Ellenőr, 1879. december (11. évfolyam, 574-622. szám)
1879-12-03 / 577. szám
Előfizetési toruk : Egész évre . 20 frt — kr. Évnegyedre . 5 frt — kr. Félévre . . 10 , — , Egy hónapra . 1 , 80 , Szerkesztési iroda : Budapesten, váczi körút 26. szám (főút sarkán.) Semmit sem kizliunk, ha ma tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak kármentes leveleket fogadunk el. 577. szám. AMagyar Hírlap“ volt olvasóihoz. Lapunk uj közönségéhez. Midőn a mai napon oly nagyszámú uj olvasó közönség elé lépünk, szives üdvözletünk mellett csak azon ígéretünknek akarunk kifejezést adni, hogy igyekezni fogunk joggal felcsigázott igényeiknek tőlünk telhetőleg megfelelni. Lapunk szelleme és iránya ugyanaz, melyet eddigi olvasmányukban kerestek. S midőn mi ugyanazon eszmék szolgálatában sokkal több fegyverrel harczolhatunk, a mennyiben lapunk aránytalanul nagyobb terjedelme mellett, sokkal többet is nyújthatunk, természetesnek tartjuk, hogy fokozott igényeket támaszthatnak új lapjuk iránt. E nagy kötelesség teljes tudatában fogtunk a nagy feladathoz, hogy szíves elismerésüket megnyerjük, mert azon meggyőződéstől vagyunk áthatva, hogy a mindnyájunk által egyformán magasra tartott eszmék buzgó és kitartó védelme nem maradhat siker nélkül. Fogadják még egyszer szives üdvözletünket. Budapest, 1879. decz. 2. /Az „Ellenőr“ szerkesztésébe. Budapest, deczember 2. Az osztrák képviselőház folytatta ma a védtörvény tárgyalását. A vitát valószínűleg holnap fejezik be. Még körülbelül húsz alkotmánytól-párti szónok van ugyan hátra, de a jobbpárt indítványozni fogja az általános vita befejezését. Hírlik, hogy Horst honvédelmi miniszter, sőt Taaffe kormányelnök is védelmére kelnek holnap javaslatuknak. Az már más kérdés, hogy tudnak-e olyasmit mondani, amivel megszerzik a kétharmad szavazattöbbséget. * Gusinye és Plava átadására nov. 27-re volt kitűzve határnapul. A „Vakit“ azonban értesül, hogy a hatalmak új halasztásban állapodtak meg. A porta megígérte, hogy kipas olvodni fog még az új határidő letelte, előtt teljesíteni kötelezettségét, egyszersmind tudtára adta Muktar pasának az új megállapodást és új utasításokkal is ellátta. A „Vakit“ azt is írja továbbá, hogy a hatalmak még csak tárgyalni sem akarják azt a kérdést, hogy Montenegro esetleg más területen kapjon kárpótlást a két kerületért, pedig az is a hatalmak kötelessége, hogy a béke érdekében tekintetbe vegyék a fölmerülő adályokat és körülményeket. A porta nem panaszkodhatok eddig, hogy nem voltak a hatalmak elég béketűrők. Ami pedig a jelen kérdést illeti, joggal követelheti a porta, hogy békés közbejárással intézhesse el ezt az ügyet. Csak ő is tenne valamit. A szerbek által elfoglalt területen lakó albánokat meglepték az események. Sok muzulmán vesztette ott életét, és még több a vagyonát. A szerbek ezen barbár tetteit elítélte a világ, de azt is látta, hogy a porta akkor sem merte megmondani régi alattvalóinak a kérlelhetlen igazságot. A főrendiház folyó évi december hól étti délelőtt 11 órakor ülést tart, az országgyűlési szabadelvű párt mai értekezletén tárgyaltatván, elfogadtattak a kőolajvámról és a védelmi adóról szóló törvényjavaslatok. Ezt megelőzőleg felvetetett a pénzügyi bizottságnak a nyereményadóról szóló törvényjavaslaton tett azon módosítása, mely szerint a 2. §-ban a kis lottó