Ellenőr, 1878. április (10. évfolyam, 162-215. szám)
1878-04-11 / 182. szám
Az elnökségnek előterjesztő. Madarász József interpellate, község egy tanítójának ügyében. .. fogja megtenni. Következett a napirend : a közieketiniszterium 1878-ki előirányzata. Előadó gr. Váry Gyula. Átalánosságban nem volt felszólalás. A kir. ponti igazgatás észrevétel nélkül elfogadtatott. A második czímnél: a vasúti és hajózási felügyőségeknél Tomcsányi László indítványozta, hogy a miniszteri tanácsos elé tétessék: „számfeletti“. — Péchy miniszter megjegyzi, hogy ez a törvénybe nem jöhet be, de az ellen nincs kifogása, hogy a módosítás a jegyzőkönyvbe felvétessék. — A ház így fogadja el. A kőutak fenntartásának czíménél Orbán Balázs szólalt fel, s szemben az útépítésnél tapasztalható járatlansággal, egy útépítési tanfolyam megnyitását tartja szükségesnek. Ezután egyes utak elhanyagolt állapotára, nevezetesen a topliczatölgyesi útra hívja fel a közlekedési miniszter figyelmét, mely itt hadászati szempontból is fontossággal bír. Végül indítványt nyújt be, hogy a közlekedési miniszter utasíttassék a toplicza tölgyesi útnak államköltségen kiépítésére, s ezen czélból adassák meg neki az átruházás. Péchy miniszter elismeri ez út helyi fontosságát, de ha az indítvány elfogadtatik, akkor jön mindjárt 50—60 ilyen indítvány. Kéri az indítvány mellőzését. A ház mellőzi. Az új utak építésénél Deésy Sándor az apahda-szászrégeni útnak kiépítésére 30.000 írtnak felvételét indítványozza, kiemelvén ez útnak közgazdasági és hadászati fontosságát. Az indítványt vagy 25 képviselő írta alá. Péchy miniszter felsorolja, hogy, mennyi költetett már ez útra, s mennyit igényel az még. Az indítvány így egyszerűen nem fogadható el, hanem legczélszerűbb lesz, ha a pénzügyi bizottsághoz utasíttatik. Paczolay János az úthálózat kiépítéséről rendszeres előterjesztést kiván a közlekedési minisztertől. Addig míg ez meg nem történik, egyes indítványokat el nem fogadhat, s nem látja szükségét annak, hogy Deésy indítványa a pénzügyi bizottsághoz utasíttassék. Péchy miniszter elsősorban a közmunkatörvény megszavazását tartja szükségesnek. Ez fogja a kormány munkáját a törvényhatóságokkal szemben megkönnyíteni. A ház ezután a Deésy-féle indítványt a pénzügyi bizottsághoz utasította. A pénzügyi bizottság törölvén az eszék-vuko- vári államút kiépítésére felvett összeget, felszólalt Tombor Iván, s kérdi a közlekedési minisztertől, hogy hajlandó-e a fenti út helyett az eszék-pozsegai utat kiépíteni. Péchy miniszter kijelenti, hogy a korábbi megtakarításokból képes lesz ezen utat jó karban tartani. A Szamos szabályozására felvett 60.000 frtot a pénzügyi bizottság törölte. Péchy Jenő (a lapunkban már ismertetett indokokból) felszólalt a törlés ellen, s az összegnek a költségvetésbe visszaállítását indítványozta. Az indítványt közel 50 képviselő írta alá. Szapáry előadó kifejti a pénzügyi bizottság álláspontját. A bizottság e tervek ismerete nélkül nem szavazhatta meg az összeget. Péchy miniszter megjegyzi, hogy a tervek készen vannak. Részéről az összeg felvételét szükségesnek tartja. A munka halasztása végtelen károkat okozhat. Kállay Ödön a mellett szól, hogy a Szamos szabályozása a Túr szabályozásával combinative történjék. A ház erre az indítványt a pénzügyi bizottsághoz utasította. Paczolay János a köztek, miniszter előbbi beszéde után különösnek találja, hogy a Vághszabályozásra elégnek tartanak 20.000 frtot, holott a Vágh minden magyarországi folyó közül legtöbb kár okoz. Péchy miniszter utal a Szamos-átmetszés sürgős voltára. Ott a veszély állandó. Ha az ország pénzügyei engedik, tenni fog a többi folyókért is. Helytelennek tartja különben a megkülönböztetést alföldi és felföldi érdekek közt, úgy mint Paczolay tette. (Élénk helyeslés.) A brassó-tömösi határszéli vasútra felvett 1.200.000 írtnál Trauschenfels Emil szólalt fel, s azon aggodalmának adott kifejezést, hogy az orsovai csatlakozás előbb lesz készen. Ez nagy csapás lenne Erdélyre nézve. Péchy miniszter kijelenti, hogy a külügyminisztérium által ez irányban megtörténtek a szükséges lépések. Azt hiszi, hogy a predeali vonal teljes biztosítása most már kevesebb nehézséggel fog járni. Következett a tiszabályozás előirányzata. Erről reggeli lapunkban: Hazai irodalom. A Székelyföld földtani és őslénytani leírása. Dr. Herbich Ferencitől. (Földtanilag színezett térképpel és 32 kőnyomatu táblával. Nyomatott Légrády-testvéreknél. Kapható Kilián Frigyes egyetemi könyvárusnál.) (ff. Gy.) Dr. Herbich Ferencz, az erdélyi mu«*131 Őre, az 1870.