Ellenzék, 1881. júlus-december (2. évfolyam, 148-299. szám)
1881-11-08 / 255. szám
Kolossvírt 1881 A. delegíicziókb<»l. Becs, nov. 6. A magyar delegáczió külügyi albizottsága ma délben tartott ülésében a külügyi politika kérdéseivel foglalkozott. Elnök Zichy gróf, előadó dr. Fálk Miksa. A közös kormány részéről jelen voltak: Szlávy József id. külügyér, Kállay Béni osztályfőnök, Falke osztályfőnök és Dóczy üdv. tanácsos. Előadó felolvassa a formulázott javaslatot, mely az utóbbi ülésben állapíttatott meg és melynek értelmében a megszállott területen lévő csapatok Bosznia közigazgatására vonatkozó jelentés és egyéb rokon előterjesztés a négyes albizottsághoz utasíttassék. Ez helyben hagyatván megkezdődött a külpolitika tárgyalása. Kármán Lajos delegátus kérdést intéz a külhatalmakkal név szerint az Olaszországgal való viszony iránt. Kérdi a danzigi találkozás kezdeményét, czéljait és eredményét s hogy öszhhangzik-e az osztrák-magyar monarchia és Németország közti viszony érdekeivel ? kérdi az olasz találkozás kezdeményét, czéljait, megállapodását, a közös érdekeket vagy különös szempontokat, a dunai kérdés megoldás akadályait, továbbá a szerb-török vasút kiépítésének állapotát? kérdi váljon a porta beleegyezett-e a salonikii vonal és a csatlakozás kiépítésébe. Kállay Béni osztályfőnök kijelenti, hogy Danzigban csak német és orosz uralkodók és minisztereik lévén jelen, a kormánynak közvetlen tudomása a megbeszélésről nem lehet; azonban vannak értesülései és itt discretio kikötésével felolvassa a berlini és pétervári követségektől érkezett jelentéseket, melyekből kitűnik, hogy a danzigi találkozás a czár kívánságára jött létre; konkrét politikai kérdésekkel nem foglakozott, hanem békés konzervatív jellegű volt és az európai béke megszilárdításához hozzájárul. Egyéni nézete, hogy írásbeli és szóbeli megállapodás nem történt. Az olasz király látogatására áttérve, megjegyzi, hogy az Irredenta mozgalmai daczára barátságos viszonyban volt monarchiánk Olaszországgal. Az olasz király, midőn látogatását kezdeményezte, a két birodalom jó viszonyát kívánta dokumentálni. A sajtó és a közvélemény a két országban bizonyítja a találkozás sikerét. Concret politikai kérdések nem voltak tervezve, nem is történtek A vasutakra vonatkozólag okmányok felolvasásával bizonyít. Nyilatkozata értelmében a porta úgy látszik, megszüntette azon aggályait, melyeket a szalonikii vonalra táplált, mintha monarchiánk Saloniki felé előnyomulásra kívánná a vasutat. Ily szándéka monarchiánknak nincs; a vasutat kereskedelmi szempontból kívánjuk; az iradét a szultán kiadta; úgy látszik belátják a portán, hogy csupán monarchiánk azon hatalom, melyre Törökország bizton támaszkodhat. A dunai kérdésre áttérve felemlíti, hogy az avant-projet elvetése óta a helyzet nem változott s az osztrák bizottság kebelében elmondottakat ismételve előadja, hogy a kérdésnek nemcsak nemzeti, hanem nemzetközi jelentősége is van és a megállapodásnak több módja lévén; ez a jövő miniszter feladata. Szécsen gróf méltányolja a nehézségeket, melyek a megoldást nehezítik, emlékeztet az 1858- ik évre. Szerbiában akkor is tévhitben voltak, hogy a vaskapu-szabályozás biztonságukat veszélyezteti. Andrássy grófot megnyugtatja Kállaynak Olaszországot illető