Ellenőr, 1880. szeptember (12. évfolyam, 418-472. szám)
1880-09-11 / 436. szám
Előfizetési ár reggeli és esti lapra együtt : Egész évre........................ Félévre......................... . . . . 10 „ - „ Évnegyedre ........................ • • • 5 „ - „ Egy hónapra...................• • . • In 80 „ Az esti lap postán való külön küldéséért az előfizetési áron felül, külön 1 frt jár évnegyedenkint. Az előfizetési pénzek és a lap szétküldésére vonatkozó minden felszólalás a kiadóhivatalba (Váczi körút 26. sz.) intézendők. ELLENŐR POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. Budapest, szombat, szeptember 11. 1880 Szerkesztőség és kiadó-hivatal Budapesten, Váczi körút 26. sz. (Fő-út sarkán) Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jö. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. Hirdetések felvétetnek a kiadó-hivatalban, továbbá DAUBE G. L. és társánál MFrankfurtban. A Hirdetésekért járó díj csakis az „Ellenőr“ kiadóhivatala által nyugtázott számla ellenében fizetendő. Budapest, szeptember 10. Az egyetemes kamarai gyűlés. Holnap délelőtt nyitja meg a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter a magyarországi kereskedelmi és iparkamarák egyetemes gyűlését, mely hivatva lesz a törvényhozásnak már közeli jövőben várható alkotásait, amennyiben az „iparkérdés“ összefoglaló neve alá tartoznak, beható tanácskozás útján előkészíteni. Kiváló fontosságot kell e tanácskozásoknak tulajdonítanunk, nemcsak azon nagy jelentőségű közgazdasági érdekeknél fogva, melyek a tárgyalandó kérdésekkel összefüggésben állnak, hanem azon feszült, mondhatnék túlfeszített érdeklődésnél fogva is, melylyel az országban százezrek az enquête tagjainak ajkáról a megváltó vagy elkárhoztató szót lesik. Czéfarendszer, kötelező ipartársulat, szervezett, de szabad ipar, ezek lefelé, vagy ha tetszik fölfelé menő sorban a jelszók, melyek az iparűzők és az úgynevezett iparbarátok táborából immár évek óta egyre szenvedélyesebben felhangzanak, a kamarák küldötteinek immár ismeretes névsora pedig a személyek ismerője előtt nem hagy fenn kétséget az iránt, hogy a harcz a miniszteriális gyűlésterem parkettjén is erélylyel és szenvedélylyel fog folytatódni. A nép nagy tömegéről azt mondják, hogy szívesen és vakon kap a jelszón és lelke egész ájtatosságával tiszteli apostolokként azokat, kik e jelszó zászlajának hordozói. Igen, teszi ezt, de soha sem indító ok nélkül. Nem ok nélkül mondta ki a mult évben megtartott II. országos iparosgyűlés a mestervizsgálatok és a kényszertársulás behozatalának szükséges, el nem odázható voltát; nem ok nélkül hangoztatják az ipar érdekeinek szánt napi sajtóban a nyílt vagy többé-kevésbé leplezett czéhrendszer barátai tanaik egyedül üdvözítő voltát annyi hévvel és nekitürközéssel, hogy nem egy korábbi doctrinárius, a mindent legázoló rohamtól ijedtében, önként hagyja cserben egyik positióját a másik után és „meggyőződésből“ legalább alkuba bocsátkozik a vakon rohanókkal. Rossz időket éltünk és élünk jórészben még mai nap is. Míg kereskedelmünk és legalább csírájában meglevő gyáriparunk lassan kint fel kezd ocsúdni a hétéves