Ellenzék, 1923. október (44. évfolyam, 222-247. szám)
1923-10-02 / 222. szám
1923. október 2. kedd Szerkesztőség: Stratian Bratianu (Király u.) 22. szám. Kiadóhivatal: Státus-palota. Telefonszámok: Szerkesztőség: 9. sz. Kiadóhivatal: 109. Alapította: BARTHA MIKLÓS Cltif-Kolozsvár, 44,4v, 222. rrf r mfjncr JuMáhtáJNÉtMáMk Számonként 2 lej. Bukarestben 2*50. Előfizetés: havonta 500, negyedévre 140, félévre 260, évente 500 lej. Megjelenik hétfő kivételével mindennap. fi leis Matei Németországban bajor diktátor felfüggesztett© a köztársaság védelméről szóló törvényt. — Kormányválság Berlinben. — A szocialista miniszterek Kahr eltávolítását követelik. — Újból megkezdődnek a szállítások Franciaországnak - Az Ellenzék tudósítójától — Minden nap új válságot hoz Németország életében Németország váratlan fordulattal közvetlen a szétomlás örvényének szélére jutott. Ma két diktatúra áll fenn Németországban, amelyek egymás ellen dolgoznak. Kahr bajor diktátor működése ugyanis aligha jelent egyebet, mint Bajorországnak a német nacionalisták uralma alá helyezését. A helyzet úgy néz ki, mintha Bajorországban máris monarchia volna, míg a birodalom többi részeiben a köztársasági kormány létesített diktatúrát. A berlini kormány Kahr intézkedéseit úgy fogja föl, mint a birodalom provokálását. Oessler birodalmi hadügyminiszter eltiltotta a Völkischer Beobachter megjelenését nacionalista agitáció és háborús izgatás miatt, Kahr azonban hatályon kívül helyezte ezt a rendelkezést és megengedte a betiltott lap újbóli megjelenését Ezzel szemben a bajor diktátor felfüggesztette a köztársaság védelméről szóló törvény hatályát, ellenben megengedte a bajor monarchisták katonai ünnepélyét, amelyen Rupprecht is jelen volt és amelyen Rupprechtet Bajorország királyaként ünnepelték. A bajor diktátor ezen magatartása nagy egyenetlenségetkeltett a berlini kormányban, amelynek demokratapárti és szocialista miniszterei követelik Kahr diktatúrájának megszüntetését, ellenkező esetben kilépnek a birodalmi kormányból és a koalíció felbomlik. A helyzet változatlanul komoly. Kahr diktátor a kommunista lapoknál házkutatást rendelt el, mely alkalommal nagy muníciós* * * ffegyverkészleteket koboztak el. Freibergben a munkanélküliek kifosztották az élelmiszerüzleteket. A rendet a Reichswehr-csapatok állították helyre. A birodalmi kormány hatályon kívül helyezte január 13-án kelt rendeletét, amellyel a jóvátételi számlára eszközölt szállításokat beszüntette. A ruhr-vidéki jelentések szerint felelőtlen izgatók megkísérlik ellenállást szítani a passzív rezisztenciát beszüntető határozat ellen, a lakosság többsége azonban dolgozni akar. Súlyos aggodalmat okoz a megszálló franciák magatartása is, kik már nem nagyon titkolják, hogy szívesen látnák a rajnai tartományok elszakadását Németországtól. Düsseldorfban a franciák vasárnap délelőtt felszólították a lakosságot, hogy hagyják szabadon az utcákat a szeparatisták felvonulására. A szeparatista rohamcsapatok kijelentették, hogy a gyűlés megzavaróit, vagy a felvonulás rendbontóit fegyverrel fogják elnémítani. Düsseldorfban már napok óta az a hír járja, hogy a kommunisták támadást készítenek elő a szeparatisták ellen. V FOLYÓIRAT * 1. Az egyházak akciója a bezárt iskolák érdekében Valószínűtlen a nyilvánossági jog visszaadása — Az Ellenzék tudósítójától — Angelescu közoktatásügyi miniszter iskolaügyi rendeletei hiteles szövegben vasárnap érkeztek meg az erdélyi magyar egyházakhoz. A rendeletek, melyek tartalmát már