Ellenzék, 1888. július-december (9. évfolyam, 150-300. szám)

1888-07-02 / 150. szám

TCeIozst^H 1S8S A« őrmester kétg**t lőtt magára , először nellébe, neután szájába. Mind a két lövés halálos volt s pár pillanat alatt meg­halt ez öngyilkos. Mezőségi levél. Mocs, 1888. jón. 29. „Péter és Pil tudjuk nyárba» össze férnek a naptárban,* a nagy költő szerint, — mi «it mezős égi nyelvre igy fordithat­­juk: ,Peter napian forró nyarban, — alig férünk egy szobában“ , még pedig nem azért férne nehezen, — mintha Ajtay Pé­ter barátunknak kicsi lenne a likasa; hisz ’­­ ő elédléjébe majdnem bele­férne a ko­ Lsevéki redoot-terme ; de Péter napján ne­­hezm fér­­ne mindig; mert a mi Péterünk­nek, annyi jó embere van — mint egy bi­zonyos fészbirónafő ellensége. A m.-dombi Péter napok v­alódi vármegyei rs menyek jellegével birnak. Ott szokott éven kint ta­lálkát adni a megyei birtokosság, — sőt a szomszédmegyékből is jőnek. Itt szoktak megbesz­ólni érdekes társadalmi és politikai kérdéseket. S ha már a megyei közélet any­­nyira elhatagult,­­ bizony jó lenne éven­ként néhány ily név nap minden megyében. De talán kérdi valaki, hogy a főszol­gabíróra tett fenti hasonlatomnak mi az ér­tnlme ? Hát röviden csak annyi, hogy akadt é­s tapintatlan, hebehurgya főszolgabíró, aki raiggondolatlan­ul egy megyei földbirtokost és tekiinték­es család­tagját minden igaz ok nélkül csendőrökkel kísértette be. A megyei birtokosok közt e brutális cselekmény óriási m­enültséget idézett elő. — A fő­szolga­­biró elmo­ntása iránt a lépések meglőttek tét. Beszélik továbbá, hogy a föszbiró töb határozott sértést zsebre dugott, mint ha nok ii kiérdemelt adóvégrehajtási dijak lettek volna. Egészség­re váljék. r. I Tauffer Ferencz. — Sz. 1816. m. h. 1898. — Gyászlobogók hirdetik a városházán és­­ Kisegítő pénztár épületén, hogy Tauffer Ferencz meghalt. A kik ismerték, jó ba­rátot vesztettek benne; bánatos családja méltán sirat egy tevékeny, bölcs és sze­re­etreméltó családfőt; a közéletnek is je­lentékeny vesztesége van e férfiú halála által, mert ő azon régi jó szellemű előkelő polgárok egyike volt, kik időt, fáradságot és áldozatot soha sem sajnálnak a közdol­­gok ingyenes és becsületes elvégzésétől. Het­­venhárom évet élt. E hosszú idő alatt neve sokszor tántorgott a jótettek lajstromán, de mindig távol maradt attól a helytől, a­hol sz­entok és gonoszak működnek polgártár­saik ártalmára. A kisegítő pénztárt, mely egyik leg­jelentékenyebb tényezője Kolozsvár közgaz­dasági életének, ő alapította, és mint ve­zérigazgató ő vezette mindvégig. Alig van hazánkban pénzintézet, mely közczélokra oly sok ezertt adott volna, mint az, mely a Tauffar Fe­renez vezetése alatt állott. Mint a Sétatér-egylet elnöke is maradandó emlé­ket hagyott, mert főleg az ő buzgalmának és ízlésének köszönhető, hogy ez a liget oly népet van rendezve. Megilleti a gyász mindazokat, kik vesz­teséget látnak egy jó férj, jó családapa és jó polgár halálában. E gyászhoz őszintén csatlakozik az „Ellenzék” is. Tauffer Ferencz 1815 ik évben született Kolozsvárt. Atyja negyven évig a város gaz­dája volt s fiát a helyi r. kath. sig­mná­­ziumban iskoláztatta. Tanulmányait bevé­gezve, kereskedői pályára lépett és üzletet nyitott. N nálö­dik évben az akkor alakult ki­segítő pénztár vezérigazgatójává választot­ták, mely tisztet egész haláláig, tehát 30 éven át teljesítette. A vezetése alatt álló intézet 1883 évben ülte meg 25 éves jubi­leumát, mely alkalommal a király a koro­dé arany érdemkereszttel tüntette ki.