Ellenőr, 1878. június (10. évfolyam, 273-323. szám)

1878-06-01 / 273. szám

lenfeld ajánlatát fogadták el. Az elsőbbiek ára 142 frt, utóbbiakké 2 frt 25 krjával. 100 drb. gránit fedlapra Heindl Lipót ajánlatát, 9 forintot, fogad­ták el. Töörvényszékai csarnok­ (Dr. Maetics Szvetozár) előtt a legfőbb itélő­­szék által hozott ítéletet ma hirdették ki a királyi fenyítő törvényszéknél. Tizenegy órakor a tanács összeült. Elnök Bogisich Lajos, törvényszéki alel­­nök, bírák Lászy és Nedeczky. A királyi ügyész­séget Rakovszky képviselte. Bevezették Dr. Mile­­tics Szvetozárt, ki meghajtva magát komor arczc­al hallgatta végig az elnök által felolvasott ítéletet és annak indokolását, 11841. szám alatt igtatott ügy­darab. A kir. Curia tudvalevőleg helybenhagyta a királyi tábla ítéletét, ez meg a kir. törvényszék által 1878. január hó 15-én hozott ítélet megerősí­tése mellett vádlottat 1876. julius hó 5-ik napjától számított öt évi börtönbüntetésre ítélte. A Curia ítélete május 9-ikétől van keltezve Fábry és Osz­­trovszky által aláírva. Az indokolásban különös súlyt fektet a Belgrádban elhalt Timarcsevics Já­nos hittel megerősített s a nagybecskereki törvény­szék előtt tett vallomására — nem látva ezt meg­döntve — sőt megerősítve a Belgrádon történt visszavonás által is, mely visszavonást a Curia külnyomás következményének mondja ki. Elnök: Megértette az Ítéletet? Dr. Maetics (német nyelven) Miként az előző két Ítélet közlése alkalmával — úgy ez alkalommal kijelentem, miszerint tökéletesen ártatlannak tudom magamat. Tartózkodom érzelmeim nyilvánvításától családom iránti tekintetből, fentartom magamnak további lépéseket a perújítása körül. Egyelőre azon kérelmemet terjesztem elő, szíveskednék az ítéletet kezeimhez juttatni, nemkülönben az összes iratokat és a végtárgyalási jegyzőkönyvet betekinteni kérem, hogy új bizonyítékaim iránt tájékozást szerezhes­sek, és egyszersmind az országgyűlés elé terjeszt­hessem ez irányban sérelmeimet. Elnök: Az ítélet másolatban kézbesíttetik ön­nek, egyéb kérelmeivel a kir. ügyészséghez fordul­jon, a hol ezek körül intézkedni fognak. Miletics meghajtotta magát és az őr által kisérve távozott. (Vétkes bukás.) Reitzer Izidor bejegyzett ke­reskedő 1873. év deczember 1-én csődbe jött. A csőd előtt vádlott Winter János által végrehajtást szenvedett — a vád ezen végrehajtást gyanúsnak vette, azonban a vizsgálat Winter követelését kifo­gástalannak bizonyította. Vádolva volt még Reitzer hamis tanúszerzés miatt is, mert a szakértők által kifogásolt könyvvezetés mellett azon körülményt bizonyította egy tanú által, hogy több könyvet és irományt apja Reitzer Vilmos mint haszontalan papirost tanúnak ajándékozta azon alkalommal, a­midőn az üzlethelyiséget tisztogatták. Időközben jelentkezett az ügyészségnél Lustig Mihály hordár egy évi börtönre ítélt rab — és előadta, hogy Reitzer Izidor őt hamis tanúskodásra bírta rá és e tanúskodása Trombitás Mihály név alatt meg is tette, egy szó sem igaz abból a mit ez ügyben mint tanú valóit p írt dij mellett. A törvényszék már egyszer tárgyalta e fenyitő pert, de Lustig — Trombitás Mihályt nem rendelhette be és igy mára elhalasztották a végtárgyalást. Vádlott ma édes atyjával igazoltatta a könyvek hiányát — és hozott még egy tanút Havelka János háziszolgát — ki azt állítja, hogy jelen volt mikor Lus­ig Trombitás visszajött a vizsgálóbirótól és vádlottól ezért 5 frtot kért. Vádlott azt felelte, hogy mivel sem tartozik, mire a tanú fenyegette mikép neki mindegy ha becsukják is — de megmutatja, hogy Reitzert is be fogják csukni. Lászy elnök: volt-e ön már büntetve ? Tanú: Igen, részegség miatt, kétszer vagy háromszor be voltam csukva. A királyi tör­vényszék e két tanút nem hiteltette meg és tanács­kozás után Reitzer Izidort vétkes bukás miatt két havi fogságra ítélte. (A kereskedelmi és váltó törvényszék irattára a sajtosnál.) Gyula József hivatalszolga szabad idején makulatúrát árulgatott, szatócsok, hentesek és sajt­­kereskedőknél. Hogy szerinte az igtató könyvek — kiadó naplók kézbesítési ívek és