pangásból, a kisipar terén gyors progresszóban látjuk fokozódni a hanyatlást és ezzel együtt a már-már caossá nőtt desorganisatiót. Az előttünk lefolyt mozgalmak politikai hátterét nem tekintve, röviden ez az oka a jelszavak felkapásának, az apostolok felavatásának. Ki követelheti a nagy tömegtől, hogy midőn részben önön tehetetlensége miatt, részben a befolyásán kívül álló gazdasági alakulások miatt éhezve és az anarchia minden káros következményét szenvedve, a régi jó idők telt húsos fazetekaira és legalább a kiváltságosoknak fölötte kedvező, madzagon járó rendjére visszagondol, ne ez időknek korszentelte intézményeiben lássa és keresse a bűvös eszközt, mely egyszerre visszaadhatná a vesztett paradicsomot — már t. i. annak a kinek. De hogy a tárgyilagosan és higgadtan gondolkodónak szabad-e az elégületlenséget szül okból bizonyítékot faragnia, mely szerint nem az elégületlenségnek, hanem a tényleg ki nem elégítő állapotoknak csakugyan a létezett intézmények felforgatása az oka, mely szerint tehát a kívánatos javulás a felforgatott intézmények visszaállítása nélkül lehetetlen, az már más kérdés, melyre, úgy hiszszük, a kamarai egyetemes gyűlés meg fogja adni a helyes feleletet. Nem szándékunk a kamarai egyetemes gyűlés elé terjesztendő kérdő pontokkal már ez alkalommal részletesen foglalkozni. Egyet azonban már most sem hagyhatunk érintés nélkül, azt t. i. ami nincs benne a kérdő pontokban. Nincs pedig benne a kérdőpontokban az a tendencia, mely az egész iparkérdést és mindazt, ami vele összefügg, a nagyon is korlátolt állásponton, melyből azt az iparos mozgalom tekintette, felülemelné és az iparkérdésnek korunk politikai, sociális és főleg kulturális törekvéseivel való összefüggését legalább jelezné. Nemcsak arra célozunk e kifogásunkkal, hogy az iparos oktatásnak véleményünk szerint legsarkalatosabb kérdése a minisztérium által kiadott kérdőívből egyszerűen kimaradt, hanem sajnáljuk azt is, hogy az egész kérdőív az iparkérdésnek hogy úgy mondjuk csak rendőri oldalát veszi figyelembe. Talán még lesz alkalmunk megmutatni, hogy az iparkérdés korunk kulturális állapotainak és törekvéseinek figyelembe vétele nélkül nemcsak meg nem oldható, hanem helyesen meg sem ítélhető. Addig pedig reményünket fejezzük ki aziránt, hogy az egyetemes kamarai gyűlés a kérdőívénél tágabb alapra, majd azt mondták magasab színvonalra emelt tanácskozásait. E reményben és azon komoly aggodalomban, hogy a gyűlésnek kétségkívül alapos és tárgyilagos tanácskozásai sem lesznek képesek a túlságig felizgatott kedélyeket lecsillapítani, szívesen üdvözöljük a fővárosban a kamarák küldötteit mint a nagyon is elmérgesedett baj leghivatottabb orvosait. JÓNÁS JÁNOS sának biztosítása végett a nevezett szertár parancsnokságánál a beérkezendő írásbeli ajánlatok 1. évi október hó 15-én fognak tárgyaltatni. Az ezen szállítás közelebbi feltételeit a budapesti kereskedelmi és iparkamara irodájában (Mária Valéria-utcza, uj tőzsdeépület II. em.) délelőtt 9—1 óráig megtekinthetik. Phylloxera-enquête volt ma a kereskedelmi minisztériumban Kemény Gábor b. miniszter elnöklete alatt. Ezen értekezletre