Ellenőr, 1872. október (4. évfolyam, 227-253. szám)

1872-10-23 / 246. szám

Előfizetési árak Egész évre . 20 frt. — kr. 1 évnegyedre ! 1­5 frt.— kr. Félévre . • 10 „ — „­­ Egy hónapra . 1 „ 80 „ Egyes szám ára 10 krajczár. Szerkesztési iroda: Pesten, nádor-utcza 0. nám. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem Vállalkozunk. Minden értesítés a szerkesztőséghez intézendő. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. 2­6. szám. Szerda, October 23. 1872 A lapot illető reclamátiók Légrády testvérek irodájába (nádor-utcai 6. n.) intézendők. Kiadóhivatal és hirdetések felvétele: Pesten, nádor-utc­a 0. szám. (Légrády testvérek Irodájában). Aj előfizetők péntek helyben & vidékről Pest, köt­ni utca H. u. Ha intézendők. IV. évfolyam TÁVIRATOK. Páris okt. 22. Nancy város polgármes­tere St. Vallier strassburgi franczia ügy­­nökhöz intézett iratában tiltakozik a la­pok azon hire ellen, hogy ő Párisban lett volna, hogy a német részről szenvedett kellemetlenségek miatt panaszt emeljen.­ A polgármester mélyen fájlalja bizonyos lapok hangját, melyek dühös támadásaikkal a német csapatok izgultságát provokálják, de reméli a hírlapírók hazafiságától, hogy fel­hagynak e gonosz ingerkedéssel. Berlin okt. 22. Az urak háza a szabad konservativ érzelmű Stolberg Ottó grófot választotta elnökéül. Ezután legott elővet­te a kerületi szabványok tárgyalását, hol a belügyér a kormány részéről kijelentette, hogy az általános hadkötelezettség fejében megadatik az önkormányzat a közegeknek. A képviselőházban a pénzügyér az 1873-ki költségvetést terjesztette be, melyben be­vétel és kiadás egyenlően 206,608,632 tal­lérra van előirányozva, s így a bevétel a múlt évivel szemben 19 millió többletet mutat fel. A kormány 73­4 milliót hoz javaslatba az adósságok törlesztésére, 4 és fél mil­liót a tartományi alapok dotálására, 2 és fél milliót lakbér­pótlékul polg. hivatalno­kok számára, s nagymérvű emelését a népiskolákra és műc­élokra fordítandó ki­adásoknak.­­ A kormány előterjesztése tetszéssel fogadtatott. Belgrád okt. 22. Múlt éjjel a Bazár­ban nagy tűz ütött ki, melyet a legna­gyobb erőfeszítés daczára, mind e pillana­tig nem sikerült elfojtani s a kár állító­lag fél millió forintra számítható. Bécs, okt. 22. (Hivatalos zárlat.) Magyar föld­­tehermentesitési kötvény] 79.60. Salgó-Tarján 166 Ma­gyar hitel 130.— .— Magyar záloglevél 87.75. Érd­ 177. Magyar keleti vasút 125.—. Magyar sorsjegy 103.80 tiszai vasút 246—. Magyar vasúti kölcsön 104.50. Angol­magyar 112.25. Franco-magyar b. 97.— ? Alföld 175. Magyar északkeleti v. 161. Keleti vasúti elsőbbségi kötv 78.—. Porosz pénztári utasv. 162.50. Magyar földhitel —“ Magy. gőzh. előbbségi kötv.—. Török sorsjegy 7720. LEGÚJABB POSTA. — „Tizenkét havi elnökösködés“ czim alatt legközelebb egy terjedelmes munka fog megjelenni Thierstől a szerző megneve­zése nélkül ugyan, de — mondja a „Patrie“ — szelleme és nézetei, sőt még alakja is legott el­árulják, minő részt vett „a consulatus és a császár­ság történeteinek szerzője e mű szerkesztésében. A könyv két részre fog oszlani; az első a ténye­ket sorolja fel, míg a második az ez idő szerinti alkotmányos kérdések vitatásának lesz szentelve. — Napoleon herczeg eme levelet in­tézte a párisi felebbviteli törvényszéki főügyész­hez : Prangins 1872. okt. 14. Főügyész ur ! Én franczia polgár vagyok, semmi