Ellenőr, 1871. október (3. évfolyam, 364-389. szám)
1871-10-03 / 365. szám
Tagadhatlan, hogy a kérdésben forgó törvény megszavazását a leghazafiasabb érzelem sugalta, de kénytelenek vagyunk konstatálni, hogy ha a hazafiság nagy szerepet játszott a nemzetgyűlés érintett elhatározásában, a bölcs belátás és tapasztalás nagyon csekély részt vettek benne. A múlt minden hibája, minden tévedése, mindazon felsülések, melyeknek Algír volt színtere, nem voltak elég erősek arra, hogy visszatartsák képviselőinket újabb hibák elkövetésétől,, újabb felsülések előkészítésétől. Amit ma meg akarnak kísérleni, megkísérlették már húszszor is, és a tények mindannyiszor bebizonyították, miszerint az eszközlésbe vett szabályozások nem hogy előmozdították, sőt ellenkezőleg konokul megakasztották a kivándorlás áramlatát. És mit cselekszünk ma? Szabályozunk, két bizottságot állítunk fel Belfortban és Nancyban, melyeknek feladatául tűzzük, hogy „konstatálják a kivándorlók erkölcsiségét és földmivelő gyarmatok alapítására való képességét, e mellett meggyőződést szerezzenek, hogy minden egyes család rendelkezik kellő pénzforrással, mely legalább ötezer frankra megy stb.“ Lehetséges-e ennél gyakorlatiatlanabb eszmét képzelni ? Oly emberekkel van dolgunk, akiket hazafiságuk és függetlenségi érzetek űz ki a szülőföldről, amelyre porosz járom súlyosodik, és mi azzal kezdjük, hogy vizsgának vetjük őket alá kutatván erkölcsi magaviseletüket, képességeket s ami legfontosabb, csak úgy engedvén meg nekik élvezni az új törvény kedvezményeit, ha legalább ötezer franknyi összeget fel tudnak mutatni. Ily komplikált mesterművet csak egy franczia nemzetgyűlés képes szavazatával szentesíteni! Hol állana az Egyesült Államok és Austrália népességének száma, ha hasonló eljárást követnének azon milliókra menő kivándorlókkal szemben, kik évenként elhagyják öreg Európánkat, hogy karjukkal és értelmükkel termékenyítsék az új haza távol partjait ? Mióta van bármely társaságnak joga követelni a munkásoktól, kik a szülőföldet turkálják, hogy bizonyítsák be erkölcsösségüket, speciális földmivelési jártasságukat s mutassanak fel bizonyos tőkét? Talán, mert Elsass és Lothringia a porosz járom daczára is franczia marad — van jogunk lakosai elé sokkal súlyosabb feltételeket szabni, mint szabunk az idegen kivándorlók elé, kik területünkön települnek le ? Azt mondjuk, hogy hazafias cselekedetet akarunk elkövetni a midőn újabb hazát adunk azoknak, kiket egy kegyetlen háború elragadott Francziaország kebeléről s e czélból egészen kitárjuk honfitársaink előtt Algír kapuit. De azokhoz, akik be akarnak jutni, így szólunk: „Beszélje el nekem életét, mutassa ki, hogy ért a földmiveléshez, mutassa tárczáját!“ Valóban különös hazafiság ez a mienk! A szegény, a művész, aki hozzánk akar jönni, útjában találja a belforti és nancyi bizottságokat: „Algír nem az önök számára való, — mondják ezek — hanem azokéra, akik vagyonosak, ön szegény, maradjon tehát porosz!“ Szomorú, valóban szomorú! De talán azt fogják felhozni ellenünkben, hogy Francziaország nem akar Algírba dobni oly embereket, akik semmi segédforrással nem bírnak, nehogy ott a nyomor áldozatai legyenek. Ez ellenvetés azonban nem lehet komoly. Mi azt fognók erre felelni, miszerint Algír gyarmati népessége eddig kiválóan a spanyol kivándorlásokból került ki, amely kivándorlást pedig soha senkinek nem jutott eszébe szabályozni, és amelyért Spanyolország soha a legcsekélyebb áldozatot sem tette. A spanyol kivándorlónak túlnyomó nagy része karján kívül minden más segédforrás nélkül érkezett Algírba és mégis minden sikerül nekik úgy, hogy néhány évi szorgalom után szép tőkéhez jutnak, mely kényelmes és biztos jövőt szerez számukra. A hivatalos lapból. Ő Felsége gr. Bernt bírod, cancellárnak megengedte a porosz hír: fekete sasrend elfogadását. — C se r ey Manó a keletázsiai expeditio magyar tudósítója a Ferencz-Józsefrend lovagkeresztjével diszíttetett fel. A pesti pénzügyigazgatóság Freuszmuth Károlyt, Schreiber Rezsőt, Knazovitzky Sándort irodai segédtisztekké, és Molnár Lajost irodatisztté nevezte ki Ezután a főtitkár még az akadémia legújabb kiadványait mutatja be s az akadémiának ajándékozott könyveknek czimeit olvassa fel. Ezzel az összes ülés véget