Ellenőr, 1881. szeptember (13. évfolyam, 437-491. szám)
1881-09-17 / 466. szám
k ill. évfolyam — 466. számfizetési ár reggeli és esti lapra együtt: sz évre .........20 forint — kr. évre .......... 10 „ Nlegyedre 5 n „i hónapra.................................1 »SO * Az esti lap postán való külön küldéséért az előtési áron felül, különírt jár évnegyedenkint. Az előfizetési pénzek és a lap szétküldésére változó minden felszólalás a kiadóhivatalba (Kalap- u 22. sz.) intézendők. Egyes szám 4 kr. ■■■ 1 ' 11 ...1 1 1 '■ ' ' "■ POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. Budapest, szombat, szeptember 17.1881. Szerkesztőség és kiadó-hivatal Budapesten, Kalap utcza 22. szám. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitül jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bermentes leveleket fogadunk el. Hirdetések felvétetnek a kiadó hivatalban, továbbá DAUBE G L. és társánál M.Frankfurtban. — Hirdetésekért járó dij csakis Rudnyánszky A. az „Ellenőr“ kiadó hivatala által nyugtázott számla ellenében fizetendő. Budapest, szeptember 16. I. Utép* és háziipar. Iznak és egyéb szövetek. — Csipkék. — Szőnyegek. — Szalma- ] »ökény- és vessző-fonatok. — Taplómunkák. — Játékszerek ) ^ (Folytatás.) (G. B.) Czegléd a kiállításon primitív szövőkéivel jelent meg. A készítmények, minthogy primieszközzel készültek, természetesen méregdrágának jegyezve. De nem is lehet kívánni, hogy ilyközzel 1 méter szövet, melynek szélessége 62 cm, s szén gyér, métere 70 kmnál olcsóbban készíttessék, ceglédi szövészeti tanműhely felkarolta a női ruhák, rágszövetek, függönyök, törülköző kendők és bútorok készítését. Részünkről csak dicsérettel halmoztuk el ezen kezdeményezést s örvendünk, ha e tamás helyen is ily ipari mozgalmat látunk, de az érdekében egyúttal szükségesnek tartjuk kifejezni teli véleményünket, hogy semmi által sem látjuk ingóivá Czegléden a szövőipar meghonosítását, mert a itt korántsincs oly alkalmas talaj, mint az ország aki vidékein, ahol leginkább van helye minden iparnak, de különösen a textiliparnak. Ha valamely kiöl speciális érdekek azt kívánják, hogy Czegléden ez ipar meggyökereződjék, abban az esetben a ■osnak, társulatoknak, ipartársulatoknak és a korngnak oda kellene hatni, hogy azon intézet helyes ágba tereltessék s nevezetesen egészen modern eszmökkel láttassák el. Olvastunk a lapokban oly közlönyeket, a melyek a czeglédi szövőszékeket különös megdicsérték, s kiemelték azt, hogy azok a legtöletesebbek, mi pedig épen az ellenkezőről győződtünk ig s egész határozottan állíthatjuk, hogy ezek ép oly mitiv eszközök, mint a békés-csabai vagy pedig a rontási szövőszékek. Ezeknek a szövőszékeknek, m ilyeket különböző vidékek állítottak ki, kivévén a psi-szent-györgyi regulator szövőszéket, — csakis írmuzeumokban van helyük, hogy ott örök időkre igéziztessenek; de a kiállításon való létezésük csakis nyiltan okadatolt, hogy a modern és primitív eszkök között a laikus látogató is különbséget tudjon mi, s ez vezérelte Kemény Gábor báró minisztert a ki a két eszköz között levő különbséget a látótoknak több alkalommal személyesen magyarázta el. Ezen regulator-szövőszék előnyei a többiek fölött következők: 1. Gyorsan és kevés erővel legalább hámszor annyit produkálhat, mint a közönséges. 