Ellenzék, 1928. április (49. évfolyam, 75-97. szám)
1928-04-16 / 87. szám
40. évi 87. szám. штатELLENZÉK ÉSIÉ !-$ Éppen most jelent meg egy felvilágositó irat. Ebben meg van tárgyalva számos hosszú évekre terjedő tapasztalatok az idegbajok okai, keletkezése és gyógyítása. - Mindenkinek Ingyen küldöm az egészségnek ezen evangéliumát, ha az alanti címre ezért ír. A kiiszínő levelek ezzel bizonyítják a szenvedő emberiség javát szolgáló szüntelen lelkiismeretes munkának páratlan eredményét. Aki az idegbetegek nagy táborához tartozik, aki szórakozottságban, szívszorongásban, gyenge emlékezd tehetségben, ideges fejfájásban, álmatlanságban, gyomorzavarban, túlérzékenységben, a tagokban való fájdalomban, általános vagy részleges testi gyengeségben, vagy egyéb számtalan tünetben szenved, meg kell hozassa az én vigaszt nyújtó könyvecskémet. Aki figyelemmel elolvasta, azon megnyugtató meggyőződést szerzi, hogy egyszerű út vezet az egészséghez és életörömhöz. Ne várjon és írjon még ma Ernst Pasternack Berlin.S.O. MichaelKirchplatz 13 AM. s 34. NÉMET GYÁRTMÁNYU GYERMEKKOCSI KÜLONLEDESSIKER A R -J ° PHONOI-1*^ 192& évi modellA6* KIZÁRÓLAGOSAN A HERCULES ÁRUHÁZBAN CUM, CAL. REG. FERD. 1*. Képes árjegyzék díjtalan 1 FIGYELJEN A CÍMRE Kedvező fizetési feltételek ! Viszonteladóknak nagy árkedmmény ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ |М!Н0БНШ vehet RR3IÚT | ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ Hitelképes egyéneknek kedvező részletfizetés. Készülékeinket bárki kívánságára kipróbáljuk. Alkatrészek a legjobb minőségben. Meglepő olcsó árak. Érdeklődjön áraink iránt. ♦ ELECTRICA | S till]. Központi szálló épület. ♦ ♦♦♦♦♦ Ha eredményt akar, hirdessen az Ellenzékben. 13. oldal. Vágó szélesség 3*75 fa. Teljesítmény 10—15 hektár naponta. A kombinált arató- és cséplőgép a legnagyobb haladás a mezőgazdasági üzem olcsóvá tételében az önkötő és a fűkaszáló bevezetése óta. A kombinált arató- és cséplőgép fokozott alkalmazása szakértők véleménye szerint már néhány év múlva a búzatermesztés módszerét a maga egészében meg kell változtassa. Rajta egyszer és minden bajon túl vagyunk. INTERNATIONAL HARVESTER CORPORATION (MNC. CORMICK-DEERING) Bucuresti, Bulevardul Carol No. 4. ЯШШШШЯаШШШШШШШШШ | un I II ||ш»|цииим^иииииими^иии1и|иии|я1|и1ииишииаигвпрм A ZO A I AF^IUS 192S Gazdaságos aratáshoz használjátok a Harvester Thresher Me. Cormick No. 10. kombinált kaszáló- és cséplőgépet. Az új magyar líra Eoitrus Aladár könyve Az új magyar líráról, amely századunk első felében a magyar irodalom lendületének élén állt, még nem adott senki komoly összefoglaló képet. Éppen ezért jelentős és az irodalmi napi termelés fölé emelkedő Komlós Aladár könyve, amely az új magyar líráról, ennek különböző egyéniségeiről, vaskos kötetben próbál összefoglaló képet adni. Ezzel a kérdéssel ugyan foglalkoztak vagy legalább foglalkozni akartak mások is. Végeredményében azonban csupán az új magyar líra egy-egy fázisáról, vagy egyéniségéről szóltak. Átfogó szempontból, egy élet- és fejlődésmenetbe illesztve mondanivalójukat, próbáltak a kérdéssel foglalkozni Schöpflin Aladár és Dóczy Jenő is, eltekintve azoktól, akik már egy előzetes elfogultsággal próbálták felmérni a modern magyar líra értékét. De ezek a megnyilatkozások töredékeket adtak, részleteket a nagy egészhez képest. De nem is könnyű feladat ez ma, amikor még befejezetlenek a költők teremtő és életcéljai. És sokféle a hang. Hogy hallana jól mindeniket a fül. Hisz egyszerre szólnak és egy lármás, hullámos, kavargó jelenben. Hátha nem is hallik az az angyali hang, amelyik a jelen mögött magánosan dalol s csak akkor hallani majd, amikor a mai lárma fáradtan a csendbe hull... Egy ilyen könyvnél ma a fontos az, hogy őszintén próbálja messziről nézni azt, ami még a közelben van. Valahogy hátra kell lépni figyelmesen, ahogy egy képet néz valaki. Mert így beszélhet valaki már most is sok esetben az örök élet nevében és így tévedhet szépen és becsületesen. Al Komlós Aladár könyve ilyen őszinte próbálkozás. Legfennebb nem nézi mindig ugyanarról a távolságról azt, ami előtte áll. Talán előtérbe kerülnek nála olyan egyéniségek, akik visszaesnek majd és örök álmot alusznak a kor lelke mögött, anélkül, hogy feltámadnának valaha, és helyükön olyan arcok szélesednek majd el, amelyek most a Komlós könyvében kimért szűk jelentőséggel vagy szinte csak nevekkel állanak. Ma még érdekesek a szemnek és talán csak viszonylagosan mosolyognak a kor arcába, anélkül, hogy egyúttal az örök élet edényébe hullatnák életük vérét. Nehéz, de rendkívül érdekes még tévedéseiben is az ilyen kollektív ítéletnyújtás, ha friss és első, mint a Komlós Aladáré.