nyereményekre 10% helyett 15% adó vettessék. Az értekezlet a módosításhoz hozzájárult. Máriássy Sándor kérdést intéz a közlekedési miniszterhez az eperjes-tarnovi vasút tariftája tárgyában, mire Péchy közlekedési miniszter megnyugtató választ adott. Jókainak a borhamisításra vonatkozó kérdésére úgy a miniszterelelnök, mint a kereskedelmi miniszter kijelentették, hogy e fontos kérdésben minden szükséges intézkedést megtesz a kormány a magyar bor hitelének megóvására s a jövő visszaélések kitelhető megakadályozására. A Svájczban talált hamisított borok ügyében a kereskedelmi miniszter érintkezésbe tette magát a svájczi consulokkal, s egyszersmind bejelenti a miniszter, hogy a bőrgyártásról szóló törvényjavaslatot januárban a ház elé terjeszti. Az értekezlet a miniszter nyilatkozatát helyeslő tudomásul vévén, a tanácskozás végett ért. Herrich Károly miniszteri tanácsos, a közlekedési minisztériumban a vizi osztály főnöke, hosszabb időre szóló szabadságot vett — s mint alapos forrásból értesülünk — véglegesen meg akar válni hivatalától. Enquetek a Köztelken. Az orsz. m. gazdasági egyesület ezidei közgyűlése tudvalevőleg elfogadta Károlyi Sándor gróf azon indítványát, hogy a közgazdasági kérdések tárgyában az egyesület enqueteket tartson s az egyes kérdések formulázására szakreferenseket küldött ki. Ezen referensek munkálataikat befejezvén, az orsz. gazdasági egyesület legelső értekezletét f. hó 17-ére tűzte ki. Ezen értekezletre meghivattak az összes kér,és iparkamarák, gazdasági egyesületek, több nagykereskedő, nagy földbirtokos, bizományi s szállítmányozó cég tulajdonosai s mások. Az első értekezlet tárgyát a gabonatermelés kérdése fogja képezni; előadó Máday Izidor. Egyes szám ára 4 kr. ELLENŐR REGGELI KIADÁS. Budapest, szerda, deczember 3. 1879. Hirdetések felvétele a kiadóhivatalban: Budapesten, váczi körút 26. szám (fő út sarkán). Továbbá Daube G. L. és társánál M.-Frankfurtban. Hirdetésekért járó díj csakis az „Ellenőr“ kiadóhivatala által nyugtátan Számla ellenében fizetendő. Illattá hivatal: Budapesten, váczi körút 26. sz. (fő út sarkán). Ide intézandők az előfizetitek is a lap szétküldésére vonatkozó mission fermetalis XI. évfolyam. Táviratok. Szeged, decz. 2. (D. É.) Tisza Lajos királyi biztos a tegnapi déli vonattal Budapestre utazott. A biztosság műszaki osztálya által készített építkezési szabálytervezet sokszorosított példányait ma osztották szét a biztosi tanács tagjai közt tanulmányozás végett. A tanácskozás e javaslatok fölött a királyi biztos visszaérkezése után fog megkezdetni. Bécs, decz. 2. A képviselőház folytatta a védtörvény tárgyalását. Gregr méltányolja a roppant terheket, de az általános védrendszer tényét és a korona biztosításait mindenekelőtt figyelembe kell venni. Az általános helyzet okadatolja a javaslatot. Szóló nem támaszkodik az egyoldalú nemzeti érdekeknek, hanem a birodalom szembetűnő érdekeinek álláspontjára. — Henger kijelelenti, hogy pártja nem akar foglalkozni a hadsereg belszervezetével, ellenben tekintetbe veszi a nemzet adóképességét. Klum azt mondja, hogy ő szláv nemzeti szempontból is a védtörvény mellett fog szavazni. Ausztria szláv nemzeteinek szemére vetették, hogy a panszlavismus elvei felé hajolnak; ez a szemrehányás ellenmondásban áll a tényekkel. A szlávok hazafiasság tekintetében