Ellenőr, 1880. június (12. évfolyam, 255-305. szám)
1880-06-01 / 255. szám
r Előfizetési dirak : 20 frt — kr. 100 . Évnegyedre Egy hónapra Egész évre Félévre 5 frt — kr. 1 . 80 , Szerkesztési Iroda : Budapesten, váczi körút 26. szám (fő út sarkán.) Semmit sem közlünk/ ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem Xirdetések felvitele a kiadóhivatalban: en, váczi kör-út 26. szám (fő-út sarkán).ovábbá Daube G. L. és társánál M.-Frankfurtban. E sekért járó díj csakis az „Ellenőr” kiadó hivatala által nyugtázott lében fizetendő. Kiadó hivatal: Budapesten, váczi kör-út 26. sz. (fő-út sarkán). léte intézendők az előfizetitek ti a lap szétküldésére vonatkozó minden felszólalót, XII. évfolyam. vállalkozunk. — Posta úttal csak térmentes leveleket fogadunk el. REGGELI KIADÁS. 255. szám. Budapest, kedd, junius 1. 1880. Budapest, május 31. Ő felsége ma este indult el Csehországba. A bécsi officiosus lapok biztosítják, hogy ,ez itt semmiféle politikai jelleggel sem bír : Ő felsége katonai körutat tesz, minisztert nem visz magával, végre a küldöttségek beszédei, valamint ő felsége válaszai sem lesznek politikai színezetűek. Az osztrák kabinet újjáalakításáról keringő számos hír szaporodott egy ujjal. Azt mondják tudniillik, hogy Taaffe gróf a kormányelnökségre fog szorítkozni, belügyminiszterré pedig olyan embert fog kineveztetni, aki szilárdítani fogja a minisztérium koalitiós jellegét. Ez az ember állítólag Weber lesz. * Henri Rochefort levelet intézett Andrieux rendőrfőnökhez, amelyet a „Mot d’Ordre“ közöl. A radicalis stylus ismertetése végett mi is közöljük : Genf, 1880. május 27. Uram ! Legidősebb fiam két kardvágással jött haza Genfbe, az egyik fején van, a másik pedig hasán, a melyeket mult vasárnap abban a pillanatban kapott, midőn a Bastille-téren fekvő lakásából távozott. Párisban a baccalaureatusi vizsga letétele végett tartózkodik. Ő nem vitt koszorút. A gyilkossági kísérletet a 4. brigádába beosztott 307. sz. rendőrügynök követte el ellene, ugyanaz, akit megbíztak, hogy ügyeljen föl reá, mert a kigyelejűek, akik kormányoznak bennünket, az elítélteknek még fiaitól is félnek. Az a nyomorult tudta tehát, hogy az én fiam, akire reávágott, ön nyilván parancsot adott, hogy kaszabolják le annak fiát, aki megmenekült az ön kémei elől, hogy megboszulja önmagát az atyán. Azt nem követelem, hogy igazságot szolgáltassanak nekem azon kormány alatt, amely megengedte az ön sógorának, hogy büntetlenül öljön meg egy embert párbajban, ami bizonyára nem ment végbe szép szerrel, mert a gyilkos óvatosan iparkodik kibújni a törvényszéki nyílt tárgyalás alól. Csak arra akarom önt figyelmeztetni, hogy én önt teszem felelőssé a fiam ellen kétségtelenül megfontolt terv alapján elkövetett gyilkossági kísérletért. Mihelyt visszatérek Párisba, első dolgom lesz, hogy pofonnal fizessem önnek vissza minden egyes sebét. Az amnestia, melytől annyira retteg ön, rövid idő alatt elkerülhetlen lesz. Akkor az ön kardvágásaiért az ön fülein veszek kárpótlást. Én azt hittem, hogy ön kegyetlenségből vagy butaságból küzd az amnestia ellen, most látom, hogy óvatosságból. Henri Rochefort. * A „Daily Telegraph“ konstantinápolyi tudósítója állítólag igen jó forrásból jelenti a következőket : Mahmud Nedim azt indítványozta a minisztertanácsban, hogy hívják haza Midhat és Szaid pasát. Ő ugyan Midhat ellensége volt mindenkor, mondotta Mahmud, de azt hiszi, hogy a jelen helyzetben szükség van Midhat tanácsára. Az a körülmény, hogy ezt