nyilatkozata; főleg a Németországgal való viszonyunk szilárdul megállapítása óta maga sem tart az Irredentától, ez inkább Olaszországra veszélyes. Ha az Irredenta Olaszhont a a háborúba kényszerítheti vala ellenünk, csak két lehetőség lett volna: vagy győz az olasz, és akkor a köztársasági párté lett volna a győzelem, vagy megveretik az olasz, s ekkor meg az olasz dynasztiára jó végzetes fordulat. Határainknak legjobb védője maga Olaszország. A dunai kérdésben a román dhauvinizmus lehet, hogy ellenünk irányul, de Romániának maga érdeke, főkép mióta európai oltalmat nem élvez, hogy velünk jó viszonyban legyen. Szlávy közbeszólására Andrássy megjegyzi, hogy határaink védelmére nézve szavai úgy értendők, hogy rendkívüli katonai védelem nem szükséges. Csernátony azt mondja, hogy két találkozásról volt szó, melyek megtörténtek, de egy harmadikról kérdezősködik, mely még nem történt meg, azaz Ferencz József király találkozása Sándor czárral; nem kérdi, meg fog-e történni, mert a külügyi interim miatt feleletet nem várhat, de a múltra nézve kérdi, igaz-e, hogy a találkozás tervben volt s miért maradt el ? Kállay Béni osztályfőnök hivatalosan és határozottan kijelenti, hogy ilyen találkozásról eddig még kérdés még nem volt egyik fél részéről sem. E hírre hihetőleg a gaesinai állomási épület javítása adott okot. Természetesen nincs kizárva, hogy a két uralkodó valamikor ne találkozzék. Csernátony megjegyzi, hogy nem ellensége ily találkozásnak, hanem történnek dolgok, melyek a monarchia érdekeivel ellenkeznek. Szilágyi Dezső kérdi, várjon a danzigi találkozás miatt nem szenved-e változást viszonyunk Németországgal? Kállay kijelenti, hogy benső volt és ma is az, a viszony bensősége nem szűnt meg. Szilágyi a vörös könyvből látja, hogy Németország a keleten érdekeink mellett síkra szállt, még akkor is, ha Oroszország érdekeivel ellenkeztek is; kérdi: e tekintetben sem történt változás a találkozás óta? Kállay azt válaszolja, hogy a belső viszony nemcsak a Keletre vonatkozik, hanem érvényes mindenütt, ahol érdekeink nincsenek ellentétben egymással. Szerencsére egy kérdésről sem mondható, hogy ellentétesek érdekeink és lehet, hogy e viszony némely nehézség megszüntetésére szolgáland keleten, melyeket orosz befolyás készít elő. Szilágyi nem látja a békés állapot reményeit a hadügyi költségvetés erődítési munkálai által kifejezve. Szécsen gróf megjegyzi, hogy erődítési munkálatok a pillanatnyi politikai helyzetnek kifejezései. Szilágyi konstatálja, hogy a békés viszony Olaszországgal nem találja kifejezését pénzben. Szlávy figyelmezteti szónokot, hogy pénzben ra találja kifejezését, mert bizonyos elővigyázati intézkedések és csapat felállítások mellőzték. Fáik a jelentésre vonatkozó némely kérdés után a Szerbiával szemben lényegesen javult viszonyokra nézve kér felvilágosítást. Kállay kijelenti, hogy viszonyunk Szerbiával oly jó, milyen soha sem volt és azt állítja, hogy Szerbia barátságára bármily viszony között számíthatunk és nemcsak a jelen kormánnyal, hanem változás esetén is, mert már a szerb népbe is behatott azon meggyőződés, hogy monarchiánkkal szükséges a jó egyetértés. í Fajk kérdi: igaz-e, hogy valamelyik külhatalom részéről felszólítás jött, hogy a nihilista és szoczialista vagy bármi néven