számüzetési tör­vény nem sújtott. Polgári és politikai jogaim tel­jes élvezetében, s a corsikai departementi tanács egyik tagja vagyok. Fiaim neveltetése ügyében jöttem Francziaországba rendes útlevéllel. Mind­azonáltal az egyéni szabadságról szóló törvény gúnyjára egy belügyminiszteri rendelet alapján felhivattam, hogy a franczia területet haladékta­lanul hagyjam el. S midőn határozottan megtagadtam enge­delmeskedni e felhívásnak, Pétinot rendőrségi osztályfőnök rendeletére Clément rendőrbiztos ál­tal elfogattam. Hasztalan tiltakoztam ez elfogatás törvénytelensége ellen. Hasztalan kértem azoktól a kik elfogtak, hogy mutassanak fel valamely meghatalmazást s nevezzék meg a bűnt avagy vétket, a melylyel vádoltatom. Hasztalan követel­tem, hogy valamely polgári vagy katonai bíró­ság elé állíttassam. —­ Az erő alkalmazása volt az egyetlen felelet, a melyet tiltakozásaim és el­lenállásomra nyertem. Megragadtak a rendőrök s fedezetek alatt kellett a határokig mennem. Én mindig azon meggyőződésben éltem, fő­ügyész úr, miszerint leghathatósabb mód az or­szág törvényeihez folyamodni a hatalom túlkapá­saival erőszakoskodásaival szemben. Ehez képest egész bizalommal eme törvény protektiója alá­ helye­­zem a magamat és az ön utján vádat emelek Lefranc belügyminiszter és Renault rendőrfőnök ellen kik sze­mélyes szabadságom elleni bűnt követtek el, melyet pedig a büntető codex 114 és következő §§ büntetnek. Kijelentem, hogy ha ez után nem nyerek elégté­telt, ügyemet az illetékes törvényszékek elé vi­szem. Fogadja stb. Napoleon (Jérome.) Bérlet 140 szám Nemzeti Szính­áz, Pest, szerdán, October 23-án, 1872. Júlia. Dráma 3 felvonásban, irta Feuillet. Személyek: De Cambre Móricz — — — — — Feleki Julia, neje — — — Prielle Cornélia Cécile, leányuk — — — — — — Gábos Irma Turgy Maxim — — — — — — Nagy Cresseyné — — —— — — — — Niczkyné János, inas — — — — — — — Karikás Történik falun, Melun közelében. Ezt követi: A bokréta. Magánjelenet 1 felv. Irta Benedix. Emma — — — — — — — — Sziligeti Jolán. Kezdete 7 órakor. Bérlet 14. szám. Budai várszinh­áz, Szerdán okt. 23-án 1872. Viola. Eredeti népszínmű 6 felv. Báró Eötvös J. „Falujegyzője czimü regénye után irta Szigeti József. Kezdete 7 órakor Pest, okt. 22. A pénzügyi bizottság tegnap tartott ülésében a pénzügyminiszter előterjesztést tett az ország pénzügyi helyzetéről. Az előterjesztés részletei a P. Napló szerint ezúttal nem hozható­k nyilvá­nosságra, az U. Lloyd mindamellett meg­jegyez annyit, miszerint a pénzügyminiszter kijelentette, hogy hetvenöt millióra van szüksége az összes deficit c­éljából. Mindenekelőtt meg kell jegyezni, hogy nem helyeselhetjük az előterjesztés titok­ban tartását, először azért, mert az ország pénzügyi helyzetének megismerése mindnyá­junk érdekében áll, másodszor azért, mert a pénzügyi helyzeten, bármi kedvezőtlen is, a titkolódzás által segíteni nem lehet. És e titkolódzás fölösleges is. Tudjuk, látjuk, hogy pénzügyeink lehető roncsolt állapotban vannak. Ezt titkolni hasztalan. A 30 milliós kölcsön sorsa, a tiszai vasút­­részvények története elég hangosan szóló bizonyítványai annak, hogy ha még most sem határozzuk el magunkat pénzügyi ba­jaink orvoslására, csakhamar elérünk oda, hol a baj orvosolhatlanná lesz. Első föltétel pénzügyeink javulására, hogy a kormány nyíltan, becsületes őszin­teséggel beismerje a