Ellenőr, 1872. augusztus (4. évfolyam, 177-201. szám)
1872-08-01 / 177. szám
Előfizetési áfák Sfe&B Int . *0 Ért. — kr. I Érnegyedre ll 6 frt. — kr. Fotóne . . 10 „ — „ Egy hónapra . 1 „80 . Egyes szám ára 10 krajcsik. Szerkesztési iroda: Pearten, nádori utcza 6. szám. Semmit tér közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. Minden értesítés a szerkesztőséghez intézendő. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. 10 7 szám. Csütörtök, augustus 1. 1872 Megjelenik minden reggel, kivéve hétfőn s ünnepre következő napon. A lapot illető redatátorók Légrády testvérek irodájába (nádor J.téza 6. sz.) intézendők. Kiadóhivatal és hirdetések felvétele: Pesten, n ú <1 o r • u t e z n O. iazá m. (Léjfrády testvének ii-odú jútmii). Az előfizetési pénzek helyben és vidékről Pest, két sas utcza H. sz.ála intézendők. IV. évfolyam. Pest, julius 27. + A községek adóhátralékainak behajtása ügyében hozott közleményeink mély bepillantást engednek hazánk pénzügyi viszonyaiba. Meglehetősen tájékozva voltunk ugyan eddig is, pénzügyeink roncsolt állapotáról, de az utóbbi események minden kétségen kívül helyezik, hogy financziaink sokkal roszabbak, mintsem eddig sejtettük. Midőn az állam nem képes adóját saját maga behajtani, hanem lelketlen uzsorásokra bízza, hogy kíméletet nem ismerő eszközökkel vegyék meg azt a népen — ez már a legszomorítóbb jele annak, hogy nálunk nemcsak jólét nincs, de a rendes, elviselhető állapot is hiányzik. Már régebben volt róla szó, hogy a magyar pénzügyminiszter az ország összes adóhátralékát valamelyik pénzintézetnek átadja, illetőleg eladja. De úgy látszik, eddig nem találkozott intézet, mely ezen kétségbeesett üzletre vállalkozott volna. Míg tehát e terv valósítható lesz, a pénzügyminiszter új terv kivitelére határozta el magát. Azon községek, melyek 500 forinton felül tartoznak adóval az államnak, kényszeríttetnek a kormány által majdan megnevezendő banktól kölcsönt venni fel. A kölcsön feltételeit a bank fogja meghatározni. A községek csak egy esetben vonhatják ki magukat a kölcsön alól, akkor tudniillik, ha saját erejökből képesek lesznek az összes adóhátralékot egyszerre kifizetni. Különben nem mert a kormány azonnal elrendeli ellenük a végrehajtást. A községek tehát kénytelenek lesznek elfogadni a bankok föltételeit, bármily terhesek legyenek is azok, minek aligha lesz más következménye, mint az, hogy a végrehajtás, melylyel most a kormány fenyegeti őket, bizonytalan időre elhalaszttatik, azon ideig tudniilik, midőn majd a a bank által előírt föltételeknek nem lévén képesek megfelelni, a Végrehajtás a bank által eszközöltetik. A községek folytonos üldözéseknek lesznek kitéve és a behajtott adó is nem az állampénztárát, hanem a tömérdek provisió — és perczent fejében legnagyobb részben azok zsebeit tömi, kik a közvetítésre vállalkoztak. E pénzügyi művelet amennyit segít az állam pillanatnyi bajain, és annyit ront az illető községek érdekein. A haszon, az előny, mely ebből háromlik, tisztán azon bankot fogja illetni, mely a művelet keresztülvitelére ajánlkozott. A községek, ha nekik ide engedtetik lassan lassan törlesztették volna adójukat, míg így fizetik az adó mellett a drága kamatokat is, és a bank föltételei által mindig ki vannak téve azon eshetőségnek, hogy valamelyik szép reggelen — ha e föltételeknek megfelelni pontosan nem képesek — egész vagyonuk dobra üttetik. Szóval e művelet által az adóhátralékban szenvedő községeket a kormány kiszolgáltatja a banknak, mely, hogy semmi kíméletet nem fog ismerni irányunkban, arra bizton el lehetnénk készülve. Azért