nevezendő forradalmi törekvések ellenében teendő intézkedésekhez csatlakozzunk, és ha jött, hangsúlyozta-e a minisztérium határozottan azon törvényes álláspontot, hogy ily kérdésekre nézve semmi alakban, semmi kötelezettségbe nem vállalkozhatik, mert az kizárólag a két országos kormány hatáskörébe tartozik? Kállay a kérdés első részére nem válaszol, kijelenti azonban, hogy a külügyminisztérium igen jól tudja, hogy a nemzetközi igazságszolgáltatási vagy az alattvalói viszonyra vonatkozó kérdésekben a két kormány véleményének meghallgatásával határozhat. Szilágyi kérdésére, várjon a boszniai véderő törvény notifikáltatott-e a portának és jött-e válasz, Szlávy kijelenti, hogy nem notifikáltatott, tehát válasz se jött. A magyar delegáczió hadügyi albizottsága mai ülésében a következő határozati javaslatot fogadta el : „A közös hadügyminiszter felhívandó, hogy intézkedjék az iránt, hogy az alsóbb katonai képző és nevelő intézetek első osztályaiba való felvételénél a német nyelv nem tudása épen úgy mint a hadapród iskolák első osztályainál akadályt ne képezzen; egyszersmind felhivatik a közös hadügyet, hogy az ezen irányban tett intézkedésekről és a felvételre vonatkozó kimutatást a közelebbi delegácziónak felterjeszsze.“ A lovasság kézi fegyvereihez szükséges töltényekre tett túlkiadás helybenhagyatott. Az adminisztratív intézkedésekre szükséges költségeknél Zichy Henrik indítványára elfogadttott, hogy ha nem is 5, legalább 3 embernek csapatonkénti ideiglenes szabadságolása engedélyeztessék, mi lényeges megtakarítást eredményezne. A rendes szükséglet I. cziménél Baross Gábor előadó azon kérdésére: minő viszony van a hadügyminiszter és az új táborkari főnök közt, és váljon összeegyeztethető-e a törvénynyel azon nyilatkozat, hogy a honvédség ügyeiről is a táborkari főnök tegyen a királynak közvetlen előterjesztést? A miniszter kijelenti, hogy a parlamentáris felelősségét nem érinti a táborkari főnök állása. A honvédség tekintetében tett kérdésre nézve a törvény világos rendelkezéseit a táborkari főnök állásának ujabbi szabályozása nem érinti; a főnöknek sem rendelkezési, sem független intézkedési hatásköre nem lévén. Erre a rendes szükséglet megszavaztatott, a Zichy gróf által javaslott redukcziókkal. A virementra nézve a szokott határozat fogadtatott el. A rendkívüli szükséglet I. czimének 1. és 2. tétele, valamint a II. czim 1 és 2 tétele megszavaztatván, a 8. tétel a közelebbi ülésre halasztatott. Egyszersmind elhatároztatot, hogy a megszállott területen levő csapatok költségvetésének a négyes albizottsághoz utasítása fog a plénum előtt indítványoztatni, felajánlott 10 db 20 frcos arany pályadíj kérdésében indult meg egy érdekes eszmecsere. A pályakérdésül kitűzendő théma ez: „Erdély irodalmi története a nemzeti fejedelmek korában“. A pályázati feltételek deczember 4-ikén tartandó rendes évi nagygyűlésen lesznek publikálva. Annyit előre is megjegyezhetünk, hogy a pályaműnek legalább négy nyomtatott ívre kell terjedni, a határidő pedig 1882. évi október 1- ére lesz kitűzve. Ezen pályakérdés az első a „Kemény Zsigmond társaság“ részéről. Vajha minél több ily nemes szivü Maecenassa akadna a magyar irodalomnak, mint a minőnek ma is bemutatta magát b. a K. uró méltósága szives áldozatkészsége