­­ Ugyanez alkalommal életnagysága arczképét az intézet lefestette a a kép az igazgatói éremben van elhelyezve. Tauffer tagja volt a keresk. és ipar­­marának, a városi törvényhatósági bizott­­ságnak, a kereskedelmi akadémia felügyelő bizott-ságának. Betegsége tavaly júliusban kezdődött s ez év január elején vált súlyo­­sabbá. Május elején visszalépett a vezérigaz­gatóságtól , azóta lakóvá­ ápolták. Halála tegnap délután háromnegyed 4 órakor következett be. Ö­.vegyét, szül. Lázár Helént, egy leányt, Mikó Miklós ma­­rosvásárhelyi kir. táblai biró nejét s két fiát, u. m. Tauffer Lajos birtokost és Tauffer Ákost kisegítő intézeti hivatalnokot és több unokát hagyott hátra. Halálának hirére a kisegítő pénztár­­ igazgató választmánya rögtön ülést tartott s azon elhatározták, hogy elhunyt igazga­tójukat az intézet költségén t metik el, ko­porsójára koszorút tesznek és külön gyász­­jelentést adnak ki. Temetése kolörp délután lesz. Haláláról a következő jelentés ada­tott ki Szivünk legmélyebb Ujilalmával tudatják, hogy Tauffer Ferenc­, a kolozsvári kisegítő takarék­­pénztár szövetkezet vezér­igazgatója, fáradhatatlan és áldásos életének 73 ik. boldog házasságának 43-ik févé­ben, f. hé­l­ső napján, délután háromnegyed négy óra­kor, hosszas és kínos szenvedés után, szeretteinek ápo­ló karjai között meghalt. Az elhunytban siratják a hőn szerető férjet, a jó édes­apát, nagyapát, apóst és test­vért. Drága halottunk e hó 3-án, kedden délután 5 óra­kor fog főtéri 31. számú lakásáról, a r. kath. egyház szertartásai szerént a köztemetőben a családi sirboltba eltemettetni. Lelkéért az engesztelő szentmise-áldozat ugyan-e hó 4-én, szerdán d. e. 10 órakor fog a főtéri nagy-templomban az egek Urának bemuttatni. Béke po­raira! Kolozsvárt, 1888 julius hó 1­se napján. Özv. Tauffer Ferenczné, szül. Lázár Helena, mint neje: Tauf­fer Lenka, férj. Mikó Miklósné, Tauffer Lajos, Tauffer Ákos, turul gyermekek. Özv. Winkler Ferenczné, özv. Barabás Károlyné, mint rentoáres, Rigó Anna mint ne­velt leánya. A kisegítő pénztár szomorú jelentése így szól: „A kolozsvári kisegítő - takarékpénztár szövetkezet mélyen érzett szomorú kötelességet teljesít, midőn tu­datja, hogy vezérigazgatója Tauffer Ferencz, a város­­törvényhatósági bizottság, a kolozsvári takarékpénztár igazgatósági, a k. hitelbank felügyelő bizottsági tagja, a sétatér-egylet elnöke, a koronás arany érdemkereszt tu­lajdonosa életének 7- ik évében, f. be­­­én jobblétre szenderült Intézetünk egyik alapítóját, harmi­ncz éven át fáradhatatlan vezérigazgatóját gyászolja benne, s bár halála nem volt váratlan, a vesztés legélénkebb érzeté­vel állják körül ravatalát. Földi részei f. hó 3 án d. n.­5 órakor fognak piaczsűri szállásáról a köztemetőben a családi sírboltba elhelyeztetni. Kolozsvárt, 1888 jú­­lius 2-án. A rejtélyes macska. „Vamour des Hongroises” ozim alatt Széchy-JLorenz Josephine asszony szószerint igy ír a „K­lozsvar“ 139 számában: „A mint visszajött a Jorgenette-el és Violának hódolattal átnyújtotta, ama nevezetes kifogástalan szabású mezének egyik brillant gombocskája a sors — és hinni akarjuk, hogy nem a John — akaratából feloldódott és Viola megdöbbenve, mereven, hosszú csodálkozó tekin­tettel nézett oda. Mi volt az ? Talán egy fekete kicsi macska. Viola nagyon szerette a fekete kicsi macskákat, de uram Istenem ! mit akarhatott az ott — ott ?