Ellenőr, 1877. május (9. évfolyam, 125-179. szám)
1877-05-23 / 164. szám
„Előfizetési árak: Egész évre . . 20 frt — kr. Évnegyedre . . 5 frt — kr. Félévre . . . IO . — „ Egy hónapra . 1 „ 80 „ Egyes szám ára 6 krajczár.Szerkesztési iroda: QjEszzeLapesten, rzáfZor-utczd 6. szelid. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. Sieggén kiadás, 164. sím sí, szerda, május 23. 1877. hirdetések felvétele a kiadóhivatalban, Budapesten, nádor-utcza 6. szám (Légrády testvérek irodájában). Továbbá Leopold Miksa hirdetési ügynöknél, Budapest, Rákosárok-utcza 431, valamint Siavas, Lafire & Cie czégnél Parisban (Place de la Bourse Nr. 8). Hirdetésekért járó díj csakis az „Ellenőr“ kiadó-hivatala által nyugtázott számla ellenében fizetendő. (Kiadó-hivatal:Budapesten, Szádor-utcza 6. szára. Ide intézendők az előfizetések és a lap szétküldésére vonatkozó minden felszólalás. A HÁBORÚ, Budapest, május 22. Szerbia csakugyan megirigyelte Románia dicsőségét. Arról a válutról, melyen, tavali kudarczai után, alkalmasnak találta jó ideig habozva állni, az ació terére indul. Milán fejedelem gondolta magában, ha már I. Carula királyi koronát kap, mért ne hozna a minden oroszok czárja podgyászai közt az Ő számára is egy ily ékszert, habár papirosból van is, arany porral kiékesitve, minőt gyermekek használnak, midőn királyosdit játszanak. Megyen tehát Ploiestibe, hol a czárnak kijelentendi, hogy ő is vágyik arra a játékszerre, mely oláh testvérének eszét már elvette, s megigéri, hogy ennek fejében jól viseli magát, sőt hogy megérdemelje az ajándékot, elmegy még katonásdit játszani is, s e mellett nem fog ám sírni, mint a múlt évben, midőn a török mumus amúgy tréfából a körmére talált ütni. A jó gyermek persze meg fogja kapni a papiros koronát, vagy legalább annak megigérését, ráadásban még vállát is meg fogja a czár-papa veregetni, s a kisfiú e fölötti örömeiben ki fogja húzni bádogkardját, s indulni fog a muszka bácsikkal a török ellen. A szerb katonásdi játéknak tehát legközelebb meglátjuk egy új kiadását. Ez iránt többé semmi kétség sem forog fenn. Teljesen megbízható értesülések szerint Szerbia legkésőbb június 1-jén belelép az actióba. Belgrádban a háború már tényleg el van határozva, sőt valószínű, hogy az oroszok, ha tehetik, még a szerb hadüzenés előtt át fognak lépni szerb területre. Ez a hír éppen senkit sem lephet meg. El van rá készülve mindenki, mióta Románia hadban áll Törökországgal. Ha nem volt monarchiánknak hatalma, vagy akarata megakadályozni a román árulást, a szerb ellen sem tehet semmit. Ez csak természetes következménye amannak. Ha monarchiánk eddig eltűrte, hogy Románia hadat üzenjen a portának, hogy Bukarestben lejátszák a királyosdi bolond komédiáját, hogy a muszka hadak átlépve az Oltán határaink közvetlen közelében csörtessék a „felszabaditási harcz” fegyvereit, s pattogtassák a hanunkat, ha monarchiánk mindennek ráadása gyanánt eltűrte a Dunának Románia által való elzáratását: ugyan mi isten adta csuda van abban, hogy Szerbiának is megtetszik a nagyhatalmi szerep, s fittyet hány a kis Ausztria-Magyarországnak ? De végre azonban mégis elérkezett minden türelemnek legszélső határa. Ha monarchiánk le tudta nyelni azon émelygős labdacsot, melyet Románia készített neki, azt, amivel Szerbia készül felingerelni ezen monarchia bámulatos türelmét, nagyhatalmi állásának bujdokló