2. A övét szélessége mehet egész 2—3 méterig, ami bebizonyult a kiállításon levő asztalterítőkön, amelyek méter szélességűek. Ilyen regulátor szövőszékeket múlhatatlanul szükséges volna az ország mindazon vidékein kiosztani, előleg meghonosítani, ahol a szövőiparnak megvanak ugyan egyéb alapfeltételei, de az ősrégi primitív ezközök használata lehetetlenné teszi ezen iparág kellőfejlődését. Tolnamegye egyetlen kiállítóval képviseltette magát, de ez az egy kiállító is elégséges arra, hogy - tekintetbe véve Késmárkon tett hódításait — a legagyobb dicsérettel halmozzuk el a tolnamegyei damaszlöveteket. Egyedül azt kell rá megjegyeznünk, hogy nncs appretirozva, vagy nem elég tetszetős, azonkívül z árak magasak, mert egy asztalkendő, amely Késiárkon legfölebb 60 kr, itt 1 írttal van jegyezve, úgyzintén 1 forinttal 1 méter 10 centiméter hosszú törülköző kendő is. Rimaszombatból szintén igen szép és tiszta lázivásznakat láttunk kiállítva, melyek úgy a szálak ínomsága és egyenletessége, valamint a szövés tisztaága folytán elismerésre méltó háziiparról tesznek bizonyságot. Hasonlóképen dicséretet érdemelnek gr. Eszterházy Kálmánna gyaluvásznai és szövetei, melyeket a grófné részben a háznál, részben a házon kivül részittet, hogy az ottani népnek munkát adjon. Ezek a szövetek az ottani népnek eredeti mintáit tüntetik elő, és ha jól tudjuk, a grófné ezeket a szöveteket, melyeket szintén egyszerű, primitív eszközökkel készítenek, széles körben ismerteti és terjeszti. A szövetek közt említésre méltó végül Bubics Zsigmond nagyváradi kanonok szövet-összeállítása, mely Nagyvárad és környéke román lakosainak készítményeit tünteti fel. Színösszeállítás és eredeti minták tekintetében e szövetek méltán lekötik a látogatók figyelmét. S ezzel befejeztük szemlénket a nőiparkiállításon bemutatott különféle vásznak és egyéb e fajta szövetek fölött. A hatás, mit a kiállítás e része bennünk keltett, nem mondható kedvezőnek, mert arról kellett meggyőződnünk, hogy a szövőipar nálunk még véghetetlen kezdetleges állapotban tengődik s gyors és erélyes intézkedésekre van szükség, hogy ez életképes iparág, melynek létföltételei épen nem hiányzanak nálunk, mielőbb kiemeltessék már primitív helyzetéből s oly terjedelmet öltsön, a melyre népünk ez irányú hivatottságánál s a szövőipar kiváló közgazdasági jelentőségénél fogva méltán hivatva van. A csipkekészités, mely nemcsak szorosan vett női ipar, de egyszersmind női találmány is, hazánkban igen csekély mértékben van elterjedve s ez az oka aztán, hogy az országos nőiparkiállitáson a csipkék aránylag igen szűk térre szorítkoznak. A hazai csipkeverésnek fő fészke Felső-Magyarország s ott is különösen Selmeczbánya, Rimaszombat, Urvölgy, Soóvár stb. Ez utóbbi helyen a csipkeverés már meglehetős régi keletű s az ottani bányásznők már rég idők óta foglalkoznak ezen házi iparággal. Hogy mikor honosodott meg Soóváron a csipkekészités, azt biztosan meghatározni nem lehet. A legidősebb emberek előadásából azonban azt lehet következtetni, hogy a csipkekötés Gömör megyéből származott át Soóvárra s már az 1700-as évek második felében meg volt ez itt honosodva. A csipkekötés eleinte igen kezdetleges lévén, a bányásznők az általuk készített fonálból kötötték a csipkéket s csakis saját ágyneműik és asztalterítékeik ékítésére használták. Később, az 1800 as években, midőn a divat már nagy változásokat és nagyobb mérveket kezdett ölteni s a luxus a munkásnépnél is kezdett elharapódzni, a soóvári bányásznép ízlése is nemesedett s az ekként finomodott ízlés a csipkekötés fejlődésének is lendületet adott, úgy, hogy a kötésnél kezdtek eltérni a folytonos egyformaságtól s a csipkéknek saját eszméjük szerint különféle mintázatokat adtak. Ezek a minták megmaradtak egész a jelenkorig, noha az 1840-es években a soóvári csipkékkel kezdett a nép már a szomszédos megyékben is kereskedni. Ugyanarra