Ellenőr, 1874. május (6. évfolyam, 119-148. szám)
1874-05-04 / 122. szám
igazságügyminiszter a kárerendeletet intézte az e. f. kir. törvényszékükéihez és a kir. járásbirákhoz. Többször ia már elő oly eset, hogy bírói végrehajtás gganatosításával megbízott bírósági végrehajtók, az 1868: 54. t. czikk 379. §-ának eseteiben, az ellenszegüléssel akadályozott végrehajtás foganatosithatása végett „karhatalom“ kirendeléséért fordultak az illető járási tisztviselőhöz, — ebbeli kérelmükkel azonban utalással az 1870: 42. t. czikk 58. §-ának m) pontjára, mely szerint a „karhatalom“ alkalmazása iránti intézkedés az alispán hatáskörébe tartozik, el-, illetőleg az alispánhoz utasittattak. Nehogy az 1868. 54. t. czikk 379. §-a s az 1870. 42. t. czikk 58. §. m) pontjában foglalt, s egymással látszólag ellentétben álló intézkedések, s az ezekből származható félreértések az igazságszolgáltatás kívánatos gyors menetére káros behatást gyakoroljanak : a m. kir. belügyminisztériummal e tekintetben létesített egyértelmű megállapodás nyomán felhivandónak találtam (elnök, járásbiró) úr figyelmét azon különbségre, mely az 1870. 42. t. sz. 58. §. m) pontjában említett „karhatalom“ s az 1868. 54. t. sz. 379. §. esetében igénybe vehető „rendőri segély“ között, ezen két fogalom belső lényegéből kifolyólag, fennáll. Ha ugyanis a megfékezendő ellentállás oly mérvű, hogy nemcsak egy, hanem két vagy több járásbeli rendőrség (pandúrok) összpontosított kirendelését, avagy általában tetemes erő alkalmazását teszi szükségessé, akkor, minthogy ilyszerű intézkedés az egyes járási tisztviselők hatáskörét meghaladja, az 1870: 42. sz. 58 §-ának m) pontjához képest, az alispán által elrendelendő „karhatalom“ esete áll elő, — ha ellenben, amint ez az 1868 54. t. sz. 379 §-ának eseteiben állani szokott, egy-két közbiztonsági közeg közreműködése is elegendő, ez esetben csakis a szűkebb körű „rendőri segélyéről lehet szó. Ezekhez képest felhívom járásbiró (elnök) urat: intézkedjék a vezetése alatti kir. bíróságnál, hogy a „karhatalom“ és „rendőri segédlet“ között fentebb előtüntetett különbség előforduló esetekben kellőleg szem előtt tartassék s nevezetesen utasítsa a bírósága mellé rendelt bírósági végrehajtókat, hogy az 1868. 54. t. sz. 379. §-nak eseteiben, a törvény világos szavaival is egyezőleg, mindenkor „rendőri segély“ szolgáltatása iránt keressék meg az illető közigazgatási közegeket. Megjegyzem még, hogy amennyiben végrehajtásnak ellenszegülés általi akadályozása miatt, a kifejtett ellentállás mérvéhez képest, kivételesen a fentebbi értelmű, s az 1868. 54. t. sz. 379. § ban említett „rendőri segély“ mérvét meghaladó „karhatalom“ alkalmazása válnék szükségessé, erről a birói kiküldött részéről a kiküldő bírósághoz teendő jelentés s ez utóbbi által keresendő meg az alispán „a karhatalomnak“ az 1870. 42. t. sz. 58. §. m) pontjához képest leendő kirendelése végett. ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház május 4-iki üléséből. A mai ülésen az elnök bejelenté, hogy Szontagh Pál tabi képviselő benyujtá megbízólevelét, az ellenzék megéljenzé. Azután a bánya-bizottságba megválasztottak névsora olvastatott fel. A bizottság ülés után mindjárt meg is alakult. A napirendre térve Becze Antal kiadatási ügye vétetett tárgyalás alá. A mentelmi bizottság a kiadatást megtagadandónak véli, s a ház Csernátony felszólalása után, melyben constatálta a birói zaklatást, a bizottság véleményét elfogadta. Haler Ferencz gróf kiadatása ügyében a mentelmi bizottság terjedelmes jelentésében előrebocsátván az egész Haller contra Haller-féle per történetét s a zártörési kereset részleteit a kiadatás megtagadását indítványozza. Az előadó utalt a legnagyobb mérvű zaklatásra és erőszakra, mely az igazságszolgáltatás vaskorára emlékeztet s ajánlá a bizottság javaslatának elfogadását. Kállay Ödön a kiadatás mellett emelt szót, miután Haller Ferencz gróf szolgáinak az ő rendeletéből elkövetett zártörésben törvénysértést lát. Vajda János szintén a kiadatás mellett beszélt inkább Haller gyakori semmiségi kereseteiben találván zaklatást a törvényszék irányában, a zárlatot pedig, melyet Haller gróf