önérzetét, s érdekeinek csendesen szendergő tudatát, a leghatározottabban vissza kell utasítani. Ha nem tudtuk megakadályozni szép szóval Szerbiának az actióba való rohanását, azt mindenesetre meg kell akadályoznunk, hogy legfontosabb érdekeinkbe sértessenek, hogy keleti határunk Erdély végső csúcsától a Száváig, orosz hadak által legyen megszállva. Szerbia elvetette a koczkát. E ténynyel szemben monarchiánknak nem lehet passiv maradnia. A muszka által bátorított szerb kihívásra nem lehet más válaszunk, mint Szerbia megszállása. Ez kötelességünk érdekeink és a monarchia méltósága iránt. E kötelesség alól nem lehet félrendszabályok révén kibújni. Pengetik Pengetik figyelő hadtestnek a határon való felállítását. Ez nem elég. Meg kell szállni az egész szerb területet, le kell fegyverezni a szerb csapatokat, s békességet kell csinálni határunk közvetlen szomszédságában.Csak Erdélyből és Szerbiából tudunk uralkodni a keleti háború eseményei fölött. E két pontról parancsolunk az egész orosz ármádiának, s féken tartjuk azokat a veszni indult apró náziókat, melyek muszka parancsszóra háborgatják határaink biztosságát. Ezt követelik érdekeink, és követeli monarchiánk hatalmi állása. ország a biztosító hatalmak jóakaratára támaszkodott, azokhoz fordult, de azok nem mutatkoztak hajlandóknak a közbelépésre. — Oldhország függetlensége a békekötés alkalmával el fog ismertetni , miután a régi török uralomnak már csak egy kis nyomora maradványát, az adófizetést hordozza vállain ; diplomatiai tekintetben ugyan eddig még csak félig-meddig volt souverain, de mivel a régi kötelékeket maguk a törökök széttépték, mostantól kezdve teljesen souverainé vált. A kötelékek fennállottak mindaddig, míg Törökország erős, Oláhország gyenge volt, ma azonban Oláhország erős. Ha a békekötés alkalmával a hatalmak, melyeknek jóakaratát Oláhország eljátszani nem akarja, a függetlenséget megerősítik, az ország új ifjúti erővel fog kiemelkedni. (Zajos tetszés.) A képviselőház kijelenti erre, hogy örömmel veszi tudomásul a miniszter máj. 11-ei nyilatkozatát, továbbá a hadüzenetet s a kötelékek ketté szakítását, miáltal a függetlenség hivatalos szentesítést nyert. A képviselőház ma testületileg tisztelgett aztán a fejedelemnél, hogy átnyújtsa neki e nyilatkozatot. Végül pedig határozottá emeltetett , hogy egy uj rendjel fog alapittatni a hadsereg számára eme név alatt „Csillag Romániában.* Cogolnicenau beszéde. (Éjjeli posta). A román képviselőház tegnapi ülésén Fleva interpellálta a kormányt, igaz-e, hogy Oláhország függetlenné nyilvánította magát és hadat üzent a portának s ha igaz, értesítette-e a ktírhatalmakat, hogy a viszonyok Törökországgal megszakittattak s az ország függetlensége proklamáltatott ? Cogolniceanu külügyminiszter oda nyilatkozott, hogy Oláhországnak semmi veszélytől nem kell tartania ; az ország már évszázadok, de különösen 1848 óta küzd függetlenségéért. Oláhország nem akar holt nemzet lenni, a melylyel nem lehet szövetséget kötni; meg kell mutatni, hogy ő életerős nemzet. A fejedelemség politikailag fizetésképes; csak a fizetésképtelent nem talál garantirozókra.Oláh Ax Axxial harcztér főhelyei. (Éjjeli posta.) A „N. fr. Pr.