bajt, melynek előidé­zésében az első és a főfactor volt. Az ed­digi politikával, mely a közönség elámítá­­sából állott, teljesen szakítani kell. Öt esz­tendő óta meggyőződhetett róla a kormány, hogy a helyzetnek szép, de hamis színek­kel való rajzolása eredményre nem vezet. Pénzügyminisztereink eddig exposetok­b­an. Q -feenlyt a­ cxitactig arra mesterséges utón módon rózsás színben tün­tessék elő pénzügyi állapotunkat s vala­hányszor az ellenzék komoly hazafias aggo­dalmainak pénzügyeink jövőjét illetőleg ki­fejezést adott, a kormány és pártja mind­annyiszor a legnagyobb könnyelműséggel rázta fejét. S íme, amit az ellenzék megjövendölt, úgy látszik sokkal hamarabb bekövetkezik, mintsem hittük volna. Kerkapoly pénzügyminiszter tegnap ki­jelente, hogy a jövő évi hiány fedezése czéljából 75 millió forintra van szüksége. Szép összeg, mely összes rendes bevételeink­nek majdnem felét képezi. Szept. 17-én tartott beszédében Kerkapoly pénzügymi­­niszer csak 28 millió deficitről szólt s két­ségtelen, miszerint a helyzet roppant ké­nyelmetlenné válhatott már a pénzügymi­niszterre, hogy nem volt képes a helyzet valódiságát tovább is rejtegetni. Mi mindjárt az expozé meghallgatása után constatáltuk, hogy az előterjesztett költségvetés alapján a jövő évre mutatko­zó deficit nem 28, hanem 60 millió forint, s hogy ma már maga a pénzügyminiszer a deficitet még 60 milliónál is magasabbra teszi, ez igen jellemző körülmény pénz­ügyeinkre. Nem kétkedünk egy cseppet sem, hogy a pénzügyminiszternek csakugyan 75 millió­ra van szüksége, ha a jövő évi hiányt fe­dezni akarja. A sorsolási kölcsönből a költ­ségvetésben még mintegy öt millió van fe­dezetül fölvéve, s mi ezt valósággal fede­acriend­s. cz&iiiiLvktiiK . A pGllZUg^y­mlutoa^ OJ# ww azonban valószínűleg tudja, hogy e kölcsön maradványa is csak a papíron van már meg, de a cassában nincs, s azért annak pótlásáról is kell gondoskodni. Ki kell vál­tani az elzálogosított részvényeket is, s le­het, egyebeket is, amikről a nagyközönség­nek eddig tudomása nincs s végül pótolni kell a 30 milliós kölcsön fönmaradt részét, amennyiben a jövő évre ez is előirányozva jön, de a­melyből tényleg egy fillér sem létezik. Ezeket egybeadva, nem meglepő reánk nézve, hogy fölrúg a deficit 75 millióra, de igenis meglepő az, hogy a pénzügymi­niszter, ki tisztában volt már a pénzügyi helyzettel régen, még egy hónap előtt is elég könnyelmű volt alaptalan s tényeket elferdítő expozéja által tévútra vezetni az országot, s elég könnyelmű volt a delegá­­ció előtt a pénzügyi helyzetről oly kedvező előterjesztést tenni, mely sok oly kiadás megszavazására bátorította a delegátusokat, melyeket — ismerve a valódi állapotot — elkerülhetőknek találtak volna. — A magyar-horvát regn.icolaris küldöttség horvát része két albizottságra oszlott Az egyik a pénzügyi kérdés, a másik Horvátor­szágnak a magyar országgyűlésen való képvisel­­tetése s a horvát orsz. kormány ügyével foglalko­zik s e tárgyakról javaslatot terjeszt elő a hor­vát bizottság elé. A bizottság e javasla­­kat meg­vitatja s azután azok a magyar küld­ttség elé terjesztetnek. A horvát albizottságok már hozzá fogtak a munkához. Úgy halljuk, hogy horvát részről nincsenek még tisztában a kérdések mi­kénti megoldása felől, s a tagok köz­t nézetek eltérők. Az egyetem reformjához. i­. (p.) Az enquéte tanácskozásaira áttérve, első