Ellenzék, 1923. február (44. évfolyam, 25-47. szám)
1923-02-01 / 25. szám
ELLENZÉK Bosszú az elbocsátásért Egy volt pályafelvigyázó a személyvonat kisiklását akarta előidézni — Tárgyalás a kolozsvári hadbíróságon ■— Az Ellenzék tudósítójától — Rendkívül érdekes tárgyalás játszódott le tegnap a kolozsvári VI. hadtest hadbírósága előtt. A per vádlottját azzal vádolta a hadbíróság ügyésze, hogy a gilvácsi vonalon szándékosan megrongálta a pályatestet, hogy egy tehervonat kisiklását előidézze. Tavaly július hó közepén egy reggel gilvácsi vasútvonalon a krasznai vasúti hidat őrző két katona, Merl Antal és Pap János tizedes észrevették, hogy egy ember a hídon keresztül akar menni. A vasúti munkászubbonyba öltözött ember Böszörményi Sándor elbocsátott vasúti pályafelvigyázó volt. A katonák érdeklődését időközben a híd körül járó emberek elvonták. Böszörményi ezalatt a híd alá mászott és az egyik hídbiztositó éket lecsavarta. Munkája közben megcsúszott és belezuhant a Kraszna folyóba, a csobbanásra a katonák odafutottak és Böszörményit letartóztatták. A katonák észrevették, hogy Böszörményi a hídról az egyik, éket leszerelte s ezért kérdőre vonták. Vasutas igazolvánnyal igazolta személyazonosságát s kijelentette , hogy utasítást kapott arra, hogy a hídon bizonyos javításokat végezzen el. Erre a hídőrök elbocsátották. Nemsokára Dongács János pályafelvigyázó és Süveg Lajos pályaőr egy hajtánnyal jöttek keresztül a hídon. A sínek szokatlan ingásából észrevették, hogy a pályatestet valaki megrongálta. Vallatóra fogták a hídőröket és a kapott személyleírás után reá ismertek Böszörményi vasúti pályafelvigyázóra, aki már három nap óta el volt bocsátva a CFR szolgálatából és a szomszédos fűrésztelepen vállalt munkát. A volt pályafelvigyázót azonnal letartóztatták, miután felmerült az a gyanú, hogy elbocsátása miatt bosszúból rongálta meg a vasúti hidat, hogy ezzel a személyvonat kisiklását, amelyen volt felettesei utaztak, előidézze. A vizsgálat folyamán megállapítást nyert, hogy a hidból már 24 ék előzetesen ki volt szedve. A forgalmat öt órára beszüntették, hogy a hidat újra rendbe hozhassák. A hadbíróság ügyésze a pályatest szándékos és közveszélyes megrongálása miatt emelt vádat Böszörményi ellen és súlyos büntetést kért reá. A mérsékletnek állandó emelkedése nem tudom mily fokig" jósolta a következményeket a tudós. Felül pedig, szavai bizonyítékakép, magányosan, hidegen és halotti sárgán lobogott a közeledő ítélet csillaga. Sokak előtt, kik aznap éjjel bámultak, míg a szemük belefájult, úgy tetszett, hogy szemmel láthatóan közeledik. S aznap éjjel az időjárás is megváltozott s a fagy, mely egész Közép- Európát, Franciaországot és Angliát karmai közt tartotta, olvadás felé lágyult. De azért nem szabad képzelni, ha az egész éjszakán át imádkozó emberekből, hajóra szálló és hegyekbe menekülő népről beszéltem is, hogy az egész világon rémület lett volna a csillag miatt. Még a szokás uralkodott a világon és üres pillanatok beszélgetésen s az éj fényességét kivéve, tíz ember közül kilenc még mindig rendes dolgaival bíbelődött. A városokban a boltok, kivéve itt-ott, a rendes órában nyíltak és zártak, az orvos és a vállalkozók folytatták munkájukat, a munkások a gyárakba gyűltek, a katonák gyakorlatoztak, az iskolásfiuk tanultak, a szerelmesek egymást kerestek, a tolvajok lesbenálltak és