•* .... Hát ? Emberszólás. Először történik, hogy mi itt Korbuly József úrral foglalkozunk. Az „Ellenzék“ ismertette Sigmond Ákos úrnak egy közleményét, mely a „tárczaczikk” igényével lépett föl egy hírlap terén, az olvasók előtt. Minden irodalmilag művelt, értelmes és tisztességes ember látta, hogy ama tárgyias ismertetéssel oly hírlapírói feladatot róttunk le, milyent a bírálat joga mindig megad, s milyenre a nyilvánosság tiszte mindig kötelez. E jog gyakorlása és e kötelesség­­ei­­miatt Korbuly József ur személy­­szerint lehordja Bariha Miklóst és Magyary Mihályt. Szemlét tart és ítél mindkettőnek becsülete, politikai meggyőzöd­se és magán­élete fölött, ítélete elmarasztaló. A K. J. ur szerencsétlenségére nem tartjuk szükségesnek a védekezést. E helyett Lvonunk vitatkozási modorából két tanú­ságot. Egyik az, hogy a Sigmond Akosur tir­­czaczikke ezáltal nem lett jobb. Másik az, hogy aki minden áron sró akar lenni, de nincsen hozzá............ kala­márissá, az belemártja pennáját a pesze­­gödörbe is. Ha mi úgy akarnánk válaszolni, a­miként K. J. irt, akkor föl kellene kutat­nunk a Korbuly József úr személyes ügyeit és bibéit. Nem t­eszük. Különben is köz­tudomású, hogy K. J. úr olyan ártatlan és szűzies teremtés, mint egy ma született­­ borjú. Hírlapíróhoz méltó feladat javítani és ellenőr­zni a közéletet, az erkölcsöt, az íz­lést ; de h­ipőknek való tér az emberszólás rút mezeje. Ama feladat mindig helyén ta­lálja az „Ellenzéket“; ezt a burjános mezőt nem szántjuk. Maradjon ott K. J. úr egye­dül, észrevétlenül és arasson rajta tetszés szerint. Mi csak arra kívánjuk őt figyelmez­tetni, hogy szüksége van a javulásra sziv­­ban és értel­műen. A balekfogók pedig ta­nítsák meg őt arra, hogy a pasg állnak nin­csen irodalmi létjoga. ....................................................................... * Utólszor történt, hogy mi itt Korbuly József úrral foglalkoztunk. Az ,Ellenzék.“ Előfizetést nyitunk az 99E L I. E I K E K“ ngy. 1388 ik év második félévi folyamára Az „ELLENZÉK“ alakban és tartalomban marad mint volt. Az „ELLENZÉK“előfizetési ára: Egész évre . . .. . 16 írt Fél évre . . . .. . 8 írt Évnegyedre . . .. . 4 írt ELLE­N Z E­K (609) Egy hóra Egyes szám Az . . I írt 50 kr. — 5 kr. „ELLENZÉK» kiadóhivatala. MINDENFÉLE. i p­ozsvar, julius 2 — A fiar­dóidény beálltával értesítjük. t. előfizetőinket, hogy kiadóhivatalunk a lapot, akárhányszor változtatják is lakhelyüket bár­hova pontosan elküldi, ha a tartózkodási hely változtatása vele levelezőlapon idejekorán kö­zölt­etik. A levelező lapra mindig egy addig használatban volt czimszalag felragasztása is ajánlatos. — Gr. Károlyi Alajost, az osztrák magyar birodalom londoni nagykövetét, ő felsége saját kérelmére állásától felmentvén, neki hosszan szolgálatai közben szerzett érde­mei elismeréséül a Szent István re­nd nagy keresztjét adományozta. A sok hízelgő elismerést tartalmazó királyi kéz­iratot a hir­­lap mai száma halta. — A püspök útja. Ferencz József erdélyi unitárius püspök a nyár folyamán körutat tesz a székelyföldön. Tudomásunk szerint először Nagy Ajtát, majd Bölönt , a többi unitárius egyházakat látogatja meg s ez alkalommal több rendbeli egyházügyit intéz el. A népszerű fipisztort hívei nagy ünnepélyességekkel készülnek fogadni. — Uraly Kálmán kitűnő történé­szünk legközelebb érkezett vasza Pozsonyba hosszabb tanulmányutjáról, melyet előbb