“-nek egy az ázsiai harcztéren járatos személyiség a következőket írja az ottani főhelyekről: Karsz a mi várost illeti, alkalmasint még most olyan, amint dr. Sandwith leírta, de a mi várat illeti, a régi vár a körfalak romjaiig majdnem egészen eltűnt már. Karsz ma tulajdonképen nem vár, hanem erődített tábor, mely a várost 1/4 mfdnél nagyobb távolságban körülövezi A meredek sziklán álló régi varacs helyett új,nagy kövekből épült citadella van, melynek három emeletét hármas ágynév környezi, s mely béke idején is jól volt ellátva ágyúkkal. A második emeletéről egy sziklába vágott olyosó levezet a folyóig, honnan az erődöt minden időben friss vizzel elláthatni. A régi varacsot az oroszok, daczára az átadásnál tett ígéreteknek légbe röpítették, amiért az orosz kormánynak 1.500.000 rubel kárpótlást kellett fizetnie, s ezen a pénzen építették az új citadellát. Éjszakra Alekszandropol felé van egy másik, teljesen elzárt, de a citadellával mégis összekötött erőd: Kara-Dag- ettől keletre a Hafiz-pasa erőd, továbbá Kanli-Tabia, nyugatra Kara-Dagtól Inglisz- Tabia, továbbá még három önálló erőd, egy-egy kis elzárt várat képezve. Mindezek összeköttetésben vannak egymással. Az erősség mindegyikében erős, jól berendezett kőkaszárnya van, továbbá földalatti jól elzárt lőporraktárak. Ezen erődítéseken 17 évig dolgoztak, s valóban egy kilenczedikhez is kezdtek. 1874-ben Alekszandropolból már jártak ott orosz tisztek az építkezés megszemlélésére, de ezt nem engedték meg. Ha Karsz ma el van látva élelemmel, nem vehető be egykönnyen. Kagizman az Agri-Dagh lábánál van, mely a Bajazidtól Topra Karéig terjedő völgyet a karszi fennsíktól elválasztja. Kagizmán kajmakami székhely mintegy 250 házzal s minden tekintetben olyan szegény, hogy őrség csakúgy lehet meg benne, ha kívülről élelmezik. Közelben csak két falu van. Bajazid az orosz határtól legfölebb egy órányira a perzsa határ tövében fekszik. Legfölebb 200 házból áll. Szép tanácsháza és mecsetje van, melyben egy pasa és neje márványsirboltja és emlékoszlopa van. Mikor az oroszok a krími háború idejében Bajazidot megszállva tartották, szétrombolták ez emlékoszlopot s bemocskolták a sirt. —■ Diadian mintegy háromnegyed órányira fekszik az orosz határtól; egészen jelentéktelen hely. Az egész völgy egész Toprakaléig termékeny ugyan, de keskeny és elég népes. A lakosság fele örmény keresztyén, a többiek kurdok és törökök. A karavánút Perzsiából Erzeruraba nem Bajazidon vonul el, hanem egy mértfölddel lejebb, hol a vesztegzár-intézet és a vámház áll. Soprak-Kalé másik végét képezi a Bajazidnál kezdődő völgynek, melyen az Arasz folyik végig. A karavánut, illetőleg az Erzerumba vivő országút jó időben Szogali-Daghon, roszban pedig annak lábánál húzódik el, de Bardasz előttmind a két út összetalálkozik. Az orosz Gumry vagy Alexandronopol után épült mintegy 40 éves város szabályos utczákkal és két szép templommal. A város felső végén van egy szép kastély, mely azonban csak fél ágyulövésnyire esik a török határtól, s mely a török vámház magaslatairól teljesen áttekinthető. Alexandropolban mindig erős helyőrség van, mely béke idején Törökországból láttatik el élelemmel. Ardahon egy kis hegyi erőd, hol a krími hadjárat óta sokat építettek. Ma mindennel, ami csak egy hajóhoz szükséges, teljesen el van látva s 6000 főnyi őrséget fogadhat be, mig Karsz élelmiszerrel kellően ellátva 60,000 főnyi hadseregnek nyújthat fedelet és védelmet.A Dunáról. (Éjjeli posta.) A Dunán az utóbbi napokban történtekről a következőket írják a „N. W. Tbl.