Ellenzék, 1907. július-december (28. évfolyam, 147-298. szám)
1907-07-01 / 147. szám
t tartjuk felemlíteni, hogy Somogyi Jenő úr 19—20 esztendős és igy kétségtelen, hogy tanuzási képességgel bir. A budapesti egyetemnek bizonyára kitűnő hallgatója. Ha mindjárt nem is zilahi származású, mindazonáltal meg kell említenünk róla, hogy Lengyel Zoltán ügyvédi irodájában fejtvén ki érdemes tevékenységet, egy ízben kirándult Nagyszombatba, ahol özv. Hrdina Józsefné államvasuti „takarítónőnél“ ez év március 4 én, mint A Nap munkatársa jelent meg. Alig hisszük, hogy Lengyel Zoltán tudott volna erről a kis inkorrektségről s helybenhagyta volna ezt a kiruccanást. Szilárdul meg vagyunk győződve arról, hogy menten kidobta volna. Még kevésbbé hisszük, hogy A Nap lapvállalat tudomásával történt volna, mert hát tényleg nem tartozik A Nap kötelékébe. Azonban Somogyi Jenő ezt megcselekedte és pedig a következőképpen, amint ezt Hrdina Józsefné szó szerint elmondja : „Kijött hozzám az állomásra egy fiatal ember s magával hozta azon okiratokat, amelyek a Lengyel Zoltán által vitt peremből származtak s bemutatta magát nálam, mint „A Nap“ című újságnak a munkatársa. Somogyi Jenőnek nevezte magát. Aztán „ijesztgetett“, hogy azt a kis szolgálatomat (itt a vasúti vallomáson havi 15 írttal díjazott takarítónő vagyok) elveszítem és valami „hamis“ jegyzőkönyvet akart tőlem kicsikarni. Mindig azt hangoztatta, hogy ő neki Lengyel Zoltánhoz semmi köze, mert ő „újságíró“ és a „Nap“-ba fogja betenni az egész dolgot. Ezeket olvasván, bizony sajnálattal kell konstatálnunk, hogy Somogyi Jenőnek mégis van valami köze „A Nap“-hoz is, noha nem munkatársa, meg Lengyel Zoltánhoz, akinek irodájában mint alkalmazott dolgozott akkoriban, mikor „A Nap“ munkatársának állította magát. A horvát válság. Az újbán tervei. Új választások. A kettős ünnep alatt nem sok horvát képviselő maradt a fővárosban, a legtöbb a kerületébe utazott, vagy Zágrábba, hogy résztvegyen a holnapi népgyűlésen. Akik itt maradtak, azok a legnagyobb tájékozatlanságban vannak. Nem tudják, « Hulkt és egyre hullott... Amily véghetetlen, épp oly kifürkészhetetlen azonban az Istenség megmásíthatatlan mennyei végzése. Ha itt pusztult minden, másutt kipótolta. Az Alföld mezőin, délibibás rónán magas búzakalász az aranyszemektől megnehezült fejet biztatva hajtja le a kasza elébe. — Vígan végzi ott az arató verejtékfakasztó, nagy, nehéz munkáját. Ott azon a földön, mely megjutalmazza kemény fáradtságát, melyet egykor lelkesedve üdvözölt a nemzet költője: Arany kalásztól ékes rónaság, Melynek felette lenge délibábozi játékait — köszöntelek ! • Este van, este van. Utolsót vág még az arató sor kaszája, még egy csomó kalászt húz össze a marokverő leány, aztán elpihennek a virágos, démutka füvétől illatozó földön. El-elhat hozzájuk szegény juhászlegény furulya-szólása, melyen elkesereg, édes nótahangon : Ne menj rózsám a tarlóra, Gyönge vagy még a sarlóra; Ha megvágod kis kezedet, Ki süt nekem lágy kenyeret?! K L I, K N Z E K 1907. JULIUS 1. * hol van az uj bán (látszólag nem is érdeklődnek iránta) és sejtelmük sincs arról, hogy az uj bán milyen kormányzati tervekkel foglalkozik. Még arról sincs tudomásuk, várjon az osztályfőnökök beadták-e már lemondásukat és hogy kiket fog Rakodczay Sándor bán osztályfőnököknek kinevezni. Rakodczay Sándor horvát bán — mint Zágrábból jelentik — tegnap megjelent a báni palotában és átvette hivatalát. A hivatal átvétele után a bán Nikolics Vladimir dr. belügyi, Boics Milán vallásis közoktatási és Badaj Sándor dr igazságügyi osztályfőnököket fogadta, akik hivatkozással arra, hogy teljesen azonosítják magukat Pejacsevics Tivadar gróf volt horvát bán álláspontjával és