Lengyelországban, azután B­regben tett , melyben sok becses történeti anyagot talált. Thaly julius 9 én Gasteinba, utóbb pedig Németországba ut­az­ik. — A belényesi ziláló érték ügyé­be tudvalevőleg Beöthy Andor biharmegyei alispán volt a kormányb­atosi minőségben kiküldve, hogy a vizsgálatot megtartsa. — Beöthy Andor Szúnyog Péter megyei 1. fő­jegyzővel együtt a múlt pénteken és szom­baton Belényesen járt s arról győződött meg, hogy a gimnázium tanári kara ellen az ifjúság vezetése tekintetében kifogást tenni nem lehe­t. Bölényesen azt hiszik, hogy az egész ügyet az mérgesítette el leginkább, hogy eddig a magyar és oláhajkú lakosság közt nem állott finn szívélyes viszony , hogy jövőre az ilyen ke­llemetlenségeket ki­kerüljék, máris köz­­edn­k egymáshoz azok, akik eddigelé indokolatlan ellenszenv miatt nem voltak jó barátok. — Jégeső. Folyó hó 29 én délután két órakor hirtelen támadt jégeső az egész galaczi határ­részt tönkre tette. A gyönyörű vetések alig tíz percz alatt­ mégsem emel­et­tek a dió nagyságú jég által és ebben az évben sem gabona, sem szőlőtermésre nincs kilátás. Különös­en a dr. Wesselényi Miklós birtokához tartozó határrész szenvedett zivatartól. A zivatar nyugotról keletfelé vonult. — Eljegyzés: Kovásznál Vajna Ödön a napokban tartotta eljegyzését a bájos és kedves Zigoni Szabó Leontin kisasszony­nyal Tordán. — A miniszter köszönete. A val­lás és közoktatásügyi miniszter: dr. Konitz Ágost kolozsvári e. r. tanárnak, azon ál­dozatkészségeért, mellyel becses magánkönyv­tárát a kolo­svári egyetem növénytani inté­zetének ajándékozta, köszönetét fejezte ki. — Salamon János kolozsvári nő­zenekarával a jövő héten körútra indul. Út­jában a következő városokban és fürdőhe­lyeken fog zeneestélyeket adni: D­eés, Tök M. Vásárhely, Medgyes, Bázna, N.-S­ebá­, Enyed, Udvarhely, Csik-Szereda, Sepsi-Szt György, Tusnád, Élőpatak, Homoród, Gy, Szt.-Miklós, Borszék, Málnás, Brassó, Szi­­naja, Újvár, Besztercza, Szász-Régen.­­ Bravótól Bukarestig vas pa­ripán. Adler Jakab, a brassói vaspanpá­­zók egyletének elnöke biciklijén nem egész 24 óra alatt tette meg a sok helyi mere­­deken lejtős ut­at Brassótól Bukarestig. A gyors vasparipázó ezzel — mert fogadott — egy oláh bojártól tetemes összeget nyert. — A megsértett polgármester. A bpesti kir. tvszák nyilvános becsületsér­tés vétsége miatt vád alá helyezte Verbod­vay Gyulát, ki Gubody Károly cseglédi polgármestert a Csatár-ügy­­ végtárgyalása alkalmával a pestvidéki túszék folyósóján gazembernek nevezte.­­ Nagy sztrájk hírét hozza a táv­író Amerikából N­­yorkon át. Eszerint a nyugati vidékek összes vasgyárai, melyek­ben a munkásegyletek tagjai dolgoznak, be­zárják ma műhelyeiket, mert a munkások vonakodnak a gyárosok által megállapított munkabér mellett dolgozni. A sztrájk kö­rülbelül százezer munkást sújt. — Tamássy felgyógyult. Ezt az örvendetes hit közli egy bpesti kőnyomatos. A jeles művész kit éppen egy évvel ezelőtt szélhüdés ért a színházban, már annyira föl­épült, hogy széltől ért karjával írni és vív­ni is tud s miután most még a budai vö­röskereszt-kórházban utói urát is fog hasz­nálni, remélhető, hogy októberben újra föl­léphet a színpadra, mely oly nehezen nél­külözte. — Magyar 16 gyü­nelme Ham­burgban. A hambu­gi Darby-meeting el­ső napja mint en-v távirat jelenti, magyar lovak győzelmével is járt.A megnyitó versenyt ugyanis Peony Andor 36. p. n. Lord Er­nest nyerte meg. A serleg dijat