Ellenőr, 1877. április (9. évfolyam, 90-124. szám)

1877-04-22 / 110. szám

Előfizetési árak: Egész évre . . 241 írt — kr. Évnegyedre . . 5 frt — kr. Félévre . . . 10 . — „ Egy hónapra . 1 , 80 , Egyes vám ára 10 krajcsár. Szerkesztési iroda: Ijjadajpesten, nádor-sztcza 6. szám. ifjuini. szm ’etelünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kézir­atok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által teák birmentes leveleket fogadunk el. POLITIKAI NAPILAP, 110. szám. Mapgst, vasárnap, április 22. 1877. hirdetések felvétele a. feiadóhivatalban, Budapesten, nádor-utcza 6. szám (Légrády testvérek irodájában). Továbbá Leopold Miksa hirdetési ügynöknél, Budapest,Rákosárok-utcza 431., valamint Havas, Lafite & Cie­ czégnél Parisban (Place de la Bourse Nr. 8). Hirdetésekért járó díj csakis az „Ellenőr“ kiadó­ hivatala által nyugtázott számla ellenében fizetendő.­­Kiadó-hivatal: Budapesten, addor-utcza 6. szertt­. Ide intézendők az előfizetések és a lap szétküldésére vonatkozó minden felszólalás. IX. évfolyam. Tá­VIRATOK. Újvidék, ápril 21. (Az „Ellenőr“ ere­deti távirata.) A „Zastava“ Fadjejev tábor­noknak Belgrádba jöttét ezen örömkiáltás­­sal üdvözli: «Éljen a hivatalos Oroszor­szág!“ — A „Szrbski Narod“ bár konsta­tálja, hogy a moszkvai szláv komité bizott­ságai nagy toborzást visznek végbe Szer­biában , de inti a szerb kormányt, hogy Ausztria-Magyarországra nézve nem közö­nyös, ha Szerbiába megszegi a békét. — A karlovitzi szerb kongressus bizottsága elha­tározta, hogy a kultuszminisztertől köve­telni fogja, miszerint a Tököly-féle alap igazgatása rája bizassék. Berlin, ápr. 21. (Az „Ellenőr“ eredeti táv­irata) Biz­tos forrásból jelentik, hogy Csor­­csakott­ körjegyzékével tegnap egy fu­tár elindult Pétervárról, s valószínűleg holnap érkezik ide és Bécsbe. Konstantinápoly, apr. 20. Az angol nagy­követ Layard ide érkezett és holnap láto­gatást tesz a nagyvezírnél. Számos orosz alattvaló innét már elutazott. Az összes orosz kereskedő­hajók a kikötőt elhagyják.­­ Az orosz nagykövetség mindent előkészít, hogy azonnal a parancs megérkezte után elutaz­hassak. — Montenegro ellen még semmiféle hadiművelet nem történt. — Hír szerint a miriditák a törököknek meghódoltak. —Biz­tosan hírlik, hogy az orosz csapatok az ázsiai határ felé nyomulnak elő. London, ápr. 21. Az orosz manifestum tartalmáról a Reuter-féle ügynökség ma­­gántudósítást közöl, melynek további hite­lesítése még bevárandó ; e szerint a mani­festum kifejti, hogy miután a czár fárado­zásai a béke fentartását illetőleg a porta makacsságán meghiúsultak, a törökországi keresztyének helyzete roszabbult úgy, hogy azok élete és vagyona veszélyeztetettnek látszik, — a császár humanitás nevében és kötelességeinek, a keleti keresztyének ter­mészetes protectorául, teljes öntudatában, kényszerítve látja magát fegyveres erővel kivívni a szenvedő törökországi hitsorsosok számára való azon garantiákat, a­melyek a jövő jóllét biztosítására elkerülhetlenül szük­ségesek. Oroszország fegyveres interventiója nem követ hódítási czélokat és az említett czélok elérésével véget fog érni. Konstantinápoly, April 21. Layard ma a nagyvezérnél egy lépést tesz, melyre in­­structiói utasítják. — A karsi orosz consu­­latus ellen merénylet intéztetett. Az erze­­rumi orosz Consul Karsba utazott. Páris, ápril 21. Magánhírek szerint a Glorcsakoff körjegyzőké ma adatott ki. Berlin, ápril. 