árubeviteli forrásokat, Francziaország helyett Ausztriából és Magyarországból igyekeznek magukat iparczikkekkel ellátni s hogy most itt az idő a magyar czikkeknek Keleten állandó piaczot szerezni. Francziaországból — mond e körlevél — nagy mennyiségű czukor, stearingyertya, szappan, kézi művek, pamutáruk, selyem kelmék, borok, liqueurök, illatszerek, pipereczikkek, porezellán, vegyészi és gyógyszerek és rövid áruk szállíttattak a Dana fejedelemségekbe. Magyarország mindezen czikkekből vagy azok legnagyobb részéből jókora bevitelt szolgáltathatna. Főleg borainknak lehetne ott jó piaczuk, miután tény, hogy maga