H­.nobel Hugó gróf 36. s. k. királyné kapta, meg­előzvén számos versenytársát. — Shakespeare szobra Parkban. Egy W. Knighton nevű dúsgazdag angol kifejezést adt.udó Pa­ris városa iránt érzett h­or­gadtatásának, Shakespeare szobrát a vá­rosban ajándékké­pon felajánlotta. Pária vá­ros természetesen köszönettel fogadta a nagylelkű ajándékot és a szobrot, mely Fo­urnier egyik remek alkotása, a Boulevard Haussmann és az Argnie de Messine közti szabad téren fogja felállítani. — Vilma« császár ée trónbe*z£d­­je. A német császárról azt írja a ,Nat. Ztg.“ hogy úgy a birodalmi, mint a po­­rosz országgyűlés előtt felolvasott trónbe­­szédek megszerkesztésében sokkal tevéke­nyebb részt vett, mint a­hogy az uralko­dók az ilyesmiben rendesen részt venni szok­tak. Mind a két tróbeszéd abban a szelle­m­ben va­n megírva, a­melyben a császár Bis­marck hercze­gnek erre vonatkozólag utasí­tásokat adott, sőt a p­orosz országgyűlés előtt felolvasott trónbeszédben maga a csá­szár több lényeges változtatást tett. Ő volt az, a­ki a fogalmazványban megerősítette a Frigyes császár emlékének tiszteletben tar­tását, s ő tette a beszéd végére nagy Fri­gyes ama szavát, hogy Poroszországban az uralkodó az állam első szolgája. — Frigyes császár faedvencz paripája, melyen a wírthi ütközetben lova­golt s mely ezért a ,Worth* nevet kapta, már rég nyugalomban éli aggkora nap­ait Mert bizony rég elhulatta már a csikófoga­­it. Mikor a wírthi csata ágyudörgése és puskaropogása közt büszke méltósággal hor­dozta urát, hét éves volt, jelenleg 25-ik évét tapossa. S még most is erőteljes délcttg ál­lat. Utolsó ,sz­replése­ az volt, mikor Fri­gyes császár temetésén két lovászmestertől vezetve, urának koporsója után lépdelt . Áruk szállítása Saloniki felé valamint Albá­niába. A vranja ilsköli vonalnak i. é. május 19-én be­következett megnyitása folytán az európai Törökország nyugati részének — különösen Albániával és Macedó­niával való áruforgalomra új szállítási vonal kínálkozik, mely­­ magyar iparnak és kereskedelemnek a nevezett területekre való előnyomulását kétségen kívül hatható­san előmozdítandja. Az ezen forgalom részére kilátásba vett közvetlen díjszabások életbeléptetéséig az áruszál­lítás Magyarország közt egyrészt és Szerbia Albánia s Macedónia között másrészt egyelőre az egyes vasutakon fennálló helyi díjszabások, illetve Belgrádig az osztrák­magyar szerb köteléki díjszabás alapján eszközöltetik. Ennélfogva szállítmányok szerb nyelven is nyomatott fuvarlevéllel, belgrád,- nis,- vranja,- üsköd,- Saloniki, mitroviczai vonal mentén fekvő az áruforgalomra beren­dezett bármely állomással való forgalomban közvetlenül feladhatók. A szállítási díj Belgrád átmenet állomásig az 1888 évi február 1-je óta érvényes osztrák-magyar­­szerb kötelék­i díjszabásban foglalt tételek alapján, a szerb vasutakon, továbbá a török csatlakozási vonalra illetőleg a keleti vasutakon befutott szállítási vonal után pedig a nevezett vasutak helyi díjszabásai szerint sze­detik. A magyar feladó által kiállított közvetlen fuvar levél a Vranja melletti Ristovác-Zibercse szerb-török határállomáson a török vasutakon érvényes új fuvarlev­véllel kicseréltetik, mely utóbbihoz az eredeti fuvarlevél csatoltatik. Az új fuvarlevél kiállítása, valamint az áruk­nak a török vámhatóságnak elvámolás czéljából való be­mutatása a keleti vasutak alkalmazottai által eszközöl­tetik, minélfogva szállítmányozó közbenjárása