Ellenőr, 1881. május (13. évfolyam, 217-272. szám)
1881-05-04 / 222. szám
XIII. évfolyam. 222. szám. Egyes szám ára 4 kr Budapest, szerda, május 4.1881. Előfizetés jár reggeli és esti lapra együtt: Egész évre........................ 20 forint — kr. Félévre.................................................10 „ — * Évnegyedre..............................................5 „ — » Egy hónapra.........................................19 80 . Az estilap postán való külön küldéséért a’, előfizetési áron felül, külön 1 frt jár évnegyedenkint. Az előfizetési pénzek és a lap szétküldésére vonatkozó minden felszólalást kiadóhivatalba (Kalapatcza 22. sz.) intézendők. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapesten, Kalapntcsa 22. szám. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban, továbbá DAUBE G L. és társánál M.-Frankfurtban. — Hirdetésekért járó díj csakis az „Ellenőr“ kiadóhivatala által nyugtázott számla ellenében fizetendő. Budapest, május 3. A budapest zimonyi vasútról s szárnyvonalairól szóló törvényjavaslat indokolása. Az 1880. évi XLII. t. sz. rendeli, hogy Budapestről Szabadkán, Újvidéken és Zimonyon át a magyarszerb határig egy vasút s e vasutból kiágazva Kalocsáig vezetendő szárnyvonal épittessék. Ugyane törvény által utasittatik a kormány, miszerint a fentebbi vonalak s esetleg a Baja városig építendő szárnyvonal mily módon leendő kiépítése iránt a törvényhozásnak még az őszi ülésszakban tegyen előterjesztést. Végre utasittatott a kormány, hogy ugyanez alkalommal az 1877. XXVI. t. sz. 10. §. értelmében az iránt is terjesszen elő törvényjavaslatot, hogy a zimonymitroviczi vasút kiépítése kellő időben biztosíttassék. Az idézett törvénycikk alapjául szolgált törvényjavaslatunkkal beadott indokolásban megjegyeztük már, hogy azon időben a budapest-zimonyi vasút felső vonaláról— melynek iránya még kétséges volt, s csakis az említett törvényczikk által lett véglegesen megállapítva — részletes tervekkel még nem bírtunk, s ilyenek csupán az Újvidéktől az ország határáig terjedő részre nézve lettek kidolgozva. Hogy ennélfogva az 1880. évi XLII. t. czikkben foglalt utasításoknak eleget tehessünk, szükséges volt mindenekelőtt úgy az emlitett felső fővonalnak, mint a kalocsai és mitroviczi szárnyvonalaknak részletes terveit elkészíttetni. E tervek azonban a legnagyobb erőfeszítés daczára csakis a folyó év kezdetén készülhettek el, sőt a kalocsai irányvonalra nézve, ami különben kevésbé fontosnak jelezhető, még mostanáig sem. Nehogy azonban az építésre kiszabott idő felhasználatlanul elmulasztassék, nem késtünk a többször idézett törvénycikkben nyert felhatalmazást igénybe véve a nagyobb munkát igénylő műtárgyak közül azokat, amelyeknél nagyobb akadályok ezt nem gátolták, azonnal folyamatba vétetni, nevezetesen kiadtuk s biztosítottuk kedvező eredményekkel megtartott nyilvános versenytárgyalások útján a zimonyi bevágás munkálatait s az Újvidék és Dortanovce melletti alagutak épitését. Azonkívül megindítottuk a tárgyalásokat a szerb fejedelmi kormánynyal a közösen létesítendő Szávahid kiépítésének helyes módja iránt. Ellenben az 1880. évi XLII. t.