Ellenőr, 1879. február (11. évfolyam, 56-107. szám)
1879-02-01 / 56. szám
rglfizetési árak: Egész évr« « SO frt — kr. Évnegyedrel 5 fit — kr. Félévre ... 10 . — , Egy hónapra . 1 „ 10 . Egyes szám ára krajczár. »Szerkesztési iroda: Budapesten, nddor-néora. 6. szám. Emint sem közliini, ha nem tudjuk, kit/O jSn. — Bátratok vUtítaküldésére non volUaUrunk. — Bottá által csak bérmentet leveleket fogadunk el. Sieggeli ’kiadás, hirdetések felvétett a kiadóhivatalban: Budapesten, nádor-utcza 6. szám (Légrády testvérek irodájában). Továbbá Havas, Lafite át Cseczegnél Parisban (Place de la Bourse Nr. 8) Hirdetésekért járó díj csakis az „Ellenőr“ kiadó-hivatala által nyugtázott számla ellenében fizetendő. Kiadó-hivatal: B'O'^fdpesten, nádor-utcza 6. szerk. Mié intendik az előfizetőiek , a lap szétküldtére vonatkozó minden felszólaldi. 56. szám. Budapest, szombat, február 1.1879. XI. évfolyam. Figyelmeztetjük azon tisztelt előfizetőinket, kiknek előfizetése január hó végével lejárt, hogy azt mielőbb megújítani szíveskedjenek, nehogy a lap vételében késedelmet tapasztaljanak. Az „Ellenőr“ ára: egész évre...................................20 frt — félévre............................... . 10 frt — negyedévre.....................................5 frt — egy bóra.....................................1 frt % Vt. Az „Ellenőrbre a hó bármely napjától kezdve előfizethetni. ——muiiiii ^ ""BCTt"r' ■» ni miiWUlomMuuvwms táviratok, Páris, jan. 31. A képviselőház 405 szavazat közül 314 szavazattal Gambettát választotta, elnökévél, Versailles, jan. 31. A senatus napirendre tért át Fresneau (legitimista) interpellátiója fölött, a morbihani megye hivatalnokainak választási érelmeit illetőleg. A senatust és képviselőházat elnapolták csütörtökig. Ma reggel minisztertanács volt Grévynél. Grévy a jövő héten fog üzenetet intézni a házakhoz. Gambetta csak az üzenet után foglalja el elnöki székét. Páris, jan. 31. Téves az a hír, hogy Mac- Mahon Grasseba megy. Mac-Mahon néhány napig Parisban marad, hogy megkönnyítse Grévynek az elnökség átvételét. A tábornagy már átköltözött magánlakására, későbben pedig loireti kastélyában fog lakni. Grévy legközelebb elfoglalja az Elyséet. Páris, január 31. A hírlapok összhangzólag konstatálják Mac-Mahon tábornagy helyes magatartását. A Journal des Débats írja: A köztársaság borzasztó válságot élt át és megszilárdulva állotta ki. A République Frangaise szerint rövid szóval mondható el a végbement tény: Tegnap óta köztársaságban élünk. A Dixneuviéme Siécle bizonyosnak mondja Gambetta megválasztatását a képviselőház elnökévé. Bécs, január 31. Drinápolyból jelenti a Politische Correspondenz . Az utóbbi hetekben mintegy 20,000 főlé menő friss orosz csapatok érkeztek Bolgárországba és Ruméliába. A hadtestek parancsnokai rendeletet kaptak, hogy vizsgálják meg a csapatok harczkészségét. Bécs, jan. 31. Az „Ellenőr“ fiumei levelével Szemben, mely szerint Triesztben nincsenek kellő vesztegzár-intézetek, a következőket jegyzi meg a Telegraphen Correspondent Bureau : A kikötői építkezés következtében megszüntetett trieszti intézet helyébe Valle-Santo-Bartolomeóban, Muggiához közel, építettek vesztegintézetet, az utasok és az áruk részére, nagy költséggel, úgy hogy ez intézet czéljának elérése mindenkor biztosítva van. Az a hír, hogy az olasz kormány vesztegzár alá veti a Fekete és Azovi tenger orosz kikötőiből érkező árukat, úgy igazítandó ki, hogy az olasz hatóságok rendszabályai eddig csak az illető