mutatókönyvek, is a hasznavehetlen papír közé tartozik — vitte őt a vádpadra sikkasztás czimén. A törvényszéki ki­­adóhivatal igazgatója ezerekre mondja az okozott kárt a­mennyiben a könyvek újra berendezése egy sereg dijnokot igényel, az igtató és kézbesítő könyv pe­dig egyáltalán nem pótolható. Vádlott tagadja a hivatalos iratok sikkasztását és azt állítja, hogy sütőpapírt takarított meg és ezt adta el; ma több tanút hallgattak ki, kik a papírból vettek, Veigl szatócsnál fel is találtak 3 darab hiányos könyvet. Stekler Ignácz és Polacsek Lipót nem tudta meg­határozni a vádlott által nekik kínált papír kiné­zését, minthogy az be volt csomagolva, Zuberka György hentes pedig nem tud olvasni ennélfogva nem is tudja miféle papírt vett. Minthogy vádlott tagadja a sikkasztást és Weigl azt állítja, hogy egy fiatal kályhasűtőnőtől vette a bűnjelet képező pa­pírt, a végtárgyalást elnapolták, pótvizsgálatot tar­tanak az ügyben. Azára a május utolsó napjának, meglehetős érde­keltséget tanusított, a­mit az valóban meg is ér­demelt. Kovács Gyulának különösen a 4-ik és 5-ik felvonásban megkapó szép jelenetei voltak: midőn alvó gyermekét ölében kihozza, midőn Gert­­ruddal a csengő elkapásánál összetűz, midőn reá­­reázörren, midőn ál­döfi s midőn felesége tetemére borul, — a közönség feszült érdeklődéssel leste arczát és szavait. Kívüle Bercsényi Béla és Komáromi emel­kedett ki. Bercsényi sokkal következetesebb és gono­szabb Biberachot csinált, mint elődje Benedek,egyáltal­­jában erőteljes és kivitt alakítása volt. Komáromi megtört Tiborcza megindította a nézőket. A nők közül Felekiné, Kassay Jászay Mari és Márkus Emi­lia egyiránt szép sikerrel játszottak, az utolsónak különösen érzelmes, nemes szavallata vált ki. A közönség Kovácsot minden felvonás után kihívta, a negyedik után 3-ot is. Azonkívül Felekinét, Márkus Emíliát, Komáromit, Bercsényit és Egressyt tapsolták ki. — A népszínházban ma este Szigligeti egy régibb népszínművét elevenítették föl. Az „Egy szekrény rejtelme“ érdemes írónk ilynemű legré­gibb műveihez tartozik — ha jól tudjuk a negy­venes évekből, — van azonban több hatásos jele­nete, néhány ügyes alakja s ez sikert biztosíthat neki ma is. A mai előadás elég élvezetet szerzett a különben nem nagy számú közönségnek. Szigligetiné ismét megérdemelte a sok tapsot; meglehetősen há­látlan szerepét mindvégig kedvesen és rokonszenve­sen játszotta és énekelte végig, méltó társa volt Tamási, ki ma jókedvében volt , élénken játszott. Szombathelyi megint használható tagnak bizonyult, míg a régi tagok közül Rákosi Szidi, Horváth, Eo­ri, Solymosi és különösen Pártényi állták meg dereka­san helyüket. A közönség sokat tapsolt, habár a rendezés nem egészen elégítette ki. Holnap a da­rabot ismétlik. — Albany kisasszony, a hírneves énekesnő július havában kel egybe a coventgarden opera igazgatójának Gye­­rnák fiával. A művésznő azon­ban tovább is működni fog a párisi és londoni operaházakban. Szính­áz és művészet. — A nemzeti színházban ma este Bánk bán került szinre Kovács Gyulával. Az előadás iránt a közönség daczára a művészek majálisának s ha­egy év alatt a bíróságok elé kerültek. A perleke­dés idült és ragályos betegség, milyen a kártyázási­­ szenvedély. Az első nyeremény fokozza a kockáz­tatás vágyát s a veszteség újabb izgató küzdelemre ösztönöz. Mint a játékos, a perlekedő sem törődik a jövővel; ha jó kártyák jutnak a kezébe, ha ked­vező esélyeket vél észrevenni, ezen véletlenre kész tételül egész vagyonát áldozni. Könyörtelen, önző egyik, mint a másik; s egyiknél úgy, mint a má­siknál csak a harmadik­­ személy : a bankár és az ügyvéd szokott nyerni. És e körülmény, nemhogy elriasztaná a szemlélőket, de sőt azokat is meglepi a ragály. Előre volt látható, hogy az egymásból folyó perek semmiségi panaszaikkal, felebbezéseikkel, il­letékességi kifogásaikkal, perújításaikkal, halasz­tási kérvényeikkel, (a törvénykezési eljárásnak a ravasz prókátorra nézve alkalmas rókalyukaival), több évig fognak tartani s a szurdokiak csakhamar belátták, hogy ezen nagy hajrá­vadászat