- czikkben szintén nagyobb munkát igénylőnek jelzett Duna-híd építését még nem indíttathattuk, miután e híd tervének megállapítása hosszabb időt igénylő és a téli idő által is akadályozott próbafúrások befejezte előtt eszközölhető nem volt. Mielőtt egyébiránt a fővonalról s mitroviczi szárnyvonaláról a részletes tervek elkészültek volna, nem tartottuk időszerűnek, noha e vasút engedélyezése avagy építése iránt több rendbeli ajánlat felett rendelkeztünk, a kiépítés iránt az illető ajánlattevőkkel tárgyalásba bocsátkozni, s ez volt oka annak, hogy e tárgybani törvényjavaslatunkat előbb elő nem terjesztettük. A részletes tervek s költségvetések elkészülte után elsősorban el volt döntendő azon kérdés, váljon e vasút államilag építtessék, avagy engedélyeztessék-e? A minisztérium, — tekintettel arra, hogy e vasút egy világforgalmi vonal lánczszemét képezendi — eddig is követett s a törvényhozás által helyeselt vasút politikájával következetesen e vasútnak s szárnyvonalainak államköltségen leendő kiépítését vélte egyedül ajánlatosnak, s ennélfogva azon előbbi tárgyalásokat, melyek e vasútnak engedélyezése iránt megindíttattak, annál inkább tartottam megszakítandónak, minthogy épen e tárgyalások igazolták, hogy az állam e vasút engedélyezése esetében sem vállalna kisebb pénzügyi kockázatot, mint aminőt vállal, ha maga építteti ki azt, s a mellett befolyása e vasút üzletére sem lehetett volna oly annyira minden kétséget kizáró, mint a minő lesz, ha az államilag kezeltetik. Mindezeknél fogva a tárgyalások csupán azon versenyzőkkel folytattattak, akik a vasútnak államköltségén leendő kiépítésére ajánlkoztak. Mielőtt azonban ezen tárgyalások eredményére átmennénk, szükségesnek tartjuk a szóban forgó vasúti fővonal szárnyvonalairól némelyeket előzetesen megjegyezni. A budapest-szabadka-újvidék-zimony-határszéli fővonal hossza 3428 km. E fővonal kiindul a m. kir. államvasutak budapesti dunaparti épülőben levő teherpályaudvarából, s egy mellékvonallal összeköttetik az ugyane vasutak ferenczvárosi pályaudvarával. A budapesti pályaudvarokon s a Szabadkán az alföldi vasúttal közösen használandó indóházon kívül el fog láttatni a vasút 29 pályaudvarral, melyek közül a zimonyi a vámkezelésre is berendeztetik. E vonal építési és felszerelési költsége 22.579.860 forint. A kalocsai szárnyvonal a fővonalnak kiskőrösi állomásából indul ki, hossza összesen 30 kmt., a csatlakozó állomáson kívül még 3 állomása leend. Építési és felszerelési költsége 1.158,860 frt. Végre a mitroviczi szárnyvonal a fővonalnak „India“ nevű állomásából indul ki, hossza 43,3 km, s a kiágazási állomáson kívül még 4 állomással láttatik el. Építési és felszerelési költsége 1.961,280 frt. Ehhez képest a fővonal a szárnyvonalaknak öszszes hossza 416., kim., építési és felszerelési költsége pedig 25.700,000 frt. Ehhez hozzá jön: a) a Szávahid s az e híd biztosítására szükséges partvédművek költsége 950,000 frt. b) időközi kamatok 1.350,000 frt, vagyis összesen 28.000,000 frt osztj. ért. Ezen összegből esik a budapest-zimonyi fővonalra a Szávahid fele költségével együtt 24.630,000 frt, a kalocsai és mitroviczi két szárnyvonalra 3.370,000 frt. Tekintve azon körülményt, hogy e vasúton több költséges építmény fordul elő, nevezetesen azok, melyek már az 1880. évi XLII. t.-czikkben elősoroltattak, továbbá, hogy annak egyes részei a Duna folyó áradásai ellen biztositandók, s hogy ezen felül mint első rendű vasút a hozzákötött igényeknek megfelelőleg költségesebben állitandó elő s szerelendő fel, s hogy ennek daczára kilométerenkint csak mintegy 67,300 frtba, vagyis mértföldenkint mintegy 510,000 frtba kerül, a kimutatott költség, melyben már az időközi kamatok is jent foglaltatnak, igen mérsékeltnek mondható, amennyijén e vasút összes eddigi fővonalaink közt egyike leend a legolcsóbbaknak. Minthogy egyébiránt az 1880: XLII. tcz. alapjául szolgált törvényjavaslatunk indokolásában előzetesen jelzett építési költség, s a jelenleg kimutatott összeg közt nagyobb különbözet mutatkozik, szükségesnek tartjuk, annak előre bocsátása mellett, hogy az említett indokolásunk alkalmával a vonalak legnagyobb részéről részletes terveink még nem voltak, s így a