menekültek s a politikusok szőtték a terveiket. Az újságok nyomdagépei dübörögtek éjszakákon keresztül s egyegy felekezet papja nem nyitotta meg templomát az előtt, amit bolond pá 3 Cluj-Kolozsvár, 1923. február 1 védelmet dr. Germán Traján látta el, aki védőbeszédében reámutatott arra a körülményre, hogy a hídőrök vallomása szerint a vádlott alig két-három percet tartózkodott a hídon és ezalatt az idő alatt lehetetlenség volt hat őket leszerelnie, amelyeket valószínűleg ismeretlen tettesek szereltek le. A rad őrzésével megbízott katonák Böszörményit soha sem látták a híd közelében. Mindezek alapján a vádlott felmentését kérte. A Hadbíróság hosszas tanácskozás után három havi fogházra ítélte el a vádlottat. Úgy a vádlott, mint az ügyész megnyugodott az ítéletben. Harminc pontot javult a lej Párisban A cseh korona Zürichben 15*45-ről 15’25-re esett . Az Ellenzék tudósítójától . A lej kilengése a legnagyobb bizonytalanságban tartja a pénzpiacot, a közönség izgalma óráról-órára növekszik és mindenütt a legnagyobb tájékozatlanság uralkodik. Az első napok teljes pénzpiaci pangása után, a lej tegnapi esése következtében már lehetetlen vásárlási kedv mutatkozott a nyugati valutákban. A lejnek a keddi zürichi zárlatnál mutatott ötszázad centimes javulása, mint azt már a ma reggeli napok jelentették,nem állandósult, sőt már az optimista remények is kezdtek szétfoszlani azzal, hogy a lejújabb loioo centime-mal esett és 210 centimen jegyezték a keddi zárlatnál. Ugyancsak erősen esett a francia frank is Zürichben. Ennek a körülménynek természetes következményeként a párisi tőzsdén a valutáknak emelkedni kellett volna, ezzel szemben azonban az a fordulat történt, hogy a pernani párisi zárlatnál Zürich 309-ről leesett 3%ra és Newyork 1675-ről 1645-re. Az aranyvalutáknak ezzel a váratlan esésével szemben a lej emelkedett, 5’90-ről 6.15-re szökött fel. Ez a javulás emelkedő tendenciát mutatott, mert az utótőzsdén a lej újabb öt pontot emelkedett és már 6,20-an jegyezték. A lej tehát 30 pontot javult a tegnap Párisban, már most az a kérdés, hogy a mai jegyzésnél megmarad-e a lej emelkedő irányzata. Abból, hogy míg a nyugati valuták estek, a lej emelkedett, arra lehet következtetni, hogy a rmán kormány megtette már a süveges intézkedéseket arra, hogy a lej további esését meggátolja. A mai zürichi nyitásnál Páris újabb 50 pontot romlott, 3260-ról 3210-re, a német márka is tovább zuhan és a cseh korona is. Az előbbi 13/3-ról 1 -re, a sokol pedig 15.45-ről 15.25-re esett. Poincaré bejelentette a Ruhr-vidék tartós megszállását A német kormány szervezi az ellenállást — Az Ellenzék párisi távirata — A német birodalmi vasútügyi miniszter rendeletet bocsátott ki, mely megtiltja, hogy a régi és új megszállott területről Franciaországba és Belgiumba fát és szenet szállítsanak. Német polgároknak tilos közreműködni a megszálló csapatok hadianyagainak szállításában. A rendelet a német vasutasoknak megtiltja a francia és belga vasúti személyzettel való együttműködést s a franciák és belgák által katonai kezelésbe vett vonalakról a vonatok átvételét és továbbítását. Poincaré fogadta a külföldi lapok munkatársait s kijelentette előttük, hogy nem igaz az a hír, hogy Franciaország a Ruhr-vidéket bekebelezni akarná. A francia hadsereg addig fogja megszállva tartani a német területeket, míg Németország a