az időre vezethető vissza, hogy a bányásznők nemcsak csipkéket, de párnahéj-betéteket, gyermekéreküket és fejkötőket is készítettek. Minthogy pedig a soóvári bányásznők a csipkekészítésben ízlést és meglepő ügyességet tanúsítanak, nagyon föl lehet tenni, hogy szakértő vezetés mellett a legértékesebb s bármely divat követelményeinek megfelelő csipke munkálatokra meg lehetne őket tanítani. A csipkekészítés Erdélyben, nevezetesen Segesváron szintén meglehetős kiterjedt népipari foglalkozást képez. A kiállításon Segesvár bemutatta azon 21 mintából álló, 6-os számú pamutból kötött csipkéit, melyeket Erdély román lakossága nagy mértékben fogyaszt. Segesváron körülbelül 60 család és azoknak tagjai foglalkoznak csipkeveréssel; ezen családok egy része az otani nagykereskedő részére dolgozik, a ki az anyagot szolgáltatja a csipkeverőknek s a munkáért rendes dijat fizet a csipke szélessége szerint. Ez a kereskedő látja el aztán a vidék kisebb szatócsait is ily csipkékkel. A csipkeveréssel foglalkozó többi családok, akik e kereskedővel nincsenek rendes üzleti összeköttetésben, a csipkéket maguk árusítják el az országos és heti vásárokon s elfogadnak megrendeléseket nemcsak pamutból, de egyszersmind gyapjúból és selyemből készítendő csipkékre is. A csipkéket rendszerint pamutból, lenből vagy czérnázott pamutból készítik. Minthogy a czérnázott pamut vastag, egy nő naponként 31/2—1'/1 méter hosszú csipkét képes készíteni, melynek méterét 5—8 krjával árusítja el. Az Úrvölgy és Selmeczbánya vidékéről kiállított csipkékből azonban aligha képes egy nő egy nap alatt 2 métert készíteni. A kiállításon levő csipkék közül legnevezetesebbek az Ipolyi Arnold beszterczebányai püspök gyűjteményében levő urvölgyi csipkék lenből és pamutból, továbbá a Selmeczbánya vidékéről való különféle csipkék, nemkülönben Siposs Paula kisasszonynak Urvölgyről kiállított pamut-, len-, gyapjú-, selyem- és aranyszálból vert csipkéi. Nevezetes, hogy a csipkekötés iparának emelése czéljából hazánkban eddigelé még csak annyi történt, hogy azt egyes tanintézetekben mint a pozsonyi állami tanítónő képezdében, továbbá a pozsonyi női ipar tanítónő-képezdében s még több képezdékben tanítják, azonban még semmi lépés sem történt arra nézve, hogy Urvölgyön vagy Selmeczbányán, vagy Segesváron a külföld, különösen Szászország példájára külön szaktanintézetek létesíttessenek, ahol a csipkeverés úgyszintén annak elmélete előadassék. Bécsben daczára annak, hogy az nem is hazája a csipkeverésnek, van egy ilyen tanintézet, továbbá Szászországban Annaberg és környékén több tanintézet csak ezen ipar emelése czéljából létesült, a cseh érczhegységben nem hogy felhagynának, de szaporítják az ily intézetek számát. Szászországban Freiberg és környéke lakosságának egy része az arany és ezüst csipkeverésből él, minthogy az ottani két arany és ezüst fonóda ellátja őket munkával, továbbá Weipert és környéke csak csipkéket készít, azonban a divatnak és igényeknek megfelelőt, minthogy az ottani tanintézetek nemcsak a csipkeverésre tanítják meg a növendékeket, de emellett képesítik arra is, hogy egy adott mintát utánozzanak s esetleg valami újat is teremtsenek. A csipkekötés mint háziipar nálunk még meglehetős hátramaradottságban szenved, pedig kétségtelenül szintén megérdemli a gondozást és szakavatott fejlesztést, ami — reméljük — nem fog sem elmaradni sem hosszabb ideig magára váratni. (Folytatása következik.) KÖZLEMÉNYEK. Magyar arany-rente. A „W. A. Z.