tekintetre szemünkbe tűnik egy igen ominosus neme a tartózkodásnak, melylyel a cultusminister questionariumának legfontosabb tételei a bizottság részéről találkoznak, — úgy, hogy nagy kísérlet­be jönne az ember e körülményt a tájékozatlan kapkodás számlájára róni fel, ha a tanácskozó szakférfiak köztudomású elvi állapodottsága, e föl­tevést egyenesen ki nem zárná. A tünemény okát másban kell tehát keresnünk. — Lehet, a minisz­ter intonátiójában; lehet, az elvi ellentétek merev­ségében fekszik az, s mindkét esetben az idő jó­tékony befolyására történik speculate, midőn a bőgőt megoldatlanul adják tovább, —mely nemén a „dugósdi“ játéknak, tudvalevőleg, az szokott rajta veszteni, kihez a bőg utolsó kézből kerül. „Aki veszi, ne szánja, hogy a háta megbánja,“ — mint a játékban mondani szokás. — Csakhogy ez a játék, igy miniszteri garde-de-dam­e-ság alatt folytatva, igen alkalmas kifejteni oly meggyőző­dés csíráit, hogy mi nálunk a „tanulmártyozás“ „enquetirozás* „debattirozás“ — s a tágabb és szűkebb körű tanácskozás annyi a magnyi módja egyenesen arra való, hogy az ahhoz kötött vára­kozásnak aztán épen az ellenkezője menjen telje­sedésbe, az irányadó „intelmek“ pr­edestinatiója szerint. Ha a kultuszminiszter úr, egyes kérdéseket akként intonál, hogy c­élzatai s követendő eljá­rása iránt, az enquête bárminemű megállapodása esetén sem lehet a priori kétkedni : akkor tessék elhinni édes fölösleges az egész erquetezési por­­hintés, é­s ki lehet a dolgot fondalni szép csen­desen in camera caritatis, a közoktatás­ügyi ta­nácsban anélkül, hogy Lubrich úr szabadelvűsége valami nagyon erős próbára lenne téve. Informatióink nem terjednek annyira, miként már most módunkban volna szegről-vlsgre kimu­tatni, hány kérdésnél s a hanglajtorja melyik fo­káról volt a vegyes bizottságnak szerencséje a kultusz­ minisz­ter­­ irányadó szózatát szivére ve­hetni? csak an a az oszfve ptumnlt utalni melyben e kiváló figyelem épen a theologiai f­­cultás kérdésének jutott osztályrészeit. Midőn a kultuszminiszter úr e facultas kérdését oly meg­jegyzéssel bocsájtotta tárgyalás alá , hogy ez az a sarkpont, melyen ez egyetem-reform egész kér­dése jobbra fordul, vagy felbillen, lehetetlen oly czélzatot nem látunk ebben, mely az egyetem reformjának minden őszinte barátjával közös fel­fogással szöges ellentétben áll. Hiszen, ha azt akarja vala mondani, hogy a reform ezen beis­mert akadálya eltávolítandó, akkor semmi szükség nem volt a „felbillenés“ eshetőségét is concedálni, mely kilátással szemben mi csodálni való sincs az enquéte tartózkodó, magaviseletén lévén a biztos felbillenéssel szemben még a tántorgásnak is némi előnyei. Szomorú dolog volna, ha a többi elodázott kérdéseknél is eféle felbillenések kilátásában kel­lene az elodázás okát felfedeznünk. Szomorú nem­csak a kultusminiszter úr szabadelvűsége felől táp­lált fogalmainkra, de azokra nézve is, melyeket az enquétebeli szakférfiak független meggyőződéséről s férfias erélyéről magunknak alkottunk. Inkább a bizottság kebelében fenálló merev elvi ellentétekben akarjuk tehát az elhalasztás okát keresni, bár e feltevésünkből ismét nem a legvi­­gasztóbb következtetést nyerjük,­­ ha a tanácsko­zás eddig elért eredményeit vesszük sinórmér­­tékéül. A bizottság ugyanis három kiválólag fontos kérdésben jutott eddig elé elvi megállapodásra, s mind a