Ellenzék, 1883. július-december (4. évfolyam, 143-297. szám)
1883-09-12 / 208. szám
Negyedik évfolyam SZERKESZTŐI IRODA: p.lki-ily-nt ki 16. s.. hová a lap az ellemi részét illetu közlemésmk czimzondök. AZ „ELLENZÉK“ELŐFIZETÉSI DIJA : Vidékre postán, vagy helyben házhoz hordva gyészve.....................16 írt. íj Negye.nv.s ... 4 fit. félévre........................ ti írt. Egy hóra helyben . 1 fit 50 kr. Egyes számára 5 kr. jfríjelenik az ..Ellenzék mindennap, a vasár és ünnepnapok kivételével. Kéziratok nem adatnak vissza. £$)£• miaa* POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI NAPILAP Kolozsvár, szerda, szeptember 12. 1883. ■ "■■■, ■■■■ ■ —————— ■■ ■■ ■ KIADÓ-HIVATAL: Kolozsvárt, Belkirály-utcza 16. szám. A HIRDETÉSI DIJAK alku útján állapíttatnak meg. Bélyegdij minden hirdetés után 30 kr. Nagyobb és gyakoribb hirdetéseknél külön kedvezményt nyújt a kiadó-hivatal. Nyilttéri czikkek gázmond sora után 20 kr. fizetendő. is Kolozsvár vendégei. Őszinte örömmel üdvözöljük őket, az egyetemes magyar reformált egylusz ,16 választott férfiút, a konventnek városunkban összegyűlt tagjait. ('(közöljük, mert vérünkből való vér, a tösgyökeres magyar egyház képviselői, üdvözöljük, mert magas kulturmissió megvalósítására törekednek; üdvözöljük mindenek felett azért, mert vendégeink, mert hazánk ezer éves történetében ez az első eset, hogy a Királyhágón túli Magyarország választottjai bérez és hazánkban gyűljenek össze tanácskozásra. Testvéri szeretetben, de egymástól merőben különváltan élt negyedfél száz esztendő óta nagy Magyarország reformált egyházkerülete. Pár esetben egy részével tanácskozott még együtt a kálvinista Erdély épen itt Kolozsvárt, de válik egy részével: közel 300 év előtt párszor Erdély jelent meg Magyarországon Bocskai és Bethlen Gábor kíséretében, de nem tanácskozni, hanem karddal kezében kiküzdeni Magyarország protestánsai számára a vallásszabadságot. A vallásszabadság kivivatott, de az egyesülés nem jöhetett létre. Most az egyesülés törvénynyé lett Debreczenben; a közös kormányzó testület meg is tartotta már első gyűlését ez év kezdetén Budapesten, de még mindig Erdély ment Magyarországhoz. Most Tiszáninnen, Tiszántúl, Dunáninnen, Dunántúl reformátusaink küldöttei jöttek le hozzánk tanácskozni és dönteni egyházuk közös nagy érdekei felett. Ez által lett valódi, szemmel látható tényűvé az egyesülés. Egyesülés és nem beolvadás, mint politikai téren történt. Élő tanúbizonysága ez annak, hogy Erdély reformált egyháza az egyesülés által nem veszté el önállóságát. Mint önálló és önjogú testvér szövetkezett négy testvérével testvéri szeretetből, az erőnyerés kedvéért. Erősbülése egyszersmind a magyar nemzetiség és a nemzeti közművelődési intézmények erősbülése is. Legyenek hát újból szívből üdvözölve szeretett vendégeink , köztük elsősorban a magyar reformált egyház valódi providencziális férfia, ki közel 10 év óta szolgálja és vezérli törhetetlen hűséggel ezen egyház hajóját, dr. Vay Miklós! Tudjuk, sok fontos ügy vár elintézésre. De azok között különösen kettő magaslik ki olyan gyanánt, miért az egyesülés szükséges is volt, mi az egységeik legerősebb köteléke is léésül és a mi a magyar reformált egyház virágzásának és önállóságának legnélkülözhetlenebb feltétele, leghatalmasabb támassza: a tanügy és az egyházi közalap. Tervbe van véve az öt theologiai akadémia berendezésének és tantervének lehető egyöntetűvé tétele. Erre az előmunkálatokat egy bizottság már a nyáron sikeresen megoldotta, mégpedig, mint a bizottsági munkálat