Mahmud Nedim tanácsolja, nagy hatást gyakorolt és valamennyi miniszter elfogadta az indítványt. A minisztérium emlékiratot terjesztett a szultán elé e czélból. A szultán az emlékirat vétele után rögtön sürgönyt küldetett Szaid pasához. A kormányelnök (a kis Szaid) azonban elment a szultánhoz és azt mondotta, hogy ő is aláírta ugyan a minisztertanács határozatát, de nem tanácsolja a szultánnak a határozat végrehajtását, mert Szavasz elég jóravaló ember, aki képes lesz megvédelmezni Goschen ellen a szultánt. Ő felsége ekkor széttépte az emlékiratot, Szaid hazahivatását visszavonta és azóta nem fél Goschentől, mert azt határozta el, hogy az angol követ minden követelésére nemet fog mondani. A pénzügyminiszter még ma a jelen ülésszakban rövid törvényjavaslatot fog a fővárosi 6 milliós kölcsönnek bélyeg- és illetékmentességéről a képviselőház elé terjeszteni, hogy a főváros még a nyáron megköthesse a kölcsönt. (B. C.) A képviselőház pénzügyi bizottsága ma Prónay József elnöklete alatt tartott ülésében a czukoradóról szóló törvény módosítását tárgyazó törvényjavaslattal foglalkozott. A kormány részéről Szapáry Gyula gr. pénzügyminiszter és Králitz miniszteri tanácsos voltak jelen. Králitz miniszteri tanácsos tüzetesen indokolván a javaslatot, Szapáry Gyula gróf pénzügyminiszter, Hegedűs Sándor, Wahrmann Mór fölszólalása után a bizottság abban állapodott meg, hogy holnap tartandó ülésében három kérdést fog szövegezni, melyek a szakértők elé terjesztetnek. Ezzel az ülés véget ért. A magyar-horvát pénzügyi egyezség érdekében kiküldött országos bizottság ma este Cziráky János gr. elnöklete alatt ülést tartott. A kormány részéről jelen voltak: Tisza miniszterelnök, Szapáry és Bedekovich miniszterek és Pejacsevich László horvát bán. Elnök az ülést megnyitván, jelenti, hogy a napirend tárgyát az előadó előterjesztése képezi. Fálk Miksa előadó előterjeszti a bizottság eddigi megállapodásainak nyomán az általa szerkesztett törvényjavaslatot, melyet Pejacsevich László gr. horvát bán azon kijelentése után, hogy ahhoz hozzájárul, a bizottság változtatás nélkül elfogad. Az elfogadott törvényjavaslatot át fogják küldeni a horvát országos bizottsághoz. Holnap d. u. a két országos bizottság együttes ülést fog tartani a törvényjavaslat elfogadása végett._________ A kormány és a katonai határőrvidék parancsnoka, illetve a közös hadügyminisztérium most tárgyalják azon módozatokat, melyek mellett a katonai határőrvidék bekeblezése még az idén végrehajtható az űrlapok e kitöltésének esetleges költsége háramlik, mely nagyon csekélynek mondható. A törvényjavaslat általánosságban elfogadása után megkezdették a részletes tárgyalást. A czím elfogadtatott, úgyszintén az 1. §. A 2. § a lakhelyek felvételének kihagyása mellett az állatok számlálásának megtartásával fogadtatott el. Az idő előrehaladván, a tárgyalás folytatása a holnapi ülésre halasztatott, mely a holnapi országgyűlés után fog megtartatni, lesz. Különösen a pénzügyi administratió tekintetében lényeges változások lesznek szükségesek. (B.C.) A hitelbank-csoport a beruházási kölcsönt 10.962.000 frt összegben — értesülésünk szerint — június 10-én veszi át. Nyilvános aláírás nem lesz. (B. C.) _________ A képviselőház közgazdasági bizottsága ma d. u. 5 órakor Fálk Miksa elnöklete alatt tartott ülésében tárgyalás alá vette az erdélyi gazdasági egyesület kérvényét az elmaradt úrbéri és más ilynemű kárpótlások kifizetésének eszközöltetése iránt, mely Baross Gábor előadó