háromnál a haladó irány volt az, mely kénytelen volt a megállapodás egységének áldoza­tul hozni nézeteit. Nevezetesen : a polytech­nic­u­m­i fakultások kérdésében, ezek mellőzését, — a tandijakra nézve pedig a megtartás szükséges voltát mondta ki ; — míg a t­a­n­s­z­a­­b­a­d­s­á­g kérdésére a kötelező tantárgyak, tanévek és tanórák megtartásával felelt. Valóban vakmerő képzelődés kell hozzá, hogy valaki ily előzmények után az elvi ellentétek talaján a haladó irány syőrelmébe vesse reményét. De hát, kérdi valaki, — miben fog akkor állani tulajdonképen az egyetem nagy szavakkal hirdetett reformja, ha minden fontosabb elvi kér­désnél a konzervatív nézetek túlsúlyából kerül ki a megoldás? — Indiscret kíváncsiság, melynek eleget tenni valóban nem áll hatalmunkban ma, midőn még a megállapított reformok összegét e­gyet­len tételbe foglalhatjuk, hogy t. i. a bölcsészeti fa­cu­lt­ás kifurcáltjat ott. — Voilà tout. Akad-e párja e tettleges haladást involváló határozatnak, vagy sem? nem tudjuk. Hanem any­­nyi máris bizonyos, hogy a tanszabadság és tan­dijakra nézve létre­jött megállapodás terhét, csak­­ az előképzettség igazolása körül életbe léptetendő eljárás absolut szabadelvűsége és czél­­irányos vizsgálati rendszer egyrészről, másrészről pedig a magán­tanárok intézmé­­nyének korszerű reformja ellensúlyozhatná némileg.­­ A­mi a politechnicumi fakultás elejtését illeti, — közbevetőleg mondva, mi sem tartozunk föl­­tétlen hívei közé — ezért tán theologiainak ha­sonló sorsa volna, a legkielégitőbb kárpótlás. Szabad legyen e futólagos jegyzeteket az enquéte tisztelt tagjainak szives figyelmébe aján­lanunk s nem bocsátkozhatván egy hírlapi czikk szűk keretében e különben már annyiszor s oly alaposan megvitatott kérdések bírálatos elemzésé­be , egyszerűen a tudományos oktatás újabb fejlő­dési irányára, s ennek követelményeire utalunk, midőn ezek nevében kérjük őket: na tekintsék az egyetem újjá­szervezésének ügyét olyannak, melyben előzékenység, vagy tartózkodás tekintetei az elvek, a korszellem rovására engedékenységre indíthatnának. Nemzedékekre kiható ügy van kezeik között, melytől sem kormányi befolyásolás sem a hagyományos nézetek tétlenségi törvénye ne riassza el a korszerű alkotás jóltevő kezét,­­ vagy ami még roszabb, ne vonja be e kezet a saját czéljainak megfelelő alakításhoz. E felett őrködjenek a bizottság haladó fér­­fiai, kiknek czimére e soraink szólanak; s ha már nézeteiket az enquéte kebelében nem érvé­nyesíthetik : óvják meg legalább az ac­ió függet­l­e­n­s­é­g­ét máskorra, más helyre, hol azt tán kedvező siker követheti még. — Az egyetemi ref­orm ügyében mű­ködő szakértekezlet a kitűzött kérdések tárgya­lását f. hó 24-én délutáni 5 órakor folytatni fogja. _________ — Az országos magyar statisti­­kai tanács folyó hó 18-án Ribáry József, miniszeri tanácsosnak e czélból felkért elnöksége alatt tartott ülésében, Keleti Károly előleges jelentést tesz, a folyó évben Szt. Péterváro­t tar­tott nemzetközi statistikai congressusról. Előadó egy nagy részt már készen levő részletes jelentés bemutatását helyezvén kilátásba, egyelőre csak azon szíves fogadtatásról emlékszik meg, melyben a kongressus magyar tagjai sz. Pétervárott része­sültek, s kiemeli, hogy Magyarországnak mind hivatalos képviselői, mind többi tagjai majd valamennyi osztályban nem csak helyt foglal­tak, hanem