kifejezi, azon ezéiből, hogy az egység itt is részint kifejezve, részint fenntartható legyen. Reméljük, ezen kérdés megoldása nem fog sok nehézséget szülni. Hasonlót várhatunk a népiskolai tanítókat képző intézetek közös berendezése felől is. Nagyobb nehézségekbe fog ütközni a gymnasiumi tanügy körül felmerülő kérdések sikeres megoldása. A reformált egyháznak 37 gymnasiuma van. Berendezésük, tantervük az idők folytán nagyon különbözővé lett, nem kevésbbé különbözők vizsgáik és anyagi erejük. Itt a közös berendezés már sokkal nehezebb. Aztán nem is csak egymás között kell a dolgot elintézni. Ott áll az állam, a maga középiskolai törvényeivel, a miniszter a maga rendszabályaival és utasításaival. Az állami törvényt, mint törvényt respectálni kell, a miniszter tudvalevőleg gyorsan váltakozni szokott intézkedéseivel szemben pedig egész féltékenységgel fenn kell tartani a protestáns tanügyi autonómiát. Magyar protestáns egyház, tanügyi autonómia nélkül, nem képzelhető. Ezen autonómia a magyar állam és magyar nemzetiség számára is mindig csak üdvös gyümölcsöket termett. Ha a szászok erőlködései károsak, abban nem a protestantismus hibás, hanem az állam- és nemzetellenes érzület. Fékezzék meg ezt és utasítsák vissza minél erőteljesebben; ez az államnak nemcsak joga, de kötelessége is, de ne bántsa azt, mi soha sem ismert más ezért, mint a magyar nemzet állami és mivelődési érdekeit. Hiszszük, hogy az egyesült öt magyar reformált egyházkerület meg fogja védeni tanügyi önállóságát még a református Tisza kormányával szemben is. De a védelem csak egyesült erővel és közös terv szerint lehetséges. Az egyházi közalap ügyének is egy igen kényes természetű kérdése jó eldöntés alá. El van már határozva, hogy minden önálló egyháztag tartozik fizetni ezen alap számára évenként anynyit, mi felér ezered részével annak, mit családja fentartására elkölt. Ezen szempontból 12 osztály van felállítva, az első 20 kros, az utolsó 40 forintos, kiki önmaga becsüli meg és osztályozza magát. Azonban az év elején Pesten tartott konvent függőben hagyott egy vitás kérdést. Az illető bizottság többsége azt ajánlotta volt, hogy a begyűlendő összeg egynegyede maradjon az egyházmegye, másik negyede az egyházkerület rendelkezése alatt és csak fele kerüljön központi kezelés alá. Azzal argumentált, hogy így nagyobb leérni az adakozási készség. A bizottsági kisebbség pedig azt akarta, hogy a közalapra befolyó egész összeg a közalapra adóssék és rámutatott azon veszélyre, hogy a közalap tervbe vett szétforgácsolása esetében nem volnának valósíthatók azon czélrtk, melyeket a zsinat a közalap elé tűzött. Mi a centralizatiót általában nem szeretjük, de ott, hol az erők eddig mindig decentralizálva voltak, tán egy kis centralizálás sem árt, és a pénznek különben is az a természete, hogy inkább szereti nagyobb tömegben, és ha nagyobb tömegben van együtt, az „egyetemes“ reformált egyház nagyobb czélokat is érhet el vele. Hiszszük, hogy a konvent kiváló bölcs férfiúi meg fogják találni a helyes és mindenek felett a békés megoldást ! A király köszönete. Ő felsége a következő legfelső kéziratot bocsátotta ki : Kedves Tisza! Azon szerencsés családi esemény alkalmából, hogy menyem, a koronaherczegnő Házamat egy leánygyermek szülése által boldogító, magyar koronám országaiból is siettek hatóságok, testületek és egyesek, részvétteljes örömöt tanúsító szerencsekívánataikat kifejezni. Ha Magyarországom népei hagyományos ragaszkodásának ezen utóbbi nagybecsű bizonyítéka legbensőbb viszhangra talált szivemben s különös örömömre szolgál ezért saját, valamint a királyné s a koronaherczegi pár nevében is, legmelegebb ki ■ .