költségek sőt az egyes munkák sem voltak oly pontosan, mint jelenleg, előirányozhatók, megjegyzem, hogy az abban jelzett költségösszegben több oly munkálat még benn nem foglaltatott, mely a jelenleg előterjesztett törvényjavaslatban engedélyezendő költségből fedezendő. Így akkor nem vettük még számba a Budapesten szükséges pályaudvarokat, illetőleg azok nagyobbítását, a létesítendő műhelyt, a Szávahidat, s az india-mitroviczi szárnyvonal összes építési s felszerelési költségeit. Mindezen munkálatok olyanok, melyek engedélyezése külön törvényjavaslatban is lett volna kérhető, minthogy azonban azok természetüknél fogva a budapest-zimonyi vasúttal összefüggnek, s különben is czélszerűbbnek találtatott azok költségeit a fővonal költségeivel egyszerre beszerezni, indíttatva érezte magát a kormány azokat is a jelen törvényjavaslat tárgyává tenni. Visszatérve az e vasútvonalak építésének biztosítása tekintetéből folytatott tárgyalásokra, meg kell mindenekelőtt jegyeznünk, hogy a versenyzők részéről benyújtott ajánlatok közül már eredetileg a Bontoux Jenő által képviselt bankcsoport ajánlata találtatott legelőnyösebbnek, nemcsak azért, mert e csoport az államkincstárra nézve a legkedvezőbb feltételek mellett kívánt vállalkozni, de azért is, mert a Szerbiában létesítendő azon vasutat is kívánta kiépíteni, s kiépítése iránt komoly lépéseket is tett, melynek, mint a budapestzimonyi vasút folytatásának kiépítése Magyarországra nézve kiváló fontossággal bir, s mely nélkül a mi vasutunk forgalmi s jövedelmezőségi szempontból nagyon alárendelt szerepet játszana. A versenyzőkkel folytatott tárgyalásoknál tehát e bankcsoport volt előnyben, s ennélfogva a többi versenyzők ajánlatainak mellőzésével ezzel létesíttettek a főkérdésekre nézve a megállapodások. A szerződés megkötése azonban azon időre lett halasztva, ha ismeretes lesz, vájjon ugyane bankcsoport bizatik-e meg a Szerbiában létesítendő vasutak épitésével. Ezen vasutak kiépítése s meghatározott időre üzlete is a legközelebbi időben csakugyan a szóban forgó bankcsoportnak adatván át, s a budapest-zimonyi vasút kiépítése iránti tárgyalásokat újból felvettük, s azok eredményéhez képest az épitési szerződést a cs. kir. szab. osztrák Länderbankkal s a párisi Fives-Lille társulattal f. évi április hó 29-én megkötöttük. Midőn megjegyeznénk, hogy e szerződést a ház irodájában letettük, van szerencsénk azt röviden a következőkben megismertetni. A két bank egymásért jótállva elvállalja a budapest-zimonyi fő s kis-kőrös-kalocsai és india-mitroviczi szárnyvonalainak teljes kiépítését s felszerelését a következőket kivéve, melyeket a kormány házilag kiépíteni, illetőleg beszerezni óhajt — ez által jobban látva az állam érdekét biztosítva. Nevezetesen: a) a Szávahidat s a partbiztosításokat a hídnál, mely munkák csak a szerb kormánynyal együttesen s egyetértőleg létesíthetők; b) az alföldi vasút egy vágányának sülyesztését Szabadkán; c) a bútorzatot s egyéb épületi felszereléseket ; d) a forgalmi eszközöket; e) az üzletbe vétel első idejére szükséges anyagokat ; f) a távírdát s távjelzőket; g) a ferenczvárosi pályaudvar kibővítését; b) a budapesti rendező pályaudvar, és i) a műhely építését. Minden egyéb munkát s szállítást, ideértve a már előbb kiadott alagutakat és zimonyi bevágást is, melyeknek vállalkozói a fővállalkozókkal alvállalkozói viszonyba lépnek, a fővállalkozók kötelesek 20.750.000 frt átalányösszegért teljesíteni. Némely munkákra nézve, így a Duna-híd oszlopainak alapozására, a többi összes hidakra, a partbiztosításokra, egy szóval olyanokra, melyek előre egész pontosan meg nem határozhatók, ki lett kötve, hogy az esetre, ha e