“ írja, hogy a hatszázalékos magyar arany-rentében az utóbbi napokban úgy Bécsben, mint külföldön történt vásárlások a tőzsde figyelmét újabban is a nagy conversióra irányozták. A vásárlásból azt következtették, hogy a consortium ismét nagyobb mennyiséget készül átvenni a négyszázalékosokból. Eziránt a consortium az utóbbi napokban nem határozott, de az egész operatio úgy van tervezve, hogy további előkészületek nélkül is lehetséges lesz a négyszázalékos aranyrentéből tetszés szerinti mennyiséget átvenni, illetve forgalomba hozni. Ez függ elsősorban a pénzpiaci dispositiójától, másodsorban pedig a végleges czímletek elkészítésétől a magyar államnyomdában. Ezek pedig október elejére elkészülnek. A pénzpiaci javulása pedig várható, s úgy lesz, hogy mielőtt a tőzsde észrevenné, a consortium megint átvett egy csomó új négyszázalékos rentét. Hogy a speculatív ez eshetőségre már számít, bizonyítja a magyar négyszázalékos aranyrentének ma bekövetkenzett nem jelentéktelen emelkedése. A határzár és Bécs élelmezése. Az Alsó Ausztria a több járásában kitört marhavész, mivel az orosz határ a jelenleg szintén el van zárva, mint a „N. Fr. Pr.“ Írja, hacuttá tette Bécs élelmezésének nehézségét. A pillanatnyi szükségen ezúttal bizonyára segíteni fognak. Ez a nehézség azonban állandó marad, ha 1882. jan. 1 én az orosz és román határon eltávolítják a vesztegintézeteket , s a határt a marha behozatalra nézve véglegesen és teldesen elzárják. Amint 1879-ben a marhavész ellen törtvényt hoztak, azt hitték, hogy ennek folytán Galiczia és Bukovina állattenyésztése rohamos fejlődésnek fog indulni s a főváros husszükségletét ez maga képes lesz s fedezni. Hogy ez nem fog oly könnyen menni, azt előre lehetett látni, mivel a Bécsbe felhajtott vágómarhának 75 százaléka Oroszországból és Romániából jött, Buko-vinában és Romániában csak hizlalták ezeket, míg a belföldi marhatenyésztésre csak 25°/0 esik. A határzár 1882-ben életbe lép s még eddig épen nincs kilátás arra, hogy Bécs hússzükséglete a belföldről teljesen fedezhető legyen. Hogy ennek a hús árára igen érezhető hatása lesz, az kétségtelen s a magyarországi marhatenyésztők ezután Bécsben az eddiginél sokkal nagyobb piaczot fognak találni. A legélesebb figyelemmel kell azonban őrködnünk a felett, hogy az osztrák marhavész határunkon át ne csapjon, de kitörése helyén teljesen lehetőleg lokalizáltassák. A nyelvkérdés az államjegyeken. Az új államjegyeket már a legközelebbi hetekben forgalomba bocsátják. Szövegük csupán magyar és német. Az osztrák kormány azon törekvései, hogy az államjegyek többnyelvűek legyenek, hajótörést szenvedett a magyar kor-mány határozott ellentállásán, mely szentesített egyezményre támaszkodott. , A horvát szlavón 5%-os földválsági kötvények biztosíték gyanánt elfogadtatnak, s a kötvények és szelvények következő módozatok mellett fizettetnek ki a pénzügyminiszter rendelete értelmében: 1. A horvátszlavónországi földváltsági kötvények a magyar korona összes országainak elvállalt jótállása alapján, a magyar állampapírok módjára, magyar biztosíték gyanánt mindenkor elfogadhatók. 2. A kötvények szelvényei, ha még egy év le nem járt, az adóhivatalok és központi állampénztárnál beváltandók, s külön e czélra használt naplóba vezetendők. 