(utatoim, kijelenteni, utasítván Önt, hogy ezt magyar koronám országai egész területén közhírré tegye. Kelt Bécsben, 1883. évi szeptember hó 9-dikén. AZ „ELLENZÉK" TÁRCZÁJA. 1883. szeptember 12. Az erő átvitele elektromosság által. — Ifr. Abt Antal rectori székfoglalója. — (Folytatás.) E végre rézkorongot alkalmazott egy patkó-akku aczélraágnes sarkai között és a korong tengelyét és kerületét összekötötte drótok által egy galvanométerrel. A korong forgatásánál állandó irányú áramotyert, melynek iránya a forgás irányától függött; egyik esetben a tengelytől a kérőtét felé a másikban ellenkező volt az inductiv áramiránya. E gépet, melyet Faraday „magneto-electric machine“ nek nevesít el, elsőnek tekinthetjük, mely a mechanikai munkát elektromos energiává változtatta át. Már Faraday maga e gépnek nagy fontosságot tulajdonított, amint az egyik nyilatkozatából kitűnik. Egy évvel későbben Pixi szerkesztett egy inductio gépet, mely ugyan erősebb áramokat fejlesztett, de a Faraday-félgéphez képest abban a hátrányban szenvedett, hogy az egymást követő indított áramok váltakozó irányúak lévén külön commutator kellett, mely az áramoknak a külső vezetékben állandó irányt adott. Egy másik hátránya abban állott, hogy a vasmaggal ellátott dróttekercsek meg voltak erősítve, és a nehéz aczél mágnes lett forgatva tengelye körül. A dróttekercsben indított áram ereje a mágnes erőtől és a forgás gyorsaságától ig. De minthogy az aczélmágnes ereje csak bizonyos határig fokozható, azért Stöhrer a mágnesek és a tekercsek számát szaporította és így fokozta a gép hatását. A mágnesek függőleges állásban voltak megerősítve és a hat tekercsből álló inductor kézzel forgattatott. A FAlliance társulattól Francziaországban szerkesztett gépek 32—48 mágnesből állottak, és a 64 -96 tekercs egész közel a mágnes sarkok előtt forgott. Az alliance gépek hajtására már gőzerő használtatott és az áramok oly erősek voltak, hogy a gépek világító tornyokon elektromos világításra használhatók voltak, amire még jelenleg is helyenkint használtatnak. Eme gép szerkezetének egyik nagy előnye abban állott, hogy a vasmagos tekercsek végpontjai két különböző mágnes ellentétes sarkai közt forogtak, miáltal a mágnesek villámindító hatása már tökéletesebben kiaknáztatott. Az utóbb említett előnyt Siemens egészen más módon érte el azáltal, hogy az inductornak henger alakot adott. Evégre kettős T alakú hoszszúkás vasdarabot vett és ezt dróttal körülvette úgy, hogy a tekervények a vasmag hosszú irányával párhuzamosak voltak és az egész inductor, a vasmag és drót tekervényekkel együtt, ismét henger alakot nyert. Ezen úgynevezett henger inductor több egymás mellett álló mágnes sarkai közé tétetett, melyek belül koraiakban ki voltak vágva, hogy az inductort minél közelebbről körül fogják. Ezen berendezés és gyors forgatás által az inductió áramok ereje már anynyira fokoztatott, amenynyire az az adott viszonyok közt csak lehetséges volt. Daczára ennek a fokozatos fejlődésnek a magneto-elektromos gépek hatása az aczélmágnesek alkalmazása miatt korlátolva maradt, mivel a legjobb és legnagyobb aczélmágnes aránylag igen csekély erővel bír az elektromágneshez képest, olyanynyira, hogy ugyanabban a vastömegben az utóbbinak ereje hasonlítatlanul nagyobb, mint a permanens aczélmágnesé. Wildo volt az első, ki az elektrom mágnest, nagy sikerrel alkalmazta és az ő gépe átmenetül tekinthető egy az e téren legnagyobb