az oly községek, melyeknek kevés reményük van, hogy a bank föltételeit mindig pontosan teljesíthetik, ne egyezzenek bele a kölcsön fölvételébe, ha végrehajtást intéz ellenük a kormány, hát tegye. Jobb, ha a kormány intézi ellenük a végrehajtást, mint a bank. A szerb iskolák feletti államfelügyelet tárgyában a közoktatási miniszter egy rendeletet intézett a tanfelügyelőkhöz, melynek szó szerinti szövege a következő: „A császári és apostoli kir. felsége, f. é. ápril 6-án és julius 2-án kelt legfelsőbb elhatározásokkal, a szerb nemzeti egyh. congressus által múlt 1871. évi julius 29-én kelt felterjesztéssel bemutatott a szerb népiskolákról (I.) és a felsőbb leánytanodákról (II.) szóló szabályzatokat, az I. szabályzat 1., 2., 7., 14., 18., 31., 58., (illetőleg 61., 107., 108., 109., 97., 130., 133., 138., és 139-dik. és a II. szabályzat 4-ik §-ánál és részint az 1858. évi XXXVIII. t. czikkből részint a metropolitai iskolai tanács és egyházmegyék rendezését helybenhagyó 1875. évi május 29-én kelt legf. elhatározásból folyó módosításokkal legkegyelmesebben jóváhagyni méltóztatott. Miután mindkét alapszabálynak illető §§-ain a kellő módosítások már megtörténtek; magoknak az alapszabályoknak pedig a „Budapesti Közlönyben,a „Néptanítók lapjában“ és „Rendeletek tárában“ leendő közzététele iránt egyidejűleg intézkedtem; szükségesnek tartom kiváló kötelességévé tenni azt, hogy a görö kel, szerb nép- és felsőbb leányiskolákat állandóan kellő figyelemmel kísérje, azoknak a fönnálló utasítások értelmében leendő megvizsgálásakor a törvényszabta követelmények és feltételek mi módoni teljesítéseinek a legnagyobb pontossággal járjon végére, kiváltképen pedig beható tudomást szerezzen magának, az ezen iskoláknál használatban levő tankönyvek tartalmáról, és a tapasztaltakról,az 1868 évi XXXVIII. t. czikkben kimondott állami főfelügyeleti jog érvényesítése végett nekem időről-időre jelentést tegyen. Budán 1872. évi julius 17-én, Dr. Pauler Tivadar s. k. Ázsiai viszonyok a közös ügyes Magyarországon. 1. Az új nemzedék nem érti, nem érzi azt, ami Magyarországon most folyik, de mi, kik az alkotmányos önkormányzat áldásait élveztük, mi, kik egy szebb kort éltünk át, mi, kik 1848/b ben a szabadság dicsőségének fényénél melegedtünk; mi előttünk a mostani közös ügyes állapotok valódi politikai purgatóriumot alkotnak; mert a közszabadság romjain mereven czentralizáló s minden hatalmat minden módon körmei közé összpontositni igyekvő kormányunknak minden intézkedése egy-egy terhefés hazafias szivünkön. A törvényt kijátszó önkénykedésnek egy-egy mérges lehelete az, mely 1861, sőt 1867-ben is feléledt reményeink életdús lombjait egymásután hervasztják el, s nem hagynak fenn mást, mint a resignatió sötét, örömtelen állapotát. A hazafi, ki lelke egész hevével csüngött a hazának oly hosszas szenvedés utáni felszabadulásán, a szabadság emlőin való megizmosodásán és jövő nagyságán: ma már kénytelen átlátni, hogy a hit, ami Magyarország annyira kiérdemlett szebb jövője iránt lelkében gyökeret vert csalékony délibáb volt. E hitének meghiúsulta annál fájdalmasabb, mert a nemzet jogos igényeit nem ellenség, nem külhatalom bérencz hada, hanem saját fiainak egy a nemzet múltjával és szent hagyományaival szakított hatalom féltő csoportja némítja el, mely a hatalom káprázata közepette nem látja át, hogy vak eszköz és játékszer azon osztrák reaktió kezében, mely 800 éven át gátolta s gátolja ma is úgy nálunk, mint az osztrák tartományokban a valódi alkotmányosság áldásainak meghonosulhatását. Hogy ez így van, hogy kormányunk a hatalom