egy nemzetiségnek sem állanak mögötte, ők épugy viselik a legnagyobb terheket s most is készek elvállalni a szükséges áldozatokat. Valóságos felségsértés volna Ausztriától azt követelni, hogy csak ő maga tegye le a fegyvert. Holnap folytatják a vitát. Cattaro, decz. 2. (Eredeti távirat.) A plavai és gusinyei előkelők gyűlést hirdettek, amelyben értekezni fognak Muktár pasával. Muktár pasát a prizrendi liga meghatalmazottjai kisérik Gusinyébe. Nis, decz. 2. (Pol. Corr.) A kormény a bécsi cabinethez intézett jegyzékében kijelenti, hogy Szerbia hajlandó Ausztria-Magyarországgal a vasúti csatlakozás tárgyában, egyidejűleg a kereskedelmi szerződés megkötése iént folytatandó tárgyalátsokkal, alkudozolsokba bocsátkozni. Ezen jegyzék csak a jövő hét folyamain fog ismét elkélletni. Polyakovot ide várjé ki Pétrisból. Konstantinápoly, decz. 2. (Polit. Corr.) Zánkoff itteni bolgár diplomatiai ügynököt Szófiába hívták, valószínűleg azért, hogy új bolgár minisztériumot alakítson. Csetinye, decz. 2. (Pest. Corr.) Plamenacz , Illit ( t»« non J**-pro tT., L AQ'jj /Hl n t» rt t ~ "4- A felé visszavonja. Skutari, decz. 2. (Pest, Corr.) Grine angol főconsul Plavába utazik, hogy Muktár pasával találkozzék. Nis, decz. 2. A szkupstina 113 szavazattal 35 ellenében elfogadta a válaszfeliratot, melyben a gyűlés kifejezést ad legmélyebb hódolatának a fejedelem iránt és meleg elismerésének a kormány iránt. Filippopol, decz. 2. (Pest, Corr.) Kosztelev orosz testőrségi kapitányt itteni prefektussá nevezték ki. Chemnitz, decz. 2. A „Chemnitzer Tagblatt“ jelenti. A zwikaui „Brückenberg“ nevű második aknában nagy szerencsétlenséget okozott tegnap a bányalég fölrobbanása. Attól tartanak, hogy 70 vagy 80 ember odaveszett. A mentési munkálatokat a legnagyobb erélylyel folytatják. Berlin, decz. 2. A képviselőház mai ülésében válaszolt a belügyminiszter a berlini kis ostromállapot meghosszabbítása ügyében hozzá intézett kérdésre és kijelentette, hogy a tavalyi állapotok nem változtak eddig. A sociáldemokraták izgatásai most is nagyok és a külfölddel való összeköttetésük is tart, ennek folytán elkerülhetlenül szükséges volt az ostromállapot meghosszabbítása. Berlin, decz. 2. Abból a hírből, hogy merényletet követtek el a czár ellen, csak annyi igaz, hogy baj érte a császári vonat után menő málhavonatot, melyen a szolgálati személyzet utazott. Az orosz czár szerencsésen érkezett tegnap este Moszkvába. Páris, decz. 2. Waddington követelte a képviselőházban, hogy a szószékről mondják el mindazt, amiket a clubokban sugdostak. Az ország érdekei követelik, hogy megtudjuk — mondotta Waddington — hogy ki uralkodik fölöttünk. Semmiféle minisztérium nem fog elfogadni egy reá erőszakolt programmot. A parlament mondja ki őszintén, bízik-e a minisztériumban vagy nem? Ha a bizalom nem teljes, akkor a minisztérium haladék nélkül visszalép. A kamra nyilatkozzék őszintén és panaszait és támadásait adja elő a szószéken! (Tetszés a középen és a baloldalon.) A napirend elintézése után az ülést befejezik. Pétervár, decz. 2. Valujev domaniális miniszternek külügyi miniszterré való kinevezéséről szóló hírek alaptalanok. Ha elbocsáttatását találná kérni Gorcsakov herczeg - mostanáig még nem kérte — valószínűleg Giers államtanácsost nevezik ki utódjává. Bukarest, decz. 2. A hivatalos lap közli