költségeire kocsmáztatási joguk hat évi bére egyátalán nem elég; eladták tehát ősi uraságuk utolsó előjogát a mostani árendásnak örök áron. De a perpatvarko­dás Molochja evés után szokott csak mind nagyobb étvágyhoz jutni, s ezért taksás zselléreiket kezdék telkük megváltására szorítani, miről ezek hallani sem akartak, mert 1848. óta nem szolgáltatván ro­botot, a min megtelepedtek volt, azt tulajdonukul tekintették. Most már a zsellérek ellen is kellett pert indítani s igy közös pereik az egyesek kere­keivel szaporodtak, romlására az amúgy is sze­­birtokosságnak s erkölcsi megmételelyezésére 'z falunak. 1 következett be a tél, borús kedélyekkel idézés, felzet vagy elmarasztaló ítélet ez a vihar is mindannyiszor újból ki-­­ idősb Szurdoky Kázmér látszék az teljes közönynyel tekinteni, mig való­­ély szomorúság lepte el, melynek s­­­emmisíteni tiltotta büszkesége. Egé­­rmagába vonulván, végre teljes mo­ha erőt, mit táplált az is, hogy­­szelt javait, egyetlen fia öröksé­gét, fogyni látta, a nélkül, hogy kedve lett volna a pusztulás elejét venni. Fiát, Vichnyéről hazatérte után csakhamar Pestre küldte, mert jelenlétekor mindig szemrehányást érzett a miatt, hogy boldog­sága nem valósulhatásának ő volt oka. Idősb Szurdoky minden idejét szobáiba zár­kózva, semmittevésben, gyötrő gondolatok közt, felalá járva s folyton pipázva töltötte. Egyetlen mű­veltebb emberrel sem érintkezett s még pereiben sem utazott a székvárosba, mióta ott ismerősei részvétálarcz alá rejtett kárörvendezéssel kezdtek ügyei állapotáról kérdezősködni, mi mindig dühbe hozta. Ügyvédeinek (mert egy ügyvéd most már nem volt elég!) Szurdokon kellett őt meglátogatniok, s a ki valaha bonyolódott perek közé jutott, az megértheti, miért ment el ily látogások után az öreg úr étvágya legalább egy hétre. A szurdoki compossessorokat kerülte, kik­­kiknek Garamszeg ellen való türközése, fenyegetőd­­zése épen nem volt alkalmas őt nyugodtabbá tenni,­­­ogy a kelletlenül olvasott politikai lapokon kívül szórakozást csupán a passiente-játékban talált, de nem teszi üdülést. Mert id. Szurdoky szemmel láthatólag hanyat­lott. Azelőtt duzzadt az egészségtől; orczái pirosak, tagjai tisztes kora daczára ruganyosak vajának s gyomra mint a stuczczé; gyaloglásban páratlan; eső, szél ellen edzett s nem volt az a paraszt sze­kér, melynek rázásától oldalszurást kapott volna. Most, mióta kedélyt nem háborító csendes eszmekö­réből kiesett, mióta a gazdálkodás sok apró mérget, de sok örömöt is okozó foglalkozásával nem tö­rődik; mióta megszűntek hosszú gyalog sétái s a felüditő garamszegi vig esték; mióta a kedélyte­­lenség szemüvegén át mindenben csak fekete bo­­szuságot látott, azóta nem ismerhetni meg benne azt a középszerűségében boldog falusi urat, kinek élete hasonlított a nyári naphoz, melyen át csak ritkán vonul el egy egy felleg. Szokott életmódjának megváltoztatása, kedé­lye lehangoltsága, a mozgás és szabad levegő hiánya, s valóban beteggé tette. Arcza sápadt, régi köntösei f fityegni kezdenek testén, gazdasszonyával mindig zsörtölődik az ételek roszasága miatt, mi sem ízlik neki, ebédlés után nyomást érez lépé­s mája táján s Török József pesti gyógyszerész csodaszereinek hirdetésein kívül mi sem érdekli. Orvost nem hivat, mert a járásában levőket egy­től-egyig szamaraknak, dr. Saugrádéknak mondja, kiknek diplomája csak arra való, hogy privilégium-­­­mal gyilkolhassanak. Ezen ítélete azon alapszik, hogy járásában nincs egyetlen orvos sem, akinek biztos évi jövedelme 600 írtnál többre rúgna, s szerinte ez összegbírt jógyomra családot eltartani s az újabb tudományos vívmányokat közlő szaklapo­kat és drága gyógyász-könyveket vásárolni nem lehet. Életmódja, a Hoff-féle maláta-gyártmányok, az egri barátok élet­csöpjei, Neustein vértisztító lap­­dúcsai, Meuthin gyom­orszesze, dr. Fremont üdítő likőrje, Morison pilulái stb. lassanként odáig vit­­­­ték, hogy február vég­e felé már nem hagyhatta el ágyát.A Fox agyonlövetése óta körülbelül egy év múlt el s a késő tavasz már ünnepi ruhába öltöz­tető az egész