kézben tartást lehetővé tevő centralisatiónak minden egyebet alárendel, hogy napjainkban a törvények csak ott és addig tartatnak meg, míg a hatalomszurpálás fő czéljának eszközül szolgálnak ; arról minden észlelő meggyőződést szerezhetett, hisz a jezsuitáknak a világ közerkölcsiségét felforgató pokoli elve, mely a czél által szentesítteti a gonosz eszközöket is, ma teljes alkalmazást nyer hazánk kormányzatában ; aki ez iránt talán kételyeket táplált lelkében, az a lefolyt választások alatt igen gazdag tapasztalatokat gyűjthetett optimistikus hitének megrendítésére, mert ha az igazság szemüvegével nézte a központon történteket, meggyőződhetett, hogy nálunk a parlamentáris kormányzat csak névleges, hogy itt a kormány az alkotmányosságot már rég feláldozta a pártérdekek bálványának, meggyőződhetett, hogy nálunk nincsen miniszteri felelősség, hanem van miniszteri omnipotentia oly mértékben, mely önkénykedésével túl tesz Bach és Schmerling öntetszelgő hatalmi ábrándjain; átláthatta, hogy nálunk nincs alkotmányos élet, hanem a legnagyobb korruptióra támaszkodó pártzsarnokság vészes uralmát inaugurálta a Lónyay-Tóth dinastia önhitsége. Ezen alkotmánytipró példa a központból kihat az ország minden zugába, a központi önkénykedés megteremti a vidéki kis zsarnokokat úgy, hogy megyei és városi főispánjaink, ezen politikai amphibiumok mindegyike egy kis satrapát, egyegy lófarkas ázsiai puskát állít élénkbe. Ezen apró zsarnokok undorító hatalmaskodásának vak eszközéül szolgálnak a közigazgatási hivatalnokok ; de méginkább Bittó miniszter úrnak szedettvedett, ágról szakadt birói személyzete, kik a birói függetlenség szép magasztos tanáról mitsem tudva vagy tudni nem akarva a pártzsarnokság vak eszközeivé sülyedtek, s oly zelust fejtenek ki a kormány önző céljainak kivitele és az alkotmányosság szentségét védő ellenzék üldözésében, hogy valójában az inquisitió vak keszültjeinek csuklyásait juttatják eszünkbe. Hajmeresztő, vérlázító jog- és törvénytiprások fordulnak elő mindenhol, a hazafias törekvés, az önzetlen honszeretet bére ma üldözés, gúny, börtön és agyonlövésben határzódik meg. Az aki az 1848-ks törvények alapján Magyarország államiságát és a personal unió alapján hazánk függetlenségét hangsúlyozza és úgy üldöztetik, mint az 50-es években. A különbség az, hogy akkor üldözőink csehek, morvák voltak, míg most magyarok. Akkor, a midőn a miniszter uraknak megvannak Horváth Mihályai, kik hivatalos historicusi minőségükben meghamisítják a történelmet s meghazudtolják saját multjok és előbb irt könyveiket; most, a midőn a miniszter uraknak megvannak Szász Károlyaik, s más hízelgő udvari költőik, kik a szolgai raeghunyászkodás dicshymnusait zengik, a hazafias erényt és kitartást gúny tárgyává igyekeznek tenni; igen szükséges, sőt elmulaszthatlan kötelessége, az igazság barátjainak, és a nemzet Íróinak is a ferdítök és zsoldos írók talpnyalásával szemben az adatokat egybegyűjteni, az előfordult jog- és törvénytiprásokat vidékenként följegyezni, hogy majd a részrehajlatlan történésznek álljanak rendelkezésére az 1868—1872- ki közös ügyes magyar kormány bonkronikájának megírásánál. Nagyon korszerű és életrevaló volt tehát az Ellenőr szerkesztőjének azon ötlete, hogy azon eseményeket, melyek az 1872-ki választásoknál az alkotmányos szabadságra gyászlevelt vontak, fel kell jegyezni, az azokat felderítő adatokat egybe kell gyűjteni. A vidék alkotmányos érzelmű honpolgárainak kötelessége e rovathoz adatokat szolgáltatni; azért én, ki Udvarhelyszéket érdeklőleg , már egy czikkben megkezdettem e korrajz adattárát