ért. Az osztályülésben Pulszky Ferencz elnökölt. Napirenden van Kürn Géza értekezése a sémi magánhangzók és megjelölések módjairól. Az értekezést Szilády Áron ismerteti és belőle egy pár fontosabb részletet föl is olvas. Az értekezés, mint czime is mutatja két részből áll: az elsőben a sémi magánhangzókról, a másodikban megjelölések módjairól van szó. Fogarasi János Bálint Gábor keleti utazó tudósításait terjeszti elő. Először is egy levelét olvassa föl Bálintnak, mely bizton elég primitívnek mondható. A többi közt ez áll: figyelmeztetem a magyar nemzetet, hogy a stipendiumokat ne az arab, perzsa nyelveket tanulmányozóknak, hanem azoknak adja, kik magukat a sinai nyelv tanulására szentelik. Mongóliába nem megy, mert nemcsak hogy pénze édeskevés, hanem veszedelmes is oda ütni az embernek az orrát, mert ott nyugtalanságok fordulnak elő. Fogarassy szerint igen fontos Bálintnak azon közleménye, hogy a mongol és kalmud nyelv ugyanaz. Utazónk ezúttal különösen két kérdés megfejtésére szorítkozik: mi a magyar birtokos eseti „é“ hangzó,? és mi a magyar félmúlt idő ? Az első kérdésre azt mondja, hogy az „é“ rag is, képző is. A második kérdésre nézve kifejti, hogy a magyar „é“ a tatárban „eje“nek felel meg; ez pedig azonos, mert a „j“ kiesvée, a ké, „ett „é“-re lesz. Pulszky véleményéhez képest az értekezés ki fog adatni a nyelvészeti osztálynak birálat végett. Ezzel az ülés véget ért. Wysocky József részére, ki — idegen létére is — harczra kelt s meg is állta helyét hősiesen — mint lengyel és tábornok — magyar nemzetünk igaz ügyének 1848-9-beli önvédelmében, s most — 70 éves korában — kénytelen megküzdeni nemcsak a szám- Űzöttség kínszenvedéseivel, hanem az anyagi szükséglátás hazavesztett keserűségeivel is: a közbecsülés, részvét és hála jeléül fogadjuk, közöljük és köszönjük az eddigi és a következő adakozásokat. Felleghy Károly ur gyűjtése Tekutschból (Moldva): Felleghy Károly 20 franc, neje Honorata 10 franc, Csekme András 20 franc, neje Zsuzsánna 10 franc, Tóth Kálmán 10 franc. Összesen .....................................70 franc. Egy hevesmegyei földbirtokos . . 10 frt. Id. Szent-Iványi József .... 5 frt. Szent-Iványi Kázmér.......................5 frt. Gyöngyösről: Freyburg Lajos 1 frt, Kürthy Antal 1, Fáy József 1, B. Frödtingh Adolf 1, Brezovay Sándor 1 frt, Pauker Alajos 50 kr. Pap 1 fi Lovcsányi Pál 1 és Berecz Ferencz 1 frt. Összesen..................................8 frt50kr. Egy joghallgató Pécsről .... 2 frt Bereczky József Oraviczáról . . 1 frt. — A m. t. akadémia 3 havi szünetelés után ma d. u. tartott ülést, még pedig először összes, azután osztályülést. Az összes ülésben Csengery Antal elnökölt. Aranyjános főtitkár jelenti, hogy fájdalom, ez a szünidő se telhetett el anélkül, hogy az akadémia ne tapasztalt volna érzékeny veszteségeket. Ugyanis négy akadtag hunyt el: Árvay Gergely, Floor Ferencz, Fábián István és Bittnitz Lajos. Ez utóbbi régiség és pénzgyűjteményét az akadémiának hagyományozta. A főtitkár további jelentései a következők: A közoktatási minisztérium elismeréssel fogadja az akadémia ajánlatát a meteorológiai gyűjteménynek a meteorológiai intézetnek átengedésére nézve, az államszámvevőszék elnöke megküldi az akadémiának a kérdő pontokat az államszámvitelről, hogy az akadémia véleményt mondjon e fontos kérdésben. Pulszky Ferencz azt az indítványt teszi, hogy az akadémia nem bízhatja kitűnőbb szakemberre e kérdés megoldását, mint Weninger Vinczére. Ez se utolsó haluska Gajzágó úr gyomrának ! Rónay Jáczint minekutána a koronaherczeg mellé tanárnak neveztetett ki, lemond titkári hivataláról. Dr. Pauler Tivadar levélben fölszólítja az akadémiát, hogy Bojay kitűnő mathemathikus munkáit hozassa fel Maros-Vásárhelyről. Arany János azon fölvilágosítást adja Paulernek, hogy Bojay összes művei már régebb idő óta megvannak az akadémia kézirattárában. A nemzetközi geographiai társulat alelnöke köszönetét fejezi ki az akadémiának, hogy oly jeles szakember által képviseltette magát mint Hunfalvy János. Hírek. Pest, oct. 2. — Az egyetem vasárnap d. e. tartó évi közülését. Dr. Stockinger rector az egyetem múlt évi történetéről emlékezett meg. Majd az új rector Toldy Ferencz tarta székfoglaló beszédét, s ez volt az ünnepély