3. Azon szelvénytulajdonosok, kik egy évnél további időre lejárt szelvényeket akarnak beváltani, a zágrábi állami főpénztárhoz utasítandók. A magyarországi vasúti igazgatók értekezletén, mely a napokban tartatott meg az osztrák államvasút helybeli forgalmi igazgatóságának kebelében, Kopp vezérigazgató elnöklete alatt, tárgyalás alá került a vasutaknak felterjesztése a kormányhoz a bélyegilletékek és adók tárgyában. Tárgyalták továbbá a közlekedési miniszternek leiratát a kisebb mennyiségekben szállított lisztnek nyújtandó olcsóbb díjtételekre vonatkozólag. Ezen, különösen a budapesti malmok kicsinyben való üzletére nézve igen fontos tárgy, a tarifabizottságnak adatik ki jelentéstétel végett. Ugyanezt határozták a soproni kereskedelmi kamara beadványa tárgyában, mely azt kéri, hogy a sertésszállításra nagyobb teherkocsik alkalmaztassanak, és hogy az állatok hajcsárai a menetdíj fizetése alól kivétessenek. A vasúti részvények piaczán - mint a „Vasúti és Kt.“ írja, — legkülönfélébb áramlatok uralkodtak. A pénz szűk állománya lenyomta a gácsországi és elbevölgyi vasutak részvényeinek, — Francziaország pedig felszöktette az osztrák állam vaspálya lombardjainak árfolyamát, míg a Ferencz József vasút részvényei a most komolyabban felmerülő államosítási kérdés folytán emelkedtek. Az elsőbbségek teljesen el voltak hanyagolva. A bécsi és budapesti magvásárok, langy lefolyásuk daczára is, táplálandják a monarchia legtöbb vasutait, melyek üzletviszonyai már különben is lényegesen kedvezőbbekké váltak. Az osztrák állam vaspálya, a dali- és az Erzsébetvasút épúgy, mint az északnyugati vasút mindkét vonala is hétről hétre magasb bevételeket mutatnak ki, mint az előző év megfelelő forgalmi időszakaiban, s most már a monarchia csaknem valamennyi vasutainak járműtelepeik nagyobbításáról kellene gondoskodni, hogy a szállító közönség igényeit kielégíthessék. Vámbevételek. Az osztrák-magyar vámterületen vám- és mellékilletékek fejében januártól, bezárólag júniusig befolyt: aranyban 6.022,773 frt, s igy 2.748,675 frttal több mint az előző év ugyanazon szakában; ezüstben 11.318,821 frt, 924,591 frttal kevesebb mint az előző évben és bankvalutában 82.871 frt, 27.256 frttal kevesebb mint 1880. első felében. A 17.424,465 frt egész összegből Ausztriában befolyt 15.572,354 frt, Magyarországban 1.799,245 frt, Boszniában és Herczegovinában 52.866 frt. A hársosi berek kiszárítása ügyében Somogy megye és a közmunka-miniszter közt hosszabb idő óta tárgyalás van folyamatban. Az ezen ügy vitelével megbízott küldöttség legközelebb tett jelentése szerint a hársosi hídnál megkívántató aláfalazás, mely nélkül az ott szükséges csatornamélyítés meg nem történhetik, mindeddig nem foganatosíttatván, az érdekelt községek újabb záros határidő kitűzése mellett Somogy megye által utasíttattak az aláfalazás eszközlésére, melynek elmulasztása esetében az aláfalazás hatóságilag az illető mulasztók költségére fog eszközöltetni. Méhkivitel. Tudnivaló, hogy Magyarország legnagyobb méhtelepének tulajdonosa, báró Ambrózy Béla már évek óta méheket exportál kitűnő sikerrel. E czélra fadobozokat használ, melyeknek szerkezete az ő találmánya. A méhkivitelt azonban Cyprus szigetéről űzik a legnagyobb mértékben. E hó 8-án 15.000 db érkezett Londonba, hogy onnan Kanadába küldjék. Midőn a méhek az angol fővárosba megérkeztek, itt egy kis kirándulást tétettek velük, aztán újból elzárattak és a „Sardinián“ gőzössel Ontarioba szállíttattak. I E méhek kis szekrényekbe voltak elhelyezve, melyeknek egy része fémlemezekkel van bélelve. E szekrény 5 kék mézet és vizet tartalmaznak. Tavaly ugyanily szál-litmány menesztetett Kanadába és szerencsésen érkezett meg rendeltetési helyére. A méhek ez uj világukban könnyen meghonosulnak. Magyar kir. államvasutak. A keletnémet-magyar kötelékben 1880. január 1-je óta érvényes II. rész (B. (i I gabonadijszabás) valamennyi pótlékával 1881. október 1 1-jével hatályon kívül lép s annak helyébe uj kiszabás