javaslatára a kormánynak megvizsgálás és jelentéstétel végett kiadatni határoztatott. Ezután tárgyalás alá vétetett Marosvásárhely város kérvénye, melylyel az uzsora korlátozása iránt törvényt alkottatni kér. Baross Gábor előadja, hogy az igazságügyminiszter elfoglaltsága miatt az ülésben meg nem jelenhetvén, magát Zádor Gyula miniszteri tanácsos által képviselteti, kit is a szükséges felvilágosítások megadásával megbízott. Zádor Gyula miniszteri tanácsos előterjeszti, hogy a minisztertanács határozata folytán múlt év vége felé az igazságügyminiszter szakbizottságot hívott össze, melynek feladatává tétetett, hogy az uzsora korlátozására ezérző intézkedésekről véleményt és törvényjavaslatot terjesszen elő. A szakbizottság ezen ügyet behatóan tárgyalta és törvényjavaslatot terjesztett az igazságügyminiszterhez, aki azt a pénzügyi, kereskedelmi és belügyminisztériumokkal közölte, de eddig még nem kapott választ. A törvényjavaslat főbb vonásaiban a német és osztrák hasonló tartalmú törvényjavaslatokra támaszkodik, de azért nem utánozza vakon egyiket sem. Legfontosabb a törvényjavaslatnak 1. §-a, melyben az uzsora definitiója foglaltatik. Ezelőtt mindaz uzsorának tekintetett, ami a megállapított kamatlábon túlment, de az újabb tudomány ezen álláspontot meghaladottnak tekinti, s a szakbizottság ehez képest az uzsorát ekként definiálta: „A ki másnak szorultságát, könnyelműségét vagy tapasztalatlanságát kizsákmányolva, oly feltételek alatt hitelez, vagy ad fizetési halasztást, a melyek a részére engedett túlságos mérvű vagyoni előnyök által az adósnak vagy kezesnek vagyoni romlását előidézni, vagy elősegíteni alkalmasak, az uzsoravétséget követi el.“ Szóló kijelenti azonban, hogy nincs felhatalmazva az iránt nyilatkozni, vájjon a minisztérium ezen álláspontot magáévá tette-e és hozzáteszi, hogy Ausztriában újabban arról gondolkoznak, hogy a kamat maximumát kell megállapítani, és hogy ami azon fölül van, az uzsora. Falk Miksa elnök azt óhajtaná tudni, mikor várható a tvjavaslat beterjesztése. Baross Gábor előadja, hogy az igazságügyminiszter kijelentette, miként hiszi, hogy a jövő ülésszak folyama alatt a törvényjavaslatot nemcsak előterjesztheti, hanem hogy az törvényerőre is lesz emelhető. Minthogy e kérvény nagyon fontos és Marosvásárhely kérvényét eddigelé már mintegy 20 törvényhatóság támogatta, szóló indítványozza, emeltessék ki a jelentésben az, hogy a bizottság a kormány nyilatkozatát bírja az iránt, hogy e tárgygyal komolyan foglalkozik, hogy a törvényjavaslat az előkészítés stádiumában és annak előterjesztése a kormány szándékában van , és ennélfogva a kérvény kiadandó volna a minisztériumnak azon reményben, hogy az ez irányban a jövő ülésszak alatt előterjesztést fog tenni. Andaházy Pál azzal kívánja megpótoltatni, hogy a minisztérium hivassék fel arra, hogy a jövő ülésszakban e tárgyra vonatkozólagjavaslatot terjeszszen a ház elé. Tárgyalták ezután az országos népszámlálásról szóló törvényjavaslatot. Kemény Gábor kereskedelemügyi miniszter indokolja a javaslat szükségességét, melyet a civilisatió kifolyásának tart, és ajánlja a törvényjavaslatot. Baross Gábor hivatkozik arra, hogy a közelebb múlt népszámlálási törvény tárgyalásakor is fölmerült az a kérdés, hogy mely időközökben ismétlendő a népszámlálás. Gorove, az akkori kereskedelmi miniszter, nem tűzött ki határozott időpontot, mert nem akart praejudicálni a jövőnek és mert, más országok példájára, nemzetközi megállapodásoktól tartotta azt