megsértett, teljes törvényerejűnek tartja. Atalában — úgymond — mentelmi ügyekben a ház nem az igazságot, hanem más melléktekinteteket szokta szem előtt tartani. Elnök Vajdát e sértő nyilatkozásáért a ház átalános helyeslése mellett rendreutasítá. Ezután Hoffmann Pál fejte ki a mentelmi bizottság álláspontját s kimutatva a segesvári törvényszék eljárásában a zaklatásnak egész szakadatlan lánczolatát. Csiky Sándor is a kiadatás ellen nyilatkozott és sajnálatát fejezi ki, hogy ez egyszer kénytelen elvtársai ellen szavazni. Holnapi számunkban részletes tudósítást közlünk a tárgyalás eddigi s ezutáni folyamáról. — Ausztria. A képviselőház szombati ülésében a sommás eljárás gyorsítására vonatkozó törvény került szőnyegre. A javaslat czélja volna: a József-féle polgári eljárás hézagait betölteni; a törvénykezést egyátalában gyorsítani; a bizonyítási eljárást czélszerűsíteni, s a perlekedési költségeket megállapítani. Amit e törvényjavaslat életbeléptetésével elérnek, az szinte hiányos eljárás marad továbbra is. Az osztrák törvénykezés terén a mankóban levő új polgári törvények lesznek hivatva új aerát inauguralni; minden egyéb póttörvény, — tehát a szőnyegen forgó is, a provisorium félrendszabály bélyegét hordja magán. A képviselőház a sommás és szóbeli ügyeket illető ideiglenes reformokat a minisztérium előterjesztése szerint változatlanul fogadta el. — Ezután Stendel indítványának tárgyalására tért át, s a kőszén drágulásának okait vizsgálta. Tagadhatatlan, hogy a kőszén az ipar fejlődésének egy regulatora lévén, mint ilyen rendkívüli befolyást gyakorol az iparra, s a kőszén e monarchia túlsó felének roppant kőszén mennyiségéhez képest igen drága. Kijelölni s meghatározni azonban azon egyes módozatokat, melyek által a kőszén ára lejebb szállítható volna, hiábavaló és keresztülvihetetlen munka maradt nemcsak a tegnapi ülésben, de az marad továbbra is. A képviselőház a szükséges rendszabályokat nem volt képes megfejteni, s az indítványt újólag az osztályokhoz utasította vissza. — A képviselőház legközelebbi ülését ma tartja, s a még hátralevő nagy munkaanyagot tekintve, az ülésszak berekesztéséig naponta kétszeri, u. m. reggeli s esti ülések tartását határozta el. A hivatalos lapból. A pénzügymniszter Hollósy Gyula adóhivatali tiztet a mehádiai fürdőgondnoksághoz ideiglenes segédtisztté nevezte ki. A budapesti királyi főügyész Vályi Albert királyi járásbirósági dap.okot a rimaszombati királyi ügyészséghez és Kerekes József nagyváradi kir. törvényszéki Írnokot a nagyváradi kir. ügyészséghez Írnokká nevezte ki. HÍREK. Május 4. — A királyt mára Budapestre várják, s hir szerint holnap reggel katonai szemlét tart a vérmezőn, melyen az egész fővárosi garnizon megjelen. — Irodalmunk egyik rég hallgató jelese, Lukács Móricz, mint a F. L. írja, jelenleg „Emlékiratai“ elkészítéséhez fogott Meranban. Minden bizonynyal kiváló értdekű mű lesz, akár a toll jelességét tekintve, akár pedig az író összeköttetéseit és szerepléseit a tudományos és politikai körökkel. Lukács legutolsó műve az a szép emlékbeszéd, melyet az akadémiában Teleky László fölött tartott. — A m. k. nyeremény kölcsönnek tervszerű XVI. kisorsolása f. évi május hó 15 én reggeli 9 órakor fog az alálirt lottó-igazgatóság által (Budapest, viziváros, Klusemann-féle ház) megtartatni. — A cholera által ínségre jutott magyarországiak javára a svájczi „Appenzeller Zeitung“ szerkesztősége 1480 frankot gyűjtött aranyban , ez összeget a svájczi követség útján a belügyminiszter rendelkezésére bocsátotta. Az új városház termét igen díszesen rendezik be amfiteátrálisan emelkedő padokkal s elnöki s előadói külön emelvényekkel. Az e czélra szükséges asztalos munkák költsége 20,684 frtra van számítva. — Kovács Zsigmond pécsi püspök az egyházmegyei tanítói nyugdíjalapra ezer forintot ajándékozott. — Megdöbbentő esetről értesítik Torcáról a „Magyar Polgárt“ . A megye börtönében néhány gyilkos ül vizsgálati fogságban, s ezek között vannak azok is, kik a bányabükki merényletet végrehajták. Pár nap előtt a rabok összebeszéltek, az őröket leölték, s hatan megszöktek. Az említett lap még nem tud bővebb részleteket. — A