21. A birodalmi gyűlés a differentiális illetékek iránti törvényjavaslat első olvasását öt órai tárgyalás daczára nem fejezte be. A vita folyamán Achenbach és Camphausen mi­niszterek hangsúlyozzák, hogy e javaslat nem je­lent eltérést az eddigi vám- és kereskedelmi poli­tikától, hanem a franczia fitres-aquits megszünteté­sére irányul, a­miben egyéb országok (Bel­gium, Anglia) támogatásával is fognak talál­kozni. Camphausen kiemeli a szükséget a kül­földdel szemben komoly és szilárd magatartást kö­vetni ; az egész kérdés attól függ, vájjon a vasipar állandóan síkra szállhat a külfölddel, a­mire a miniszter igennel válaszol. Különben ő soha sem tartozott a határozott szabadkereskedőkhöz s épp­oly kevéssé a radicális védvámosokhoz, és az ed­digi utat folytatni fogja. Berlin, ápr. 21. (Tőzsdei értesítés.) Kezdet­ben szilárd, a czár utazása és bécsi alacsonyabb árfolyamok folytán lanyhult; vasutak, bankok és iparértékek csendesek, keveset változva; külföldi rendek kínáltak ;­német befektetési papírok részben gyengék ; deportok alacsonyak; arany 31/*, arany­­rente 551/*, magy. keleti vasút 44,75, keleti vasút elsőbbségi kötvényei 52.75 ; magyar kincstári utal­ványok 75.25; hitel 215; államvasut 340; lombard 115 V,. Hue­it­es-Ayres, apr. 20. A paraguayi el­nök meggyilkoltatott. Madrid, april 21. Egy királyi rendelet mind­azon katonáknak és tiszteknek, kik a carlista és cantonalista ügyben érdekelve vannak, amnestiát biztosit, ha a rendelet keltétől számított 30 nap alatt illető hatóságaiknál jelentkeznek. Frankfurt, ápril. 2­. (Zárlat.) Váltóárf. Bécsre 157.75 087.tr. lex.ak­ rasasz. 008 —. 1860. —Évjáruléki papír 46.­/4. Lombard 52 50 Magy. Sersjegy —. Osztr. hitelríszv. 108.25. Oratr. államvasp. k­.»zvénytár*a­­aig 171.25. 1861. —. Évjárulék ezüst 50.25 Galiczia 155.—. Győr-Gráczi —.—. Décazes herczeg a külföldi franczia képviselőknek a „jelen háboru“-ra vonatkozólag utasításokat fog adni. A körírat természetesen csak a háború kitö­rése pillanatában fog megjelenni Az éjjeli postával bécsi levelezőnktől a következő közlést kapjuk: Nevezetes változás állott be a hangulatban, melyet fölemlítek, a­nélkül, hogy ítéletet monda­nék felőle. A tények, melyekből kiindul, a követ­kezők : Még nem mondtak le arról a diplomatiai kísérletről, hogy a portát és Oroszországot egy­máshoz közelebb, mintegy személyes érintkezésbe hozzák. Sőt vannak d­ancsai a sikernek. Állítólag már csak a formáról van szó, a­melybe a dolgot önteni kellene. Újabb hírek, melyek 1 óra tájban a börzén elterjedtek s azt örvendező gerjedelembe hozták, azt beszélik, hogy már ez a forma is meg van találva s conferentiát akarnak létrehozni Edhem pasa nagyvezír és Ignatieff közt. Ez az utóbbi hir nem igen látszik alaposnak. Mindenesetre nagy sikere volna az a diplomatiának, ha egy ilyen találkozás e pillanatban lehetségessé tétethetnék, bár ebben még nem lehetne látni a béke biztosítását. Kár lenne azon­ban a tőzsde merész ugrásainak könnyelműen hinni, mert ha — a­mi még éppen nem bizonyos — si­kerülne az orosz és török képviselőket közvetlen érintkezésbe hozni egymással,­­ még ha a találkozás Kiseneffben történnék is, az ilyen találkozás sikere még mindig kérdéses. hecazBaGaxazamzsuzmKtsmf&mmzir BUDAPESTI SZÍN­LAPOK. Budapest, vasárnap, április 22-színház. Sarah Felekiné Isabella Helvey L. SAMU BÁCSI. Angela Szigeti Jolán Színmű 4 felvonásban. Betsey Kölesi M. Személyek: Lukretia Molnárné Tapplebot Sámuel Szigeti J.