e­­zésből nem szükséges. Tekintettel a török vasutaknál fennforgó nyelvviszonyokra a fuvarlevelek szóval kitöltendő része (árubevallás stb) franczia nyelvben is kiírandó. A szerb és török vasutakon beszedendő szállítási díjakat illető felvilágosítások a m. kir. államvasutak díjszabási irodá­jában nyerhetők. Budapest, 1888. jan. hó 30-án. Az igazgatóség. városi hírek. — Az I­mke által szervezett (Au­rora) sorsjáték sorsjegyei kibocsáttattak. A sorsjegyek ára 1 írt. A sorsjáték főnye­reménye Toán Mór festőművész 2000 forint értékű képe. További nyeremények Sárdy István, Toroczkai menyecskét ábrázoló ké­pe, Karvaly „Elszakadt a hur“ czímű fest­ménye , ezeken kívül 97 nyeremény tárgy s az Aurorának egy-egy nagyobb kiállí­tása fényképe. Borsjegyek kaphatók : Hincz György Emke pénztárnok gyógy­tárában, to­vábbá Polcz Albert, Denjén L, Stampa Keresztély, L­imann és Baldy, Papp Ernő, Gajzágó István, Horatsik J. s a Dunky­­fivérek főtéri üzleteiben, Böszörményi Béla király utczai kereskedésében. A nyeremény­­tárgyak az Emke közp. irodájában főtéri iparosok háza­i­egtekinthetők. A közp. iro­da, a­míg a készlet tart, szivesen ad c cé­­geknek árusítás végett sorsjegyeket. A hú­zás az Emke nagy­gyűlésén aug. 20 án lesz Brassóban.­­ A kimegítő pénztár ügymeneté­ben a Taubor Ferencz vezérigazgató halála következtében fennakadás nem áll be, a­mennyiben Tauff­raek a vezetéstől még má­jus elején történt visszalépése óta az igaz­gatói teendőket Kővári László az inté­zet egyik alapítója és 16 éven át ügybuzgó titkára látja el, kinek neve és szakképzett­sége kezesség a mellett, hogy az intézet ve­­z­etése az ő kezeiben jó helyen van. Az igaz­gatóság, mint értesülünk, szombaton tartan­dó ülésén fog a megürült vezérigazg­atói hely betöltése felett végleg határozni. A kolozsvári ,Jósziva-egylet teg­nap tarta gróf B­ó­­­d­y Ákosné elnöklete alatt utolsó gyűlését. A pénztárnok jelenté­se tudomásul vétele után, a pénz felküldése iránt intézkedtek, és az egyletet megszűnt­nek nyilváníták. Holnapi számunkban fog­juk hozni az elszámolás eredményét. — Kolozsváriak N,­Várailon. Az államvasutak Kolozsvár városi menetjegy irodája által csütörtökön rendezett két vo­naton mintegy hetven tagú társaság uta­ Julius­­­ zott el Kolozsvárról Nagyváradra, hol az infóháznál nagy közbuség és a szántót salat összes tagjai várakoztak. A fogadtatás igen meleg volt. — Az átrándulók másnap megtekintették a várost, a fürdőket, részt vettek a szinházi előadásokban. Egy része a társaságnak szombaton u­szott vissza, többen még ott maradtak továbbra is. — Beigtatás. Vasárnap foglalta el állomását. I­s­z­­­a­i­á rton, a kolozsvári unitárius ekklézsia nem rég megválasztott kántor-tanítója. Úgy fejlett orgona játék­a, mint erőteljes éneke igen jó hatást gyakorolt a hívekre. Péter­fi Dénes lelkész, egyházi beszéde utolsó részében, melyben a vallásos­ságról sz­ott, meleg hangú üdvözletét és felhívást a vallásos buzgóságra tartott az uj tanítóhoz. Templomozás után az ekklézsia gyűlésében tört­ént meg az ünnepélyes lesig­­tatás. Fülöp István meleghangú beszédet intézett Iszlaihoz, mire ő meghatva vála­szolt. Végül felolvastatott kinevezési ok­mánya. — Kolozsvár sz. kir. város házi és kapcsolatos pénztárainak 1888 ik ezről szó­ló zárszámadása összeállittatván s úgy a pénzügyi bizottság, mint alólirott Tanács részéről felülvizsgáltatván, a mai napon az 1886 XXI. trczikk 17-ik­u­sa értelmében a