tiszaszabályozási központi bizottmány hivatalos helyiségeit folyó évi május hó 1- ső napjától Budapest Vízivárosból, Budapest Lipótvárosba (Tükör utcza 1-ső szám alá) tévén át, e körülmény azonnal köztudomásra hozatik. — A belügyminiszter fölhívta a hatóság figyelmét, hogy szigorúan tiltsa el, vagy esetleg büntesse meg azon kereskedőket, kik üzletük hirdetése gyanánt sorsjegyekhez, processekhez, részvényekhez, szóval akármily értékpapírokhoz hasonló nyomtatványokat osztanak szét, miután az ilyenekkel az alsóbb néprétegekben sok csalás történt. — Az erzsébet-téri kioszk nagy termére azt határozta a város, hogy ott nem lehet dohányozni. Mikor ezt határozta, kikapott érte a tanács a lapokban. Most azonban dohányoznak ott Ezért is kikap a tanács, s fölhivatik figyelme a füstre. Most hát kedvére válogathat a közvélemény szavában, s akármelyiket követi, a közvéleményt fogja követni. E szép kioszkról lévén szó, helyreigazítólag megemlítjük, hogy a fali festményeket nem Teuchert készítette, hanem Löffler akadémiai festész Bécsből; Teuchert pedig, ki Budapesten az első szobafestő, a fali díszítményeket végezte. — Lótenyésztési értekezlet lesz a fővárosban e hó 10-én, melyre a földmivelési miniszter az ország összes lótenyésztési bizottságainak elnökeit meghívta. — A városi torony repedt harangját, melylyel a tüzet jelzik, s melyet az óra kalapácsa is kongat, végre fölcserélik Walter Ferencz által öntött haranggal, ugyanazzal, mely a bécsi kiállításon is ott volt s igen szép hangú. — Váltóhamisítás. A kereskedelmi akadémia tanárainak egyike, Streibl Gyula tetemes adósság s több ezer frt értékű hamis váltó hátrahagyásával megszökött. Vagy három hét előtt tűnt el, de még csak most lett nyilvános eltűnésének természete. Streibl elszökése által az akadémia egyik német professzorától szabadult meg. A Magyarhonban élő zeneművészek segélyegylete igazgató választmányának gyűlésében új alapító tagokat 100 frttal bejelentettek: Deutsch Vilmos, Schunda Ferencz, Balogh Gusztáv, Csillagh József, Spiller Ferencz, Veszel József, Veszeli Venczel, Nieszner N., Rasch Vincze, Thuma Antal, Szteckli János, Lezsák Ferencz, Körbl Venczel, Pemzl Ferencz, Taborszky János, Chochola József, Schechelich Mátyás. Az egylet az első hazai takarékpénztár részéről ez évben is 100 frt adományban részesült, Néh. Bene Károly pedig az egylet részére végrendeletileg 100 frtot hagyományozott. Az ál-Wesselényi bünpörének tárgyalását a nagyváradi törvényszék e hó 16-án kezdi meg. A bíróságokat ép úgy, mint a kir. államügyészeket törvény tiltja el a politizálástól. A n.szebeni kir. államügyész azonban mégis aláírta azon bizalmatlansági nyilatkozatot, melyet Rannicher Jakab országgyűlési képviselőhöz intéztek. — Színházi hírek. Erkelnek „Brankovics“ czímű operája e hó 16-ára van kitűzve. — Egressi Ákos e hó 15-én kezdi meg vendégszerepléseit „Macbeth“-tel. — Moliérenek egy kis vígjátékával, a „Nők iskolájának bírálatáéval, már elkészültek, s e hét folyamában elő is adják. — A várbeli színházban két utolsó előadás máj. 5-én az „Egy millió,“ 7-én pedig „Az új emberek“ lesz. — A nemzeti színház e heti játékrendje következő: máj. 5 a „Próféta“Stégerrel, 6-án „III. Rikhárd,“ 7-én „Fra Diavolo“ 8-án a „Nők iskolája“ s „A nők iskolájának bírálata,“ 9-én „Lohengrin“, 10-én „Ripacsos Pista.“ A jövő hétre kitűzvék: 11 én „Stuart Mária“ 12-én „Álarczos-bál.“ 13-án „Téli rege“ 14-én „A fekete dominó.“ — A német színházban május 9 én és 11- én jótékony czélú előadások lesznek. A nemzeti színház tagjai közül Blaháné asszony és Ellinger k. a. énekelni fognak, a színi képezde tagjai pedig egy operettet adnak elő. A Kolozsvárit Dumasnak „Alfonz úr“ czímű színművében Szerdahelyi Antonia k. a. játszotta sok taps közt a kislány szerepét, míg édesanyja, Prielle Kornélia asszony Raymonde szerepében fejtette ki teljes művészetét. — Szathmáry Károly színtársulata a nyáron a szolnoki színkörben fog játszani — Liszt Ferencz Róma közelében jelenleg a Hohenlohe herczegbibornok tulajdonát képező egykor d’ Este villában száll meg, hol mint említettük, a nyarat töltendi. Itt fogja a „Szent Szaniszló“ lengyel oratóriumot