­g­dia . Y.ls,"é. Roche­more Róbert Náday Olympia Briot Ferencz Benedek L. Bettly ?éter Ilka Elliot Feleld Camilla . 4 „Ódryné Fairfax Bercsényi Kezdete 1T órakor. Nathaniel Szigeti Imre _T . , typ Kőrösmezei A lC n 2 I R ti L A. Tapplebot trusses Vízvári Soldosné Luiza assz. mint Buxton Jebediah Komáromi vendég Robinson Heves“ A FALU ROSZSZA. Godwin Tóth Imre Eredeti népszínmű 3 felv. Bellamyné Lendvayné Kezdete 7 órakor. UTOLSÓ POSTA. Belgrádiba ismét szálingóznak az orosz emis­­sariusok. Ezek mindent megtesznek arra a czélra, hogy Szerbiát a háborúban való részvétre bírják, minek útját a pétervári lapok is egyengetik már. Az utóbbi napokban Belgrádban önkényteseket to­borzottak, kik Boszniába mennek Deszpotovics ve­zetése alá. Az európai török csapatok főparancsnokává Abdul Kerim pasát, az ázsiai csapatok főparancs­nokává Bedir pasa hadügyminisztert nevezte ki egy szultáni rendelet. Újabb diplomatiai okiratok előterjesztése van kilátásban a keleti kérdés felől. A franczia tör­vényhozás május 1-jén kezdődő új ülésszaka leg­­kezdetén Décazes herczeg külügyminiszter beterjeszti a sárga­ könyvet. A gyűjtemény tartalma igen gaz­dag lesz , kimerítő képét fogja adni Francziaor­­szág magatartásának. A gyűjteményt egy most még meg sem írott körjegyzék fogja képezni, melyben Budapest, április 21. A szent protector. A muszka manifestum megjelenőben van, s magán közlések nyomán már tud is róla hírt mondani egy angol ügynökség. A szláv világ isten után való fő-főprotectora szól abban Európához, a humanitás nevében. A szeretet, a béke, a kifogyhatatlan türe­lem apostola, olvasót pergetve, könnybe lá­badt szemmel cserél dárdát a zarándok bo­ton , indul mezítláb a keresztes háborúba. Isten látja lelkét, semmi gonoszat nem for­ral, semmi roszban nem töri a fejét: a kényszerűség hajtja az Úr dicsőségére s em­berek jó vóltáért. Az áldott, jó lélek! És e században már negyedszer vezeklik igy a bűnös vi­lágért; negyedszer esik meg a szive a Bal­kán keresztyénein ; s negyedszer ontja vérét mártyrium fejében, a világ megváltására. Nem kevesebbet, mint nyolcz esztendőt sza­kított ki 70 év alatt életéből a megváltás e magasztos művére. Harczolt 1807-től 1811; harczolt 1828-ban és 29-ben; 1853- ban és 54-ben; patakként folyt el vére, s hűlt a szent harczol halomra, mint őszszel a légy, és a rut háládatlanság még ma sem akarja méltányolni önzetlen nemeslel­­küségének csodás heroismusát. S hát hiába lett volna mind az esküvés, és írott becsü­letszó, hogy mégsem hisz meg neki senki semi Hiába bizonyította volna meg 1812- ben, hogy mihelyt nem bir boldogulni, mindjárt nem követ hóditó czélokat s kész aláírni a bukaresti békekötést­­ hiába adott volna példát 1829-ben, hogy rögtön meg­szelídül s köt békét Drinápolyban, mihelyt 100,000, emberéből 90,000 kórházba és a hant alá kerül­t és végre meggyőző erő nélkül volna még az is, hogy 1854-ben rög­tön kivonult önkényt a török földről, mi­helyt Ausztria megszállta a Duna fejede­lemségeket? - Nem, ilyen háládatlan vi­lágrészt nem teremtett többet az isten ha­ragja.