Földváry Mihály pestmegyei alispán s több városi képviselő is meghivatott. A főváros tudvalevőleg erélyesen kikelt a kereskedelmi miniszter azon intézkedése ellen, mely szerint Pest megye phylloxeralepte területeiről a szőlőbehozatalt megengedte s ezáltal a főváros phylloxeramentes szőlőit az inficiáltatás veszélyének kitette. A város részéről felhozott érvek kellő méltánylásával a miniszter enquetet hivott össze s arra a város több képviselőit is meghívta, hogy nézetüket e tárgyban közvetlenül meghallgassa s ahhoz képest intézkedjék. A város képviselői a mai enqueten is fentartották tiltakozásukat s fejtegették a miniszteri intézkedés veszélyes voltát. Földváry alispán ezzel szemben a szóban levő (Tóthfalu, Pócsmegyer stb.) pestmegyei községek védelmére kelt, melynek jövedelmi főforrását épen a szőlőveli kereskedés képezi, s ha ettől eltiltatnának, igen érzékenyen juttatnának, sőt adófizetési képességük is nagyban befolyásoltatnék. Kemény miniszter b míg egyrészről jogosnak ismere el a főváros képviselőinek panaszát, másrészt a kérdéses községek érdekeit is megóva szeretné látni. A szőlőbehozatal által netán előidézhető veszély nézete szerint akként volna elhárítható, ha a szőlő levél nélkül kizárólag hajón hozatnék be s minden község egy esküdtje által ügyelne fel arra, hogy a szőlőszállitmányok csakis igy s ily után szállíttatnának a fővárosba, a nélkül, hogy valamely közbeeső állomáson lerakodás történnék. Miután a főváros képviselői ezen intézkedés által korántsem vélik elháríthatónak a veszélyt, az értekezleten természetesen végmegállapodás nem történt s a miniszter megköszönve a megjelenteknek fáradozásait, megígérte, hogy a kifejtettek kellő méltánylásával fogja további intézkedéseit megtenni. Az arad-csanádmegyei vasút létesítése tárgyában — mint a „Pesti Napló“-nak Makóról írják — f. hó 8-án Csanádmegye széképületének nagy termében Lonovits József főispán elnöklete alatt nagyon látogatott értekezlet tartatott. Ott voltak a megye minden kiválóbbjai és birtokosai ; a mezőhegyesi kir. ménes uradalom részéről Kozma Ferencz miniszteri tanácsos és Gluzek Lajos uradalmi igazgató; a pénzügyminisztérium, illetve a kincstári birtokok képviseletében Vaslady miniszteri titkár; az arad-körösvölgyi vasút igazgatósága részéről Boros Béni és Vásárhelyi Albert, Végh Aurél, Széll György országgyűlési képviselők és számos aradmegyei birtokos. Előzetes tanácskozások folytán ugyanis elhatároztatott, hogy Aradról kiinduló Pécska, Battonya, Mezőhegyes, Cs. Palota, Nagylak, M. Csanád, Apátfalva, Makó, Kis-Zombor, Ferenczszállás és Deszk községeket érintő, Szőregen az osztr. államvasutba befolyó másodrendű, valamint Battonyáról kiinduló és Lökösházánál a tiszavidéki vasutba befolyó szárnyvonal építtessék. Midőn Kemény báró földmivelési miniszter Mezőhegyesen léte alkalmával az állambirtokok érdekében minden méltányos áldozatra késznek nyilatkozott, a megye székhelyén Makón ezen ügy keresztülvitelére bizottságot alakított, mely egész lelkesedéssel karolta fel a vasút létesítésének ügyét és felszólította a tiszavidéki, osztr. állam és arad-körösvölgyi vasúti