Ellenőr, 1874. június (6. évfolyam, 149-176. szám)
1874-06-25 / 173. szám
Ami a budapesti országos intézetek igazgatóit illeti, részemről nem csak nem tartom összeférhetlennek állásukat az országházban tétellel, hanem egyenesen óhajtom, hogy itt legyenek. Tehát nekünk nem kell az kompatibilitás föltételeinek meghatározásánál oly túlságba mennünk, mi által e háznak törvényhozási képességét veszélyeztethetjük. Hogy ha mi egyenesen kiküszöböljük a tanárokat, múzeumok igazgatóit, szóval a jelentékeny intézetek épen egyéni jelentőségük által az igazgatói állomásra kinevezett tagjait, akkor mi a képviselőháznak törvényhozási működését csökkentjük s e házat kiteszszük annak, ami hasonló alkalommal egyszer Anglia parlamentjében is mondatott, hogy ezt a képviselőházat még kevésbbé erőteljessé teszszük s arra kényszeritjük az embereket, hogy, lassan kint mindenki a felső ákba menjen; márpedig bizonyos, hogy a komoly vita ott van, hol a vita tárgyához értenek az emberek, és minél több ember ért a vita tárgyához, annál több a becsülete annak a testületnek. Ha tehát megfosztjuk a képviselőházat azon elemektől, melyeknek jogosultságuk van e házban lenni, akkor a kormány fog találni utat s módot, hogy a kizártakat a felsőházba vigye, kár ebbe, akár a minél előbb óhajtandó jobban szervezettbe. Én nem hiszem, hogy ez előnyére válnék a képviselőháznak s azért az országos intézet igazgatóit nemcsak megválaszthatóknak, hanem ha megválasztatnak, e ház tagjai gyanánt is tekintendőknek vélem Hasonlóképen vagyunk meggyőződve az egyetemek és műegyetemek tanárait illetőleg. Tapasztalás szerint a tanárok mindenütt ott vannak a törvényhozó testület tagjai közt, hogy ha megválasztatnak. Az utolsó pontra nézve előlegesen is jeleztem aggodalmamat, hogy t. i. azok a biztosok, kiküldöttek, megbízottak majd nagyon is megszaporodnak. Részemről nagyon óhajtanám — ámbár nem adok be módosítást, csak figyelmébe ajánlom azoknak, kik még a tárgyhoz szólnak, hogy vegyék tekintetbe, hogy ha netalán hajlandó lenne a ház e módosítványt megtenni. A g) pontnál : a biztosok, kiküldöttek, megbízottakról, ha a megbízás ideiglenes jellegű, stb. én kihagynám mind az időt, mind pedig a rendszeres kezelést és csak e nélkül szerkeszteném e pontot. Végül azt hiszem, te hát, hogy ezen törvényjavaslatot illetőleg ez az első eset, amelyben a jobboldalnak — mert nem akarom vitatni, későn vagy nem későn adatott-e be, örülök, hogy beadatott, — gratulálhatok, sőt tovább megyek, elismerésemet nem tagadhatom meg magától a minisztériumtól sem. Én részemről azt hiszem, hogy a minisztérium ezen egyetlenegy alkalommal, úgyhogy valóban csodálatos és nem tudni, mi rugója lehetett arra, hogy így járjon el, holott máskor nem így szokott eljárni — mondom ezen egyetlenegy alkalommal nagyon helyesen és az ország érdekét, tekintetbe véve járt el; jelesen a hivatalnokokat illetőleg nem hiszem, hogy többet lehetne tőle várni, mint amennyit e törvényjavaslat maga bevett. Ezek után még csak a g) pontra nézve mondottakat ajánlom ismételve a t. ház figyelmébe. Bobory Károly nem szereti ugyan látni, midőn a miniszterek maguk mellett szavaznak, de ha már meg kell lenni, belenyugszik, azonban kihagyni kívánja az Irányi által kihagyottakat, kinek módosítványát elfogadja. Madarász József nem járul Irinyi módosításához; azt tartja, hogy kormányi kinevezéstől függők egyátalában ne legyenek tilini a képviselőháznak, a minisztereket se,“1 szereti képviselői minőségben, ez okból a §-t kivételek nélkül kéri elfogadtatni. . . Tisza Kálmán. T.! Én részemről az incompatibilitási törvény megalkotását kívánom, de óhajtom azt, hogy míg e tekintetben megtörténik az,ami szükséges, adig a túlzástól tartózkodjunk. Engem legalább ezen kérdésnél ezen szempont vezet; vezet vendig ezen szempont azért, mert minden oly sértist, mely az okvetlen szükségesen túl menne bizonyos intellectuális erőket a házból kizárna, helytelennek, rosznak, és a képv.házra nézve hátrányosnak tartom. (Helyeslés) Ezen szempontból indulva ki — amint mindjárt leszek bátor röviden indokolni, én ezen §-ot úgy amint szerkesztve van elfogadni kész vagyok. Ha az utolsó pontra nézve lehetnek némi aggályok, azokon talán lehet segíteni, de nem gondolom, hogy az által, ha azt mondjuk, ha a megbízatás ideiglenes és érte fizetés nem jár, mert ez körülbelül egyértelmű lenne a kiküldetés