Ellenőr, 1881. április (13. évfolyam, 163-216. szám)

1881-04-08 / 176. szám

XIII. évfolyam. — 176. sz. Budapest, április 7. Bluntschli, a nemzetközi jog nagy aucto­­ritása nyilatkozott a menedékjog és a bűntette­sek kiadásának kérdésében. A bécsi „Presse“ szerkesztőségének kérelmére tette ezt, egy az ezen lap mai számában közölt öt hasábos czikk­­ben. Igen tudós nyilatkozat, a­mint más nem is volt várható a nagyhírű jogásztól s bizonyára érdeklődéssel fogják olvasni az egész műveit vi­lágon, melynek közszellemét, ez időszerint, min­den más kérdésnél inkább foglalkoztatják a me­nedékjog és az államok függetlenségének, vala­mint a szabadságnak ezzel kapcsolatos kérdései. A nyilatkozat azonban a világ közvéleménye előtt nem eshetik teljes súlylyal a mérlegbe, egé­szen belső körülmények miatt, melyek a nyilat­kozónak nem tudományára, hanem szavahihe­tőségére vonatkoznak. Blunt se­hl­­ nem elfo­gulatlan szakértő. Azon reactionárius mozgalom befolyása alatt áll, mely Németországban nem­csak a kormányköröket, hanem a nép képviselőit is magával ragadta. A­hol tehát nyilatkozatát ol­vassák, mindenütt azon gyanú alatt fog állni, hogy hajlik a reactió felé, hogy nagy, tudomá­nyos tekintélyével Bismarckot és Windt­­horst­ot akarja fedezni. Ezt a gyanút Bluntschli nem érdemli ugyan meg teljes mérvben, de köztudomású tény, hogy a német álláspont a nemzetközi jog nagy problé­máival szemben soha sem kedvezett a szabad­ságnak. A német szövetség volt az, mely az 1836. augusztus 18-diki szövetségi határozat óta, a leg­­reactionáriusabb irányba terelte a menedékjog és kiadás kérdését. A német államok voltak azok, melyek nemcsak közönséges, hanem politikai bűntetteseket rendesen kiadtak egymásnak úgy, mint külföldi államok kormányainak. A német államok kötöttek kiadási szerződéseket politikai bűntettesekre vonatkozólag, mint Ausztria , vagy felszólításra szívesen teljesítették a kiadást, mint Poroszország. Németország soha sem volt classikus hazája a menedékjognak. Még a kis Svájcz is büszkén nézhetett le, jogi felfo­gásának magaslatáról, a nagy német népre. A német rendszerrel valóban kiáltó ellen­tétben volt és van az angol-északamerikai, vala­mint franczia-belga-svájczi rendszer. Anglia és Észak-Amerika feltétlenül befogadják az idegen államok üldözöttjeit. Politikai bűntett miatt nem, közönséges bűntett esetében csak positív szerző­dés alapján adnak ki. Szerződés nélkül soha, Belgium, Francziaország és Svájc­ a feltétlen be­fogadás elvét nem ismerik­ az állami hatalom­nak, szükség esetén jogot adnak felmondani a menedékjogot még politikai bűntettesekkel szem­ben is, de politikai bűntettest nem adnak ki még Roucher 1866-diki beszéde után sem, me­lyet az ubiquité duma­­-ra vonatkozólag tar­tott. Magyarország a franczia-belga-svájczi állás­pontot fogadta el, valamint Ausztria is, mióta al­kotmányos állammá lett. Németország ellenben megtartotta reactionárius hagyományainak egy ré­szét, a közvélemény a kiadás fontos kérdéseivel szemben traditionális közönyt tanúsít. Legújab­ban is Németországnak köszöni Európa a ka­tonai szökevények kiadásának elvét. Maga a német tudomány, mely annyit tett az em­beri szellem felszabadításáért, mint kevés nép