“-nak máj. 18-ikáról : „Tegnap négy török monitor jelent meg Jzmaillal szemben. Egyikük azután lement a Szulina- torkolathoz, a második szembeállott Tulisával, a másik kettő Izmail előtt maradt. Az orosz ütegek nem mozdultak. Azt gyanítják, hogy nem akarják magukat idő előtt kitenni. De ha nem lennének képesek a monitorral szembeszállani, ez azt bizonyítaná, hogy a Duna elzárása, melyet jelentettek, ott nem sikerült. A török monitorok nyilván azért jelentek meg a helyen, hogy az oroszok esetleges átkelését megakadályozzák. Tegnap a törökök heves lövöldözést kezdtek Turtukajból Oltenicra, és Nikopoliból Iszlacz ellen. Mindkét helyen a török ütegeket monitorok is támogatták. Az ágyúharcznak azonban nem voltak komolyabb következményei. Iszlacz mellett gyalogsági harcz is fejlődött ki, amennyiben román és török gyalogság a két partról egymásra puskázott, de minden további baj nélkül. Mint Braildból jelentik, a török monitorok, miután az oroszok Gicsetet megszállták a Filippi-ágba vonultak vissza, honnan Gicsetet lődözhetik. Tegnap már 2 bombát vetettek Gicsetbe, melyekre az oroszok nem feleltek.“ 8 VS’BtSKXSXtXnT. r gipunri ——Mi IX. évfolyam. Belgrádból jelentik ugyanezen lapnak, hogy a szerb minisztertanács elhatározta, miként a fejedelem személyesen jelentse ki a czár előtt Plojestiben, hogy Szerbia nem követheti az Oroszország által ajánlott magatartást a háborús eseményekkel szemben. Különösen, miután Románia függetlennek nyilvánította magát, Szerbia éppen nem maradhat semleges. A szerb actio-párt most tényleg felülkeredett, s ez Nis és Bosznia irányában actiót sürget, melyet a szerb függetlenségi nyilatkozatnak kell megelőznie. A közvetlen actióra nézve minden lehető intézkedést megtesznek. A harcztérről. Napközben alig érkezett némi újabb hir az ázsia és európai harczterekről. A „P. Ll.“-nak jelentik Perából: Ázsiában különösen a cserkesz felkelés terjedéséről folyvást a legkedvezőbb hirek érkeznek s 19-éről vett jelentések heves ütközetről emlékeznek meg Zil mellett, hol 5000 orosz gyalog és 700 kozák támadta meg a török vonalakat, de kereszttűz közé jutottak, mely a szárazföldi oldalról s a tengerről szorította őket; a gyalogság szerfelett sokat szenvedett s a kozákok csaknem teljesen tönkre tétettek, gazdag zsákmányt hagyván hátra a törököknek. A Karsz elővédőinek megtámadásánál az oroszok 300 embert vesztettek, Olteniczából jelentik a „Pressernek. Az első orosz csapatok folyó hó 20-án reggeli 4 órakor vonultak be Olteniczába s átvették a románok által felállított ütegeket. A törökök, noha táborukból és ütegeikből teljesen uralkodnak Oltenicza fölött, sem Tartakájból, sem a Dunán álló három monitorról nem zavarták meg a bevonulást. Az őéj beálltával az oroszok minden állomást elfoglalván, az oláh őrség Manu tábornok alatt másnap, 21-én reggeli 5 órakor kivonult a városból, Konstantinápolyból. Minisztertanács ült össze Konstantinápolyban folyó hó 20-án, mely öt egész órán át tartott, s mely elsősorban az ázsiai harcztéren lefolyó eseményekkel foglalkozott. Hallomás szerint — jelentik a „P. Ll. ”-nak — a még mindig ide özönlő csapatok nagy része Erzerumba és Batumba fog ezután küldetni az ottani hadak erősítésére. Egész határozottsággal lép most már fel az a hír is, hogy a szultán a czárhoz hasonlóan pár nap múlva nagy és fényes kísérettel szintén a dunai hadsereg megy. A szultán — mint a „Pr.