függőnek. Mocsáry Lajos nem tartja szükségesnek most a népszámlálást és nagyobb időközökben tartott népszámlálással is beérné. A 150.000 írtért, amelybe kerül, nem lát benne elég gyakorlati hasznot. Keleti Károly miniszteri tanácsos megjegyzi, hogy a törvényjaslatnak nemzetközi megállapodás, sőt majdnem kötelezettség az alapja. Az 1872-ki pétervári congressuson, ahol Magyarország is képviselve volt, megállapodtak, hogy a képviselt országokban, 10—10 évben népszámlálás lesz a statisztikai adatok kicserélése és általában a nemzetközi népstatisztika érdekében. Practicus haszna is van, mert sok esetben fontos fölvilágosításokat, pontos statisztikai adatokat nem lehet népszámlálás nélkül szolgáltatni. Kemény miniszter fölemlíti, hogy nemcsak nemzetközi érdek parancsolja, hanem saját érdekünk is, hogy minél gyakrabban és alaposabban megcáfoljuk azt az állítást, hogy a magyar faj pusztul. György Endre kérdi a kormánytól: 1. Minthogy nagy súlyt tulajdonít a nemzetiségi tekinteteknek, kérdi, várjon a kitöltendő űrlapoknál gondoskodva van-e arról, hogy az pontosan kifejezésre juthasson ; 2. miután ajavaslat 2. §-ban a házi állatok megszámlálása is be van véve, melyek azok, amelyek megszámlálás alá esnek, s végre 3. hogy, miután az 1871-ki népszámlálás, mint a kormány kijelentette, 276.000 írtba került, kérdi, hogy az esetleg felmerülő költségtöbblet által támadható differencia a községek által munkában vagy készpénz által fog-e kiegyenlíttetni. Kemény miniszter kijelenti, hogy a megszámlálás, miután a lovakra és egyéb teherhordó állatokra nézve más törvény intézkedik, e helyen a számlálás csak a szarvasmarhákra, juhokra és a méhekre terjesztetik ki. A költségekre nézve megjegyzi, hogy a felvett 150.000 frtból az idén 50.000 frt, a jövő évben pedig 100.000 frt fog igénybe vétetni és ezen összeget elégségesnek hiszi a számlálás keresztülvitelére, minthogy a jelenlegi számlálás módozatai nagyon egyszerűsítettek. Ezenkívül a kormány az összes nyomtatványokat szolgáltatja s a községekre legfeljebb csak Táviratok. Szolnok, május 31. (Eredeti távirat.) Batthyány József gróf főispán ma közlelkesedés között tette le az esküt. Kerek főjegyző szépen átgondolt beszédben üdvözölte, többszörös hivatkozással a Batthyány-család dicső múltjára. A főispán ezután a közgyűlést bezárta. A közgyűlés után díszebédet tartottak, melyen határtalan lelkesedés nyilvánult a főispán iránt. A hagyományos Lehelkürtből a főispán ő felségéért, Kerek főjegyző pedig a főispánért ivott, mit a felköszöntések hosszú sora követett. Délután népünnepély ökörsütéssel s korcsorgatással. Este tánczmulatság. A lelkesedés határtalan. Bécs, május 31. Ő felsége ma este 9 órakor az államvasut külön udvari vonalán Prágába utazott. Ő felsége Schönbrunnból egyenesen az államvasut pályaudvarába hajtatott. Bécs, május 31. .A hivatalos lap közli Klaus és Jäger osztálytanácsosok kinevezését miniszteri tanácsosokká és Stummer miniszteri titkár kinevezését osztálytanácsossá a miniszterelnöki hivatalban. London, május 31. (Eredeti távirat.) Az ulemák s a fanatikus párt Konstantinápolyban azt tanácsolják, hogy ellen kell állni az európai hatalmak interventiójának. A porta Goschen követeléseire valószínűleg non possumus-szal válaszol. Ayub khán, Jakub khán öcscse Heratból Kandahar ellen indul. London, máj. 31. Dilke válaszul kijelenti, hogy a kormány nem szándékozik a Persiával Herat tartományt illetőleg az előbbi kormány által megkezdett tárgyalásokat folytatni, de a