hajók orvos-rendőri megvizsgálására és desinficiálására szorítkoznak. Ez a rendszabály Triesztben már régóta érvényben áll, nevezetesen a keleti háború által érintett országokkal szemben, az oroszországi árukat illetőleg pedig újabban szigorúbbá tétetett. Berlin, jan. 31. Hirsch professor elnöklete alatt a jövő héten indul el a bizottság az epidémia megvizsgálására. Az osztrák-magyar delegáltakkal Breslauban fog találkozni. Onnét Galiczián át mennek Oroszországba. Innét Sommerbrodt törzsorvost küldik ki, egy más delegáltat Halléból várnak. Az oroszok szívesen látszanak várni a külföldi orvosokat, hogy ezek constatálják a túlzást, amelyet az epidémia elterjedéséről keringő hirek okoztak. Pétervár, jan. 31. Hivatalos. Asztrahánból jelentik jan. 30-káról: Vetyankában és vidéken nem fordult elő újabb betegedési eset. Mindazokat, akik érintkeztek a betegekkel és meghaltakkal, elkülöníttették, ruháikat elégették, amelyek helyett a vörös kereszt társulat adott nekik fehérneműt és ruhát. Bécs, jan. 31. Ő felsége ma délben fogadta Szavjet pasa, török nagykövetet. Bécs, jan. 31. Konstantinápolyból jelenti a „Politische Correspondenz“ . Azon franczia tőkepénzesek élén, akik kölcsöntervezetet ajánlottak a portának, Tocqueville áll. 150 milló frank előleget ajánlanak. A török államadósság convertálása bizonyos jövedelmek által biztosíttatnék, nevezetesen a vámjövedelem által. A vámhivatalokat európaiak igazgatnák, a vámokat 2 százalékkal emelnék. Fournier nagykövet támogatja azt a tervezetet, de az angolok nem nézik jó szemmel. Minthogy a porta hajlandó ennek elfogadására, Tocqueville az ügy elintézésére jan. 29-én Párisba utazott. Constant pasa a görög határrendező bizottság újonnan kinevezett tagja ma indul el Preverába, Zára, jan. 31. A kattarói választókerület vidéki községei Vojnovicsot a tartománygyűlés elnökét választották meg reichszabi képviselőnek. Bécs, jan. 31. A képviselőház bizonyos levelezések és postaküldemények vitelbérmentességére, azután az ingatlan államjavak eladására vonatkozó törvényjavaslatokat második és harmadik olvasásban vita nélkül elfogadta. A pestis vitában Javorszki hangsúlyozta a tárgy nagy fontosságát. A csapatszéthelyezések Oroszországban terjesztik a betegség anyagát, minden kozák a zabzsákban magával hordja a kolerát, ezt bizonyítja a járványok története. A Szónok egyetért a kormány rendszabályaival, de még nagyobb szigort kíván, sajnálja az együttes eljárást Németországgal. Ausztria-Magyarországnak önállóan kellene intézkednie. Roser figyelmeztet arra, hogy sem a járvány diagnosisa, sem pedig elterjedése nincs constatálva. Halottakat még nem vizsgáltak meg,tudományosan. Minden körülmény között a legszigorúb rendszabályok szükségesek, nem kell sajnálni st/5111 időt, sem pénzt. Végre már Oroszország népének állapotára és az egészségügyi rendőrségre. Fux azeleti pestisnek tartja az epidémiát, de amely nem nagyon terjedt el. Ausztriának szigorú intézkedéseket átélt ugyan tennie, de a túlzástól is óvakodnia kell, hogy ne rémítse meg a lakosságot. Remélli, hogy a kormány őszinte jelentéseket fog tenni. Vitezics megemlékezik az egészségügyi szabályokról, és rendszabályokat vár az Oroszországból érkező tengeri terményekre nézve. A dalmácziai vesztegzári intézkedéseket kárhoztatja. Wittmann: A tengeren való behurczolástól kevésbé lehet félni. Auersperg miniszterelnök. A kormány tudja súlyos felelősségét, és minden intézkedést megtett, amelyek a lakosság biztosságára