“-nek jelentik — elfogadta az afganisztáni emir fának, Iskender begnek azon ajánlatát, hogy mint önkénytes a török hadseregbe lép s a herczeg a szultán főhadiszálláshoz osztatik be. — A konszdrtinápolyi főrabbi (chacham. hasi) köriratot intézett az összes zsinagógákhoz, amelyben (hallatlan eset) világosan megengedi, hogy mindazon zsidók, kik a császári tölténygyárakban dolgoznak, szombaton is dolgozhassanak. A török fővárosból aff„P. Lloyd“ még a következő híreket veszi: Az idegen hatalmak consuljai az azelőtt fennállott, de már régen nem gyakorlott szokást, mely szerint bizonyos időszakokban összegyülekezve állami ügyekről egymást fölvilágosítsák, tekintettel a komolyabb időviszonyokra, most ismét fölvették. Az utolsó gyűlésben a német consul kijelente kollégái előtt, hogy azon oltalom, melyben Németország a törökországi orosz alattvalókat részesíti, csakis személyi oltalomnak tekintendő. Egyéb tekintettekben minő tulajdonviszonyok stb. a török hatóságoknak rendelték alá. Az összes élelmiszerek drágulás következtében a porta a gabonanemek behozatali vámját felfüggesztette és elrendelte, hogy 50,000 kilogramm tengeri, mely az anatóliai hadsereg élelmezésére volt szánva, a konstantinápolyi csapatok szükségleteire fordíttassék. A konstantinápolyi lakosság áldozatkészségét mutatja azon tény is, hogy a tüzérségi fegyverban éjjelnappal szakadatlanul foly a munka készletek és fegyverek előállításában. TÁVIRATOK A HÁBORÚRÓL. Belgrád, máj. 22. (Eredeti távirat.) Szerbia kérdéséreSorcsakofF herczeg azt felelte, hogy Oroszország senkinek sem kezeskedett Szerbia semlegességéért, sem Szerbiát illetőleg kötelezettségeket nem vállalt magára. Ez által az adivpárt fölbátorodva, sietteti a háborúskodást. Alekszináczot, Saramadát, Velenki-Izvort sietve erősítik. Pétervár, máj. 22. (Eredeti távirati) A fegyverkezés a legnagyobb mérvben szakadatlanul tart. Egy máj. 195-iki császári ukáz két újdoni kozák hadosztály alakítását rendeli el. Bécs, május 22. [Eredeti távirati) A „Tagblatt“-nak távírják Athénből. Deligeorgis és Komandoros a király jóváhagyásával koalitionális kabinetet alakítanak. Zimony, máj. 22. (Eredeti távirat.) A szerb kormány nagy sietséggel erősítteti Alexinácz, Pandirale, Granada és Veliki- Izvor várakat. Bukarest, máj. 22. (Eredeti távirat) A bukarest-szlatinai vasútvonal most kizárólag a 31. orosz gyalog hadosztály szállítására szolgál, mely Szlatina körül összpontosul. E hó 13-ka óta naponkint kilencz katonavonat halad keresztül e vonalon; magában Szlatinában 12,000 orosz táboroz; az Olt és a Duna felé folyvást nagy tömegekben szállítják a pontonokat. A románok hat üteget állítottak ott fel. — Az Olt folyó messze kiáradt. BéCS, máj. 22. (Eredeti távirati) Az „Oesterr. Corr.“ állítja, hogy a munkálatok beszüntetése a tömös-plojesti vasútvonalon stratégiai alapokra fektetett felszólalására történt. Belgrádi, máj. 22. (Eredeti távirati) Még nincs végleg elhatározva, elmegy-e Milán fejedelem személyesen Ploiestibe a czár üdvözlésére. Berlin, máj. (Eredeti távirat.) Itt folyton nő a nyugtalanság a,Francziaországban nyilvánuló diktatori eljárás miatt. — A párisi tőzsde felszökő árai leverően hatottak itten, mert ebben is a Chauvinismus növekedését látják. Konstantinápoly, máj. 22. (Eredeti távirat.) A szultán látogatásra hívta meg az egyptomi alkirályt, ki valószínűleg meg is látogatja