munkákból több teljesítendő, mint amennyi a tervekben ki lett mutatva, a többletért előre megállapított egységárak szerint fog felülfizetés adatni, mennyiben pedig kevesebb válik szükségessé, a megfelelő öszszeg a fentebbi átalányösszegből levonatni. A kormánynak fentartott munkák s szállítások összesen 5.900.000 frtra lettek előirányozva. A fővállalkozókkal egyszersmind a pénzbeszerzés iránt is jöttek létre megállapodások. A kormány ugyanis a szükséges tőkét az állam mai pénzügyi viszonyaira s a pénzpiaci helyzetére való tekintettel legcélszerűbben 5°/0-as papírban kamatozó adómentes járadékkötvények kibocsátása által vélt beszerzendőnek, és fővállalkozók kötelezve vannak ily kötvényekből a törvény szentesítése után legfeljebb egy hó múlva 12 millió forint névleges összeget az alkudozások alkalmával létezett árfolyamnak megfelelő 84°/0 árfolyamon átvenni — az átalány-összegük fedezésére szükséges további mintegy 13 millió forintnyi részt pedig 1882. évi junius elején az 1882. évi május havi árfolyam átlagánál (pénzrovat szerint) 2,/2°/0-al olcsóbban. A fővállalkozóknak havonkint fognak előre megállapított fizetési szabályzat szerint részletfizetések adatai. A pálya a következő határidőkben adandó át, megnyitható s üzletképes állapotban, a kormánynak: a) a budapest-szabadkai rész és a kalocsai szárnyvonal 1882-ik évi október 15-én; b) a szabadka-ujvidéki rész 1883. évi május hó 15-én; végre c) az újvidék-országhatárszéli rész és az indiamitroviczi szárnyvonal a Szerbiával a csatlakozó vasutak megnyitására megállapított határidőn belül. A fővállalkozók a szerződésben elvállalt összes kötelezettségeik biztosításául 2.000.000 frtnyi összeget kötelesek biztosítékul letenni, melynek felerésze az öszszes vonalak felülvizsgálata után, másik fele része pedig a jótállás alól kikerülő értékek arányában lesz csak visszaadandó. Azonfelül kötelesek a részvonalak megnyitásánál előálló késedelem esetén — késedelmi kötbér fejében minden egyes vonalért naponta 500 frtot — a véghatáridő elmulasztása esetén pedig naponta 6000 frt késedelmi kötbért fizetni. A törvényjavaslat 6. és 7-ik §§-ban is felsorolt s ugyanígy a fővállalkozókkal kötött szerződésbe is felvett bélyeg- és adóilletékkedvezmények indokolásául van szerencsénk megjegyezni, hogy az építési fővállalkozók ajánlatukat már eredetileg ezen kedvezmények feltételével nyújtották be, s így ezen kedvezmények a kincstárra nézve az építési tőkének a legvégső határig tett korlátozásában ellensúlyozását találván, a vállalkozók részéről az építési tőke összegében tett engedmények által kiegyenlíttetett. A Száva-híd építési vállalkozóinak ugyan a törvényjavaslat 8. §. szerint adandó adó-, bélyeg- és vámkedvezmény iránti intézkedések Szerbiával lettek ennek kezdeményezése folytán megállapítva olykép, hogy a vállalkozók a kedvezményeket minden államban egyenlően élvezendik. A szerződés érvényes a fővállalkozókra nézve, az aláírás napjától, a kormányra nézve pedig a jelen törvény szentesítése után. Végre mi a törvényjavaslat 9. §-át illeti, van szerencsénk indokolásul a következőket megjegyezni: Az 1880: XLII. t. sz. felhatalmazta a kormányt, hogy a fővonalból Bajára építendő szárnyvonal létesítése iránt az illető vidék érdekeltségével egyezséget kössön Ezen felhatalmazás folytán szükségesnek találtatott mindenekelőtt tanulmányoztatni, mely irányban lenne legczélszerűbben e szárnyvonal vezetendő. A megrendelt tanulmányozások bizonyították, hogy csak két irány jöhet komolyan combinatióba. i. a) a Szabadkáról és b) a kis-kőrös-kalocsai szárnyvonal Keczelen tervezett állomásából Bajára. Az utóbbi 47. kim. hosszú vonal rövidebb ugyan, mintegy 10 