* Komlós Aladár a modern magyar líra nagy lelki problémájának körülbelül azt látja, mint menekülnek, vagy hova rejtőzködnek el a lelkek a racionalizmus teremtette szürke és dermesztő világkép elöl... Ez a szemszög feltétlenül gazdag és érdekes perspektívákra nyit. És csoportok adódnak, hiszen a menekülés többféle lehet. Ha ezek a csoportok erőszakosan adódnak is, de mégis egységes szempontba fognak egy nagy, szétszórt anyagot. „A szépség költői, „A törvény költői“, „A valóság költői“, „A valóság gyűlölői ilyen fejezetekben kapnak helyet a legkülönbözőbb egyéniségek. De éppen ez a szempont az, ami érdekessége mellett egyúttal a könyv alaphibáját rejti. Mert ez a szempont nem tisztán irodalmi. Így nyerhetnek jelentőséget olyan költők, akik már évről-évre és napról-napra mind jobban belevesztek a kor elszürkülő szögleteibe. Azok, akik nem beszéltek az évek felett. Akik nem tudtak koruk követei lenni távolabbi idők számára. S akiknek az ajkán nem úgy született a szó, hogy a szülés fájdalmát és örömét milliók érzik a saját fájdalmuknak és örömüknek. Az érdekesség nem az örök idők vesszőparipája. Bármennyire paradoxnak hangzik is, de mégis valahogy úgy van, hogy a kritikus nem bíró, csupán egy kész ítéletnek, az olvasók öntudatlan ítéletének tudatra emelője. A kritikus nem mentheti meg azt, akit az olvasók a feledésnek adtak át és nem is ítélheti el azt, akit egy tömeg fölemel. A kritikus talán csak az, aki egy sajátos fogalomnyelven megmagyarázza egy műalkotásról, hogy miért tetszik, vagy miért nem. Ebből a szempontból nézve azokat a költőket, akikről Komlós oldalakon át beszél, meg kell állapítani, hogy bizony vannak közöttük, akiknek a neve alig lép át a következő nemzedék tudatába. És vannak viszont, akikről csak egy mondat vagy egy szó beszél a könyvben, s a nevük csengeni fog a jövendőben ... Igaz, ma érdekesek még a kor lelki problémája szempontjából, érdekes az a forma, amellyel menekültek a kor sivársága elől, de menekülésüknek a formája nem az, amin milliók menekülhettek. Képeik nem voltak azok a képek, amelyeket sok-sok lélek akaszt lelke falára, mint saját látomását; szavaik nem azok a szók, amelyekről sokan úgy érzik, mintha az ő ajkukról tépték volna le. Kitűnőek a könyvnek azok a részei, amelyek az új magyar líra előtérben álló egyéniségeiről szólnak. Azokról a költőkről, akik fellépésüktől máig nem veszítették el kapcsolatukat az olvasóval. Azokról, akiknek költészete tova szivárog és nem marad csupán redakciók vagy szűk körök érdeklődésében, mert már látható részei lettek a mi lelkünk életének. Ilyen az Adyról szóló fejezet. Vagy a Babitsról szóló, amely különösen érdekes a Babits költőarcának új, friss és plasztikus rajzával. A Kosztolányiról, Tóth Árpádról, Füst Milánról, Juhász Gyuláról szóló fejezet. Bár a Juhász Gyuláról szóló rész kissé talán szegényes. Ezek a részek nyilvánvalóan azokról a költőkről szólnak, akiknek alakja Komlós Aladár előtt is plasztikusabban áll. A Komlós könyvének aztán vannak vitatható fejezetei is. ilyen vitatható fejezet, hogy épen csak kettőt említsek: a Bodor Aladárról és a Peterdi Istvánról szóló. Nagyon érdekes Komlós könyvének a legújabb líráról, mégpedig éppen Kassák verseiről szóló fejezete ... Komlós az Ady-generáció lelkivilágában él és vitába száll Kassákkal. Konzervatív. Már őriz, megtart, a zajló életből az irodalomtörténetbe viszi az új magyar líra alakjait. Elzárja a forradalmár ifjúságot. A könyvnek sok fejezete megkívánná a részletes ismertetést; vitakeltően, élvezetesen gazdag. Megállapításain az eljövendő értékelés csak csiszolhat, arányokat változtathat, de figyelmen kívül nem hagyhatja. Első, komoly könyv, amely az új magyar líra széles területét összefogja. A témáról való megnyilatkozásoknak már könnyű lesz a dolga, már csak vele kell vitatkozzanak vagy neki helyeseljenek, hogy tovább formálják az irodalomtörténetnek az új magyar íra képét. Kovács László. :шNo | IBS -re gigyitjo S Mos befogjá||Ket!|