jóvátétel egész összegét le nem fizette A Ruhr-területet Franciaország ugyanolyan zálognak tekinti, mint a Rajna-vidékét. Fraciaorzág addig marad a Ruhr-területen, amíg kell tovább egy percig se. Az ellenállás és a nehézségek nem fogják Franciaországot ettől az elhatározásától eltéríteni. Az Fache de Paris jelenti, hogy Bottroppban a franciák letartóztatták a polgármester, aki vonakodott parancsukat teljesíteni. A lakosság ezért tömegtüntetést rendezett, mire a csapatok fegyverüket használták. Az összeütközésnek húsz halott áldozata van. Koblenzbe, honnan az amerikai csapatok kivonultak, a francia parancsnokság egy marokkói osztagot vezényelt. Ez az intézkedés nagy izgalmat okozott, minek következményeképen a polgárok s a színes csapatok között összeütközés támadt. Az összeütközés során mindkét részről számos sebesülés történt niknak tartott. A lapok az 1000-ik év tanulságát emlegették , mert a nép akkor is a világvégét várta. Az a csillag nem csillag, hanem csupa gáz, csak üstökös, és ha csillag lenne is, nem ütközhetne össze a földdel. Semmi előzmény se mutatott ilyen dologra. A józan ész mindenütt ott laposkodott, gúnyolódott, tréfált s kissé hajlandó volt üldözni a konok remegőket. Azon az éjszakán negyed nyolckor a greenwichi idő szerint a csillag legközelebb lesz Jupiterhez. Akkor a világ látni fogja, hogy milyen fordulatot vesznek a dolgok A tudós komor figyelmeztetését sokan csak önreklámnak vették. A józan ész végül is azzal adta jelét változhatatlan meggyőződésének, hogy agyba ment. A barbárok és vadak világa is, mely már belefáradt az újdonságban, éjjeli dolga után látott s néhány itt-ott vonuló kutyán kivül az állatvilág nem törődött a csillaggal. S mégis mikor végül az európai államok virrasztói felkelni látták a csillagot egy órával később s nem látták nagyobbnak, mind egy éjszakával előbb, még elegen voltak ébren, hogy kinevessék a matematikust s úgy vegyék a veszélyt, mintha már elmúlott volna. Ezután azonban már megszűnt a nevetés. A csillag egyre nőtt, s éllénő állandósággal nőtt minden írtban, kevéssel szélesebben minden óraban, kevéssel közelebb érkezett az éjféli zenithez s fényesebb lett, mig végül is nappallá változtatta az éjszakát. Ha egyenesen a földnek jött volna görbe at helyett, ha Jupiter miatt semmit sem vesztett volna sebességéből, a közbeeső távolságot egy nap alatt be kellett volna futnia, de amint a dolog állott, öt egész napig kellett, hogy tartson, hogy bolygónk közelébe érkezzen. A kövekező éjszakán a hold nagyságának egy harmadrészét elérte, mielőtt az angol szemek előtt leáldozott volna és az olvadás biztosítva volt. Amerika fölött már szinte akkora nagysággal emelkedett fel, mint a hold, de vakítóan fehér volt és forró, és forró széllehelletet kezdett lebegni emelkedésével, majd kapott erőree a csillag Virginiában, Brazíliában és a Szent Lőrinc-völgyön már viharfelhők gőzén, lobogó lila villámokon és sose látott jégesőkön keresztül tűnt fel néha-néha. Manitobában olvadás volt és mindent elpusztító áradások. A föld összes hegyein a hó és a jég olvadni kezdett s a hegyvidékről jövő patakok dagadtan és zavarogva rohantak s nemsokára fákat és állatok s emberek hulláit sodorták magukkal. Állandóan nőttek, nőttek a kísérteties ragyogásban s végül zuhogva lépték át partjaikat a völgyek menekülő lakossága, nyomában. (Folyt: kör) Újabb