természetet, midőn egyik szeszélyes perezében, hideg és esős napon, milyek csodálatos éghajlatunk alatt május végén nem ritkák, délután egy órakor megszólalt a szurdoki templom éles­­hangú lélekharangja. Negyedóra múlva meghúzták mind a három harangot, d ezek zúgására viszhang­­ként feleltek a garamszegie­k. Id. Szurdoky Kázmér költözött el őseihez, há­borúban, ellenségével kibék­ületlenül, mint szittya apák derék unokája. Kibékületlenül, de szív­ében mégsem haraggal, mert még idején ágyához ér­­kezett fiának fejére téve hidegü­lő kezeit, ezek voltak utolsó szavai : — Mondd meg neki, az öregnek, mikép sí­romba viszem az a miatt való fájdalmat, hogy bú­csúzóul kezét meg nem szorit­hattam. VII. Mindenki ösmeri azokat a szomorú szertartá­sokat, melyek közt az élők boltjaiktól megválnak. Csakhogy ezek nagyvárosokon inkább színpadias pompák, hol az egymást nem ismerő közöny nem érti s az ezernyi üzlet zaja elnyomja az igazi fáj­dalom hangját. Szurdok, Garamszeg s még három más szom­szédos község összes harangjai a reggeli misétől Ave Máriáig három napon át zúgtak. Lovas embe­rek hordták szét a parteczédulákat s midőn a te­metés délutánján dübörögve érkeztek meg egymás­után a vidéki fogatok, legutoljára a garamszegi és füzvári papok is, oly ünnepélyes csend jön egész Szurdok határában, milyen a természetben szokott lenni áldozatokat követelő vihar vagy földrengés előtt. A mesterember letette lármás szerszámát, a földmives ólba köté igás karmát s minden lélek ünnepi köntösbe öltözve, ünnepi csendben lépegetett a régi gazdáját vesztett gyászos udvarba. Ott volt az egész nép, ott a posztóba öltözött , compossessorok, a fölczifrálkodott zsidó hölgyek, vidéki és városi urak, köztük Gyalu Asztalf ügy­véd s végül Garamszegi László egész családjával. Midőn hat közbirtokos vállára emelve kihozta a család czimerével beakgatott koporsót, midőn a papok s az énekkar gyászdallamai elhangzottak, s a szentelt cseppek hintése közben fölhangzott az utolsó áldás szava, ekkor az öreg Garamszegi ősz pillái alatt őszinte fájdalom könyei jelentek meg. — S még csak kezet sem szorítottam vele ! — szólt elfúlt hangon, mi­közben a mellette álló ifj. Kázmér jobbját megragadta. — Ez volt az ő utolsó szava is, — lebegte a gyászoló fiú. — Mégis szemtelenség, hogy annyi processus után ide mer az a vén lator közénk keveredni. — súgott Totyogi Lityegi szomszédjához. — Van ennek a prókátornak szemérme, hogy ide jön áldozata holt­testéhez? — Szól a garam­­szegii tiszttartó egyik székvárosi úrhoz, s szemével Gyalu Asztalf ügyvéd felé int. Talán nem szükséges megjegyeznünk, hogy az id. Szurdoky elhunyta után Mathild kisasszony bámulatos diplomatiai szélbe öntött határozatai kárba vesztek, miként Beőrfejtő és Gyalu ügyvédek több éji buvárlatai is a corpus jurisban, újabb törvé­nyek, rendeletek és döntvényekben. Ifj. Szurdoky Kázmér első bánatában még hozzá sem fogott a zilált öröksége rendezéséhez, midőn (a temetés után ötödnapra s a kurta urak nagy nagy bámulatára) udvarába Garamszegi László ur kocsija robogott be. Az öreg ur Kázmért íróasztalánál, a folyó perek okmányai s az ügyvédek jelentései közt lelte. — Patvarba ! Csak nem lesz tovább is per­patvarunk? — kiáltott fel az öreg úr kérdőseg. — Csak jegyzékeket készítek, hogy apám ügyvédjeit kifizethessem. Az aktákat tűzre s áll­­tam, mert én ugyan nem perelek. — Helyesen, fráter. De azért az ítéletet mégis én mondom ki, hogy t. i. Judith kisasszony házastársul verésében marasztaltatott el. Kázmér hálásan ölelte meg az öreg urat. — No, no, csak lassan, — jegyzé meg ez __ Az ítélet végrehajtása csak a gyászév letelte után következik, s hogy az eljárás sumt­ásabb le­gyen, ugyanakkor Mathild, kinek kópéságáról tu­domást nyertem, katonai hatalom alá fog he­lyeztetni. Midőn e sorokat írjuk, a kettős lakodalom mindenki örömére, csupán az ügyvédek szomorúsá­gára — megtörtént. Ifj. Kázmér a nagyon alászál­­lott szurdoki uraktól megvette az erdőszéli földe­ket, hogy oda a fáczánok számára senki se vet­tessen kötest, Garamszegi pedig továbbra is