egybegyüjteni, azt folytatólag kiegészitni kötelességemnek ismerem. Küküllőmenti. — Az egyetem rectorává, mint már tegnap jelentettük, dr. Hatala Péter választatott meg. Mondanunk sem kell, hogy e választásnak örvendünk, mert Hatalát szabadelvű embernek ismerjük, ki az infallibilitás absurd tana ellen nagy erélylyel küzdött, s így biztosítékot nyújt személyisége arra nézve, hogy az üdvös irány, melyet Toldy Ferencz rectorsága kezdeményezett az egyetemen, nem fog megszántást szenvedni, hanem további fejlődésnek indul. Azok, kik Hatalát rectorrá választották, bizonyán meg fogják szavazni mindazt, mi egyetemünket a valódi tudomány és felvilágosodás terjesztőjévé teheti. B.-Gyarmat, jul. 29. Midőn az Ellenőr jul. 17. sz. között az ecsegi esetet olvastuk, Fráter Pál hírneve után mindanynyian hittük, hogy ki fogja mosni magát. És igy az Ellenőr jul. 28. sz. megelent silány czáfolata váratlan meglepetést hozott. Nem válik az be egyébnek mint takaródónak, hogy mondott legyen is valamit, de azért azon ellenfél kihívása nélkül visszavonulhasson. Mi csináljon az ember ily esetben, mintegy kihiva érzi magát megmondani az igazat annak aki azért mégcsak meg se haragszik. Ugyan vett-e tudomást a m. kormány egyik nagyságos hivatalnokának pénzkezeléséről? És elszégyelte-e magát? Ha nem, úgy annál inkább szivére vehette, midőn tárfelügyelőjének helyes irás ellenes és összefüggés nélküli cáfolata a közönség mulattatására közöltszik. Van is oka rá. Mert jelen levelem bizonyíték lehett a mellett, hogy az ecsegi eset nem külön álló hanem rendszeresített eljárása Fráter Pál tanfelügyelő úrnak. Nyilvános titok, hogy a szécsénykovácsi községi iskola építésekor is visszatartott magának 180 frtot az iskola belső felszerelésének fejében. És a visszatartott összeghez oly erősen ragaszkodott, hogy Sz F. iskolaszéki elnök még az iskola fölépültével is csak akkor kaphatta vissza, a midőn azzal fenyegetőzött, hogy az építkezési okmányokat e hiányzó összeg hovafordításának megjegyzésével, fogja felterjeszteni a kormánynak helyeslés végett. Sz.-Kovácsi pedig Nógrádban van. De még a következő eset is nálunk történt. A kormány mintegy 7000 fizet utalványozott a csitári és marczali községi iskolák fölépítésére. Fráter Pál úr az adóhivatalnál nyugtáztatta az iskolaszéki elnökök által ez összeget. De mig egy részét takarékpénztárba tetette, és a másik kisebb részét megtartotta magának, — addig az iskolaszéki elnökök kezében meghagyott és pillanatnyi kiadásokra szánt 280—380 frtról újra ő adatott magának nyugtát. Szükségesnek tartom itt megjegyezni, hogy ez nem gúny, de valóban megtörtént. Úgy, hogy ő szerinte az elnökök mindegyike 280 frttal vett volna fel többet, mint ha az egész összeget markukban tartanák. Csitár községének életrevaló isksz. elnöke az első meglepetésből felocsúdván írt F. P. úrnak, hogy hisz tulajdonkép az elnök nyugtája, kezeskedik az öszszegért, tehát küldené meg az elvitt pénzt. F. P. úr erre elküldte először a 280 frt fölöslegről szóló nyugtát, azután az elismervényt az elvitt összegről, végre biztosította az elnököt, hogy hiszen ő is 6%-kal együtt fogja vissza fizetni. De ezen engedmények mindegyikének kivívása legalább kétszer annyi levélbe került, amelyek egy némelyikben a nyilvánosságra hozatal is szerepelt. Végre F. P. ur is elismeréssel adózott a csitári i. sz. elnökének méltányosságáért, mely utóbbi nem akarta a tanfelügyelő ur kárát, hogy ő azért mert őrzi az iskola pénzét még fizessen is 6°/0- ket, mit a takarékpénztárak sem adnak. Mert azt föl se tette, hogy tanfelügyelő úr ezalatt üzletet akart