írni, régi barátnője Iwanovszka (Wittgenstein) grófnő számára. — Halálozások. A Pest megyében annyira ismeretes dabasi Halász-nemzetség egyik tagja, dabasi Halász Antal, elhunyt ápril 29-én 54 éves korában Alsó-Dabason. — Oláh Károlyné asszony, a „Debreczen“ czimü lap szerkesztőjének neje, szül. Veskóczi Budaházy Zsuzsánna, elhunyt e hó első napján 37 éves korában Debreczenben. — Novák Károly, ki 30 év óta fáradozott mint néptanító, meghalt Szarvason 50 éves korában. — Az „olaszok jótékony és önsegélyző egyletek tegnap tartotta meg alakuló közgyűlését; mintegy 120-an voltak jelen a tagok közül, kik között többen honfitársaink. Az egylet elnöke, az alapszabályok értelme szerint, a budapesti olasz főkonsul. Megválasztottak általános szavazat útján tiszteletbeli elnöknek : Türr István tábornok, ezen egylet kezdeményezője és legmelegebb pártolója; alelnököknek és tanácsosoknak: Buzzi építőmester, Andreetti, Stangher, D'Alessandro, Helfy képviselő, Venanzi és még többen. Az egylet hivatalos helyisége ideiglenessen az olasz főkonsulátusnál van (megyeháztér 9. sz.); a közönséget felkéri az egylet országszerte, a szegény olaszokat, különösen a betegeket, ide utasítani, hol kellő pártfogásban fognak részesittetni. — Ösztöndíj székely ifjaknak. A közoktatásügyi miniszter a székely ifjaknak a reáltanoda látogatását megkönnyítendő, a Dávid Antal Mózes-féle reáltanodai alap évi kamatait tíz —egyenkint évi ötven frtnyi ösztöndíj alakítására rendelte fordíttatni. Ezen ösztöndíjakat a sz.-udvarhelyi állami főreáltanodába járó azon tanulók fogják élvezhetni, kik székely származásúak, szegények és tanulmányaikban kelemeiválónetelt tanúsítanak. — Gyilkosság őrültségből. Eperjesen a rózsa utczában lakó pékné három hónapos gyermekének nyakát elvágta egy nagy késsel, aztán az ablakon át kiugrott az utczára és elfutott. Keresték, de hiába, mígnem két nap múlva a molnárok holtan fogták ki a folyóból. Torka el volt metszve. A szerencsétlen asszony őrültségi rohamban követte el a borzasztó tetteket. — Öngyilkosság. Szombaton kora reggel a budai vaspályánál, a Gellérthegy alján egy ismeretlen férfi vetette magát a robogó vonat elé, s az szörnyen összezúzva dobta le a töltésről. A szerencsétlen maradványait kórházba szállították. — Gedui losonczi gyógyszerész e napokban agyonlőtte magát anyagi zavarok miatt, melyeket nála a losonczi posztógyár roncsolt állapota idézett elő. — A budapesti „kereskedő ifjak társulata“ szerdán f. hó 6-án költözködik át az új egyleti helyiségbe uri-utcza 11-ik szám I. emelet. — A nyilvános kutak nagy része már elkészült a budai Dunaparton, hol a szabályozási munkálatok a vízmerítést megakadályoznák, ha tényleg csakugyan folynának ily munkálatok. E kutak által vascsöveken át lehetett vizet szivattyúzni a folyamból. Fent a várban is állítanak még két közkutat: a prímási palota előtt és a Ferdinánd-téren. Ezeket vízvezeték fogja táplálni. A csatornázásokat is megkezdték a felső parton, s a várból levezető némely utczában. — Budapest folyó évi költségvetése a törvény értelmében ki van téve a pénzüügyi és gazdabizottság termében s 15 napig bárki is megtekintheti. E szerint a főváros idei kiadási előirányzata 5.488,011 frt s a fedezet 5.449,159 frt, s e szerint a deficit 38,835 frt. A részleteket illetőleg, a népnevelésre elő van irányozva szükségletül 1.155,540 forint, fedezetül 754,540 frt, deficit 401,000 frt; az adósságtörlesztésre szükségletül 844,664 forint, fedezetül 159,284 frt, deficit 685,380 frt; a vízvezetéknél szükségletül 264,187 frt, fedezetül 413,600 forint, megtakarítás 149, 413 frt; a középítésnél szükségletül 780,414 frt, fedezetül 330,730 frt, deficit 449,684 frt; a kisajátításnál szükséglet 796,170 frt, fedezet 1.040,962 frt, megtakarítás 244,792 frt; végül a kölcsönalapnál szükséglet 837,300, frt fedezet 1.990,900 frt, fölösleg 1.153,600 frt. Lap tulajdonosok: Liégríuly testvérek, Cseruilo y Esttjo». CSARNOK. A gyáva. — Irta Legouvé. — (Vége.) IV. Dél van. Mari egy teremben, reggeli öltözetben, rendetlen hajjal, kisirt szemekkel, kezeit kulcsolva nyugtalanul járkál az ajtótól az ablakig, meg vissza, majd az áslányra