által! A társaság választandó uj tagjaiul ajánlatba hozattak: ifj. Bedeházi János tanár, Jakab Ödön tanár és Gönczi János ev. ref. lelkész urak. A társaság említetteket rendes tagoknak megválasztotta. A társaság Hodor Károly, Mártonffy Ignác, rendes, Takács János és gr. Bethlen István alapitó tagok elhunytáról jegyzőkönyvileg részvétet nyilvánít. Úgyszintén a közelebbről elhunyt Ajtai Mihály városi polgármester volt pártolótag, valamint a társaság iránt nagy érdeklődést tanúsított 150 frt alapítványt befizetett, gróf Bethlen István alapítótag özvegyeihez részvétiratot intézni határozta el. Az ülés rendjén a szakbizottságok is megalakultak, valamint a társaság részére újabb alapító- és pártolótagok megnyerhetése czéljából újabb 3 éves ciklusra, még a mai ülésből felhívás kibocsátása határoztatott el a n. évd. irodalompártoló közönséghez. A decz. 4-én tartandó nagygyűlésre Petelei István és Lakatos Sámuel rendes tagok kérettek fel aesthetikai dolgozat írására és felolvasására. Az ülés 6 óra után ért véget. Vajha minél sikeresebb eredmény jutalmazhatná a társaság közhasznú irodalmi tevékenységét. Rendes tudósító. A „Kemény i Zsigmotus társaság“ üléseiből. (Eredeti tudósítás.) M.-Vásárhelyit, 1881. nov. 6. A „Kemény Zs.-társaság“ ma d. u. 4 órakor tartotta november havi rendes ülését a városház tanácstermében. Elnökölt báró Apor Károly társasági elnök, a jegyzőkönyvet Kerekes Sámuel m. titkár vezette. A társaság helyben lakó tagjai nagy számmal jelentek meg, míg a közönségre nézve a gyűlés zárt jeleggel birt, mert semmi nyilvános felolvasás nem volt napirenden s az ülés leginkább a lefolyt évről vette tudásul a hivatalos jelentéseket. Báró Apor Károly egy magvas elnöki beszéddel az ülést megnyitván, a társaság részéről tüntető ovatióban részesült. A titkári jelentést Kerekes Sámuel m. titkár terjesztette be, mivel dr. Tolnai Lajos titkár, sokoldalú elfoglaltatása mellett, a múlt lefolyt évben nem vezethette a társaság titkári ügyeit. A titkári jelentésből értesültünk, hogy a múlt 1880-ik év nov. első vasárnapján tartott rendes nagygyűlés óta négyen tartottak székfoglalót, névszerint: Molnár Zsigmond („Gecse emberszereteti intézet“ ismertetése,) Petelei István („Árva Lotti“ rajz,) Moldován Gergely („Román népköltészeti alakok“) és Szabó Károly („Királyi regösök“) rendes tagok. A többi felolvasások Hegedűs István, Koncz József, Kerekes Sámuel, dr Ferenczi Alajos dolgozataiból kerültek ki. Ugyancsak Kerekes S. m. titkár tett jelentést a társaság gazdasági-, szerkesztő- és felolvasást rendező szakbizottságainak évi működéseiről egyszersmind a zöld asztalra helyezte a társaság egész évi ügyiratait. Ezen jelentések nyomán felemlítendőnek találjuk a társaság jelenlegi vagyoni állapotát, mely 700 frt értékpapír és 1639 frt és 29 kt összeget tesz, s gyümölcsözés végett a marosvásárhelyi takarékpénztárban van elhelyezve. Megkívánjuk e helyen jegyezni, hogy a társaság összes bevételeit az utolsó krajczárig tőkésítette, s eddig elő minden kiadására a nemes báró elnök nyújtott sajátjából előleget. A jelentések után a tisztújítás kerülvén sorrendre, báró Apor Károly elnöknek, dr. Knöp-fer Vilmos alelnöknak, dr. Tolnai Lajos titkárnak, Kerekes Sámuel m. titkárnak, Dájbukát János ügyvédnek és Vatervnet Károly