rendelet az állami iskolai tanárok román nyelvtudása ügyében Július 1-ig kell vizsgázni a magyar tannyelvű állami iskolák tanárainak — Az Ellenzék tudósítójától —. Székelyudvarhelyi tudósítónk arról tett jelentést, hogy az ottani magyar tannyelvű állami polgári iskolához a kolozsvári tankerületi főigazgatóságtól miniszteri rendelet érkezett, amely utasítja az iskola tanári karát, hogy f. évi július hó-ig olyan mértékben sajátítsák el a román nyelvet, hogy szaktárgyaikat románul is elő tudják adni. Mivel a miniszteri rendeletet sokan úgy értelmezték, hogy az állami iskolák magyar szekciójában is román fest szeptember elsejétől a tanítás nyelve, információért Preanou vezérigazgatóhoz fordultunk,aki a következőket mondotta:• Nemcsak a székelyudvarhelyi polgári iskola, hanem minden állami iskola, még a román tannyelvűek román szekciói is, megkapták a fenti rendeletet, amely nem tartalmaz semmi újat. Amikor négy évvel ezelőtt a román nyelvet nem bíró magyar tanárok letették az esküt, azzal a feltétellel akceptálta őket a kultuszminisztérium, hogy egy éven belül tökéletesen el kell sajátítaniok az állam nyelvét. Azóta több év telt már el és még mindig vannak olyan tanárok, akik nem tudnak románul. De a minisztérium most is méltányos alapokra helyezkedik és a legutolsó terminust egy évre szabja. A román nyelv olyan mértékben való elsajátítását, hogy a szaktanár saját tárgyát románul is tudja tanítani, az áthelyezések szempontjából követeli meg a rendelet. Megtörténhetik ugyanis, hogy az állami iskolák román szekcióiba a magyar szekciókból kíván a minisztérium tanárokat áthelyezni. Ez pedig csak úgy történhet meg, ha a magyar szekció tanárai is tökéletesen bírják a román nyelvet. Hogy a tanárok román vizsgáját hogyan és mikor tartják meg, az iránt még nem történt intézkedés. Nem lesz drágább a hús Kincses Kolozsvár — drága város. A húsárak és a mészárosok — Az Ellenzék tudósítójától — Valamikor kincses Kolozsvárnak hívták ezt a leszegényedett, lerongyolódott várost. Ma már a büszke „kincses" név lekopott róla, mint a címerekről a fényes arany, hogy cserébe a „drága" nevet kapja. A meg is érdemli, mert Romániának Bukarest után valóban Kolozsvár a legdrágább városa. Érdekesen világít rá e tűrhetetlen helyzetre a húsiparosok legutóbbi váratlan és indokolatlan áremelési támadása a város amúgy is kiuzsorázott közönsége ellen. A támadás azonban a hatóságok erélyes ellenállásán meghiúsult. A mészárosok és hentesek túlköveteléseit leszerelték, mégpedig a vidéki városoktól bekért húsárak alapján. Popovics Valér rendőrprefektus ugyanis táviratilag megszerezte ezeket az adatokat, melyek homlokegyenest ellenkeztek a mészárosok által fehozott érvekkel. Kiderült, hogy a kolozsvári, november 18-án megállapított húsárak, amelyeket az érdekeltek 6^—8— 1 C lejjel akartak felemelni minden áremelés nélkül is egész Erdély területén a legmagasabbak. Aradon a marhahús 11 lej, borjúhús 15 lej, sertéshús 25 lej, zsír 52 lej. Temesváron marhahús 12 lej, borjúhús 14 lej, sertéshús 26-50 lej, zsír 52 lej. Marosvásárhelyen a marhahús 12 lej, borjúhús 14 lej, sertéshús 28 lej, zsír 60 lej. Nagyváradon a marhahús 13 lej, borjúhús 13 lej, sertéshús 26-28 lej, zsír 60 lej. Ezzel szemben a kolozsvári régi húsárak, amelyek az árvizsgáló bizottság legutóbbi döntése szerint ma is érvényben vannak, a következők: Marha-