tudománya, a menedékjog kérdésében inkább ellen­séges, mint barátságos álláspontot foglalt el a nyugat­európai szabadelvű iránynyal szemben. A territoria­­litás tana ellenében, melyet az angol álláspont szem­pontjából oly fényesen védett Marquardsen, a német Bemer állította fel az államok közti hallgatag szövetség és Mohi az államvilág tételét. Mohi támadta meg híres könyvében az angol északamerikai rendszert. Megtámadta, ha­bár maga is elismerte, hogy ehez bátorság kel­lett, „azon ezerek és ezerek hálájával szemben“, kiknek az angol-amerikai menedékjog utolsó re­ményét képezi. Bluntschli volt az, a­ki a tá­madást legalább közvetve elősegítette a menedék­joggal való visszaélés czímén. E kitűnő férfiakat bizonyára nem szabadságellenes c­élzatok, hanem az emberiség érdekeinek szempontjai vezették. De mert Németország és részben a német tudo­mány ellentétbe helyezkedett a menedékjog nyu­gati értelmezésével, egy cseppet sem lehet cso­­dálkozni, ha a német tudós, Bluntschli nyi­latkozatát az európai közvélemény tartózkodób­ban fogadja, mint fogadná p. u. egy belga vagy franczia tudós véleményét. Mi azonban eltekintünk azon elővélemény­­től, melylyel Bluntschli nyilatkozatát eset­leg fogadhatják. Teljes hitelt érdemlő szakértői vélemény gyanánt vizsgáljuk azt. És mint ilyen sem elégítheti ki azokat, kik a nagy tudóstól a fenforgó concret kérdés megoldását várták. Mit bizonyít be Bluntschli? Csak egy általánosan elismert igazságot. Azt, hogy a feje­delem-gyilkosság nem politikai, hanem közönsé­ges bűntett. Ez ma már nem vitás kérdés a tu­dományban, feltéve, hogy a fejedelem-gyilkos­ság közönséges gyilkosság tényálladékát állapítja meg. A kiadás tehát még fejedelem-gyilkosság esetén sem feltétlen. A megkeresett állam joggal vizsgálhatja, vájjon közönséges, vagy politikai bűntett forog-e fenn? Ha forradalom üt ki, a fejedelmi palotát a fellázadt nép megrohanja, felgyújtja, s az uralkodó életét veszti, bizonyára nem jó létre a közönséges gyilkosság. Sőt van­nak más esetei is a gyilkosságnak, midőn bár egyes ember követi el, a kiadásnak még­sem lehet helye. Maga Bluntschli elismeri — s ez szép tőle — hogy a biblia Juditot, Tell Vilmost, Corday Saroltát, „a nép legfőbb javainak ily harczosait“ ma egy műveit állam sem adná ki. De hát a­mint a kérdés fel van állítva, tu­lajdonkép nem erről van szó. Mikor a menedék­jog ellen Orosz- és Németországból kiinduló reactióról beszélünk, nem a királygyilkosok ki­adására irányuló törekvést értjük, mely ma már úgy szólva tárgytalan. Ausztria-Magyaror­­szágra nézve mindenesetre az, mert kiadási szer­ződéseinkben ez a kérdés a kiadás értelmében van megoldva. A német birodalmi gyűlés által elfogadott Windthorst-féle indítvány nem pusztán a királygyilkosokról szól, hanem beszél az erre való felhívásról és szövetségről. Bünte­tendőnek mondja ki átalában a felhívást, s a szövetséget még akkor is, ha ehhez semmi elő­készületi tett nem járul. Ez a reactió. Ez ami fenyegeti a me­nedékjogot, nem pedig a királygyilkosok kiadása. Ez az, amiről a német sajtó, s utána más álla­mok sajtója azt állította, hogy megfelel az átalá­­nos jogi felfogásnak. Pedig a dolog úgy áll, hogy nemcsak a nemzetközi jog, hanem még a