pénztárnoknak — közfelkiáltás utján — megválasztottak. Tolnai Lajos bokros teendőire hivatkozva, hogy ne kellessék akadályoztatása esetében, mint a folyó évben is minden ügyet a m. titkárnak intéznie el, ajánlatba hozta még egy másod titkár választását, melynek következtében Lakatos S. ev. ref. főt. tanár — szintén közfelkiáltással — m. titkárnak megválasztatott. Ezután a dr. Apor Károly elnök által az okt. 26-án tartott szerkesztő bizottsági szakülésen ELLENZÉK A debreczeni zsinat. (A november 5-ei ülés.) Elnök a gyűlést délelőtt 10 órakor megnyitván, felolvastatott a tegnapi gyűlés jegyzőkönyve, mely észrevétlenül hitelesítetett. Tárgyalás alá vétetett Révész Bálint és Tóth Sámuel által beadott következő indítvány: „Miután azon tárgyak közül is—melyeket az egyetemes konvent a zsinati törvényhozás elé terjesztett — nincs mindenik kellőleg és minden részben előkészítve; de még azonkívül más javaslatok, egyes indítványok és felterjesztések is vannak, melyekhez a zsinatnak okvetlenül hozzá kell szólnia, vagy egy némelyik tekintetében még intézkednie kell: indítványozzuk, hogy következő bizottságok alakíttassanak ; név szerint: 1. Egyházalkotmányi ügyekre, mely bizottsághoz teendők a lelkészválasztási szabályok fontos kérdése, a folyó évi konvent fölterjesztése alapján; a diakonátusi intézmény és az anyakönyvek szabályszerű vezetésére vonatkozó indítvány ügye ; az egyházi adózás kérdése. 2. Egyházbirósági bizottság, mely a konvent által előterjesztett tervezetet s a konventi határozat szerint peres ügyekre nézve érvényben álló eljárási szabályokat vizsgálja át s azokat előkészítse. 3. Az országos ref. segélyalap — domestika — ügyében, mely az egyházkerületek vélemények figyelmébe vételével a fontos ügyet előkészítse. Kérvényi bizottság, mely a már eddig beadott különböző természetű kérvények tárgyában nyilatkozzék, hogy azok közül lesz-e egy némelyik tárgyalható. Az indítvány elfogadtatván, a zsinat a bizottságokba következő tagokat választotta be: 1. az egyházalkotmányi ügyekre: Kun Bertalan, Fejes István, Szász Domokos, Sipos Pál, Körmendi Sándor, Kiss Áron és Balogh Ferencz. 2. Egyházbirósági bizottságba: Gróf Ráday Gedeon, Molnár Béla, Csider Károly és Kolozsvári Sándor. 3. Az orsz. segélyalap domestica bizottság: dr. Bánffy Miklós, dr. Vay Béla, Beöthy Zsigmond, Ujfalusy Miklós és Fördös Lajos. 4. A kérvényi bizottságba Fráter Imre, Csonka Ferencz, Teleki Péter, Koncz Imre, Benkő János. Az alkotmánytervezet 13., 14., 15. §§-ai, melyek újabb szövegezés végett egy bizottságnak kiadattak, vétettek ezután tárgyalás alá. A bizottság által ennélfogva újólag kidolgoztatott paragrafusok hosszabb vita után némi módosításokkal elfogadtattak és pedig a 13. §. következőleg szövegeztetett. „Magyarországnak minden ref. vallásu lakosa és honpolgára azon helyen tekintetik az egyházközség rendes tagjának, a hol tagja a polgári községnek. Ha pedig az ily helyen református egyházközség nincs, azon egyházközségnek leend tagja, melyre őt az egyházmegyei hatóság beosztja.“ A 14. §. igy szól: „Ha a ref. egyház valamely tagja illetékességi helyén kívül másutt is viseli az egyházi terheket, azon egyházközségeknek is tagja leend.