- Fekete háládatlanság bizony így félre­ismerni egy önzetlen nemes szív törekvé­seit. Nem hiszik, semmit nem hisznek. A szent protector ezerszer ismételheti besze­­nvetett esküit, és senkit meggyőzni nem fog ; ezerszer felemlegetheti csak önmaga által ismert nagy érdemeit, és senki rokonszenvét megnyerni nem fogja. Beleragaszkodik „ba­­rátjaiba“, mint a kulancs : egymásután meg­­szökdösnek tőle; felveszi hangjukat, modoru­kat, megpróbál nevükben beszélni; kér, ér­zeleg, haragszik helyettük; biztat, fenyege­­tődzik, és felfegyverkezik képviseletükben ; nem ér semmit. Nincs aki benne magára ismerjen. Egy megbotránkozás egész Európa; s a­merre csak a kultúra és szabadság nyel­vét beszélik a népek : undorral említik a szent protector nevét mindenek. A diplo­matáv­al lehetett játékot játszani, nem le­het a népekkel. Csak pillanatnyira sikerül­het itt a félrevezetés, de annál nagyobb ha­raggal fordul az elámított közérzület, ámi­­tója ellen. S egész Európában ezt a jelenséget látjuk ma. Egy egészséges reactió támad mindenütt az itt-ott felülkerült gondolat­mentes sentimentalismus ellen s összetöri azt. Anglia atrocity-humbugja vert had gyanánt sompolyog vissza a valóság meg­ismerésére, melyet könnyelműen elhagyott. Gladstone bukott ember Anglia közvélemé­nye előtt, mely többé nem ér rá a batoki vérengzés miatt borzongani, s csak a ki­vont kardot látja, m­­y a legvitálisabb an­gol érdek elé készül vágni. Egészen hasonló hangulat jelentkezik Olaszországban. A máj­us­olás ez egyszer keservessé lett. A török­ellenes meetingezés, mely angol mintára oly szépen belesegítette az olasz kormányt a a félszeg-politikába , mennyire szeretné most, hogy soha meg ne történt legyen: a montenegrói tengerkeresés igen jó lec­ke volt Olaszországnak. Még maga a német nemzet is kezdi elfelejteni a „legrégibb és leghűbb“ barátot, kit az agg Vilmos csá­szár oly tüntetőleg szorongat kebeléhez, valahányszor erre alkalom nyílik és nem nyílik. És látják mindinkább a szent pro­tectort a kinek, ha nagyra engedik néni védnökségi mániájában, majd egyszer az ta­lál eszébe jutni, hogy Pózen és Gnezen tar­tományokban is lakoznak protegálandó szlávok. És igy tovább egyszerre mindenki felfedezi keleti érdekeit, és elfelejti a hold­­kóros észjárást, melyet rádisputáltak tudtán kívül, egy év hazugságai, hízelgései, s a diplomatiai Campagne a híres, mely az örök béke frázisaival végre is csak a muszkának vert hidat a Pruthon keresztül. Az orosz czár jókor jön m­anifascumával. Ha még va­lami hiányzott Európa népeinek felháborí­­tására, ez meg fogja tenni a szolgálatot. Ez a leplezetlen protertori hang s a köztudo­mású valótlanságok e kimerítő résuméeje, meg fogja győzni a népeket Oroszország va­lódi czéljairól. És a­hol a népek érteni és akarni kezdenek, ott a kormányok sem ma­radhatnak sokáig a semmit-tudni- és észre­vett­ni-nem-akarás nyomorúságos élveze­tében. Az országgyűlési szakadék­a párt folyó év április hó 23-én délután 6 órakor értekezle­tet tart. Gróf