kö­zönséges büntetőjog elveit is ke­resztültöri. A felhívásnál a büntetőjog ma már, a Belgiumban vívott nagy harcrok óta, meg­követeli a directement szócskát, mely a lehető legfontosabb úgy a tényálladék megálla­pítására, mint a s­aj­tó szabadságára nézve. A felhívásnak közvetlennek kell lennie, hogy büntetendő legyen. A szövetségnél pedig a büntetőjog csak a felségsértés ese­tében nem követeli meg az előkészületi cse­­lekvényeket, míg a puszta gyilkosságra való szövetkezésnél az előkészületi cselekvények hatá­rozott feltételt képeznek. Íme tehát a német bi­rodalmi gyűlés meg akarja hamisítani, retrográd irányban akarja terelni a büntetőjogot, miután ez kikü­zdötte szabadságharczát a politika ellenében! Az idegen uralkodót úgy akarja megvédelmez­­tetni, mint a hazai fejedelmet. A felségsértés bűntettét nemzetközi sanctió alá akarja vétetni. A felhívásnál pedig le akarja rombolni az eddigi szabadelvű vívmányokat. Hogy Bluntschli nem szólt a vegyes bűntettekről, nem fejtette ki a connexitás fontos és a menedékjogra nézve döntő horderejű tanát, ezt megbocsáthatni neki. Egy újság czikkben, habár öthasábos is, nem könnyen lehet az ily kérdések bonyolult szálait legombolyítani. De mi­dőn a Windthorst-féle indítványnak épen azon részét mellőzi, a­hol a reactio punctum saliense rejlik, ez nagy hiba. Bluntschliról nem lehet feltenni, hogy a reactionárius indítványnak ezen része véletlenül kerülte volna ki figyelmét. Ő, a nagy jogász, bizonyára felismerte az ártatlanok­nak látszó paragraphusok horderejét. Felismerte azt, hogy ha a német kormánynak sikerülne a Windthorst-féle javaslat alapján európai rend­szabályokat létesíteni, valamennyi kiadási szerződést és büntető törvénysz­öny­vet revistó alá kellene venni. Ő tehát, leg­alább hallgatag, csatlakozott azon reactióhoz, melyet Berlinben a népképviselők (!) indítványa folytán terveznek az európai menedékjog, s az államok nemzetközi szabad mozgása ellen. Ennek a reactiónak egyelőre lehetnek sikerei. Angliába Gladstone importálta azt. A kis Svájcz pedig, bár sajtója hangosan tiltakozik a menedék­jogra irányzott csapás ellen, megkezdte a nihi­listák és socialisták üldözését. De meg vagyunk győződve, hogy ez áramlat felett diadalmaskodni fog a liberális irány. Diadalmaskodni fog annál is inkább, mert a parlamentek, Németországon kívül, sehol sem egyeznének bele a menedék­jogot korlátozó rendszabályokba. Ami pedig Magyarországot illeti, azon benső viszony da­czára, mely monarchiánk és Németország közt fennáll, a kormány és törvényhozás egyaránt vissza fog utasítani minden kísérletet, mely ki­adási szerződéseink és büntetőtörvényeink sza­­badelvűsége ellen irányulna. B. G. ELLENŐR Budapest, péntek, április 8. 1881. A képviselőház mentelmi bizottsága ápril hs 8-án d. e. 12 órakor az országházban szokott helyiségében ülést tart. Az aranyrente conversiója tárgyában még folya­matban vannak az alkudozások. Ma délelő­tt ismét érte­kezlet volt a pénzügyminisztériumban, melyen a pénz-­ miniszteren kívül a pénzcsoport rendes képviselői alt jelen. Délután nagy ebéd volt a miniszterelnöknél, melyre a convertáló consortium tagjain Rothschild és Wo­dianer bárókon, Haussmann és Weiss igazgatókon kívül