lehetetlenné tételével, én pedig — és ebben egyetértek Irányi Dániel J. képviselőtársammal, ezt lehetetlenné tenni nem akarom. Habár lehet aggodalom az iránt — és nem mondom, hogy nincs alapja, — hogy ily biztosi elnevezés alapján lehetne becsúsztatni talán nem független elemeket a képviselőházba, én azt gondolom, hozzá lehetne köti azon föltételt, miszerint kimondatnék, hogy ha a ház a szabadságidőt megadja. Mert különben is az eszme oly egyénekre vonatkozik, kik valamely fontos ügyben ideiglenes kiküldetésben mávol vannak, képviselők pedig csak a ház engedelmével távozhatnak el. Azt gondolom, hogy ezáltal lehetne korlátozni, hogy in infinitum ily kinevezések ne történjenek. Különben én valami nagy aggodalomra okot az eredeti szövegben sem találok. A közvetlenül előttem szólott képv. úr megtámadta és pedig, ha jól értettem szavát, az alkotmányos elv és a józan ész nevében azt, hogy a miniszterek a képviselőház tagjai lehessenek. Én tehát magam is hizelgek magamnak azzal, hogy egy bizonyos kis fokig józan eszem van ; azzal is hizelgek magamnak, hogy az alkotmányos elveket meglehetősen tanulmányoztam , de én sem az egyikkel sem a másikkal azt, hogy a miniszterek mint képviselők jelenhessenek meg a képvisházban, ellenkezőnek nem tartom , sőt meggyőződésem szerint a parlamentáris rendszer helyes felfogása szerint nekik joguknak kell lenni arra, hogy képviselők lehessenek, sőt tovább megyek, törvény nem mondhatja ugyan ki, de a parlamenti illem pláne megkívánja, hogy, hacsak a miniszter a másik háznak nem tagja, valósággal képviselő is legyen. (Élénk helyeslés.) Én parlamentáris rendszer mellett a törvényhozó és végrehajtó hatalmat oly egymástól elszigetelt és elválasztott valaminek lenni nem képzelem, melynél az egyiké kizárólagosan az actio, a másiké pedig kizárólag az ellenőrzés legyen. A parlamenti rendszer egyik legfőbb előnyéül épen azt találom, hogy míg maguk a functiók el vannak ugyan egymástól választva, de meg van adva a lehetőség, hogy az alkotmányos életnek ezen két hatalmas factora a mindennapi érintkezésnél kölcsönösen hathasson egymásra. (Élénk helyeslés.) És ahol megpróbálták a parlamentarizmust e nélkül, ahol megpróbálták elfalazni a végrehajtó hatalmat a törvényhozói hatalomtól, ez még mindenütt bajjal, veszedelemmel és bukással végződött. (Élénk helyeslés.) Nem vehetünk mi példát Amerikán, ahol nem parlamenti a kormányforma, mint mindnyájan jól váéltóztatnak tudni. Én tehát nem teszek kifogást az ellen, hogy miniszterek képviselők lehessenek, sőt ezt a Parlamentarismus egyenes kifolyásának tekintem. Hasonlag szükségesnek tartom, hogy a képv.házban jelen lehessen egy-egy államtitkár, mert egyfelől a miniszter néha akadályoztatva van a megjelenésben, de másfelől minthogy — mint igen helyesen méltóztatott Irányi Dániel t. képviselőtársamnak megjegyezni — a miniszter az általános politikával van elfoglalva s igy az államtitkár teendője a kormányon levő minisztérium szellemében vezetni a kormányzatot, arra, hogy ezt megtehesse, én igen is helyesnek és szükségesnek tartom, hogy a közvetlen érintkezés és saját tapasztalata folytán legyen folyvást tudomása a törvényhozó testületben élő és mozgó irányzatokról , mert csak akkor, ha ezzel bír, lesz képes hivatása körében ezen irányzatban vezetni a minisztériumot. Hogy nem jeleztetik ki tisztán és határozottan, hogy minden minisztérium részéről csak egy államtitkár lehet tagja a törvényhozásnak, ennek oka, azt hiszem, körülbelül abban rejlik, mert volt már több ízben, és törvény szerint lehet is egy minisztériumnak több államtitkára. Ma — a mennyire tudom, nincs. Egyébiránt praecizírozni az eszmét nem fogja villálni a dolgot. Mert az eszme — legalább az Incompatibilitási bizottság kebelében — az volt, hogy egy minisztériumból csak egy államtitkár lehessen tagja a háznak, de minthogy megvan a törvényes lehetőség, hogy több is legyen, én részemről szívesen hozzájárulok ahoz, hogy szabatosan kitétessék, hogy minden minisztérium részéről csak egy államtitkár lehessen a ház tagja. (Helyeslés.) Ami már a többieket illeti, a budapesti országos intézetek igazgatóiról, a budapesti egyetemi és műegyetemi tanárokról kívánok legelőször egypár szót szólani. Csernátony J. barátom elmondta már előttem, én csak következem reá, hogy nincs érdekünkben a képviselőháztól kirekeszteni a tudománynak azon