kilométerrel mint a szabadka-bajai vonal, s Baja városát a fővárossal rövidebb úton is hozná összeköttetésbe, azonban szaggatott teremuma miatt e vonalon az épités drágább, a vasut emelkedései nagyobbak s igy üzlete költségesebb lenne, s maga a vasut egy kevésbé lakott vidéken vezetne át, mig ellenben a szabadka-bajai vonal két virágzó kereskedelmi várost kötne össze, s ennélfogva inkább nyújt arra kilátást, hogy a befektetendő tőkét gyümölcsöztetni fogja. Ajánlatok szereztettek azonban mind a két vonalra nézve, s e tekintetben is előnyben van a szabadkai vonal, melyre jóval nagyobb ajánlatok tétettek mint a keczeli irányra. Az érdekeltséggel folytatott tárgyalásokat azonban még nem„ tekinthetjük befejezetteknek, hogy azonban azokat kellő eredményre vezessük, szükséges mikép a vonalirány már most végleg megállapíttassék, s egyszersmind a kormány felhatalmaztassék, a kijelölt irányban a részletes vonaltanulmányokat megtehetni, miután csak ezáltal juthat azon helyzetbe, hogy e szárnyvonal kiépítésének módja iránt előterjesztését kellő alapossággal megtehesse. A budapest-zimonyi vasút kiépítése nemcsak nemzetközi szerződés által felvállalt kötelezettségünknek, de a nemzet egy régóta nyilvánított közhajtásának tárgyát is képezvén, hogy valósításához teljes erővel s erélylyel foghassunk, szükséges, miszerint arra nézve a kormány a törvényhozástól minél előbb a kellő felhatalmazásokkal láttassák el — minélfogva kérjük — mikép az ezen felhatalmazásokat tárgyazó törvényjavaslatunkat sürgősen tárgyalni s elfogadni méltóztassék. Budapesten, 1881. május 2-án. Ordódy Pál s. k. m. kir. közmunka- és közlekedési miniszter. Gr. Szapáry Gyula s. k. m. kir. pénzügyminiszter. KÖZLEMÉNYEK. A magyar aranyjáradék conversioja. Mihelyt az aranyjáradék conversiójáról szóló törvény szentesítve és kihirdetve lesz, azonnal cotirozzák az új 4%-os rentet az összes európai nagyobb tőzsdéken. Budapesten és Bécsben e cotirozás nem fog egy-két napnál több időt igénybe venni. Ha a cotirozás megtörtént, akkor a kibocsátásnak megvan minden előfeltétele. A „Presse“ szerint a rente aláírására vonatkozó feltételeket a hét végén fogja a consortium közzétenni, a kibocsátás maga azonban csak a trónörökös lakodalma után, az ünnepélyek elmúltával történik meg. Már most annyi bejelentés történt a bécsi Hitelintézetnél úgy a belföld mint a külföld részére az uj rentére, hogy az operatio teljes sikerültében alig kételkedhetni, a bejelentéseket nem veszik tekintetbe, mert a kibocsátás módozatai ezt kizárják. Egyik versió szerint, amely a valószínűségre igényt tarthat, az uj rente bevezető árfolyama 91 frt lesz papírban. Ez aranyárfolyamban körülbelül 77/a frtnak felel meg, azaz három százalékkal múlja felül az átvételi árfolyamot. Az osztrák aranyrente mai árfolyama 97, tehát a magyar aranyrente árfolyama a bevezető árfolyam mellett is emelkedhetik még, a magyar és osztrák papirrente árfolyama között csak négy százalék a különbség s a hangulat olyan, hogy e különbség folyton csökken. Fagy. Aradi levelezőnk értesítése szerint ott május 1-én reggel gyenge fagy volt, amely azonban sem az őszi vetésekben, sem a reperében, sem a gyümölcsfákban nem okozott kárt. A budapesti tőzsdei tanács a mai napon a következő hirdetményt bocsátotta ki: Vonatkozással a tőzsdei értéküzleti jogszokások 6. §-ára, ezennel elrendeltetik, hogy a hó közepén vagy utolsóján leszámítolás által lebonyolítandó ügyletek, két nappal a lejárati nap előtt, és pedig a hó közepén lebonyolítandó ügyletek minden hó 13 án, a hó utolsóján lebonyolítandó ügyletek minden hó 28-án, illetőleg 29-én legkésőbb délutáni 7,4 óráig a leszámítolásra bejelentendők. Ha a