lép és kihajol, a haját elsimítja a homlokáról, hogy jobban lásson, s az utcza szeglete felé néz, ismét visszatér a terembe, arczát kezébe rejti és zokogva egy karszékbe rogyik. — Meghalt! — kiáltó — érzem, bizonyosan tudom, hogy meghalt! — Leányom, jó gyermekem, ne essél kétségbe , reményli! — És én feltettem róla, hogy ő gyáva, és én el tudtam róla hinni, hogy ily sérelmet eltűr, és íme abban a pillanatban. — Ő visszatér, leányom légy nyugodt, meg lásd, hogy visszatér. — Oh! bár jönne! — hogy fogok majd bocsánatot kérni tőle! térdre borulok előtte. ... Meg fog bocsátani, igen, oly sokszor fogom mondani, hogy szeretem, és szerelmemet annyira éreztetem vele, hogy bizonyosan megbocsát. -~ De ő késik, nem fog eljönni. Az ég büntet, amiért a legnemesebb férfi bátorságában kételkedni mertem. — Meghalt! nem látom többé — — soha! Savigny ! ... Oh istenem! istenem! istenem ! A mellékszobában könnyű zaj hallatszott: ő az! ő az! kiálta az ifjú leány. Mari az ajtó felé rohant. Valóban Savigny lépett be, halványan és szomorúan, s az útjában levő legelső székre rogyott ... „Savigny, ugye nincsen megsebesítve ? szóljon ! kiáltá Mari — ugye nincsen megsebesítve ? oh nem! nem! nem kapott sebet. Mily öröm ! ő itt van .... Anyám , nézze, Savigny itt van, ez ő .... Oh istenem , mily jól esik sírni! De ezek a könyek nem okoznak fájdalmat; ezek örömkönyek, szeretném, ha mindig ilyen könyeket hullatnék. — kedves Savigny! — Ah ! mily jó az ég! — De beszéljen, szóljon hozzám egy szót; óhajtanám a hangját hallani, kérem beszéljen. — Mi az? ön hallgat? ah! — értem . . . Savigny ön megtudta, hogy én mit mondtam, és neheztel reám ... oh barátom, bocsásson meg, nagyon meg voltam büntetve . . . oly kimondhatatlanul és oly sokat szenvedtem! „Barátom, ha önnek azt mondanák, hogy az ön menyasszonya, az ön Marija beszenyette magát valami hibája által . . . nem de ? ön meghalna fájdalmában. Ítélje meg tehát az én gyötrelmemet, midőn egy férfi azt erősítette előttem, hogy ő látta, hogy Savigny, az én Savignyim, aki oly bátor — nemes — tiszta, és emelkedett lelkű, az én jegyesem oly gyáva volt, hogy a sérelmet megtorlás nélkül tűrte el! . . . Ugye, nem kellett volna elhinnem, de az a férfi esküjével erősítette, hogy ő szemtanúja volt.............és különben is, ha a becsület kérdésében oly kényes vagyok, az némileg az ön hibája .... Nemes, nagylelkű és büszke szívének e gazdag kincseit miért mutatta meg előttem? A tiszta hóra hulló csepp vizszenyet csinál rajta.“ „De mi az, ön mégsem válaszol, elfordíja a fejét .... ah! barátom, ez kegyetlenség; kérem, nézzen reám, nézze összetett kezekkel kérem. — Savigny, mondja meg, hogy kérjek öntől bocsánatot, és én meg fogom tenni. . . . Nézzen reám, nézzen az ön Marijára. . . . mert ha a szemembe néz, meglátja mennyire szeretem, s nem lesz bátorsága haragudni reám . .“ „Ah! Savigny, minő boldogság! végre engesztelődig, keze szorítja a kezemet, tekintete szelídül; az én Savignym rendes arczkifejezését ismét feltalálom, midőn mondani szokta: „Szeretlek!“ Ah! anyám, engedje meg, hogy jegyesemet megöleljem.“ Az ifjú leány anélkül, hogy a reá mosolygó anyja beleegyezését bevárja, jegyese nyakába borult, gyöngéden átölelte és arczát a kedves ifjú kebelére rejtette. — E szakadozott beszédet, melynek minden szava éles tőrszúrás volt, néma gyötrelemmel hallgatta végig a szegény ifjú; de midőn látta, hogy a leány az ő karjai közé és a kebelére borul, sőt bocsánatot kér ő tőle, ekkor a kétségbeesés és szégyennek egy soha nem érzett kifejezhetetlen fájdalmas érzése fogta el; nem merte Marit megölelni, nem mert a szemébe nézni, nem mert hozzá érni, — úgy érezte, hogy irtózik önmagától, és egy pár pillanatnyi néma bódultság után felugrott, azt kiáltva: „Elviselhetetlen! — — ez már sok! nagyon sok! ... s kétségbe esve távozott. Egy óra múlva egy levelet kapott Mari jegyesétől, s amint olvasta, ájulva rogyott a földre. .. „József, hozza ide a chocoládémat és a mai hírlapokat“, — mondá Lascour másnap reggel inasának. „Ah! itt az újság, lássuk ! — had olvassam a saját dicsőségemet ! . . . Nagyon jól hangzik .... kitűnő — bámulatos ! . . . „Tegnap reggel Savigny úr és Lascour úr, a hírlap szerkesztő között párbaj folyt le stb. stb.