hivatalosak voltak Andrássy Ala­dár és Pallavicini grófok a magyar hitelbank ré­széről, továbbá a pénzügyminiszter és a horvát miniszter s több képviselő, Vizsolyi, Ivánka, Wahrmann, Rakovszky István stb. A képviselőház mentelmi bizottsága ma d. u. 5 órakor tartott ülésében tárgyalás alá vette Ugron Gá­bor mentelmi ügyét, ki ellen a kolozsvári kir. törvény­szék az „Ellenzék“ czimű hírlapban megjelent közlemé­nyek miatt sajtókeresetet indított. A közlemények az „Ellenzékiben azon időszakban jelentek meg, midőn Ugrón Gábor a betegen fekvő Bart­ha Miklós helyett a lap vezetését átvette. Mint értesülünk, az inkriminált czikkek egyike sem ered Ugrón Gábortól, azonban mint­hogy ő a vizsgáló biró előtt a felelősséget a czikkekben foglaltakért elvállalta s az illető szerzőket meg nem ne­vezte, a kereset egyedül személye ellen indíttatott meg. A bizottság előadója Kraj­csik Ferencz a fentebbiek értelmében a bizottság elé azon indítványt terjesztette, hogy a dolgok ily állása mellett Ugron Gábor képvi­selő mentelmi jogának felfüggesztését kénytelen javas­latba hozni. A bizottság mai ülésében határozatot nem hozott, miután a megjelent tagok száma, a házszabályok­ban megállapított határozathozatalra elegendő nem volt. A bizottság holnap d. e. 12 órakor tart ez ügy­ben ülést, melyre a bizottság minden tagja meghivatott (Orsz. Ért.) Az egri ügyvédi kamara a közjegyzői kényszer tárgyában feliratot intézett az igazságügyminiszterhez, hogy az aláírások hitelesítési kényszeré­nek behoztala telekkönyvi ügyekben feles­leges, mert a telekkönyvi rendelet a telekkönyvi ható­ságok előtt használt okiratokon előforduló aláírások ér­vényét elég garantiáktól teszi függővé, mert e tekintet­ben visszaélések eddig sem fordultak elő, a hamisítások lehetősége pedig a hitelesítési kényszer mellett sincs kizárva. A kamara továbbá utal azon sok költséggel és időveszteséggel egybekapcsolt utánjárásra, melyet ezen intézkedés a közönségnek okozna, valamint azon hátrányra, mely abból az ügyvédi karra há­rulna. A kamara elfogadja azon hatáskört, melyet az 1874: XXXV. t.-cz. a közjegyzők számára megállapít, de tiltakozik a közjegyzők beadványozási joga ellen, mert a közjegyzői állás hatósági jelleggel bir, hatóság­nak pedig sem nem helyes, sem nem illő kérvényeket Üzletszerűen szerkeszteni. Ezzel kapcsolatban e tilalmat a kamara kiterjeszteni kéri a tisztviselőkre, a kezelő hivatalnokokra és a községi jegyzőkre is ; végül pedig az ügyvédi képesítés kellékeinek szigorú, de igazságos meg­­állapítását, a zugirászat kérlelhetlen sújtását, az ügyvédi díjszabályzat megállapítását, a bagatell-törvény eltörlését és a felsőbb bíróságoknak a működő ügyvédek sorából leendő „felüdítését“ sürgeti. A bukaresti „Pressa“, a­mint tudjuk, Boerescu román külügyminiszter közlönye, a magyar lapokban megjelent, a román királyság kikiáltására vonatkozólag megjelent czikkeket közölvén, azokat következő beve­zetéssel mutatja be ápril hó 3-iki számában: „Folytatjuk a budapesti legjelentékenyebb magyar lapokban megjelent czikkek közlését. Ezen czikkek Romániára nézve oly rokonszenvesek, oly érzelem- és gondolatdúsak, hogy a „Romania Libera“ czimü lap ál­tal Magyarország ellen intézett nevetséges és