volna vele kezdeni. F. P. úr tehát megküldte a kérdéses mennyiséget. Igen ám, de a marczali iskolát illető rész még mindig nála van, és a tanügynek ez áldozatkész oszlopa túltéve a takarékpénztárakon még mindig 6°0-kel boldogítja a marczali iskolát. Pedig már ez se lesz megvetendő összeg, mert már elmúlt két éve, hogy e két iskola épülőfélben van, persze még az alapot se kezdték el ásni. Ezt azután már nem mondtam a nagyságos ár dicséretére. Tehát az említett esetek közül melyikben alkalmaztam a tiszta szándékot, a felelősség minden tekintetbeni megfigyelését, mint nyilatkozatában hangsúlyozá! Az egyiknek kifizette, a másikét visszatartotta. Hivatalos utasításaira hasztalan hivatkoznék , mert annyira mégis vagyunk, hogy beláthassuk, mi következik abból, ha a kormány az iskolaszékeket bízza meg a pénz fölvételével. Nehezen az, hogy a tanfelügyelő úr visszatarthassa. De még a m. kormány okosan nem is alacsonyíthatja le magát tanfelügyelő úr köpenyévé. Mert a törvény az iskolaszékre ruházza a pénzkezelést. Igaz még egyet! Értesülve van-e a magas kormány arról, valljon mily mérvben élvezik a nagyságos kir. tanácsos tanfelügyelő urak a napidíjakat, miket a törvény engedélyez nekik. Mert nekünk tudomásunk van, hogy a törvényszabta iskolalátogatásokat nem teljesítik. Ha nem veszik ki vagy kevés napidíjat vesznek fel, úgy az oktatásügyér úrnak tudnia kellene, hogy bizony nem is látogatják az iskolákat. Azon gyanú még távol legyen tőlünk, hogy oly vonzó lehetne rájuk a napidíj, hogy látogatás nélkül is fölveszik. Ezt jó lenne ellenőriztetni és a tanfelügyelők fölé új felügyelőket rendelni. Úgyis számtalan éhes száj várja a közelmúltban tett érdemeiért a zsíros falatot. De ezt ne vegye valamikép tanácsnak az oktatásügyéről, én inkább azt mondom, hogy mint az iskolakerülő tanulót szokás, csapja el az eddigieket is, kevés kivétellel. Ne használja fel többé még a nevelés ügyét is támpontul hatalmának erősítésére. De végre valahára adjon inkább helyet e téren a szakképzetteknek. Mert máskép ez egyetlen bűne miatt, bűnéül fog felrovatni minden egyéb erénye. De elég lehet ebből ennyi a közönség tájékozására, azon eshetőségre, ha ily tanfelügyelő ellenében kellene jogát megvédeni. Ennyi elég lehetne Fráter Pál nógrád megyei tanfelügyelő úrnak is, hogy szigorú vizsgálatot kérjen maga ellen, de még a m. kormánynak is elég ebből ennyi, hogy önkéntes lemondásra szólítsa fel tanfelügyelőjét, annál inkább, mert hiszem hogy a kormányhoz közel álló nógrádiak elmondhatják, hogy mindez szó szerint megtörtént. Gy. országgyűlési képviselő választás tartatván, a választási helyi jogtiprás és legsúlyosabb beszámítás alá eső bűntény elkövetésének színhelye jön. Ugyanis a szavazatszedő küldöttség tagjai közül, Deák Szaniszló alelnök, továbbá Szécsényi Jenő n. militicsi plébános és Gaal István kis-sztupáni kincstári uradalmi számtartó, mint bizalmi férfias, az által, hogy egy reám, mint egyik képviselőjelöltre szavazott Burger Pál nevű kernyajai választó szavazatát, a szavazatszedő küldöttség többi tagjainak, sőt magának a nevezett választónak, a szavazatszedő küldöttség előtt tett személyes s élőszavak tiltakozása daczára erőszakkal nem az ér, hanem az ellenjelölt Vojnits Barnabás részére igtattatták a szavazási jegyzőkönyvbe, valamint az által, hogy a szavazási jegyzőkönyv egyik példányában részemre beigtatva volt szavazatát önhatalmilag kitörölvén, az ellenjelölt részére íratták át, és ehez képest a szavazási jegyzőkönyv többi két példányát is kiigazították, hivatalos hatalommali visszaéléssel párosult hivatalos okmány