szükségesek. Megállapodni iparkodott Magyarországgal, Németországgal, Olaszországgal és Romániával, és több ügyet már egyetértve intéztek el, úgy hogy rögtön orvosokat küldenek ki. De óva int a sensationális hírek ellen. Intézkedés van téve, hogy a kormányok által kapott tudósítások kölcsönösen kicseréltessenek, és azonnal közzététessenek. A legközelebbi ülés kedden lesz. Róma, jan. 31. A képviselőház tárgyalta a külügyminisztérium költségvetését. Depretis, Minghetti és mások kérdésére válaszolta: A kormány a közép-ázsiai olasz expeditió támogatására ágenst küldött Spaba, Zalában pedig consulatust fog szervezni. Visconti Venosta: A baloldali minisztérium keleti politikája bizalmatlanságot szült, károsította Olaszország befolyását. Az Italia irredenta izgatásait kárhoztatja és felszólítja a minisztériumot, hogy térjen vissza az Ausztriával való hagyományos jó viszonyra. Olaszország keleti érdekei megfelelnek az európai egyensúly érdekeinek. Olaszországnak óhajtania kell, hogy a berlini szeződés tartós legyen. Hogy befolyást gyakorolhasson az olasz kormány az európai tárgyalásokra, jó belügyi politikát is kell követnie. Alvisi nem tartja kedvezőtlennek a belsői szerződés eredményét, Maurigi némi változtatást kíván Olaszország külügyi politikájában, és megjegyzi, hogy szükségesnek tartja a berlini szerződés legális végrehajtását Berlin, jan 31. Az albizottságok folytatták a pestis terjedésének megakadályozására célzó technikus kérdések tárgyalását. Teljes ülés ma nem lesz. A bizottság két szempontot vesz tekintetbe, ha az epidémia nem terjed jelen részkén túl, továbbá másodszor azt az esetet, ha az epidémia tovább terjed. Azt tartják, hogy a nagy hideg okozza, hogy a megbetegedési esetek csökkentek jelenleg. Budapest, január 31. Az országgyűlési szabadelvű párt mai értekezletét Szontagh Pál elnök megnyitván, Márkus István előadja interpellációját, melyet a képviselőház holnapi ülésében terjeszt elő az iránt, minő óvintézkedéseket tett a kormány a pestis behozatalának meggátlására. Tisza miniszterelnök az interpelláló némely pontjára azonnal megnyugtató felvilágosítást adott, ígérve, hogy a házban bővebben és részletesen fog nyilatkozni a kérdés felett. A választ az értekezlet tudomásul vévén, Fröhliches társainak az állami háztartás 10 évi eredményének előterjesztése iránti indítványa került szőnyegre: a miniszterelnök bár ilynemű munkálat kidolgozását terhesnek tartja, mert ez magánszorgalom és tanulmány feladata, mindamellett is nincs kifogása az indítvány elfogadása ellen. Az értekezlet abban állapodik meg, hogy ez ügyet nyilt kérdésnek tekinti s ezzel a tanácskozás véget ért. _________ A vasúti biztosítás ügyében tegnap tartott értekezletről a mienkkel lényegében egyező meglehetős hn és alapos közleményt hoz a „Pester Lloyd“ ma reggeli száma s csupán ott téved, midőn a nembiztositás mellett nyilatkozó egyetlen vasutas az első magyar gácsországit nevezi meg a magyar nyugati vasút helyett. Érintetlenül is hagytuk volna e csekély és úgyis lényegtelen tévedést, tisztelt laptársunk közleménye azonban egy pár oly subjectív megjegyzést is tartalmaz, melyekre mégis helyén van reflectálnunk. Némi animózus csodálkozással jegyzi meg a , Lloyd“, hogy „a minisztérium képviselői még csak meg sem kísérlették eredeti álláspontjukat (az önbiztosítást) fenntartani, hanem azonnal áttértek a kölcsönösszeg elvére.