meg­engedte nekik határában a birkausztatást. Szegény szurdoki uraknak meg van tehát birkausztatási joguk, birkáik azonban már nincse­nek. Azok is reá mentek a sok perlekedésre. (Vége.) Két drámai ünnepély. A nemzeti színház pár évvel ezelőtt nagyobb lendületet akarva adni fejlődő színi irodalmunknak, először száz arany pályadíjt tűzött ki népszínműre , négy évvel ezelőtt 100—100 aranyat egy a társas életből merített drámára s egy oly középfaju szín­műre, mely akár a történetből, akár a jelenkorból vett tárgygyal, úgynevezett „vasárnapi“ darabul szolgált volna. A pályázatok két éve indokolás nélkül elma­radtak. A népszínműre kitűzött száz aranyat Tóth Ede „Kolonczay nyerte el a népszínháznál, mely a a népszínművekkel a pályázatra beküldött darabo­kat is átvette s a pályadijat is kiadta; a nemzeti színháznál Almási Tihamér „Clarisse“ czimü drá­mája nyert első ízben száz aranyat, a második évben Bercsényi Béla „Gróf Dormándi Kálmán“ czimü szomorujátékát megdicsérték s előadásra ajánlották a bírálók, de a díjat nem adták ki. Azóta a pályázatokat ki sem hirdették. És ez elég hiba mind a két színháztól. Színirodalmunk meglehetősen meddő. Az évek egy-egy sikerültebb terméket szülnek ugyan, de épen abban az irányban, mely a nemzeti szellem­nek megfelelő s a nemzeti életet jellemzetesen föl­tüntető lenne, nem mutatkozik élénkebb lendület. A tüneményként fölragyogó Tóth Ede után három hosszú év alatt alig akadt egy tűrhető népszínmű­vünk s Csepreghy „Sárga csikóját“ hibái mellett is őszintén üdvözöltük a gyönge kísérletek után. A társas életi színművek, melyek Párisból uralkodnak a világ színpadain, még nehezebben születnek nálunk. Bérezik és Toldy biztató termé­keik után pihentetik tollukat, Almási Tihamér, Ka­zár Emil, Bercsényi Béla, kik hivatást és tehetsé­get mutattak, csak kicsi vízcsöppek a tengernyi ürességben. Éppen ez a műfaj, mely leginkább vonz, hat és hódit s melyre annyi az anyag társadalmi és sajátos nemzeti viszonyainkban, hol a genre oly gazdag, társas életünkben lépten-nyomon fölcsilla­­nik az eredetiség fénye és árnya, az osztályok közt oly éles az ellentét, a politikai élet tarkasága any­­nyira fölhasználható, éppen ez a műfaj, melyre áhí­tozik a közönség s mely a mindennapi érdekekkel összhangban, a társadalmi félszegségeket ostorozva, a társas élet nevelésére van hivatva, siralmasan meddő. Az akadémia pályázatain Csiky Gergely meg­koszorúzott színművei részben történetiek, részben idegen tárgyuak, a mellette feltűnt ifjú tehetség, Váradi Antal, a biblia és a rege ködös, titokzatos Világából merit tárgyakat; korunk, nemzeti és tár­sas életünk megkapóbb világítását nélkülözzük szín­padainkon. Az akadémia első­sorban verses és maga­sabb műfajra tűzi ki a pályadíjakat; éppen ezért tartotta szükségesnek a nemzeti színház a középfaj több válfajára pályázatot hirdetni, mely nem is volt minden eredmény nélkül. t­űzzék ki újra a pályadijakat; bizonyos, hogy azzal az írók munkakedvét serkentik s ezáltal talán drámaírókat nevelnek. Az élénkebb mozgalom ez irányban nem maradna el. Lehet, hogy az intéző körök e sürgetésre azt az ellenvetést teszik, hogy csak írjanak,­­ a szín­házak készséges örömmel hozzák szinte azt, a­mi jó. De nem szabad feledni első­sorban azt, hogy mi még a drámaírókat nem dijjazzuk úgy, hogy a száz arany ne fokozná az ambitión kívül a mun­kakedvet s természetes, hogy azok, kik tehetséggel bírnak a drámaírásra, inkább sietnek az akadémiá­hoz, hol a sikert azonnal jutalmazzák, míg egy elő­adásra elfogadott darab a „közbejött akadályok“ folytán kétes időre hoz csak anyagi eredményt. Száz és száz okot lehetne még fölhozni, amel­lett, mily hasznos és szükséges a volt pályázatokat megújítani. Hiszszü­k, hogy ezt a két színház igazgatósága is tudja s reméljük, hogy szerény felszólalásunk nem hangzik el a pusztában. A pályázatokat rövid idő alatt újra ki fogják hirdetni. _______ Budapest, szombaton, június 1-én. Nemzeti színház, “*"*•­s/.cin­y hölgy. LMXA­RON­KH. Ballet 2 felv. Regényes opera 2 felv. Swanilda Rotter Irma , _ Ferencz