Ellenőr, 1881. április (13. évfolyam, 163-216. szám)
1881-04-08 / 176. szám
XIII. évfolyam. — 176. sz. Budapest, április 7. Bluntschli, a nemzetközi jog nagy auctoritása nyilatkozott a menedékjog és a bűntettesek kiadásának kérdésében. A bécsi „Presse“ szerkesztőségének kérelmére tette ezt, egy az ezen lap mai számában közölt öt hasábos czikkben. Igen tudós nyilatkozat, amint más nem is volt várható a nagyhírű jogásztól s bizonyára érdeklődéssel fogják olvasni az egész műveit világon, melynek közszellemét, ez időszerint, minden más kérdésnél inkább foglalkoztatják a menedékjog és az államok függetlenségének, valamint a szabadságnak ezzel kapcsolatos kérdései. A nyilatkozat azonban a világ közvéleménye előtt nem eshetik teljes súlylyal a mérlegbe, egészen belső körülmények miatt, melyek a nyilatkozónak nem tudományára, hanem szavahihetőségére vonatkoznak. Blunt sehl nem elfogulatlan szakértő. Azon reactionárius mozgalom befolyása alatt áll, mely Németországban nemcsak a kormányköröket, hanem a nép képviselőit is magával ragadta. Ahol tehát nyilatkozatát olvassák, mindenütt azon gyanú alatt fog állni, hogy hajlik a reactió felé, hogy nagy, tudományos tekintélyével Bismarckot és Windthorstot akarja fedezni. Ezt a gyanút Bluntschli nem érdemli ugyan meg teljes mérvben, de köztudomású tény, hogy a német álláspont a nemzetközi jog nagy problémáival szemben soha sem kedvezett a szabadságnak. A német szövetség volt az, mely az 1836. augusztus 18-diki szövetségi határozat óta, a legreactionáriusabb irányba terelte a menedékjog és kiadás kérdését. A német államok voltak azok, melyek nemcsak közönséges, hanem politikai bűntetteseket rendesen kiadtak egymásnak úgy, mint külföldi államok kormányainak. A német államok kötöttek kiadási szerződéseket politikai bűntettesekre vonatkozólag, mint Ausztria , vagy felszólításra szívesen teljesítették a kiadást, mint Poroszország. Németország soha sem volt classikus hazája a menedékjognak. Még a kis Svájcz is büszkén nézhetett le, jogi felfogásának magaslatáról, a nagy német népre. A német rendszerrel valóban kiáltó ellentétben volt és van az angol-északamerikai, valamint franczia-belga-svájczi rendszer. Anglia és Észak-Amerika feltétlenül befogadják az idegen államok üldözöttjeit. Politikai bűntett miatt nem, közönséges bűntett esetében csak positív szerződés alapján adnak ki. Szerződés nélkül soha, Belgium, Francziaország és Svájc a feltétlen befogadás elvét nem ismerik az állami hatalomnak, szükség esetén jogot adnak felmondani a menedékjogot még politikai bűntettesekkel szemben is, de politikai bűntettest nem adnak ki még Roucher 1866-diki beszéde után sem, melyet az ubiquité duma-ra vonatkozólag tartott. Magyarország a franczia-belga-svájczi álláspontot fogadta el, valamint Ausztria is, mióta alkotmányos állammá lett. Németország ellenben megtartotta reactionárius hagyományainak egy részét, a közvélemény a kiadás fontos kérdéseivel szemben traditionális közönyt tanúsít. Legújabban is Németországnak köszöni Európa a katonai szökevények kiadásának elvét. Maga a német tudomány, mely annyit tett az emberi szellem felszabadításáért, mint kevés nép tudománya, a