a pénzügyminiszter communiquéját, melyben kijelenti, hogy a kormány nem fog új államkölcsönt felvenni és megcáfolja azokat a rosszakaratú híreket, melyek a jelzálogkötvények és egyéb hasonnemű értékpapirosok új kibocsátásáról szólottak. Pétervár, decz. 2. Mirsky Leon halálos büntetését bizonytalan ideig tartó kényszermunkára, Tarhov büntetését pedig, kit 13 és évi kényszermunkára ítéltek, kiskorúsága és teljes megbánása következtében tiz évi sánczmunkára változtatták át. Amsterdam, decz. 2. Az amsterdami bank a sovereignek és imperialok árfolyamát 1662-ről 1658-ra szállította le. Hága, decz. 2. Van Lynden kilátásba helyezte az alsóház mai ülésében, hogy Amerikával szerződést fog kötni a kormány a szökevények kiadása végett. Ezután védelmezte a kormány kereskedelmi politikáját. Németalföld kedvező helyzete biztosítékot nyújt arra, hogy a hatalmak figyelemben fogják részesíteni az ország érdekeit. Overbeck telepítvény, Borneo szigetén, nem bír politikai jelentőséggel. A kormány éber és meggyőződött, hogy Angolország nem sérti a szerződéseket. Budapest, deczember 2. Mihelyt a nagy politika áradata lefolyt azon mederben, hol vagy viharozva gátakat szakított, vagy a semmitmondás sekélyeiben elpersedt, belügyi reformjaink megvalósításához kell fognunk. Széles látkörű, czéltudatos, eszközeiben erélyes belügyi politikára van szüksége az országnak. Csak egy ily politika rázhatja fel az országot azon bizonyos mérvű apathiából, melybe a kövélemény sülyedt. Csak ez a politika gyógyíthatja be a sebeket, melyeket az évek óta elkeseredéssel, könyörtelenül folytatott párttusa ütött. Csak ez a politika szüntetheti meg azt a szenvedélyes izgatottságot, melylyel minden vitás kérdés tárgyaltak — nem az országban, a közvélemény által — hanem a sajtóban és parlamentben. Magyar nemzeti, az ország belső állapotainak megszilárdítását czélzó politika lehet csak az, melynek zászlaja alá seregleni fog a nagy politikai harcrokban kifáradt értelmiség, az ország szine-java, szellemi és erkölcsi ereje. A távolba pillantó szem nagy európai konflictusok sötét árnyát sejtheti ugyan a politikai láthatár szegélyén. Ez az árny azonban a bizonytalanság ködével olvad össze. Mi sem bizonytalanabb a politikai meteorológiánál , de minden valószínűség a mellett szól, hogy a béke a legközelebbi jövőben nem lesz megzavarva. A vihar fellegeinek szükségük van időre, hogy érjenek. A feszültségnek a politikai légkörben épúgy, mint a physikaiban el kell érnie bizonyos maximumot, mielőtt a kitörés megtörténik. A legközelebbi évek, úgy látszik csak elő fogják készíteni az európai zivavatart. Ez éveket tehát belső reorganizatiónknak szentelhetjük. Alkotmányos nerünk első évtizedében sok elismerésre méltó kezdeményezés történt. De oly tömegesen jelenkeztek a teendők, a százados mulasztások egyszerre való helyrehozásának vágya oly hatalmasan lépett fel, hogy nem csoda, ha a legvilágosanul emitík la zavaiua emitdtv, o nem coucia, ha belügyi reformjaink terén sehol sem jutottunk túl a kezdeményezés stádiumán, s a „becses anyaggyűjtésnél“. Idejárult még, hogy midőn a belügyi reorganizátió legjobb munkának indult, a nagy politika viharai rendesen kiverték munkásainkat a munkából, s a legjobb aratás a renden maradt, kitéve a kuszáló szeleknek és rothasztó esőnek. Amit azonban el nem