képviselőit, akik különben helyzetüknél fogva oly állapotban vannak, hogy a képviselőházban is kötelességüket teljesíthetik. A bizottságot és bizonyára a központi bizottságot is ugyanezen szempont vezette. Az egyetemi és műegyetemi tanároknak nincsenek törvényileg vagy miniszteri rendeletileg határozottan kitűzött órái. Óráikat eloszthatják úgy, hogy megfelelhessenek egyetemi teendőiknek és képviselői teendőiknek is; egy feltétel alatt, ha ugyanis nem akarjuk a képviselői teendőknek megfelelést úgy értelmezni, hogy képviselő csak az lehet, aki képes minden ülésen, minden bizottságban és az osztályokban, bármi legyen is a tárgy, elejétől fogva végig jelen lenni. Én ez alkalommal, csak senki sem mondhatja legalább ez egy irányban, hogy a magam érdekében beszélek, mert bizony nem sok ülést mulasztottam mióta képviselő vagyok, de mondom én oly magyarázatot, hogy képviselő csak az lehessen, aki mindig 7— 8—9 hónapi ülésezések alatt az első perctől fogva az utolsó ülésig, minden bizottsági ülésen, az osztályokban jelen legyen, hogy mondom, csak az ilyen lehessen képviselő, az ily értelmezéstől isten mentsen meg, mert viszonyaink közt ezzel oda vinnék a dolgot, hogy legutolsó esetre — és ide vezethetne az incompatibilitás túlfekszítése — alig lehetne más képviselő, mint nagyon vagyonos ember vagy olyan ember, aki semmiféle más után és módon nem képes 5 frtnyi napidíjat sem megkeresni. Én pedig sem azt, hogy az egyik sem azt, hogy a másik alkossa kizárólag a képviselőházat, nem akarom (Élénk tetszés). Ennek folytán tehát ha az egyetemi és műegyetemi tanárok vagy az országos intézetek igazgatói nem lennének is képesek minden ülésben elejétől végig itt lenni, mindamellett én azon meggyőződésben vagyok, hogy a lehetőség, hogy oly tárgyakban, melyek az ő szakukat képezik, jelen lehessenek, megéri azt, hogy tőlük meg ne tagadtassék, hogy képviselők lehessenek. (Tetszés.) úgy is nem érthet mindenki mindenhez és reményem mi is eljutunk oda, ahova más előhaladottabb nemzetek régen eljutottak, hogy be fogjuk látni, hogy képviselő sem érthet mindegyik minden tárgyhoz, s akkor nem fogjuk azt követelni, hogy mindenik minden ülésen itt legyen és szavazzon, hanem örülni fogunk, ha a szakemberek akkor, mikor az ő szakuk van napirenden, itt lesznek és szavaznak (Tetszés). Itt csak azt kívánom megjegyezni, hogy miért szorítkozik ezen kivétel csak a budapesti egyetemi és műegyetemi tanárokra. Felfogásom szerint szorítkozik azért, mert csak ezek vannak abban a helyzetben, hogy anélkül, hogy akár hivatalos teendőiket el kellene mulasztaniuk, akár pedig arra, hogy itt mint képviselők megjelenhessenek, a kormány engedelmét, tehát kegyelmet kelljen kinyerniük, ezen hivatásnak megfelelhetnek. Az alsóbb intézetek tanárait illetőleg egyfelől az órákra nézve megállapított gyakorlat más-más, kb. egyetemek tanárait illetőleg pedig, miután nincsenek helyben, azoknak a házba jönniük csak a kormány engedélyével lehetne és ezen az úton már mintegy befolyás gyakorolható rájuk oly módon, amennyiben egyiknek talán megengedtetnék az engedély a másiknak nem ; egy szóval kegyelem osztogatásra nyílnék alkalom. Ami már a fővárosi közmunkatanácsot illeti, itt legelőször is megjegyzem, hogy nem az mondatik, elnöke és alenöke, hanem alternative: elnöke vagy alelnöke ; mindkettő egyszerre nem. Itt, megvallom, engem ez azon néppont vezet, amelyet Angliában látok gyakorlatban, hol jelesen, mint az előttem szólottak is mondták, igenis meg van határozva, hogy rendszeresen új hivatalok viselői nem lehetnek a képviselőház tagjai ; de gyakorlatban van azon intézkedés, hogy midőn egy új hivatal állíttatik fel, ha óhajtandónak találtaik, hogy az, ki e hivatalt viseli a parlamentnek tagja lehessen, arra nézve ez határozottan kimondatik. Meg szokták pedig e jogot adni mindazoknak, akik valamely oly hivatalt, amelyre az ország pénzeket szavaz meg, képviselnek. így adatott meg e jog a nevelésügyi bizottság alelnökének Angliában és sok másoknak újabb időben mert ott azon nézetből indulnak ki, — ismétlem — hogy, ha valaki oly közérdekű intézet élén áll, amelynek czéljaira állami pénzek is fordíttatnak, nemcsak megengedik, de akarják, hogy jelen legyen a parlamentben, hogy szemtől-szemben felelhessen mindazért, ami hivatala körében történik. Én tehát ezen indoktól vezéreltetve tartom helyesnek, hogy azon