Andrássy külügyminiszter terebesi útja ismét elhalasztatott. Trefort miniszter úr ma délelőtt fogadta azon küldöttséget, melyet a fővárosi iparosok a párisi világtárlat érdekében f. hó 15-én tartott ülésben e czélra megválasztottak. A küldöttség élén Falk Zsigmond, a százas bizottság elnöke, röviden elő­adja a kérelmet, mely abból áll, hogy a miniszter úr a kiállítás czéljából teendő előkészületekhez az iparosokat is meghívni kegyeskedjék. E czélból a százas bizottság kebeléből egy 25 tagból álló szű­­­kebb bizottságot választott, mely úgy a kormány­nak, valamint a kiállítási központi bizottságnak jó szolgálatait felajánlja. Ezután Falk átnyújtotta a miniszter úrnak az erre vonatkozó írásbeli kérelmet, valamint a f. hó 15-én tartott ülés jegyzőkönyvét. A miniszter úr örömét fejezte ki a küldöttség előtt, azon érdeklődésért, melylyel a magyar iparosok a kiállítás iránt viseltetnek, és a küldöttség nyilat­kozatát annál örömestebb veszi tudomásul, mivel a kormánynak többféle okból a párisi kiállításnál való részvételét hivatalosan is kinyilatkoztatni kel­lett. Azon okok, melyeket a miniszter úr bővebben kifejteni nem akart, politikaiak, financziálisak és a két állam egymás közti jó viszonyának fentartására vonatkoznak. Kiválókép örül pedig a fővárosi ipa­rosok mozgalmának azon okból, mert a magyar ipar kifejlődését csak ezen az úton gondolhatja elérhető­nek. A miniszter úr továbbá kinyilatkoztatta, hogy a hazai ipar emelését mindig szem előtt tartja s saját személyét illetőleg megjegyzi, hogy hazai gyártmányt vásárol még akkor is, ha az a külföldi­nél valamivel drágább.­­ Miután a miniszter ur még a küldöttséget a megkezdett munkában való kitartásra buzdította, felkéri, hogy továbbra is bár­mikor kérelmükkel hozzája forduljanak. — A kül­döttség ezután gróf Szapáry Gyula urnál, mint a párisi világkiállítási bizottság elnökénél kívánt tisz­telegni s a fővárosi iparosok közreműködését neki is felajánlani, de a gróf ur jelenleg nincs a fővá­rosban. A­ pestmegyei feliratot Hunyadmegye közgyű­lése egyszerűen tudomásul vette, mig Hajdumegye 54 szóval 24 ellenében elfogadta. Déváról írják nekünk ápril 19-iki kelettel: Pestmegye átiratát a bécsi kiegyezkedés ügyé­ben Hunyadmegye az április 18. és 19-én tartott közgyűlésén tárgyalta. Ez alkalomból a „Közvélemény“ érdemes szerkesztője Lukács Béla ur is megtisztelt bennün­­künket becses látogatásával s ő és párthívei el nem mulasztották odahatni, hogy Pest megye pél­dájára Hunyadmegye is írjon fel az országgyű­léshez. Az állandó választmány ez átiratot helyeslőleg Budapest, április 21. Az országgyűlés újonnan megnyílt. Mun­kálkodása elé méltó várakozással néz a nemzet és a fejedelem. Mert ritka ország­gyűlésnek adatott ily rendkívüli viszonyok között, ily végtelen fontosságú munkát vé­geznie. Egy zilált Európa, egy megpróbáltatá­soktól meglankadó nemzet, és egy ha nem is ellenséges, de félreismerhetetlenül bizal­­matlankodó szövetséges állam: ezek a té­nyezők várnak számolásra. Van-e ember elég vérmes arra, hogy aggódás ne fogná el, mi­dőn az ily viszonyok közé sodort ország­gyűlés sorsára gondol? - tudomásul venni ajánlotta; de Buda Imre mindezek daczára indítványozta, hogy : egyszerűen tudásul vé­tessék, mit a