menedékjog kérdésében inkább ellenséges, mint barátságos álláspontot foglalt el a nyugateurópai szabadelvű iránynyal szemben. A territorialitás tana ellenében, melyet az angol álláspont szempontjából oly fényesen védett Marquardsen, a német Bemer állította fel az államok közti hallgatag szövetség és Mohi az államvilág tételét. Mohi támadta meg híres könyvében az angol északamerikai rendszert. Megtámadta, habár maga is elismerte, hogy ehez bátorság kellett, „azon ezerek és ezerek hálájával szemben“, kiknek az angol-amerikai menedékjog utolsó reményét képezi. Bluntschli volt az, aki a támadást legalább közvetve elősegítette a menedékjoggal való visszaélés czímén. E kitűnő férfiakat bizonyára nem szabadságellenes célzatok, hanem az emberiség érdekeinek szempontjai vezették. De mert Németország és részben a német tudomány ellentétbe helyezkedett a menedékjog nyugati értelmezésével, egy cseppet sem lehet csodálkozni, ha a német tudós, Bluntschli nyilatkozatát az európai közvélemény tartózkodóbban fogadja, mint fogadná p. u. egy belga vagy franczia tudós véleményét. Mi azonban eltekintünk azon elővéleménytől, melylyel Bluntschli nyilatkozatát esetleg fogadhatják. Teljes hitelt érdemlő szakértői vélemény gyanánt vizsgáljuk azt. És mint ilyen sem elégítheti ki azokat, kik a nagy tudóstól a fenforgó concret kérdés megoldását várták. Mit bizonyít be Bluntschli? Csak egy általánosan elismert igazságot. Azt, hogy a fejedelem-gyilkosság nem politikai, hanem közönséges bűntett. Ez ma már nem vitás kérdés a tudományban, feltéve, hogy a fejedelem-gyilkosság közönséges gyilkosság tényálladékát állapítja meg. A kiadás tehát még fejedelem-gyilkosság esetén sem feltétlen. A megkeresett állam joggal vizsgálhatja, vájjon közönséges, vagy politikai bűntett forog-e fenn? Ha forradalom üt ki, a fejedelmi palotát a fellázadt nép megrohanja, felgyújtja, s az uralkodó életét veszti, bizonyára nem jó létre a közönséges gyilkosság. Sőt vannak más esetei is a gyilkosságnak, midőn bár egyes ember követi el, a kiadásnak mégsem lehet helye. Maga Bluntschli elismeri — s ez szép tőle — hogy a biblia Juditot, Tell Vilmost, Corday Saroltát, „a nép legfőbb javainak ily harczosait“ ma egy műveit állam sem adná ki. De hát amint a kérdés fel van állítva, tulajdonkép nem erről van szó. Mikor a menedékjog ellen Orosz- és Németországból kiinduló reactióról beszélünk, nem a királygyilkosok kiadására irányuló törekvést értjük, mely ma már úgy szólva tárgytalan. Ausztria-Magyarországra nézve mindenesetre az, mert kiadási szerződéseinkben ez a kérdés a kiadás értelmében van megoldva. A német birodalmi gyűlés által elfogadott Windthorst-féle indítvány nem pusztán a királygyilkosokról szól, hanem beszél az erre való felhívásról és szövetségről. Büntetendőnek mondja ki átalában a felhívást, s a szövetséget még akkor is, ha ehhez semmi előkészületi tett nem járul. Ez a reactió. Ez ami fenyegeti a menedékjogot, nem pedig a királygyilkosok kiadása. Ez az, amiről a német sajtó, s utána más államok sajtója azt állította, hogy megfelel az átalános jogi felfogásnak. Pedig a dolog úgy áll, hogy nemcsak a nemzetközi jog, hanem még a közönséges büntetőjog