hivatal elnöke, vagy alelnöke, mint amely hivatal czéljaira eddig is nagy összegek szavaztattak meg az ország által, a képviselőháznak tagja lehessen. A többiekről, kik a szóban levő §-ban érintvék, nem szólok, azokra nézve tökéletesen egyetértek Irányi Dániel J. képviselő úrral. Most azzal zárom be beszédemet, hogy én ezent úgy , mint az fogalmazva van elfogadom, hozzájárulva ahhoz ami szerintem nem módosítás, hanem csak praecizírozás, hogy kimondassák, hogy minden minisztérium részéről csak egy államtitkár lehessen képviselő. A g) pontra nézve pedig szintén hozzájárulok, ha valaki indítványba hozza, hogy beletétessék az, hogy csak azokra nézve érvényes a §. rendelkezése, kiknek a ház az engedélyt megadja. Különben az egész §-t elfogadom. (Helyeslés.) Pulszky Ágost ezt a javaslatot páratlannak tartja a maga nemében. Nincs olyan incompatibilitási törvény behozva, bárhogy nézzük a különböző államok törvényhozásait, amely a hivatalnokokra szigorúbb, az üzleti összeköttetésben állókra vonatkozólag pedig enyhébb volna, mint ezenjavaslat. Ezen §-ban, ha megszavaztatik, a hivatalnokokra oly szigor fog létesíttetni, amely magával a parlamenti rendszer lényegével összeütközésbe jön, másutt pedig meg fogja tagadni a consequentiát, amelyre saját elveinek elfogadása okvetlenül a helyes logika szerint vezetne. — Angliában törvény szerint, igaz, a kinevezettek nem foglalnak helyett a parlamentben, de azért elég van ott, aki államhivatalnok, így ahogy van, csak a java erőktől fosztjuk meg a parlamentet, ez okból indítványozza, hogy eg új szövegezés végett a központi bizottsághoz utasíttassék vissza. Simonyi Ernő szerint a miniszter képviselő is lehet, sőt meg is kívánná ezt. Az államtitkároknál már nem kívánja, s e tekintetben úgy fogja fel a dolgot, mint Angliában felfogják; nem is ellenzi hát, hogy az államtitkár képviselői állással bírjon be oly módon, hogy a felsőháznak legyen tagja. „A budapesti országos intézetek igazgatói“ kifejezést tágnak találja és kívánatos volna, hogy némely intézetek neveztessenek meg, mert e czímen az országos múzeum régiségi osztályának, a kisdedóvódáknak, a rajztanodáknak, és isten tudja miféle intézeteknek Igazgatói beválasztathatnák magukat a törvényhozásba. A közmunkatanács tagjait, elnökeit kizárandóknak tartja a házból, a közegészségi tanács tagjait nem. Egyébiránt pontonként kéri a szakaszt szavazás alá bocsátani. Gorove István nem fogadja el Irányi módosítványát. Az incompatibilitás felállítása nem a személyes értéknek gyengítésére, nem az önbecsérzetnek gyanúsítására van odaállítva mint egy dirimens elv, hanem oda van állítva azért, hogy valaki két kötelesség közt akkor, midőn egyik vagy másik elvállalására van hivatva, választhasson (Helyeslés.) És akkor, midőn, mint mindenki tudja, az országgyűlési képviselők kötelességei naponként súlyosabbak lesznek ép úgy, mint a feladat ezen kötelességnek megfelelni naponként magasztosabb és nemesebb lesz, akkor nem gyanúsítás, nem az egyén értékének alászállítása az, ami a bizottságot vezérelte, hanem azon szempont, hogy mindenkinek lehető legyen a képességeinek megfelelő pályára lépni s magát elhatározni, hogy a két kötelesség közül melyiket válaszsza. Az első szakasznál igen helyesnek látja azt, amit Tisza Kálmán úr indítványozott, hogy azért, mert nagy megnyugtatásra szolgálna azoknak, kik a g) pont alatt említett bitosok és kiküldöttekre nézve azt hiszik, hogy ez olyan kapu lesz, melyen sok érdek át fog csúszni, czélszerű volna ott bizonyos korlátot felállítani, s szintén hozzájárul ahhoz, hogy a biztosok és kiküldöttekre nézve mondassák ki, hogy azok a háztól szabadságot tartozzanak kérni és ha ez megtörténik, a ház hatalmában lesz úgy intézkedni, hogy visszaélések ne támadhassanak. Tisza László azt hiszi, fölösleges lesz Pulszky Ágostnak magyarázgatni, hogy mihelyt valaki honvédelmi miniszerré, vagy államtitkárra lesz, a szó szoros értelmében tényleges szolgálatban álló egyénnek, nem tekinthető, mert akkor, midőn illető parancsnoka elparancsolná állomásáról, kénytelen lenne megszűnni honvédelmi miniszter lenni, ilyen eset pedig nem képzelhető. Angliára nem lehet hivatkozni, mert ott több lévén a miniszter, több az országgyűlésen is a hivatalnok. Pártolja Gorove indítványát. Paczolay János kérdi, ha Kuhn, Koller, Fehérváry mint katonák lehettek miniszterek, államtitkárok, mért