városház emeleti 3. sz. irodájában 15. napig azzal a hozzáadással tétetett köz­szemlére, hogy minden adófizető polgárnak joga van azt megtekinteni és arra vonat­kozó észrevételeit, a jelzett idő alatt és a közgyűlés előtt 5. nappal írásban alólirott Tanácshoz beadni. Kolozsvár sz. kir. város Tanácsának 1888. jul. hó 1 én tartott ülé­séből. A polgármester helyett Sivacsina G. tanácsnok. — Az iparos egylet által tegnap a lövöldében rendezett tánczvigalon a ked­vezőtlen idő miatt nem sikerült annyira, mint a hogy az e nemű mulatságok szok­tak a multben. így is azonban igen szép szimű közönség jelent meg s a mulatság a reggeli órákig jó kedvvel folyt.­­ A kolozsvári ab­l. club ver­senybizottsága kedden, julius 3-án d. u. 6 órakor a báró Jósika háznál (II. emelet) gyűlést tart, melyen az őszi versenyek ki­tűzése felett határoznak. — Értesítés: Tisztelettel tudatom úgy az egyetemi hallgató, mint az éret­tségi vizsgát tett urakkal, hogy az egyetemi kar hely­sége (bel­farkas utcza 4. szám emelet) részükre naposként nyitva áll. Beiratkoz­­ha­ni a köri szolgánál kitett ívre­­ írt szün­idei tagsági dij lefizetése mellett. Szibó Péter, az e. kör sz. i. elnöke. IRODALOM. * A Magyar Salon, a Fekete Jó­­zsef és es Hevesi Józsif írtal oly ízletesen, gondosan és tapintattal szerkesz­tett képes folyóirat júliusi füzete már ki­került sajtó alól. Ezt a füzetet is számos (mintegy 40) kisebb-nagyobb és kisebb na­gyobb kép és rajz díszíti, mind igen tiszta, csinos nyomásban és művészi kivitellel. A tartalmas, érdekes és vonzóbbnál vonzóbb közlemények (regény, novella, költemények, útleírások stb. stb) e füzetben is akkora tömeget tesznek ki, hogy a füzet beválik egy jókora könyvnek. A közlemények között vannak legelső íróinktól is igen becses dol­gozatok, igy Jókaitól, gr. Zichy Gézától, Mezei Emitől, Almási Tihamértől stb. A füzet ára 60 br, ami valóban potomság egy ilyen elegáns kiállítása és annyira tartal­mas könyvért. * Bleisot kisasszony a crime a Singer és Wolfcer budapesti kiadók által oly gon­dosan állított össze „Egyetemes Regénytár* legújabb kötetének. Lármás és csillogó tu­lajdonok nélkül való, de annál mélyebb és alaposabb író e kedves regény szerzője: Manó Uohard. A fordító Fái Béla azon volt, hogy a fordítás az eredeti egyszerűségének a benyomását tegye. A kötetet, mely az „Egyet­ee­s Regénytár“ legjobbjai közé tar­tozik, két égkívül örömmel fogja fogadni a derék vállalat közönsége. Ára csinos, piros vászonkötésben 50 kr. MŰVÉSZET. * Színészeink Nagyváradon A kolozs­­vári színtársulat kizáró tagjának Réthy Laurának szombaton volt a jutalomjátéka a nagyváradi színkörben, melyet ez alka­lommal szorongásig megtöltött a közönség. Előadásra került Offenbachnak­­Hoffmann meséi t­opszettója. A közönség a gyorsan megkedvelt derék színésznőt ez este szere­­tetének ezer féle jelével halmozta el. Har­madik felvonás elején viharos éljenzés, per­­c­ekig tartó taps között mintegy 16 pom­pás koszorú, virág bokréta, és értékes ék­szerek és más ajándék tárgyak nyújtottak fel a zenekarból. Felvonások után s nyílt színen is sokszor tibtirt­ák s dalait zajosan tapsolták. A kolozsvári kirándulók egy ré­­sze gyönyörü koszorúval kedveskedett a mű­vésznőnek. Réthy Laura búcsú fellépte e bő 11 -én lesz, s akkor hat heti szabadságra megy. Ez hőt a szliácsi fürdőben tölti. FELELŐS SZERKESZTŐ I­S AKTBA­­N­EL(EN. SEGÉDSZERKESZTŐ és KUDÓ-LAPTULAJDON0S BACIYARY MIHÁLY.

Next