elveit is keresztültöri. A felhívásnál a büntetőjog ma már, a Belgiumban vívott nagy harcrok óta, megköveteli a directement szócskát, mely a lehető legfontosabb úgy a tényálladék megállapítására, mint a sajtó szabadságára nézve. A felhívásnak közvetlennek kell lennie, hogy büntetendő legyen. A szövetségnél pedig a büntetőjog csak a felségsértés esetében nem követeli meg az előkészületi cselekvényeket, míg a puszta gyilkosságra való szövetkezésnél az előkészületi cselekvények határozott feltételt képeznek. Íme tehát a német birodalmi gyűlés meg akarja hamisítani, retrográd irányban akarja terelni a büntetőjogot, miután ez kiküzdötte szabadságharczát a politika ellenében! Az idegen uralkodót úgy akarja megvédelmeztetni, mint a hazai fejedelmet. A felségsértés bűntettét nemzetközi sanctió alá akarja vétetni. A felhívásnál pedig le akarja rombolni az eddigi szabadelvű vívmányokat. Hogy Bluntschli nem szólt a vegyes bűntettekről, nem fejtette ki a connexitás fontos és a menedékjogra nézve döntő horderejű tanát, ezt megbocsáthatni neki. Egy újság czikkben, habár öthasábos is, nem könnyen lehet az ily kérdések bonyolult szálait legombolyítani. De midőn a Windthorst-féle indítványnak épen azon részét mellőzi, ahol a reactio punctum saliense rejlik, ez nagy hiba. Bluntschliról nem lehet feltenni, hogy a reactionárius indítványnak ezen része véletlenül kerülte volna ki figyelmét. Ő, a nagy jogász, bizonyára felismerte az ártatlanoknak látszó paragraphusok horderejét. Felismerte azt, hogy ha a német kormánynak sikerülne a Windthorst-féle javaslat alapján európai rendszabályokat létesíteni, valamennyi kiadási szerződést és büntető törvényszönyvet revistó alá kellene venni. Ő tehát, legalább hallgatag, csatlakozott azon reactióhoz, melyet Berlinben a népképviselők (!) indítványa folytán terveznek az európai menedékjog, s az államok nemzetközi szabad mozgása ellen. Ennek a reactiónak egyelőre lehetnek sikerei. Angliába Gladstone importálta azt. A kis Svájcz pedig, bár sajtója hangosan tiltakozik a menedékjogra irányzott csapás ellen, megkezdte a nihilisták és socialisták üldözését. De meg vagyunk győződve, hogy ez áramlat felett diadalmaskodni fog a liberális irány. Diadalmaskodni fog annál is inkább, mert a parlamentek, Németországon kívül, sehol sem egyeznének bele a menedékjogot korlátozó rendszabályokba. Ami pedig Magyarországot illeti, azon benső viszony daczára, mely monarchiánk és Németország közt fennáll, a kormány és törvényhozás egyaránt vissza fog utasítani minden kísérletet, mely kiadási szerződéseink és büntetőtörvényeink szabadelvűsége ellen irányulna. B. G. ELLENŐR Budapest, péntek, április 8. 1881. A képviselőház mentelmi bizottsága ápril hs 8-án d. e. 12 órakor az országházban szokott helyiségében ülést tart. Az aranyrente conversiója tárgyában még folyamatban vannak az alkudozások. Ma délelőtt ismét értekezlet volt a pénzügyminisztériumban, melyen a pénz- miniszteren kívül a pénzcsoport rendes képviselői alt jelen. Délután nagy ebéd volt a miniszterelnöknél, melyre a convertáló consortium tagjain Rothschild és Wodianer bárókon, Haussmann és Weiss igazgatókon kívül hivatalosak voltak