“ Nagyon jól van! . . . lássuk tovább. Oh! itt ismét a Savigny nevével találkozom . . . vajon mi lehet? „Tegnap délután két órakor Savigny főbe lőtte magát a saját szállásán. E rettenetes elhatározás okát senki sem tudja. Savigny úr azon a ponton volt, hogy a főváros legtiszteletre méltóbb családjával lépjen szövetségre.“ „Savigny! — talán álmodom! ... ez bizonyosan nem ő, — lehetetlen , Savigny! de igen íagy van, valóban ő; ő volt azon a ponton, hogy a Merville családdal szövetkezzék . . . semmi kétség ! — de minő rejtély! ... ki hitte volna, hogy ilyen bátorsága legyen. . . . De úgy találom, hogy ez a czikk nagyon száraz. Fel kellett volna említeni, hogy az öngyilkosság és párbaj közt mily kevés idő folyt le. E rettenhetetlen férfi bátorsága felett igen sok szép dolgokat lehetett volna elmondani, mily hősies hidegvérrel kockáztatta reggel az életét, mégpedig háromszor, és egy pár óra múlva, bár oly közel látta a halált, mégsem ijjedt tőle vissza, és elég bátorsága van főbe lőni magát!“ „És ez a csodálatos bátorszívű férfi az én ellenfelem volt, ő hívott ki, és én vele állottam szembe, vele volt párbajom! igen, vele volt párbajom! — ez nagyszerű dolog — becsületemre válik, ezt a czikket újból írom! — De vajon mi lehetett az öngyilkosság oka? . . . Nem tudom . . . képzelni sem tudom. Bizonyosan őrült volt! . . . „De most jut eszembe, ily hóbortos fővel elárulhatta volna a titkunkat, inkább megölte magát — mert különben. . . . József, siess, hozd ide a chocoládémat, . . . .“ Arnica. KÖZGAZDASÁG. Vidéki tudósitások. Kondoros máj. 1. Az „Ellenőr“ ugyan szives volt már több ízben megáztatni az egész alföldet s már meg is kezdé sokalni az esőt, igy kiáltván fel: csak azután sok ne legyen a jóból! Fájdalom, az eső csakis a hírlapokban volt meg, az alföld pedig mai napig is folyton szomjúhozza az esőt, de eső helyett kaptunk oly fagyokat m. hó 29 és 30-án viradóra, mely a szőlőt és gyümölcsöt talán egy szemig semmivé tette. Az álló vizeken ujnyi vastag volt a jég, s a növényzetet gyarló fejlődésében még hátrább vetette. Leszámítva a tavasz elején hullott csekély havat, ősz óta nem ázott meg a föld, csak pár hüvelykre sem, hanem a folytonos szárító szelek követték a kitartó kemény telet, s így nincs mit csodálkoznunk a rendkívül sovány, ritka és gazzal elborított őszi vetéseken, s alig hinné, ki nem látta, hogy a termékeny alföldön átaljában olyanok az őszi vetések, hogy abban a pacsirta sem bújhat el. A múlt hó végén még így jelenthettem a földművelési minisztérium szétküldött kérdőívén: búza közép, tavaszi tó, stb. ma már azt mondhatom, hogy csak a rész rovatot tölthetném be minden tekintetben. Huszonnégy éve lakom az alföldön, értem meg sok rész évet, de ilyenkor még 1863-ban sem néztek ki a vetések ily kétségbe ejtőleg, s merem mondani, hogy ha csak május hava rendkívül kedvező nem leend, — a mit ily rendetlen időjárás után reményleni épen nem lehet, — keservesebb évünk lehet 63-iki vagy a 66-iki éveknél, s hogy mi lesz akkor nem csak egyesek, de az állam gazdászatából is, azt úgy hiszem, nem kell önöknek magyarázgatnom, mert önök hihetőleg jobban tudják, mint mi. — Adja isten, hogy csalódjunk, s egy kedvező május hozza még helyre, a mi helyre hozható. Zlinszky István: Halas, máj. 1. Három éji fagy tökéletesen tönkre tette itt a szőllőt és gyümölcsöt. A tavaszi vetések szintén sokat szenvedtek. Hogy a különben is silány őszi vetésekben tett-e kárt, még most nem lehet meghatározni. Esőnk még e tavaszon — néhány csepp leszámításával — nem volt szél folytonosan. Mindenben a legszomorubb kilátás. (P. F.) Pécs, május 2. Időjárásunk folyton fenyegető hideg. Az április 28. 