Ellenzék, 1923. december (44. évfolyam, 273-295. szám)
1923-12-01 / 273. szám
ELLENZÉK ELLENZÉK ______________________________________ Cluj-Kolozsvár, 44. év, 273. szám Bernády György nagy beszédben válaszolt az Universul rágalmaira „Hazugságok és ferdítések". — Marosvásárhely mindig magyar volt. — A kisebbségek és az állam kötelességei. — Melegen ünnepelte a székely főváros polgársága Bernády Györgyöt mussolini megegyezést keres a munkássággal A fascizmus balfelé orientálódik — Ferri nyilatkozatai Mussolini új politikájáról — Az Ellenzék tudósítójától — Mussolini már nem egy meglepetéssel szolgált a világnak. Legújabb álláspontja is olyan, amilyet a világ nem várt volna a fascizmus lefolyt esztendeje óta. Mussoliniban váratlanul felébredtek a demokratikus érzelmek és feltámadt az alkotmányos érzék. Nemrégiben például bejelentette külpolitikájának teljes revízióját a szenátus előtt, de csak nagy vonalakban tette ezt, mert a részleteket a kamara számára tartogatta. Különös a kakamara súlyának ez az elismerése azok után, amiket a diktátor a lefolyt egy év alatt az olasz törvényhozó testület fejéhez vágott. Szenzációs Mussolininak az a kijelentése is, hogy Olaszországot csaktízévenként egyszer akarja kitenni a választások megrázkódtatásainak s ezért már a mostani kamara életét 1931-ig meghosszabbítja. Ez annyit jelent, hogy 1931-ig csak harmincöt fascista fog a kamarában ülni és a mandátumok kilencvenhét százaléka megmarad a régi pártok kezében. Mussolini inkább akar a régi pártokkal kormányozni, mint saját híveivel Legfontosabb azonban az a hír, mely néhány hét óta az olasz politikai körökben kering s amely arról tud, hogy Mussolini politikája rövidesen egészen balra fordul. Ez a balrafordulás olyan nagy lesz, hogy tulajdonképen a munkássággal való teljes kibékülést jelenti és nagy munkástömegeknek a fasista kormányzatba való bevonását. Természetesen ez nem megy a munkásság elvi követeléseinek és szocialista meggyőződésének legalább részben való elfogadása nélkül. A hírek szerint azonban Mussolini erre is kész, ami megteremtené a kapcsolatot múltja és jelenlegi álláspontja között. A szocialisták egy része örömmel fogadja a diktátor gondolatát s egyik legnevesebb vezérük, Enrico Ferri, a világhíres büntetőjogász, az együttműködésről a következő nyilatkozatott tette: " Ami a fascistáknak a szocialistákkal való együttműködését illeti, amiről utóbbi időben annyit beszélnek, azt hiszem, hogy lassanként afelé haladunk. A szocialisták között van egy új mozgalom, amelynek része vagyok s amelyet girondistáknak neveznek, megkülönböztetésül a jakobinusoktól, kik elvi ellenségei az együttműködésnek. A nemzeti szocialista pártnak elve, hogy ne helyezkedjék szembe Mussolini kormányzási rendszerével, sőt hogy az együttműködés útját egyengesse Olaszország, nemzeti újjáépítése érdekében. A szocialisták egy része ezen állásfoglalásának magyarázatát ugyancsak Ferri nyilatkozatában találjuk meg: Mussolini együttműködésre irányuló politikáját — mondta Ferri — őszintének találom. Mint antropológus nem feledkezhetem meg Mussolini személyes jellemvonásairól a politikai — Az Ellenzék marosvásárhelyi szerkesztőségétől . Abból az alkalomból, hogy Bernády György dr. kamarai képviselő hosszantartó betegségéből felgyógyult, a marosvásárhelyi polgárság csütörtök este a Központi Szálló nagytermében társas vacsorát rendezett, ahol melegen ünnepelték Bernády György dr.-t. Az üdvözlő beszédek Dr. Hajdú István, a Marosvásárhelyi Magyar Párt ügyvezető elnöke mondotta az első tesztet Bernádyra. Vadady F. Sándor, dr. Nemes Mór, Radó Sándor volt városi főmérnök felszólalásai után dr. Bernády György emelkedett szólásra. Bernády beszéde Bernádyt percekig ünnepelték a megjelentek. A tapsvihar elülte után Bernády megköszönte az üdvözlést, majd így folytatta: — Nem áltatom magam hiú reményekkel. Beteg vagyok, teljes erővel nem rendelkezem. Nem tudok olyan energikus lenni, mint amilyennek lennem kellene azért, hogy viszonozzam, megháláljam azt a bizalmat, amellyel a polgárság megtisztel. Azt határoztam el, hogy nem fogok politikáról beszélni. De az a rendszer, amely ebben a városban uralkodik, kényszerít arra, hogy a politikára is rátérjek. November 16-án gyűlést tartottunk ebben a teremben. Nemcsak tiltakoztunk a mód és rendszer ellen, amelyet