végezhetett az első évtized, el kell végeznie a második decenniumnak. Már két év óta járjuk ezt az évtizedet. Két év elmúlt belőle. Annál sietősebben kell hozzáfognunk a dologhoz, hogy többé egy év se maradjon medden. Ámde mihez fogjunk legelőször? Mily sorrendet kövessünk, nehogy ismét a régi zűrzavar és tervtelenség kapjon lábra? Bizonyos az, hogy a legelső sorba nyomulnak a közigazgatás és igazságszolgáltatás reformkérdései. A közigazgatás terén sokkal nagyobb a hiány, sokkal több a teendő, mint az igazságszolgáltatás ressortjában. Nem vitatkozunk most azon kérdés felett, várjon az állami, vagy a helyhatósági administrate közt válaszszunk-e? Olvasóink ismerik azon álláspontot, melyet e kérdésben elfoglaltunk. De igenis sürgetjük, hogy a közigazgatás kérdése, a kormány kezdeményezése folytán, mielőbb napirendre kerüljön. Mert csak az az állapot tűrhetetlen, melyben közigazgatásunk jelenleg van. Roszszabbá nem, hanem csak jobbá teheti azt bármely reform. Ámde kétségtelen az, hogy a közigazgatási reform útja nincs oly mérvben előkészítve az ország közvéleményében, mint az igazságügyi reformoké. A helyhatósági autonómia jó, vagy rossz értelmezése okvetlenül két hatalmas táborba fogja vinni az ország közvéleményét. Bármily nagy is azok száma, akik a közigazgatás államivá tételében pillantják meg az administrate kérdésének egyetlen helyes módját, bizonyos az, hogy a harcz még nem dőlt el a gondolkodók elméjében sem, sőt a közvéleményben alig kezdődött meg. Mi tehát opportunitási szempontból is az igazságügyi reformoknak adjuk az elsőséget. Emoly nagyszabású, mint a tényleges — és tegyük hozzá súlyos — viszonyokkal számoló igazságügyi politikával kell, hogy megnyissuk a reformok korszakát. Egy ily politika méltó bármely kormány és bármely párt becsvágyához. A legfényesebb tehetségek felett rendelkező európai kormányok egész ambitiójukkal vetették magukat — mikor koronként a nagy világ eseményei elcsendesedtek — az igazságügyi politikára. Elég csak Németország példájára hivatkoznunk, mely, miután a történelem legnagyobb győzelmét kivívta, nem talált sürgősebb feladatot, mint Németország igazságszolgáltatásának nagyszabású berendezését. Az állami lét megszilárdulta alapfeltételének tekintették ott az igazságügyi reorganizációt , s azért Bismarck époly hevesen küzdött az igazságügyi reorganizátióért, mint most a gabonavámokért. Pedig mily harczokat idézett, a szőkébb hazák helyi patriotismusának mily viharait keltette fel ez a reorganizátió ! Nálunk az igazságügyi reformok nem fognak heves pártharczokat provokálni, s e tekintetben szerencsésebbek vagyunk Németországnál. A mi viszonyaink közt e reformok nagyrészt puszta pénzkérdéssé devalválódnak. Az igazságügyi kormány feladata helyes kezdeményezés által oda hatni, hogy reformjaink a pénzkérdés szikláján hajótörést ne szenvedjenek. S hisz ott van egy sereg reform, mi nem kerül pénzbe, különösen sok pénzbe. Ott van a büntető törvénykönyv életbeléptetése, a polgári códex elkészítése és letárgyalása, ott van a polgári és büntető eljárás reformja. Ami ez utóbbit illeti, a közvetlenségen fog alapulni, a ki. táblákat tehát decentralizálni kell. Ez a decentralisatió előreláthatólag nem fog sokba kerülni, annyiba bizonyára nem, hogy az ország, még jelenlegi pénzügyi viszonyai közt is, el nem bírná