társulatokat, mily modalitások mellett hajlandók e vasúti vonalak építésére. De a tiszavidéki és az osztr. államvasút-társulatok oly fokozott nagy igényekkel állottak elő, hogy azokat, szemben az érdekeltségtől nyerhető hozzájárulással, teljesíteni nem lehetett, azonban a körösvölgyi társulat késznek nyilatkozott a vonalak építésére, ha az érdekeltség az építési költségek felének megfelelő részvényeket jegyez ; ezen kedvező ajánlatot maga a miniszter is elfogadhatónak mondván, ezzel megvolt az alap a kiindulásra. A kormány az Aradról kiinduló és Szőregen az osztrák állami vasútba befolyó fő, és battonya-lökösházi szárnyvonalra az engedélyt megadta, egy e czélból összehívott megyei rendkívüli közgyűlés 10 éves részletekben összesen 250,000 forintot ajánlott fel e vasút építésére, egyszersmind az érdekelt községek hasonló áldozatokra hivatván fel. Arad 40,000, Pécska 80,000, Battonya 50,000, Purgly testvérek Tompa puszta után 20,000, Csanád-Palota 30,000, Nagylak 100,000 forintot ajánlottak fel. Magyar-Csanád és Apátfalva a hozandó áldozatok tekintetében még nem nyilatkoztak, míg Makó csakis a Szőreggel való csatlakozás végleges engedélyezése esetén hajlandó nagyobb áldozatokra . Kozma miniszteri tanácsos is kijelenti, hogy azon esetre, ha az arad-szőregi és mezőhegyeskétegyházi vonalak együttesen építtetnek ki, a földmivelési minisztérium részéről 200.000 frtot és Mezőhegyes területén a vasúthoz való ingyen földet ajánl fel. Vassady min.titkár a pénzügyminisztérium részéről szintén kijelenti, hogy a Kozma által jelzett módon való vasútépítésre a kincstári birtokok után szintén 200.000 forintot és ingyen földterületet ajánl fel. Ezek után határozatilag kimondta az értekezlet, hogy az arad-szőregi vasútvonal építésébe a mezőhegyes-kétegyházi szárnyvonal is felvétetik. Erre Végh Aurél még kijelenti, hogy a kovácsházi érdekeltség a mezőhegyes-kétegyházi vonalat nem teszi függővé az arad-szőregi vonaltól és azt egymaga is kiépíti. Ezután Széll Ákos a vasutügyi bizottság jegyzőjévé választatott és 9 tagból álló bizottság alakíttatott a hozzájárulási aláírások megtétele, az építés kivitele czéljából. A magyar államvasutak újjászervezése iránt, — amennyiben ez a személyzet kérdést illeti — amint illetékes informátióink alapján biztosan állíthatjuk — mindeddig semminemű elhatározás sem történt. A kolozsvári kereskedelmi és iparkamara e hó 6-án rendes ülést tartott, melynek főbb tárgyai közül a következőket emeljük ki. Helyeslő tudomásul vette a gyűlés az elnök azon jelentését, hogy feliratot intézett a m. kormányhoz az államvasutak igazgatóságának decentralizálása, valamint aziránt, hogy a tarifák megállapításánál a kamaráknak oly módon adassék befolyás, hogy az általuk javaslatba hozott szakemberekből neveztessenek ki képviselők az igazgatótanácsba. Örvendetes tudomásul vette a gyűlés azt is, hogy a kolozsvári kereskedelmi középtanoda az államsegélyt az idén is megkapta s a közoktatásügyi miniszter ur azt számára jövőre is biztosította. Köszönettel vette tudomásul a gyűlés a kereskedelmi miniszter úr azon intézkedését, hogy a bukovinai és moldovai kereskedelmi viszonyok