ismertettük, kétségkívül némi engedékenységet mutatnak a kormány eddigi iskolaügyi állásfoglalásával szemben, de a legégetőbb iskolakérdést, az iskolák nyilvánossági jogának visszaadását még nem rendezte a minisztérium. Az egyházak vezetői hivatalosan csak most szereztek tudomást az iskolaügyi kérdés ilyen rendezéséről s most fognak állást foglalni a rendelkezéssel szemben. A magyar egyházak értesülésünk szerint kérdést fognak intézni a miniszterhez, hogy mi lesz az iskolák nyilvánossági jogával. A rendelkezés ugyanis nem mond semmit sem a szászvárosi és zilahi református gimnáziumok, sem pedig a közelmúltban betiltott elemi iskolák sorsáról. Az Ellenzék munkatársa érdeklődött egyházi körökben az egyházak állásfoglalása felől, innen azonban azt az információt kapta, hogy az egyházak központi vezetőségei külön-külön fogják megtárgyalni a rendeletnek egyes pontjait s csak akkor nyilatkozhatnak hivatalos állásfoglalásukról, amikor ezeket a tanácskozásokat meg fogják tartani. Dr. Pteancu Sándor erdélyi közoktatásügyi vezérfelügyelő is visszaérkezett Kolozsvárra. Felkerestük a vezérfelügyelőt s kérdést intéztünk hozzá az iskolaügyi problémákra vonatkozólag. — A közoktatásügyi miniszter úr már lküldötte rendelkezéseit és határozatait az egyházakhoz — mondotta Pteancu dr. — Semmi újabbat nem mondhatok, mert ez a rendelet kell irányelvvel álljon a magyar iskola előtt. Kérdést intéztünk Pteancuhoz, hogy mi lesz az iskolák nyilvánossági jogával s felhoztuk például, hogy a szászvárosi és zilahi református kollégiumok, továbbá a betiltott székely M földi elemi iskolákba legnagyobb bizonytalansággal tekintenek az iskolai év elé. A vezérfelügyelő válaszában kijelentette, hogy egyelőre ezek az iskolák nyilvánossági jog nélkül kezdik meg működésüket, mert a közoktatásügyi miniszter nem tett intézkedést a nyilvánossági jog visszaadására. A tankönyvek aprobálására vonatkozóan Pteancu úr azt a kijelentést tette, hogy a tankönyvek legnagyobb részét már aprobálta a közoktatásügyi miniszter, a többi könyveket most vizsgálják a kijelölt bírálók, akik jelentést fognak tenni a közoktatásügyi miniszternek. Amíg a vizsgálat folyik, a régi magyar iskolakönyvek maradnak érvényben. A székelyföldi elemi iskolák ügyéről pedig csupán annyit mondott, hogy ez a kérdés a brassói tankerületi főigazgatósághoz tartozik s elintézéséről még nincs tudomása. — Pteancu vezérfelügyelő egyébként a napokban ismét Bukarestbe utazott, ahol az iskolaügyi probléma részletkérdéseiről fog Angelescu miniszterrel tanácskozásokat folytatni. Ennyit mondott nekünk az erdélyiiskolák főfelügyelője a függőben lévő iskolai kérdésekről. Szavaiból nem lehetett kiolvasni, hogy történik-e most döntés az iskolák nyilvánossági jogáról, nekünk az volt az impressziónk, hogy a kormány egyelőre nem akarja visszaadni a nyilvánosságijogát s inspektorokat fog kiküldeni az iskolák felülvizsgálására. A magyar egyházak vezetői még egyszer kérni fogják ennek a kérdésnek a rendezését Angelescu minisztertől s csak akkor derül ki, hogy a kormány csakugyan megértést tanúsít az egyházakkal szemben, ha ezt a kérdést kedvezően fogja elintézni, látni olyképen, hogy a kamatveszteség felének megfizetését a pénzintézetek magukra vállalják. Másik ága ennek a kölcsönügynek szintén igen komplikált. A kölcsönt a város megbízottai, Pap Julián volt polgármester és Dandea volt városi tanácsos tanácsi felhatalmazás nélkül vették fel és most a belügyminiszter a prefektus útján nyilatkozattételre szólította fel a város