Szambult, mielőtt mint szándékozik, valamelyik európai fürdőt fölkeresné. — A fekete tengeri hajóraj parancsot vett, hogy tovább is a Kaukázus partjain működjék s a Krimet egyelőre mellőzze. Pétervár, máj. 22. A hivatalos lap a czárnak a hadügyminiszterhez intézett levelét közli, a melyben forró köszönetét fejezi ki a hadügy különböző ágainak kitűnő állapotáért, mi képessé teszi a hadsereget szent kötelessége betöltésére. A czár június 2-án utazik el a dunai hadsereghez ; kíséretében lesznek Hamburger és Jomini is. Bécs, máj. 22. A „Posit. Corr.“ hiteles forrásból értesül, hogy Abdul Kerim az őszses erődök helyőrségének levonása után alig rendelkezik 60,000 emberrel, akiket az orosz hadseregnek nyílt csatában elébe vezethetne. (Ez persze csak jámbor óhajtása a czárimádó „Pofit. Corr.“-nek. — Szerk.) Pétervár, máj. 22. Az ázsiai harcztérről a következő hírek érkeztek : Szotsi máj. 19. Török hajók bombázzák Adler erődöt. — Igdir, máj. 19. Tergukassoff tábornok Szurd-Ohanesből egy hadosztályt küldött Bajazidba, miután azon hírt vette, hogy a törökök e város ellen akarnak nyomulni. A hadosztály még aznap Bajazidba érkezett. — Igdir, máj. 20- 3500 kurd, 12,000 basibozuk és 5 zászlóalj ágyukkal kellően felszerelve a Van tó északi oldalán elfoglalt állásukból Karakilisz felé szándékozik előnyomulni, hogy az ottan fekvő török csapatokhoz csatlakozzék. — Bajazid máj. 20. Egy török hadosztály, mely Bajazidot meg akarta támadni, ismét Vanba vonult vissza. — Acalkalaki, máj. 20. Ardahannál ismét 300 holttest takarittatott el, köztök egy török táborkari főnöké is. Bécs, máj. 22. Tegnap 128 orosz alattvaló érkezett ide, kik Törökországból kiutasittattak s kik az orosz nagykövetség által a nemzeti szállodában helyeztettek el. Az illetők ma délután tovább folytatták útjukat Oroszország felé. Bukarest, máj. 22. („Bud. Corr.“) Károly fejedelem trónraléptének tizennegyedik évfordulója alkalmából itt ma nagyszerű ünnepélyességek rendeztetnek. Az egész város fel van lobogózva. Délután udvari ebéd volt, melyre orosz tisztek is hivatalosak voltak. Este díszelőadás a színházban és kivilágítás. Az éjjjel érkezett bécsi lapokban a következő távirati tudósításokat olvassuk : „Presse“, Bukarest, máj. 22. A czár Varsón keresztül utazik a déli hadsereghez, s ott különösen a közelebb leküldött 4., 13. és 14-ik hadtestek fölött fog szemlét tartani. Ma 300 irgalmas néne érkezett ide Sahovszkoj herczegaszszony vezetése alatt; ezek hir szerint egy nagy katonai kórházat szándékoznak felállítani, melyet a háború tartama alatt a Sahovszkoj család tartana fenn. — Bukarest, máj. 22. Listov és Nikopolis közt tegnap egy felfelé haladó török monitort az orosz ütegek Flamandánál erős tüzelés alá fogták, megsértették és visszafordulni kényszerítették. — A nikopolisi török ütegek nem bírták elhallgattatni az orosz tüzelést. — Az orosz előcsapatok Bura- Borcában állanak. — A törökök 200 löveget lőttek ki Szilisztriából, a bombázást az oroszok azonban nem viszonozták. — A törökök ma másfél óráig lődöztek Pitéinél a „Clotilde“ nevű osztrák bárkára, mely végre egészen elégett. „N. fr. Presse“. Krakkó, máj. 22. Varsóból jelentik, hogy az Oroszország belsejéből jövő csapatok elszállítása körül a csatatérekre vagyonhiány s gyakori ellenkező rendeletek miatt óriási zavar és rendetlenség uralkodik. Az összes orosz hadérelmezés, mely Krakkón áthalad, mint állítólagos magántulajdon oláh szállítókra czimeztetik. ,,Deutsche Ztg.