alkalmaznak, hanem kifejezést adtunk az állam iránti lojalitásunknak is. Nemcsak véleményt mondottunk, hanem a gyűlés a legnagyobb méltósággal mutatott rá a mi nagy sérelmeinkre. A hatóságok kiküldöttei jelen voltak s az ő jelenlétükben állapítottuk meg, mondottuk ki, hogy azok az állapotok, amelyek ebben a Városban uralkodnak, emberileg nem tűrhetők. Ennek dacára a bukaresti Universul-ban megjelent egy tudósítás, amely az uralkodó személyének bevonásával igyekszik bennünket bemártani. A félrevezetett Universul Mielőtt rátérnék az Universul cikkének tulajdonképeni méltatására, végtelen fájdalommal tölt el, hogy Románia egyik legelőkelőbbb lapját ilyen módon felültették és így a konszolidáció alapjait megrendítették. Ez az újság november 23-iki kelettel „Az erdélyi magyarok provokálnak" címmvel a tényekkel ellentétes tudósítást közöl. A cikk a következőket tartalmazza: „Egy marosvásárhelyi gyűlésen a magyar szónokok támadták az állam tekintélyét, inzultálták a román népet. Marosvásárhelyi tudósítónk jelenti, hogy a helyi Magyar Párt ülésén az összes szónokok helyénvalónak találták a román néppel annak autoritásával szemben meg nem engedett hangot használni. Ez a gyűlés november 16-án délután négy órakor folyt le dr. Hajdú István elnöklete alatt. Az egyik szónok, Bernády György,Marosvásárhely volt polgármestere a magyar éra alatt, a többek között kijelentette, hogy a mostani primár megengedte magának azt a merészséget, hogy rontani zárja a várost s a városi adminisztrációnál a magyar hivatalnokokat románokkal cserélje fel. Bernády panaszkodott, hogy az iskolákban kényszerítve vannak a magyar gyermekek olyan nyelven tanulni, amelyet nem ismernek. Ez ellen a kényszer ellen az összes erdélyi magyarok heves harcot indítanak még életük árán is. Továbbá ugyanez az úr megengedte magának, hogy kijelentse, hogy a román nép lelkiismeretlen, sokban alatta áll a magyarnak. Egy másik szónok, Kovács Elek újságíró kijelentette, hogy a román nép értelmetlen és a helyi polgármesteri hivatalt szolgák vezetik és nem hivatalnokok. Aztán Ferenczy Mihály Zsigmond mutatott rá arra, hogy a magyarok nem fogják Marosvásárhely városának romanizálását tűrni, mert az magyar, mert a magyar nemzet nagyon sok vért ontott és fog ontani nyelve védelmére. A Magyar Pártnak Marosvásárhelyen tartott mindezen beszédei bizonyítják azon népnek mentalitását, amely helytelenül értelmezi a békeszerződéseket, azt hiszi, hogy szabad neki olyan magatartást tanúsítania, a román állammal szemben, amely a biztonságot rendkívül veszélyezteti". „Hazugság és rágalom" Egészen közönséges hazugság és rágalom mindez. Azért örvend a mai összejövetelnek, hogy ezt felemelt fővel jelenthesse ki. Ugyanakkor, amikor mi panaszkodunk, hogy tisztviselőinket nem az állam rendelkezése szerint csapták el, hogy műveinket veszélyeztetve látjuk, odaadtuk filléreinket a katonaszoborra. A Petőfi szobor talapzatára akarják azt tenni, amikor mi megmondottuk, ne bánjátos Petőfi emlékét. Petőfit az egész világ becsüli, nemcsak nemzetiségileg, hanem emberileg is, nem méltó az ismeretlen román katonához, hogy ilyen talapzatra helyezzék el, sokkal jobban becsüli az ismeretlen román katonát, mintsem ilyen talapzatra tegyék. A román néppel szemben tiszteletlenséget nem hangoztattak, csak az intenciókat kifogásolták mindig, amik történtek, nem a román állam, hanem kizárólag a helyi nagyhatalmasságok hetvenkedései. Az Universul cikke polemizál az ő beszédével. Azon kijenlezés, hogy a tisztviselők olyan módon dobattak ki, úgy vegzáltattak, mint egy államban sem történt meg, nem kapták még ma sem nyugdíjaikat. A rendelet úgy szól, hogy csak akkor van helye az elbocsátásnak, ha a tisztviselők renitenskednek. Bernády élesen kifogásolja, hogy huszonötévi szolgálat után most elbocsátottak embereket. Mért kellett elbocsátani a siketnéma Zsombori Adél tisztviselőnőt ? A humanizmus árnyéka sem lehet itt látni. Román vagy székely város Marosvásárhely ? Ámde a primár, mint már beköszöntőjében elmondotta, kellemetlen érzésekkel jött ebbe a városba. A román kultúra egyik központjává kívánja tenni ezt a várost Dandea, mert az ő mondása szerint a magyar kormányok erőszakosan magyarosítottak. Ezzel szemben Bernády utal Vitéz Mihály vajda levelére, amely éppen Dandea lapjában, az Orasulban jelent meg. E