29-diki reggelen üvegvastagságu jég volt nálunk. A szőlőhegyek a pécsi és szomszédos határban főleg a magasabb s az éjszaki szélnek kitett helyeken már nagy részben elfagytak. Szentlőrincz és a megye több részéből szinte értesítenek, hogy a szőlő és minden gyümölcs két napi fagy következtében tökéletesen megsemmisült. Az ország legnagyobb részéből hasonló szomorú tudósítások érkeznek — sőt a felső megyék el vannak hóval borítva. (M. P.) Kolozsvár, május 2 A hőmérő Kolozsvár termetén nem szállott a fagypont alá, de Kolozsmonostor csekélyebb vizei szerdán a fagyás előjeleit mutatták. Eddigi tudósításaink szerint Kolozs és Torda megye, valamint Aranyos és Marosszék területén tartós havazás volt, bár lapunk bezártáig tényleges károkról nem értesültünk. Az eddigi borús éssztdes idő eléggé óvta vegetationkat a megsemmisüléstől, legnagyobbveszély a barack- és cseresznyefákat, valamint a szőlőhajtásokat fenyegette. Biztos tudomást csak akkor fogunk nyerni, ha az idő kitisztul és a gyerőfényes nap sugarai ép növényzetet fognak bemutatni. Adja isten, hogy úgy legyen! (A) Arad, május 2. (Az aradi Lloyd-társulat hetiszemléje.) A lefolyt héten igen kedvezőtlen volt az időjárás. Vasárnap több órai eső állott be, a következő napokon azonban hideg és szeles idő volt, ési dér és lágy által követve. A több oldalról vett tudósítások szerint a hideg és fagy, mely Magyarországon túl is uralgott — csakis a szőlők és gyümölcsfákon tett jelentékenyebb kárt, míg a vetések állása nem ad okot aggodalmakra — feltéve, hogy temékenyítő májusi időjárás fog következni. A gabnaüzletben szilárd és csendes a hangulat, a forgalom egyik czikkben sem volt jelentékeny. Vegyes — A pesti molnárok és sütők gőzmalmának részvénytársasága tegnap tartotta évi rendes közgyűlését Becher Károly elnöklete alatt, ki a gyűlést megnyitván, constatálta annak határozatképességét Ezután olvasta az igazgató az évi jelentést, mely igen kedvező képet nyújt a malom lefolyt üzleti időszakáról. Az őrlemények kelendősége mindig jó volt, s a búzaárak fokozatos emelkedése is növelte a nyereményt, miután így az idején beszerzett búza készlet nyert értékében. Őröltetett összesen 40 267,098 vámfont búza és 2,472,936 vámfont, miből 41,374,865 vámfont különböző őrlemény nyeretett. A tiszta nyeremény a leírások, tartalék alap dotálása, tanttéinek stb levonása után 230,644 frt. Ebből az igazgatótanács 150,000 frtot indítványoz osztalékul, s a június 1-jén esedékes szelvény beváltását 50 frttal, mi 25°/0-es kamatozásnak felel meg, a maradék 80,644 forint 65 krajczárnak pedig a tartalékalaphoz csatolását, mi által az 30,730 frt 22 krról 111,374 frt 87 krra emelkedik. A közgyűlés éljenzéssel fogadta a jelentést, s egyhangúlag megadta a felmentést. — Na gyl Armin részvényes jegyzőkönyvi elismerést indítványoz a fényes eredményért, mit az igazgató az összes személyzetre kiterjesztetni óhajt, s a közgyűlés egyhangúlag el is fogad. Az igazgatóságból kisorsolt Arbauer József, Igl Antal, Schmidtlechner Károly, Schiff Lipót és Valentin József felkiáltással újból megválasztattak, mit a többiek nevében Arkauer köszönt meg. Számvizsgálókat is a múlt éviek választattak meg, mire a közgyűlés eloszlott. Ki kell emelnünk, hogy az elnök megnyitója, továbbá Nágel és Arbauer urak felszólalása is magyar volt, s örömmel látjuk a magyarosodás terjedését a polgári elem körében — Magyar földtehermentesitési kötvények sorsolása . A. kimutatása az 1874-ki április havi sorsoláskor kihúzott magy. földtehermentesitési kötelezvényeknek. (A záradéktalan kötelezvények 34-ik, a záradékosok 14-ik sorsolása) Kassai szelvényes kötvények (Folytatás.) 10,000 frtos: 533 sz. A) betűs 36 sz. 260 frt, 37 sz. 8350 frt 182 sz. 180 frt, 250 sz. 400 frt, 297 sz. 200 frt, 315 sz. 140 frt, 448 sz. 1360 frt, 655 sz. 590 frt, 745 sz. 590 frt, 4856 sz. 19960 frt, 941 sz. 900 frt 1503 sz. 1450 frt, 1574 sz. 300 frt, 1583 sz. 9500 frt 1584 sz. 2650 frt, 1606 sz. 1000 frt. Nagyváradi szelvényes kötelezvények: 50 frtos: 405 913 1598 2127 2586 2792 3249 3678 3696 3763 sz. 100 frtos: 30 180 427 488 629 638 683 745 758 1060 1195 1361 1804 2147 2484 2560 2867 3342 3486 3694 3789 3892 4156 4543 4585 4715 4735 4852 5793 5976 5980 5996 6034 6290 6598 6701 6758 6771 6808 6989 7150 7303 7358 7369 7817 7841 7862 8162 8441 8479 8510 8519 8745 8772 9435 9660 9796 10525 10752 11140 11171 11278 11463 11626 11857 12110 12243 12346 12420 12433 12454 12530 12565 12615 12686 12736 12999 13006 13010 13101 13320 14346 14347 14459 14809 15207 15404 sz. 500 frtos : 28 79 97 229 232 