ne lehetne honvédelmi miniszter is katona ? ! Azt hiszi, ha a képviselőház a hivatalnokok állását eddig is nem tette volna a házban oly nyomóssá, sok törvény könnyebben lett volna végrehajtható, mert a tisztviselők tudományuk és tapasztalataik egész mérvével és súlyával hozzászólósak volna a kérdéshez. Törvényeink jelenleg alig végrehajthatók, ennek pedig az az oka, hogy a parlamentben igen sok theoretikus, de annál kevesebb praktikus ember van. Ennélfogva pártolja Pulszky képviselő nézetét. Elnök felteszi a kérdést, Pulszky indítványa elvettetett, Madarászé is, mely kivételt nem akar engedni. Az a) pont elfogadtatott, a b) pont Csernátony módosításával, a többi pontok is elfogadtatnak, a g) pont Tisza Kálmán módosításával. Elnök az ülést bezárja. Ülés vége 2 órakor. KÜLFÖLD. (Június 24.) Franczia köztársaság. A nemzetgyűlés elintézte a municipális törvényjavaslatot, s tegnap megkezdte a választótörvényjavaslat részletes tárgyalását. A legérdekesebb közlemény ma Mac-Mahon egy nyilatkozata, melyet a múlt évi fuzio-kisérletek alkalmával tett, s melyről a „Times“ párisi levelezője értesít, a jobbközépre - írja a nevezett lap levelezője — erőnek erejével reá akarták a fehér zászlót erőszakolni, s az alkudozások közepette Audiffret-Pasquier f herczeg meglátogatta Mac Mahont, hogy lássa, minő álláspontot foglalt el az eseményekkel szemben. A marsalt nyugodtnak, de egyszersmind jól értesültnek találta. „Önnek, így szólt a marsai tegnap nem érdemelt támadásokat kellett viselnie. Az ügy, melyet ön védelmez, jogos. Ön személyesen távol kell, hogy maradjon mindattól, amit a pártok egymás közt tesznek. Egy kritikus perezben a nemzetgyűlés által felszólítva, hogy segítsek az országon, védelmezvén a rendelet és tiszteletet szerezvén a nemzetgyűlés határozatainak, hivatalomat e teendőkre kell szorítanom. Ha azonban a trikolornak a fehér zászló által való helyettesítését említik, köteles vagyokóvni önöket. Ha a fehér zászlót fölemelik a három színnel szemben ; ha egyik ablakból a három szin, másikból a fehér zászló fog lobogni, akkor a chassepotok maguktól fognak eldördülni s én nem kezeskedhetendőm sem a rend iránt az utrán, sem a fegyelem iránt a hadseregben.“ Audiffret-Pasquier közölte a bizottsággal Mac-Mahon döntő nézetét, mire az alkudozások meghiúsultak. Valószínűleg ez fog történni most is. A „Times“ leleplezései alkalmából ma Párisból a következő sürgöny érkezett: A „Times“ leleplezései, a legitimisták részéről annak idején tanúsított eljárásra vonatkozólag, feltűnést okoznak és megnagyobbították a conservativok közötti szakadást. Azt hiszik, hogy Mac-Mahon a különböző alkotmány-indítványok előre látható elvettetése után a kormányhatalmaknak a november 20-diki szavazatnak megfelelő szervezését fogja kívánni. Ma, Hoche tábornok születésének évfordulója alkalmából magán lakoma lesz, melyen Gambetta beszédet fog tartani. Románia. A „Poporul“ szerint ez idén nagyobb mérvű hadgyakorlatok terveztetnek, mint a múlt években történt m.é. 40 ezer ember vonalnék össze Bukarest környékén. A hadügyér Horesk 2 millió frankot kért a költségek fedezésére, de a minisztertanács visszautasította a zavart pénzügyi tekintetekből. Fölmerült azonban a montenegrói herczeg látogatása s ez alkalomból Horeskur kieszközölte a fejedelemnél, hogy a herczeg és ez őszi gyakorlat idejére hivassék meg s igy a kívánt 2 millió is megszavaztatott. Spanyolország. Egy madridi sürgöny jelenti jun. 22-dikéről. Mint hiszik, Concha tábornagy nagy terve abból áll, hogy egy Arcosnál kezdődő, és Estella, Puente la Reyna, és Pampelunán át Avig-ig menő katonai vonalat állítson, mely az úgynevezett Solana tartomány és az Ebro fölött Kisfaludy társaság. Június 24. — A mai ülés Tody Ferencz elnöklete és Tóth Kálmán titkársága mellett folyt le. Egy érdekes felolvasása volt, Pulszky Ferencz tartotta Mikes Kelemen kiadatlan kéziratatairól. E kéziratok Farkas Lajos könyvei közt, melyeket a múzeum igazgatósága a könyvtár számára megvett, találtattak bejegyezetlenül. Némelyiken rajta van a „Rodostó“ szó. Pulszky azért mindjárt Mikes Kelemennek tulajdonította a mely hitében Toldy F. Mikes írásának ismerője, megerősítette. Életrajzi új adatokat e kéziratok nem szolgáltatnak, de némi tekintetben felvilágosítást adhatnak. Mikes nem volt idealista, sem forradalmár, maga megvallja, hogy csak azért bujdosott ki, mert az öreg fejedelmet nagyon szerette. S ennek halála után Rodostóból elköltözött, de 1740-ben újra visszatért. 