tanulmányozása és bizományosok szerzése végett kiküldendő két beszterczei iparos számára 500 frtot utalványozott. A kereskedelmi miniszter úr az ipartörvény revisiója s az ezzel kapcsolatos ügyekben, mint a vásár, házalás, vándorraktárak és a kamarai törvény módosítása tárgyában e hó 11-dikére Budapestre enquetet hívon öszsze, a gyűlés arra elnök Finály Henriket, alelnök Bogdán Istvánt, Tömösváry Miklós iparosztályi kamarai tagot és a titkárt választotta meg küldötteknek. A temesvári kamarának azon fölterjesztését, hogy a kereskedelemre, forgalomra és iparra vonatkozó kormányrendeletek a kamarákkal közvetlenül is közöltessenek, a gyűlés is pártolta, miután a Rendeletek Tárában gyakran igen későn jelennek meg. Egyhangúlag jön határozattá emelve az az indítvány is, hogy intézkedés tétessék az iránt, hogy a fűrészmalmok termékei, mint deszka, lécz, gerenda stb. méreteinél az uj métermérték alkalmaztassék. A kereskedelmi miniszter úr az 1878-ki kamarai évi jelentés által figyelmessé tétetvén a Veress Ferencz fotokeramikai műveire, 100 fotot utalványozott az elnökséghez, hogy azzal e müvekből példányokat vásárolván, küldje Budapestre, ahol azokat a miniszter ur az iparmuzeumban s más alkalmas helyeken közszemlére akarja juttatni. Az elnökség a megbízásnak eleget ten s a gyűlés köszönettel vesz tudomást a miniszter ur e figyelméről a hazai ipar iránt. — A Dunafejedelemségek kereskedelmi viszonyainak tanulmányozására kiküldetni szándékolt bizottság utasítása elkészült, de a brassói kamarával efelett tervezett közös tanácskozás e kamara feloszlatása miatt elmaradt. A miniszter úr közölte az aradi kamara fölterjesztését a gabonakereskedést akadályozó vasúti rendszabályok iránt. Szakértők meghallgatása után a gyűlés az aradi kamara panaszait alaposaknak s az indítványozott módosításokat helyeseknek ismerte el azon hozzáadással, hogy a fekbérmentes 3 napi időbe az értesítvény kézbesítésének napja ne számittassék s hogy az apadás 112 és l°0-nál többnek ne számittassék, az azon felül eső apadásért legyen felelős azon hivatalnok, aki a feladásnál az árut megmérte. A zalaszentiván-zalaegerszeg-csáktornyai szárnyvasút kiépítése tárgyában Zala-Egerszegen szept. 7-én értekezlet tartatott, melyben tárgyaltatott a magyar vasúti bank ajánlata, mely szerint a szükséges pénzt hajlandó kölcsönözni. Az első székely szövőgyár megkezdette működését , egészen modern szövőgépekkel van felszerelve. A „Nemere“ szerint az elkészített szövetek úgy ízlésre és tartósságra, mint olcsóságuknál fogva hatalmas versenytársai a külföldi termékeknek. Az igazgatóság az elkészített kelmék számára raktárt is rendez be a bazár alatt. Oroszország gabonakivitele az 1880. év első felében. Az orosz gabonakivitel a mondott időben a következő volt (csetvertekben,1 csetvert —210 liter.) Váltó-leszámitolás. Azon vidéki pénzintézeteknél, melyek a pesti hazai első takarékpénztár egyesülettel, az osztrák-magyar bank alapjából való váltó viszleszámitolás utján összeköttetésben állnak, 1880. július végén el volt helyezve 3.183,235 frt 90 kr, f. év augusztus havában leszámitoltatott 1.090,807 frt 5 kr