legjelentősebb mozzanata. A beszédből főkép kiemeljük, hogy hangsúlyozá abban az egyetem állami jellegének szükségét. Toldy cáfolta a vádat, mintha az egyetemben tespedés uralkodnék. Hogy az egyetem előre nem haladhatott — úgymond — ennek oka részint a hiányos anyagi segély, részint a tanrendszer, mely nem annyira a tudományos műveltséget, mint csakis állampolgárok nevelését czélozza. Végül áttért az 1848-iki egyetemi törvényre, mely a tanszabadság elvét kimondotta, és a bekövetkezett absolut uralomtól nem tagadhatja meg azon elismerést, hogy a tanszabadságot az egyetemen megvalósította. Az egyetemi rendezésről szólva, Toldy nem annyira egy terjedelmes egyetemi törvénytől reményű a jobbra fordulást, mint inkább az egyetemnek jobb anyagi javadalmazásától, az egyetemi költségvetéstől. Különben a toldozás és foltozásnak ellensége, s átható gyökeres reformot kíván. Reményű, hogy az egyetem ez iránt egy emlékiratban előadja, majd nézeteit, és a közoktatásminiszter azt bizonyára tekintetbe veszi. A tanuló ifjúság már megérkezett, s a kávéházak ismét népesek, az utczákon pedig egész csoportok járnak-kelnek szállás után, mert a kedvezőbb hírek daczára is a szálláshiány még mindig átalános s az árak egy fillérrel sem olcsóbbak. A koszt adó gazdasszonyokat ismét látni lehet nagy kosaraikkal, s az elégültség visszaült arczukra. Az egyetem és tanodák környéke élénk s állandó csoportokkal van körülvéve. Az egyetemen már meg is kezdődtek a segélyegyleti elnökválasztási mozgalmak. Az idén szintén két párt van, s a jelöltek: Kiss János és Csillag Gyula negyedéves joghallgatók. A magyar zene rendszerének tudományos megállapítását tárgyazó munkát végezett be Szénffy Gusztáv e tudományosan mivelt zeneirónk, ki az utóbbi időkben egészen visszavonult a nyilvánosság elől. Művét nem e visszavonulásban írta, sőt a tudományos akadémiának műve iránt tanúsított fogadtatásának volt része e félrevonulásban. Az ötvenes évek vége felé maga az akadémia akkori elnöke, gr. Dessewffy Emil szólította őt fel e munka megírására és hogy ahoz minél több anyagot gyűjthessen, két évre összesen 2400 irtot utalványozott számára az akadémia részéről, egyszersmind biztosította, hogy az akadémia kiadja művét. Szenffy ennek folytán beutazta az ország dalos vidékeit, s három év alatt elkészíté művét, melyről 1860-ban sokat írtak a lapok, s a zenészeti körök azóta is folyton emlegetik, mint igen nevezetes művet. Szénffy 1860-ban adta be az akadémiának, az akadémia meg kiadta bírálatra oly tagoknak, kiknek szakképzettsége legalább is kétes. De ezek is elismerték a mű értékét, hanem nagy terjedelme miatt nem ajánlották kiadásra. Az akadémia elnöke így várakozásra kérte a szerzőt. Dessewffy azonban elhunyt, és Szenffyről megfeledkeztek. A zenészeti lap most felszólítja az akadémiát, hogy karolja föl újólag az ügyet, szólítsa föl a szerzőt műve beadására s biráltassa meg szakértő férfiakkal. — Deák Ferenczről írja a P. N., hogy már jobban van, s a szokott módon fogadja a látogatásokat. — Fiuméban, mint távirják, izgatottság uralkodik, az ujonczozás miatt. Fiume kivételes helyzetében ugyanis két év óta nem volt ujonczozás. Egyes csoportok fekete lobogók alatt járják be a várost. Medunits főispán lemondott. — Vámbéry tatárja, Molláh Izsák, ki mint annak idejében közöltük, beutazta Magyarország minden nevezetesebb vidékét, hogy hazája számára jegyzeteket készítsen, e napokban ismét meg fog érkezni. Molláh Izsák egy nagykanizsai esztergályos leányát birja nőül, s már két gyermeknek atyja, mely gyermekek a r. k. hitben neveltetnek. — Országos értekezlet. A 48-as párt november 12 ére országos értekezletre hivja egybe Pestre elvtársait. — Uj könyvek. Petrik Géza bizományában megjelent: Pénzügytan, különös tekintettel a nevezetesebb államok háztartására. Irta dr. Mariska Vilmos tanár a kassai jogakadémián. Az előismereteken kívül a főbb fejezetek: az államkiadások ; az állambevételek; az adórendszer főelvei átalábak, az egyes adónemek; az államhitel ; az államadósságok. 