bizottsági gyűlés elfogadott s igy az átirat egyszerűen tudomásul vétetett. Tahsip bey. A főváros ma egész nap Tahsir-rejtvények megfejtésével foglalkozott. Jön ? nem jön ? E pilla­natig (esti 9 óra van) nem tudja senki. A meghívó küldöttség még nem adott hírt magáról, s csak egy vaktávirat volt, mely a fővárosi képviselet ün­nepi bizottságát azzal a hírrel hívta össze, hogy a török küldött holnap biztosan jön. A nap mozgalmait mindazonáltal itt csoporto­sítjuk össze. Rokonszenves jelei ezek egy nemzet őszinte érzelmeinek, melyek nyilatkozását még az sem fojthatja vissza, hogy a mozgalomba oly ele­mek vegyültek, melyek a legegészségesebb gondo­latot is compromittálni képesek, s melyekkel a fő­város lakossága soha nem azonosíthatná magát jó hírének eljátszása nélkül. De nem is arról van szó, hogy ez elemek tün­tető kedve kielégítést találjon. A főváros elkülöníti magát a rabiatus bolondok fészkelődésétől, s nem lesz eszközévé a piaczi politikának, melytől senki nem áll távolabb mint éppen a főváros értelmisége, így mindazon testvéri szeretettel fogadhatjuk az ér­kező vendéget, ha jön, mely a török nemzet kül­döttét megilleti, nem avatkozva a botránykeresők dolgába. Feledjük ezeket, s tegyünk úgy, mintha nem is lennének a világon. A fészkelődés csak akkor valami, ha észreveszik. Ne vegyük észre, s gyako­roljuk a vendéglátást; adjunk kifejezést rokon­­szenvünknek hangosan és méltón : ez a legbiztosabb mód, hogy a botránycsinálók rikácsolása meg ne hallatszék az ország szívének dobbanása mellett. Tahsir bey holnap esti 6 órakor Budapestre érkezik. Ezt a hírt adta a budapesti magyar ifjú­ság előőrs-küldöttsége ma egy gráczi távirattal a végrehajtó-bizottságnak. S e hír csakugyan megva­lósul, ha a nemes béy kormányától erre nézve aka­dályozó utasítást nem vesz. Ma reggel, a */* 8 óra­kor induló vonattal utazott el egy 12 tagú küldött­ség Pulszky Ferencz elnöklete alatt. Szónoka : Erődi Béla, tagjai: K. Kass Ivor, Herman Ottó, György Aladár, Fischer Sándor, Miklós Ödön, Sir József, Rónai Emil, Felszegi Dezső, Kovács Gyula és Fut­­taky Gyula, s Bécsben egyesülni fog a már előre elküldött előőrsökkel, s holnap lekísérik a vendég­­szerető Magyarország fővárosába. Az út alatt a vonalba eső városok mindenütt ünnepélyes tisztelgéssel üdvözlik , azonkívül a vi­dék számos városa küldöttséget indított Budapestre az ünnepélyekben való részvétel végett, így a ko­lozsvári egyetem, Nyíregyháza hatósága, Vácz pol­gársága, a kassai jog­akadémia, Túrkeve, Alsó- Lendva és Szabadka már be is jelentették képvi­­seltetésüket. Kaposvárról meg a következőket írják la­punknak : Koboz István indítványa folytán az ál­landó műkedvelő társaság választmánya nagy­gyű­lésre hívta egybe a város polgárságát, Tahsir bey­­nek a boglári állomásnál fogadása végett tanács­kozni. A gyűlés egyhangúlag ki is mondta határo­zatát, hogy minden pártdemont­rációt, bármely állam melletti tüntetést kerülve, szeretettel és hó­dolattal fogadja a török uralkodó küldöttjét, s üdvözlésére következő küldöttségét bízta meg: Boglárra (ha erre jönne) Roboz István a „So­mogy” szerkesztőjének vezetése alatt: dr. Németh Károly, ifj. Csorba Ede, Gruber János, Fodor Géza, Inselt Samu, Zuzmán József, dr. Andorka