Andrássy Aladár és Pallavicini grófok a magyar hitelbank részéről, továbbá a pénzügyminiszter és a horvát miniszter s több képviselő, Vizsolyi, Ivánka, Wahrmann, Rakovszky István stb. A képviselőház mentelmi bizottsága ma d. u. 5 órakor tartott ülésében tárgyalás alá vette Ugron Gábor mentelmi ügyét, ki ellen a kolozsvári kir. törvényszék az „Ellenzék“ czimű hírlapban megjelent közlemények miatt sajtókeresetet indított. A közlemények az „Ellenzékiben azon időszakban jelentek meg, midőn Ugrón Gábor a betegen fekvő Bartha Miklós helyett a lap vezetését átvette. Mint értesülünk, az inkriminált czikkek egyike sem ered Ugrón Gábortól, azonban minthogy ő a vizsgáló biró előtt a felelősséget a czikkekben foglaltakért elvállalta s az illető szerzőket meg nem nevezte, a kereset egyedül személye ellen indíttatott meg. A bizottság előadója Krajcsik Ferencz a fentebbiek értelmében a bizottság elé azon indítványt terjesztette, hogy a dolgok ily állása mellett Ugron Gábor képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kénytelen javaslatba hozni. A bizottság mai ülésében határozatot nem hozott, miután a megjelent tagok száma, a házszabályokban megállapított határozathozatalra elegendő nem volt. A bizottság holnap d. e. 12 órakor tart ez ügyben ülést, melyre a bizottság minden tagja meghivatott (Orsz. Ért.) Az egri ügyvédi kamara a közjegyzői kényszer tárgyában feliratot intézett az igazságügyminiszterhez, hogy az aláírások hitelesítési kényszerének behoztala telekkönyvi ügyekben felesleges, mert a telekkönyvi rendelet a telekkönyvi hatóságok előtt használt okiratokon előforduló aláírások érvényét elég garantiáktól teszi függővé, mert e tekintetben visszaélések eddig sem fordultak elő, a hamisítások lehetősége pedig a hitelesítési kényszer mellett sincs kizárva. A kamara továbbá utal azon sok költséggel és időveszteséggel egybekapcsolt utánjárásra, melyet ezen intézkedés a közönségnek okozna, valamint azon hátrányra, mely abból az ügyvédi karra hárulna. A kamara elfogadja azon hatáskört, melyet az 1874: XXXV. t.-cz. a közjegyzők számára megállapít, de tiltakozik a közjegyzők beadványozási joga ellen, mert a közjegyzői állás hatósági jelleggel bir, hatóságnak pedig sem nem helyes, sem nem illő kérvényeket Üzletszerűen szerkeszteni. Ezzel kapcsolatban e tilalmat a kamara kiterjeszteni kéri a tisztviselőkre, a kezelő hivatalnokokra és a községi jegyzőkre is ; végül pedig az ügyvédi képesítés kellékeinek szigorú, de igazságos megállapítását, a zugirászat kérlelhetlen sújtását, az ügyvédi díjszabályzat megállapítását, a bagatell-törvény eltörlését és a felsőbb bíróságoknak a működő ügyvédek sorából leendő „felüdítését“ sürgeti. A bukaresti „Pressa“, amint tudjuk, Boerescu román külügyminiszter közlönye, a magyar lapokban megjelent, a román királyság kikiáltására vonatkozólag megjelent czikkeket közölvén, azokat következő bevezetéssel mutatja be ápril hó 3-iki számában: „Folytatjuk a budapesti legjelentékenyebb magyar lapokban megjelent czikkek közlését. Ezen czikkek Romániára nézve oly rokonszenvesek, oly érzelem- és gondolatdúsak, hogy a „Romania Libera“ czimü lap által Magyarország ellen intézett