kormány óhajtja, hogy Herat és környéke tartósabb és békességesebb kormányzás alá kerüljenek. Skutari, május 31. (Polit. Corr.) Az albán liga bizottsága és a hegyi törzsek által május 29-kén tartott értekezletben elhatározták, hogy új emlékiratot nyújtanak át a consuloknak. Az albán liga bizottsága által kivetett nagy hadisarc miatt nagy elégedetlenség uralkodik. Azonfelül az egyenetlenség a mohamedán albánok és a túlnyomó hatalommal fellépő katholikus hegyi törzsek közt mindinkább nagyobb mérveket ölt. Róma, máj. 31. A miniszterpárt és a dissidensek közt tárgyalások folynak a kibékülés érdekében. A jobbpárt elhatározta, hogy a költségvetési bizottság hátralevő hat tagjának megválasztásakor üres jegyekkel fog szavazni s az esetleg reá eső választást nem fogja elfogadni, mivel a párt számának meg nem felelő képviseletet elvállalni nem akar. Róma, május 31. Depretis a képviselőház elé terjesztette a választási törvényt és kérte annak sürgős tárgyalását. Hosszabb vita után 210 szavazattal 130 ellenében elfogadta a házavallotti azon indítványát, hogy e törvényjavaslatot már a szürdők előtt fogja tárgyalni. Páris, május 31. A senatus csekély változtatással elfogadta Baragnon javaslatát az állami tanszékek okleveleinek a szabad tanszékek okleveleivel való egyenjogúsítására nézve. — Az igazságügyminiszter ma terjeszti a parlamenti bizottság elé az új törvényjavaslatot, mely az elmozduhatlanság eltörlését egy évi tartamra állapítja meg. — Azt hiszik, hogy ezen az alapon a miniszter és a bizottság közt megegyezés fog létrejönni. — Andrieux rendőrprofét sógora Koechlin, párbajra hívta ki Rochefortot, mivel ez utóbbi ismert levelében sértőleg nyilatkozott Koechlinről. A párbaj valószínűleg meg fog történni. A Chili szövetségéhez érkezett távirat szerint, a chiliek Taena mellett az egész perui hadsereget megverték. Bukarest, május 31. (Pol. Corr.) Románia és Bulgária fejedelmei személyesen azon fáradoznak, hogy a kormányuk közt kitört viszályt kiegyenlítsék. Stourdza román ügynök legközelebb Szófiába tér vissza azzal az utasítással, hogy a kibékülést teljes nyomatékkal mozdítsa elő. Az olasz választások eredményét ismertettük. Kevés különbséggel hasonló számaránynyal tértek vissza a parlamentbe a pártok, így történt, hogy a dissidensek most is a döntő súlyt képezik a mérlegen. Ha az alkotmánypárttal szavaznak, a miniszteri párt kisebbségben maradhat. Ellenkező esetben a miniszteri párt tekintélyes többségre tesz szert. A dissidensek tudva ezt, áruba bocsátják szavazatukat. Crispi és Nicotera a helyzet urai. Ha az alkotmánypárt többet ígér nekik, mint a miniszteri párt, megbuktatják a kormányt. Tőlük függ, hogy tetszésük szerinti pillanatban kormányválságot idézzenek fel. Ezt a helyzetet egy különben jelentéktelen eset tárta fel. A ház osztályainak alakításánál a dissidensek és alkotmánypártiak eleintén együtt tartottak. Időközben azonban a kormány — valószínűleg túllicitálás által, s mert az alkotmánypárt nem adott elég helyet a dissidenseknek — megnyerte az olasz parlament voltigenjeit, úgy hogy pár óra múlva a miniszteri párt mellett sorakoztak. Most tehát az egész baloldal egy kalap alá került. De hogy meddig tart Depretis, Cairoli, Zanardelli, Nicotera és Crispi urak közt a szövetség, ez más kérdés. Tovább semmiesetre sem, mint ameddig az alkotmánypárt többet tud ígérni, mint a kormány. Ez ma a parlament helyzete Olaszországban. A kamara feloszlatása tehát nem bizonyult hasznosnak. Az olasz királyok csak