500 lap. Ára 4 frt. — Kolozsvárit Stein Jánosnál megjelent: Magyar helyesirástan tanoda és magánhasználatra . Irta Gergely Lajos radnóthiai lelkész. Ára 80 kr. — Rosenberg testvérek kiadásában Pesten megjelent: A nevelés és oktatás története, néptanítók számára irta dr. Dittes Frigyes Magyarította Hoffmann Mór nagykanizsai tanító. Ara írt 60 kr. — A hivatalos lap vasárnapi száma közli a fiumei kir. törvényszék felállítása s hatóságának ideigl. szabályozása tárgyában kibocsátott rendeletet. — Baleset a gőzsiklón. A gőzsikló bal vaggonjának tengelye szombaton d. e. 110-kor a fölmenetnél eltörött, de a megálló készülék rögtön fentartotta. Nem történt semmi más, mint hogy a Waggonban levők a pálya lépcsőjén voltak kénytelen útjukat megtenni. Ma már ismét minden rendjén van. — 114 honvéd segélyezési folyamodványt adott be a budai városi tanácshoz, melyek közt többen visszautasittattak, részint véglegesen, részint folyamodványuk hiányos felszerelése miatt. — Furcsa pályázat. Egy panaszos levelet kaptunk, melyben igen megrovólag írnak azon önkénykedésről, melyet Pestváros tanúsított egy pályázatnál, kitűzvén arra határidőt s aztán berekesztvén jóval előbb ! A pályázat a pest-józsefvárosi rajz tanítói állomásra volt hirdetve s határidőül szept. 30-ra kitűzve. Hittek a határozatban sokan, sőt külföldi festészeti akadémiákon tanuló ifjak is hazajöttek, hogy a pályázásra megtegyék a szükséges készületeket. De mily nagy volt meglepetésük, midőn értesültek, hogy szept. 24-én berekeszték a pályázatot, s már az illető rajztanár ki is van jelölve. Sokan vannak, a kik ekkér kopon maradtak, s hasztalan költekeztek és tették meg a hosszú utat Pestre. Mi nem tudjuk e pályázat történetét, de ha csakugyan igy van, legkevésbbé sem használ Pestváros pályázat hirdetéseinek. — „Szigetvár végrerezei.“ Ez czime egy műlapnak, melyet a „Magyarország és Nagyvilág“ jutalomképül ad előfizetőinek, s melyet Weber fiatal festészünk eredeti olajfestménye után Federle rajzolt kőre Münchenben. — A pesti népoktatási kör holnap, kedden esti fél 7 órakor bizottmányi ülést tart az akadémia kisebb termében. — Losonczról megkaptuk a „Nógrád“ czimü társadalmi új hetilapot. Mutatványszáma egész Losoncz és Nógrád érdekeit képviseli. — Talált csecsemő. Tegnap este felé a budai Lipótmezőn fölül egy csecsemőt találtak már megdermedt állapotban. Az irgalmatlan anyát keresik. — A Csokonai-ünnepély alatt a debreczeni színházban díszelőadás lesz a Csokonai-szobor tőkéjének javára. Ki vannak tűzve: „A toll hatalma“ és Kisfaludy Károlynak „Hűség próbája“ czimü vigjátéka s ezenkívül lesz allegória, meg tableau. — Petőfi egyik költeményéről. Az „Erdélyben“ czimü költemény születéséről ezeket olvassuk az „Erdély“ czimü lapban. A függetlenségi harcz kitörése előtt Kólton Teleky Sándor gr. vendégszerető kastélyában épen a „partium kérdése“ eldöntésében tanácskozott a vidék intelligenciája, midőn a lánglelkű költő ott élvezé élte legkedvesebb perczeit. Este díszes lakománál a számos pohár köszöntés egymást érte. Mindenki vidám volt, csak a költő arczán borongott a búskomolyság. „Druszám, szólj már te is valamit!“ mond a szívélyes házigazda szeretett poétájának. Várj, még szedjek be vagy három pohárral mond Petőfi s bus melancholiájába visszaesett. A poharazás folyt tovább, midőn egyszerre feláll az ihletett költő s s hatalmas hangon rágyújt festői költeményére. Ölelték, csókolták a szeretett költőt, s hogy e meglepő felköszöntő el ne vesszen, felkérték szerzőjét a megörökítésre, ki egy szomszéd szobába vonulva, Haray Viktor tollába diktálta nagy nehezen a könnyen eldörgött hazafi érzelmeket. — A p e s t a forgalom Magyarországon és Ausztriában. A hivatalos kimutatásból érdekes adatok tűnnek ki azon óriási forgalomról, melyet most a magyar-osztrák posták közvetítenek. A pénz értékküldemények 1870 ben öszszesen 2,405.319,994 frtot képviseltek, s ebből Magyarországra 677.514,601 frt , Ausztriára 1,727.805,393 frt esik. A pénz- és értékküldemények darabszáma összesen 15.676,084, súlya pedig 21.225,228 font. Ezenkívül bérmentesen szállíttatott 1.916,652 darab,5.489,096 font sulylyal és 1 053.120,175 frt értékkel, miből Magyarországra 456.676,998 esett. A nemzeti múzeumban létező „József nádor“ képgyűjteményének szaporítására Eötvös József báró arczképének, és egy Munkácsy Mihály által készítendő, a magyar népélet valamely jelenetét ábrázoló festménynek megszerzésére 100 forintot szavazott meg Pest város tanácsa. (Valószínűleg azt