“ Belgrád máj. 22. Tegnap választások történtek a skupstinába. — Szabáczban Topuzovics ellenzéki jelölt győzött 400 szavazattal 220 ellenében . Valjevoban a konservativ ellenzék jutott túlsúlyra. EGYÉB TÁVIRATOK. BÉCS, máj. 22. (Saját tudósítónktól.) Az osztrák quotadeputatió azon javaslattal szándékozik fellépni, napoltassék el a quota bizottsági tárgyalása mindaddig, míg a vámszövetségre és közvetett adóra vonatkozó törvények le nem tárgyaltatnak. E javaslat mellett többségre számítanak a bizottságban. — Herbst maga is az elnapolás mellett van. — Általános a nézet, hogy a kiegyezési tárgyalások a birodalmi tanácsban meg fognak szakíttatni, minthogy a birodalmi tanács legfelebb csak június végéig akar együtt maradni, addig pedig az összes előterjesztések letárgyalása nem képzelhető. Bécs, máj. 22. A „Pol. Corr.“ jelenti, hogy Ausztria-Magyarország és Bajorország között a vasútnak Redwitztől Arzbergen át Egerbe vezetése iránt az egyezség aláhratott, egyúttal megegyeztek a vorarlbergi vasútnál többféle könnyítéseket nyújtani. Róma, máj. 22. A pápa számos zarándokot fogadott, köztük Auer hirlapirót is, aki négy kötet . A „Moniteur Universel“-ben a következő communiqué jelent meg: „A cabinet tagjai tudatták mindazokkal, a kik értekeztek velök, miszerint szilárdul elhatározták, hogy a legéberebbeknek és a legerélyesebbeknek fogják magukat mutatni mindazon iratok és cselekmények megtorlásában, a melyek nyugtalaníthatnák az országot s tévútra vezethetnék a népet a köztársaság elnökének szándékai iránt. — Mindazon esetekben, midőn a választott, nem politikai testületek kebelében, akár gyűléseken, akár a hírlapokban azon ráfogással élnek, hogy az államfő magatartásának czélja avagy következménye a háború, vagy hogy államcsínyen dolgozik, vagy ha valamely más efféle álítás merül fel, a kabinet élni fog törvényadta jogával. — Nevezett lap jónak látta e tudósítást a következő phrasissal megtoldani: „A kabinet nem engedi meg senkinek, hogy tévútra vezesse vagy megzavarja a közvéleményt.“ * A köztársaság elnöke a törvényhozás előtt felolvasott üzenetében tudvalevőleg hivatkozott az „ország megkérdezésére“, s Cassagnac rá is kiáltotta nagy önérzettel, hogy „hát csak kérdezzék meg az országot“. Úgy látszik Mac-Mahon tapogatózni akar: váljon csakugyan jó lesz-e alkalmilag „megkérdezni“ Francziaországot. A „Republ, franc.“ben olvassuk a következőket: „Egy félhivatalos lap ,a„Moniteur universele", azt jelenti, hogy a köztársaság elnöke a közelebbi hetek alatt körutat szándékozik tenni egyes megyékben. Mi e tervet átalában csak helyeselhetjük. Ha a köztársaság elnöke időt vesz magának, ha bevárja a szép napokat, ha engedi minisztereinek, hogy ügyes embereket küldjenek a megyékbe, kik előkészítsék a tisztességes fogadtatást, s ha elmegy azután megkérdezni a közvéleményt, az utazás csak előnyös lehet az országra nézve. E tervet végrehajtva, elégtételt fog adni elnök úr a képviselőháznak, amely az utóbbi budgetben megszavazott számára 300.000 frankot egyenesen arra, hogy lehetővé tegye reá nézve, miszerint személyes meggyőződést szerezhessen a közhangulatról, s ugyanakkor megismerkedhet azon felvilágosítások értékével, melyekkel környezete ellátta őt.