horderejű elvhez, az úgynevezett dynamo-elvhoz. Az eddig elősorolt gépek váltakozó irányú áramokat adnak és csak alkalmas commutator által lesznek egyirányúakká téve az inductio áramok. Valamenynyivél nyitott dróttekercsek voltak alkalmazva vasmaggal, vagy a nélkül, de mindig úgy, hogy a drót végei szabadon voltak. Pacinotti alkalmazott először olyan induktort, mely az eddigiektől teljesen elütött. Magnak egy zárt vasgyűrűt használt, melyet dróttal egészen körültekert, a drót végeit összeforrasztotta, úgy hogy a drót önmagában zárva volt. Az ilyen inductor Pacinotti gyűrűnek vagy Gramm egyűrűnek is neveztetik, mivel Gramme tökéletesítette és tette általánosan ismertté. Ez a gyűrű két ellentétes mágnessark közt gyorsan forgatva azzal a nevezetes tulajdonsággal bír, hogy a forgás alatt a két felében ellenkező irányú áramok keletkeznek. Az irányváltozási helyeken, melyek a két sarktól 90°-nyi távolságra esnek, az indított áram ereje nulla de innen a sarkok felé folyton növekedő. Ezek az ellenkező irányú áramok a folytonos vezetékben egymást megsemmisítik, azaz a gyűrűben nincsen áram. De ha megfontoljuk, hogy a gyűrű két fele úgy tekinthető, mint két egynemű sarkaival egymással összekötött Galváni elem, akkor világos, hogy egy külső vezetékben, melynek végpontjai a gyűrű neutrális helyeivel, mint a "gép sarkaival vezetőileg érintkeznek, egy folytonos áram keletkezik, mely az egyik sarktól a másik felé megy állandóan egy irányban, míg a mágnes sarkiassága és a gyűrű forgás iránya ugyanaz marad. Eme egyszerű elv alkalmazása által feleslegessé vált a commutator és az ezzel járó áramveszteség elesett, miáltal az elektrotechnika nagy lendületet nyert. A Gramme gyűrű nem volt egy darab tömör vasból szerkesztve, hanem vasdrótokból összecsavarva, hogy a mágnességet gyorsabban vegye fel és veszítse el. Egy drót helyett pedig sok dróttekercs volt alkalmazva, melyeknek végei a tengely felé voltak hajtva és egymástól elszigetelve és itt czélszerü collectorral — áramgyűjtüvel — összekötve, melyhez két átellenes helyen a sarkok gyanánt szolgáló vékony rézdrótokból álló seprűk súradtak. Épp oly nagy fontosságú volt az elektrotechnika fejlődésére nézve aSiemenstől 1866-ben felfedezett elv, mely dynamo ev nek nevezhető és a következőben áll : Mint már előbb említettem, Wilde a korlátolt erejű aczélmágnesek helyett elektromágneseket használt, melyeknek ereje úgyszólván határtalanul fokozható. Ezeknek előállítására egy külön kis gépet alkalmazott. Siemens egy lépéssel tovább ment és az inductor tekervényeit összekötötte az elektromágnes tekervényeivel. Ezzel a leleményes fogással az a nagy előny éretett el, hogy az inductorban fejlesztett áramok a vas mágnességét fokozták, mely ismét az inductio hatását növelte, úgy, hogy ok és okozat egymást támogatva ezen nevezetes elv alkalmazása által az ilyen gépek hatása rendkívüli módon fokoztatott. Az a csekély roágneserő, melyet a földmágnessége a vaspatkóban fejleszt, elegendő a gép működésének megindítására. A kezdetben fellépő gyenge áramok a vasmagok körül kellő irányban elvezettetvén, ezeknek erejét fokozzák, melyek ismét az áramok erejét növelik, úgy, hogy az áram folytonosan a mágnességet, ez pedig viszonyt az áramot fokozza, míg a vasmagok mágnesereje a tetőpontra jutott és a gép legnagyobb hatását elérte. Az ezen elv szerint szerkesztett gépek, minthogy a vas eredeti mágnessége elenyésző csekély és az áramok a mágnesek közvetítése által merőben mechanikai munka által fejlesztenek, Siemens szerint dynamo-elektromos gépeknek