1748-ban a törökök szokásait kezdette írni, de kedvetlenül folytatta és 20 levélben 1754-ben végezte be. Az 1740 48-adiki évek alatt a fejedelem halála által meghatva, vallásos műveket irt, ezeket foglalják magukban e kéziratok összesen 15 kötetben. 1740-ből 4 kötet származik, 1741-ben készült. Az idő jól eltöltésének módja. Idegen nyelvből idegen országban fordítva magyarázza. Igen kedélyes, inkább átdolgozás, mint fordítás, mire mutat az, hogy a 4-ik szakaszban az erdélyi nevelés van festve. 1744-ben fordittatott a „Katekismus formájában való rövid oktatás.“ Ez bővített és tisztázott példányban is megvan. 1745 ből való a „Mulatságos Lapok“ czímű kötet, mely francziából átdolgozott beszédeket tartalmaz. 1747-ben születtek a „Keresztény gondolatok a holnapnak minden napjára.“ Ebből kitetszik, hogy Rodostóba való visszatérése óta térítéssel is foglalkozott. 1748-ból való a Krisztus Jézus élettörténete, s 1749-ből hasonló tartalmú dolgozat. A közbeeső évekre három különböző czimű munka marad. Pulszky ajánlatára és Gyulay indítványára „Az idő jól eltöltésének módja“ s a „Mulatságos Lapok“ Toldy Ferencz ■ és Pulszky Ferencznek kiadatott véleményezés végett. A társaság kiadja, ha kiadható. Pulszky után Szűcs Dániel olvasa fel „Szellemáradat“ czím alatt egy furcsa verset. Hatalmas képzelme előtt nincs tér és idő, nincs múlt és jelen, össze-vissza bolyg földön és égen, országok és korszakokon. A bölcsészet és vallás könyvei, a tudomány és költészet emberei mind előjönnek költői rendetlenséggel a furcsa versben. Majd a hazafias érzelmekbe merül. Széchenyi és Petőfi magasztalásában áradoz, a lángeszű költő hatása nála akkora, hogy a vadász előtt felhajtja a vadat. Majd ezredéves ittlétünket hozza fel, melynek évforduló ünnepekor mindnyájan iszunk és lerészegülünk. A vers igen frappáns példája annak, hogy fejlődik ki a költészetben fenséges helyett a nevetséges. S e tekintetben, ha oly kétségbe ejtő hosszú nem volna, nagyon ajánlanék elijesztő példaképen anthológiákba. Nincs ebben a furcsa versben semmi igaz érzés, semmi költői harmónia, mindössze puffoogó nagy hangok, értelmetlen bombasztok, a nagy hanghoz illő gondolatok ereje nélkül, az érzések megragadása nélkül a költőiség varázsa nélkül. Ha komikus hangversenyen hallottuk volna, igen jól mulattunk vala rajta, igy csak bosszankodtunk miatta, s ismételve arra a meggyőződése jutottunk: Jó volna, beiz ezt a Kisfaludy társaságot megrostálni. A mily visszatetszéssel fogadtatott ez a furcsa vers, ép oly tetszésben részesült Győry Vilmos költői fordítása „ Nadesde“ Rucebergtől. A bemutatott három ének igen csinos. Győry Vilmos beküldte bírálatát Jónás János „Is job“ fordításáról, csak kijavítva tartja elfogadhatónak. A munka a fordítónak visszaadatik, hogy a megjegyzések szerint dolgozza át, s újra nyújtsa be. Bartaus István hosszabb bírálatos czikket olvasott fel Évva Lajos „Képek a magyar zene történetéből“ czímű munkája felett. Részletesebben beszélt a wagnerismus ellen a czigányzenéről, föltételesen elfogadásra ajánlja. Toldy hasonló, de szigorúbb értelemben nyilatkozik. Vadnai Károly még keményebben, de igaz alapon szólott a munkához. Szász Károly szelídített e keménységen. Az észrevételekkel együtt átdolgozásra szerzőnek visszaadatik, s az újabb benyújtás alkalmával új bírálók mondanak felette ítéletet. Csak elvben van elfogadva. Szűcs Dániel Shakespeare-Jonett fordításai Szász Károlynak és Győry Vilmosnak nyujtatott át bírálat végett. A hivatalos lapból. Az igazságügyminiszter Kudár Ferencz szepes-szombati járásbirósági bijnokot ugyanazon járásbírósághoz telekkönyvi írnokká, Petkó Ignácz veszprémi törvényszéki segédtelekkönyvvezetőt ugyanazon törvényszékhez ill. oszt. telekkönyvvezetővé és a beregszászi kir. törvényszékhez jegyzővé Oroszy Géza ugyanottani aljegyzőt nevezte ki. A pozsonyi m. k. pénzügyigazgatóság Kunda Ernő adóhivatali gyakornok-jelöltet VII. osztályú adótisztté nevezte ki. Bars megyébe kebelezett Garam-Szent-György község kérvénye nyomán megengedtetett, hogy ott évenként áprilisban Szent-György , és októberben Dénes nap utáni kedden országos vásárok tartathassanak. tart és nemcsak a tanítógyűlésen résztvevők, hanem a nagy közönség is látogahatja. 