tettleg működtek is. Mindenek fölött kiemeli, mily kitűnő fogadtatásban részesült, az ő­felsége engedelmével, a magyar­­ kor­mány megbízásából a közgyűléshez intézett azon meghívása, hogy a jövendő nemzetközi congressus Magyarországban tartassák meg, és Buda-Pestet válassza székhelyül. A közgyűlés, hagyományos szokásaihoz híven nem határozott ugyan azonnal, hanem a jövendőbeli székhely választását a ren­dező bizottságra (Commission organisatrice) ille­tőleg az újonnan megalkotott állandó bizottságra (Commision permanent) ruházta; miután az állandó bizottságban Magyarország is képviselve van, azon­kívül pedig előadónak sikerült a congressus kivá­lóbb tagjait, úgyszólván kivétel nélkül, megnyerni az eszmének, valószínű, hogy 1875-ben Magyaror­szág fővárosában fog ülésezni a nemzetközi con­gressus, alkalmat szolgáltatván ez által nekünk, hogy nemcsak a tudomány képviselői irányában gyakorolt vendégszeretet által, maga a tudomány iránti tiszteletünket tanúsítsuk, fokozván ez által honfitársainkban is a statistika iránti érdekeltséget, hanem alkalomul fog kínálkozni arra nézve is, * sípűsök* az­­gyes államok viszonyait ismertetik az egész világgal. Az ülés tulajdonképeni tárgyát, a belügy­miniszter úrnak azon átirata képezte, melyben megküldvén a statistikai tanácsnak az árva- és gyámhatóságok működésének, a gyámoltak és gondnokoltak személyi és vagyoni állapotának, és a vagyon kezelésének kimutatására tervezett mintákat, a tanácsnak a statistika szempontjából netaláni észrevételeit, és kívánalmait kéri vele mielőbb közöltetni. A statistikai tanács örömmel vevén tudomást a miniszter úr szándékáról, mely­lyel a tanács alapszabályai értelmében, közremű­ködését veszi igénybe ily fontos társadalmi intéz­mény működésének tanulmányozásában, behatóan tárgyalta a közlött mintákat és méltányolván az érdekes mozzanatokat, melyek kiderítésére e min­ták szánva vannak, leginkább csak technikai szerkezetek iránt fog a minister úrnak oly javas­latot tenni, melynél fogva e táblázatok az illető hatóságok által sokkal könnyebben kitöltethet­őn, czéljuknak annál is inkább meg fognak felelni, mert a megismerni kívánt anyagból, minden egy­­szerűsítések mellett sem fog semmi sem hiányoz­ni. A táblázatoknak a tanács által kimondott el­vek szerinti szerkesztésével a statistikai hivatal vezetőjén kívül Szathmáry Károly és Körösy József urak bízattak meg. Végül bejelent Keleti egy legközelebb be­mutatandó új javaslatot, mely a kellő felvételi mintával ellátva, arra lesz hivatva, hogy általa Magyarország összes jelzálogi terhei, az újonnan szervezett telekkönyvi hatóságok közre­működése mellett, ki legyenek mutathatók.­­ A tanács megelégedéssel vevén tudomást ezen terve­zetről, röviden kijelöli a fölvételnél követendő irányt, a minták megállapítását jövő ülésének tart­ván fenn. — A két delegátió egyeztető bizottsá­gai tegna­p este tartották első ülésüket. Az érte­kezés teljesen bizalmas jellegű volt, mindazáltal eredménykép jelentik, budgetje s a tengerészetre nézve fenforgott külön­bözetek kiegyenlíttettek úgy, hogy az ezek iránti jelentés már a budget-bizottságok mai ülésén tár­gyalás alá kerülhet. Belebocsátkozott már a bizott­ság a hadügyminisz­er budgete iránt fenforgott kü­lönbözet tárgyalásába is. Itt, mint nekünk írják, a tárgyalás több akadályba ütközött, s a mai esti folytatólagos ülés is ezek