Elek, Grünbut Béla, Matolcsi József, Árvay István, ifj. Martonfalvay Eleket. A budapesti küldöttségre : Roboz István vezetése alatt: dr. Andorka Elek, Inselt Samu, Matolcsy József, Martonfalvay Eleket. A főváros is erősen készül, ma délelőtt 10 órakor a fogadó­ bizottság ülést tartott, mely az albizottság programmját (lapunk mai száma közölte) helyben hagy. Ráth Károly főpolgármester ezután tudatta, hogy ma reggel tisztelgett a tegnap este megérkezett miniszterelnöknél, s közölte vele a meg­állapított programmal. A miniszterelnök ezt tudo­másul vette, s csak arra kéri a fővárost, hogy a rendező ünnepélyeknek ne legyen politikai jellege. A miniszterelnök nem tudja bizonyosan, hogy a tö­rök küldött Budapestre jön-e, de ezt valószínűnek tartja; a török követ — úgymond —mindenesetre azon utasítások értelmében fog eljárni, melyeket minden idegen beavatkozás nélkül saját kormányá­tól kap. E közlés meghallgatása után megindult a vita a fölött, váljon a város küldjön-e meghívó küldött­séget Bécsbe vagy ne? Fálk, Sztupa és Ujváry Lajos felszólalására végre a főváros nevében Ráth Károly főpolgármester a következő táviratot intézte Pulszkyhoz: „A török szultán ő felsége küldöttjének ünne­pélyes fogadtatására kiküldött bizottság mai ülésé­nek megbízásából van szerencsém Méltóságodat felkérni, szíveskednék fentnevezett küldött urat nevünkben arról értesíteni, miszerint Budapest fővá­ros múlt szerdai közgyűlésében egyhangúlag azt határozta, hogy szultán ő felsége küldöttjét szívesen látja a főváros falai közt és ha bennünket látoga­tásával szerencséltet, általános örömmel fogadjuk őt, mint a főváros nagyrabecsült vendégét.“ Ráth Károly, főpolgármester. Ez elintéztetvén, hosszas vita keletkezett a lakoma felett. Végre abban állapodtak meg, hogy a kis bizottság intézze el ezen ügyet s a kis bizott­ság azonnal hozzá is fogott e munkálatához. A kis bizottságot Havas Sándor, Gelléri Szabó János és Éles urakkal egészítik ki. A népszínházi előadásra nézve a bizottság abban állapodott meg, hogy népszínmű kerüljön elő­adásra. Az ifjúság végrehajtó bizottsága szintén ez időben ülésezett, legelőször is kimondta, hogy per­manenssé válik. Aztán tudomásul vette a vidék képviseltetéséről szóló jelentkezéseket, s nagy lel­kesedés között hallgatja a következő szmkir­yti Grácz, április 21. Tahsir bejjel útban vagyunk Bécsbe, ha ellenkező parancsot nem kap, holnap Budapesten leszünk. A bizottság. Ezután a banquete-bizottság jelenti, hogy a lakomát, minthogy a két első napot ünnepélyessé­gek töltik be, szerdára teszik. Délután 6 órakor a fővárosi bizottság ismét tartott ülést. A főpolgármester jelentette, hogy dél­ben az ifjúság egy küldöttség­ volt nála, s értesí­tette arról, hogy Tahsir holnap valószínűleg megér­kezik, de még egy sürgöny azonban estig nem ér­kezett meg. A bizottság mindazáltal megállapította a netaláni fogadtatás részleteit, s egyszersmind azt, hogy holnap d. e. 10 órakor megint összejön, a­mikor talán már végleges intézkedések lesznek te­hetők, miután Bécsből választ várnak azon távira­tokra, melyeket a főpolgármester oda intézett. Tahsir beynél Bécsben. Bécs, április 21. (Az „Ellenőr“ eredeti táv­irata.) Tahsir bey ma este 6 órakor megérkezett A korvina-bizottság