annak költségeit. S ha egyszer a gépezet működni fog, csakhamar ki fog tűnni, hogy a polgári ügyek tekintetében sürgetett szóbeliség és közvetlenség sem fogja tönkrejuttatni Magyarország pénzügyeit. A bátor és gyors kezdeményezésre mindenesetre szükség van. A Tisza-kormánynak büszkeségét fogja képezni, hogy alatta jött létre a legtöbb és legjobb törvénykönyv. Ez a kormány alkotta meg a büntető-, a váltó- és kereskedelmi törvénykönyveket, ez terjesztette a törvényhozás elé hiteltörvényeink organikus kiegészítő részét, a csődtörvényjavaslatot. Tisza kormánya tehát csak traditióinak útján halad tovább, ha egy nagyszabású igazságügyi politika által betetőzi eddigi műveit s maradandó emléket állít magának. A talajjavítási és vízhasznosítási munkálatok terjedése érdekében tett föl nyírstett mát azon bizottságnak, mely az újvízi utak építése és a vízhasznosítások tárgyában a közlekedési, földmivelési és pénzügyi minisztériumok küldöttjeiből alakult. Az emlékirat nevezetesen elmondja, hogy a földmivelési minisztérium 1874 óta igyekszik megteremteni a kultúrmérnöki intézményt, szervezni kívánja ezt állami közeg gyanánt és hatáskörét a törvényhozás által olyképen megállapítani, hogy a kultúrmérnök a maga kerületében ugyanazt a befolyást gyakorolhatná a nem hajózható, tehát elsősorban gazdasági vizeken, mint a kir. folyammérnöki hivatal a nagyobb folyókon. A kultúrmérnöki intézmény lényeges kiegészítő részét képezik a rétmesterek, előmunkások, felügyelők, kik a mérnök tervének foganatosítására felügyelnek; ezért a minisztérium elhatározta külön rézmesteri iskola felállítását, mely a f. évi deczember hóban nyílik meg első ízben Kassán. A kultúrmérnökök legközelebbi teendője lesz a harmadik és legalsóbb közeget, a munkáscsoportokat szervezni az ország különféle részeiben. Mivel pedig e téren is az olcsó tőkére szorul elsősorban a gazda közönség, a közgazdasági alapból már eddig is adott a minisztérium egyes községeknek csekélyebb összegeket, nemkülönben alagcsősajtókat, eszközöket stb. Mindez azonban elenyészőleg csekély ahhoz képest, amire szükség volna, miért is a törvényhozás feladatai közé fog tartozni, oly talajjavítási alapot teremteni, mely az ebbeli szükségleteknek legalább némileg megfelel. Az úgynevezett talajjavító járadékbankok felállítása jelenlegi viszonyaink között még nem ajánlható. Amitől végül igen sokat remélhetni a vízhasznosítások gyors elterjedésére, ez a vizi-codex megalkotása, melynek hiánya már jelenleg is sajnosan érezhető. Ennek kilátásba helyezett tárgyalásánál szándékozik a minisztérium mindazokat az elveket és eljárásokat érvényesíteni, miket az eddigi tapasztalatok alapján hazai viszonyaink között szükségesnek lát. Az „Agramer Zeitung“ legújabb számában hosszú szemlét közöl, a magyar és osztrák lapoknak a magyar-horvát kiegyezési viszályra vonatkozó nyilatkozataiból, s különösen súlyt fektet a lapunkban kifejezett nézetre. A szemle abban condludál, hogy a zágrábi lap a békés kiegyenlítést reméli. Ezt óhajtjuk mi is, de hogy létrejöjjön, a horvátoktól függ, mert Magyarország azon állásponton túl, melyet a regulioláris deputatió elfoglalt, egy lépéssel sem közeledhetik Horvátország felé. Mezőgazdaságunk és az amerikai verseny. Beszélgetés dr. Roscher Vilmos lipcsei egyetemi tanárral. Jelen viszonyaink közt, midőn a