levél több, mint háromszáz éve jelent meg. Várjon, ha akkor már román lett volna Vásárhely, akkor Székelyvásárhelynek hívták volna-e ? Ez a levél magyar nyelven szólt Marosvásárhely népéhez. Ez a város kezdettől fogva magyar volt. Integráns része most Romániának, jellegét azért örökre megtartja. Az iskolakérdésben csak a primár basáskodásait tette szóvá. A józan ész ellen cselekedett volna, ha mind azt elmondta volna, amit az Universul írt. Ezután pontonként megcáfolta az Universul cikkének adatait. Ezek a cikkek — folytatta — semmi egyebet nem szolgálnak, mint egy nagyobb zökkenést kívánnak beharangozni, de akármilyen megrázkódtatás is jön, ennek a városnak a maga nagyközönsége nem fog megfeledkezni kötelestényezők között. Egy annyira őszinte és szókimondó embernek, mint ő, aki egyike volt a legfigyelemreméltóbb szocialistáknak, nem lehet reakciós temperamentuma. Mussolini nem egyszer tényleg ki is jelentette, hogy sose fog olyasmit tenni, ami feláldozná a munkásosztály jogos vívmányait. Már 1900— 1914-ig Giolitti megvédelmezte a munkásszervezetek szabadságát. Ma pedig az olasz konzervatívok is, akik megőrizték a hajdani tapasztalatok emlékét, a balrafordulás elé teljes nyugalommal tekinthetnek és bizalommal fogadhatják. ségéről. Mi itt maradtunk gond, keserűség és nyomor közepette. Úgy, ahogy a gond, vihar, keserűség nagy része elmúlt, úgy múlik el az a korszak is, mely nyomást gyakorol reánk. Drummond szavai Drummond, a Népszövetség főtitkára a múlt napokban azt mondta nekünk, hogy nemcsak az államnak vannak kötelességei a kisebbségekkel szemben, hanem a kisebbségeknek is az állammal szemben. Mi kötelességeinket az állammal szemben teljesítjük, jöjjenek és ellenőrizzék, mi nem bánjuk. Azonban azt látjuk, hogy mindent elkövetnek, hogy lerombolják, amit felépítettünk. Ma is az a régi vagyok, aki voltam, nem adom föl azt a reményemet, hogy az az állapot, ami itt uralkodik, minél erősebb lesz az agresszivitás, annál hamarább megszűnik. Minden inzultus dacára, rövid időn belül beáll az a változás, amely megteremti a megértést, amelyre az államnak és a kisebbségeknek szüksége van. Őriti poharát ebben az államban lakó népek egymás melletti boldog fejlődésére, amelynek biztosítékát a konszolidáció kell, hogy megadja. Percekig tartó taps után Kovács Elek, Osváth Kálmán mondott beszédet, azután ismét Bernády szólalt föl. Végül Jaross Béla római katholikus apátplébános mondott magas szárnyalású beszédet, kifejtvén, hogy a magyar éra alatt a román népből származó egyének magas polcra emelkedtek. Nemzetiségi különbséget a magyarság nem ismert. Beszédét viharos tetszés követte. A görög király Athénban várja be a választások végét Bukarest, nov. 30. A Dimineata jelentése szerint György király Görögországban marad a választások befejezéséig. Ezt a görög király közölte a román udvarral. Hivatalos helyen a legkategorikusabban megcáfolják azt a külföldön elterjedt hírt, hogy Románia esetleg interveniál a görög király érdekében. Illetékes helyen kijelentették, hogy Románia semmiesetre sem avatkozhatik bele Görögország belügyeibe. Udvari körökben már megtették az előkészületeket a görög királyi pár elhelyezésére. György király és felesége előbb a neamtzmegyei Bikaz-kastélyban fognak lakni, ahol a háború idejében a királyi család is lakott, azután berendezik számukra a cotrocenii királyi palota egyik szárnyát. Marx a kancellárjelölt Berlin, nov. 30. Stegerwald kormányalakítási kísérletei is kudarccal végződtek. Ebert elnök a centrumpárt elnökét, Marxot bízta meg kormányalakítással. Ha A Marx vállalkozása is meghiúsul, nem marad más mód a kibontakozásra, mint a birodalmi gyűlés feloszlatása. Ezért azonban ettől húzódozik, mert a megszállt területeken nem lehet választani. Ha ugyanis most elrendelnék a választást, ez azt a látszatot erősítené, hogy a megszállott területek már nem tartoznak a birodalomhoz. A gyulafehérvári határozatok évfordulója December elsején vár a gyulafehérvári határozatok évfordulója. A kormány a jelentős dátum megünneplésére nemcsak, hogy nem tesz semmit, hanem tudomást sem akar venni róla. Csak a nemzeti párt és az erdélyiek ünnepük meg az egyesülés leglényegesebb tényének évfordulóját. Kolozsvárt szombaton este a román Nemzeti Színházban lesz ünnepély, melyet az Universitatea Libera rendez.