nevetséges és képtelen támadások ellenében — melyeknek látszólag nincsen egyéb czéljuk, mint egy szomszéd és barátságos nemzetet rágalmazni, melylyel pedig királyságunknak ugyan azonos érdekei vannak — a legékesszólóbb választ képezik. De legyen biztos az ellenzék ezen közlönye, hogy czélját nem éri el, egyrészről, mert közvéleményünkben semmi viszhangra nem talál, másrészről pedig azért, mert a magyar közvélemény által e tekintetben adott cáfolatok nagyon világosak és következtetéseikben minden kétséget kizárnak. Azt halljuk, hogy holnap, vasárnap 1/211 órakor a magyar református templomban „Te Deum“ fog a román királyságért tartatni, és hogy estére a magyar gyarmat nagyszerű fáklyásmenettel fog a királyi palotánál tisztelegni. Ma „Te Deum“ tartatott az evang. templomban a román királyságért. „Mindezen nagy és szép manifestatiók, melyeket a különféle vallásu és származású idegenek fővárosunkban rendeznek, mindnyájunkat őszinte köszönetre és hálára köteleznek.“ Táviratok. Bécs, ápr. 7. A hatalmak által a görög cabinetnek átnyújtandó identicus jegyzék hangsúlyozza, hogy a hatalmak a jelenlegi javaslat által helyettesítve tekintik a berlini conferentia határozatait és elfogadás esetén kilátásba helyezik a görög cabinetnek a hatalmak közbelépését azon czélból, hogy biztosítsák a porta által elvállalt kötelezettségek legális teljesítését; visszautasítás esetén azonban egyedül a görög kormányt fogja terhelni a felelősség mindazon veszélyért, amit ezen magatartása okozni fog. Bécs, ápr. 7. A képviselőház név szerinti szavazással 133 szavazattal 112 ellenében elfogadta harmadik felolvasásban a nyugati vasútról szóló törvényjavaslatot. A legközelebbi ülés megtartását írásban fogják tudatni. Az urak háza tárgyalta a tankötelezettség tartamáról szóló törvényt. Helfert indokolja a kisebbség különvéleményét. Olyan államban, mint Ausztriában, természetellenes és czélszerűtlen volna, ha az iskolalátogatást illetőleg egyformaságot fogadnának el. Az alaptörvény az iskolák ügyeinek szabályozását a tartománygyűlésekre bízza. Hasner előadja a többség indítványát és kiemeli, hogy nem egyedül a 8 évi iskolalátogatásról van szó, hanem arról is, hogy a tanulók 8 év alatt valami czélra határozzák el magukat, ami azonban a tankötelezettség tartamának leszállítása által lehetetlenné fog válni. Szóló bírálja azután Helfert állításait. BOCS, ápr. 7. Urakháza. Schönborn Frigyes nézete az, hogy a tartománygyűlések vannak hivatva a tartományok különböző óhajtásainak kifejezésére Szóló a bizottság indítványában azt az igyekezetet véli felismerni, hogy ünnepélyes birodalmi törvény alakjába öltöztetve, e kérdés fölött a napirendre térjenek át. Tomasek pártolja a bizottság indítványát. Falkenhayn a kisebbség különvéleményében nem látja a tartománygyűlések illetékessége körének kiterjesztését, hanem csak azt az igyekezetet, hogy teljesíttessék azon óhajtása, hogy vettessék vége a tanügy terén létező viszásságoknak. Thun Leo a lakosság elutasíthatatlan követelésének tartja a tankötelezettség időtartamának leszállítását. Höfler visszautasíja az előtte szóló azon megjegyzését, hogy a népiskolai törvények a vallástalanság magvát hintik