“ Ha pár hét előtt tisztelt laptársunk objectivitása nem szorítkozott volna az „első magyar“ emlékiratának közlésére, hanem adta volna, mint mi tettük, a közlekedésügyi miniszter vonatkozó rendeletét is, vagy legalább a mi lapunkban megolvasta volna azt: meg vagyunk róla győződve, hogy e mostani „Frontveränderung“-ot nem tartaná különösnek. E rendeletnek következő passusa ugyanis „. . . . a kormány intenzióinak a vasutak körében megbeszélt azon önbiztosítási mód felelt volna meg legjobban, hogy a felmerült károk az e czélra szövetkező vasutak közt, esetről esetre, bizonyos előlegesen megállapítandó kulcs szerint megosztassanak,“ minden kétségen felül emeli azt, hogy a kormány ab ovo a kölcsönösségi princípiumot helyezte első sorba és valószínűvé teszi, hogy később is mindig az lebegett czélul szeme előtt, így fogta ezt fel jan. 22-iki czikünk írója, midőn helytelenítette a nembiztositás előtérbe állításával hátulról kerülést, igy fogták fel az alföld-fiumei, arad-teresvári stb. vasiaknak a tegnapi értekezleten felszólalt képviselői; minélfogva a legkevesebb ok sincs a felett csodálkozni, hogy a kormány képviselői az előttük úgyis végczélul lebegő kölcsönösségi módozat csaknem egyhangú pártoltatását tapasztalván a vasutak részéről, az ön-, azaz nembiztosítás módozatát egyszerűen elejtették. De tisztelt laptársunknak némi kételyei vannak még a kölcsönös szövetkezési módozati sikerülhetésére nézve is. Bizonyára meg fogja őt nyugtatni e részben az arad-temesvári vasút képviselőjének, Weninger úrnak általa méltán feldicsért fémes beszéde, mely nem csupán a nembiztosítás ellen tartalmazott hatalmas érveket, hanem egyszersmind azt is bebizonyítá, hogy az érdekeltek részéről feltételezett jóakarat mellett semmi sem könnyebb, mint a körmönös szövetkezés létesítése, és hogy e módozat létesíthető volt már sokkal komplicáltabb viszonyok között is. Végre aggályát fejezi ki tisztelt laptársunk, hogy élénk vitára fog még alkamat szolgáltatni azon körülmény is, hogy a kormány képviselői csupán a károk kölcsönös viselésére, nem pedig, mint azt átalában érteni szokás, a közös díjfizetések kölcsönösségére gondoltak. Mi azt hisszük, hogy e kérdés felett könnyű lesz az eligazodás. Mi a tulajdonképem czél ? hogy díjak fizettessenek ? nem, hanem hogy az előforduló károk közösen a kölcsönösen, bizonyos kulcs szerint viseltessenek. E czélból nemcsak nem múlhatlanul szükséges, de sőt felesleges is a díjfizetés előre meghatározása, mert az vagy nagyobb, vagy kisebb fogna lenni az előforduló károk összegénél, tehát vagy vissza-, vagy utánfizetést vonna magával. Csupán azon esetben volna az helyén, ha biztosítási, vagyis inkább előlegezési alap formálása czéloztatnék, de ennek szüksége is elesik, ha a kormány az időközi, azaz az egyik havi elszámolástól a másikig való előlegezéseket egyszerűen magára vállalja. A mi véleményünk szerint az ügy most már a legjobb kerékvágásba van bezczentve és mi reméljük, hogy a kiküldött bizottságnak sikerül oly tervezetet létrehoznia, mely mellett vasutaink kölcsönös biztosítási szövetkezése most már rövid időn ténynyé válik. _________ A személyszállítási bevételeknek évről-évre majdnem minden vasútnál tapasztalt csökkenése folytán a közmunka- és közlekedési magyar királyi miniszter meghagyásából a magyar kir. vasúti és hajózási főfelügyelőség fölhívta a magyar vasutak igazgatói értekezletét, hogy ezen aggasztó körülmény okait tanulmányozván, a czélszerűnek mutatkozó intézkedések iránt javaslatot tegyen. Részünkről azt hisszük, e bajon gyökeresen csak azáltal segíthetnek, ha a