973 1358 1472 1721 2254 2345 2451 2590 2848 3079 3106 szám. 1000 frtos 103 395 437 556 645 943 1097 1661 1753 1846 1862 1894 2100 2427 2756 3924 3074 3180 63226 8490 3731 3807 3814 3896 4463 4643 6597 6914 6940 7151 7156 7180 7274 7606 7617 7620 7785 7899 8129 8162 8169 8186 8217 8469 8631 8683 8688 8756 8773 8928 8947 8997 9010 9012 9038 9190 9392 9457 9672 9875 9904 10255 10301 10325 10348 10713 11019 11220 11221 11413 11446 sz. Árjegyzéseink: . Búza 70—80 fntos 6 forint 50 krajezár, 82 fntos 7 forint 50 krajezár 84 fntos 7 forint 75 krajezár vámmázsánkint Rozs 75 76 fntos 5 frt 35 kr, 77—78 fntos 5 frt 80 kr 70 fontonkint. Árpa 65 — 70 fntos 3 frt 60, kr 68—70 fntos 3 frt 75 krajezár 70 fontonkint. Kukoriczából 2000 mázsára május-augustusi szállítás mellett, a vevő választása szerint, rövid idei szállításra kisebb részlegek 4 forint 70 krajczárral és május második feléig leendő szállítás mellett 4 forint 75 krajczáron adattak el. Néhány vagyonra menő, azonnal szállítható áru mázsánként 4 frt 65 krnyi árt ért el Zab bécsi mázsája 4 frt 60 kr. Káposztarepczéből kisebb részlegek 5 frt 25 krajezárral 75 fontonkint keltek el. (Sz. P.) Győr, május 2. Búza 7.60—8 forintig; rozs 5.20— 5.40 krajezárig; Árpa 4.30—4.50 krajezárig; zab 2.60—2.80 krajczárig ; kukoricza 4 60—5 forintig; köles 4.20— 5 forintig; burgonya egy zsák 160—1 80 krajczárig; bab 5.60—6 forintiig. Behozatal: búza 377 mérő, rozs 145 mérő, árpa 220 mérő, zab 115 mérő, kukoricza 73 m, köles 15 mérő, bab 40 mérő, burgonya 110 zsák. Felelős szerkesztő: Csernátony Lajos. (Vége köv.) 4) Kisorsolt 18,130 frt. ") Kisorsolt 250 f. Tőzsde és garinacsarnok. Budapest, május 4. Értéküzlet. A tőzsde kedvező hangulatban volt és meglehetős forgalom mellett befektetési és bankpapírokra élénk forgalomban, mi mellett az árfolyamok emelkedtek. Vasúti kölcsön 93, magyar sorsjegy 177, —78, dézsmaválts, kötvény 698/4, pesti közúti 268—269, angol-magyar bank 31 —31 Vas municipális 277*, magyar hitel 141’/2 —143, földhiteltársulat 55—55* 4, takarék és hitel 47, országos központi takarékpénztár 69, pesti első hazai 2320, molnárok és sütők malma 230—231, Barber-féle serfőzde 400, magyar gőzhajó 6V2-6s/4. Valuták változatlanok, porosz p. u. I.66V4, Napoleond’or 891. Gabnaüzlet. Búza tegnap és ma erősebben kináltatott. Malmok nagy tartózkodást tanúsítottak a vásárlásban, minek folytán az eladók a múlt heti záróraiéhoz képest 10-15 krajezártvoltak kénytelen elengedni; fizettek magyar 85 fontosért 8 forint 35 krajezárt, 84 fontosért 8 forint 30— 3272 krajezárt, 83 fontosért 8 forint 20 és 8272 fontosért 8 forint 12‘/2—15 krajezárt 3 hónapra. Forgalom a 2 napon vagy 20,000 mázsa magyar és oláh. Usancebuz a szeptember octóberre vagy 20,000 mázsa 6 forint 85 és 80 krajczárral adatott el, az utóbbi ár maradt áru. Rozs lanyha és mérenként 5—10 krajczárral olcsóbb. Árpa üzlet nélkül. Tengeri lanyha és árában csökkenő, kész áruért nem ajánlanak többet 4 forint 727-2,75 krajczárnál; bánáti május-júniusra mintegy 20,000 mázsa felmondatott, fizettek 4 forint 76, 75, 74 és 727-2 krajczárt mázsánként. 7 a l is olcsóbb néhány krajczárral, mintegy 8000 mérő kész áruért 2 forint 65 - 63 krajczárt fizettek helyben átvéve ; május-júniusra 10,001 mérő 2 forint 65 krajczárrall adatott el Győrött átvéve; júliusra 2 forint 65 krajezárral jegyezve, septemberre 2 forint 5 krajezár Győrött átvév. Kivonat a hivatalos lapból.Á r v e r é s e k: Nagyváradon május 15. Lehman Jánosné ingatlanai 5428 forint. — Bessén május 20. néhai Pompos Antal ingatlana 1456 forint - Tornafalván május 23. Haubenwallner János ingatlana 1000 forint. — Egerben május 22. Dombrády Róza és, Berta szőllője 2600 forint. — K.-Sz -Mártonban május 15. Korponai Borbála ingatlana 1094 forint. — Nagyváradon május 20 Szikora János ingatlanai 2162 forint. — Budapesten május 28. Schomanschok Jozefa szőllőhegy-utczai háza 17,045 frt. Csődök: Mayerfy Béla budapesti kereskedői ügynök ellen; bejelentetett junius 15. 16, 17-én; perügyelő Maliss Pál. — Mantsu C. Jordán brassói kereskedő ellen; perügyelő Herdl Henrik; bejelentés június 10-ike. Nyomatott Légrády testvéreknél.