trieszti küldötteivel egy kocsi­ban jött. Tahsir bey a Hotel Imperiálba szállt, a korvina küldöttség a vasútnál fogadta. Az ünnepé­lyes fogadtatás este 8 után történt. Tahsir bey ha­talmas alak, rokonszenves, komoly sötét barna arcz, erős bajuszszal. Tahsir bey a corvina-küldöttséget fogadva, Pulszky francziául a főváros nevében, Erődy a kül­döttség nevében üdvözlik és meghívták . Dr. Erődi Béla a küldöttség szónoka a beyhez a következő beszédet intézte török nyelven. Arufetlen bey efenslim haztetlen ! Engedje meg az ön lába porának, hogy a Magasságod előtt megjelent Magyarország főváro­sának polgárai s a tudomány- és műegyetem kül­dötteinek részéről néhány szót intézhessek önhöz uram! Szívünk belsejében levő lelkesüléssel és hála­érzettel jövünk hazánkból és egész hazánk minden lakosa szivében ugyanazon érzelem mond az ön érkezésére imát s üdvözletet. A nemes és vendég­szerető ozmán nemzet üldözött hazánkfiait oltalom alá vette és nemzetünket bajainkban segélyével támogatta. Szivünk melegével mondunk érette kö­szönetet a derék és nagylelkű török testvérnem­zetnek. Ez nem volt elég! az ozmán nemzet felséges uralkodója a kegynek és nagylelkűségnek újabb jelét adta, midőn Magasságodnak biztos oltalma alatt a magyar nemzetnek olyan ajándékot ad, melyről álmodni sem merészeltünk. Ennél nagyobb kegyet nem remélhettünk. Az ajándékban küld a nemzetnek egy kincset, mely őt az elmúlt dicsősé­ges időkre emlékezteti, a török nemzetre nézve pe­dig Budavár bevételének győzelmi emlékeit képvi­seli. Ennek az ajándéknak értelme az, hogy a török és magyar nemzet között véres harcrok keserűségére emlékeztető jel ne maradjon. Habár a két nemzet­nek sok idő óta megkötött barátsága tény is, de a békülés okmánya csak most iratik alá, csak most pecsételtetik. A magyar nemzet a szultán ő­felsége ajándékát a két testvérnemzet között létrejött bé­keszövetség és barátság zálogának tekinti. Hála és köszönet tölt el minket a török nem­zet iránt és a felséges birodalom és ozmanli nemzet iránt táplált­ rokonszenv és barátság érzete­ szerint szí­vünk belsejéből ki nem irtható. A minket küldők ne­vében felette kérem, méltóztassék hazánkat külö­­nösen­ annak fővárosát Budapestet meglátogatni, hogy szultán ő Felségének nagylelkűségét, magasságod­nak szives fáradságát megköszönhessük. Isten hozta, üdvvel hozta a magyarok közt. A magyar nemzet a szultán ő Felségének küldöttét tárt karokkal, örömlelkesedéssel és hálával várja. Midőn a felénk nyújtott kezet örömlelkesedéssel ragadjuk meg, kí­vánjuk hogy ő Felsége II. Abdul Hamid szultán sokáig éljen, Tahsir bey, ő Felsége küldötte sokáig éljen és a derék testvérnemzet sokáig éljen. Csok­­lassa! (Lelkes éljenzés.) Tahsir bey kitűnő franczia nyelven ezt felelé: Uraim ! Rendkívül meghatva szíves szavaik által, a­melyeket hozzám intézni ke­gyeskedtek, nem tudom miként fejezzem ki önöknek, uraim, teljes elismerésemet min­denekelőtt a fáradságért, melyet nem saj­náltak, hogy velem találkozzanak. Ezen test­véri fogadtatás higgyék el, uraim, egész éle­tem tartamára emlékezetembe vésve marad. Teljes szivemből köszönöm önöknek úgy a magam, mint hazám nevében is. — Elutazás ideje még bizonytalan. War ^ámunkhoz^~iertv meTVj^*e( van cs»atolva.

Next