képtelen támadások ellenében — melyeknek látszólag nincsen egyéb czéljuk, mint egy szomszéd és barátságos nem­zetet rágalmazni, melylyel pedig királyságunknak ugyan azonos érdekei vannak — a legékesszólóbb választ képezik. De legyen biztos az ellenzék ezen közlönye, hogy czélját nem éri el, egyrészről, mert közvéle­ményünkben semmi viszhangra nem talál, másrészről pedig azért, mert a magyar közvélemény által e tekin­tetben adott c­áfolatok nagyon világosak és következ­tetéseikben minden kétséget kizárnak. Azt halljuk, hogy holnap, vasárnap 1/211 órakor a magyar református templomban „Te Deum“ fog a ro­mán királyságért tartatni, és hogy estére a magyar gyarmat nagyszerű fáklyásmenettel fog a királyi palo­tánál tisztelegni. Ma „Te Deum“ tartatott az evang. templomban a román királyságért. „Mindezen nagy és szép manifestatiók, melyeket a különféle vallásu és származású idegenek fővárosunk­ban rendeznek, mindnyájunkat őszinte köszönetre és hálára köteleznek.“ Táviratok. Bécs, ápr. 7. A hatalmak által a görög ca­­binetnek átnyújtandó identicus jegyzék hangsú­lyozza, hogy a hatalmak a jelenlegi javaslat által helyettesítve tekintik a berlini conferentia határo­zatait és elfogadás esetén kilátásba helyezik a görög cabinetnek a hatalmak közbelépését azon czélból, hogy biztosítsák a porta által elvállalt kötelezettségek legális teljesítését; visszautasítás esetén azonban egyedül a görög kormányt fogja terhelni a felelősség mindazon veszélyért, a­mit ezen magatartása okozni fog. Bécs, ápr. 7. A képviselőház név szerinti szava­zással 133 szavazattal 112 ellenében elfogadta harma­dik felolvasásban a nyugati vasútról szóló törvény­­javaslatot. A legközelebbi ülés megtartását írásban fog­ják tudatni. Az urak háza tárgyalta a tankötelezettség tartamá­ról szóló törvényt. Helfert indokolja a kisebbség külön­véleményét. Olyan államban, mint Ausztriában, termé­szetellenes és czélszerű­tlen volna, ha az iskolalátogatást illetőleg egyformaságot fogadnának el. Az alaptörvény az iskolák ügyeinek szabályozását a tartománygyűlé­­sekre bízza. Hasner előadja a többség indítványát és kiemeli, hogy nem egyedül a 8 évi iskolalátogatásról van szó, hanem arról is, hogy a tanulók 8 év alatt va­lami czélra határozzák el magukat, a­mi azonban a tankötelezettség tartamának leszállítása által lehetetlenné fog válni. Szóló bírálja azután Helfert állításait. BOCS, ápr. 7. Urakháza. Schönborn Frigyes nézete az, hogy a tartománygyűlések vannak hivatva a tarto­mányok különböző óhajtásainak kifejezésére Szóló a bi­zottság indítványában azt az igyekezetet véli felismerni, hogy ünnepélyes birodalmi törvény alakjába öltöztetve, e kérdés fölött a napirendre térjenek át. Tomasek pár­tolja a bizottság indítványát. Falkenhayn a kisebbség különvéleményében nem látja a tartománygyűlések­ ille­tékessége körének kiterjesztését, hanem csak azt az igye­kezetet, hogy teljesíttessék azon óhajtása, hogy vettessék vége a tanügy terén létező viszásságoknak. Thun Leo a lakosság elutasíthatatlan követelésének tartja a tankötele­zettség időtartamának leszállítását. Höfler visszautasíj­a az előtte szóló azon megjegyzését, hogy a népiskolai törvé­nyek a vallástalanság magvát hintik a lakosság