személyek és árak díjmentes, vagy kedvezményes szállítását a lehető legnagyobb mérvben megszorítják s az ezeknél való eljárás körül a legszigorúbb felügyeletet gyakorolják. Jelenleg a vasutaknál díjmentes szállításra jogosítanak az egyleti, évi pergamenten, évi kemény papíron, időleges és egyes utazásra szóló szabadjegyek s az élelmiszerek bevásárlására szóló menetigazolványok. Ezenkívül vannak kivételes esetek, amelyekben bizonyos személyek a vonalakat szabad menetigazolvány nélkül is használhatják. Ilyenek az intézeti alkalmazottak és munkásokon kívül a postakocsikban szolgálatot tevő postatisztek, a postaküldeményeket kísérő kalauzok, vámhivatalos áruk kíséretéhez rendelt pénzügyőrségi közegek, a pénzügyi hatóságok küldöttei s a pénzügyőrség hivatalnokai, ha hivatalos vizsgálatot vagy kutatást eszközölnek a vonatnál. A szabadmeneteken kívül vannak kedvezményes szállítások önkezelési jegyekkel, melyek nevetségesen alacsony díjtételek mellett használhatók és pedig az I. osztályú kocsiban személy- és kilométerenkint másfél, a II. osztályúba egy, a III. osztályúban félkrajczárért. Végre használhatók még féljegyek, vagy alsóbb osztályú jegyek magasabb kocsiosztályban, s e jegyekkel még rendesen 25 kig. szabadsúly jár. Az ily szabad- és mérsékelt jegyek használása oly általános divattá vált nálunk, hogy átlag minden coupéban hat ember közül legalább kettő, de gyakran valamennyi ily jegygyel utazik. Ideje volna, hogy ezek kiszolgáltatása minden vasúttársulatnál, de különösen az állami vonalakon, a lehető legszigorúbban megszoríttassék. Skene levelet intézett a régi haladó párt elnökéhez, amelyben közli, hogy képviselői állásáról le akar mondani. Az osztrák-magyar vasutak közt fennálló központi leszámítási iroda (clearings-house) felügyelő bizottságának egyik legutóbbi ülésén a magyar vasutak képviselői által azon indítvány létetett, hogy ez intézmény főnöke mellé egy helyettes is neveztessék ki a magyar vasutak hivatalnokai sorából, aki egyszersmind magyar legyen, máskülönben a magyar vasutak ez intézménytől visszalépvén. Az indítvány ad referendum vétetett, teljes kilátás van reá azonban, hogy osztrák részről is elfogadtatik. Üdvözöljük vasutaink helyes értékét, melylyel honunknak és nemzetünknek az azokat megillető helyet ez irányban is törekednek kivívni. A bécsi svéd és norvégiai követség a közös külügyminiszter útján még a múlt év folytán az iránt fordult a magyar kormányhoz, hogy részére a magyar vasúti igazgatóságok és vasúti szolgálat szervezetéről biztos adatok küldessenek. A magyar kir. államvasutak igazgatótanácsa e kívánságnak eleget teendő, amennyire a tárgy nagy terjedelme engedte, részletes és lehetőleg világos képet nyújtó alakban emlékiratot dolgoztatott ki, melynél, minthogy az államvasutak szervezetét megállapíó rendszeres és teljes utasítás nincs, a jelenleg tényleg fennálló szervezet íratott le. Hallomás szerint, ezen emlékirat a svéd és norvégiai követségének az ő felsége személye körüli m. kir. miniszter útján már el is küldetett. Csetinyéből jelenti a „Presse“ jan. 29-kéről. A montenegrói bizottság, melynek tagjai Sima Popovics, a fejedelem titkára és Sztanko Radonics külügyminiszter, holnap indulnak Virbazárba, ahol értekezni fognak Kramil pasával Podgoricza átadását illetőleg. A két bizottság holnap tartja első ülését. Remélik, hogy két nap alatt elintézik a kérdést. Utolsó hír. — Nemzeti színház. „Julius Caesart“ — e férfias tragédiát — férfiasat, mert férfierényt