bejelentési nap ünnep vagy vasárnapra esik, azon esetben az ünnep- vagy vasárnapot legközelebbről megelőző hétköznapon történik a bejelentés. A budapest-zimonyi és a budapecsi vasútvonalak építésére szükséges sinek tárgyában közelebb kötik meg a szerződést a magyar és osztrák singyárakkal. Mindkét üzlet igen tetemes, a zimonyi vasúthoz 350.000 mm., a budapest-pécsihez 100.000 mm. sin kell. A szállítás egyharmadát a magyar gyárak állítják elő. A magyar általános iparegylet igazgatótanácsa 1.ió 2-án tartott ülésében tárgyalta a hazai iparnak adandó állami kedvezményekről szóló törvényjavaslatot, melylyel megelőzőleg már a közgazdasági és gyáripari szakosztályok együttesen fogalkoztak. E szakosztályok fölkérték az igazgatótanácsot, hogy ez külön beadványban forduljon a képviselőházhoz, melyben a törvényjavaslat teljes méltánylása mellett annak több irányban kibővítését ajánlja, hogy a hozandó törvény csakugyan buzdító és biztosító hatással legyen a magyar gyáripar tömegesebb s terjedtebb meghonosulására. Az igazgató által e célból előterjesztett felirati javaslat némi csekélyebb módosítással egyhangúlag elfogadtatván, benyújtására Rakovszky István országgyűlési képviselő úr kéretett föl, egyszersmind elhatároztatván, hogy a fölirat kinyomassék s mind a hazai lapoknak szives közlés végett, mind az országgyűlés egyes pártclubjainak több példányban megküldessék, hogy a kérdés iránt érdeklő képviselők, tartalmával megismerkedhessenek s a kérvény tekintetbevételét a házban támogathassák. Szántásverseny és gépkiállitás. A Szécsényvidéki gazdasági egylet 1881. évi május 13-án Szécsényben szántás- s ekeversenyt és gépkiállítást rendez. A szántásverseny kezdetét veszi 1881. évi május hó 13-án d. e. 8 órakor. Versenytérül a varsányi ut mentén a szécsényi uradalom tulajdonát képező VII. számú tábla szolgáland. A talaj minősége: homokos kötött agyag. Versenyre, vezető nélkül (a hármas ekék kivételével) egy pár vonóállat bocsáttatik. A barázda mélysége 12 cm határoztatott. Minden egyes versenyző 200 négyszögöl hosszalakú területet kap versenytérül. A szántásversenyben nem egyleti tagok is részt vehetnek. Versenyzés ideje alatt a nézőközönség a versenytértől távolabb tartatik. A szántásversenyben a bíráló bizottság által kitüntetett első öt díjaztatik, mégpedig: az 1 fő díj 2 arany, a 2-ik díj 1 arany, a 3-ik díj 4 forint, a 4-ik díj 3 frt, az 5-ik dij 2 frt; a következő öt dicsérő okmányt nyerend. Az elnyert díjak a helyszínen azonnal kihirdettetnek és kiosztatnak. Az ekeversenyben mindennemű eke résztvehet. Bírálat alá vétetik: az eszköz könnyűsége mellett annak szilárdsága; a vonóerő nagysága; a teljesített munka minősége. Fentebbi feltételek mellett mindennemű gazdasági eszköz versenyezhet. A gépkiállításba mindennemű gép hozható. Kisebb gazdasági gépek kisorsoltatnak. A kiállítandó gépek, ekék s egyéb eszközök az egyleti titkári hivatalnak minél előbb bejelentendők. A távolabbról érkező versenyzők fogatainak ellátásáról az egylet díjtalanul gondoskodik. A 15 évig híven s jó erkölcscsel egy helyen szolgálatban levő cselédek 5. legérdemesebbje tíz forint jutalmat nyer. A gépgyárosok kérvénye. Mint a „P. N.