közé. Erre, a vitát berekesztik. Schwarzenberg Károly herczeg utal a lakosság tüntetéseire. A bizottság jelentése ellenmondást tartalmaz, a­midőn az autonóm közegeknek nagy hatás­kört ad és a legelső autonóm testülettől, a tartomány­­gyűléstől, megvonja a rendelkezés jogát. Hye kijelenti, hogy alkotmányos elvek szerint lehetetlenség, hogy az állami közigazgatás ügyeit a tartománygyűlésekre bízzák. Holnap a vitát folytatják. Konstantinápoly, ápr. 7. (Eredeti távirat.) A porta hajlandó azon módosítás elfogadására, a­melyet ajánlatán tettek a hatalmak, ha Görög­ország a lehető leghamarabb kijelenti, hogy meg van elégedve az ajánlattal. A porta ugyanis a hadi készületek költségeire való tekintetből nagy súlyt fektet a diplomatiai actio haladéktalan be­fejezésére és rögtön hajlandó átadni az átenge­dett területet. Róma, ápr. 7. A képviselőházban Zanardelli indítványozza, hogy halaszsza el a ház Damiani azon indítványának tárgyalását, mely rosszalja a kormány külügyi politikáját, míg a ház nem tár­gyalta a választási reformot, hogy ekként a re­mélt reformok halasztást ne szenvedjenek. Crispi ellenzi az elhalasztást, mert az által a kormány politikáját illetőleg kétség támadná. Miután többen szóltak, Cairoli kormányelnök megerősíti tegnapi nyilatkozatait és elfogadja az elhalasztást. Depre­ss szintén nem helyesli a külügyi politika vita­tását és az elhalasztás mellett nyilatkozik. Za­nardelli indítványát, melyet a kormány is pár­tolt, 192 szavazattal 171 ellenében elvetették; három képviselő nem szavazott. A kormány­elnök, a szavazás eredménye következtében, az ülés berekesztését indítványozza, hogy a cabinet a király parancsát kikérhesse. Erre az ülést be­rekesztették. Pál*IS, ápr. 7. A kormány a kumirok elleni expeditióra 6 millió hitelt fog kérni a parla­menttől. Spezia, ápr. 7. A „Roma“ és „Marié pia“ pánczélos hajók Gaetába vitorláztak. Pétervár, ápr. 7. A hadügyminisztérium vezetésé­ben legközelebb változás fog történni. London, ápr. 7. Beaconsfieldet az éjjel heves aszh­ma kínozta, egészségi állapota azonban azóta javult. London, ápr. 7. A „Daily News“ teljesen alapta­lannak nyilvánítja a „Morning Post“ azon tudósítását, hogy Dilke és Brassey segítették a „Freiheit“ hírlapot. A „Standard“ jelenti: A hatalmak identicus jegy­zékét szombaton nyújtják át a görög cabinetnek. Kopenhága, ápr. 7. A folkething mai ülésében az elnök felolvassa az orosz követ levelét, a­melyben a czár és a czárné nevében köszönetet mond a folkething­­nek II. Sándor elhunyta fölötti részvétéért. Bukarest, ápr. 7. A senatus 34 szavazattal 5 elle­nében elfogadta az állam biztosságát veszélyeztető kül­földiek kiutasításáról szóló törvényjavaslatot azon mó­dosítással, hogy valamely idegen államfejének vagy csa­ládjának tagja ellen elkövetett gyilkosság vagy mérge­zés megkísértése nem politikai bűntett. Bécs, ápr. 7. A hitelintézet jelenti, hogy a legutóbb átvett 6.000,000 tiszai sorsjegy elhelyezése végbe ment; a további 11.000,000 átvétele iránti optió jogát egyelőre nem fogja érvényesíteni. Közgazdasági táviratok. ÁrutSzs«]«. Berlin, április 7. Árutőzsde. (Zárlat.) Búza ápril-májusra 217.—, junius-júliusra 216.50 m. per 1000 kig. Rozs helyben kész áru 205.