a lakosság közé. Erre, a vitát berekesztik. Schwarzenberg Károly herczeg utal a lakosság tüntetéseire. A bizottság jelentése ellenmondást tartalmaz, amidőn az autonóm közegeknek nagy hatáskört ad és a legelső autonóm testülettől, a tartománygyűléstől, megvonja a rendelkezés jogát. Hye kijelenti, hogy alkotmányos elvek szerint lehetetlenség, hogy az állami közigazgatás ügyeit a tartománygyűlésekre bízzák. Holnap a vitát folytatják. Konstantinápoly, ápr. 7. (Eredeti távirat.) A porta hajlandó azon módosítás elfogadására, amelyet ajánlatán tettek a hatalmak, ha Görögország a lehető leghamarabb kijelenti, hogy meg van elégedve az ajánlattal. A porta ugyanis a hadi készületek költségeire való tekintetből nagy súlyt fektet a diplomatiai actio haladéktalan befejezésére és rögtön hajlandó átadni az átengedett területet. Róma, ápr. 7. A képviselőházban Zanardelli indítványozza, hogy halaszsza el a ház Damiani azon indítványának tárgyalását, mely rosszalja a kormány külügyi politikáját, míg a ház nem tárgyalta a választási reformot, hogy ekként a remélt reformok halasztást ne szenvedjenek. Crispi ellenzi az elhalasztást, mert az által a kormány politikáját illetőleg kétség támadná. Miután többen szóltak, Cairoli kormányelnök megerősíti tegnapi nyilatkozatait és elfogadja az elhalasztást. Depress szintén nem helyesli a külügyi politika vitatását és az elhalasztás mellett nyilatkozik. Zanardelli indítványát, melyet a kormány is pártolt, 192 szavazattal 171 ellenében elvetették; három képviselő nem szavazott. A kormányelnök, a szavazás eredménye következtében, az ülés berekesztését indítványozza, hogy a cabinet a király parancsát kikérhesse. Erre az ülést berekesztették. Pál*IS, ápr. 7. A kormány a kumirok elleni expeditióra 6 millió hitelt fog kérni a parlamenttől. Spezia, ápr. 7. A „Roma“ és „Marié pia“ pánczélos hajók Gaetába vitorláztak. Pétervár, ápr. 7. A hadügyminisztérium vezetésében legközelebb változás fog történni. London, ápr. 7. Beaconsfieldet az éjjel heves aszhma kínozta, egészségi állapota azonban azóta javult. London, ápr. 7. A „Daily News“ teljesen alaptalannak nyilvánítja a „Morning Post“ azon tudósítását, hogy Dilke és Brassey segítették a „Freiheit“ hírlapot. A „Standard“ jelenti: A hatalmak identicus jegyzékét szombaton nyújtják át a görög cabinetnek. Kopenhága, ápr. 7. A folkething mai ülésében az elnök felolvassa az orosz követ levelét, amelyben a czár és a czárné nevében köszönetet mond a folkethingnek II. Sándor elhunyta fölötti részvétéért. Bukarest, ápr. 7. A senatus 34 szavazattal 5 ellenében elfogadta az állam biztosságát veszélyeztető külföldiek kiutasításáról szóló törvényjavaslatot azon módosítással, hogy valamely idegen államfejének vagy családjának tagja ellen elkövetett gyilkosság vagy mérgezés megkísértése nem politikai bűntett. Bécs, ápr. 7. A hitelintézet jelenti, hogy a legutóbb átvett 6.000,000 tiszai sorsjegy elhelyezése végbe ment; a további 11.000,000 átvétele iránti optió jogát egyelőre nem fogja érvényesíteni. Közgazdasági táviratok. ÁrutSzs«]«. Berlin, április 7. Árutőzsde. (Zárlat.) Búza ápril-májusra 217.—, junius-júliusra 216.50 m. per 1000 kig. Rozs helyben kész áru 205.