ritkán nyúlnak a feloszlatás jogához, s még e ritka esetben sem bizonyul az az olasz parlamenti viszonyok tévetegéből kivezető útnak. S ez nem csak pillanatnyi tünet, hanem rendes állapot. Azon zűrzavarnak, melynek képét mutatja az olasz parlament, ott van aggasztó háttere az olasz nemzetben. Nem a szabadelvűség kérdései, nem a külügyi, vagy belügyi politika az, mely megrendítette Olaszország közállapotait. A radicalismus ezége alatt fellépett republicanismus. Az egységes olasz monarchiának nincsenek gyökerei a múltban, nincs prestigeje a tömeg szemei előtt. A latin faj népei átalában elejtették a monarchikus állameszmét De, azt hiszszük, valamennyi európai latin nép közt, az olasz legkevésbé monarchikus. Kevésbé, mint a franczia, pedig Francziaország köztársaság és, úgy látszik, köztársasági államformája a tartósság jellegével bír. S ez természetes. Francziaország egységes monarchia volt két megszakítással egész 1870-ig. Császári vagy királyi monarchia. Úgy az imperialismusnak, mint a royalismusnak van ott traditiója, a setét mellett van fényes, ragyogó múltja is. Olaszországban mindez nincs így. Itália apró, többé-kevésbé független államocskákból állott. A kis monarchiák tőszomszédságában virágoztak a köztársaságok. Respublikák váltak monarchiákká és megfordítva. A monarchismus tehát nem gyakorolhatta állandó befolyását Itália népeire. A monarchia gyökere nem nőhette keresztül-kasul az olasz talajt. Nem különösen azért sem, mert a monarchia a legtöbb esetben idegen zsarnokságot jelentett az olaszok előtt. Macchia- Ve 11, mikor az egységes Olaszországról álmodott, nem képzelte bele az olasz czimerbe a királyi koronát. Tekintet nélkül az államformára lebegett szemei előtt Olaszország képe. Az olasz egység előharczosai, a Piemont által pártfogolt izgatók, republicanusok voltak , csakhogy a józanabbak tudták, miszerint az olasz egység nem jöhet létre köztársasági czég alatt. Azért fogadták el republicanus utógondolattal a királyság eszméjét. A szárd monarchia tartományról tartományra kiterjesztette uralmát egész Itáliára. Mindenütt zárt kapukkal fogadták, mert az olasz egységet hozta. Mióta azonban az olasz egység létrejött, a republicanismus további czélja felé tör. A régi köztársasági tartományokban feléledtek a republikánus emlékek. A regionalismus, mely az olasz egység mámorának elmúlta után, ridegen számítgatni kezdte, hogy mit hozott neki, s mit vett el tőle az új alakulás, panaszokra fakad, s mint a létező viszonyokkal elégedetlen elem beleszegődik a köztársasági táborba, Piemont kivételével nincs rendíthetlenül monarchikus tartomány, vidék Olaszországban. Ily körülmények közt a nyugodt, mérsékletes politikusoknak nagy aggodalomra van okuk. Félthetik az olasz monarchiát. Imminens veszély nem forog ugyan fenn, mert egy gyökeres átalakulás csak hosszú időn át történhetik, s még a józanabb republikánusok is félnek attól, hogy ledöntve az olasz monarchiát, ledöntik egyszersmind az olasz egységet. A republicánus Olaszország megszűnnék egységesnek lenni , mert a tartományok köztársasági foederalismusa, mely egyelőre kielégítené a regionalizmus érdekeit, csakhamar apró köztársasági államokra szakadna, majd a köztársaságot államról államra megdöntenék az okvetlenül feltámadó apró zsarnokok. Ily kilátással a jövőben még a republikánus érzelmű olasz hazafiak is felettébb meggondolandónak tartják a dolgot. Bármit gondoljanak, mondjanak és írjanak is tehát a republicanus túlzók, a komoly fordulat még