“ Következett az egyházközségi tanácsról szóló fejezet tárgyalása, s ebben a következőleg hangzó 19. §.: „A presbyterium tagjai a rendes vagy helyettes lelkész, illetőleg lelkészek, egyházközségi gondnokok, s a presbyterségre választott egyének. A tanítók is választhatók presbyterekké.“ Ballagi Mór indítványozza, hogy ebben ne csak az mondassák ki, miszerint a tanító is V/S u- a Presbytariumba, hanem hogy a ta,a hivatalból legyen tagja a presbyteriumnak épen úgy, mint a papok, minthogy a tanítók ép úgy részesülnek az egyház terheiben, mint a lelkészek. Amely községben sok a tanító, ott a lelkészek számarányához képest legyenek a tanítók a presbyterium tagjai. Az indítvány a zsinat nagy része által helyeseltetvén, elfogadtatott. A 20 és 23. §§ ok, melyek a presbyterium számáról, hivataloskodási idejéről szólnak, l, anyay Menyhért a következő módositványa szerint szövegeztetnek : „A presbyterium hivataloskodása 12 évre terjedjen s minden harmadik évben negyedrésze kisorsoltassék. A tagok száma pedig 50—200 lélekig nyolcz tag, 200—500 tizenkét tag, 500 —1000 tizenhat tag, 1000—1500 húsz tag, 1500—2000 huszonnégy tag, 2000-3000 huszonnyolcz tag, ezen felül minden 1000 után négy tag választandó.“ A 21 §, mely a presbyterium qualifikátiójáról szól, a javaslat szerint meghagyatik. A 22. §-ból az, hogy az egyházközséggel elszámolási viszonyban álló egyén presbyterré nem választható, kihagyatik. Ezzel a mai ülés keresztetett. # Debreczen nov. 6. A zsinat ma d. u. 4 órakor tartott ülésén néhány üdvözlő irat tudomásul vétele után Molnár az egyházi bírósági bizottság előadója kéri, hogy e bizottságba a lelkészi karból is választassanak tagok. Ennek folytán mindenik kerületből egyházi férfiak választattak a bizottságba. Ballagi M. felszólalására a napló bíráló bizottság tagjaiul megválasztottak: Antal, Dávidházy, Demény és Szinnyei. Ezek után az alkotmányszervezet 24. § a vétetett tárgyalás alá. E §. igy szól: „A törvényesen megválasztott presbyterek a következő esküt teszik le: Én N. N. esküszöm az élő istenre, hogy presbyteri tisztemnek egyházunk törvényei értelmében lelkiismeretesen eleget teszek. A §. oda módosittatik, hogy az illető kerület által meghatározott esküforma leend mindenütt érvényben. — A 25. §. marad. A 26. §. 1. és 2. pontja, mely a presbyterium teendőit szabja meg, Lukács és Révész felszólalása után elfogadtatott, a 3-ik pont, mely így szól: „felügyelni, hogy a vasárnapot és saját ünnepeinket a községi tagok híven és illendően megtartsák,“ szintén változatlanul marad, épúgy a következő 4-ik pont is: „felügyelni arra, hogy az iskolaköteles gyermekek oktatás nélkül ne maradjanak.“ Az 5, 6. és 7. pontok változatlanul, a 8. csekély módosítással és Szász és Kovács felszólalása után a 9., 10., 11. és 12. pontok szintén változatlanul hagyattak. Ez utóbbi pont a gondnok számára külön pecsétet rendel, ez ellen ugyan Ballagi és Kálmán felszólaltak, de a többség elfogadta a külön pecsét tartását. A 13. pont elfogadtatik, a 27. §. tárgyalása az idő előrehaladottsága miatt holnapra halasztatott. B£LFÖJLD. Csíkszereda 1881. nov. 5. A közélet terén kifejtett tevékenység, s kitartó szorgalom elismerésének adott kifejezést folyó hó 3-án Csik-Somlyón azon nagyszámban öszszegyült intelligens publicum, mely Adorján Imre Csik Somlyó legymn. tanár úr, 25 éves tanári működésének s