Zsuzsanics Emma Nourredm Pauli Hedvig Istvánfi Ilka Baskír Kőszeghy Mari Kürti Hermina Bacbara Szalai Minka Gundárd Aug. Kaboul Valch Tinka Filóné Lalla-Roukh Tannerné Coppélius Campilli Mirza Nádayné Coppélia Pecze Teréz Az opera után . Polgármester Gonda Kezdete 8-adfél órakor. Népszínház. Egy szekrény rejtelme. Eredeti népszínmű dalokkal 3 szakaszban. Irta Szigligeti Ede Személyek. Székesi Boldizsár, mészáros, — — Horváth Margit, leánya — — — Rákosi Szidi Holdasi, mérnök — — — Jány Holdasiné — — — — Pártényiné Eduárd, fiók, festő — — — Egri Beregi Mátyás, Holdasiné fia első férjétől, órás legény — — — Eőri Rikolti, háziúr, tőzsér és uzsorás — Szombathelyi Csillagné, özvegy, divatárusnő — Szigligetiné Zöld Jancsi, kereskedő —— — Tamássy Rózsás Márton, invalidus — — Pártényi Leczkó, házmester Rikoltnál — — Solymosi ““ SSL. Beti, cseléd Csillagnénál — — Halmai K. Szabómester — — — Kovács I. Szabóinas — — — — Gyöngyösi I. Rendőrbiztos — — — Szeréti Kezdete 8-adfél órakor. Holnap, vasárnap, junius 2-án. Nemzeti színház: „A 47-ik czik.“ Dráma 5 felv. Népszínház : „A szekrény rejtelme.“ KÖZGAZDASÁG. Üzleti táviratok Bécs, május 31. (Magyar, ért. zárlatja). M. földteherm. kötv. 79—. M. vasúti kölcsön 100.50. Salgó-Tarján 90.50. M. hitel 208.75. M. zálogl. 95.—. Alföld 120.—. Erdély 109.—. Magyar éjszak-kel vas.­ 115.50. Magy. kel. vas. 67.—. Kel.­vasut elsőb. kötv. 64.50. Magy. sorsj. 78.25. Tiszai vasút 194.50. Magy. földhitel —.­ Kincst. utalv. 1873. —.—. Kincst. utalv. 1874. 112.—. Aranyjáradék 87.80. Bécs, május 31. (Osztr. ért. zárlatja.) Hitelr. 229.70. angol-osztr. 100.75, Galiczai 253.50, Lombard 76.50, Államvasut 262.25, Rente 63.90, Hitelsorsjegy 164.25,1860-as 114.25, Napoleond'or 9­81/2,1864-es 142.75, Arany 5.39, Ezüst 103.20, Frankfurt 57.90. London 118.65, Porosz pénzutalványok 58.40. Tö­­rök-sorsj. 21.75, Aranyjáradék 73.90. Csöndes. Bécs, május 31. (Esti zárlat.) Hitelv. 229.70, angol-osztrák 100.50, m. hitel 209.25, államv. 261.—, Lombard 76.75, Napoleond’or 950.—, járadék 63.95, magy. ar anyj. —.—. Jobb. Pár­is, május 31. (Kezdet.) 5°/0-os kölcsön 110.92. Páris, máj. 31. (Zárlat.) 3% évjárulék 76.25, 5% évjárulék 111.32, olasz évjárulék 75.70, osztr. államvasut 560, mobilier hitelr. 180, lombard 165, török sorsj. 45.75, magyar ar. járadék 76.93, osztr. ar. járadék 63.05. Szilárd. Pál­is, máj. 31. (Zárlat.) Liszt 68.50, 66.25 szilárd, 65.—, 63.—. Repczeolaj 90—, 89.—. 89.25, 88.25. Szesz 60 25, 60.50, 60.50. Az idő szép. Frankfurt, május 31. (Zárlat.) Váltóárf. Bécsre 170.30. Osztr. bankr. 687.50. Osztr. hitelr. 196.25. Osztr. államürész. 223.25. Lombard 64.75. Galicziai 214.50. Papirjáradék 54.75. Ezüstjáradék 56.50. Magy. ar anyjáradék 75.5. Gyönge. Utótőzsde 195.25. 222.25. Berlin, május 31. (Tőzsdetudósítás.) A cont­­remine hirei és az értékesítések zárlatkor általában nyomasztólag hatottak ; játékértékek bágyadtabbak vasutak jobbak, bankok és iparértékek tartva, orosz fondok változatlanok, valuta magasabb. Magy. bel. vasút 55.50, u. a. els. kötv. 64.10, magy. kincst. utalv. 95.35. Magy. dr. jár. 75.25. Utótőzsde 387.50, 446, 128. Berlin,máj. 31. (Zárlat). Búza 212.—, 201.—. Rozs 135. 135.50, 134.50, 134.50. Zab 132. 132. Repczeolaj 63.80, 63.70, 61.70. Szesz 53.10, 52.10, 52.30, 53.90. Borult. Berlin, május 31. (Zárlat.) Galicziai 108.—, államv. 448. —, Lombard 128.50, papir-járadék 54 10, ezüst-járadék 55.75, hitelr. 392.50, váltóárf. Bécsre 169.25. Zárlat gyenge. Köln, máj. 31. Búza 20.30, 20.20, rozs 14.20, 13.95, repczeolaj 34.50, 34.50. Stettin, máj. 31. Búza 203.50, 203.50, rozs 132.—, 132.—, repczeolaj 63.—, 61.—, szesz 51.80, 51.20, 52.20, répa 284.