— m., ápril-májusra 204.75 m., május-júniusra 199.25 m., szeptember-októberre 172.— m. per 1000 kig. Zab ápril-májusra 154.— m., május-juniusra 154.50 m. per 1000 klg. Repczeolaj helyben kész áru 52.30 m., ápril-májusra 52. ■ m., szept.-októberre 54.40 m. Spiritus helyben, kész áru 53.60. m., április-májusra 54.60. m., junius-juliusra 55.70 m., augusztus-szeptemberre 5680 m. Stettin, április 7. Árutőzsde. (Zárlat.)Buza tavaszi szállításra 214.50 m., május-juniusra 214.50 m. per 1000 kig. Rozs tavaszra 202.— m., május-juniusra 197.— m. Repczeolaj tavaszra 52.50 m., őszre 55.50 m. Spiritus helyben készáru 52.—, m., tavaszra 53 30 m., május-juniusra 53.90 m. Repcze —.— m. per 1000 klgr. Köln, április 7. Árutőzsde. (Zárlat.) Búza márcziusra 22 45 márka, májusra 22.50 márka per 100 klgr. Rozs márcziusra 20.90 m., májusra 19.85 m. per 100 klgr. Repczeolaj helyben 29.— m., májusra 28.— m. Paks, április 7. Árutőzsde. (Este.) Búza áprilisre 29.60, májusra 29.40, májustól 4 hóra 29.—, utolsó 4 hóra 27 75 fok per 100 kig. Liszt nyolcz márkás áprilisre 63.60, májusra 63 40, májustól 4 hóra 62.80, utolsó 4 hóra 60.—. Repczeolaj áprilisre 70.25, májusra 71.—, májustól négy hóra 71.75 utolsó 4 hóra 73.50 frk. Szesz áprilisre 60.—, májusra 60.—, májustól 4 hóra 60.— frk, utolsó 4 hóra 57.75. Olaj csendes, szesz állandó többi szilárd, britéiőzside. Bécs, április 7. Értéküzlet. (Eredeti távirat.) A magyar aranyrente conversiójáról szállongó hírek, amelyek szerint a tárgyalások már-már be vannak fejezve, kapcsolatban a kedvezőbb politikai hírekkel, arra indították a tőzsdét, hogy folytassa a hausse-áramlatot, előmozdította ezt az is, hogy a prolongatio igen olcsón történt meg, és a tegnap esti külföldi tőzsdék, különösen a párisi nagyon szilárd hangulatot követettek. Különösen keresettek voltak a járadékok általában és specializer a magyar aranyvente. Egyes bankpapírok is magasabbak. A vasúti részvények közöl a Duna-drávai részvények emelkedtek. Déli 11 órakor jegyzünk Osztrák hitelbank 297.30, Magyar hitelbank 266, Magyar aranyjáradék 115.30, 20 frankos 9.30. A déli tőzsdén is tovább emelkedtek az árak, a forgalom úgy a korlátok között, mint a coulissákban igen élénk, nagy figyelemben részesültek vasúti papírok. A valuták és a külföldi váltók olcsóbbak. Délután 2 óra 25 perczkor jegyzünk. Jegyeztettek 2 óra 10 perczkor: Osztr. hitelr. 298-40, Magyar hitelr. 266.25, Anglo 131.75, Unió 129.—, Bankegyl. 128.50, Osztrák földhitelek.—, Innerb. —.—, Prágai vasipar —, Magy. sorsj. 116.75, Papirjáradék 76.30, Ezüstjáradék 77.20, Osztrák aranyjárad. 99.30, Magyar aranyjárad. 115.55, Napoleonia d. arany 9.30, Alföld 166.75, Gőzhajózási társ, 581.—, Erzsébet pálya 209.50, Pécs-barcsi 108.—, Galicziai vasút 273.50, Kassa-oderbergi 144.— Lombardok 112.75, Lloyd 686.—, Északi v. 2340, Északnyugati 200.—, Erdélyi vasút 160.—, Osztr. államvasut 299.50, Tiszai 248.—, Tramway 228.25, Magy. gácsorsz. 167.—, Magy. északkeleti 161.—, Magy. nyugati 165.—, Lemberg-csernovitzi —.—, Osztr.-magy. bank 810.—, Elbevölgyi vasút 245.25, Ferencz József pálya 183.—, Magyar papirjáradék —.—, 1860-as —.