vagy röviden dynamo gépeknek neveztetnek. Gramme párisi gépész szerkesztett először olyan gépet, melynél mind a két említett elv, u. m. Gramme-féle gyűrű és Siemens-dynamo elve alkalmazva volt. Gépei még most is a legjobban szerkezetiek közé tartoznak és feltűnést keltenek a Bécsben nem rég megnyílt nagyszerű nemzetközi elektromos kiállításon. (A következő számok fogalmat nyújthatnak egy ilyen dynamo gép méreteiről. A gép magassága 040 méter, szélessége 135 méter, hossza 065 méter, súlya pedig 180 kilogramm. A drótok vörös rézből vannak és az elektromágnesek tekervényei 28 kilót nyomnak a gyűrű körül alkalmazott hosszú vékony drótok sulyka 45 kiló. A gyűrű 1100 —1500 fordulatot tesz perczenkint, ellenállása 12 Ohm, az elektromágnesek ellenállása pedig 1 Ohm.) Az eredeti Gramme-gép, mely számos változáson ment már keresztül, melynek javítását és tökéletesítését czélozták Perencz József, s. k. Ezzel kapcsolatban megemlítjük azt is, hogy Ő felségének f. hó 2-án kelt sí. évi szeptember 6-án közzétett legfelső kézirata alapján, a m. kir. igazságügy miniszter által tett előterjesztés következtében, Ő felsége, f. évi szeptember hó 6-án kelt legfelső határozatával összesen kétszázötvenhét (257) elitéltnek megkegyelmezett, illetőleg azok szabadságvesztés-büntetésének hátralevő részét elengedte. Kállay Béni közös pénzügyminiszter Boszniába történt elutazása előtt külön kihallgatáson fogadtatott. Kállay ezután hoszszabban értekezett Kálnoky gróffal. A közös pénzügyminiszter 27-én tér vissza Boszniából. Az igazságügyminisztérium közzétette az általános magyar magánjogi törvénykönyv tervezetének megvitatása czéljából az igazságügy minisztériumában tartott értekezletek jegyzőkönyveit. A jegyzőkönyveket Balog Károly volt elnöki titkár, jelenleg kir. ítélőtáblái pótlekra, szerkesztette s a megjelent füzet az átalános rész tárgyalását foglalja magában. Mint tudva van, azon kérdés, hogy a különös rész melyike vétessék ezután tárgyalás alá, egyelőre függőben hagyatott. A magyar miniszterelnök és pénzügyminiszter e hó 22 én Bécsbe mennek, hogy az ott tartandó közös miniszteri értekezleteken részt vegyenek. Ez értekezletek tárgya a közös költségvetés megállapítása lesz. Uj főrendiházi tagok, Degenfeld József gróf részére, ki Debreczen város és Jlajdamegye főispánjává történt kinevezése folytán, a fennálló szabályok értelmében ezen hivatalos minőségében volt meghívandó a főrendiházba, a királyi meghívó már kiállíttatott, kézbesittetett is. Erdödy György grófnak a Vasmegyében fekvő gyepü-füsi uradalom birtokosának jogosultsága pedig a főrendiház elnöksége által igazoltatván, a belügyminiszter által megtétettek a lépések, hogy részére a királyi ideghívó kiállíttassák. A Románia külpolitikájában beállott fordulat már némi kifejezésre jut a román sajtóban. Az oroszbarát „Románul“ úgy vélekedik, hogy háborús bonyodalom után legjobb volna ugyan, ha az ország semleges maradna, de ez aligha lesz lehetséges, mert a szomszéd hatalmak közül egy sem tűrné, hogy Románia csigamódra behúzódjék a házába. Arról van tehát szó, hogy Románia válasszon idejekorán Oroszország és Ausztria-Magyarország közt és fontolja meg, melyiküktől várhat nagyobb előnyöket. A „Románia Libera“, mely szintén osztrák-magyarellenes volt, szintén azt hiszi, hogy Románia nem fog semleges maradni. A legutóbbi háborúban könnyű volt beavatkozni a harczba, mert parasztok és városiak oly hatalom oldala mellett harczoltak, amelylyel rokonszenveztek. Ha már most az az eset állana be, hogy Oroszország ellen kellene harczolni, a kormánynak az illető szövetségessel gondosan szerkesztett szerződést kellene kötni, nehogy Románia ismét olyan szomorú tapasztalatokat tegyen, amineket Oroszországgal tett. Challemel Lacour franézia külügyminiszter lemondását helyezi kilátásba a müncheni „Allgemeine Zeitung“ és azt írja, hogy Jules Ferry miniszterelnök fogja átvenni a franczia külügyi tárcát. A külpolitikai helyzetetet nagyon jellemzi a következő két távirati tudósítás: Bukarest, szept. 