* Sokan csodálkoztak azon, hogy Broglie herczeg miért nem vitte be kabinetjébe régi engedelmes és hű eszközét Buffet urat, ki tudvalevőleg az új alkotmány alapján megejtett választásokban mint miniszter legalább is nyolc különböző helyen és alkalommal bukott meg, és tehát megérdemelne Broglietől egy kis recompensatiót. A „France“ erre vonatkozólag a következőt beszéli el: Broglie úr, miután a minisztériumot teljesen megállapították, másodszor is fölolvasta a lisztát a tábornagy elnöknek. Mac Mahon arcán nem látszott azonban valami rendkívüli megelégedés. Darabig hallgatott, — de végre megszólalt: — „Nos, hát Buffet ?“ Mire Broglie herczeg finom mosolylyal: — „Oh, tábornagy úr, Buffet már mégis csak nagyon népszerűtlen.11 felirat-aláírást és 200,000 német gyermektől leveleket nyújtott át. A pápa megelégedését fejezte ki. Berlin, május 22. Bismarck herczeg ittidőzése alkalmat nyújt tanácskozásokra, melyek utóbbi időkben a külügyi viszonyokra is vonatkozásban állnak. A herczegnek kissingeni útja előtti idejövetele azonban már előbb volt kitűzve, miért is különös politikai ok nem forog fenn. Kopenhága, május 22. A külügyminiszter elrendelte a tengeri hajósok által a háború alkalmából követendő intézkedéseket. Paris, máj. 22. Hírlik, hogy Giquel des Touches altengernagy van kiszemelve tengerészeti miniszterül. A külhatalmak képviselői a legkielégitőbb biztosításokat tettek Broglie miniszterelnök előtt. Bécs, máj. 22. A hivatalos lap f. hu 19 éről egy császári pátenst közöl, mely a krajnai tartománygyűlést feloszlatja s az uj választások haladéktalan megejtését elrendeli. A franczia kormányválsághoz. Harcz-minisztériumnak nevezi a republikánus Francziaország az új kabinetet, s minthogy az összes világsajtó, de különösen az inspirált német sajtó is ezen véleményre hajlik, most egyszer ide tettük át a háborús dolgok columnájára a „franczia kormányválságról“ szóló híreket. Támogatta ezen eljárásunkat a „Schwäbischer Merkur'-nak, e minden kétségen felülálló német kormánylapnak, mely rendszerint egyenesen a berlini Wilhelmstrasséből kapja inspiratiót, a következő nyilatkozata: „A hirtelen jelenetváltozás nemcsak a francziákat érdekli; az egész világrész fenyegetésnek érzi e rázkódást, mely első jele az általános béke veszélyeztetésének. A politikai viszonyok e pillanatban, igaz olyanok, hogy bajosan lehet keresztes hadjárat rendezésére gondolni, de az iránt nem szabad kétségben ringatózni: az akarat, hogy a béke megzavartassék, ma hatalomra jutott, még pedig azon nép élén, mely még mindig megnyerette és elragadtatta magát külügyi merészkedésekre. Az uj kormány helyre akarja állítani az egyházi államot, esküdött ellensége Oláhországnak és Németországnak, s csak az a kérdés, hogy miként találja meg az alkalmat szándékainak kivitelére. Gambetta máris kimondta e szót: A képviselőház feloszlatása bevezetés lesz a háborúhoz. Ugyanekkor a Vatikán foglya olyan udvarias volt azt mondani egy németekhez intézett beszédében, hogy Németországnak jelenleg megvan a maga Atillája. Bebizonyul most, hogy Moltke a kir. gyűlés ápr. 24-ik ülésében nem hiába fejezett ki némi kétséget a béke enntartása iránt.“* Vougué gr. bécsi franczia nagykövet, mint jelentik, már alkalmat vett magának arra, hogy Décazes herczeg körirata alapján a biztosítást jelentse ki a külügyérség előtt, mikép a franczia miniszterváltozás nem érinti Francziaországnak a külállamokhoz való viszonyait.