elhárításával foglalko­­zand. Habár ezekre nézve is hisznek a­­kiegyenlí­tés közel lehetőségében s mégis ezek folytán a de­legátió ülésszaka valószínűleg néhány nappal hos­­szabb leend. Az osztrák delegatió ülése. — Október 22-én. — Elnök: Hopfen lovag az Illést déli 12 órakor nyitja meg. — A kormány részéről jelen vannak: Holzgethan és Kuhn közös miniszterek, Pöckh altengernagy. A jegyzőkönyv hitelesítése után elnök beje­lenti, hogy a közös államháztartás 1870-iki zár­számadásait kinyomatta s már a tagok közt ki is osztatta; továbbá, hogy a magyar delegátió el­nökségétől hat nuntium érkezett, melyek szintén ki fognak osztatni. A napirendre térve előadó dr. B­r e­s 11 olvassa a budgetbizottságnak az 1870-iki zárszá­madásról szóló jelentését. A jelentés a következő határozati javaslatot tartalmazza: „Az osztrák-magyar monarchia közös háztar­tásának költség, előirányzatát túlhaladó 1870-iki kiadási többlet következő tételei indokoltaknak je­lentetnek ki, s azokra az indemnity megadatik.“ (Következnek az egyes tételek.) A 10-ik tételnél azonban a következő meg­jegyzés létezik : „A­mi a hadügyér rendes kiadá­sainak 10, a „szekerészeti szerraktárak“ czimű té­telénél előforduló 21,400 frt. 57 kinyi kiadási több­letet illeti, arra az indemnity megadatik ugyan, habár a hadü­gyérnek ezen többletet előidéző eljá­rása a delegációk alkotmányos jogát sérti is; fel­­szólíttatik ennek folytán a hadügyér, hogy jövőben ily indokolatlan többletek előidézésétől tartózkod­jék, mert azok elfogadhatók többé nem lennének. Nem különben indokolatlanoknak jelentetnek ugyan ki a hadügyér rendes költségvetésének 1, 2, 3 és 4. tételeinél előforduló s összesen 631.328 frt 99 x/2 krra rugó, valamint ugyancsak a had­ügyér rendkívüli költségvetésének 7. tételénél elő­forduló 17.842 frt 9*/2 krnyi , az arsenal építke­zésénél történt 1488 frt 7 krra rugó többletek, ezekre nézve azonban, tekintettel a fenforgott vi­szonyokra, az indemnity mégis megadatik. Fel­­szólíttatik azonban a hadügyét, hogy a tengeré­szeti osztály ügykezelését jövőben szoros ellenőr­zés alá vegye s tekintettel az „ezen osztály ügyke­zeléséért való felelősségének, legyen gondja arra is, hogy ezen osztály indokolatlan kiadások által az előirányzatot jövőben túl ne haladja. Ugyancsak a hadügyér rendes költségvetésé­nek „határőrvidék“ czímű 18. tételénél 311.028 főt 4072 krnyi kiadási többlet teljesen indokolat­lannak jelentetik ki, mivel az illető kiadások a ha­tárőrvidék saját pénzéből lettek . Volna fedezendők. Fölszólíttatik tehát a hadügyet, hogy „ezen összeg megtérítését a magyar kormánytól követelje.“ A jelentés többi részei, úgyszintén a kül­ügyi,­s hadügyi minisztériumok 1867-iki pénztári maradványainak hováfordításáról szóló jelentés vita nélkül fogadtattak el. Erre Demel referál a vám­illeték bevételei­ről, mely a kormány előterjesztése értelmében 15,556,000 frtnyi magasságban fedezetül fog fölvé­tetni. — Előadja továbbá a magyar delegatió­tól érkezett nuntiumokat, mire a határozatok nagy­részt a magyar delegatió határozatai értelmében módosittatnak. Ezzel az ülés 1 órakor eloszlott. — Legkö­zelebbi ülés holnap déli 12 órakor. A magyar delegatió ülése. — Okt. 22. — Elnök: Majláth Antal gr. megnyitja az ülést, melyben a közös kormány részéről Kuhn és Holzgethan miniszerek, Benedek tárnok s A