dicsőít — a nemzeti színház ma oly kiállítással s előadással mutatta újra be, mely minden tekintetben büszkeségére válhatik úgy az igazgatóságnak, mint a rendezőségnek. A meiningeniek mintájára, kiváló gondot forditottak a népjelenetekre s ezek — a vezérszerepek Ujházy, Vizváry, Halmy s Benedek József kezében lévén — csakugyan életteljetek voltak. Fénypontját képezte a rendezésnek az utczai zavargás Antonius nagy beszéde után. De nemcsak mellékességekkel tett ki magáért a színház, az egyes szereplők is mindent elkövettek az est emelésére. Bizonyos egyhangúság a szavalatban közös rész szokása minden drámai színészünknek, értelmesen, tagolva beszélni, kellőleg pointírozni, hangsúlyozni tökéletesen egyik sem szokos, valamennyit elragadja a patheticus áramlat. Általános hiba ez, melyben egyik kisebb, másik nagyobb mértékben, Nagy Imre vagy Bercsényi például sokkal kevésbé mint Kovács Gyula. Azonban mellőzve e fentartást, kiváló elismerés illeti meg a főszereplőket is, kik közül az oroszlánrész Nagy Imrét illeti Brutus szerepében. Férfias, nemes volt s oly rokonszenves, mint mindig lenni szokott. Bercsényi Cassiusa kissé élesebb lehetne — főleg eleinte, mikor Brunust uszítja, máskülönben jól eltalálta e keserű hazafit. Kovács Gyulának Antonius legsikerültebb szerepe azok közt, melyekben magát eddig bemutatta, úgy tetszett, mintha már csiszolódott volna. Nem hadait, nem hadonászott, nem fintorgatta arczát, nyugodtabban s erővel, értelemmel adott több helyet, félig a nagy beszédet Budapest, január 31. Francziaország, mint Moliére tudósnői mondanák, estétől reggelig átaludt egy nagy, fenyegető válságot. Mire a villamos drót és a gőz szárnyai megvitték a távol departementoknak az elnökválság hírét, Párisban és Versaillesben már megoldást is nyert a crisis. És szerencse, hogy így történt. Francziaországnak nem volt ideje megijedni. A reactiónak és radicalismusnak, a köztársaság e két esküdt ellenségének nem volt ideje „cselekedni,“ mert nem volt ideje a helyzetet kizsákmányolni. A mérsékelt republikánusok egy pillanatra sem ejtették ki kezükből a vezetést. Fegyelmezettségükről és összetartásukról fényes bizonyságot tettek. Az elnökválság a lehető legnyugodtabban és szabályosabban ment végbe. Máskor nagyobb zajt ütött egy egyszerű miniszterválság. Mac-Mahon elment. De távozása legkisebb rázkódást sem okozott, s nem hagyott űrt maga után. Sőt mi azt hisszük, hogy az események szabályos fejlődése idézte elő távozását. A köztársaság előbb izmosodott meg és előbb állt saját lábaira, mint Mac-Mahon elnöki tisztének ideje letelt. A tábornagy megoldotta feladatát és becsületesen oldotta meg. Most, hogy missiója be van töltve, távozik. Mac-Mahon feladata volt, hogy a pártok felett állva, törvényes keretben tartsa a pártok tusáit. Feladata volt, hogy ótalmazza a köztársaságot minden törvénytelen megtámadástól s igy biztosítsa Francziaország nyugalmát, melyre a háboru ütötte rettenetes sebek behegesztése czéljából okvetlenül szüksége volt. S a tábornagy mind e feladatnak megfelelt. Nem volt republikánus, de hű maradt hozzá, mert ő felesküdött ennek zászlaja alá hazafiságból. És ő sokkal inkább katona, sokkal inkább becsületes ember, hogy sem adott szavát, vagy épen esküjét, bármily körülmények közt megszeghetné. Amíg őrállomásán áll, azt az ügyet cserben nem hagyja, melynek szolgál. Nem hagyta cserben a köztársaság ügyét sem — de nem is tett többet érte, mint mennyit tennie kötelessége volt. Kötelességét