jelenti ez, hogy a múzeumi képcsarnok 100 frtnyi segélyben részesült.) A redout kiépítésének kérdése még mindig nincs eldöntve. A Haas féle cég ugyanis nem az új-téri volt német színház telkének megvásárlására tette a már említett csábos ajánlatot, hanem a redout mögött volt régi német színházéra. A dolog e pillanatban a közgyűlés határozatától függ. — Ligeti Antal derék festészünk néhány nap múlva már bevégzi Vajda-Hunyadot ábrázoló tájfestményét, melyet a kormány rendelt meg a museum számára. A kép előterén Hunyady Mátyás látható, amint egy levente csoportban a vadászatról tér vissza. E csoportot Wagner Sándor festi, ki nehány nap előtt jött haza Münchenből. — Nem rosz a következő történet. Az éjjel Császár rendbiztos a király-utcza egyik kávéházában csendre intett bizonyos Bende nevű, a 38-ik gyalog ezredből való őrmestert, ki ott garázdálkodott. Erre a strázsamester a Konstablerre támadt s köpenyét leszakította. Császár erre a katonai őrjáratot hivta segélyül, hanem mivel a patrolt káplár vezette, Bende pedig strázsamester, tehát bekísérték szépen a rendbiztost a Károly-kaszárnyába, ahonnan csak nagy nehezen kapta meg a város. A dologhoz semmi megjegyzést nem tehetünk, mert hát ez ilyesmi természetes következménye annak, ha az államban még egy másik állam is existál. M A sok olasz munkás, mely most a vasutak körül dolgozik, panaszt tett az olasz konzulságnál, hogy őket gyakran különféle módon megfosztják keresményeiktől. Amint a panasztók mondják, főkép a miskolcz-pesti vonalon utazgatnak a gyanús emberek, kik a Selmecz és Kassa felől visszatérő olasz munkásokat mindenféle csellel befonják, vagy zsarolják. Ennek folytán a belügyminiszter felhívja a hatóságok figyelmét. — Értelmetlen furcsaság. Van Pesten egy szivartőzsde, melyben úgynevezett, különlegességeket árulnak, azaz jó fajta szivarok utánzatát. Ez szintén magyar királyi monopólium s élvezheti bárki. De próbálja meg csak valaki vidékre vinni ott menten konfiskálják, így most a „Bihar,“ panaszolja hogy ”.Váradon a finánczok valóságos hajtó vadászatot tartanak az ily különlegességekre. Miért? Ki tudná ezt megmondani. Vagy tán csak a pestiek kiváltsága, hogy más város ugyanazon szivarokat ne szidassa ? Mi azt hisszük, hogy itt különbséget tenni nem lehet észszerűleg. Ez is csak olyan trafik mint a többi. Az Eszterházy-képtár rézmetszet, rézkarcz és kézrajz-gyűjteménye összesen 53.917 lapból áll, s ezek közt az olasz iskola 14,807 lappal, a német 12,550-el, a németalföldi 8586-al, a franczia 7281-el, az angol 2754 el, más különféle iskolák pedig 2286 darabbal vannak képviselve. Kötött munkákban 2555 metszet található, s a doubletek száma 3190, a metszetek és karózok közt igen kiváló értékűek a Marc Antonio, Martin Schön és Dürer A. metszetei s a Rembrandt karczai. A kézrajzgyűjtemény 3545 lapból áll, s köztük a középkor legkitűnőbb művészei : Rafael, L. da Vici, Coreggio, Dürer, Rembrandt, Van Ostade és Rubens számos eredeti rajzzal képviselték. Az összes rézmetszet, rézkarcz- és kézrajz gyűjtemény becsértéke középszámítással öt hatszázezer ft. Az olajfestmények gyűjteménye 367 db. A legértékesb darabokat — a mostani árviszonyok szerint — százhatezer, nyolcvanötezer, hatvanötezer és hatvanezer frankra becsülték. E képtár jelenlegi elrendezését maga Kratzmann sem tartja tökéletesnek , de míg az állam meg nem vette, nem tudható, hogy mi történik e képekkel, most pedig a képtár palota kérdésének eldőltéig az újra rendezéshez nem lehet fogni. A képtár-palota ügyében különben a jövő hóban folytatni fogják a bizottsági tárgyalásokat. A tárgyalás utóbbi folyamában arra kerül a sor, hogy e palotát hol és miként kellene építeni. — A csehek koronázási ajándékul a Karlsbad melletti Sprudelt akarják megvenni a királynak. — Képviselő választás. Háromszék kézdi-orbai kerületében okt. 13. 