hamisításának bűnténye elkövetésében tették magukat részesekké. Minthogy pedig ezen jogtiprás és erőszakos törvényszegés útján elkövetett, s már a közvéleménynek is átadott és sajtó útján is nyilvánosságra hozott esetet, a bünfenyítő igazság megtorlása nélkül hagyni, lehetetlen; másrészről azonban a jelen eset fontossága, illetőleg az elkövetett bűntény súlyos volta, roppant mérvű erkölcsi horderejét tekintve minden tekintetben független, elfogulatlan és minden befolyástól ment, részrehajlatlan bíróság ítélete alá bocsátandó, e tekintetben azonban számos, itt felemlíteni nem akart személyes viszonyok s többoldalú befolyásokon kívül azon főfontosságú körülmény, hogy az egyik bűnrészes Szécsényi Jenő az ezen esetben illetékes zombori kir. törvényszék elnökének Szécsényi József urnak testvére, — a részrehajlatlan igazságszolgáltatás lehetősége iránt méltó aggodalomra szolgál okul, másrészről pedig tekintettek az uralkodó párt szenvedélyekre, melyek a közvetlen környezet által menten érvényesíteni óhajtott befolyásnál fogva a legfüggetlenebb és legigazságosabb biró irányában is fenhagyják a részrehajlás gyanúját akkor, midőn a biró a vádlott irányában akár rokonsági, vagy egyéb erkölcsi kötelékektől, akár pedig a közvetlen környezet sürgetett befolyásától magát minden tekintetben mentnek nem tarthatja; s ezeknél fogva mi természetesebb, mint hogy a nagyméltóságú minisztérium is a fenforgó körülmények között oly bíróság által kívánja az itt említett esetet elbíráltatni, mely úgy párt, mint magánérdek tekintetébeni függetlensége, mint hajthatlan igazságszeretete által, úgy a közállagnak, mint az egyesek sértett jogainak törvény és igazság szerinti elbírálás tekintetében teljes garantiát nyújt? ugyanazért mély alázattal esedezem a m. k. igazságyügyminisztériumnál : Méltóztassék e kérdésben forgó bűntény fentnevezett elkövetői ellen a fenyitó eljárás megindítása s a megejtendő vizsgálathoz képest elítélésre a tek. pesti királyi törvényszéket kiküldeni, s a vizsgálat haladék nélküli megindítására utasítani. Melyek után jelen folyamodványom folytán keletkezendő rendeletről igazolt képviselőmet értesittetni kérve Mély tisztelettel vagyok a nagyméltóságu m. k. igazságügyminiszteriumnak alázatos szolgája: Pilanzánovits József. — A kernyajai botrányos választás ügyében az igazságügyi minisztériumhoz a következő folyamodvány intéztetett: Nagyméltóságu m. k. igazságügymiszterium! Bácsmegye ó-moraviczai választó kerületében f. évi junius hó 26-ik napján Kernyaja községben Pestváros közgyűlése. — Jul. 31. — Elnök: Kada Mihály h. polgármester A gyűlés megnyitása után felolvastatok a kereskedelmi miniszter azon leirata, melyben fölszólítja a városi közönséget, hogy a halottfuvarozás — a közgyűlés által hozott határozattal ellenkezőleg — az ipartörvényben foglalt czikkek szerint kezelendő. A közgyűlés ugyanis elhatározta, hogy a halottfuvarozók jelen szerződésének lejárta után (aug. 20) egy vállalkozónak fogja azt átadni, ki is rendőri felügyelet alatt kezelendi azt. — A minisztérium azonban nem helyesli ezen eljárást s a halottfuvarozást szabad iparnak kívánja tekintetni. — Hosszabb eszmecsere után a leirat a tanácshoz utasittatik azon czélból, hogy e tárgyban tüzetesebb jelentést terjeszszen elő. — Bóya Gergely budapesti tanfelügyelő körlevele, tudomásul vétetik. Miklóssy Gyula színigazgató egy ideiglenes népszínháznak az István-téren leendő felállithatása iránt folyamodott. — A felállithatási engedély vita nélkül megadatott, a feltételek meghatározásával a gazdasági bizottmány bízatott meg. A polgári fiú és