—. Földmivelés. A Nagy-Kanizsa, (május 28.) A lefolyt hé­ten és pedig e hó 21. és 22-dikén jó esőnk volt, mely a kevésbé buja vetéseknek nagy előnyére szolgált, és új tenyészerőt kölcsönzött nekik. A repere szépen indul, s ha valami káros eventuali­­tás nem éri, előreláthatólag igen kedvező ered­ményt fog szolgáltatni. — Rozs legnagyobb rész­ben kedvező kilátások mellett virágzott el, s csak a lényegesen kisebb rész, mely még a virágzás állapotában volt, vala a 24-én keletkezett, de csak nehány óráig tartó szél káros befolyásának kitéve. — Búza­kalászba indul, a mit néhány nap múlva az árpáról is mondhatni fogunk. — E két gabona­nem állapota, valamint az összes nyári vetéseké nagyban és egészben semmi kivánni valót nem hagynak fenn. A gabonakereskedésben való stag­­nátió teljes. — A mérvadó piaczok lanyha tudósí­tásai éppen arra valók, hogy a gazdákat és spe­kulánsokat tartózkodókká tegyék, ugyannyira, hogy azok árukészleteiken igen nyomott árakon kényte­lenek túladni. Az egyetlen nagyobbszerű üzlet, mely köttetett 1500 m.­mázsa cinquantin m. m. 8 forint­jával. Mai árainknak csak momentán érvényük van . Búza mercantil 10 30—10.60. Rozs 7.30— 7.50. Árpa 6—6.50. Kukoricza 6—7. Cinquantin 7V2—8 frt. (Zala.) Termény­piacz. Budapest, május St. Gabonaüzlet. Gabona iránt ma valamivel kedvezőbb volt a hangulat, az ország némely vidékéről eső hiányáról panaszkodnak. Búza teljes tegnap­­előtti árakat ért el: tisza 74 kilós 11.65, 78 kis 11.55, 76 kis 11 frt, bácskai 735/1o és 10.30, 75 kis 10.40, 712/10 kis 10 frt, bánáti 75 kis 11 frt, mind 3 hónapra. Más gabna­­nemek változatlanok. Határidőkre az eső hiánya miatt lényegesen maga­sabbak az árak : őszi búza 10 frt p. 10.10 áru, őszi zab Győrött 6.10 p. 6.20 áru. Bánáti tengeri m­áj.-jun. 6.80-nal kötve pénz, 6.35 áru. Káposztarepcze aug.-szept. jegyzés 14­/a frt, bánáti repcze jul.-aug. 14 frt, mind per 100 kilo. Közlemények az ipar­, kereskedelem és forgalom koréből. Heti jelentés az ipar állásáról Bu­dapesten. A párisi kiállításból már­is hasznot húz iparunk ; nem csupán az ott látottak megtanu­lása, elsajátítása folytán, hanem valóban anyagi hasznot; megrendelések, vásárlások történtek szép számmal a magyar kiállítási osztályban. Hogy bo­raink kelendőek, nem csodáljuk, régóta kedvelt és ismeretes czikk Párisban is a magyar bor,­­ ha­nem szép vívmánynak tartjuk, hogy műipari czik­­keink vonták magukra a kiállítás látogatóinak fi­gyelmét. Különösen porczellán-festő iparunk vallott becsületet, a­mennyiben több kiállítónk kapott meg­rendelést. A héten fővárosunkban kezdetét vette a kövezési munka; a legnagyobb részét az anyagnak ugyan most fogják csak szállítani s a munka teljes megindulása hetek múlva fog történni. A főváros szállíttat 250,000 drb legjobb minőségű 500,000 drb jó minőségű trachyt koczkakövet, 60000 drb trachyt járdakövet, 8000 drb trachyt járdaszegély­követ, 500 köbméter tr. terméskőt s 100 db vastag tr. csatorna fedőkövet. E nagy trachyt szállítmány­ra ma tartották az árlejtést. A verseny élénk volt s tetemes engedményeket sikerült elérni. A fő­városi közgyűlés határozata folytán az árlejtő bi­zottság a hazai kőnemeket válogatta ki, s legin­kább bogdányi tracátot szállíttat. Hazai kőiparunk­nak ez eljárás tagadhatatlanul nagy előnyére van. Wallenfeld, Pick és Klein vállalkozók a legtöbb kő szállítását nyerték el. Gyáriparunk közepes időket él , a malmok, szeszgyárak, kékfestő, keményítő gyárak üzlete, meg kivált a mezőgazdasági gép­gyáraké jó. A kézműiparban­ a nőszabók, divat­árusok nem panaszkodhatnak. Számos megrendelé­sük van, sok női kezet foglalkoztatnak, mert a fürdőre menő úri közönség sietteti a munkát. Posztókereskedőktől vidékre vittek a kisebb keres­kedők és szabók egyes szállítmányokat. Az építési javítások oly élénkek, hogy a nagy építkezéseken kívül is sokat keresnek a kőművesek, szobafestők, cserepezők mindenfelé a városban. A kertészek, gépészek kerestetnek. Az ipar többi ágairól alig van fölemlíteni való. Az első magyar kártyagyák­ rész­vénytársaság 9-ik rendes közgyűlését Schwa­­lovszk­y elnök ma nyitotta meg, bejelentve, hogy 424 darab részvényt tettek le a részvényesek. Az üzletre nem volt kedvező az 1877-ik év, mert nagy volt a concurrentia, sokáig nem bírtak nyitjára jönni, mint képes a verseny oly kiterjedést ölteni, de közelebb felfedezték, hogy sok hamisan bélyeg­zett kártya van forgalomban s a társaság, mely a bélyegdíjat mindig pontosan