13. és 15-én lesz a képviselőválasztás. — Halálozás. Kauser János pestvárosi képviselő, és az amerikai konzul bátyja, ma reggel elhunyt. LEGÚJABB POSTA. Garibaldi az internationáléról. Garibaldi tábornok Arnold Arthurhoz levelet intézett, melyben Izland jelen helyzetéről és a nemzetközi munkásegyletről mond véleményt. Az utóbbiról így szól: „Az internationale programmjának alapjául választotta: 1) saját nevét, mely afrikaiakra, amerikaiekra, európaiakra és ázsiaiakra egyaránt ráillik, azaz az emberek testvériségét, 2) nem akar papokat, azaz hazugságot, 3) nem állandó hadsereget, mert ezek táplálják a háborút, hanem akar polg. véderőt a belrend fentartására, 4) akarja a kommune közigazg. kormányát s Párisnak örök dicsőségére válik, hogy több százados fővárosi hatalmáról önként lemond. Mindenki tudja, folytatja tovább, hogy Francziaország veszélyét ama két ember gyávasága idézte elő. Bonaparte hadat üzent, mert végbukástól féltette dynastiáját. Thiers gyáván futott Párisból, mert nem volt bátorsága a nép elébe lépni, azt megnyugtatni, mint azt minden derék ember tette volna. Nem akarom hosszasan fejtegetni az Internationale előnyeit és netalánt hibáit, de azt óhajtom, bárha kezdeményezően lépnének fel a kormányok s magok előmozdítanák mindazon jót melyek abban foglaltatnak, minő lenne például a háborúk, az állandó hadseregek, a papok és privilégiumok eltörlése. Bár minden ágyút, minden bombát és vértet ekevassá, ásóvá, kapává lehetne olvasztani ! Tizenegy év előtt leirtam azt Casertában, amit most itt mondok. Némely nálam kevésbé hiszékenyek azonban felkiáltottak: „Ön fügét kíván bogáncskóróról.“ „Türelem“ viszonzám én „fogjunk addig háborúhoz, mert mint Riberak mondá:“ A háború az ember valódi élete !“ TÁVIRATOK. Bécs, okt. 2. (Az Ellenőr távirata.) A ma tartott minisztertanácsba Clam Martinitz is meghivatott. Tanácskozás tárgyát az ez utóbbi által magával hozott cseh felirati javaslat képezte, mint amelyre nézve, komoly nézetkülönbségek forognak fen. Fiume, okt. 2. (Az Ellenőr távirata.) Azon zágrábi hir, hogy itten zavarok törtek volna ki az ujonczozás alkalmából s zászlókkal járna a nép az utczákon, merő koholmány. Páris, okt. 2. (Az Ellenőr távirata.) A pária városi kölcsönre aláirt összeg 42 millió frankra megy azaz több mint tizenháromszorta felülmúlja a kívánt összeget. Versailles, okt. 2. (Az Ellenőr távirata.) Thiers tegnap Étangba rándult ki az ottani tábor megszemlélésére. — Jövő csötörtökre a szünidőkre mellé adott 25 ös bizottság összes tagjai ebédre vannak meghíva Thiershez. Páris, okt. 2. (Az Ellenőr távirata) Az egyptomi alkirály közelebbi ideérkezése már teljesen bizonyos és a „nagy szállodában“ előkészületeket tesznek fogadására. Lemberg, okt. 2. A tart. gyűlésben a felirati vita lévén szőnyegen Saskievitz a rutkén töredék nevében kijelentette, hogy e vitában részt nem vesz, mire húsz társával elhagyta a termet. Hoszszas átalános vita után a felirati javaslat minden részletes vita nélkül változatlanul elfogadtatott s harmadik olvasásra megszavaztatott. A parasztok mind ellene szavaztak. Bécs, okt. 2. A hitelsorsjegyek mai húzásánál főnyerő a 2387 sorozat 96 száma, 40,000 ftot nyert az 1483 sor. 32 száma és 20,000 forintot a 3324 sor 45. száma. London, okt. 2. Corkban összecsapás történt a rendőrség és az úgynevezett fémek között; egy rendőr megsérült s több befogatás történt. — A tengerpartokon heves zivatarok voltak és számos szerencsétlenség fordult elő a tengeren. KÖZGAZDASÁG. Heti szemle az értéküzletről. Pest oct. 2. Az a remény, hogy a pénzszükség az ultiméval véget fog érni, nem valósult sőt az utóbbi napokban újult erővel tűnt fel. A forgalom a héten igen csekély volt, miután az értékek elhelyezése alig volt lehetséges, úgy hogy némely napon az üzlet teljesen pangott, s csak a bécsi börzével közös értékek jöttek néha forgalomba. A forgalom részletei következők: Befektetési papírokra az uralkodó kedvezőtlen pénzviszonyok hátrányos befolyással voltak, s túlnyomó kínálat mellett többé kevésbé vesztettek áraikból. Hagy vasúti kölcsön 109.25-ről 108.75-re csökkent, sőt később 107.25- el is adatott. Hagy. földteherm. kötvények 79 és 79 50 elkötiettett, de utóbb 78.50-re mentek vissza; erdélyi kötvények 76.25-ről 75 re csökkentek. Szőlőváltsági kötvények 74.75-el adattak. Magy. sorsjegyek a hét folytán 98.50-ről 100-ra emelkedtek, de a pénzszükség miatt 98.25- re estek. Kezdő magyar vasutakban csekély volt az üzlet; az árak csökkentek, és pedig alföldi 180,50 ról 179-re, éjszakkeleti 161-ről 159-re, keleti 116-ról 113-ra, erdélyi 173-ról 172-re. A Pesti közúti részének ismét erősebben kínáltattak, s minthogy kereslet nem