függ sok körülménytől s mindenesetre egy távolabbi jövő kérdése. Egy azonban bizonyos, hogy a republicanis mi tért nyer Olaszországban. Ezen a tényen nem változtattak a lefolyt választások sem, habár a radicálisok néhány mandátumot elvesztettek. A magyar szent korona. (Ipolyi püspök jelentése.) Tekintetes Akadémia! A magyar tudományos akadémia i. é. február 26-án tartott összes ülésében, archaeologiai bizottságának elnöke által előadott indítványára, a magyar szent koronának tudományos és nevezetesen műtörténeti szempontból való vizsgálatát méltóztatott elhatározni. Indokolta ezt a magyar tudományos akadémiának a tudomány összes ágai fejlesztésére irányzott munkásságában mindenkor kiválón nyilatkozó ama figyelem, melyet rendeltetésénél fogva nevezetesen a nemzet emlékeinek tanulmányára s ismertetésére fordít. Nemzeti történetünk műemlékei közt pedig kétségtelenül legméltóbb helyet igényelhet az országnak szent koronája, mely a mint állami létünkkel úgyszólván egykorú, úgy annak egyik palládiumát képezi , és valamint régisége és műbecse, úgy közjogi s államhatalmi jelentőségénél fogva országunk legfőbb jelvénye s legkegyeltebb tárgya. És midőn a hazai tudomány immár nemzeti és hazai régiségeink és műemlékeink vizsgálatát a mai világirodalom színvonalára emelte, nem volt mellőzhető többé a magyar szent korona tudományos művizsgálata és kiadása sem, melyet a nemzeti kegyelet, valamint a tárgynak kiváló műbecse egyaránt követelt. Történelmi tekintetben a sz. korona ugyan eddig is már századokon át számos munkában foglalkoztatta a hazai történetvizsgálatot. De története nem volt mindaddig teljesen megírható és befejezhető, míg az általa felvetett számos kérdésre a műszaki és műtörténeti vizsgálat meg nem felelt. Utóbbi időben ugyan a műtörténeti tanulmányok mai teljes kifejlődésénél fogva ez irányban is foglalkoztatta immár a figyelmet. És újabban egy kitűnő iohtó, ar Rock Frigyes acheni kanonok már e tekintetben is tárgyalta nagyonyszerű s királyunk költségével segélyezett német nyelven közzétett munkáiban, s amily méltón tüntette fel alapos szakismereténél fogva annak kiváló műbecsét, úgy több részt mégis nem egy kételyt hagyva fenn, sőt több helyütt felismerhető pontatlanságot tanúsítva, újabb kimerítőbb vizsgálatot tett kívánatossá, sőt szükségessé. E vizsgálati megoldás méltán első rendben a magyar tudom, akadémiát illette meg immár, mely körében több szakférfiúval rendelkezett, kik e feladatnak a tudomány mai álláspontján megfelelni képesek. A magyar tudományos akadémia e szerint hivatásához képest vállalkozván e feladatra, fennemlített összes ülésében elhatározta, hogy a szent korona vizsgálatára szakértőkből álló három tagú bizottságot nevez, mely alólírott akadémiai igazgató és rendes, valamint archeológiai bizottsági tagnak elnöklete alatt dr. Henszlmann Imre r. tag s az akadémiai archeológiai bizottságnak előadójából, úgy dr. Pulszky Károly az akadémia ugyanezen bizottsága közlönyének az „Arceologiai Értesítő“nek szerkesztőjéből állott , kik mindannyian a műtörténet terén is, nevezetesen a hazai ötvös- és zománczatt vizsgálataik tanulmányaival erre magukat képesítették. Ennek folytán a tekintetes akadémia kérvényével ez ügyben a király ő felségéhez járult, hogy a sz. korona tudományos művizsgálatát legkegyesebben megengedni méltóztassék. A magas kormány utján benyújtott s ajánlott folyamodásra a legfelsőbb engedély megadatott s ez a kormány által egyszersmind az oszággyűlés főrendi és