leánytanodánál betöltendő állomások iránt beadott tanácsi előterjesztés felolvastatván, szót emel Havas, azon kívonatát fejezvén ki, hogy a kormány oly intézkedéseket tegyen, miszerint a nők tudatlanságának oly szomorú következményeit ne kelljen tapasztalni a világnak, mint amily tapasztalatot most szerzett magának egy rendkívüli botrány által. (Fölkiáltások: páter Gábriel!) — Szóllnak a tárgyhoz Ballagi, Simon s többen, a tanácsi előterjesztés határozattá emeltetett azon hozzátétellel, hogy a pályázati fölhívásban meg lesz jegyezve, hogy nők is pályázhatnak. Egyúttal fel fog szóllíttatni a közoktatási miniszter, hogy a fővárosban szintén állíttasson föl egy női tanítóképezdét. A józsefvárosi alreáltanodánál a természetrajzi és vegytan üresedésbe jött tanszékére a közgyűlés Sajóhegyi Frigyest, a szabadkézi rajzi szép írás tanszékére Vidékit választotta meg. A városligetben építendő új korcsmáról annak idejében megemlékeztünk. A tanács mai előterjesztése szerint 166,000 frtba kerülend, mely összeg daczára, hogy 54,000 írttal haladja meg az eredeti költségvetést, mégis megszavaztatott. Több nyugdíj és végkielégítés megszavazása után tárgyalásra kerül Széher Mihálynak a szabályozási vonalon kívül vagy belül eső házak tárgyában beadott indítványa. Az indítvány lényege az, mondaná ki a közgyűlés, miszerint „minden a szabályozási vonalon kívül vagy belöl eső házra a kisajátítás elrendelendő. — A közgyűlés ezen indítványt hosszabb, de lényegtelen vita után elfogadta. — A légszesz — vizsgálói állomásra 600 frt évi fizetéssel Áujeszky Lipót neveztetett ki. Weisz Bernát még 1870 vége felé indítványozta egy szeretetház fölállítását, mely egyelőre csak bérházban, de később, midőn a szegényügy a törvényhozás által rendeztetni fog, s midőn e czélra a haza lakosságának áldozatkészsége megtette a magáét egy e czélra építendő házban lenne elhelyezendő. — Az ügy elintézésével egy 20 tagú képviselőkből és kültagokból álló bizottmány fog megbizatni. Ülés vége 6 órakor. Külföldi szemle. Pest, jul 31. Az uj franczia kölcsön aláírása minden várakozást messze túlszárnyaló eredményt mutat fel, olyat, mely a legnagyobb bizalmi nyilatkozatot foglalja magában Európa részéről Thiers köztársasága iránt, mely azt hiszszük most már csakugyan végleges állapotba ment, az az ideiglenesből s örökre visszavonulásra bírja a nemzetgyűlés fondorkodó monarchista frakcióit. Aláíratott ugyanis Páriában 12, a departementekban 2 s a külföldön 14 milliárd úgy, hogy a végleges eredmény körülbelül meg fogja ütni a 30 milliárdot. Páriában 28-ikára viradólag sajátságos képet nyújtottak a különböző városrészek polgármesteri hivatalai, hol százakra menő néptömeg várta ülve, vagy a járdán elnyújtózkodva az aláírás megnyitását unaloműzésből gyertyafénynél kártyázva s minden lehető módon küzdve az álom ellen. A franczia hadügyminiszter legközelebb 91 millió kölcsön fölvehetésére kért engedélyt, hogy a legszükségesebb kiadásoknak megfelelhessen. Ez összegből a tüzérségre fordíttatnék 34 millió, a mérnöki karra eredetileg 31 millió irányoztatott elő, azonban a Németországgal közelebb kötött egyezség értelmében a nem sokára felszabadulandó departementokban nem lévén megengedve a franczia kormánynak újabb erődöket felállítani, ez összeg 87,millióra szállíttatott alá, mely a már fenálló erődök kijavítására, a katonai épületek kitatarozására, a táborok jó karba hozására. — Katonai kórodákra elő van előirányozva egy millió, ruházatra pedig két millió. A német megszálló, csapatok ellátására a folyó év második felében 25 millió, végül az elbocsátott