politikájával, állásukról lemondottak. — Rakodczay a lemondást tudomásul vette és addig is, míg a három osztályfőnöknek állásuktól való felmentése a királytól megérkezik, a három osztályfőnöknek a kért szabadságidőt megadta. Az új horvát bán érintkezésbe lép a horvát politikai körökkel és csak az azokkal folytatott tárgyalások után tesz előterjesztést a három új osztályfőnök kinevezésére vonatkozólag. Esen elfoglaltsága miatt maradt el tegnaptól a bán budapesti, útja. A horvát képviselők most már maguk is elkerülhetetlennek tartják a horvát országgyűlés feloszlatását. Nézetük szerint az újbánnak az országyűlés mindjárt bizalmatlanságot fog szavasni, aminek következménye csak az lehet, hogy vagy nyomban feloszlatja az országgyűlést, vagy pedig elnapolja. Mindenképpen azonban legkésőbb októberig kell, hogy az új országgyűlés összeüljön, hogy a költségvetést megszavazza, nehogy ex lex állapot következzék be. Az új választás tehát — mondják — kikerülhetetlen, mert a mostani többség — mint mondják — nem érintkezhetik sem Rakodczayval, sem más olyan bánnal, akit nem az ő tudomásukkal és hozzájárulásukkal neveztek ki. A Likában és a tengermelléken levő kerületekben — állításuk szerint — a rezolucionista párt helyzete oly szilárd, hogy a nemzeti-pártiak vagy Szarcsevicsek hiába tesznek kísérletet, hogy mandátumot hódítsanak. Lehet, úgy mondják, hogy második vagy harmadik választásnál is kísérleteznek, végül azonban mégis be fog állani annak a szüksége, hogy renikuláris küldöttségeket összehívják, hogy a kiegyezési törvény revízióját előkészítsék és mindama viszonyokat újból szabályozzák, melyek a helyes szövegezés hiánya és téves értelmezés folytán ma a két ország közti viszonyt oly kellemetlenül befolyásolják. E Ságnak nem jelentheti ki, hogy ő a törvényhatósági bizottság határozatát ▼égérvényesnek tekinti. A fegyelmi bizottság határozata csak abban az esetben jogerős, ha azt senki meg nem fellebbezi. Mivel tudomásom szerint a fegyelmi választmány határozata megfellebbeztetett , a határozat nem jogerős. Eképen lehetetlennek és nagyon furcsának tartom, sőt merem állítani, hogy ravasz kigondolás az a körülmény, hogy egy olyan ügyből kifolyólag üdvözöljük a minisztert, olyan határozatot hozzunk, amely nem felel meg a valóságnak. A vármegye békéje és nyugalma érdekében kérem Matskássy István bizottsági tag urat, legyen olyan szíves az előadói javaslathoz való hozzájárulásával a saját javaslatát visszavonnia. LEVELEK. A Nemzeti Szövetség első választmányi gyűlése. A brassói újonnan szervezett Nemzeti Szövetség a mult héten tartotta szervezkedő választmányi gyűlését, a tagok majdnem teljes számú jelenlétében, gróf Mikes Zsigmond elnöklete mellett. Előadók voltak: Halász Gyula alelnök és dr Zakariás János. Az ügyrend és a munkaprogramm megkészítésére kiküldettek: Orbán Ferenc, Péchy Árpád, Pintér Gábor, Pap Ferenc, Konczwald Endre választmányi tagok. A volt fiókszövetkezet elnökségétől az iratok és értékek átvételével megbizattak : a pénztáros, jegyző és Péchy Árpád, Dr Hantz Mihály és Winkler Albert felügyelőbizottsági tagok. Ezután tárgyaltatott a színházépítés kérdése,. Helynek kapcsán a város által kijelölt hely átadása tárgyában, a további lépések megtétele céljából megbizattak a választmánynak a városi képviselő testületben levő tagjai. Minden felmerült kérdéshez többen hozzászólottak és az általános érdeklődés nagyban emelte a választmány együttérzését, úgy, hogy a legszebb reménynyel lehet tekinteni az újra szervezkedett brassói Nemzeti Szövetség jövő munkássága elé. A választmányban benn van a magyar társadalomnak színe java, és így bizton remélhetni, hogy a magyar színház megépítésének ügye is csakhamar dűlőre jut és a jelenlegi