mezőgazdasági kérdések végre kezdik elnyerni az őket joggal megillető fontosságot, nem hiszünk nagyobb szolgálatot tehetni olvasóinknak, mint ha az alábbi sorokra külön is fölhívjuk figyelmüket. Aki figyelemmel kísérte Európa gazdasági helyzetét, az nem zárkózhatott el azon vélemény elől, hogy az most válságon megy keresztül, melynek nagysága és tartama még alig látható be teljesen. Több oldalról lett ez hangsúlyozva, nevezetesen Angliára vonatkozólag a londoni „Economist“ nem átallja állítani, hogy az a legkiterjedtebb s leghevesebb mezőgazdasági válság közepette van, mely 30 év óta ott uralkodott. A legkiválóbb nemzetgazdák foglalkoztak s foglalkoznak ez égető kérdéssel, közelebb a halléi „Jahrbücher für N. a. Sz.“-ban jelent meg e kérdés fölött dr. Pasche-től egy mindenfelé nagy figyelmet keltett czikksorozat. A mondott szó a következőkben öszszegezi az elmúlt két év gazdasági helyzetét: a tengerentúli gabonaszállítmányok, melyek már évtizedek óta fontos szerepet visznek az angol gabonatőzsdéken, az utolsó évben szerfölötti magasságra emelkedtek, hasonlóképen az amerikai állattenyésztés terményei veszedelmes mennyiségben özönlöttek az európai piacokra. Ezzel egyidejűleg Közép-Európa összes államaiban a mezőgazdaság rendkívül nyomasztó helyzetbe jutott, ugyannyira, hogy magában Angliában is kezdik a védvámokat követelni, hogy elhárítsák, vagy legalább megnehezítsék a külföld szerfölötti versenyét. Nem tévedünk, ha e két egyidejűleg fellépő jelenséget egymással okszerű kapcsolatba iparkodunk hozni s ha azt mondjuk, hogy földmivelőink sanyarú állapotának előidézésében jó része van az amerikai termelők túlságos versenyének. E mondatok felett tépelődve s azon gondolkozva, mi befolyással lehet különösen hazánk mezőgazdaságára Amerika versenye, azon eszmém támadt, hogy megkérdezem e tárgy felől dr. Roscher egyetemi tanárt, a ma élő nemzetgazdáknak kétségkívül leghíresebbikét. Ha a reporterek meginterviewálják a diplomatákat, miért ne lehetne azt tenni a tudósokkal? Jelen czikk ez alkalomból született. Dr. Roscher a legbarátságosabban fogadott, s miután előadtam neki, hogy mi vezetett hozzá, átvette a szót s beszólt e tárgy felől majdnem egy óra hosszáig, amint itt következik. Miért panaszkodtak gazdáink tavaly általában? Európának, kivéve Francziaországot, 1878- ban középszerű termése volt, Anglia termése speciálisan, mert a gabonaárak megállapítása évtizedek óta jóformán ott történik, a közepesen felüli volt. Bármily jó termés mellett is, Angliának tetemes bevitelre van szüksége s ezt a szükségletet, mely tavaly mintegy 30 millió hektoliterre ment, évek óta nagyrészt az észak-amerikai Egyesült Államokból fedezi. Az ár megállapításánál pedig döntő a kereslet viszonya a kínálatéhoz, Angliának 30 millió hektoliterre volt szüksége, Amerika azonban a mondott évben majdnem két annyit szállított oda, hogy ily viszony mellett az árak nyomottak maradtak, természetes. Amerika termésének egy részét 1878-ban Francziaország vette föl. Francziaország középszerű termés mellett fedezi saját szükségletét, sőt jó termés mellett még ad is el. A múlt év termése szokatlanul rossz volt, a hiányt körülbelül 20 millió hektoliterre becsülik, a franczia kereskedők az Egyesült Államokban kerestek fedezetet, találtak is oly meonviscodien nyomottak voltak. Nem