mutatkozott, árcsökkenés állott be 302-ről 294-re. Budaiak névleg 90-en állanak. Bankrészvényekben élénk volt az üzlet, s a jegyzések többször változtak a szerint a mint pénzszükség befejezése közeli vagy távolabbi kilátásban állott. A Takarékpénztárak közül első hazai és budapesti vásároltattak, s az előbbi 3400-ról 3440-re, ez utóbbi 171.50-ről 173.50-re emelkedett, újabb takarékpénztárak lanyhábbak. Malomrészvények folyton kináltatnak. Drasebefele téglaégető 125 ig fizettetett bécsi számlára. — Első magyar sörfőzde 490—500-at jegyeztetett. A többi értékpapírok árfolyaimai nagyobbrészt csak névlegesek. Vegyes — A „Kronos“ életbiztosító s nyugdíj-intézet tegnap d. e. 10-kor tartott ülését mint ideigl. elnök Széchenyi Imre gr. nyitja meg, tudtára adván a közgyűlésnek, hogy az 5000 részvény ki van bocsájtva, s jegyezve, az intézet tehát megalakult s a *ülés mintaBapoqtrSppB. Jegyző olvassa a jelentést, hogy az alapszabályok által meghatározott tőke megvan. Az alapszabályok mint felolvasottak tekintetnek. Napirendre áttérve, arra az igazgatóság választása van kitűzve. Elnök indítványára a szavazatszedők négyes bizottságába, Adler, Pohl, Dr. Schwimmer s Deutsch urak választatnak meg. Néhány pereznyi szünet után megválasztattak : elnöknek Széchenyi, alelnöknek: Szitányi. A választmány ugyanekkor alakult. Elnök megköszöni a benne helyezett bizalmat a maga s az egész igazgatóság nevében s a társulatot mint megalakultat nyilványitja s miután még a jelzőkönyv hitelesítésével Adler Károly s Herzfelder Lajos bízattak meg a gyűlés eloszlott. A pesti közúti vaspálya társaságnak 1871 September 16-tól 30-ig 291256 szállított személy után 33262 ft 74 krnyi bevétele volt a forgalom tehát a múlt év hason szakához képest növekedett és 7698 ft 04 krnyi többlet mutatkozik. Az összes bevétel 1871 január 1 -től September 30-ig 567071 ft 91 krt tesz, a többlet a múlt év hason szakához képes 95297 ft. 79 kr. Az igazgatóság — A budai közúti vaspálya szeptember 6-30- ig 45,024 szállított személy után 6223 frt 41 krt vett be ; a múlt év megfelelő szakában a bevétel 5521 frt 25 krt tett, s így az idén több 703 frt 16 krral. Ehhez adva a január 1—September 15- diki bevételt tesz, az eddigi összes bevétel 140,596 frt 27 krt, a múlt évinél 5721 frt 19 krral többet. — A franko magyar bank pénztári jegyeinek forgalma f. é. September 30-án 428.200 forintra rúgott. Pesti börze és gabnacsarnok. Pest, oct. 2. Értéküzlet. A pénzszükség folyton tart, s úgy látszik Bécsben az ultima óta még növekedett. Az üzlet ma csekély volt, az árfolyamok lanyhábbak. A déli tőzsdén vasúti köles. 1061, magy. sors. 971/1-el adattak. Pesti közúti 295 el kináltatik. Bankok közül magy. hitel 109, pezti hitel 286.20—40, franco-m. 89.25—50, takarékegylet 56. Budapesti takarékpénztár köttetett. Kőbányai serfőzde 500, Atheneum 182-vel fizettetett. Valuták hanyatlók: 20 francos 9.40, porosz p. u. l61/*, Frankfurt 991/*. Gabnaüzlet. Búzában a hangulat igen kedvező maradt. A kínálat ugyan jobb volt, s az árak 10 krral emelkedtek. Mintegy 35.000 mázsa kelt el a következő árakon : 87 Vans 7.05, 86 fns 6.95, 85 fns 6.921/, 843/4 fos 6.90, 84 la fos 6.75, mind 3 hónapra. Usance-búzából 23,000 mázsa köttetett, 6 55—59-es. Rozs igen szilárd Árpa keresett és jobban fizettetett, malátaára 72 fns 2 80 és 3 frt. Z a b jó vételkedv mellett 2*/,—5 krral magasabb. Kukoricza szintén szilárdabb. Üzleti tudósítások. (V.) Szeged, sept. 30. A kukoriczaszedés nálunk a múlt héten kezdetett meg, kukoricza termésünkről nem a legjobbat mondhatjuk, részint éretlen maradt az utóbbi esőzések miatt, részint pedig ártott nekik a téli árvíz és így néhol csak középszerű némely helyen még ezen aluli termést várhatunk. Hetipiaczunkra már hozatott új kukorica, de sem menyisége sem minősége nem kielégítő. A forgalom gabonában, a csekély behozatal miatt, csak helyi szükségletre szorítkozik, azonban előjegyzések történtek nagyobb Uradalmaknál az idei termésre. Az árak szilárdultak, sőt a tiszta búza és rozsnál 5 krral feljebb is mentek. Az árpa és kukorica szintén keresett csikkek, azonban zab nem igen keresett, azért ára hanyatlik. Borszesz az utóbbi időben szintén jó keletnek örvendett és en-gros árakra krral feljebb szálltak. Az árak e