tisztek nyugdíjára 9 millió. A nemzetgyűlés közelebbi ülésében eme figyelemre méltó tvjavaslat nyújtatott be a baloldal egyik tagja által: 1) A nemzetgyűlés engedve Thiers Bordeauxban kimondott és általa elfogadott szavainak s különben is komoly politikai kényszerűség által indíttatva, mely egy végleges kormányforma felállítását kívánja, — kinyilatkoztatja, hogy mielőbb átalános választást szándékozik elrendelni, hogy alkotmányozó gyűlést nevezzen ki; 2) a nemzetgyűlés jövő összeülésekor mindenekelőtt a budgetet és a hadsereg szervezésére vonatkozó tv javaslatot veszi tárgyalás alá ; enquettebizottságai szintén befejezik munkálataikat s igy a választók legkésőbb 1873. február havára összehívhatók. 3) A nemzetgyűlés feloszlása után s az alkotmányozó gyűlés összeüléséig a nemzetgyűlés elnöke viseli a köztársasági elnök tekintélyét és hatalmát. A spanyol király ellen elkövetett merénylet ügyében a legnagyobb titoktartás mellett folynak a vizsgálatok úgy, hogy eddig mi sem szivároghatott ki a közönség közé, a merénylet indokait s a benne szereplők személységét illetőleg. — Mily lelki nyugalommal vette Amadeus király a dolgot, bizonyítja azon távirat, melyet a merénylet után kevéssel atyjához intézett, s mely igy hangzik: „Madrid, jul. 18. Éjfél. — Az olasz királynak. Tudósítom felségedet, hogy mi ma este merénylet tárgyát képeztük, istennek hála azonban teljesen épen maradtunk. Amadeus.“ Sz.Péter templomának kupolája, római hírek szerint, beomlással fenyeget, s több jelentékeny repedés észlelhető rajta, legalább ez a hír volt elterjedve a napokban az örökvárosban, mi arra indította a pápát, hogy egy mérnökbizottsságot küldjön ki a kupola megvizsgálására, mely azon megnyugtató jelentést tette, hogy mutatkoznak ugyan repedések, de azok távolról sem veszélyesek. Beckx pater, a jezsuiták generálisa, Rómába gyűlésre hívta meg az egész föld kerekséségéről rendje főnökeit, hogy megállapítsa azon magatartást, melyet e félelmes rendnek a küszöbön álló pápaválasztással s az ellene világszerte hatalmasan feltámadó ellenszenvvel szemben követnie kell. Az Internationale titkos értekezletet tartott a napokban Új-Yorkban, melyen ismét tényleg bebizonyult, hogy ezen társulat a szabad Amerikában csak kevés követővel bír, amint szintén hasztalanul kísérlette meg a közelebbi strikeok alkalmával némi befolyást szerezni az ottani munkások közt. Az értekezleten két küldött választtatott, kik a szeptemberi hágai kongressuson Amerikát képviselték. Juarez Mexikót a legnagyobb zavarban és rendetlenségben hagyta s mint az ama érkező hírek e hó 1-jéről jelentik, az üzlet az egész országban pang; a forradalmi mozgalmak különböző tartományokban folyvást tartanak, rablás, gyilkolás napirenden van. A felkelők közelebbi vereségeik után az elnök halála által új erőt s bátorságot merítve, elérve látják rég óhajtott terveiket, Lerdo de Tajeda elnökké választását, ki mint a legfőbb törvényszék elnöke ideiglenesen már úgy is kezébe vette a hatalmat. A Juarezpárt gyűlölettel és félelemmel tekint Tajedára, kippen nem valami hő republikánus, barátai arisztrokraták, sőt azon gyanúban áll, hogy az egyháznak is nagy híve, így félő, hogy Juarez halála újabb zavarok nyit utat. Az internationalisták a párisi ostrom alatt. A párisi ostrom történetének harmadik füzetében, mely legközelebb jelent meg Parisban, teljesen be van bizonyítva, hogy az internationalisták az egész ostrom alatt csaknem kizárólag egyedül a munkakérdéssel foglalkoztak s csak esetleg vettek részt a politikai eseményekben és csupán akkor, midőn kilátásuk nyílt reá, hogy e po-