évben a m. k. földtani intézet la. a Szt szemponmig a födttan, résztvevő kőzeteke«, becnek talált körűigyalja. — E részt a « sával kezdi. A Székelyföld földtan legrégibb képletek az első s a Kárpáthegység éjszaki, a tokkal érintkező részén lépnek fel , kiválólag Syenit, Miascit, Ditroit, Ku. Csillámpala, Chloritpala és Gneiss ásta nek. .. Szerző e művében részletesen kőzeteket s adja azok vegyelemzéseit is, n. szint Kolozsváron, részint pedig a már előbb , külföldi geológok által vitettek végbe. Az üledékes képletek közül a palaozor kszak dijasz-képlete a legrégibb, mely a Székelyföldön kimutatható volt. E képletbe sorozza szerző a nagyhagymási hegységben előforduló kvarcitos kőzeteket. Az ezután következő triaszképletnek a Székelyföldön való kimutatása csakis azon kitartó és figyelmes vizsgálódásnak sikerült, melylyel Herbich úr a felvételt eszközölte. A triaszt alsó- és felsőtriaszra sikerült felosztani. Az alsó-triasz werfeni palák és guttensteini mész alakjában van kifejlődve a persányi hegységben. — A werfeni palák kövületekben elég gazdagok; leggyakoriabbak a Myophoriák, de jellemzőbb a Turba rectecostatus és a Nathaila costata, s mindig a guttensteini mész társaságában lépnek föl. E rétegeket gyakran melaphyr töri át. — A felső triász, mely a persányi és nagyhagymási hegységben csak egyes elszórt pontokon volt kimutatható, homokos, márgás vagy mészkőzetekből, meszes melaphyrufából és valódi hallstadti mészből áll, mely utóbbi jellegző kövületeivel van kifejődve. A triászrétegek helyenként mangánfém (Pyrolusit) fekveteket tartalmaznak. A triászkorban eruptív kőzetek is nyomultak a felszínre, s ily korúak a porphir, porphyrit, melaphyr, olivingabbro, Serpentin, melyeket különkülön leír, s közli vegyelemzésüket is. Ezen eruptív kőzetek ott, hol tömegeseben előfordulnak, alacsony meredek szirtcsúcsokat képeznek, melyeknek aljában azok törmeléke halmozódott fel. A jura képlet kőzetei úgy a persányi, valamint a nagyhagymási hegység összetételében fontos szerepet játszanak. E képlet a persányi hegységben a triász, a nagyhagymási hegységben pedig az ottani triász és igasz rétegekkel a kristályospalákon nyugodnak, s talán a legnagyobb kárpáti szirthegységet alkotják, melynek mintegy 30 kilométer hosszú vonulata, hatalmas tömege, magassága és meredeksége imposáns tájképet nyújt. A Székelyföldön a jura három réteges csoportra osztható. Az alsó rétegcsoport a liasz, melyet hogy e területen ismerünk, az szerző érdeme, mert kibúvása igen nehezen közelíthető meg s itt is csak kisebb részletekben lépnek fel. A liaszrétegek itt igen dús Ammonit-faunát tartalmaznak. A Szerző e rétegből 23 Ammonit-fajt írt le, melyekből 10 új, eddig nem ismert faj. A középső tagnak, a doggernek, a Székelyföldön való előjövetelét csak egy helyen lehetett kimutatni, és pedig az u. n. Gyilkostavat létrehozó omlás által feltárt rétegekben, ámbár valószínű, hogy a nagyhagymási és persányi hegység hatalmas mészkő tömegeiben szintén vannak képviselői. E helyütt a dogger kövületekben dús. Felső tagját pedig a malm és ttthoniemelet képezi, mely két emelet úgy szintes, valamint függélyes elterjedésében lényeges szerepet játszik a Székelyföld mészhegységeinek összetételében, s egyszersmind a malm, mely aspidoceras acanthicum-szintképen van kifejlődve, az egész osztrák-magyar monarchiában itt leggazdagabb kövületekben. Herbich úr jelen művében 3 hal-, 2 Belemnites-, 1 Nautilus-, 73 Ammonites, (mely közül 13 faj új), 4 Gasteropoia , 10 Conchyfera-, 8 Brachyopoda-, 6 Echinoderma- , 1 Spongia-, tehát összesen 107 fajt ír le, melyeknek valamint a liasz rétegekből leírt fajok legnagyobb része a műhöz mellékelt 32 kőnyomatú táblán van híven lerajzolva. * Az ezután következő kréta-képlet a Székelyföld földtani alkotásában nagy szerepet játszik, amennyiben