megtette: ez az egész. De a kötelesség teljesítése is érdem, főleg akkor, midőn nagy csábok édesgetnek a kötelesség megszegésére. Mac-Mahon, kinek politikai meggyőződései és hajlamai megnyugtatták a monarchistákat és a tábornokokat, s kinek adott szavában megbíztak a köztársaságiak, megakadályozta a pártharcrok szenvedélyes kitöréseit azon időben, mikor e kitörésektől leginkább lehetett tartani, így időt nyert a köztársaság a megszilárdulásra. Hogy megszilárdult, ez szerencséje: Mac-Mahon e megszilárdulási processust nem segítette elő, csak védte zavartalan lefolyását. Ha a köztársaság nem lesz vala életképes, Mac-Mahon nem hullatott volna kényeket. De elnöki székét ez esetben elhagyta volna , mert megfogadta, hogy a köztársaságra az ő elnöksége alatt senki sem mérhet halálos csapást. Ámde a köztársaság életerős gyökereket vert Francziaországban. A tábornagyelnök tehát többé nem tartotta hazafias kötelességének helyén maradni akkor is, midőn a köztársaság az ő eszméivel és politikai meggyőződéseivel jó ellentétbe. Távozott. Távozásából Francziaország komoly politikusai nem vonnak következtetést a köztársaság veszedelmére. Csak az európai sajtónak jut eszébe, hogy fejét megfájdítsa Francziaország helyett. Ugyanazon lapok, melyek Dufaure programmját mérsékletesnek, sőt elégtelennek tartották, most, hogy Mac-Mahon meghátrál e programm végrehajtása előtt, a radicálisok győzedelme, s így a franczia köztársaság veszedelme felett siránkoznak. Ami helyes volt tegnap, nem lehet helytelen ma. Dufaure programmja a józan franczia közvélemény kifejezése volt tagnap; a tábornagy visszalépése nem teheti e programmot a mérsékelt Francziaország közvéleményének meghamisításává. Nekünk erős meggyőződésünk, hogy a franczia köztársaság nem forog veszélyben. Veszélyben forogna, ha Mac-Mahont csakugyan a radicalisok szorították volna félre. Ámde ez nem történt. Dufaure programmja a mérsékelt köztársaság programmja, mely szemben áll úgy a reactióval, mint a radicalismussal. Akit erről nem győzött volna meg azon impozáns látvány, amelyet a mérsékelt köztársaságiak feltüntettek a Dufaure-féle programm tárgyalása és a most lefolyt elnökválság alatt, okvetlenül meg kell hogy győzze az új elnökválasztás eredménye. Grévy roppant többséggel választatott elnökké s ez a többség a mérsékelt köztársaság többsége. S aki Grévyről radicali tendentiákat tételez fel, az nem ismeri e veterán republicánus múltját és jellemét. Egy hosszú élet küzdelmei kötik, elválaszthatlanul, a köztársasághoz, s egy hosszú élet tapasztalatai tanították meg, hogy a köztársaságnak a radikalismus még a legfeketébb reactiónál is nagyobb ellensége. Személyes tapasztalataiból tudja, hogy az 1848-as szép álmokat is a radikalismus tette tönkre. Azért volt ő, az új köztársaság kikiáltása óta mindig a mérsékelt eszmék előharczosa. Ő volt, aki mindig mérsékletre intett a megpróbáltatás vészterhes napjaiban. Midőn most az elnöki székre lép, a mérsékelt köztársaság foglalja el, az ő személyében, a legfőbb poletot. A mérsékelt köztársaság érvényesül mindenütt, az állami szervezet csúcsától egész a legalsóbb rétegekig, Grévy híven, pontosan és pártatlanul fogja teljesíteni kötelességét az elnöki széken. A radicalismus ellen biztosabb védelem lesz, mint lenne bárki az ő helyében. A radicalismusnak legkisebb árnya sem tapad személyéhez. Neve programm a radicalismussal szemben. Az ő elnökké való választása tehát megnyugtathat mindenkit. Elégületlenséget csak azokban