érvényesíttetik, mely 1. gabonára, hüvelyes és olajveteményekre, továbbá maláta s lisztre, 2. korpára és 3. üresen visszamenő zsákokra, uj nagyobbára tetemesen mérsékelt közvetlen tételeket tartalmaz. Példányok a magy. kir. államvasutak díjszabási osztályában kaphatók. Cseh északi Vasút: A cseh északi vasút Warnsdorf állomására s a dél északnévet összekötő vasút Reichenberg, Friedland és Raspenau Liebwerda állomásaira szállítandó gabona, hüvelyes- és olajvetetvények, továbbá maláta s őrleményekre nézve 1881. szeptember 20-án uj s részben olcsóbb tételeket tartalmazó közvetlen díjszabás lép életbe, mely a m. kir. államvasutak kereskedelmi osztályában kapható Az osztrák államvasut keleti összeköttetése. A vasutügy évről-évre fejlődik Romániában s még gyorsabban fejlődnék, — írja egy bécsi lap — ha a status quo a Balkán-félszigeten biztosítottnak lenne tekinthető. Akkor egyrészt a kapcsolat Konstantinápolylyal Kusztendzsén keresztül lenne létesíthető, másrészt ki lenne építhető a tervezett vasút Krajovától Szimniczán, Szisztovón és Tirnován keresztül. A román kormány támogatja az osztrák államvasút terveit, s e vonal nem ütközvén nagyobb építési nehézségekbe, nem is lenne drága. Bulgáriában is csak Tirnovánál kezdődnek a nehézségek, de ezek sem túlságosak s a bolgárok szintén pártolják a tervet, de Szófiából érkezett újabb hírek szerint a pétervári kabinet ismét mindent elkövet Sándor fejedelemnél, hogy e vasuttervet meghiúsítsa. Szép osztalék. A legvirágzóbb franczia bányatársulat a „Mines d’Anzin“ a mult évre egy részjegy után 14,000 frank osztalékot fizetett. Minthogy 288 részjegy van, összesen 4.032.000 frank osztalékot fizettek 1880-ra. Amerika versenyéről érdekes fejtegetéseket közöl a bécsi „Fremdenblatt.“ A főtényező — írja — mely az amerikai versenyt előmozdítja, a valóságos rablógazdaság által nagy mennyiségben termesztett gabona olcsóságában rejlik. A malmok terményeire pedig az egész éven át hasznavehető olcsó vizierő s az olcsó szállítás mérvadók. 100 font búzát Chicagóból a kikötőig 7 centért, lisztet St.Louisból, ahonnan néhány évvel ezelőtt 75—100 centért szállították, most 8 centért szállítják barrelenkint New-Yorkba. Ezen olcsó szállítás következtében lehet tapasztalni, hogy ma már oly födterületek is műveltetnek, melyeken néhány év előtt alig lehetett egy-egy európait látni. Ehhez járul, hogy New Yorkból Manheimba, vagy Drezdába egy imázsa gabonát ép annyiért szállítanak, mint Dél Magyarországból Bécsbe. Így állnak a dolgok az állattenyésztést illetőleg is, mely utóbbi időkben szintén a mi hátrányunkra fejlődik, a mi különösen mezőgazdaságunk kedvezőtlen helyzetének tulajdonítható. Ámbár a szabad kereskedők azt állítják, hogy a védvámokkal mit sem lehet elérni, s hogy azoknak mezőgazdaságunk emelésére legkevesebb befolyásuk sincs, részünkről mégis azon nézeten vagyunk, hogy helyesen alkalmazott észszerű védvámpolitika a mezőgazdaság érdekeit előmozdíthatná. Mezőgazdaságunk rossz helyzetét Észak-Amerika növényi- és állat kivitele még rosszabbá tette, s e veszedelmes verseny folyton oly mérveket ölt, melyeknek következményei a jövőre nézve beláthatatlanok. Segíteni csak úgy lehetne, ha a baj alapjában kerestetnék és orvosoltatnék, minden elfogulatlannak be kell ismernie, hogy mezőgazdaságunk még távolról sem közelítette meg azt a magaslatot, melyen mint kulturállam mezőgazdaságának állnia kellene. Ha azt akarjuk, hogy mezőgazdaságunk a jelen korban versenyképes legyen, szakítanunk kell a régi systemával, az úgynevezett hármas forgással s helyére a vetésváltást kell