2. Hogy a kiállítás rövid tartama dacára a látogatók és kiállítók előtt maradandó becsű legyen, a gyűlésen résztvevők, nyomatott tárgymutatót fognak kapni, mely a kiállított tárgyak jegyzékét rendszeres elhelyezésben, továbbá a kiállítók neveit és a tárgyak árát fogja tartalmazni 3. A tárgyak Lederer Ábrahám urnái (váczi utcza, 6. sz.) a kiállítási bizottság elnökénél előre bejelentendők, hogy a bizottságnak elég ideje legyen a tárgymutatót kidolgozni. A kiállítandó tárgyak „kiállítási tárgyak“ czim alatt f. évi augusztus 1-ig, Aigner Lajos pesti könyvárus úrhoz (váczi utcza) küldendők be. Minden küldeményhez két árjegyzék melléklendő. 4. Az ide és visszaszállítási, valamint a felügyeleti költségeket a bizottság fedezi mindazon tárgyakra nézve, melyek a bíráló bizottság által kiállításra ajánltatnak. 5. A kiállítási helyiségben iroda is lesz, mely a kiállítók számára való megbízásokat is elfogadja. Minden más értesítést az alálírt bizottsági elnök, vagy a fennt nevezett könyvkereskedő úr készséggel fog adni. Molnár Aladár, az ált.tanegyesülést előkészítő bizottság elnöke. Lederer Ábrahám a taneszköz-kiállítás bizottság elnöke. Dolinay Gyula, a taneszköz-kiállítási bizottság jegyzője. — Belvárosi községi főreáltanoda. A budapesti IV. kerületi (belvárosi) főreáltanodában a nyilvános közvizsgálatok a kath. vallásu tanulók számára a hittanból i. é. julius 1-én fogván megtartatni, a többi tantárgyakból a nyilvános vizsgálatok julius 7-én (kedden) veszik kezdetöket és szakadatlanul folytattalak julius 23-ig. A magánvizsgálatokra julius 24- és 25 ke tűzetett ki, mely napokon az írásbeli és szóbeli vizsgálatok lesznek megtartandók. E czélból a magántanulók legkésőbb julius 23-án tartoznak jelentkezni s illető vallástanitóiktól bizonyítványt előmutatni. A nyilvános vizsgálatokra, valamint a julius 30-án tartandó zárünnepélyre a t. közönséget, szülőket, ügybarátokat tisztelettel meghívom. Névy Ferencz, igazgató. — a pesti kir. főgymnáziumi ifjúsági önképző egylet f. évi junius 28-án d. e. 10 órakor tartja ez évi diszgyűlését „Csokonai ünnep“ neve alatt, pályázatok s szavalatok megjutalmazásával. Az egylet helyisége IV. Újvilág u. 23. sz. 1. em. A rendező bizottság. — A reformátusok debreczeni főiskolájában az 1873/4. tanévet berekesztő szigorlatok, köz- és érettségi vizsgálatok következő renddel fognak tartatni: A) a hittani és jogi szakosztályban: jul. 15—29 párbeszédi szigorlatok az illető tudományok rendes tanóráin és termeiben. Julius 27-én az i-ső, 28-án a másod-, 29-én a harmadéves jogi magántanulók szigorlatai. A magántanulók figyelmeztetnek, hogy lehetőleg a kitűzött időben jelenjenek meg; rendkívüli időben csak indokolt kérelem folytán és csak a vizsgáló tanárok szabad tetszésétől függőleg vétethetvén fel a vizsga. —kik egy iskolai év folyamában egyszer sem állanak elő vizsgára, azok engedélye lejártnak tekintetik. B) A gymnasiumban: a) érettségi vizsgálatokéul. 21 és 22. írásbeli: jul. 27—30. szóbeli vizsgálatok ; b) közvizsgálatok : jul. 22. d. e. angol, franczia nyelv, rajz, gyorsírás, d. u. ének- és testgyakorlat. Julius 23—26. a hét gymnasiumi osztály vizsgája; c) a tanítóképezdében: jul. 25, 26-án. D) az elemi iskolák vizsgái: jul. 27 —aug. 4. Debreczen, 1874. junius 21. A debreczeni ref. főiskola igazgatósága. . — A nagy-körösi főgymnasiumban az 1873/4. iskolaév második felében a vizsgálatok következő rendben tartatnak: Julius 8—14-ig a magánvizsgálatok ; 11 és 12-én az érettségiek írásbeli része, továbbá 12-én ének, zongora, franczia nyelvírás, rajz, festészet, gyorsírás és torna. 15 és 16 án szóbeli érettségi vizsgálat. Jul. 18 tól 25-ig a gymnasiumok egyes osztályai vizsgálnak egymást követő sorrendben. — A kecskeméti reform, lyceumban a nyári vizsgák julius 9-től bezárólag 18-ig tartatnak; és pedig magánvizsgák julius 9-től 11-ig, — közvizsgák 12—16-ig, — Írásbeli érettségi 13-án és 14-én, — szóbeli 17-én és 18 án, mely vizsgákon a szülők és a tanügy barátai tisztelettel meghivatnak. — A nagyváradi kir. jogakadémián a f. 1873/4. tanév második felének befejeztével tartandó nyilvános vizsgálatokra a következő napok határoztattak, u. m. A III. évi jogi tanfolyamban: julius 1. írásbeli, 2. szóbeli vizsgálatra a bányajogból és közigazgatási törvényisméből. Julius 6. Írásbeli, 7. szóbeli vizsgálatra a perrendtartásból. Julius 11. Írásbeli, 