— m., ápril-májusra 204.75 m., május-júniusra 199.25 m., szeptember-októberre 172.— m. per 1000 kig. Zab ápril-májusra 154.— m., május-juniusra 154.50 m. per 1000 klg. Repczeolaj helyben kész áru 52.30 m., ápril-májusra 52. ■ m., szept.-októberre 54.40 m. Spiritus helyben, kész áru 53.60. m., április-májusra 54.60. m., junius-juliusra 55.70 m., augusztus-szeptemberre 56­80 m. Stettin, április 7. Árutőzsde. (Zárlat.)B­u­z­a tavaszi szállí­tásra 214.50 m., május-juniusra 214.50 m. per 1000 kig. Rozs tavaszra 202.— m., május-juniusra 197.— m. R­e­p­c­z­e­o­l­aj ta­vaszra 52.50 m., őszre 55.50 m. Spiritus helyben készáru 52.—, m., tavaszra 53 30 m., május-juniusra 53.90 m. R­e­p­c­z­e —.— m. per 1000 klgr. Köln, április 7. Ár­u­t­ő­z­s­d­e. (Zárlat.) Búza márcziusra 22 45 márka, májusra 22.50 márka per 100 klgr. Rozs márcziusra 20.90 m., májusra 19.85 m. per 100 klgr. Repczeolaj helyben 29.— m., májusra 28.— m. Pak­s, április 7. Árutőzsde. (Este.) Búza áprilisre 29.60, májusra 29.40, májustól 4 hóra 29.—, utolsó 4 hóra 27 75 fok per 100 kig. Liszt nyolcz márkás áprilisre 63.60, májusra 63 40, májustól 4 hóra 62.80, utolsó 4 hóra 60.—. Repczeolaj ápri­lisre 70.25, májusra 71.—, májustól négy hóra 71.75 utolsó 4 hóra 73.50 frk. Szesz áprilisre 60.—, májusra 60.—, májustól 4 hóra 60.— frk, utolsó 4 hóra 57.75. Olaj csendes, szesz állandó többi szilárd, britéi­­őzside. Bécs, április 7. Értéküzlet. (Eredeti távirat.) A magyar aranyrente conversiójáról szállongó hírek, a­melyek szerint a tárgyalások már-már be vannak fejezve, kapcsolatban a kedvezőbb politikai hírekkel, arra indí­tották a tőzsdét, hogy folytassa a hausse-áramlatot, elő­mozdította ezt az is, hogy a prolongatio igen olcsón történt meg, és a tegnap esti külföldi tőzsdék, különö­sen a párisi nagyon szilárd hangulatot követettek. Különö­sen keresettek voltak a járadékok általában és speciali­­zer a magyar aranyvente. Egyes bankpapírok is maga­sabbak. A vasúti részvények közöl a Duna-drávai rész­vények emelkedtek. Déli 11 órakor jegyzünk Osztrák hitelbank 297.30, Magyar hitelbank 266, Magyar aranyjáradék 115.30, 20 frankos 9.30. A déli tőzsdén is tovább emelkedtek az árak, a forgalom úgy a korlátok között, mint a coulis­­sákban igen élénk, nagy figyelemben részesültek vasúti papírok. A valuták és a külföldi váltók olcsóbbak. Délután 2 óra 25 perczkor jegyzünk. Jegyeztettek 2 óra 10 perczkor: Osztr. h­itelr. 298-40, Magyar hitelr. 266.25, Anglo 131.75, Unió 129.—, Bankegyl. 128.50, Osztrák föld­hitele­k.—, Innerb. —.—, Prágai vasipar —, Magy. sorsj. 116.75, Papirjáradék 76.30, Ezüstjáradék 77.20, Osztrák aranyjárad. 99.30, Magyar aranyjárad. 115.55, Napoleonia d. arany 9.30, Alföld 166.75, Gőzhajózási társ, 581.—, Erzsébet pálya 209.50, Pécs-barcsi 108.—, Ga­­licziai vasút 273.50, Kassa-oderbergi 144.— Lombar­­dok 112.75, Lloyd 686.—, Északi v. 2340, Északnyugati 200.—, Erdélyi vasút 160.—, Osztr. államvasut 299.50, Tiszai 248.—, Tramway 228.25, Magy. gácsorsz. 167.—, Magy. északkeleti 161.—, Magy. nyugati 165.—, Lem­­berg-csernovitzi —.—, Osztr.-magy. bank 810.—, El­­bevölgyi vasút 245.25, Ferencz­ József pálya 183.—, Ma­gyar papirjáradék —.—, 1860-as —.