czikknél még mindig szilárdak. A következő gabona árakat jegyzünk : Búza 86 fs 6.30—35, 85 fns 6.20—25, 84 fns 605—15, 83 - 82 fns 59—95, 79—80 fns 5.40—45, 79—80 fns rozs 3 30—40, 71 fns árpa 2.50—55, ugyanaz takarmánynak 2.20—25, 49—50 fns zab 160 — 70, 75 fns repere 7.50, kukoricza vámmázsája 4.20, disznózsír 33—35 frt, szaloa 30—32 frt, borszesz nyers 56 kr, finom 61 kr Időjárásunk napos. (B.) Nagyvárad, sept. 30. Mig sok hetek óta folytonos szárazság uralkodott, most nem múlik el nap eső nélkül, a mellett szerencsénkre meleg idők járnak és igy az esőnek mindeddig igen jótékony a hatása. Az eső következtében a gabnaforgalom tetemesen növekedett, nem csak nálunk, de a vidéken is, csak az baj, hogy a hozatal piaczunkra szemlátomást apad az új vasútvonalak megnyitása óta. A vidéki nép kényelmesnek találja termékeit a legközelebbi vasútállomásig szállítani és rövid idő múlva csak egy vidék marad a nagyváradi piacz számára ez az éjszak-nyugati. Belfogyasztásunk mind a mellett igen nagy és azért piaczunk nem csak hogy el nem vettendi jelentőségét, sőt beliparunknál fogva a vasúti hálózat terjeszkedésével emelkedni is fog. Az árak 10—15 krral feljebb rúgván, a vásárlási kedv még élénkebb lenne, ha általános pénzszűke nincs. Szesz iránt kissé csendesebb a hangulat változatlan ár mellett. (A.) Arad, sept. 30. Az utolsó napokban a külföldi piacokon a hangulat szilárdult, holott nálunk lanyhult, minek okát mint már a tegnapi tudósításunkban közlök, csakis a pénzhiányban lehet feltalálnunk, különösen azért, mert a helybeli forgalom nagyobbrészt készpénzzel van összekötve ; heti forgalom mintegy 40 ezer mérő, az ár a hét elejéhez képest búzában 10 krral, a többi gabnaneműban 5 krral csökkent mérenkint. Mai jegyzeteink: Búza 82 fns 5 frt 50 kr., 83 fns 5.70, 84 fns 5.90, vámmázsánkint. Rozs 80 fns 3 frt 30 kr. Árpa szép minőségben 70 fontonkint 2 30—35 kr, Zab 10 százalék ráadással 1 frt 65 kr. Kukoricza tavalyi elsőrendű 350 köbsönkint. Szesz igen szilárd, változatlan. Kivonat a hivatalos lapból. Árverezések: Dobos (Somogym.) oct. 11 Cseh Szíjártó Ádám ingóságai (574 frt b. é.) — Kis-Kutas (Zalam.) oct 30 s nov. 30. Nunkovics Elek ingatlanságai. — Vikonya (Veszprémm.) oct 30 s nov. 30. Ihász János szőleje (700 frt b. é) — Pécs nov. 16 s dec. — Lövinger Isidor házas kertje (4000 frt b. é.) — Romhány (Nográdm.) oct 16 s nov. 16. Szluka György két szőleje (350 frt b. é.) — Gödöllő oct 16. negyvenkét házhely a királyi palota mellett. Csőd. Sopronm. részéről Klein Mór csornai kereskedő ellen. Tömegg. Horváth Imre, pezügy Hannibal Mór nov. 9— 11. Pályázatok. A beszterczebányai postamesteri állomásra 3 hét alatt a pozsonyi postaigazgatósághoz. — A temesvári p. ü. igazgatósághoz egy segédtiszti állomásra három hét alatt. — Az aradi p. ü. igazgatósághoz egy számtiszti állomásra 3 hét alatt. — A pécsi p. ü. igazgatósághoz egy számtiszti állomásra oct. 20-ig. A bécsi börze távirata. oct. 2. 5 perc. Metaliques 56. 5 perc. nemz. köles 66.75. 1860-ki állami köles. 98.75 Bankrészvény 746. — Hitelrész. 283.25. — London 116.—. — Magyar földteherm. 78.77. — Temesvári 79.50 — Erdélyi 74.50. —Horvátorsz. —.—. — Ezüst 114.75 arany 5.54. Napoleondor 9.29. Vízállás és időjárás. Pest, oct. 2. 4' 0" 0 fölött esős. Pozsonyban sept. 2. 3‘ 6" száraz. Szegeden oct. 2. 2' 7" esős. Aradon oct. 1. 2' 2" esős Nagybecskereken oct. 1. 1' 10" száraz. Eszéken sept. 27. 3' 2" száraz. Sziszeken oct. 1. 3' 6" száraz. Mitroviczon sept 5. 9" száraz. Máramaros-Szigeten oct. 1. 2' 8" felhős. Szathmáron oct. 1. 3' 5'1 felhős Tokajban aug. 15. 7' 8" száraz. Szolnokon oct. 1. 3' 6" felhős. Zimonyban sept. 10. 7' 1" száraz. Ő-Orsován sept. 10. 5' 3" száraz. Nemzeti színház. „Faust.“ Opera 5 felvonásban. Kezdete 7 órakor. Felelős szerkesztő: Csernátony Lajos. A legelegánsabb férfi és gyermek dísz- és utazó ruhák Magyarország 3 legnagyobb férfiruharaktárában GRÜNBAUM és TV EINER magyar kir. üdv. szabók Pesten. I. Deáse-téren az evang. templom átellenében. II. Hatvani utczai és országút szegletében, a Zrínyi Kávéház átellenében. □L A régi színháztéren levő bazárban, a „Magy. kir.“ ez. száll. átellenében. Megrendelések a legpontosabban teljesítetnek. ____Testhez nem jól álló robik kicseréltetnek.