tanácsát, hogy a kölcsönt a két banknál milyen feltételek mellett helyezte el. A városi hatóságok szerint a mulasztás ebben az ügyben nem a várost, hanem a belügyminisztert terheli, amely tanácsi határozat nélkül folyósította a húszmilliós kölcsönt a Banca Generala és Banca Albina jótállása mellett. Annak idején, mikor Kolozsvár város megbízottai a kölcsön lebonyolítása érdekében Bukarestben jártak, a belügyminisztérium szóbelileg utasította a Banca Nationalt, hogy a kölcsönt fizesse ki és a város a szóbeli utasítás alapján vette fel a húszmilliós kölcsönt, amelyből már kilenc milliót el is költött. A vizsgálat tehát — ha ugyan eddig jut a dolog — a városi hatóságok véleménye szerint csak a belügyminisztérium számvevőségének és nem a városi tanácsnak mulasztását fogja megállapíthatni. A belügyminiszter számadást kavat el a városi kölcsönről A miniszter és a városi tanács egymásra hárítják a felelősséget — Az Ellenzék tudósítójától — Kolozsvár város tanácsát, jobban mondva a város pénzügyi bizottságát már hetek óta foglalkoztatja a kormány által kedvező feltételek mellett adott húszmilliós kölcsön ügye, amelynek elhelyezése körül a Banca Generala és Banca Albina és a városi tanács között súlyos differenciák merültek fel a kamatok fizetése tekintetében. A város tanácsa a húszmilló kölcsönt ennél a két pénzintézetnél helyezte el, de mivel a bankok és a tanács között létrejött megállapodás nem volt elég világos, a bankok a megállapodás szerinti kamatfizetést megtagadták s ennek az volt a következménye, hogy a város súlyos kamatveszteségeket szenvedett. Egyidőben már arról is volt szó, hogy a város a betéteket a két pénzintézetnél felmondja, de aztán tárgyalások kezdődtek meg a bankok igazgatóságai és a városi tanács között s ezek a tárgyalások most olyan kedvező mederbe terelődtek, hogy valószínűleg sikerülni fog a differenciákat elosz Benes és Skirmont harca a Népszövetségben Genf, október 1. A kisantant egységéről Európa nagyon rossz benyomást szerezhetett Genfben. Ezt az egységet nem csak tárgyi okok, hanem az egyes államok vezetőinek személyi ambíciói is veszélyeztetik. A Népszövetség főtanácsában egy hely jutott az utódállamoknak is és Benes dr., Csehország külügyminisztere a világon a legtermészetesebbnek tartotta, hogy ezt a helyet a kisantant és Lengyelország képviseletében éppen ő töltse be. A többi államok azonban egyáltalában nem voltak elragadtatva ettől az eszmétől. Szerbia is tudott volna alkalmasabb embert, Lengyelország pedig kiváltképpen nem tudta elfogadni azt, hogy Benes jusson ehez a nagy díszt és befolyást jelentő pozícióhoz, akiről aligha lehet feltételezni, hogy minden erejével a lengyel érdekeket akarja érvényre juttatni. Lengyel részről tehát Benes ellenében jelölték Skirmunt külügyminisztert, akinek nagy kilátása is van arra, hogy az érdekelt tényezők ő mellette döntenek. A Népszövetség vezető hatalmai sokkal szívesebben látnák Lengyelország reprezentánsát, akitől azt várják, hogy körültekintő tapintatával igazságkeresésével és a Népszövetség szellemének átérzésével és szolgálásával a Népszövetség munkálkodását sokkal nagyobb mértékben fogja elősegíteni, mint Csehország külügyminisztere, aki bebizonyította, hogy a maga pecsenyéjét akarja a Népszövetség tüzénél is megsütni. Cseh részről most azt a hírt terjesztették, hogy Skirmunt máris visszalépett, ez azonban természetesen nem felel meg a valóságnak és remélhető, hogy a kulisszák mögött folyó erős harcból a lengyel delegátus fog győztesként kikerülni.