—. Bécsvárosi sorsjegyek 88.05. Tiszai sorsj. 110.25. Bécs, ápr. 7. (Eredeti távirat.) Az üzlet gyenge, Osztrák hitelv. 296.20, Magyar aranyjár. 115.25. Bécs, április 7. (Magyar ért. zárlatja.) Magyar földteherm. kötv. 97.40, Magyar vasúti köles. 130.60, Erdélyi föld. kötv. 95.60, Magyar hitel 266.50, Magy. záloglevél 102.40, Alföld 167.75, Erdélyi vas. 160.50, Magy. észak-keleti vasút 161.50, Magy. kel. vas. 92.75, Kel.vasúti elsőbbs. kötv. 88.35, Magyar sorsjegy 117 25, Tiszai vasút 247.75, Szölödézsm. 94.50, Magy. földhitel —.—, Magy. leszámit.bank 133.75, Aranyjáradék 115.65, Kassa-Oderbergi vasút 144.75, Tiszavölgyi sorsj. 110.—, Bécs, április 7. (Osztrák ért. zárlatja.) Osztrák hitelrészvény 298.40, Angol-osztók 131.50, Lombard 113.—, Államvasut 300.50, Aranyjáradék 93 55, Napoleond’or 9.292, Londonra 117.55, Papirjáradék 76.32, Galicziai 274.50, Hitelsorsjegy 182.25, 1864-es 174.—, Porosz pénztári utasv. 57.40, 1860-as 132.50, cs. kir. arany 5.53, Frankfurt —.—, Töröksorsjegy 24.—, Nemzeti bank 815.— Ezüstjáradék 76 95. Igen szilárd. Bécs, április 7. (Esti zárlat.) Hitelrészvény 296 90, Angolosztrák 131.—, Magy. hitelv. 205 25, államvasut 299.75, Lombard 112. — , Magy. sorsj. —.—, Magyar jár. 115.27, Napoleond’or 9.301/,, Járadék 76 10, Unió —.—, Galicziai 273.25, Osztr. ar. jár. 93.60, Magy. papirs 88.—. Utótőzsde.—. Elgyengült. Paks, április 7. (Zárlat.) 30/0 Évjárulék 83.40, 5% Évjárulék, 120.50, Törlesztési évjár. 84.75, Osztrál ,államvasut 653. , Lombard 245.—. Földhitel 830.—. Magyar jár. 100.68, Osztrák aranyjár. 80.75, Utótözsde 285.—, —, Junnyha, Berlin, április 7. (Zárlat.) Papirjáradék 66.10, Ezüstjáradék 66.90, Magyar járadék 100.—, M. kincs, utasv. —.—, 1877. 10 mill. köles, 76.70, K. vas. elsőbbs. kötv. 91.75, Hitelrészvény 519.50, Államvasut 525.—, Lombard 196.50, Galicziai 119.20, Kassa-Oderberg 62 75, Romániai 67.5, Orosz Papírpénz 209.35, Váltóárf. Bécsre 173-25 Utótőzsde ------, Magy. papirj. 76.25, Igen szilárd. Frankfurt, április 7. (Zárlat.) Papirjáradék 66., Ezüstjáradék 66.93, Osztrák aranyjáradék 81.23, Magyar aranyjáradék 100.10, Osztr. hitelrészv. 258.87, Osztr. bank-r. 705.50, Osztr. államv.-részv. 261.75, Galicziai 237-62, Lombard 97.7/s, Erzs. nyugati vasút 182.62, Magy. Galicz. vasút 147.25, Tiszav. vasúti elsöbbs. —.—, Váltóárf. Bécsre 174.—, Magyar papirjár. 76.25, Utótözsde 258.62, Kedvező. Frankfurt, április 7. (Esti zárlat.) Papirjáradék 65.81, Ezüstjáradék 66.75, Osztr. ar. jár. 81.1,, Magy. ar. jár. 99.58, Osztr. hitelr. 256.75, Osztrák bankr. —.—, Osztr. államv.rész. 259 25, Galicziai 236.62, Lombard 95.75, Erzs. nyug. vasút —. —, Magyar Galicz. vas. —.—, Tiszav. vasúti elsőbbs. —.—, Váltóárf. Becsre —.—, Magy. papír —.—, Lanyha. A választások. A főváros harmadik kerületének tegnapi választási értekezletéről a „Pester Lloyd“ esti lapja újabb részleteket közöl. A választók e szerint már előbb fölkérték a kerület jelenlegi képviselőjét, Ivánka Imrét, a jelöltség elfogadására, mire Ivánka hosszabb levélben válaszolt. E levélben kijelenti Ivánka, hogy már 1875-ben lemondott újból való megválasztatásáról Nyíregyházán s három év előtt az óbudai kerület szabadelvű párti vá-