fizette, ezért nem volt képes a versenyt elfojtani. A hamisítás ügyében, a tettesek fölfedezése végett foly a vizsgálat a tör­vényszéknél. A gyár bélyegilleték fejében a múlt évben 64,596 frt 55 krt fizetett. A bevétel 157,128 frt 90 krra rúgott, — ebből a költségek fölemésztettek 29,103 frt 43 krt, adó és egyéb fizetések 23.498 frt 61 krt tettek. Tiszta nyereményül maradt 5614 frt 82 kr. A jelentés tudomásul szolgált, s az igazgatóság indítványára elhatározták, hogy a nyereményt nem osztják ki, hanem a megváltási számlára írják át. Az igazgatóság is lemondott a jutalékáról. A gyár telke és épülete immár tehermentes s a társulat tulajdonául be van keblezve. Az igazgatóságot fel­hatalmazták, hogy alkalmas időben 200-ra mehető saját részvényeket vásároljon. A felügyelő bizottság dijául 300 frtot szavaztak meg. Az osztr. nemzeti bank heti kimutatása máj. 29. Bankjegyforgalom 263.587,010 frt — kr. (— 3.684,130 frt — kr.) Giró-betétek 220,505 frt 33 kr (— 395,655 forint 12 kr.) Beváltandó bank­utalványok és más esedékes passivák 7.755,149 frt 386 kr (— 806,994 frt 52 kr.) Fedezet: Érczalap 137.453,633 frt 80 kr. (—,—.— frt — kr.) Eröz­­ben fizetendő váltók 11.494,673 forint — krajezár. (— 7,900 frt 21 kr) Államjegyek, melyek a bank tulajdonában vannak 7.986,019 forint — krajezár. (—1,243,845 frt — kr.) Leszámítolás 96.099,360 forint 97 kr. (—3.307,129 frt 295 kr.) Kölcsönök 25.176,600 frt — kr. (— 262,500 frt — krajczár) Földtehermentesítési kötvények beváltott szelvénye 184,659 frt 29 kr. (— 44,772 frt 88 kr.) Bevál­tott é- börzeszerűleg vásárolt záloglevelek 3.011,000 frt­­ 66*/4°/0 2.007,333 frt 33 kr. (— 28,200 frt — kr.) Összesen 280.402,279 frt 39 kr. Kivonat a hivatalos lapból. Árverések a fővárosban. Aug. 2. Volkmer Reimund háza 2700 frt. Árverések a vidéken. Brassó jun. 24. Siegel Lajos ing. 10.000 frt. — Beregszó (Temesvár) jun. 26. Mlutsin Jova ing. 3200 frt. — Kis-Szulány (Nyitra jun. 25. Kramer József ing. 3000 frt. — Sztropko-Olyka (Hemonna) jul. 26. gróf Festetich Aladárné ing. 31509 frt. — Nagyszombat jul. 16. Grantsák István ing. 15000 frt. — Tovarisova (Pa­­lánka) jun. 16 Stolasits Pánta ing. 2500 frt. — Ungvár jun. 25. Vécsey Gyuláné ing. 8000 frt. — Tétény jul. 18. Baumann Tamás ing. 2200 frt. — Módos aug. 8. Napholcz Mátyás ing. 177,782 frt és ingói 16500 frt. — Temesvár junius 12. Marosffy Francziska ingd­. 14000 frt. — Borova (Nagyszombat) jul. 5. Benő Mihály ing. 3823 frt. — Bács (Kula) jul 14. Mayer József ing. 7000 frt. — Nyitra aug. 2. Csillaghy József ing. 17000. — Nagybecskerek jun. 19. Stagelschmidt Lipót ing. 5038 frt. — Beregszáz jun. 28. Mező László ing. 3000 frt. — Zombor jun. 12. ó-sziváczi földek 6000 frt. — Al-Mihalovetz (Csáktornya) jun. 14. Ba­rits Illés ing. 7103 frt. — Szaravolla (N.-Sz.-Miklós) jun. 17. Csokov Obrád ing 2500 frt. Árlejtés. Komárommegye területén levő országutak­­nak kőoszlopokkal ellátására jun. 18-án. Csőd. Haas Karolina kaposvári ker. el. , bej. jul. 17. per. Fatér János. Csődmegszüntetés. Néh. Oszwald Ferencz volt s.-a.- újhelyi lakos hagyatéka fölött. Pályázatok: A homonnai (S.-A.-Ujhely) lbirósághoz két dijnok jun. 15-ig. — A beszterczei tvszékhez végrehajtó, 30 nap alatt. — A kolozsvári jószágigazgatósághoz II. oszt. főerdész ; jul. 10-ig­ — Az ó-becsei járásbírósághoz albiró, 4 h. a. — Az újvidéki kir. törvényszékhez két d­inok : 2 h. a. ____________ Vízállás és időjárás. Budapest máj. 31. 408 m. 0 fölött tiszta. Pozsonyban máj. 31. 363 m. 0 fölött száraz. M.­3­­igeten máj. 31. 126 m. 0 fölött száraz. Sza­­míror, máj. 31. 078. m. 0 fölött száraz. Tokajon máj. 31. 2­07 m. 0 fölött száraz. Szolnokon máj. 31. 3­52 m. 0 fölött száraz Szegeden máj. 31. 5.53 m. 0 fölött száraz Aradon máj. 29 004 m. 0 fölött száraz. Nagy-Becskereken máj. 29. 1.04 m. 0 fölött száraz. Verbászon máj. 29. 1.79 m. 0 fölött felhős Felelős szer­­e.sztö: n­,M.?IM*hy Altndor. Tudomásul* Váltó-irodánk f. évi junius 1 től váczi-utcza és Deák-utcza sarkán 4. sz. alatt van. Nyitray és társa, 915 Bécs és Budapest.

Next