szülhet,akiket Dufaure programmja — melynek végrehajtása most biztosítva van — érzékenyen sújt. Zúgni fognak a radikálisok, s a reactionarisusok, ami a franczia köztársaságra nézve kedvező jel. Fel fognak jajdulni a köztársaságellenes bürokraták s a reactionarius tábornokok. Ámde nem árthatnak a köztársaságnak. A hadsereg nem vak eszköz többé néhány katonai főparancsnok kezében. Az új katonai szervezet, s a köztársaság szabadelvű elemeket vitt a franczia hadseregbe. A császárság gloire-jának varázsa megtörött Gravelotte-nál és Sedánnál. A katonai elem elvesztette túlsúlyát a politikában és a társadalomban Francziaországban is. A tábornokok és a bürokraták döntötték érvénybe Francziaországot, honnét nem a tábornokok és bürokraták ragadták ki. A franczia közvélemény kijózanodott az egyenruha-kultuszból. Francziaország compact közvéleményét nem lehet többé puskatussal az utczákon erőszakolni. A franczia hadsereg innéttál, bár még mindig nagy hibája, hogy politizál, nem képez többé oly tényezőt, mint képezte ennek előtte a nagy nemzeti mozgalmakban. Nem hisszük tehát, hogy néhány megsértett tábornok oly hatalmas factorrá lehessen, miszerint felvehesse a harczot a franczia köztársaság szellemével. Lehet, sőt valószínű, hogy kisebb-nagyobb confliktusok, bonyodalmak fogják követni az elnökválságot és a rendszerváltozást, de a mérsékelt köztársaság szelleme sokkal erősebb, hogysem félre ne szorítaná a zavargó és ellenséges elemeket s teljes diadalt nem aratna a radikalizmus és reactió végső próbálkozásán, Caesar holtteste fölött. Kihívták több ízben s megérdemelte a tapsot. Csak abban a pillanatban nem állt a szerep magaslatán, mikor Caesar holttestét először megpillantja, több meghatottságot vártunk volna. Igaz, hogy hangja nem igen hajlékony, reméljük azonban, a jó igyekezet majd megbirkózik a makacs anyaggal. Cascát Szigeti Imre jól játszta s Egressy sok fenséggel a nagy Caesart. Felekyné, Kassayné a két kis nőszerepben érdekesítették az előadást. „Julius Caesar“ e szép előadását érdemes volna a fővárosi közönségnek minél nagyobb figyelemre méltatni. De minek? gondolja a pest, majd megnézem a — merpingiaktól. — Záik Miksa leánya — mint fájdalommal értesülünk — ma a városligeti tavon korcsolyázás közben elesett és kitörte a lábát. Budapest, január 31. A pénzügyi bizottság ma végre befejezte a budget tárgyalást, és kiderült, hogy a költségvetés előirányzata, melyet az ellenzék ámítónak és hazugnak bélyegzett, a többség szigorú és beható bírálata daczára csak igen jelentéktelen változtatásokat szenvedett. 246,902,140 forint volt az előirányzat kiadása és 224,099,705 frt annak bevétele s így 22.802,398 frt a deficit az ez idei boszniai kiadásokon kívül ; a pénzügyi bizottság által megállapított költségvetés szerint pedig 246.728,876 frt a folyó évi kiadás,222.208,602 frt a bevétel, s következőleg 24.520,274 frt a deficit. A különbség tehát összesen 1.700.000 frt, ami 200 milliót meghaladó összeg mellett valóban nem oly nagy szám, hogy az ellenzék minden korlátot megvető féktelen támadásait igazolhatná. A mérleg megállapításánál azonban sokkal fontosabb volt azon vita, mely a jövő teendői körül forgott. Már tegnap előzőleg is érintettük e tárgyat és megelégedésünkre szolgál annak constatálása, hogy ez életbevágó kérdés iránt meglehetős öszhang nyilvánult a bizottság tagjai közt, s hogy annak leghivatottabb szónokai ugyanazon nézetet vallják, melynek mi már tegnap is kifejezést adtunk e helyütt.