13. szóbeli vizsgálatra a statistikából. Julius 17. Írásbeli, 18. szóbeli vizsgálatra az osztrák magánjogból. A II. évi jogi tanfolyamban : julius 18 Írásbeli, 20 szóbeli viszgálatra a nemzetgazdászatból. Az I. évi jogi tanfolyamban julius 18. Írásbeli 20. szóbeli vizsgálatra a római jogból. Mind a három évi magántanulók vizsgálataira julius hó 21—31 napjai határoztattak. Magántanulók csak úgy igényelhetik a lefolyt tanévnek a f. évi október havában életbe lépő uj tanrendszer értelmében megkivántató quadrienniumba leendő beszámítását, ha valamennyi tantárgyból teszik le az eddigi rendszer értelmében leteendő vizsgálatokat. Kelt Nagyváradon, 1874. évi junius hó 29-én. A kir. jogakadémia igazgatósága. uralkodnék. E tervvel összefüggésben lenne egy sereg felállítása, mely Alava tartományban volna hivatva működni. Concha számos csapatot és sok eleséget gyűjt, minthogy ama vidék teljesen ki van merülve. Ausztria A cseh lapok a cseh országgyűlésbe megejtendő követválasztásokkal foglalkoznak. A szakadás az ő és az ifjú cseh párt között ezúttal is tart. E szakadásnál eddigelé az a cseh párt előnyben van. A vitás pont a két párt között az , hogy kell-e a cseh nemzetpárti követeknek az országgyűlésbe menniük, vagy nem ? A „Prokrok“, vagyis az ó csehek pártja a bemenetelt ellenzi, s ragaszkodik az 1868 ki declaratióhoz; a „Národni Listy“ (az ifjú csehek) pártja pedig a tevékenységi politika mellett van, azon hozzátétellel azonban, hogy ha nem sikerül nekik többségre jutni, akkor az országgyűlésbe ők sem mennek be. Tanügy. — Felhívás a taneszközgyártó, kereskedő és kiállító urakhoz. A folyó évi augusztus hól 9—14-ig tartandó magyar általános tanítógyűlés, taneszközkiállítással lesz egybekötve, melyen mindennemű a gyermekkertek, kisdedóvodák, népiskolák, felső nép- és polgári iskolák, képezdék, siketnéma és vakok intézete, szeretetházak, árvaházak köréből való szemléleti tárgyak, természettani és vegytani készülékek, természetrajzi és terményrajzi gyűjtemények, állat- és boncztani preparátumok, földgömbök, térképek, szépírási és rajzezközök, minták, iskolai bútorok, stb. lesznek kiállítva. Ezennel felhívjuk tehát a taneszközök készítőit és tulajdonosait, hogy szíveskedjenek kiállításunkba minél több alkalmas és új taneszközöket küldeni, főleg miután máris több oldalra kaptunk megbízást, hogy iskolák számára alkalmas taneszközöket vásároljunk, s így tehát azon kedvező helyzetben vagyunk, hogy a kiállítókat taneszközeik nagyobb részének eladásáról biztosíthatjuk. További intézkedésül, czélszerűnek találtuk a következőket tudomásra hozni: 1. A kiállítás négy napig HÍREK. Június 24. ] — A mádi választókerületben az elhunyt Vecsey-Oláh Károly helyére három jelöltet léptettek föl. Egyik a korábbi jelölt: Mezőssy László Tolcsváról; a másik Ráth Károly, fővárosi gyáros, s az orsz. iparos szövetség elnöke, a harmadik pedig Bocskay Ignácz Tállyáról. — Az országos képtár zárva van, miután az akadémia palotájának vasfedéllel ellátásához hozzá kezdtek. A képtár néhány legkitűnőbb és könnyen szállítható művét ez idő alatt a múzeumi képcsarnokban állítják ki, s ott látható már Rafael ama kisebb festménye, mely a madonnát, Jézust és Jánost ábrázolja, továbbá Correggiónak saját arczképe. — Halálozások. Nagybányáról egy derék hazafinak, közéletünk egyik veteránjának, Eötvös Mihálynak haláláról értesít egy gyászlap, mely következőleg szól: Vásáros-Naményi Eötvös Róbert és neje Ujfalussy Ottillia, gyermekei Klára, Sándor, Ilona, Iréné, Róbert és Emilia, Vásáros-Naményi Eötvös Hugo, Vásáros-Naményi Eötvös Margit, férje Jesenszky Lajos, gyermekei Vilmos, Béla és Mária, maguk és minden rokonuk nevében a tisztelet szent fájdalmával jelentik, hogy a szeretve tisztelt édesapa, illetőleg apa, nagyapa: Vásáros-Naményi Eötvös Mihály Szatmármegye volt alispánja, 1836-ik évi országgyűlésen Pozsonyban követte, 1848/9-ben kormánybiztos, több megye táblabirája, életének 78 ik évében junius 21-én hosszas szenvedés után jobb életre szenderült. Földi részei e hó 23-ik napján d. u. 5 órakor tétettek a róm. kath. egyház szertartásai szerint az itteni plébánia sírboltban — elődei mellé helyezve — örök nyugalomba. — Strirling János, a fővárosi tűzoltó testület egyik legtevékenyebb tagja, ki a vidéki tüzelő testületek alakulását gyakorlati utasításokkal segítette elő, elhunyt 28 éves korában.