alkalmaznunk. Továbbá szükséges, hogy a mezőgazdasági eszközökre is gondot fordítsunk. Ezáltal a termelési költségek csökkentése mellett a bevételek növekedését érnék el. Hogy a vetésváltásból mily haszon várható, kitűnik a következő adatokból. A búzaaratás eredménye hektáronkint átlag: Magyarországban 9, Ausztriában 13, Belgiumban 20 és a Németalföldön 26 hektoliter. E szerint Németalföldön közel háromszor annyi termett mint Magyarországban s épen kétszer annyi, mint Ausztriában. A földmivelési miniszternek oda kellene hatni tehát, hogy a vetésváltás Ausztria-Magyarországban hova-hamarabb elterjedjen, így aztán mezőgazdáink könnyebben szemébe nézhetnének az amerikai versenynek. Vásári tudósítás. Lóvásár, szept. 15-én. A mai napon tartott heti lóvásárra felhajtatott összesen 498 db ló , ebből eladatott átírás útján 173 db, új lólevél útján 40 db ló, összesen 213 db. A bécsi vágóra ebből 30 db ló vásároltatott. Budapesti marhavásár. A szeptember 15-én tartott heti vásárra felhajtatott összesen 2428 darab nagy és 4501 darab apró marha. Ebből eladatott: 51 db bika, darabja 68—147 frtig; 1150 db ökör, párja 108—365 frtig; 800 db vágó tehén, párja 126—240 frtig; 242 darab fejős tehén, dobja 70—194 frtig; 185 db bivaly, párja 185—260 frtig; 338 db borjú, darabja 16—34 forintig; 1163 db birka, párja 8—16 frtig.— Ökörhus 100 kilogr.-ja 49 —61,50 forint, tehénhus 100 kilogr.-ja 47—50 frt, borjuhus 100 kilogr.-ja 60—90 frt, bivalyhus 100 kilogr.-ja 43—47 frt, nyers-szalonna 100 kig.-ja 68—70 frtíg, sertészsír 100 kilogr.-ja 70-72 frtíg. Budapesti áru- és értéktőzsde. Szeptember 16. Árutőzsde. (Külön tudósítás.) Búza ma jobban volt kínálva malmaink nem akartak vásárolni, csak 20 — 25 krajczárral kevesebbet akartak fizetni a búzáért mint tegnap ; ebbe azonban az eladók beleegyezni nem akartak, minélfogva a forgalom igen csekély volt. Más gabonaneműek szinte csak olcsóbban voltak eladhatók. Határidőre a hangulat csendes, elkelt usanceboúza szeptember—októberre 12 frt 50 kron, tavaszra 13 frt 22 kr, 13 frt 57 kr, 13 frt 15 kr és este 13 frt 18 kron. Bánáti tengeri 1882-ki május—júniusra 7 frt 64 kron kelt el. Usancezab Győrben átvéve szeptember - októberre 7 frt 75 krral, tavaszra 8 frt 35 krral jegyezhető. — Káposztarepcze szeptemberre 13 frt 75 krral jegyzendő. — Berlinben ma a gabonaárak 1 márkával emelkedtek. Értéktőzsde Esti tőzsde: Berlinből realisatiókat jeleztek, ennek következtében az árak legmagasabb állásukból valamit vesztettek. De egészben véve szilárdnak mondható a tőzsde, noha kevésbé tevékeny. Új ár jár. 90.10-ről 89.85-re, Papits- 89-re gyengültek, Osztr. hitelr. 353.40-en kezdődtek és 352-en maradtak, Magy. hitelr. 343.75-re csökkentek és Leszámítoló r. 122-en maradt. * 43 Budapesti hajóforgalom, szept. 16. A Duna balpartján a következő vízi járművek köttettek ki: u. m.: Pancsovai gőzhajótársaság csavargőzöse 1197 mm, árpa, 1600 mm. tengeri, 653 mm. búza, 380 mm. zab, Paneszváról. — Geiringer és Berger 4. sz. m. h. 2109 mm. búza, Bajáról. — Nehéz András m. h márványkő Süttöröl. — Wallenfeld Károly 3. sz. m. h. 6000 db koczkakő, Szobbról. — Luczenbacher Pál ut. 15. sz. m. h. 319 kbmt. tűzifa, Maróthról. — Luczenbacher Pál ut. 24. sz. m. h. 335 kbmt. tűzifa, Maróthról. — Csík József m. „ Szt. Márton“ 2957 mm. cement, 43 mm. aczél, 8 kbmt. tűzifa, Beocsinból. — Freund Jakab fiai m. h. „Jusztina“ 1795 mm. búza, N.-Kanizsáról. —Pancsovai gőzhajótársaság csavargözöse 789 mm. zab, 200 mm. búza, 38 mm. repeze, 2453 mm. tengeri, Zimaiból. — Feld Ede usz. h, 2000 mm tengeri, Szt.-Tamásról.