—. Bécsvárosi sors­jegyek 88.05. Tiszai sorsj. 110.25. Bécs, ápr. 7. (Eredeti távirat.) Az üzlet gyenge, Osztrák hitelv. 296.20, Magyar aranyjár. 115.25. Bécs, április 7. (Magyar ért. zárlatja.) Magyar földteherm. kötv. 97.40, Magyar vasúti köles. 130.60, Erdélyi föld. kötv. 95.60, Magyar hitel 266.50, Magy. záloglevél 102.40, Alföld 167.75, Erdélyi vas. 160.50, Magy. észak-keleti vasút 161.50, Magy. kel. vas. 92.75, Kel.­vasúti elsőbbs. kötv. 88.35, Magyar sorsjegy 117 25, Tiszai vasút 247.75, Szölödézsm. 94.50, Magy. földhitel —.—, Magy. leszá­­mit.bank 133.75, Aranyjáradék 115.65, Kassa-Oderbergi vasút 144.75, Tiszavölgyi sorsj. 110.—, Bécs, április 7. (Osztrák ért. zárlatja.) Osztrák hitelrészvény 298.40, Angol-osztók 131.50, Lombard 113.—, Államvasut 300.50, Aranyjáradék 93 55, Napoleond’or 9.29­2, Londonra 117.55, Papirjá­radék 76.32, Galicziai 274.50, Hitelsorsjegy 182.25, 1864-es 174.—, Porosz pénztári utasv. 57.40, 1860-as 132.50, cs. kir. arany 5.53, Frankfurt —.—, Töröksorsjegy 24.—, Nemzeti bank 815.— Ezüst­járadék 76 95. Igen szilárd. Bécs, április 7. (Esti zárlat.) Hitelrészvény 296 90, Angol­osztrák 131.—, Magy. hitelv. 205 25, államvasut 299.75, Lombard 112. — , Magy. sorsj. —.—, Magyar jár. 115.27, Napoleond’or 9.301/,, Járadék 76 10, Unió —.—, Galicziai 273.25, Osztr. ar. jár. 93.60, Magy. papirs 88.—. Utótőzsde­­.—. Elgyengült. Pak­s, április 7. (Zárlat.) 30/0 Évjárulék 83.40, 5% Évjárulék, 120.50, Törlesztési évjár. 84.75, Osztrál ,állam­vasut 653.­ , Lombard 245.—. Földhitel 830.—. Magyar jár. 100.68, Osztrák aranyjár. 80.75, Utótözsde 285.—, —, Junnyha, Berlin, április 7. (Zárlat.) Papirjáradék 66.10, Ezüstjáradék 66.90, Magyar járadék 100.—, M. kincs, utasv. —.—, 1877. 10 mill. köles, 76.70, K. vas. elsőbbs. kötv. 91.75, Hitelrészvény 519.50, Államvasut 525.—, Lombard 196.50, Galicziai 119.20, Kassa-Oderberg 62 75, Romániai 67.5, Orosz Papírpénz 209.35, Váltóárf. Bécsre 173-25 Utótőzsde ------, Magy. papirj. 76.25, Igen szilárd. Frankfurt, április 7. (Zárlat.) Papirjáradék 66.­­, Ezüstjáradék­ 66.93, Osztrák aranyjáradék 81.23, Magyar aranyjáradék 100.1­0, Osztr. hitelrészv. 258.87, Osztr. bank-r. 705.50, Osztr. államv.-részv. 261.75, Galicziai 237-62, Lombard 97.7/s, Erzs. nyugati vasút 182.62, Magy. Galicz. vasút 147.25, Tiszav. vasúti elsöbbs. —.—, Váltóárf. Bécsre 174.—, Magyar papirjár. 76.25, Utótözsde 258.62, Kedvező. Frankfurt, április 7. (Esti zárlat.) Papirjáradék 65.81, Ezüst­járadék 66.75, Osztr. ar. jár. 81.1­,, Magy. ar. jár. 99.5­8, Osztr. hitelr. 256.75, Osztrák bank­r. —.—, Osztr. államv.­rész. 259 25, Galicziai 236.62, Lombard 95.75, Erzs. nyug. vasút —. —, Magyar Galicz. vas. —.—, Tiszav. vasúti elsőbbs. —.—, Váltóárf. Becsre —.—, Magy. papír —.—, Lanyha. A választások. A főváros harmadik kerületének tegnapi választási értekezletéről a „Pester Lloyd“ esti lapja újabb részle­teket közöl. A választók e szerint már előbb fölkérték a kerület jelenlegi képviselőjét, Ivánka Imrét, a je­löltség elfogadására, mire Ivánka hosszabb levélben vá­laszolt. E levélben kijelenti Ivánka, hogy már 1875-ben lemondott újból való megválasztatásáról Nyíregyházán s három év előtt az ó­budai kerület szabadelvű párti vá-

Next