“ értesül, a hazai gépgyárosok között két kérvény köröztetik aláírás végett, melyek az aláírások eszközlése után a közmunka- és közlekedésügyi miniszterhez, illetve Budapest főváros törvényhatóságához fognak benyújtatni. A miniszterhez intézendő kérvény azt kérelmezi, hogy hasson oda a miniszter, miszerint a vasúti és gőzbe szálló díjak a gyáriparhoz szükséges nyers és félkész anyagokra a fővárosba, nemkülönben a kész iparczikkekre a fővárosból a vidékre, különösen iparunk világpiaczára a keletre való szállításra is a magyarországi vasúttársulatok igazgatóságai által lehetőleg alacsony tételekben állapíttassanak meg. A főváros törvényhatóságához intézendő kérvény pedig azt kérelmezi, hogy tekintettel a magyar gyáripar emelkedésére, a gyártáshoz szükséges nyersanyagok behozatalánál kövezetvám ne szedessék, illetve ezen anyagok vámmentesen legyenek behozhatók. A szepesmegyei bányaipar terén, mint a „Gömörmegyei Lapok“-ban olvassuk, nagy hanyatlás tapasztalható : különösen a vasipar pangása következtében a lakosság nagy része keresethiányban szenved s kénytelen részint Salgó-Tarjánban, részint Petrozsényben munkát keresni. Ily körülmények közt, és különösen, ha a bánya- és vasipar új életre nem ébred, a szepes megyei bányamunkások kényszerítve lesznek végleg kivándorolni. Ezen nemzetgazdaságilag nagyfontosságú bajon az által lehetne segíteni, ha a Szomolnok vidékéről leginkább kincstári bányákból évenként külföldre fuvaroztatni szokott több százezer mázsa kon-kovand a megyében dolgoztatnék fel. Ez irányban a megye közigazgatási bizottsága már megtette indokolt felterjesztését a kormányhoz. Kivételes díjszabás sertésszállitásra. F. évi május hó 1-jével a m. kir. államvasutak dálya-bródi vonalának, valamint pécs-barcsi vasút állomásairól Sopronba szállítandó sertésszállítmányokra nézve kivételes díjszabás lép életbe. Ezen díjszabás példányai a magyar kir. államvasutak díjszabási ügyosztályában kaphatók. — A f. évi január 1-én életbelépett, fára stb. érvényes kivételes díjszabás 2-dik kiadásban jelent meg, melyben 6,3 méternél hosszabb faküldeményekre nézve uj határozmányok vannak felvéve. Példányok a m. kir. államvasutak díjszabási osztályában kaphatók. Kivételes díjszabás sertés szállítmányokra. Folyó évi május hó 10-én Bosna-Bród, Bród, Samacz és Vukovárról teljes kocsirakományokban Kőbánya (o. i. v.) és Köbbánya-Hizlaldára szántandó sertés szállítmányok szállítására kivételes díjszabás lép érvénybe. Ezen díjszabásban foglalt díjtételekből egyelőre f. év végéig egy és ugyanazon feladó által elszállítandó 50, illetőleg 100 teljes kocsirakomány feladásánál 5, 10%-nyi jutalék fog visztérítés útján folyóvá tétetni. Ezen kivételes díjszabás példányai a m. k. államvasutak díjszabási osztályában kaphatók. Az osztrák államvasuttársaság részletes tervet dolgozott ki magyar másodrendű vasútvonalak építésére s a tervet közelebb a kormány elé terjeszti. A terv 1000 kilométer vasút építésére terjed ki, az előirányozott költség 45 millió forint. Budapesti áru- és értéktőzsde. — Május 3. — Árutőzsde. (Az „Ellenőr“ tudósítása.) Búza ma tegnapi árait szilárdan fentartotta, más gabonanemüek változatlanok. Határidőre a hangulat csendes, asancebúza szeptemberoktóberre eladatott 15,000 mm. 10 frt 65 kr, 10 frt 70 és 10 frt 72/1 kron, este 10 frt 70 kr pénz és áru záródott; bánáti tengeri május-juniusra elkelt 10,000 mm. 5 frt 95 fr, 5 frt 98 és 5 frt 97 kron, este 6 frt pénz és áru záródott. — Berlinben ma a gabonaárak nem változtak. Értéktőzsde. (Az „Ellenőr“ tudósítása.) Esti tőzsde. A megnyitás igen lehangolt volt berlini bágyadt árakra, és mivel az a hír keringett, hogy Párisban nagy pénzszűke uralkodik és a legombolyítás nehézségekkel találkozik. Azonban a zárlat felé Parisból mégis nagy szilárdságot sőt hausset jelentettek, ami a nehézségek legyőzését bizonyitá, mire azonnal kellemesebb hangulat és áremelkedés állott be. Magyar aranyjáradék 117.50-ig, Papirj. 93.85-ig, Osztr. hitelr. 341.10-ig (prolongáltan), Leszámitolóbank 155 50-ig szálltak le. A zárlatkor Magyar járadék 117.75-en, Papirjáradék 94.10-en, Osztr. hitelr. 343-on, Leszámitolóbank 156 50-en maradt.