képviselőházának is bejelentetvén, a vizsgálat f. é. május hó 9. és 10-kére tűzetett ki, mely napon úgy az ő felsége személyét képviselő királyi biztosok, valamint az országgyűlés két háza által választott küldöttségek s a korona-szekrényt lepecsételt főméltóságok, az ország primása és az országbíró (ezt a kinyitásnál gyengélkedése miatt helyettesítő tárnokmester) és a koronaőrök jelenlétében megnyitott korona-szekrényből kivett sz. korona s a többi koronázási jelvények a budai királyi várpalota egyik erre rendelt termében az akadémia küldöttségének tudományos vizsgálatul, leirásul s képeik felvételéül az ez alatt egymást felváltva állandóan őrködő koronaőrök egyike s a koronaőrség tisztei jelenlétében s felügyelete alatt kiadattak. Az akadémia bizottsága ezzel feladatához fogott és két napon át e helyről el sem távozva, a rendelkezésére álló egész időt felhasználta, s a korona művének, díszítéseinek és képeinek úgy egészben, mint részleteiben fontos vizsgálatát, meghatározását és leírását teljesítette. Emellett kiválóan szükséges volt a tárgyak pontos graphikai felvétele s előállítása, hogy az akadémiának előterjesztett indítvány s az akadémia által ő felségéhez intézett kérelem értelmében egyszersmind a koronának hű képe készíttessék s ezáltal annak méltó közrebocsátásáról is gondoskodva legyen, valamint a vizsgálat eredményei részleteikben is világosan előállíttathassanak. E tekintetben a reproductionális eljárás mai nagy vívmányait alkalmaztuk és teljes fejlődése eredményeit felhasználva, igyekeztünk e felvételeknél érvényesíteni, s e részt elmondhatjuk, hogy a modern sokszorozó művészetek modern előnyeinek felhasználásával sikerült a szent korona képeit elkészíttetnünk. Mi végre Divad Károly, a felvételek elemében legjártasabb fénykész hazánkfiát a fényképi felvételek, valamint Rauscher Lajost, a budapesti országos mintarajztanoda rajztanárát, ki e műnemben rajzai és színkiviteli remekműveiről ismeretes, alkalmaztuk a korona teljes alakja és több oldalképének, valamint annak minden egyes jelentékenyebb részletes összes zománezképei felvételére úgy fényképben Budapest, május 31. Az elvek harcza lételeme a parlamentarismusnak. A hol ez a harcz szünetel, ott stagnázió következik be. A hol elfajul, ott veszély fenyegeti a Parlamentarismust. Olaszország ez utóbbi tünetet mutatja. Pártjainak nincs történeti múltja, fejlődése. Átalakulnak, szétzüllenek, megsemmisülnek azok. Nincs életerejök, nem képesek magukba felvenni az eszméket, assimilálni a minden parlamentben támadó új elemeket. Az angol tory és whig párt bámulatos tünete a Parlamentarismus történetének. Ezek vívták ki egymás ellen, vagy egymás mellett az angol alkotmányt, az angol szabadságot. Küzdöttek vagy szövetkeztek egymással. Átalakult lábaik alatt az angol alkotmány talaja, a múlt század társadalmából egy új, modern társadalom támadt, nagyra növekedett a radicalismus, s elbontással fenyegette áradata mind a kettőt. És mind e tünetekkel, magával az idő pusztító hatalmával diadalmasan megküzdött mind a kettő , mert elvek képezték lételemét, brit absorbeáló és assimiláló képességgel, erősen kifejlett individualitással, melyet a különbségek és ellentétek haladványosan jelenkező eltűnése sem volt képes megszüntetni. Olaszországban mindennek ellenkezőjét látjuk. Azért nincs szilárdsága ez állam parlamentarismusának. A fractiók tükördarabjai elijesztő torzképet mutatnak, a Parlamentarismus működése e párttöredékek véletlen csoportosulásától függ.