murt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után, Mesznil Viktor b. beadja az ötös bizottság vé­leményét Éber indítványa tárgyában. A kiküldött bizottság véleménye az, hogy a közös ügyek tár­gyalásának előkészítésére nézve az eddigi eljárás továbbra is föntartassék. Sző­gyényi László előadja a bizottság kisebb­ségének véleményét, mely szerint a delegáció egy 21 tagból álló bizottságot küldjön ki mindig, mely a szükséghez képest albizottságokra oszolván, az egyes tárgyakra nézve előadókat válasszon s azok által indokolt véleményes jelentését a delegatiónak bejelentse. — Mindkét jelentés tudomásul vétetett. Haynald Lajos Becke­r. volt pénzügyminister özvegyének kérvényét terjeszti elő nyugdíj tár­gyában, mely Sennyey Pál b. indítványára a kö­zös pénzügyminisztériumhoz tétetik át.­­ A napi­rendre térve, Bujanovics bemutatja a hadügyi albizottság jelentését a közös hadügyminiszer ama pótelőter­jesztése tárgyában, melyben a tábori lelkészek s hivatalnokok számára az 1872-ik évre drágasági pótlék czimén 151,423 frt póthitel megszavazását kéri. Az albizottság el nem fogadását javasolja. A közös hadügyminiszer szekerészeti „szer­raktárak“ czimén 235,009 írtnak pótlólag leendő megszavazását kéri. Az albizottság ezt megadni, s az illető összeget az 1873-iki rendkívüli költség­­vetés első tételére fölvétetni javasolja. — Elfo­­gadtatik. Fischer Mór és társa szállítási károk tárgyá­ban, óbudai szabóiparosok az állammunka meg­osztása tárgyában, a gácsi posztógyár a Skene ügyben, zágrábi nyugalmazott katonatisztek nyug­díj-felemelés tárgyában beérkezett kérvények a közös hadügyminiszterhez tétetnek át. P­r­i­­­e­s­z­k­y Tádé felolvassa a hetes bizott­ság jelentését a közös pénzügyminiszter költség­­vetésének tárgyalásánál a két delegáció között fenforgott ellentétes határozatokra nézve. A kü­lönbözet már kiegyenlítettén a jelentés tudomá­sul vétetett. d­ugyernyi úgyu Lot*« jele*ü­tését adja elő a közös külügyminiszter költségve­tésére nézve. Itt különbözet nem lévén a­­ jelentés egyszerűen tudomásul vétetett. Az albizottság továbbá elfogadás végett ajánlja az osztrák delegátió ama határozatát, melyben felszólitatik a minisztérium, iparkodjék oda, hogy a konsulsági hivatalok­ bevételi szabályzata alkotmányos uton létrejöjjön. — Elfogadtatik. Ezután Lészay Lajos adja elő a hetes bi­zottság jelentését a tengerészeti költségvetés tár­gyalásánál a két delegátió között fenforgott kü­­­lömbözetekre nézve. — Ez is tudomásul vétetvén az ülés 5 óra után eloszlott. Berlin, oct. 20. (Saját levelezőnktől.) Múlt 25-iki levelemben megemlékezvén a po­rosz bank kamatlábának felemelése folytán a hely­beli tőzsdén beállott kis paniqueról és állítólagos pénzhiányról, abban egyszersmind kifejezem azon nézetemet. „Biztosan hiszem, hogy a jelenlegi pénz­hiány, melyet különben is csak névlegesnek tar­tok, múlékony lesz, s bár rövid pillanatnyi meg­állapodással összekötött, de tartós áremelkedésre, állandó haussera számolhatunk még mindig.“ Azon időtájban ezen véleményem kissé me­rész volt, mert a közönség legnagyobb része a né­hány napi baisse által túlságos félelembe ejtetett, mit növelt még a túlüzérkedés által előidézett túl­terheltség. A helybeli pénzvilág félelmét még in­kább növelte a külföldről, nevezetesen Angolország és Ausztriából érkező számos kedvezőtlen hír; vol­tak bécsi bankárok, kik távirati úton kifejezték

Next