10. Megbízható forrásból híresztelik, hogy hivatalos orosz részről jött tanácsok folytán agitatió fog megindíttatni a Románia politikájában beállott fordulat ellen. Az agitatiót Dolgoniceanu vette át, aki megfelelő eszközökkel van ellátva. Az agitatió a kormánytól szükség esetén Károly király állása ellen fog irányulni. E távirati tudósítások, ha megfelelnek a valóságnak, azt, bizonyítják, hogy egész Európában mind jobban bonyolódik a dolog. Egyfelől csak a napokban találkozott Bismarck Zválnokyval s mint mondják, megújították a német birodalom és Ausztria-A Magyarország közötti szövetséget, másfelől e szövetséghez való csatlakozást bizonyosnak tartják Olaszország részéről is. Bár nappal ezelőtt megint a román és szerb király tisztelegtek Bécsben, most pedig a spanyol király időzik ott. Ezek a fejedelmek bizonyosan csatlakoznak a szövetséghez. Mindezekkel szemben Oroszország nyíltan és titkon izgatni kezd Magyarország ellen hol Romániában, hol Horvátországban, mert itt is muszka áll a háttérben. Hát bizony szépen készülődnek a dolgok. A spanyol király, a fiatal Alfonzo tegnapelőtt érkezett Bécsbe uralkodónk látogatására. A spanyolok királya tudvalevőleg most körutat tesz Európában. Politikai körökben azt hiszik, hogy a spanyol király látogatása Berlinben és Bécsben összeköttetésben áll azzal, hogy Spanyolország is csatlakozzék a Németország, Olaszország és monarchiánk között fennálló szövetséghez. Hozzáteszik, hogy ilyen szövetségre a spanyol király annál hajlandóbb, mivel a francziákra gyanakodik, tudvalevőleg a franczia kormány a minapi spanyolországi republikánus zendülés alkalmával is nem épen előzékenyen viselte magát Spanyolország iránt. Alfonzo királyt Bécsben nagy ünnepélyességgel fogadták; Ferencz József király kiment elébe a pályaudvarba s ott várta be megérkezését. Konstantinápoly, szept. 11. Radovitz német nagykövet kihallgatáson volt a szultánnál. A kihallgatásnak rendkívüli jelentőséget tulajdonítanak. Hir szerint a szultán, minden ellenkező fktnek elejét veendő, kijelentette, hogy föltétlenül az osztrák-magyar német politikához csatlakozik. A magyar reformátusok konventje. (Első nap.) Kolozsvár, szept. 12. A magyar reformátusok konventje ma nyilt meg a megyeház nagy termében Vay Miklós dr. és Török 1’ 1 szuperintendens elnöklete alatt. Öt püspök, számos fogoidnok és képviselő jelent meg ez első ülésen, melyet d. e. 10 órakor Török Pál szuperintendens rövid imával nyitott meg. Utána Vay Mikós báró tarta a következő beszédet: Méltóságos és főtiszteletű egyetemes convent! Engedjék a m. tisztelt convent n. é. tagjai, hogy vajba múlandó testi gyengélkedését, kötelessége érzetének, mint mindig szokta, most is alávetett tisztelt elnöktársam s nem különben magam nevében is, szivünk mélyéből üdvözölhessem s szavakat kölcsönözhessek ily szép számmal lett megjelenésük feletti ürömünknek. Azonban ebbeli hő érzéseim kifejezésével kapcsolatban, az öreg Simeonnak eme szavai is tolulnak még önkénytelenül ajkaimra: „mostan bocsásd el a te szolgádat uram békességgel,“ ami alig is lehet másként.