mintegy 3600 □ kimétert foglal el. Azonban a Székelyföld egy része sem gördít oly akadályokat a földtani vizsgálódások elé, mint ez, mert egyrészt Erdély leglakatlanabb részét, a tulajdonképes Kárpátokat foglalja el, másrészt oly kőzetekből áll, melyek csak kevés kőzettani vagy őslénytani támpontot nyújtanak ; s hogy mégis határozottan lehet szólni ama hatalmas s egyhangú homokkő lerakodásról, mely „kárpáti-homokkő“ név alatt ismertes, s mely már többször megtette az utat a krétából az eocénbe s vissza, az csak is Herbich úr fáradhatatlan buzgalmának köszönhető, kinek sikerült mégis oly érveket feltalálni, melyek ha nem is az egész homokkő öszlelnek, de legalább thermán) tegnapelőtt ret a hires keleti mács kisérte Napor peditióra, majd fontozott, később pedig Franc. laurené buzgó katholikus v«... dései nem maradtak befolyás né«^ magatartására. Midőn a halálesetet tudtul adták, Mae Mahou már kilovagol, tehát neje sietett, hogy az ősz miniszter előtt oszia, sajnálkozását kifejezhesse. — Személyi hírek. Tisza Kálmán miniszterelnök és Szende Béla, honvédminiszter urak, tegnap este Bécsbe utaztak. Tisza Kálmán miniszter úr 13-kán, szombaton, jön vissza bécsi utjából. — Wittman Évát a kir. törvényszék, az ügyész indítványa ellenére, lopás miatt V/2 évi börtönbüntetésre ítélte. A kir. ügyész vádlott javára felebbezett. Kolozsváron a fellegvárból pár nap előtt egy hatalmas sziklatömeg lezuhant s 3 házikót az aljában egészen szétrombolt, a negyediket pedig megsértette. A rendőrség a sziklaomlás következtében, mint a „Kelet“ írja, a szomszédos házakat kitelepítette. A piktorok, akik híresek, nemcsak a műcsarnokban kiállított festményeikről, de jókedvükről s vig mulatságaikról is, holnap, pénteken, a „Hungáriában“ zártkörű böjties estélyt rendeznek a maguk fajtájú művésznépség számára. Három osztrák bankó lefizetése mellett (így ígéri az ékes meghívó) vacsorában, borban, zenében és még több más füleket és szemeket gyönyörködtető élvezetekben részesül ki-ki. A mulatság kezdődik pontban 1/18- kor. A meghívót Vastagh, Tölgyessy, Greguss Imre és Feszty Árpád írták alá. — Congressusok a párisi közkiállítás alatt. Teisserenc de Bort, franczia kereskedelmi miniszter, már eddig számtalan congressust jelentett be az illető bizottságoknak, melyek a kiállítás tartama alatt Párisban fognak összeülni. Érdekes congressus lesz a nemzetközi irodalmi congressus, melynek összeüléséről Jules Clarette a Société des Gens des Lettres évi gyűlésén a következő szavakkal tett jelentést: „Nagy Párisunknak egyik monumentális épületében fogja az önök társasága az egész világ íróit, kik a meghívásnak engedni készek — egybegyűjteni. A béke nagy ünnepének közepette családi ünnepély lesz ez, melyen büszkeséggel fogjuk mutatni és hallani nagy íróink legdicsőbbikét, Viktor Hugót.“ A többi nemzetközi congressusok mezőgazdaságra, egészségügyre, érmek, mértékek és súlyok közös módszerére, ipari és művészi jogra, egységes metrikus számozásra, munkások menedékhelyére vonatkoznak. Lesznek azonkívül philologiai, meteorológiai, postai congressusok, az európai nemzetgazdák, a franczia Alpok klubjának congressusa, végre nemzetközi szabályzatokat illető congressus, melyek kiválólag a marhavészre vonatkoznak. — Az osztrák-magyar zarándokok közt, kik a napokban Leo pápánál kihallgatáson voltak, a következő főrangyakat említi föl a „Vaterland“ Lobkovitz György herczeg, két Windischgrätz herczeg Gráczból, továbbá Blome, Mittrowszky, Pergen, Brandis, Zichy és Pálffy grófok, Schönborn és Brandis grófnők, Andrian, Reyer, Sommaruga bárók, végre Zuthal ur, a „Vaterland“ főszerkesztője. — A házi ipar meghonosítása Erdővidéken. A házi iparnak Edövidéken való meghonositása czéljából Bartha Sándor, Bartha János, Bedő József és Török Áron márczius 29-re egy értekezletet hívtak össze, melyre Erdővidék különböző községeiből, ha nem is nagy számmal, de elegen jelentek meg arra, hogy az értekezlet határozatokat hozhasson s a kezdet nehézségen túl essék. Az értekezlet elnöknek Bartha Sándort, jegyzőnek Bedő Józsefet választotta meg. Bartha Sándor az elnöki szék elfoglalása után az összejövetelnek czélját lelkes szavakban --- -le