ez idő alatt szerzett hazafias érdemeinek megünnepelése s illetőleg elismerésének ünnepélyes kinyilvánítása végett összejött. Az ünnepeltnek volt tanítványai, barátai, ismerői s tisztelői különböző alakban adtak irántai tiszteletük s a közszolgálat terén szerzett érdemei elismerésének kifejezést, mely processus egészben véve a szelélőre nézve is kiváltó benyomást gyakorolt. Először is Imels F. Jákó főgymnigazgató az intézet történelmének vázlatos előadásában avatott kézzel mutatott rá azon pontokra, hol az ünnepelt férfi aktív tevékenysége az intézet jövőjének biztos alapokra helyezése s felvirágzása érdekében kimagaslóbb eredményeket szült. Majd az ünnepeltnek mint honfinak mutatta be érdemeit, ki hazafiságának az 1848-iki szabadságharcz alatt mint vitéz katona az erre következett szomorú időszak — absolut uralom, provisorium s félalkotmányosság— alatt pedig mint tanár a hazafias szellemnek az ifjúság közötti folytonos terjesztése, élesztése által adott kifejezést, majd még alkotmányaink visszaállítása után az előbbi irány folytonos cultiválása mellett a nevelésügy terén szerzett elismerésre méltó érdemeket. Ezután ismét lelkes beszéd kíséretében nyújtott át az ünnepeltnek a tanári kar nevében egy ezüst tinta tartót, úgy szintén Éltes Elek tanfelügyelő barátai s tisztelői nevében albumot, Böjthy Endre volt tanítványai nevében ismét albumot, s gyönyörű babérkoszorút nyújtottak át, mindannyi az ünnepély méltóságához illő szép beszédek kíséretében. A gym. ifjúság nevében Imets Péter VII. oszt. tanuló gyűrűt, a Csíkszeredai polgári leány iskola növendékei nevében Fodor Róza k. a. ismét egy szép emléket nyújtottak át. Az ünnepély befejezéséül Szász Károly fögymn. tanár „Képezdék életéből“ czim alatt tartott egy humorisztikus felolvasást, melyben alkalomszerűen tapasztalaton alapuló képekkel törekedett a tanári pálya nehézségeit kimutatni, futást azon egyedüli jutalomra, a közelismerésre, mely ezen pálya nehézségeit kellemetlenségeit legyőzhetőkké, enyhébbekké teszi. Találó bár néhol nagyított formában mutatta be a közönségnek a házi nevelés elhanyagolásából vagy éppen feleségéből származó hiányokat, s ezeknek ostorozására irányzott pattogó életeivel az egész alatt folytonos derültségben véget. Végül a tanári életnek sokak által irigyelt eldorádójáról a vacatióról szólott, melyet szerinte is irigyelt magasságából a havi „gage“ numericus mennyisége szerit oly törpe gradusza le. Ezek után a jubiláló közönség az ünnepetaz egész felolvasása tartotta a közönteli forró kézszorítások s 2 órakor oszlott szét. üdvözlések után délután x-y. irodalom ^ ^ (Opera 5 felvonásban. 1^^'. ^ I ,E dalmű volt premiere-je f a „„ 0U|hpe$ti. 1 tétben kiváló érdekkelTirf. 5'é"- £i H miere, hanem azért is mne^ zeneszerző első műve azon/a mennyel elégedve. a’sS*^ férfiak is elismeréssel f.L 'a*/,•% Mk egyes himnjai , JjgJ* hS|S tál kezdő zeneszerzőnek félti/6 ^C'S A sok taps tükrözte ^ tei11 V*r ^ hetség fölött - irja a/e az örömet gyobb részben bátorítás volt» közönséget különben meet VMr* iS mindjárt a legnehezebben A ^ lebegtek az újabb nagy 0nereme; a SA I mes ambicziót mutatK? operáját az Aydák, Sába^klF* *bb “Jkk a „Pál és Virginia“ el akarta állítani. Mindjárt nem nagy operát teremteni i *7 gondolat“ monda a