volt tehát alaptalan a franczia fölművelő panasza, ki rossz termést alacsony ár mellett volt kényszerítve eladni. Az amerikai concurrenca tehát itt van, vele számolni kell, csak az a kérdés, hogy komoly veszélyeket foglal-e ez magában Európára általában, Magyarországra különösen? Hogy erre a kérdésre megfelelhessünk, vegyük tekintetbe az okokat, melyek folytán ez a mi szempontunkból mértéktelen termelés keletkezett s azon viszonyokat, melyek lehetővé tették, hogy Amerika oly olcsó áron oly roppant mennyiséget dobhasson az európai piaczokra. A gabonatermelés oly roppant mennyiségben s oly hihetetlenül fokozott mértékben az 1873-iki kereskedelmi válság után kezdődik, midőn százezrei a mukásoknak foglalkozás nélkül maradván, kénytelenek voltak beljebb vonulni nyugat felé s ott földet feltörni, így esett, hogy míg a búzával bevetett terület, az 1871-ben 19,943.893 hectár volt, 1878-ban 34.000.000 hectárra emelkedett. Hogy ezzel kapcsolatban az aratott mennyiség s a kivitel is növekedett, az természetes. Az Egyesült Államok kivitele búzában az 1866—70 ötéves átlagban évenkint: 3,735.938 met. mázsára ment, 1871/75-ben 10,800.925 „ „ 1878- ban 30,100.000 „ „ ment. (A naptári év szerint számítva.) E számokból magukból a kivitel további lehetőségére vagy fokozódhatására következtetést nem vonhatunk, állítsuk azokat szembe az aratott mennyiségekkel. Az Egyesült Államok búzatermelése az 1870—75. években átlagosan évenkint 92,930.693 hectoliter volt, 1876- ban 91,600.000 „ 1877- ben 113,650.000 1878- ban 142,450.000 „ Az utolsó év termése az évtized elején való terméseket majdnem 60 mill. hectoliterrel múlja fölül, s az 1877-iket viszonyítva is roppant ugrást mutat, hasonlókép az 1877-iki év 1876-tal szemben, míg az előbbeni években a fejlődés csak fokozatosan történik, úgy hogy természetszerűleg keletkezik az a vélemény, hogy az 1877. és 1878-ks éveknek különösen kedvezőknek kellett lenniök. S valóban minden tudósítás azt mondja, hogy az 1877-ki termés rendkívül bő volt s az 1878. évi még túlságosabb. Ha a kereskedelmi válság idézte elő a termelésnek ily óriási mértékben való fokozását, nem tévedünk, ha azt mondjuk, hogy jórészt az tette lehetővé a kivitelt is. Annak következtében pangottak az üzletek, megszűntek jóformán a szállítások, úgy hogy a vasutak kénytelenek voltak leszállítani díjtételeiket. Nem kevés befolyása volt ebben a csatornák és új versenypályák kiépülésének is, melyek megtörték a nyugatról keletre vivő vasutak monopolját, amelynek következtében 1872 ben, el nem bírván a búza a magas szállítási dijakat, még az amerikai fogalmakhoz képest is óriási mennyiséget, mintegy 22—23 millió hectoliter búzát égettek el, dolgoztak fel trágya gyanánt. Beállván a kereskedelmi válság, midőn a vasutak és egyéb közlekedési eszközök szállítmányai , ha a búza nem lett volna, majdnem teljesen elmaradtak, vasutak, csatornák, tengeri hajók versenyeztek egymással olcsó tarifák s egyéb kedvezmények nyújtásában, ugyannyira, hogy míg 1865-ben egy angol mázsának (45.36 klgr.) Chicagóból Liverpoolba való szállítása 250—60 frtba került, az 1876-ban csak 130—50 frtra rúgott és azóta is tetemesen esett. A szállítók majdnem minden ha 1873-ban 22,171.676 1874 ben 24,967.027 1875-ben 26,381.512 1877 ben 29,500.000 1876 ban 13,276.536 „ 1877- ben 9,721.987 „