értékű, Lábánkhoz viszleszámitolás végett beadatott: 1.144,023 frt 22 kr értékű váltó; 1.098,953 frt 7 kr értékű, időközben lejárt váltók a pénzintézetek által beváltottak, marad leszámítolva 3.175,089 frt 88 kr. Az iparügy napi kérdéseiről figyelemre méltó művecske jelent meg G e 11 éri Mór tollából. A műre legközelebb bővebben visszatérünk, addig is közöljük tájékozásul a tartalmát, mely a következő: 1. Az iparszabadság első évei. 2. Mozgalmak az ipartörvény módosítása érdekében. 3. A qualificatió. 4. A kötelező ipartársulatok. 5. Központi ipartanács. 6. A többi napikérdések és 7. Zárszó. A mű ára 1 ft. A kassai első felsőmagyarországi kiviteli gőzmalom és olajgyár részvénytársulat csődtömegéhez tartozó ingatlanai szeptember 30-án, miután az előbb kiirt árverés eredménytelen maradt, a 134,042 frtnyi becsáron alul is biróilag el fognak árvereztetni. Csődök a vidéken. Potóczki Péter csikszeredai vegyeskereskedő ellen. Perügy. Erős Elek Csíkszeredai ügyvéd ; bej. határidő okt. 30-ig a Csíkszeredai k. tvszékhez. Holzmann Salamon és neje volt mentecskei lakosok ellen. Perügy. dr. Lichtenstein Adolf trencséni ügyvéd, bej. határidő nov. 8., 9., 10. a trencséni k. tvszékhez. Hoffmann Antal és Ede verseczi építkezési vállalkozók ellen. Perügy. Demeter György; bej. határidő nov. 1-éig a fehértemplomi k. tvszékhez. Csődmegszüntetés. Doktor József mágocsi lakos csődügyében. Közlemények. A budapesti kereskedelmi és iparkamara a közösügyminiszterium részéről azon értesítést vette, hogy ólai tengerészeti szertár részére az 1881. évre szakkátrányozott és kátrányozatlan kötelek szállítá Magyarországi kereskedelmi czégek. — Kivonat a „Központi Értesítő“ szeptember 10-ediki számából. — I. Czégbejegyzések. A) Egyéni czégek. Sonnenfeld Wilhelm, nürnbergi áruk és könyvkereskedő Bittsén és Beszterczebányán ; bejelentetett a beszterczebányai törvényszéknél aug. 21. — Feuerstein Márkus, Miskolcz. F. M. nejének 7000 frt női hozománya és 3500 frt bitbére bejegyeztetett; bejelentetett a miskolczi tvszéknél aug. 23. — Zavatzky Szilárd, Eperjes; bej. az eperjesi tvszéknél jul. 8. — Rosenthal A. nyerstermény kereskedő Szeged ; bej. a szegedi tvszéknél aug. 12. — Schönwald Márk, rőföskereskedő Makón , egyúttal bejegy. nejének 2500 frt készpénzbeli és 2451 frt értékű ingóságokból álló hozománya és 2500 frt hitbére; bej. a szegedi tvszéknél aug. 12. — Sebuch Julie ruha és posztókereskedő. Puchón ; bej. a trencséni tvszéknél aug. 24. — Teszer Izsák gabonakereskedő Kolozsvár; bej. a kolozsvári tvszéknél aug. 24. — Silberstein Mór Miskolcz, üzlete csont és vaskereskedéssel bővíttetett; bej. a miskolczi tvszéknél aug. 27. — Fischer Sámuel bor és bizományi üzlettulajdonos Budapesten ; bej. a budapesti kir. és váltótörvényszéknél aug. 27. — Csetneki rézgyár, ezelőtt Madarász András, Szontagh Pál, Csetneken és Budapesten; a főtelep a rimaszombati tvszéknél van bejegyezve ; bej. a budapesti tvszéknél aug. 19. — Schiff Farkas vegyeskereskedő Derecskén ; bej. a debreczeni tvszéknél jul. 23. — Grausz Mór fakereskedő Debreczenben ; bej. a debreczeni tvszéknél jul. 26. — K. Kaneer ólomgyáros Budapesten ; bej. a budapesti tvszéknél aug. 30. — Witz Móricz mészáros Budapesten ; neje 2500 frt készpénzhozománya bejegyeztetett; bej. a budapesti tvszéknél aug. 17. — 8 pezer Károlyi-Kanizsa helyett Szabadka; bej. a szabadkai tvszéknél jul. 29. — Kopeczky Sándor fűszerkereskedő Baján ; bej. a szabadkai tvszéknél jul. 5. — Hauber A. nürnbergi és rövidárukereskedő Zentán ; bej. a szabadkai tvszéknél jul. 12. — Kis a Menyhért vegyeskereskedő Adán ; bej. a szabadkai törvényszéknél jul. 12. B) Társas czégek. N. Scherban & Sohn fakereskedők Lippán ; bej. a temesvári tvszéknél aug. 28. — Smiovits és Schöngut könyv- és műkereskedők M.-Szigeten ; bej. a m.-szigeti tvszéknél jul. 24. — Tiszavidéki vaspályatársaság felszámolás alatt (Madarassy Pál felszámoló) Budapesten; bej. a budapesti tvszéknél aug. 27. — A. Lepnik és fia terménykereskedők Tótkomlóson; bej. a b.-gyulai tvszéknél aug.26. Deutsch és Guttmann művirágkereskedők Budapesten ; bej. a bpesti k. és v. tvszéknél aug. 27. — Weisz Samu és társa Budapesten ; bej. a bpesti tvszéknél aug. 27. — Bobir testvérek vegyeskereskedők Jankováczon ; bej. a szabadkai tvszéknél jul. 22. Nagykárolyi önsegélyző népbank N.Károlyban ; baj. a szatmári tvszéknél aug. 25. — Szinérváraljai segélyegyleti szövetkezet Szinérváralján ; bej. a szatmári tvszéknél aug. 19. — Kapuváry L. és társa gyógyszerészeti üzlet Budapesten ; bej. a bpesti k. és v. tvszéknél aug. 30. II. Czégtörlések. A) Egyéni czégek. Ungár Jónás, B.Csaba. — Nicol Scherban, Lippa. — Simovits Lipót, M.-Sziget. B) Társas czégek. Reizman és Grauz, Debreczen. — Kancer és Mack, Budapest. — Lintner’s Wittirst Comp., Eperjes. Budapesti érték- és árutőzsde. Értéktőzsde. Budapest, szept. 10. Értéküzlet. Magánforgalom. Ma délután tökéletes csendesség uralkodott a tőzsdén és az árak alig haladtak valamit. Magy. jár. 109.90 és 110 közt voltak, és Osztr. hitelr. 290.50 és 290.80 közt ingadozott. Zárlat: Magy. jár. 109.92/2. Osztr. hitelr. 290 40. Árutőzsde. Budapest, szept. 10. Gabonatőzsde. Kész gabonában délután nem volt forgalom ; határidőre a hangulat valamivel lanyhább, elkelt 2500 mm. Usancebuza szeptember-októberre 10 firt 40 krral ; usancebuza 1881-iki március-áprilisre 10 frt 60 krral jegyzendő. Bánáti tengeri 1881-iki május-júniusra eladatott 2500 mm. 5 frt 65 krral, azonban 5 frt 67*/s krral mint pénz, 6 frt 70 krral mint áru záródott. Budapesti iparüzlet. Heti jelentés szeptember 10-ről. A lefolyt hét mozgalmat az iparban főkép a tanuló ifjúság tömeges érkezése idézte elő. A havi szobák rendbehozatalánál szobafestők, asztalosok és kárpitosok elegendő foglalkozást találtak , úgyszintén szabók, czipészek, nap- és esernyőkészítők, rövidáru kereskedők üzletük élénkülését tapasztalták. Könyvkereskedők, régi könyvárusok, könyvkötők most élik a legjobb napokat. Az ősz közeledte is fordulatot adott több iparágnak, nevezetesen a kályhacsinálók már erősen foglalkoznak, s munkájuk is megdrágult ; hasonlóan a pléh és vaskályhák kelendősége is nőtt. A gyümölcskivitel (kivált a szőlőé) kezdetét vette ; Svájczba és Németországba a kivitel tetemes. A kosárkötők munkája is meggyűlt