faalkotmány helyett egy a magyar művészetnek megfelelő szép hajlékba költözik be e fontos nemzeti határponton a színművészet múzsája. A választmány gróf Miken Zsigmond elnök buzdító zárszavai után, tettre kész lelkesedéssel oszlott el. ^ ^ Matiné. Sepsiszentgyörgyön 1907 évi június hó 29-én délután 2 órakor kezdődöleg a városház dísztermében, a sepsiszentgyörgyi Nőegylet pénztára javára Kelemen Lajosné úrasszony, a nőegylet elnöke fényesen sikerült matinét rendezett. Jelen voltak a város összös előkelőségei és igen sokan jöttek Kovásznáról, Kézdivásárhelyről és Brassóból, hogy gyönyörködjenek a programm szebbnél-szebb pontjaiban. A programm első pontja L. Strablog Balerója volt, melyet,zongorán 6 kézre Zathureczky Picike, Vajna Babuska és Péter Jolánka adtak elő oly bátor és sikkes fellépéssel, hogy a közönség méltán jutalmazta zajos tapssal a kicsiny művésznőket. Ezen első ponton kívül különösen említésre és dicséretre méltó pontjai voltak a műsornak : Zathureczky Olga és Zathureczky Katinka négykezű zongorajátéka, kik Necke H. Csikós-posta című darabját úgy átérezve adták elő, hogy a közönség műértő köreit egészen magukkal ragadták. Továbbá Vajna írónké és Zathureczky Irmuska négykezű játéka, kik Hummel Orosz posta című szerzeményét nagy gyakorlattal és finom zenei érzékkel adták elő. Külön kell megemlékeznünk ifj. Vájna Lajosról, a kis zenei virtuózról, ki már eddig aratott babérait jelen játékával is egygyel szaporította. A fiatal művész Chopin op. 35-t játszotta oly mesterileg és korát meghaladó gyakorlattal, hogy ha így folytatja gyakorlatát, nem kételkedünk benne, hogy nevének a zenei körökben hírnevet fog szerezni. Tiszta szívből gratulálunk neki. Végül köszönetet mondunk Kelemen Lajosné úrasszonynak, a jótékonyság nemes szellemének, a jótékonyság érdekében ezen impozáns ünnepség rendezése körül tanústok fáradozásaiért és az ünnep rendezéséért. Kávékászak,Lázháló intézetek és magánosoknak figyelmébe ! (izzótestek) darabja 40 fillér, kapható Fuhrmann Károly fűszer- és csemege kereskedőnél Kolox&vár, Wesselényi Szikos-utca* * Egyedüli elárusítása a Reform hygienikus fogvájóknak 1 nagy csomag 32 fillér. Magyar találmány. Ujdonság. 43 / J Kavarodás Maros-Tordóban. 9 főispán lemondása. Férfias fellépés. Maros-Torda megyében a Vozaristák visszahelyezésével újra felfordult a rend,ez annyira, hogy ifj. Ugron Gábor lemondott az ottani főispánságról és lemondását a vármegye és a város közgyűlésén is személyesen bejelentette. A vármegyei közgyűlésen történt, hogy a tárgysorozat rendén Matskássy István azt indítványozta, hogy amint a fegyelmi bizottság ítélete jogerőssé vált, üdvözölje a közgyűlés gr. Andrássy belügyminisztert. Erre az indítványra ifj. Ugron Gábor a következő férfias beszéddel reflektált: Minthogy ezidőszerint még én állok a vármegye élén, az én kötelességem a vármegye békéje és nyugalma felett őrködni. Matskássy István bizottsági tag úr beszédére feltétlenül reflektálnom kell. Mert nem engedhetem meg, hogy a tekintetes törvényhatósági bizottság olyan határozatba sodortassák, amely határozatnak alapfeltétele fenn nem forog. Matskássy István bizottsági tag úr azt indítványozza, hogy a közgyűlés üdvözölje Andrássy Gyula gróf belügyminiszterméltóságát abból az alkalomból, hogy a vármegye főispánja útján megengedte, hogy a vármegyei közigazgatási bizottság dönthessen a felfüggesztett tisztviselők kérdésében, s ez a határozat jogerőssé vált. Erre vonatkozólag először is ki kell jelentenem, hogy a belügyminiszter törvény szerint ilyen engedményt nem is tehetett, mert bármely fegyelmi hatóság határozata a törvény által megállapított feltételek mellett megfellebbezhető, tehát törvényes alapon állván az elsőfokú ható-