költővel wi ?gi * i rabUságra m„Ut, hogy „ yjj voltakE\^j“Az S most szerezte me» macának v ^ Nfc cserét illeti ! gonddal és művészi portos«®1« operát és Káldy Gyula urat A ^ b| Legmelegebb köszönetét érdemlik a előadói, akiket nemcsak az italomí tendő zeneköltemény szépsége, de»S*5- ös vonzalom is lelkesített. Kifejezték lány előtt, mikor, mint az Elfenőr jSlfgony mögött egybegyűltek a dalmű 131 Nadayne, Bartolucco Spányi, Coppini fi ° GalL1’ 17’ Erdey, Tallin és EaS 1 ezek nevében Odry ur egy aranytollat 2 át az „Atala“ szerzőjének, a következő te keretében: Tisztelt Schauer ur! Ön „Atala' j” megírásával megkezdte zeneszerzői pályájt! függöny még nem lebbent fel, a melynek h időltéig a közönség ítélni fog az ön minfig Remegő szívvel várta ön ezt a fontos pilka a mit mi e perczben megkönnyíteni akartál egy emlékkel tiszteljük meg önt, de nem kuk ezzel praeoccupálni a közönségnek ezutánré vállitandó ítéletét. Ki tudná azt, milyen ki közönség ítélete: mi reményünk, mint én. Mi szerepeink sikeréért küzdünk, ön pár az írói névért küzd, s midőn ön az első, éstében e nagy fontosságú lépést teszi, mi égjütékkel jelöljük meg. Ez aranytollat nyujtunkilk nek csak azért, hogy ez ünnepélyes pereki ön iránti rokonszenvünknek adjunk kifejentivatott zeneszerzői keze ne tegye le azunk a melyet a múzsák keze vezet Kívánjak, hogyha se fáradjon ki az ön termékeny sajot munkában, a melyhez hozzáfogott. Müvéi közönség meg fogja ítélni. Legyen an nyiflai jó ízlésű és tiszteletreméltó közönségünk igazságosabb ítéletet fogja hozni. Ne ragkf el a kedvező ítélet; de ne csüggedjen az ítélet nem úgy nyilvánul, mint« * f i mindnyájan kívánjuk és reméljük, r^g* ■ emeket! tartson meg bennünket baratsag ■ Szerencsét kívánunk önnek szép muveM« A .Regényvilág“ II. évfolyami^l füzete megjelent igen dús tartalona . 1 „Révai testvérek* Budapestem E I évre 6 frt. Egyes füzet ára -a «• | Gróf Széchenyi Béla keretírj!ii ból megjelent a 19 ik füzet. E J ’ jlíl a Révai testvérek kiadásában jezetre fog terjedni. Egyes füzet ara -A „Vasárnapi jjreg: I száma a követteMarlalo«^ J Sím, Lászlóról. mi László.“ — »ASZ... rrene István. a,^imény. Ioczédi Lászlótól. - * •*! a régi rablóvilágbol. » 1 népviselet.“ - „Lóh^za a A népesedés.“ - „Hol „Nyoma veszett!“ Angol reg J , „MI — „Villamossági kiállítás,^ , zsinat gJ czenből Debreczenrol. mavés**ti,^B ból. Erigontól. — Ir0^al°, iskola miQ^' I zetek és egyletek egyház I rendes heti rovatok. veres F^/l Képek: Sámi Laszlo.J/ I képe után. Délmagyarorsz^^ ^ M Lóhajsza a CamPa»,n,£sbyi, párisi villamosáéi kiál #m0a va-^yl lyet négy ember hajt- -|ta| h#.#,»? I áttelegr alálása: Villamos^ .,^[1 ^1 1 gép. Vizi kerekek «IW J $|80íjTflság. Nyoma veszedget I Villamos lámpa. Szántás :.I lyéveL , . rj elffi^jtlt^l A „Vasárnapi ,UJ afrid0nsigík,lrt I gyedévre 2 frt, a ik .1 3 frt. Ugyancsak aJ^.utcia tatában (Budapest, egy jegelcsob . I delhető a „Képes frt. - V fi gyár nép szamara, világkrá®1^*.; 0j^u‘l tív melléklapja a közlöny megrendelte „ Ajc^l litikai ajdonsagok ‘;^vre al ^ M előfizetői A Politikai ujdo" ^ vl tett gazdasági rovattal jf f jelen meg- * ntek i tj naptárok L’ ^ jjen, testvérek kiadásában u ‘ba[] díszes | dús tartalommal es v. fllg*** fl Ezek a következők: ^ fl0 „Tanítók naptára a apár“.