ezzel, bár a kosarak egy jó része az illető vállalkozók által külföldről hozatik be. Budapest környékén elég jó szüretre van kilátás , a szőlős gazdák a bognároknál készíttetik a hordókat. Ezek még a sörfőző gyárakból is kaptak megrendeléseket apróbb hordókra. A segédek felvételre találnak és jól díjaztatnak. A fővárosban a magánépítkezések serényen haladnak, bár új épületekbe már nem kapnak. A követési s csatornázási munkálatokhoz e héten vagy 100 új napszámost vettek föl. A malmok teljes erővel dolgoznak. Gazdasági és piaczi tudósítások. LiptóSzent Miklós, szept. 9. (Az „Ellenőr“ saját tudósítása.) Nálunk pár hét óta rendkívüli meleg napok vannak. Ily tartós meleg őszre véneink sem emlékeznek. Megyénkben a nagy szerepet játszó burgonyatermés, mind mennyiségre mind minőségre nézve, szép eredményyel kecsegtet. A heti ünnepek miatt mára áttett hetivásár gyéren volt látogatva. Jegyzett áraink: rozs 7 frt, árpa 4 frt, zab 3 frt, burgonya 1 frt 20—1 frt 40 kr hektoliterenkint-Szegzárd, szept. 9. (Az „Ellenőr“ tudósítójától.) Mezőgazdáinknak sok bajt okozott a nagy esőzés. Vannak környékbeli puszták hol az aratást csak a mult héten végezték, s a behordással és csépeléssel annyira hátra vagyunk, hogy gabonapiaczunk csak igen csekély forgalmat mutat fel, melynek bizonynyal hátrányára van azon, a városi hatóság által is támogatott ősi szokás, hogy a vétel és az eladás csak kiló és mérőszámra történik. Borászati tudósítás, Szegzárd, szept. 9. (Az „Ellenőr“ saját tudósítása.) Szőlőink állapota e pár szóval jellemezhető: kevés és rossz. Az augusztusi esőzések következtében óriási mérvben rothadnak és hullanak a szőlőszemek, minek folytán még egy hónap előtt jogosult reményünk, hogy az idén borkivitelünk emelkedése városunkban is hatványozódni fog, végleg elenyészett. Az a kevés szőlő, mely a fagy és eső daczára megmaradt, savanyú és most is alig élvezhető, jóllehet egy hét óta száraz és meleg időnk van, melynek nem szabadna változni, hogy a kevés maradék legalább használható legyen. Mindamellett nincs kizárva a lehetőség, hogy borkereskedésünk az őszszel nem fog épen pangani, mert a tavalyi gazdag termésnek mintegy harmadrésze még nincs eladva. — Örvendetes tény gyanánt jegyzem fel, hogy Tóth Bálint tanár, miniszteri kiküldött a napokban megvizsgálta szőlőhegyeinket és azokat teljesen p h . 11 ope ra menteseknek találta. Hajóforgalom. Szeptember 10-én a Duna balpartján következő vizi járművek kötöttek ki: Rozsmayer Ferencz „Mária czimü“ magánhajója 262 □ met. tűzifával Buttyinról. — Ugyannak „Párás“ czimü hajója 1374 mm. árpával és 423 mm. zabbal Nagy-Becskerekről. — Luczenbachar Pál utódai ezég „15“ számú hajója 328 □ met. tüzifa Verőczéről. Időjárás felhős Budapest, szept. 10. 230» 0 esős Bezdán, szept. 9.00 » Orsova, szept. 10. 344n 0 felhős Sziget, szept. 10. 056n 0 esős Szatmár, szept. 10. 045n 0 0 Tokaj, szept. 10. 002» n felhős Szolnok, szept. 10. 010» n 0 Szeged, szept. 10. 119» n 0 Sziszek, szept. 10. 077n » Arad, szept. 9. 058null alatt száraz Becskerek, szept. 9. 021n felett( Verbász, szept. 9.—7)» Barcs, szept. 10. 1270 ti felhős Eszék, szept. 10. 241n ti»